Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-11 / 313. szám, péntek

Érvényesítsük hatékonyan az anyagi érdekeltség lenini elvét (Folytatás az 1. oldalról) színvonalával, megszilárdultak a díjazás szocialista alapelvei, jelentékenyen megerősödött a munkatermelékenység növelésébén való személyes anyagi érdekeltség. Az átépítésből levont második következtetés az, hogy első ízben járult valóban tömeges méretben és széles alapokon a bérek haladó megszervezéséhez és a progresszív teljesítményű normáknak bevezetéséhez a termelés műszaki szervezési színvonalának emelkedése. Ez a kapcsolat biztosítja az új bérrendszerek tevékeny, tartós hatását a termelés fejlődésére. Cjból bebizonyosodott, mily aktív szerepet játszanuk a bérek és a normák a munkatermelékenység növeléséért s a műszaki haladásért vívott harcban. Csehszlovákia Kommunista Pártja az átépítés megvalósítását kezdettől t'ogva egybekapcsolta a munkásberek további emelésével. Ugyanakkor nyíltan rámutatott, hogy a szükséges forrásokat a belső tartalékok mozgósításával kell biztosítani a munkatermelékenység növelésének meggyorsítása céljából. E nagy erőfeszítés következtében az elmúlt két évben a munkásbérek emelésére az iparban több mint 1800 millió koronát fordítottak — mégpedig a tervezett béralapok emelésével, az átépítésre nyújtott dotációkkal, az éjjeli munkáért fizetett illetékkel. Az átlagos munkásbérek — az előzetes számítások alapján — az idén 1958-al szemben kb. 5,7 százalékkal növekednek. Ez az utóbbi két év alatt olyan abszolút növekedést jelent, mint amilyent az előző öt évben értünk el. Az átépítésből levont harmadik következtetés az, hogy az új munkásbérrendszer bevezetése az átlagos keresetek gyors növekedésével párhuzamosan járt. Ugyanakkor megerősítést nyert az, hogy a bér és prémium állóalap eszközeit a munkásbérek növelésére a munkatermelékenység emelkedésével összhangban kell felhasználni. J Az átépítés megvalósítása elválaszthatatlanul összefügg pártunknak a szocialista társadalom fejlesztésére, a szocialista demokrácia elmélyítésére, a dolgozóknak az irányításban való fokozott közvetlen részvételére irányuló erőfeszítésével. Maguk a munkások követelték, hogy rendet teremtsünk a bérek terén, j A bérátépítés megvalósítása eleget tesz az országos vitában elhangzott 'követelményüknek és ugyanakkor a CSKP 1956. évi országos konferen- j ciája határozatának. * Az átépítésből levont negyedik következtetés az, hogy a díjazás szocialista elvei következates érvényesítésének biztosítéka a dolgozók közvetlen részvételében rejlik. Az átépítés feladatait azért teljesítettük, mert előkészítésük a dolgozók széleskörű részvételével, a szakszervezetek nagy aktivitása közepette valósult meg. Sikerükben döntő tényező volt a pártszervezetek mindennapi irányítása, valamint a kommunisták aktivitása és áldozatkészsége, akik a bérrendszerek átépítését közvetlenül a munkahelyeken magyarázták és szerveztékmeg. Ezért az ötödik — és a legfontosabb — következtetés az, hogy az átépítés nagy műve csupán azért valósulhatott meg, mert annak élén a kommunista párt állott. Az átépítés eredményeit most meg kell szilárdítani és el kell mélyíteni. Nem fecsérelhetjük el azt, amit már elértünk. Az egész munkásosztálynak őrködnie kell a szocialista díjazás elvei következetes betartása felett. Az átépítés eredményei a bérek és teljesítménynormák szerepét újabb, magasabb fokra emelik az országépítés fő feladatainak megoldásáért vívott harcban. Az az alapelv, amelyet pártunk tűzött ki — vagyis hogy ,a munka díjazásának mindenekelőtt a terv teljesítését kell elősegítenie — ma gyakorlatilag azt jelenti, hogy az átépítés eredményeit a harmadik ötéves terv feladatai