Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-19 / 321. szám, szombat

Ú j filme A; utóbbi két hét hosszabb vagy rövidebb ideig műsoron levő bemutatóit ér­tékelve meg kell jegyeznünk, hogy kevés volt az igazi nagy alkotás, talán azért, hogy elsősorban a szovjet filmgyártás gyöngyszemeit a most megkezdő­dött szovjet filmfesztiválra hagyták. Várkonyi Zoltán nagysikerű MERÉNY LET-ét már a dolgozók idei filmfesztiválja alkalmával méltattuk. A KALIPSZO című fran­cia-olasz közös film az Antillák festői szépségének, a bennszülött és félvér lakosság életének, hagyományainak epizódszerű ábrázolásán kívül semmit sem nyújt, s alkotói limonádé ízű történettel körítették a dokumentumszerű ábrázo­lást. A testvéri szeretet féltő megnyilvánulását érzékeltette egy kisebb kalandban Konrád Petzold DEFA-gyerekfilmje, a CSALÁDI LÁTOGATÁS. Ettore Gianini NAPOLYI KÖRHINTÁJA a középkortól napjainkig színes, tarka mozaikképekben örökítette meg az olasz színművészet történetét. Eredeti izgalmas felvételekben eleveneden meg az afrikai vadvilág Uichael és Bernhard Grzímek VADÁLLATOK PARADICSOMÁ-ban, mely egyben segélykáltás is: mentsék meg az afrikai rezer­vációkat a civilizáció pusztításától Hazai filmgyár­tásunkat Miloš Vošmík tehetséges fiatal cseh rende­ző gyermektémájú lélektani filmje, a ROSSZ HÉTFŐ képviselte. Vošmík nem ismeretlen a filmművészet fel­nőtt és ifjú kedve­lői előtt, ö ren­dezte annak ide­jén a Jánoska uta­zása című gyer­mekfilmet, majd később a Játék és álom című film­novellában ismét visszatért gyer­mekmotívumokhoz. Ugyancsak gyer­mekeket szerepeltetett púderdoboz című kémtörténetben is. Sajnos legújabb filmje nem váltot­ta be a reményeket. Véleményünk szerint a forgatókönyv is hibás. Nap­jaink valamennyi szülői és nevelési problémáját belesűríteni egy külön­Cy Grant és Sally Neal a Kalipszo szerelmespárja. ben megható és tanulságos gyermek­történetbe elkerülhetetlenül zsúfo­láshoz vezet, s ezért érthető, hogy sok probléma kidolgozatlan benne. Különösen a gyermekek és szülők viszonyának beállításánál érezzük ezt. Ami a gyermekszereplőket illeti, korukhoz képest kissé komolyabban szemlélik a világot. Ez különösen az Jelenet a Nápolyi körhintá-ból A Rossz hétfő három gyermekszereplője Éneklő epizódokban szembetűnő. Ami a fel­nőtteket illeti, sok esetben ez az ér­zésünk, hogy „kiszabták" őket a sze­repből. Zavaró jelenségeket többet említhetnénk. Äm a film legnagyobb fogyatékosságának azt tartanánk, hogy nem tudja megtartani a kellő ritmust, nem tudja végig fokozni a történetből eredő feszültséget, mely a társai hibájából autó alá került kis Fábera megmentésével feloldódik. Méltán nyerte el az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál egyik nagydíját, a román filmgyártás igen sikerült alkotása, Liviu Ciulei érde­mes művész TÜZ A DUNÁN filmje. Sikerének titkát röviden így jelle­mezhetnénk^ Az ellenállási harc tör­ténetéből vett mondanivalóját meg­felelő keretben, az emberi érzelmek mélységére, az emberi sorsok néha igen szeszélyes alakulására tudta felépíteni. Ciulei nem akart átfogó képet adni a romániai antifasiszta ellenállási mozgalomról. Nem, mért így nem tudta volna elkerülni a sé­mát. Ciulei az ellenállási mozgalom egyik tisztjét, és egy újdonsült Jiá­zaspárt, a hajó kormányosát és fia­tal feleségét tette meg története