Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-26 / 328. szám, szombat

jĎJ SZÖ 6 1960. november 26. A Iegclfogulatlanabb néző is" megállapíthatja, hogy a szovjet filmművészet évek óta újabb és újabb diadalt arat, az emberi élet minden mozzanatára érzékenyen reagáló művészi erejével és ragyogó eszmei tisztaságával újabb és újabb tömegeket hódít meg. Ezt látjuk most is a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának kimagasló akciójában, a szovjet, filmek fesztiválján is. Keretében sok olyan film bemutatóját láttuk, melyek méltán sorolhatók a szovjet filmgyártás remekmüvei közé és öregbítik hírnevét, mint például a BALLADA A KATONÁRÓL és a SZERJÖZSKA. f B

eszélni akartam vele, pedijj a névét sem tudtam. Egyik moszkvai újságíró mondotta, ha Leningrádba megyek, feltétlenül írjak róla, nagyon tehetséges balettáncosnő, húsz év körüli lehet. Ez volt a megadott cím. No, gondoltam, végre valahára teljesül gyer, mekkori vágyam, egy kicsit detektí. veskedhetek, mert a csaknem három és félmilliónyi városban kell kiszimatolnom, vajon ki is lehet Galina Ulanova egyik utóda. Nem is hittem volna, hogy egykönnyen nyomra bukkanjak, hiszen itt, a balettművészet e világhírű gócpontjában sok tehetség van. Az újságírók otthonából telefonáltak, érdeklődtek, és csakhamar megtudtam, az akit keresek, csak Alla Szizova lehet, s még aznap este láthatom a színpadon, Csajkovszkij Csipkerózsikájában a Florinát táncolja. S mikor találkozhatom vele? Másnap délután... Este a Kirov Opera és balettszínházba mentem. Még nem láttam a Csipkerózsikát. Műsorfüzetet vettem s kerestem Alla nevét. Igen, ő táncolja a Florinát. Kissé lehangolt, hogy nem a főszerepet játssza. Csak a harmadik felvonásban lép fel. • A nézőtér tele, egy hely sincs üresen. A karzat, a kakasülő is tömve, mint mindenütt, itt is lelkes fiatalokkal. A karmestert taps köszönti, s aztán várakozásteli csend. Felcsendül Csajkovszkij muzsikája. A zene, a mozgás művészete magával ragad. Beleélem magam Alla világába, hogy másnapi találkozásunkkor jobban megértsem őt. De ennél többet kaptam. Sajnálni kezdtem, hogy eddig oly kevés balettelőadást láttam. A munkába belefáradt embernek látványosságot, pihenést és gyönyörűséget nyújt. S ennél is többet. Ihletet ad az embernek, az alkotni vágyás ösztönét oltja lelkébe, azt, hogy munkánk oly szép és tökéletes legyen, mint amilyen Csajkovszkij zenéje, a balettművészek tánca. Elhangzott az utolsó akkord ... Nem tudtam sem a tömött trolibuszba, sem a nagyon keresett taxiba ülni. Gyalog indultam el az Astoria-szálló felé. Még bennem zsongott a zene, magam előtt láttam a táncosokat. Állát is. Mily csodálatosan táncolt. S milyen vastapssal jutalmazták táncát. A karzat, a kakasülő fiatal nézői, újrázásokkal visszakövetelték a színpadra. S Alla kipirult arccal hajtotta magát meg, aztán kilibbent a kuliszszák mögé. A közönség szereti a fiatal táncosnőt. ... A szálló éttermében az estebédet fogyasztottam. Nem említeném ezt a prózai dolgot, ha nem történt volna a következő eset: Az asztalomhoz ült egy magas, napsütötte arcú, komoly férfi. Beszélgettünk. Mérnökember, rádiótechnikus volt az illető. Nem tudtam megállni, hogy el ne mondjam, milyen szép is volt Csajkovszkij balettje. Inkább ne szóltam volna, mert megrökönyödésemre ezt mondotta új ismerősöm: — Nincs jövője a balettnek, nem reális ... szimbolikus ... Feleletéből csak ezek a szavak maradtak meg bennem. S elhatároztam, másnap megkérdezem Állát, mit szól ehhez. A megbeszélt találkozón pontos volt, egy percig sem váratott mag^a. A tegnapi előadás után nem tiÄtam magam elé rajzolni arcát, csak mozgása, a zene akkordjaival egybenövő tánca kötötte