Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-12 / 314. szám, szombat

ä hulubÁe művészere A barátsági hónap filmjeiről A KARÁTSÁGI HÓNAP eyyik leg­impozánsabb ren­dezvénye a szov­jet filmek feszti­válja. A Mm a legmoderneDb, legelterjedtebb, a legtömegesebb, a legközkedvel­tebb, s mondhat­juk a legolcsóbb művészeti ág. Per­sze olcsóságát a mozik helyáraira értjük, s ez is lehetővé tette, hogy a század­előn feltűnt új művészet a pro­paganda leghatásosabb, legbefolyá- megőrizte a gorkiji gondolat hite­sosabb művészi eszközévé váljék. lességét s ebben a szellemben ültet­A szovjet filmművészetet méltán te át a film nyelvére. A filmben ki­tartjuk a világ leghaladóbb művésze- tűnt a címszereplő Georgij Jepifan­tének. Lenin szellemi hagyatékát cev, a MHAT színésznövendéke, aki­ápolva azt szolgálja, ami jó és ne- nek első nagy szerepe a Foma Gor­mes az emberben. Éppen tavaly volt gyejev. 40 éve, hogy Lenin aláírta a film- A Csendes Don trilógiája és az gyártás államosításáról szóló rende- Emberi sors filmváltozata után újabb letet, mely széles és szilárd eszmei Solohov-művet látunk viszont a alapokra helyezte a szovjetország vásznon. A. Ivanov az Oj barázdát Az Uj barázdát szánt az eke egyik jelenete filmművészetének fejlődését. A szov­jet filmek mindenkor híven tükröz­ték a világ első szocialista országá­ban végbemenő nagy átalakulásokat, a^vja,,. : ... . ^ .. , ' lemszinészekkel látszatja a főbb Í a legnemesebb humanizmust hirdet- J szánt az eke (Rozorána celina) című Solohov-regényt filmesítette meg Sahmaganov és Lukin for­gatókönyve alapján. Remek • jel­> sze­repeket: Pjotr Glebov, a Csendes Don ték. A szovjet filmgyártás nem egy Melehovja Polovcev szerepét játsz­alkotása kiváltotta a világközönség SZ£l i Davidovot P. Csernov, Nagulno­csodálatát. Gondoljunk csak Ejzen- vot J. Matvejev, s a csavaros eszű stejn és Dovzsenko alkotásaira, a Scsukar apót pedig V. Dorofjev ala­Potyomkin cirkálóra, a Földre, Ge- kítja. raszimov és Jutkevics filmjeire, és A forradalom előtti idők korszaká­sok-sok hasonló nagy alkotásra. De ba viszi a nézőt M. Svejcer rendező ma már nemcsak az előbbiek, a régi Különleges megbízatás (Muž činu) gárda nagyjainak nevét ismerik vi­című filmje, melynek hőse Panyin, . .. a tengerész-hadapród, a bolsevik lágszerte. Az evente megrendezett párt lllegfills h arcosa. Az ő h alált­nemzetközi filmfesztiválokon Velen- m egvető bátorságának, hajmeresztő cében, Cannes-ban, Karlovy Varyban vállalkozásának elbeszélésében fel­s egyebütt az utóbbi években felfi- elevenedik a balti hajóhadban mű­gyeltek több tehetséges fiatal ren- ködő kommunisták dicső múltja. Pa­dező, mint például Csuhraj, Dzigan, ny i n szerepét a rokonszenves meg­Batalov s mások nevére, nem is jelenésű Vjacseszlav Tyihonov ala­szólva a kiváló szerepalakítókról gft LeÄ4Äj°eÍ A haladó szovjet filmművészet filmb ő, jsme r ^ szívébe z&rt kj j_ Nyugaton is teret hódított, ezt bi- zönségünk. zonyították az idei filmfesztiválok. A NAGY FILMEK közül meg kel l A Ballada a katonáról, Grigorij említenünk a közös szovjet-francia Csuhraj tehetséges fiatal rendező háborús filmet a Normandie—Nye­nagysikerű alkotásáról a nyugati man-t. A második világháború ide­kritikusok úgy