hő­seinek. Mihai fegyvert szállít hajó­ján, de ennek a szállítmánynak nem a németek, hanem a partizánok ke­zébe kell kerülnie. Ezért került fel álruhában segédkormányosai minő­ségben a hajóra Toma, a felkelő had­sereg tisztje ... A fegyverszállítmány kalandok után a partizánok kezébe kerül. Ciulei filmjében azonban a történetnél sokkal lényegesebb az emberábrázolás. Alapos lélektani hoz­záértéssel tudta éreztetni a veszélyes helyzetekről érthetően óvakodó Mihai öntudatosodását, társadalmi és hazafias kötelességérzetének felülkerekedését. Ciulei egy mézes­heteit élő ember hőssé születésének történetében bár epizódszerűen, de igen hatásosan — érzékeltette a nagy nemzeti­demokratikus for­radalmi megmoz­dulás átformáló, hőssé nevelő ha­tását. Ez a titka a film áikerének. Egyébként a kitű­nő rendezésén kí­vül Mihai sikerült alakításáért illeti nagy dicséret Li viu Ciuleit. Méltó partnere volt To­ma tiszt szere­pében Lazar Vra­bie. Anna szerepé­ben pedig a bájos Irina Petrescu. L. L. SIMON LAJOS: ISMERETLENÜL Az igások ha nyugovóra térnek törötten, szelíden, a földműves a durva kapufélnek nekidőlve pihen. S ha illőn köszön minden jövevénynek, hogy biccentését számítás vagy érdek csalná, én nem hiszem. Ha idegen jő, nem kérdi: kiféle, miért megy és hova? Sapkás fejét nem vágja hetykén félre, hogy ő nem néz oda, jó szóra rándul érdes szájaszéle, mely máskor tétova. Ügy állok mostan, mint falun a gazdák ég-gyúlás idején, hol gyár-köd leng ... és nem Is sejtem azt már, hogy tértem ide én, de homlokomról felbiccen a sapkám, ha jő egy jövevény. Köszöntöm akit erre hoz a dolga így ismeretlenül. Majd megkötözött szárnyait kioldja az idő és repül. Óh, hogy fogunk ml örvendezni meglásd, hogy .ismeretlen megtiszteltük egymást szép szívvel emberül. Csehszlovák és szovjet tudósok együttműködése 1957-ben a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia és a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája megállapodást kötött, mely szerint az alapvető tu­dományos kutatásban a két akadé­mia intézetei megbeszélések, a tu­dományos dolgozók cserelátogatásai, tanulmányutak szervezése, tervek, tudományos munkák, dokumentációk kicserélése révén sokoldalú segítsé­get nyújtanak egymásnak. Ez a köl­csönös segítségnyújtás évről évre nagyobb méreteket ölt. Az első meg­állapodás szerint például 17 problé­mára vonatkozott a tudományos ta­pasztalatcsere. Ez idén a közösen megoldott és megoldandó problémák száma 61-re emelkedett. E problé­mák megoldásában 45 csehszlovák és 40 szovjet akadémiai intézet vesz részt és csak a műanyagkutatás te­rén mintegy félszáz kutatócsoport szoros együttműködésben dolgozik. A csehszlovák és szovjet tudósok együttműködéséről tehát akarva sem adhatunk teljes képet, hiszen az igen széleskörű. Ezért legalább né­hány példát mutatunk be a Rudé právo ankétja alapján, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia tudósai között rendezett. A műanyagkutatásban együttes erővel a világfejlődés élvonalába törünk A műanyagkutatásban részt vettek a tudományos akadéfniákon kívülálló intézetek is — írja 0. Wichterle akadémikus, a Makromolekuláris Ké­mia Intézetének igazgatója. így dol­goztunk például a propylén és a polpformaldehyd-gyártás terén. Mindkét anyag gyártásához kor­látlan mennyiségű nyersanyag áll rendelkezésünkre. A termelés