le figyelmemet ... Ilyennek képzeltem. Szép, karcsú és mozgékony. Olyan, akire az ember csak lopva mer ránézni, nehogy félreértse a hosszabb ideig tartó tekintetet. Arcbőre hamvas, szeme kék, haja világosbarna. Egy cseppnyi festék nincs arcán, még az ajkán sem, csak a körmét festi. Ez itt nagyon <Jivatoí. Galambszürke blúza nyakig gombolt, lábán tűsarkú cipő. Mit mondjak még róla? Szerény és halkszavú. Nem szereti a feltűnést. Arról viszont nem tehet, hogy szépsége vonzza a kíváncsi tekinteteket. Beszélgetésünket úgy képzeltem, hogy mérnök ismerősöm szavaival kezdem: Mit is szól Alla Ivanovna ...? Nem tudtam kimondani. Az ismeretség első perceiben nem illő így „rátámadni", ilyen kérdéssel. Ez letörölné arcáról a derűs mosolyt. g. ALLA így nem maradt más hátra, minthogy az újságírók szokásos kérdéseit tegyem fel. — Beszéljen magáról,.. — Huszonegyéves vagyok ... apám sofőr, az anyám gyárimunkásnő . .. Már kislány korában vágyódott a tánc után. Tíz éves volt, amikor 1200 társával együtt ő is felvételét kérte a balettiskolába. Csak harmincötüket vették fel és közülük csupáá hárman bírták, csak hárman fejezték be az iskolát. A tehetséges Alla a Kirov Színházkoz került, szólistának vették fel. Ez már nagy sikernek száV mított... Emlékezik, Szeretett tanítójának Natálja Alekszandrovna Kamkovának szavaira emlékezik. Így búcsúztatta az iskolától: „Amit eddig tanultál, az kevés. Még nagyon sokat kell dolgoznod." i— Csak most tudom, mennyire igazat mondott. Csak úgy érhetünk el sikert, ha egész életünket a művészetnek szenteljük... — mondja Alla. Már harmadik éve van a színháznál. Jó kezekbe került. Natálja Dugyinszkája népművész tanította, fejlesztette tovább benne a tehetséget. Főszerepeket kapott. A Kővirágban a Katarinát, Fokin Chopiniádjában a Szilfidet, Adam Giselljében a Mirtát Csajkovszkij Diótörőjében a Mását táncolta. Most Lermontov Álarcosbáljában, vagypedig Grigorovics Legenda a szerelemről című balettjében kap majd főszerepet. — Vágyam, hogy a Csipkerózsika főszerepét játsszam ... — És sokat dolgozik? — emlékeztetem Natálja Alekszandrovna szavaira. — Sokat, — mondja és mosolyog, mert örömét leli a munkában. Tizenkét órakor kezdődik a munkanapja. Egyig csak gyakorol és egytől háromig yan a próba. Este, ha nem lép fel, megint gyakorlat következik. — Külföldön már járt? — A bécsi VIT-en voltam... Állát, a balettművészt is mennyire áthatja a szovjet munkásember jelleme. Bécsben, addig míg sor nem került fellépésére, nem ment sehova, még városnézésre sem. A fellépésére készült. — A szovjet balettművészet hírnevét kellett megvédenem — mondja. Ez sikerült is, első díjat, aranyérmet nyert. — S megmondaná Alla, hogy mit szeret? — A zenét. Sokat járok a filharmónia hangversenyeire. Ez is segít a munkámban. Szeretem a szobrokat. A köbevésett emberektől is tanulok. Csodálkozik? A szép vonalú pózolásra, a mozgás művészetére oktatnak ... Színházba is sokat járok, a mi Puskin Színházunkba, és nagyon szereŕtem a könyveket... Az életet! — teszem hozzá magamban — azt az életet, melynek oly tiszta a levegője, hogy az ember itt, mindenütt és mindenkinél az egészséges életörömöt érzi, tapasztalja. A szovjet emberek élete ez, ahol a tehetség, a tudás a mérvadó az érvényesülésben. Az egyszerű sofőr és munkásasszony gyermeke nevét már 21 éves korában hírnév övezi... Végre felteszem a kérdést, mit szól új mérnökismerősöm „ítéletéhez". Mit szól ahhoz, hogy egyesek a balett elhalását jövendölik? Nem éri váratlanul a kérdés. — A művészet sohasem hal el, — mondja komolyan, — lesz visszaesés és emelkedés, de mindig élni fog és tetszeni fog az embereknek. A színház, a balett nemcsak műélvezetet