Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)
1960-11-19 / 321. szám, szombat
Ú j filme A; utóbbi két hét hosszabb vagy rövidebb ideig műsoron levő bemutatóit értékelve meg kell jegyeznünk, hogy kevés volt az igazi nagy alkotás, talán azért, hogy elsősorban a szovjet filmgyártás gyöngyszemeit a most megkezdődött szovjet filmfesztiválra hagyták. Várkonyi Zoltán nagysikerű MERÉNY LET-ét már a dolgozók idei filmfesztiválja alkalmával méltattuk. A KALIPSZO című francia-olasz közös film az Antillák festői szépségének, a bennszülött és félvér lakosság életének, hagyományainak epizódszerű ábrázolásán kívül semmit sem nyújt, s alkotói limonádé ízű történettel körítették a dokumentumszerű ábrázolást. A testvéri szeretet féltő megnyilvánulását érzékeltette egy kisebb kalandban Konrád Petzold DEFA-gyerekfilmje, a CSALÁDI LÁTOGATÁS. Ettore Gianini NAPOLYI KÖRHINTÁJA a középkortól napjainkig színes, tarka mozaikképekben örökítette meg az olasz színművészet történetét. Eredeti izgalmas felvételekben eleveneden meg az afrikai vadvilág Uichael és Bernhard Grzímek VADÁLLATOK PARADICSOMÁ-ban, mely egyben segélykáltás is: mentsék meg az afrikai rezervációkat a civilizáció pusztításától Hazai filmgyártásunkat Miloš Vošmík tehetséges fiatal cseh rendező gyermektémájú lélektani filmje, a ROSSZ HÉTFŐ képviselte. Vošmík nem ismeretlen a filmművészet felnőtt és ifjú kedvelői előtt, ö rendezte annak idején a Jánoska utazása című gyermekfilmet, majd később a Játék és álom című filmnovellában ismét visszatért gyermekmotívumokhoz. Ugyancsak gyermekeket szerepeltetett púderdoboz című kémtörténetben is. Sajnos legújabb filmje nem váltotta be a reményeket. Véleményünk szerint a forgatókönyv is hibás. Napjaink valamennyi szülői és nevelési problémáját belesűríteni egy különCy Grant és Sally Neal a Kalipszo szerelmespárja. ben megható és tanulságos gyermektörténetbe elkerülhetetlenül zsúfoláshoz vezet, s ezért érthető, hogy sok probléma kidolgozatlan benne. Különösen a gyermekek és szülők viszonyának beállításánál érezzük ezt. Ami a gyermekszereplőket illeti, korukhoz képest kissé komolyabban szemlélik a világot. Ez különösen az Jelenet a Nápolyi körhintá-ból A Rossz hétfő három gyermekszereplője Éneklő epizódokban szembetűnő. Ami a felnőtteket illeti, sok esetben ez az érzésünk, hogy „kiszabták" őket a szerepből. Zavaró jelenségeket többet említhetnénk. Äm a film legnagyobb fogyatékosságának azt tartanánk, hogy nem tudja megtartani a kellő ritmust, nem tudja végig fokozni a történetből eredő feszültséget, mely a társai hibájából autó alá került kis Fábera megmentésével feloldódik. Méltán nyerte el az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál egyik nagydíját, a román filmgyártás igen sikerült alkotása, Liviu Ciulei érdemes művész TÜZ A DUNÁN filmje. Sikerének titkát röviden így jellemezhetnénk^ Az ellenállási harc történetéből vett mondanivalóját megfelelő keretben, az emberi érzelmek mélységére, az emberi sorsok néha igen szeszélyes alakulására tudta felépíteni. Ciulei nem akart átfogó képet adni a romániai antifasiszta ellenállási mozgalomról. Nem, mért így nem tudta volna elkerülni a sémát. Ciulei az ellenállási mozgalom egyik tisztjét, és egy újdonsült Jiázaspárt, a hajó kormányosát és fiatal feleségét tette meg története hőseinek. Mihai fegyvert szállít hajóján, de ennek a szállítmánynak nem a németek, hanem a partizánok kezébe kell kerülnie. Ezért került fel álruhában segédkormányosai minőségben a hajóra Toma, a felkelő hadsereg tisztje ... A fegyverszállítmány kalandok után a partizánok kezébe kerül. Ciulei filmjében azonban a történetnél sokkal lényegesebb az emberábrázolás. Alapos lélektani hozzáértéssel tudta éreztetni a veszélyes helyzetekről érthetően óvakodó Mihai öntudatosodását, társadalmi és hazafias kötelességérzetének felülkerekedését. Ciulei egy mézesheteit élő ember hőssé születésének történetében bár epizódszerűen, de igen hatásosan — érzékeltette a nagy nemzetidemokratikus forradalmi megmozdulás átformáló, hőssé nevelő hatását. Ez a titka a film áikerének. Egyébként