igen olcsó lesz. A kutatás főleg arra irá­nyult, hogy már a termelés meg­kezdése előtt tisztázni tudjuk az új anyagok felhasználási módját, tisz­tában legyünk ellenállóképességük­kel. Az ilyen kutatás lehetővé teszi merőben új, eddig ismeretlen ellen­állóképességű műanyagok felfedezé­sét is. Közösen kutattuk például az olyan problémákat, mint az alapanyagok gyártásának tisztasága. Itt a köve­telmények ugyanis gyakran nagyob­bak, mint a gyógyszergyártásban, mert ettől függ az egész termelés sikere. Az idén már két közös konferen­ciát rendeztünk speciális problémák­ról és a jövő évben tovább mélyít­jük az együttműködést mind az alapkutatásban, mind az egyes rész­problémák rpegoldásában. A Szovjetunióval együtt már kö­zeledünk ahhoz az időhöz, amikor a vegyi iparban a világfejlődés élére kerülünk, amikor a teljesen ismeret­len területek felkutatásának egyre nagyobb jelentősége lesz. Oj elméletek az automatizálásban A. Špaček, a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja, a Közléselméleti és Automatizálási In­tézet igazgatóhelyettese hangsúlyoz­ta az ankéton, hogy egyre nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a komplex automatizálás kérdéseinek, mert az új felfedezések alapján tel­jesen új elméleti szempontból fog­ják kezelni ezt a kérdést. A Szov­jetunióban Kolmogorov és Pontrjagin akadémikusok igen jelentős eredmé­nyeket értek el ilyenirányú kutatá­saik során. A CSTA ugyancsak fog­lalkozik ezen kérdésekkel mind el­méleti, mind műszaki síkon. Egyes idevágó kérdéseket beiktattak az együttműködés tervébe is. A Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának Automatizálási és Távirá­nyítási Intézetével igen sikeresen fejlődik az együttműködés. Főleg az automatikus irányítás olyan rendsze­reiről van szó, amelyek önműködő­en hozzáidomulnak a megváltozott feladatokhoz. Igen jó eredményeket értek el az érintkezés nélküli mag­netikus kapcsolórendszerek szerkesz­tése terén. E rendszprek küldetése hasonló az ismert relé-rendszere­kéhez, üzemeltetésük azonban telje­sen üzemzavarmentes. Intézetünk számára nagy segítsé­get jelentett az URAL-típusú önmű­ködő számológép, amelyet most há­rom műszakban használunk. Nemcsak tudományos számításokat végzünk rajta, hanem gépiparunk műszaki számításait is gyakran ezen végez­zük. A moszkvai Matematikai Intézet a világ egyik legjelentősebb elméleti központja s számos vonatkozásban döntő szerepet játszik az automati­zálásban. Együttműködésünk az in­tézettel igen sokoldalú s már sok értékes eredményünket köszönhet­jük ennek az együttműködésnek. A bányászati kutatás Tudományos akadémiánk bányá­szati intézete — több más intézet­tel együttműködve — megkezdte a nagy mélységekben végzett feltáró és előkészítő bányamüvek stabilitá­sának kutatását. Ezt a kutatást ké­sőbb a fejtésre is kiterjesztjük — írja E. Petýrek, a Bányászati Intézet igazgatója, a Tudományos Akadémia levelező tagja. Ebben a kutatómun­kában felhasználjuk a hagyományos laboratóriumi és bányamérési mód­szereken kívül a legkorszerűbb geo­fizikai módszereket, az áramveze­téssel kapcsolatos és a rádióizotó­pok tulajdonságain alapuló tudomá­nyos eredményeket is. Az intézet számos módszert a szovjet kutatóktól vett át. Ezenkívül az együttműködés új formáját is bevezettük: megállapodást kötöttünk a Szovjetunió hasonló intézetével