irányában kell megszilárdítani és fejleszteni, elsősorban annak érdekében, hogy maximálisan hozzájáruljon a munkatermelékenység gyors üteme növeléséhez. Ebből következik a munkák normázásának jelentősége és szerepe is. A munkák normázásával ugyan már sokszor foglalkoztunk, de csupán az átépítés hozta meg azt a fordulatot, amely lehetővé tette, hogy a műszakilag indokolt normák bevezetése egybekapcsolódjék a bérek, a termelés és munkák szervezése terén foganatosított intézkedések egész komplexumával s mindenekelőtt a dolgozók szocialista öntudatosságának, kezdeményezésének és aktivizálásának növekedésével. Ezért oly fontos, hogy ne fecséreljük el a dolgozók eme erőfeszítésének eredményeit. Ez annál is inkább sürgető, mert a teljesitménynormák teljesítéséről szóló átlagosan kedvező adatok mögött gyakran az egyes üzemek vagy foglalkozási csoportok közötti jelentős különbség rejlik a normák teljesítése terén. Ezek és más fogyatékosságok is megbolygatják az új bérrendszerek egyensúlyát, ami rendetlenségre és helytelen intézkedésekre, az átépítés eredményeinek és az új bérrendszerek hatékonyságának csökkentésére vezethet. Üjból hangsúlyozzuk, hogy a termelés műszaki vagy szervezési feltételeinek megváltoztatása nélkül senkinek sincs joga a műszakilag indokolt normákat megváltoztatni vagy módosítani. De ugyanígy érvényes az a kötelesség is, hogy meg kell őrizni a normák, valamint a termelés és a technika fejlődése közötti összhangot. A komplex gépesítés és automatizálás előrehaladtával tovább növekszik a prémiumokkal egybekötött időbérrel díjazott munkák hányada. De ezeknél is ismerni kell az időráfordítás normáit. A normázásnak, mint a munkaráfordítás meghatározása tudományos módszerének területét tovább kell bővíteni. Az egyes müveletek normázása alapján ki kell dolgozni az egyes termékek munkaigényességének általános normáit. A műszakilag indokolt normák érvényesítésénél felmerül a kérdés, hogyan biztosítsuk azt, hogy az egyének és kollektívák érdeke a munkatermelékenység növelésében keresetük tartós növekedésében is megnyilvánuljon. Ennek útját megmutatják az élenjáró vállalatok tapasztalatai, amelyekben a prémiumok új formáit alkalmazzák. A normázás terén fennálló nagy feladatok megkövetelik, hogy magasabb fokra emeljük a normázási munkák módszereit és szervezetét. Ennek alapját a munkák normázásának egyes módszertani alapelvei képezik. Elsőként kidolgozták a teljesítmény normázásának módszertanát és fokozatosan kidolgozzák a további szakaszokat is. Most az egyes ágazatok feladata, hogy ezen az alapon kidolgozzák a teljesítmény normázás ágazati módszereit. Másodszor gondoskodni kell megbízható normatívalap kidolgozásáról. Ennek érdekében döntő lépést jelent az egységes teljesítménynormák és normatívák kialakításának országos terve. De a legfontosabb az, hogy a munkák normázásának politikailag helyes értelmezéséről és megvalósításáról gondoskodjunk. Ezért elvi jelentőségű, hogv éppen az átépítés folyamán sikerült megmagyarázni és emelni a normázás szerepét és gyakorlatának fokozatosan olyan jelleget adni, amely megfelel szocialista tartalmának. Ez kifejezésre jut abban, hogy a szocialista munkabrigádok kötelezik magukat: műszakilag indokolt normák alapján fognak dolgozni, hogy a munkások maguk is részt vesznek a normák kialakításában és bevezetésében s a szakszervezeteknek joguk van megtárgyalni és jóváhagyni a teljesítménynormák bevezetését és rendezését, ugyanakkor gondoskodnak arról, hogy összhangban álljanak a higiéna és munkabiztonság elveivel. A harmadik ötéves tervnek a munkatermelékenység növelése terén kitűzött igényes feladatai teljesítése szempontjából kulcsfontosságú az új technika fejlesztése és felhasználása. Ebből következik az, hogy az anyagi érdekeltséget U& új technika kialakítása, bevezetése és felhasználása érdekében fokozni kell. Az új technika felhasználásában és bevezetésében való anyagi érdekeltség megerősítésére az új bérrendszerekben elég eszköz található. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezeket az eszközöket nem használják fel kellőképpen. Elégtelen pl. a munkások személyes anyagi érdekeltségének támogatása akkor, midőn új, magasan termelékeny technikájú munkára térnek át. Az ilyen eseteknek különös figyelmet kell szentelni és megoldásukra fel kell használni az új bérrendszer minden lehetőségét, hogy ne csökkenjen a munkások érdekeltsége a magas termelékenységű technikával végzett munkában és annak maximális időbeli kihasználásában. Az üzemek eddig elégtelenül használják ki a technikusok prémiumokkal való jutalmazásának lehetőségét abban az esetben, ha azok meggyorsítják az új technika kutatását és fejlesztését s azt gyorsan bevezetik a termelésbe. A technikusok anyagi érdekeltsége továbbá nem irányul kellőképpen a termelés korszerűsítésére és átalakítására, jóllehet sok üzemben ez képezi a műszaki fejlesztés alapvető irányát a harmadik ötéves tervben. Ebből a célból fel kell használni mindazokat az elemeket, amelyek a múlt évben az új technika bevezetésében való anyagi érdekeltség rendszerében érvényesültek. A harmadik ötéves terv jelentős vonása az, hogy megerősödik a minőségi rész a népgazdaság fejlesztésében. A díjazás terén főként arról van szó, hogy teljesen és hatékonyan felhasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket e feladatok teljesítésére a prémiumok rendszere teremt. A prémiumok megadásának lehetőségét azonban mindeddig nem használják ki teljes mértékben elsősorban azokban az ágazatokban, ahol a fiktív teljesítménybér kiküszöbö! lésével kapcsolatban áttértük az idő; bérre. A prémiumok hatékonyságát csökkenti az is, hogy egyes vállalatok nem változtatják meg a prémiumok mutatóit akkor sem, ha a tervben vagy a termelési feltételekben alapvető változások következnek be. Azoknak az üzemeknek, amelyek már a tervükben mozgósító feladatokat vállalnak, magasabb prémiumdíjszabást kell megállapítani. Általában azonban a munkásoknak fizetett prémiumok terén már most pozitív tapasztalataink vannak, amelyeket tovább kell fejleszteni és bővíteni. Első helyen mutathatunk rá a munka óratermelékenységének teljesítéséért fizetett prémiumok eredményeire, amelyeknek a gépiparban a Marianské Odolí-i Moravia vállalat vált népszerűsítőjévé és kezdeményezőjévé. Figyelmet érdemel a termékek minőségéért való prémium-fizetés fejlődése is, amelyet a szövőipari üzemekben alkalmaznak és mely alapjává vált az ún. „rožmitali mozgalomnak". Tekintettel az anyagköltségek csökkentése terén a harmadik ötéves tervben kitűzött igényes feladatokra, rendkívül nagy figyelmet kell fordítani az e költségek csökkentésében való anyagi érdekeltségre is. Arról van szó, hogy rendszeresen támogassuk valamennyi dolgozó kezdeményezését az anyagmegtakarításért főként a szocialista munkaverseny fejlesztésével, tematikus feladatok kiírásával, a megtakarításokért fizetett prémiumok növelésével és rendkívüli céljutalmak kiírásával. Nem helyes, ha egyes üzemek a prémiumokat oly alacsonyan szabják meg, hogy azok elvesztik hatékonyságukat. Az anyagmegtakarításban való anyagi érdekeltség növelésére természetesen meg kell teremteni a nélkülözhetetlen feltételeket a tervezés, a műszaki-gazdasági normák, a technológia, a szerkesztés és termelés szervezése terén. Fontos eszköze ennek elsősorban a műszaki-gazdasági normák teljes rendszere. Jó műszaki-gazdasági normák nélkül azonban nem lehet biztosítani a megfelelő haladást az anyagmegtakarításért fizetett prémiumok rendszerében. Ha normázzuk az élőmunkát, annál inkább normáznunk kell a holtmunka ráfordítását. Bizonyára helyes az, hogy a bérrendszerek átépítésénél az élőmun-, ka megtakarítására összpontosítottuk figyelmünket. De kevésbé helyes.