nyújt, hanem jó hangulatot is teremt és szórakoztatja, pihenteti az embereket. Az már más kérdés, hogyan fog a balett fejlődni. A színházban, főleg a fiatalok, sokat vitatkozunk erről. Hol, miben keressük a choreográfia új „nyelvét". Ez nemcsak nálunk, hanem az egész világon probléma. A balettra igen erősen hat a régi, konzervatív forma. Oj életet élünk, új tartalommal telítődött életet s ennek meg kell nyilvánulnia a balettben is. Az új tartalmat új módon kell kifejeznünk a színpadon. Bennünket, fiatalokat foglalkoztat a balett sorsa, de önállóan még nem tudjuk megoldani ezt a fogas kérdést. Csak próbálkozunk. Mint ahogyan a Szpartakusban a régi plasztikus forma érvényesült, úgy kell kiformálnunk az . új életünket tükröző balettstílust is... Nem vagyunk kishitűek. Reméljük, sikerülni fog. S a balett, akárcsak a művészet többi ága, élni fog, mert szüksége van rá az embereknek ... Alla az órájára tekint. Már hat felé közeledik a mutató. Mennie kell. Ma ugyan nem lép fel, de gyakorolnia kell, hogy legközelebbi fellépésében újra olyan nagyszerűen táncoljon, mint a Csipkerózsikában, hogy azt az élvezetet nyújtó művészetet adja, melyre az embereknek mindig szüksége van és lesz a jövőben is. Petrőci Bálint Érdekes, bár fogyatékosságoktól • nem mentes kísérlet volt két fiatal forgatókönyvíró és egyben rendező — Álov és Naumov filmje, a polgárháború időszakát felidéző történet: A SZÉL (Víchrica). Viharos évek ifjúságának hősies erőfeszítéseit, vágyait és álmait örökíti meg. fit film alkotói új csapáson haladtak a polgárháború közked. veit témájából me- \ rítö film rendezésében, bizonyos mértékben kísérletezésnek is tekinthető a müvük, ! ám nem kerülték el az ezzel járó kockázatot..A film fő fogyatékossága 1 az események széthullása egyes epizódokra. Bár kitűnő epizódok tömkelegével találkozunk a filmben, az egységes ritmus, vonal hiánya lerontja az összhatást. Lelkes ifjú forradalmárok hősies | viaskodását, az új élet, új társadalom > megalapozásáért folytatott küzdelmét, ! áldozatait mutatja be a film meg[rázó képekben. Hősei: Fjodor, Mítya, i Nasztya álmodozó, ábrándozó fiata, lok. De lehet-e ábrándozni akkor, amikor az élet cselekvést követel? Ezt 1 ismerik fel a film hősei, ezért igyekeznek tűzön-vízen keresztül Moszkvába, hogy részt vegyenek a Komszomol alakuló kongresszusán. Érzik, kell egy szervezet, mely összefogná az ifjúságot és egyesítené, szervezné törekvését a párttól kitűzött nagy cél elérésében. Csak Fjodor éri el Moszkvát... Általában a film tehetséges, eredetiségre törekvő alkotók műveként hat. Talán eredményesebb munkát végeztek volna alaposabb dramaturgiai. felkészültséggel, szaktanácsadók A Közös erővel egyik jelenete A szél két főszereplője bevonásával, mert Alov és Nauniov fiatalságuknál fogva nem személyes élmélyek, hatások alapján alkották müvüket. A jó epizódok közül megemlíthetjük például Fjodor felszólalását a Komszomol ülésén. Természetes pátosszal, megnyerőn, erőteljesen hat. A főszerepalakítások egyébként kitűnőek: dicséret illeti a Mását alakító Ella Lezsgyejt, Eduard Bredunt, Fjodor megszemélyesítőjét, A. Gyemjanyenkot Mítya szerepében, s Tamara Loginova Nasztyáját. A KÖZÖS ERŐVEL (Dračie údolie) című közös szovjet-kínai film egyszerű, megható történetben, egy vízierőmű körül lejátszódó eseményekben domborítja ki a két nép mélyről fakadó, erős gyökerekből táplálkozó nagy barátságát. Jefim Dzigan és Hang Szüe-vej rendezők a polgárháború két elválhatatlan harcostársának találkozásában, gyermekeik vonzalmában, a szovjet szakemberek segítségével épülő duzzasztógát alkotói életében közvetlenséggel bon-; takoztatja ki a film témáját. Megrázó, jól sikerült hatásos