és kicseréljük kutatóinkat, akik közvet­lenül részt vesznek a munkában. A szovjet kutatók fogják végezni nálunk például a laboratóriumi kuta­tást, a geofizikai kutatás számára az új szerkezetek megszerkesztését s ezeket az új szerkezeteket legmé­lyebb bányáinkban ki is próbáljuk. A közös kutatás ilyen formája nem csupán új tudományos követ­keztetések levonását, hanem mély­bányáink számára a távlati tervek összeállítását is lehetővé teszi. A vegyészeti kutatás A Szerves Vegyészet és Biokémia Intézetének igazgatóhelyettese, dr. ing. J. Gut ismertette az ankéton, hogy együttműködésünk főleg azok­ra a területekre összpontosul, ame­lyekben intézetünk élenjáró helyet foglal el a világon és így módszer­tani segítséget nyújthatunk a baráti államok hasonló intézeteinek. Min­denekelőtt a fehérjék és nukleinsa­vak kutatása terén van ez így. Ezek az anyagok az élő szervezetek leg­fontosabb összetevői és tanulmányo­zásuk az élet törvényszerűségeinek megismeréséhez és ennek folytán befolyásolásához vezet. Megkezdődött a közös munka pél­dául a pepszin szerkezetének kuta­tásában, amely anyag fontos emész­tőváladék. A nukleinsavak terén a Természeti és Vegyi Anyagok Inté­zetével tervezünk közös kutatást. Ezt az intézetet a prágai labora­tóriumok tapasztalatra alapján építik ki és több más területen is együtt­működünk vele. Szoros az együttműködés a labo­ratóriumi munkák módszertanában. A szovjet intézetek rendelkezésére bocsátottuk például a parányi meny­nyiségű anyaggal való munkát lehe­tővé tevő módszereinket, s ezzel szemben mi a szovjet rádioizotóp­módszereket használjuk ki. Szovjet módszerek alapján igyekszünk kemi­zálni a kutatást. Számítunk arra is, hogy a hosszadalmas és igényes la­boratóriumi munkák automatizálását is közös erőfeszítés révén oldjuk meg. TTazánkban is sok embert " foglalkoztat a televí­zió fejlődésének távlata, ép­pen ezért mostani cikkünk­ben az egyes szakemberek véleménye alapján összefog ­latjuk, mit várhatunk a kö­vetkező évtizedben a televí­ziótól. AZ EGÉSZ VILÁG ESEMÉNYANYAGÁT KÖZLI A televízió társadalmi szerepének növekedésével párhuzamosan gondoskodni kell majd a meglevő transz­kontinentális (földrészek kö­zötti) televízióhálózatok kiter­jesztéséről és egybekapcso­'ásáról. Az egyesített há­lózat át fogja majd az egész Földet. Megvalósítására több mód kínálkozik: különleges kábelek lefektetése, hullám­vezetők felhasználása, mes­terséges bolygók igénybevé­tele. Legvalószínűbbnek azon­ban az látszik, hogy a tele­víziós hálózat mikrohullámú reléláncokból épül fel. Ha ez megvalósul, a televíziós mű­sorok az egész világ ese­ményanyagát felölelhetik majd. A KÖZOKTATÁS TÁMASZA A technikailag fejlett or­szágokban a televízió ma már közszükségleti cikk lett: a lakosság szórakoztatásának és tájékoztatásának legnépsze­rűbb eszköze. Az elmaradott országok számára a televí­zió a szórakoztatáson és a tájékoztatáson kívül a közok­tatásnak is hathatós támasza lehet, segítségével az írás­tudatlanság ellen sokkal könnyebben lehet felvenni a harcot. Egyes szakterületeken - mint például a művészet A óo-AS EVEK TELEVÍZIÓJA és a zene - a gyermekek oktatását a televízió segít­ségével a legkiválóbb tan­erőkre lehet bízni. Egyetemi előadások közvetítésének sin­csen akadálya, így az álta­lános műveltség színvonala minden területen és az egész