a kitűnő rendezésén kívül Mihai sikerült alakításáért illeti nagy dicséret Li viu Ciuleit. Méltó partnere volt Toma tiszt szerepében Lazar Vrabie. Anna szerepében pedig a bájos Irina Petrescu. L. L. SIMON LAJOS: ISMERETLENÜL Az igások ha nyugovóra térnek törötten, szelíden, a földműves a durva kapufélnek nekidőlve pihen. S ha illőn köszön minden jövevénynek, hogy biccentését számítás vagy érdek csalná, én nem hiszem. Ha idegen jő, nem kérdi: kiféle, miért megy és hova? Sapkás fejét nem vágja hetykén félre, hogy ő nem néz oda, jó szóra rándul érdes szájaszéle, mely máskor tétova. Ügy állok mostan, mint falun a gazdák ég-gyúlás idején, hol gyár-köd leng ... és nem Is sejtem azt már, hogy tértem ide én, de homlokomról felbiccen a sapkám, ha jő egy jövevény. Köszöntöm akit erre hoz a dolga így ismeretlenül. Majd megkötözött szárnyait kioldja az idő és repül. Óh, hogy fogunk ml örvendezni meglásd, hogy .ismeretlen megtiszteltük egymást szép szívvel emberül. Csehszlovák és szovjet tudósok együttműködése 1957-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája megállapodást kötött, mely szerint az alapvető tudományos kutatásban a két akadémia intézetei megbeszélések, a tudományos dolgozók cserelátogatásai, tanulmányutak szervezése, tervek, tudományos munkák, dokumentációk kicserélése révén sokoldalú segítséget nyújtanak egymásnak. Ez a kölcsönös segítségnyújtás évről évre nagyobb méreteket ölt. Az első megállapodás szerint például 17 problémára vonatkozott a tudományos tapasztalatcsere. Ez idén a közösen megoldott és megoldandó problémák száma 61-re emelkedett. E problémák megoldásában 45 csehszlovák és 40 szovjet akadémiai intézet vesz részt és csak a műanyagkutatás terén mintegy félszáz kutatócsoport szoros együttműködésben dolgozik. A csehszlovák és szovjet tudósok együttműködéséről tehát akarva sem adhatunk teljes képet, hiszen az igen széleskörű. Ezért legalább néhány példát mutatunk be a Rudé právo ankétja alapján, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia tudósai között rendezett. A műanyagkutatásban együttes erővel a világfejlődés élvonalába törünk A műanyagkutatásban részt vettek a tudományos akadéfniákon kívülálló intézetek is — írja 0. Wichterle akadémikus, a Makromolekuláris Kémia Intézetének igazgatója. így dolgoztunk például a propylén és a polpformaldehyd-gyártás terén. Mindkét anyag gyártásához korlátlan mennyiségű nyersanyag áll rendelkezésünkre. A termelés igen olcsó lesz. A kutatás főleg arra irányult, hogy már a termelés megkezdése előtt tisztázni tudjuk az új anyagok felhasználási módját, tisztában legyünk ellenállóképességükkel. Az ilyen kutatás lehetővé teszi merőben új, eddig ismeretlen ellenállóképességű műanyagok felfedezését is. Közösen kutattuk például az olyan problémákat, mint az alapanyagok gyártásának tisztasága. Itt a követelmények ugyanis gyakran nagyobbak, mint a gyógyszergyártásban, mert ettől függ az egész termelés sikere. Az idén már két közös konferenciát rendeztünk speciális problémákról és a jövő évben tovább mélyítjük az együttműködést mind az alapkutatásban, mind az egyes részproblémák rpegoldásában. A Szovjetunióval együtt már közeledünk ahhoz az időhöz, amikor a vegyi iparban a világfejlődés élére kerülünk, amikor a teljesen ismeretlen területek felkutatásának egyre nagyobb jelentősége lesz. Oj elméletek az automatizálásban A. Špaček, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, a Közléselméleti és Automatizálási Intézet igazgatóhelyettese hangsúlyozta az ankéton, hogy egyre nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a komplex automatizálás kérdéseinek, mert az új felfedezések alapján teljesen új elméleti szempontból fogják kezelni ezt a kérdést. A Szovjetunióban Kolmogorov és Pontrjagin akadémikusok igen jelentős eredményeket értek el ilyenirányú kutatásaik során. A CSTA ugyancsak foglalkozik ezen kérdésekkel mind elméleti, mind műszaki síkon. Egyes idevágó kérdéseket beiktattak az együttműködés tervébe is. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Automatizálási és Távirányítási Intézetével igen sikeresen fejlődik az együttműködés. Főleg az automatikus irányítás olyan rendszereiről van szó, amelyek önműködően hozzáidomulnak a megváltozott feladatokhoz. Igen jó eredményeket értek el az érintkezés nélküli magnetikus kapcsolórendszerek szerkesztése terén. E rendszprek küldetése hasonló az ismert relé-rendszerekéhez, üzemeltetésük azonban teljesen üzemzavarmentes. Intézetünk számára nagy segítséget jelentett az URAL-típusú önműködő számológép, amelyet most három műszakban használunk. Nemcsak tudományos számításokat végzünk rajta, hanem gépiparunk műszaki számításait is gyakran ezen végezzük. A moszkvai Matematikai Intézet a világ egyik legjelentősebb elméleti központja s számos vonatkozásban döntő szerepet játszik az automatizálásban. Együttműködésünk az intézettel igen sokoldalú s már sok értékes eredményünket köszönhetjük ennek az együttműködésnek. A bányászati kutatás Tudományos akadémiánk bányászati intézete — több más intézettel együttműködve — megkezdte a nagy mélységekben végzett feltáró és előkészítő bányamüvek stabilitásának kutatását. Ezt a kutatást később a fejtésre is kiterjesztjük — írja E. Petýrek, a Bányászati Intézet igazgatója, a Tudományos Akadémia levelező tagja. Ebben a kutatómunkában felhasználjuk a hagyományos laboratóriumi és bányamérési módszereken kívül a legkorszerűbb geofizikai módszereket, az áramvezetéssel kapcsolatos és a rádióizotópok tulajdonságain alapuló tudományos eredményeket is. Az intézet számos módszert a szovjet kutatóktól vett át. Ezenkívül az együttműködés új formáját is bevezettük: megállapodást kötöttünk a Szovjetunió hasonló intézetével és kicseréljük kutatóinkat, akik közvetlenül részt vesznek a munkában. A szovjet kutatók fogják végezni nálunk például a laboratóriumi kutatást, a geofizikai kutatás számára az új szerkezetek megszerkesztését s ezeket az új szerkezeteket legmélyebb bányáinkban ki is próbáljuk. A közös kutatás ilyen formája nem csupán új tudományos következtetések levonását, hanem mélybányáink számára a távlati tervek összeállítását is lehetővé teszi. A vegyészeti kutatás A Szerves Vegyészet és Biokémia Intézetének igazgatóhelyettese, dr. ing. J. Gut ismertette az ankéton, hogy együttműködésünk főleg azokra a területekre összpontosul, amelyekben intézetünk élenjáró helyet foglal el a világon és így módszertani segítséget nyújthatunk a baráti államok hasonló intézeteinek. Mindenekelőtt a fehérjék és nukleinsavak kutatása terén van ez így. Ezek az anyagok az élő szervezetek legfontosabb összetevői és tanulmányozásuk az élet törvényszerűségeinek megismeréséhez és ennek folytán befolyásolásához vezet. Megkezdődött a közös munka például a pepszin szerkezetének kutatásában, amely anyag fontos emésztőváladék. A nukleinsavak terén a Természeti és Vegyi Anyagok Intézetével tervezünk közös kutatást. Ezt az intézetet a prágai laboratóriumok tapasztalatra alapján építik ki és több más területen is együttműködünk vele. Szoros az együttműködés a laboratóriumi munkák módszertanában. A szovjet intézetek rendelkezésére bocsátottuk például a parányi menynyiségű anyaggal való munkát lehetővé tevő módszereinket, s ezzel szemben mi a szovjet rádioizotópmódszereket használjuk ki. Szovjet módszerek alapján igyekszünk kemizálni a kutatást. Számítunk arra is, hogy a hosszadalmas és igényes laboratóriumi munkák automatizálását is közös erőfeszítés révén oldjuk meg. TTazánkban is sok embert " foglalkoztat a televízió fejlődésének távlata, éppen ezért mostani cikkünkben az egyes szakemberek véleménye alapján összefog latjuk, mit várhatunk a következő évtizedben a televíziótól. AZ EGÉSZ VILÁG ESEMÉNYANYAGÁT KÖZLI A televízió társadalmi szerepének növekedésével párhuzamosan gondoskodni kell majd a meglevő transzkontinentális (földrészek közötti) televízióhálózatok kiterjesztéséről és egybekapcso'ásáról. Az egyesített hálózat át fogja majd az egész Földet. Megvalósítására több mód kínálkozik: különleges kábelek lefektetése, hullámvezetők felhasználása, mesterséges bolygók igénybevétele. Legvalószínűbbnek azonban az