- hogy számos üzemben nem szentelnek megtelelő figyelmet az anyagmegtakarításnak. Ezt a munkások joggal szemünkre vetik.~~£les bírálatot érdemel egyes vállalatok gyakorlata, amelyek egyodalúan az élőmunka megtakarítására törekednek és emellett nem teljesítik az anyagi költségek csökkentésének feladatait. A prémiumok haladó irányzatához tartozik a kollektív munka eredményeire való irányvétel. A kollektív prémiumok jelentősége részben abban rejlik, hogy egy egész kollektíva kölcsönös együttműködésének fejlesztésére, az ütemes termelésre való közös erőfeszítésre irányítják az érdeklődést. E prémiumok társadalmi-politikai jelentősége abban áll, hogy erősítik a kollektivitást és a felelősség tudatát. A prémiumok általános színvonalának tökéletesítésével és emelésével szorosan összefügg a személyes anyagi érdekeltség normáinak helyes érvényesítése. A személyes anyagi érdekeltség normái teljes érvényesítésében döntő szerepet játszik a terv fő minőségi mutatóinak felbontása egészen az egyes munkahelyekre. Az új bérrend'szerek külön illetéket vezetnek be a nehéz és az egészségnek ártalmas környezetben végzett munkáért. Az eddiginél sokkal erőteljesebben kell megjavítani a termelésben a munkafeltételeket a munkabiztonság, a higiénia, a munka fiziológiája és lélektana, tudományos ismereteinek következetes érvényesítése alapján. Ezen intézkedések erélyes megvalósítása nemcsak a munkatermelékenység növelésének, hanem a munkakultúra emelésének is nélkülözhetetlen feltétele. A bérrendszerek átépítésének a fő iparágazatokban való befejezése után most az a feladatunk, hogy az átépítést a még hátralévő iparágazatokban és a népgazdaság egyes" más ágazataiban is megvalósítsuk. A Központi Bizottság és a kormány a harmadik ötéves terv első éveiben a bérek és fizetések átépítésének befejezésére számít az állami gazdaságokon, a bérek átépítésének megvalósítására számít az építőiparban, a helyi gazdálkodásban, a termeiszövetkezetekben, •a távösszéköttetés és a közlekedés ágazatainak egyes szakaszain. Nem kevésbé fontos bérpolitikai módosításokat eszközlünk továbbá a belkereskedelemben, a nemzeti bizottságok egyes dolgozóinál, valamint az "iskola "és kultúra szakaszának egyes ágaiban. E program teljesítésével befejeződik a bérek és fizetések átépítése s lényegében biztosítva lesz a díjazás szocialista elveinek érvényesítése az egész népgazdaságban. A bérpolitikának csak egyes legfontosabb feladatairól beszéltein s mégis már az első tekintetre nyilvánvaló, hogy ezek új, lényegesen nagyobb igényeket támasztanak az irányító és szervező munka egész színvonalával szemben. Napjaink feladata, hogy a béreket és normákat a termelés és munka tudományos megszervezésének hatékony eszközévé tegyük. Az új bérrendszerek teljes mértékben való érvényesítésének első feltétele a rend és a fegyelem. Ezért oly fontos megszervezni minden ágazatban, minden vállalatban s minden egyes műhelyben a bérek és normák következetes és rendszeres ellenőrzését. Ezért a következő időszakban valamennyi ágazatban rendszeresen felülvizsgálják az új bérrendszerek érvényesítését. Szükséges, hogy a minisztériumok is alapos ellenőrzést gyakoroljanak. Az ellenőrzéssel egyidejűleg azonban tovább kell mennünk az átépítés fejlesztésében. Nem elegendő, ha a vállalatok csupán gépiesen alkalmazzák a béreloírásokat. Ma szükséges, hogy kezdeményezóen éljenek jogkörükkel, a