világon rohamosan emelked­het. Az orvosi oktatásnak ­különösen a sebészképzésnek - nélkülözhetetlen eszköze lesz a televízió, hiszen sok egyetemen már napjainkban is az. Az orvostanhallgatók a televízió segítségével szem­tanúi lehetnek a legkiválóbb sebészek munkájának. Csak­nem bizonyosra vehető, hogy néhány éven belül minden kórházi műtőt olyan televí­zió-berendezéssel szerelnek fel, amely lehetővé teszi a műtét minden részletének megfigyelését. A HÁZIASSZONY TV-SZEME A televíziós műsorok házi 'ögzítése mágneses szalagra éppen olyan megszokott do­log lesz, mint ma a magne­tofon. Elképzelhető az is, hogy az ipari televízió mód­szeréhez hasonlóan úgyneve­zett „zárt" TV-rendszer lé­tesítésére kerülhet sor az otthonokban is, s így a há­ziasszony egyidejűleg láthat­ja, mi történik a szobában, a gyermekszobában, vagy akár a konyhában. Az ilyen zárt­rendszerű televíziófelügyelet nagyon hasznos lehet kórhá­zakban, elmegyógyintézetek­ben, s egyaránt szolgálja a gondozottakat és a gondozó­kat. A TELEFONÁLÓK LÁTJÁK EGYMÁST A televízióval összekapcsolt távbeszélő - amikor a be­szélgetők látják is egymást - két módon is megvaló­sítható. Az egyik esetben a meglevő távbeszélő-vonalak kapacitásának bővítése szük­séges. Ez esetben azonban minden távbeszélő csatornát TV-csatorna szélességűre kell bővíteni, ami rendkívül költ­séges megoldás. (Képletesen a hangot át lehet nyomni ujjvastagságú csövön, a kép „átnyomásához" fél méter átmérőjű csőre van szük­ség.) A másik mód: a képátvi­teli sáv leszűkítése. Annak, hogy szűkített TV-csatornán keresztül is kifogástalan mi­nőségű képet kapjunk, ismét két módja van: az egyik, hogy a televíziós képcsövön ernyőként használt világító foszforok utánvilágítási ide­jét fokozzuk, és így másod­percenként kevesebb képet kell átvinnünk: a másik, hogy nem visszük át a tel­jes képanyagot, hanem csak azokat a képelemeket, ame­lyek az előző képhez viszo­nyítva megváltoztak. Ha megvalósul a televíziótávbe­szélő-rendszer, a televízió­műsorok külső felvétele (a helyszíni közvetítés) sokkal egyszerűbbé válik. TÖKÉLETES GYÁRTÁSI ELLENŐRZÉS Az iparban a televízió az automatizált üzemek ellenőr­zésének feladatát fogja el­látni. Az automatizálás az egyhangú munkafolyamatok terhétől, a napi rutinmun­kától mentesíti az embert, az ipari televízió pedig az el­lenőrzéssel ez idő szerint együtt járó, időrabló és fá­rasztó járkálástól. De tökéle­tesíti is az ellenőrzést, mi­vel lehetővé teszi, hogy az üzem minden pontját egy­időben figyelhessük. A FELHŐK FELETT ÉS A TENGER MÉLYÉN A rakétákba, mesterséges holdakba épített televízió-adó­készülékek ma már olyan megfigyeléseket tesznek le­hetővé, amelyekről régebben nem is álmodhattunk. Tele­vízió-felvevőket el lehet jut­tatni a még megközelíthetet­len helyekre is. így például felvételeket készítettek a Hold ember nem látta olda­láról. A lehetőségek szinte korlátlanok: egyetlen bolygó sem megközelíthetetlen már kíváncsiságunk és tudásvá­gyunk számára. A meteoro­lógusok balonokra erősített televíziófelvevők révén követ­hetik a felhők útját. S a mélytengerek világának meg­ismeréséhez ugyancsak a te­levíziós készülék juttat el. Joggal számíthatunk rá, hogy a közeljövőben a lehetőségek számos módja tárul fel a tudományos kutatás előtt. -np­03 SZÓ 8 * 1960. november 19.

Next

/
Thumbnails
Contents