jelenet, amikor a kínai munkások és a szovjet szakemberek a néphadsereg katonáival áttörhetetlen sorfalat alkotva útját állják a dühönnő elemeknek, életük kockáztatásával tartóztatják fel az áradást, mely elpusztítással fenyegeti a még be nem fejezett vízierőművet. L. L. | Mi a célja a decemberi c/alos-találkozóknak ? TAGORE születése 100. évfordulójának előkészületei A jövő év májusában lesz Rabindranáth Tagore nagy indiai költő, író és közéleti tényező születésének 100. évfordulója. A Béke-Világtanács határozata értelmében erről az évfordulóról az egész világon megemlékeznek. A Szovjetunióban már megalakult a jubiláris bizottság, amelynek tagjai kiváló tudósok, irők, kulturális és közéleti tényezők, a Szovjetunió külügyminisztériumának stb. képviselői. A bizottság élén N. Sz. Tyihonov neves író, a Békevédők Szovjet Bizottságának elnöke áll. A bizottság első ülésén elhatározta, hogy ismét kiadatja Rabindranáth Tagore összegyűjtött munkáit, Ez év decemberében negyven ének- és népi zenekar találkozójának lesz színhelye: december 10én Rožňava, 17-én Dunajská Streda, és 18-án Nové Zámky. A Csemadok Központi Bizottsága, valamint a Népművelési Intézet felmérve az énekkari mozgalmunkban észlelhető visszaesést, arra a megállapodásra jutott, hogy körültekintőbben kell foglalkozni az énekkarok és népi zenekarok szerversével, műsorpolitikájuk helyes irányításával. Ennek érdekében olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek egy széleskörű énekkari, illetve népi zenekari mozgalom kibontakozását segítenék elő. Énekkari mozgalmunk fellendítése, az ének- és zenekarok aktivizálása érdekében mozgósítani kell a meglévő és a most megalakuló énekkarokat és népi zenekarokat. Hathatós segítséget kell nyújtani és lehetővé kell tenni szereplésüket a dalos-találkozókon és egyéb rendezvényeken. Énekkari mozgalmunk jelenlegi stagnálásán az új szakkáderek nevelése, valamint a körzeti, illetve az országos jellegű dalos-találkozók segítenének és serkentenék őket további munkájukban. A körzeti dalos-találkozók megrendezésével teljes képet kjvánunk nyerni énekkaraink és népi zenekaraink jelenlegi helyzetéről, hogy ennek alapján orvosolni tudjuk az esetleges fogyatékosságokat. A muzikálisabb kórusok számait és a színvonalasabb népi zenekarok játékát a Csehszlovák Rádió magyar adásaiban is fel lehetne használni. A dalos-találkozókra eddig kilenc népi zenekar, nyolc vegyeskar, - három nőikar és húsz gyermekkar nevezett be. A felsoroltakból kitűnik, hogy ezzel a mennyiséggel nem lehetünk megelégedve. Ugyanis számos ismert énekkar és népi zenekar nem jelentkezett, amelyek az elmúlt években aktívan tevékenykedtek. Gondolunk itt elsősorban a jóhírű galántai Kodály-kórusra, a ealovói vegyeskarra, a štúrovói tanítói kórusra és a Rimavská Sobota-i énekkarra. Olyan jóképességü népi zenekarok sem jelentkeztek ez ideig, mint a Čierny Brod-i, a vozokanyi, dvoryi, a nemrég megalakult čalovói zeneiskola rajkó-zenekara stb. Ha közelebbről megvizsgáljuk a csoportok hovatartozását, azt tapasztaljuk, hogy a benevezett negyven ének- és zenekar közül mindössze tíz működik a Csemadok mellett. A dalos-találkozókat a jövő évben országos jellegű énekkari és népi zenekari fesztivál követi, amelyen az idei decemberi dalos-találkozókon legsikeresebben szereplő zenei együttesek szerepelnek majd. Az énekkari mozgalomnak ' és a népi muzsikálásnak nálunk szép hagyományai vannak. Ezekhez a haladó hagyományokhoz híven, szocialista kulturális forradalmunk kibontakozása érdekében kívánjuk fellendíteni, megfelelő színvonalra emelni énekkari kultúránkat és népszerűsíteni népi zenekarainkat Kovács Lajos a Csemadok KE dolgozója i