nyilatkoztak, hogy jén szovjet földön küzdött francia „azt énekli meg, ami az ember leg- repülők hősiességének ^ emléket szebb vonása". Ugyanakkor Teán de ^jef "rendez" 1'A "vadon Baroncelli francia filmkritikus a Ben útjain (Nespútaná príroda) címü Hur című amerikai film cannesi be- fü mjében. Kotjarenko operatőr haj­mutatójával kapcsolatban kénytelen m eresztő helyzetekben bravúros fel­volt így írni: „Mi oly távol vagyunk at- vételeket készített. Sz. Szamszonov tói a filmtől, melyet kedvelünk s re ndező a Kortárs-ban (Taká bola melyben hiszünk... Ez nem más, m oj a cest a) napjaink hősének állít mint Hollywood vészjele, mert érzi, emléket. Ivan Jermakovnak, a párt hogy a néző elfordul tőle." harcosának életét kíséri végig az A SZOVJET FILMGYÁRTÁS nem- ötéves terveken keresztül Gyatlov csak minőségben, hanem mennyi- operatőr kamerája. A Lilea zapo­ségben is fényes sikerekkel büsz- rQzs j . jobbágyok kö rében lejátszó­kélkedhet. Tavaly például 142 hosszú balettfilm melvet Vronszkii és filmet, ebből 113 játékfilmet gyár- oaletttiim, melyet vronszkij es tottak. Legértékesebb alkotásaival Lapoknis Tarasz Sevcsenko verses most ismerkedünk meg a szovjet elbeszélése nyomán írt át és ren­filmfesztivál napjaiban. dezett. Szovjet-magyar közös film Így bemutatják Danyileja és Ta- Várkonyi Zoltán Három csillag-ja lankin szovjet rendezők Karlovy Va- (Smer Budapešť). Három filmnovel­ry-i díjnyertes filmjét, a Szerjózsát, iából áll, melyek a szovjet hadse­melyben a Bondarcsuk házaspár és re g magyarországi felszabadító út­a kis felfedezett Borja Barhatov oly ­át örökítik meg két SZ Ovjet katona nagy sikert arattak. Egy szovjet r harcQs történetébe n. csalad eqyszeru mindennapi életéről . . , a „ t „ . „ szól ez a gazdag emberi érzések- A szovjet katonakat -Szergej Kantur tói áthatott alkotás. Alov és Naumov és Georgij Zsitkov, a bolgárt Aposz­rendezők A szél (Víchrica) címü tol Karamityev alakítja, filmje a polgárháború korszakába Legkisebb mozilátogatóinkról sem tér vissza. Az akkori ifjúság viha- feledkeztek meg a barátság hőnap­ros életét, ábrándjait, merész ter- jäban Nekjk szänta A katona és a veit ecseteli Azt hiszem a szovjet víziember (Ako premohol vojak vo d_ filmek kedvelőinek tábora mar izga- , . „ V.., ..,..„ „ tottan várja Mark Donszkoj rendező nlk a) cim u mesefilmjét A. Rau. Bo­megfilmesített Gorkij-művét a Fo- csarov rendező a Vanyka-ban, Cibul­ma Gorgyejev-et. A rendező és a nyik rendező a Kisfiúk-ban modern forgatókönyv társszerzője Bjalik iro­dalomtudőssal együtt kegyelettel nevelő témát dolgozott fel. A Foma Gorgyejev című film egyik főszereplője MAROKNYI ez ba­rátaink művésze­tének gazdag ara­tásából.— De a szovjet művészet nem all meg egy helyben. Egyre magasabb távla­tokat mutat neki a párt: legyen méltó a kommu­nizmus útját egyengető hétéves terv megvalósító­jához, egyre több alkotásban- mutas­sa be a kortárs, a mai szovjet em­berek gazdag, minden irányban kibontakozó éle­tét. Lőrincz László Min dolgoznak ma jSH a szovjet tudósok? • Negyedmillió szovjet tudós. — A rádiózásban a szuperhosz­- A Naav Októberi Szocialista SZÚtö1 ultrarövi d hosszúságig A Nagy UKtoDen szocialista használ t hullámskála a rádióállo­Forradalom győzelme ota milyen mäso