díjazás olyan formáit érvényesítsék, amelyek a legcélszerűbben biztosítják számukra a terv teljesítését. Ebben az átépítés tapasztalataira támaszkodhatnak és kell is támaszkodniuk. Amit a bérrendszer átépítésénél elértünk — vagyis az igazgatók közvetlen gondoskodását a bérekről, valamennyi alakulat, főként a szerkesztési és technológiai alakulatok együttműködését a munkaigényesség csökkentésénél, a munkatermelékenység tartalékainak feltárásánál, a műszakilag indokolt normák kialakításában — mindezt az irányító munka oszthatatlan részévé kell tennünk. Szükséges, hogy a bérpolitika az irányítás elválaszthatatlan részét képezze. A munkaigényesség csökkentéséért, az élő- és holtmunka megtakarításáért. vívott harcban t

a

l"tósan és teljesen be kell vonni a szerkesztési, a technológiai, a termelést slőkészítő, az értékesítő és ellátó alakulatok dolgozóit. Elvárjuk, hogy a bérrendszerek átépítése eredményeinek kibontakoztatása növelni fogja a vállalatok kezdeményezését, hogy fokozott aktivitással vesznek részt a díjazás, a prémiumok és normázás haladó formáinak kialakításában és alkalmazásában. Ennek megfelelően a minisztériumoknak is fokozottan kell gondoskodniuk a tapasztalatcsere megszervezéséről, a díjazás új, haladó formáinak gyors terjesztéséről. Az új bérrendszerek fejlődése nem lehet ösztönös. Eszközéül a béreknek a harmadik ötéves tervben való fejlődése koncepciója kell hogy szolgáljon, amelyet az egyes ágazatok, szakaszok és vállalatok dolgoznak ki, hogy a fejlődés tervszerű összhangját a bérformák és a normázás érvényesítésénél a technika, technológia és termelés szervezése fejlődésével biztosítsák. A díjazás terén a legl'tAtosabb intézkedés az lesz, hogy a műszaki-szervezési intézkedések tervébe helyesen foglalják be a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítését s azokat rögzítsék a kollektív szerződésekben is. A bérrendszerek átépítése arra tanított meg bennünket, hogy hatékonyságának fontos feltétele a bérrendszer egységessége és érthetősége, továbbra is mindenekelőtt erre kell törekednünk. A legfontosabb dolog — amit a díjazás valamennyi kérdésének megoldásánál szüntelenül szem előtt kell tartani — az, hogy következetesen a kommunista párt utasításaiból, politikájából, a marxizmus-leninizmus tanaiból kell kiindulnunk. Pártunk politikájában ablíóL az alapelvből indul ki, hogy mi"d a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában, mind pedig a szocializmus teljes győzelmének és a fejlett szocialista társadalom kibontakozásának időszakában teljes mértékben érvényben vannak az anyagi érdekeltség szerepének lenini elvei. Ugyanakkor a párt politikája az anyagi érdekeltség és a dolgozók fokozott szocialista öntudatossága egybekapcsolásának lenini elve alkotó érvényesítéséből indul ki. Pártunk biztosítja, hogy a díjazás kérdéseinek megoldása, az anyagi érdekeltség érvényesítése szervesen bekapcsolódjék a szocialista társadalom általános fejlődésébe, a szocialista demokrácia elmélyítésébe és a dolgozók irányításában való közvetlen részvételének növelésébe. Pártunk politikája ily módon biztosítja a munka szerinti elosztás törvénye gazdasági funkciójának érvényesülését, valamint társadalmipolitikai oldalait is. Pártunk megmutatja a munka szerinti elosztás törvénye érvényesítésének útjait is: ezt a törvényt nem adminisztratív módon, nem előírások útján, hanem a dolgozók gyakorlati ' tevékenységében kell alkalmazni. E torver^ gyakorlati érvényesítése, amit páfetunk vezetésével az egész munkásosztály a kezébe vett, nagy politikai és gazdasági iskolává válik s ezáltal növekszik a tömegek társadalmi és gazdasági öntudatos sága is. , í Köztársaságunkban az egészségügy állandó fejlődésének egyik lényeges tényezője a fogukról való gondoskodás. 