látszik, hogy a televíziós hálózat mikrohullámú reléláncokból épül fel. Ha ez megvalósul, a televíziós műsorok az egész világ eseményanyagát felölelhetik majd. A KÖZOKTATÁS TÁMASZA A technikailag fejlett országokban a televízió ma már közszükségleti cikk lett: a lakosság szórakoztatásának és tájékoztatásának legnépszerűbb eszköze. Az elmaradott országok számára a televízió a szórakoztatáson és a tájékoztatáson kívül a közoktatásnak is hathatós támasza lehet, segítségével az írástudatlanság ellen sokkal könnyebben lehet felvenni a harcot. Egyes szakterületeken - mint például a művészet A óo-AS EVEK TELEVÍZIÓJA és a zene - a gyermekek oktatását a televízió segítségével a legkiválóbb tanerőkre lehet bízni. Egyetemi előadások közvetítésének sincsen akadálya, így az általános műveltség színvonala minden területen és az egész világon rohamosan emelkedhet. Az orvosi oktatásnak különösen a sebészképzésnek - nélkülözhetetlen eszköze lesz a televízió, hiszen sok egyetemen már napjainkban is az. Az orvostanhallgatók a televízió segítségével szemtanúi lehetnek a legkiválóbb sebészek munkájának. Csaknem bizonyosra vehető, hogy néhány éven belül minden kórházi műtőt olyan televízió-berendezéssel szerelnek fel, amely lehetővé teszi a műtét minden részletének megfigyelését. A HÁZIASSZONY TV-SZEME A televíziós műsorok házi 'ögzítése mágneses szalagra éppen olyan megszokott dolog lesz, mint ma a magnetofon. Elképzelhető az is, hogy az ipari televízió módszeréhez hasonlóan úgynevezett „zárt" TV-rendszer létesítésére kerülhet sor az otthonokban is, s így a háziasszony egyidejűleg láthatja, mi történik a szobában, a gyermekszobában, vagy akár a konyhában. Az ilyen zártrendszerű televíziófelügyelet nagyon hasznos lehet kórházakban, elmegyógyintézetekben, s egyaránt szolgálja a gondozottakat és a gondozókat. A TELEFONÁLÓK LÁTJÁK EGYMÁST A televízióval összekapcsolt távbeszélő - amikor a beszélgetők látják is egymást - két módon is megvalósítható. Az egyik esetben a meglevő távbeszélő-vonalak kapacitásának bővítése szükséges. Ez esetben azonban minden távbeszélő csatornát TV-csatorna szélességűre kell bővíteni, ami rendkívül költséges megoldás. (Képletesen a hangot át lehet nyomni ujjvastagságú csövön, a kép „átnyomásához" fél méter átmérőjű csőre van szükség.) A másik mód: a képátviteli sáv leszűkítése. Annak, hogy szűkített TV-csatornán keresztül is kifogástalan minőségű képet kapjunk, ismét két módja van: az egyik, hogy a televíziós képcsövön ernyőként használt világító foszforok utánvilágítási idejét fokozzuk, és így másodpercenként kevesebb képet kell átvinnünk: a másik, hogy nem visszük át a teljes képanyagot, hanem csak azokat a képelemeket, amelyek az előző képhez viszonyítva megváltoztak. Ha megvalósul a televíziótávbeszélő-rendszer, a televízióműsorok külső felvétele (a helyszíni közvetítés) sokkal egyszerűbbé válik. TÖKÉLETES GYÁRTÁSI ELLENŐRZÉS Az iparban a televízió az automatizált üzemek ellenőrzésének feladatát fogja ellátni. Az automatizálás az egyhangú munkafolyamatok terhétől, a napi rutinmunkától mentesíti az embert, az ipari televízió pedig az ellenőrzéssel ez idő szerint együtt járó, időrabló és fárasztó járkálástól. De tökéletesíti is az ellenőrzést, mivel lehetővé teszi, hogy az üzem minden pontját egyidőben figyelhessük. A FELHŐK FELETT ÉS A TENGER MÉLYÉN A rakétákba, mesterséges holdakba épített televízió-adókészülékek ma már olyan megfigyeléseket tesznek lehetővé, amelyekről régebben nem is álmodhattunk. Televízió-felvevőket el lehet juttatni a még megközelíthetetlen helyekre is. így például felvételeket készítettek a Hold ember nem látta oldaláról. A lehetőségek szinte korlátlanok: egyetlen bolygó sem megközelíthetetlen már kíváncsiságunk és tudásvágyunk számára. A meteorológusok balonokra erősített televíziófelvevők révén követhetik a felhők útját. S a mélytengerek világának megismeréséhez ugyancsak a televíziós készülék juttat el. Joggal számíthatunk rá, hogy a közeljövőben a lehetőségek számos módja tárul fel a tudományos kutatás előtt. -np03 SZÓ 8 * 1960. november 19.