k , s z­m a , fejlodesen ment at a Szovjet Tu- meglehet ö a sen m e 9/ telti s a külö n. domanyos Akadémia? bö z a ő állomáso k » fir egymást z a. rendszer olyan Aka- ák A szovjet tu d a/ sok ezér t démiát hagyott a szovjet hatalom- mQ S J t azoka t ^ ódszereket tanu l. ra orokul, melyhez mindössze egy mányozzák, m ei y ekkel a hosszú intézet egy obszervatórium, né- rádiőhuIIámoka t 'müíjméteres, sőt hány laboratonum egy-két mu- ennél js rövideb b hullámokra le­zeum és bizottság tartozott. Ma a hetne 4tváItoztatnL A távolsági Szovjet Tudományos Akadémia 135 híradástechnikában például olyan intézettel 27 onalló laboratórium- millimétere s hullámvezető csator-, mai és számos egyéb tudományos nát aIkalm aznak, am ell y el egyszer­íntézménnyel rendelkezik. Ma már re több százeze r telefonbeszélge­a szovetsegi köztársaságokban is tés és több száz televízió s a 13 tudományos akadémia alakult ram közvet Ithető egyidőben. A hí­meg. Tudományos kutatásokkal a reki műsoro k továbbításánál a lég­^ľ^. 6'"" ! 5 3".,"!?.? 6 SZ0 V" köri és hálózati zavarok mellett a vevőkészülékekben keletkező zö­rejek is akadályozzák a tiszta vé­jet tudós foglalkozik. I A rakéták és szputnyikok eredményei alapján ... — A szovjet tudomány és tech nika fejlettségét legtöbben első telt. N. G. Bázsov és M. A. Proho­nov szovjet tudósok azonban nem­régiben olyan, úgynevezett mole­kuláris erősítőt szerkesztettek, sorban a rakéták és szputnyikok melynek zajszíntje csupán egy eredményei alapján ismerték százaléka az eddig használt elekt­meg. Hogyan sikerült ezeket az ronikus erősítőkének. Ez azt jelen­eredményeket elérni? ti, hogy az újfajta erősítővel el­A Szovjetunió olyan hatalmas, látott készülékek lényegesen több fejlett iparral, kitűnő gépgyártás- állomás vételére alkalmasak, mint sal rendelkezik, mely a Kozmosz a korábbi készülékek, meghódításához szükséges gépek, rádió-elektronikus és más berende- • A kémia a mezőgazdasági zések előállítására is alkalmas. többtermelés synlnálatáhan A szovjet gépgyártó és fémmeg- toootermeies szoigaiataoan. munkáló ipar össztermelése pél- A kémiai kutatások eredményei, dául ma kétszázszorosán meghaladja _ A modern vegyi ipar a ter­az 1917. évi szintet. A Szovjetunió mé S Zetes anyagoknál rugalmasabb, szerszámgyártása mennyiségileg tartósabb, átlátszóbb, színtelen, már utolérte az Egyesült Alamo- nem é gő, vegyszerekkel, fénnyel­kat s számos szovjet fémforgácso- hővel szemben ellenálló anyagok lógép felülmúlja a nyugati gyárak b ö választékát adja az ember ke­termékeit. A szovjet jelfogó szer- zébe. Vannak már olyan szintéti­számgép például tízszer olyan ter- kus anyag aink is, melyekkel ser­melékenységű, mint a hasonló ke nthetjük a zöldségfélék fejlődé­amerikai, angol és nyugatnémet sé t, javíthatjuk a talaj szerkeze­szerszámgépek. tét. s ez nem kisebb fordulatot je­lenthet a modern mezőgazdaság­ban, mint évtizedekkel ezelőtt a műtrágya feltalálása. Bámulatos eredményeket sikerült elérni az óriási méretű molekulákból álló, úgynevezett polimér anyagokkal. Tudósaink megtalálták a módját, hogy különböző anyagok moleku­láinak összekapcsolásával egy anyagba egyesítsék az alkotóanya­gok legjobb tulajdonságait. A poli­mérek ilyen „beoltásával" rendkí­vül