1 060 000 5 -14 éves gyermek részesül nálunk rendszeres fogászati kezelésben — beleértve a megelőzést. Hasonló rendszeres fogászati kezelést nyújtunk 600 000 14-IS éves fiatalnak. Fogorvosaink és fogászaink tavaly 2600 fogászati rendelőben több mint 25 millió esetben részesítették fogászati kezelésben az arra rászorulókat. Képünkön Eva Tomanová aszszisztensnő a kartoték-feljegyzést végzi a Prága 2. Népegészségügyi Intézet gyermekfogászati rendelőjében. (J. Šaroch - ČTK - felv.) * * * NEMZETKÖZI TELEVÍZIÖ-FESZTIVÄL lesz Monte Carloban január 16—21-e között. A fesztiválon hat díjat osztanak ki. A VILÁG LEGÉSZAKIBB szeizmikus állomása a Szovjetunióban, a Kola-Iélszigeten működik. Az állomás a szokásos háromelemes szeizmográfnál sokkal érzékenyebb négyelemes szeizmográffal van felszerelve.' AZ OLOMOUCI KÉPTÁR az elsők között kezdte meg a vándorkiállítások rendezését. Az utóbbi két évben 37 vándorkiállítást rendezett, ahol a képtár nyolcezer műtárgyát több mint 170 ezer látogató tekintette meg. ÜJ, SZABAD SZEMMEL NEM LÁTHATÓ ÜSTÖKÖS felfedezését jelenti a karlsruhei obszervatórium. A Koppenhágában székelő Nemzetközi Asztronómus Szövetség igazolta az. üstökös létezését és az „1960—1" nevet adta neki. HIRDETÉST TETT KÖZZÉ az angol lapokban Baudoin de Ligne herceg, a belga király nagybátyja. 2000 dollárért bárkivel hajlandó az Antarktiszre utazni és megtanítani a jegesmedve-vadászat fortélyaira. A herceg elvesztette hatalmas kongói birtokait. TEGNAP TARTOTTÁK PRÁGÁBAN a Laterna Magica új műsorának sajtóbemutatóját. Az új műsort december 5-én mutatják be Leningrádban. A Szovjetunión kívül a tfiűsor iránt érdeklődik Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, NSZK, Olaszország és más államok is. SZABADTÉRI SZÍNHÁZAT ÉPÍTENEK Leles dolgozói a kástély közelében. A legutóbbi vasárnap 86 dolgozó kapcsolódott be a brigádmunkába. EL NEM SÜLLYEDŐ KIS HAJÓKAT használnak a Popelini Állami Halászatiüzemben a halastavak trágyázásánál és a fogásnál. A hajók üregeit könnyű, a szilongyártásnál nyert hulladékból készült műanyaggal szigetelik. A CUENZA ÉS VALENCIA KÖZÖTT levő három kilométeres alagútban a lassítva áthaladó vonat mozdonyvezetője eszméletét vesztette, és a szerelvény az alagút közepén megállt. Mire a szerencsétlenséget észrevették, a gomolygó füstben a vonat utasai közül 5-en megfulladtak, 36-an füstmérgezést kaptak. A SOKOLOV MELLETTI TISOVON tegnap kezdték meg a legnagyobb csehszlovák turboaggregát próbaüzemeltetését. 110 EZER TONNA SZENET termeltek ki kombájnnal az ostrava-karvinai széntelep l-es számú üzemében. Ezzel teljesítettek az ez évi kombájnfejtés tervét, amelyet az év végéig lényegesen túlteljesítenek TÖBB MINT HÁROMEZER ÁPOLÓNŐ lépett sztrájkba a tokiói kórházakban a feudális munkaviszonyok miatt. A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLET mezőgazdaságában dolgozó fiatalok 85 százaléka vesz részt szaktanfolyamokon az 1960—61-es téli időszakban. 837 NEW YORK-I ISKOLÁBAN sztrájkolnak a tanítók a jobb munkafeltételekért. SZOVJET BAKTERIOLÓGUSOK utaztak Kabulba, Afganisztán fővárosába, hogy az afgán orvosoknak a kolerajárvány kitörésének megelőzésében segítsenek. A szovjet orvosok 8 tonna gyógyszert vittek magukkal. RÖVIDESEN TERMELNI KEZD a Német Demokratikus Köztársaságban épülő nikkelkohó első 90 méter hosszú forgó-esőkemencéje. A további munkafolyamatok során tiszta nikkelt állít elő és feleslegessé teszi ezen értékes fém behozatalát. 13 000 ÜJ LAKÁS ÉPÜL Bratislava északkeleti részén a harmadik ötéves terv keretében. Ezekben az új lakásokban 60 000 lakos jut új otthpflhoz. ÜJ SZŐ 4 * 196

0- november 11.