rugalmas és ütésálló anyagokat kaptunk. A dolog érdekessége, hogy az anyag ellenállóképességének tízszeres fokozásához elegendő egy különleges ütésellenálló tulajdon­ságú polimérből néhány százalékot beoltani. ft Ibolyántúli besugárzás az istállókban. — Mit várhat a mezőgazdaság a legújabb agronómiai kutatások­tól? — A SZ. T. A. Genetikai intézet­ben kidolgozták a tavaszi gabonák ősziekké való átalakításának mód­szerét. N. V. Cicin akadémikus pe­dig kitenyésztett egy olyan búza­tarackbúza hibrid fajtát, mely 250 ezer hektárnyi területen hektáron­ként mintegy 60 mázsás átlagter­mést hozott. A Biofizikai Intézet­ben tudósaink kidolgozták a nö­vendékállatok ibolyántúli besugár­zásának módszerét, és a megfe­lelő készüléket, mely rendkívül serkentően hat a növendékállatok fejlődésére. A tejtermelés növeke­dése előtérbe állítja a fejés auto­matizálását is. A Szovjetunióban ma egymillió fejőnő dolgozik, de 1965­ben kétmillióra lenne szükség. A fejés automatizálásával azonban 240 ezer alkalmazott is elvégezhe­ti ezt a munkát, s az ország tíz­milliárd rubelt takaríthat meg évente akkor is, ha a fejőnők jö­vedelme közben megduplázódna. Az eddigi kísérletek eredménye­képpen a Szovjetunióban ma már számos ilyen „automatikus" fejő­gyár működik. • Készülék világításra és rádió „fűtésére" — Mi újság a „félvezetőkkel" folyó kutatásoknál? — Már a múlt században észre­vették, hogy amikor villanyáramot bocsátanak keresztül két össze­forrasztott fémen, találkozási he­lyük — az áram irányától függően — felmelegszik, vagy lehűl. Félve­zetők alkalmazásával sikerült ezt a jelenséget háztartási hűtőszek­rények készítésére felhasználni. Ez a folyamat azonban meg is fordít­ható: a két anyag forrasztási he­lyének melegítésekor a kivezető pólusokon elektromos feszültség­különbség jön létre. így sikerült közönséges petróleumlámpára sze­relt hőelektromos generátort ké­szíteni, mely világítás közben egy rádióvevőkészülék táplálására is alkalmas. , • Újítások a hullámhosszakon. — Milyen érdekesebb eredmé­mények mutatkoznak a rádió­elektronikában? ... Néhány kérdés, néhány felelet. Nem foghatják ugyan át a szov­jet tudomány és technika minden területét, mégis némi képet adnak arról a hatalmas fejlődésről, melyen a szovjet tudományos élet, a szovjethatalom 43 éves fennállása során átment. (Az Ország Világ nyomán.) Nemrégen még a hajógyárban állt ez a különös formájú hajó. Azóta már vízre is bocsátották a világ első kéttörzsű, úgynevezett „kata­marán" típusú teherszállító hajóját. A kettős hajótest előnye, hogy rendkívül stabil, hordképessége nagyobb, merülése viszont kisebb a közönséges hajókénál s így még sekély vizeken is biztonságosan közlekedhet. Tervezője, Mihail Anferjev professzor, több mint huszon­öt éve tanulmányozza a kéttörzsű hajó problémáit, s most olyan újabb kéttörzsű hajókonstrukción dolgozik, mely 340 utassal óránként 100 kilométeres sebességgel halad. Az automatizálás és a szovjet munkások New Yorkban a tavalyi szovjet kiállításon egy amerikai munkás az automatizálást szemléltető kiállítá­si részlegen idegenvezetőként tény­cedő szovjet alkalmazottnak röp­apot ajándékozott. A röplap cím­apján munkást ábrázoló alak volt átható, akit egy gép gallérjánál ogva kidob a gyárból. Ez a kép gen hűen fejezte ki az amerikai dolgozók aggodalmát, hogy az auto­matizálás munkanélküliséget jelent számukra. Detroitban, az amerikai gépkocsiipar fontos központjában nkétot rendeztek a következő kér­désről: Mit érez ön, ha az „automa­izálás" szót hallja? A megkérdezett munkások 90 százaléka ezt válaszol­a: Félelmet! Az automatizálás gondolata a szovjet emberekben nem idéz elő íasonló aggodalmakat. Jól tudják, hogy az automatizálás hazájukban munkafeltételek megkönnyítését, munkatermelékenység növelését, övidebb munkaidőt, több szabad dőt jelent, hogy többet pihenhes­enek, tanulhassanak, sportolhassa­nak, szórakozhassanak és a kulturá­is életre is több időt fordíthassa­nak. A szovjet munkások ezért szí­vesen vesznek részt új, automatizált gépek, műszerek és önműködő gép­orok szerkesztésében s gyakorlati bevezetésében. Például a Szovjet­unióban 1939-ben üzembehelyezett első automatikus gépipari gépsort I. P. ínocskin, a Sztálingrádi Trak­torgyár lakatosa és újítója terve alapján szerkesztették, s az ő irá­nyításával állították fel az üzemben. Egy további példa: Kijevben 1958­ban a város valamennyi pékségének munkásai összefogtak és munkacso­portjaik felépítették a Szovjetunió első komplex módon automatizált péküzemét. A moszkvai Frezer Üzem munkásainak, műszaki dolgozóinak és mérnökeinek kollektívája dolgoz­ta ki az üzem komplex automatizá­lásának tervét. A dolgozók korsze­rűsítették gépállományukat és az­után minden külső segítség nélkül hozzáfogtak önműködő gépsorok összeállításához is. A kijevi Fafel­dolgozó Kombinát útjítőinak javas­latára a már meglevő gépi berende­zésekből parkettkészítő automatikus gépsort állítottak össze és helyez­tek üzembe. A világ első önműködő traktorát I. G. Loginov traktoros találta fel, szerkesztette és gyakor­latilag ki is próbálta. Egy volt a sok ezer fiatal szovjet hazafi közül, akik Kazahsztánba mentek, hogy megműveljék az ottani töretlen föl­deket. A Moszkvai Első Állami Golyós­csapágy Gyár világviszonylatban évek óta az első helyen áll e szak­ma műszaki fejlesztésében. A gyár­ban még 1955 végén komplex mó­don automatizált műhelyt helyeztek üzembe, ahol golyós- és henger­görgős-csapágyakat készítettek. Ez a műhely még ma is csúcspontja az e szakaszon világviszonylatban ér­vényesülő technikának. A gyár dol­gozóinak kollektívája további nagy feladatokat tűzött maga elé a ter­melési folyamatok automatizálása érdekében. Korszerűsítette a gyár gépállományát, tíbb automatizált gépsort állított fel és automatizált műhelyt is létesített. A gyárban ez idén újabb automatizált műhelyt és a hétéves terv utolsó éveiben to­vábbi hatot helyeznek üzembe, ezen­kívül néhány automata gépsort is. Az üzem 1961-ig termelésének 50 százalékát automatizálja. A Komszomol a hétéves terv évei­ben 10, kísérletileg komplex módon automatizált üzem fölött vállal véd­nökséget. A kommunista munkabri­gádok mozgalmának egyik jellegze­tessége, hogy e brigádok tagjai a legújabb, legkorszerűbb technika elsajátítására s gyakorlati bevezeté­sére törekszenek, mert tudják, hogy az automatizálás közelebb hozza őket céljukhoz — a kommunizmus­hoz! ÜJ SZŐ 4 * 1960- november 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents