Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-18 / 320. szám, péntek

E Istfe volt. Zu­hogott ' a hideg őszi eső... A Lihacsov Gép­kocsigyár kultúr­palotájába igye­keztem, ahol Ana­tolij Koroljowal volt találkozóm.. Kíváncsi voltam az tizem dolgozóinak kulturális életére is. Annál inkább, mert tudtam, hogy a szovjet emberek életében a kul­túra olyan, mint az ételnek a só, mint az eső és a napfény, mely nél­kül nem tudnánk élni... De ilyen cudar időben kit is 'vonzhat a kul­túrpalota? Rosszkor fövök, gondol­tam, kinek volna kedve ilyenkor az esöverte utcákat róni?! Hanem, úgy látszik, tévedtem". A kultúrpalota fe­lé emberek áradata hullámzott, akár csak nyári estéken, amikor a palotát koszorúzó parkban szól a balalajka, zeng a jóhangú énekesek dala... A park, a sétányok most ugyan ár­vák voltak, de a kultúrpalotában pezsgett az élet. Örültem ennek, hisz ezt kívántam látni... A színházterem bejárata előtt nyüzsgött a nép. Filmet vetítettek. Az Egyszerű történet című új filmet mutatták be az autógyári munkások­nak. A belvárosi mozik is ezt játsz­szák... A másik bejáratnál szintén nagy a tolongás. A nagy, tágas elő­csarnokba lépek. Itt a ruhatár. Vagy négyszer akkora, mint a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának ruha­tára. Pedig az is nagy ... így kezd­tem az ismerkedést a kultúrpalota „méreteivel"... B 5, Nem élhetek nélküle A kultúrpalota egyik bejárata előtt. Anatolij Koroljovot a propaganda­osztályon találtam. Fiatal elvtárs. Ügy látszik, már jól ismeri az új­ságírókat, - mert rögtön 1 a tárgyra tér. — Sok munkás, mérnök jár ide, — mondja. — Szórakoznak és tanul­nak is, hogy gyarapítsák ismeretei­ket. Aki technikát tanult, nem is­merte meg a művészetet és fordít­va. Segítünk az egyiken, meg a má­sikon is. Célunk a sokoldalúan mű­velt, széles látókörű szovjet ember ... Nos, nézzük csak, milyen lehető­ségeket nyújt a kultúrpalota az au­tógyári munkások művelődéséhez? — Naponta vagy tízezer ember fordul meg nálunk, — mondja Kő­ről jav. U a nem láttam volna idejövet a " tömeget, csodálkoznék ezen a számon. így csak egyszerűen fel­jegyzem, mint azt, hogy a kultúrpa­lota területe a parkkal együtt hu­szonkilencezer négyzetméter, s négy nagy termük van. A színházterem például 1050 férőhelyes. Félmillió könyv a könyvtárban, másfélszázezer itt, a többit pedig az üzemben levő húsz „fiókkönyvtárból" kölcsönzik ki az olvasónak. Rendszeresen tartanak előadásokat a kommunista párt politikájáról, a szocialista tábor országainak életé­ről, a bel- és külföldi események­ről. A népi kulturális egyetem kere­tében. kétezer dolgozó tanulmányoz­za az irodalmat, a képzőművészetet, a zene- és .színművészetet, ismeri meg a tudomány és technika vív­mányait. Több mint négyezer ember vesz részt az érdekkörök munkájá­ban. Koroljov elvtárs hatvanöt kör­ről tesz említést, köztük a drámai, opera-, balett-, ének-, táncegyüttes­ről, a népi-, vokál-, fúvós- és eszt­rádzenekarról. A színjátszó csoport már huszonöt éve működik, s hogy milyen eredménnyel, arról neve ta­núskodik, kiérdemelte a Nemzeti Színház büszke címet! Az üzem dolgozóinak iskolásgyer­mekeiről sem feledkeznek meg. Hat évtől tizennyolcéves korig érdeklő­désüknek megfelelően szerveznek számukra érdekköröket. Ezerötszáz fiatalt tartanak számon, akik a kul­túrpalota állandó vendégei közé tar­toznak. Jó nekik, ők már fiatalon sajátítják el azt, amit sokan csak mint felnőttek; is­mernek meg. Még erről is em­lítést kell tennem: a kultúrpalotából „házhoz" is szál­lítják a kultúrát. Amikor az üzem dolgozóinak nem­rég hatalmas ház­tömböket építet­tek, nem feled­keztek meg a százötven férőhe­lyes kulturális he­lyiségekről sem. Időközönként itt is tartanak előadá­sokat, fellépéseket. A gyermekek­ilek is .. . ; , ŽÉ Elgondolkoztató ' i tények ezek ... Amikor a háztömbökben berende­zett kultúrtermekről volt szó, eszem­be jutott a Banská Bystrica-i nem­zeti bizottság egyik "képviselőjének panasza, aki náluk épp ezt hiá­nyolta. ŰJ városnegyedeket építet­tünk s ilyesmire nem aondoltunk. Nem tudják hová összehívni a lakó­kat. S gyerme­keink iskolánklvü­li nevelésére is gondoltam. Itt, a kultúrpalotában azt teszik a diá­kok, amihez ked­vük, tehetségük van. Színházat ját­szanak, énekelnek, táncolnak, hang­szereket kapnak és képeket feste­nek, repülőket, autókat, hajókat modelleznek, még rádiót is készíte­nek. A tízéves is­kola befejezéséig külön foglalkoz­nak velük, — itt, apáik üzemé­nek kultúrpalotájában, ahol az idő­sebb elvtársak között vannak s már ifjúkorukban beléjük vésődik a munkásosztály öntudata ... Való­ban érdemes ezen elgondolkodni. i ejártam a kultúrpa­lotát. Sokáig tar­tott, mert hatal­mas épület, s volt mit látnom. Az alig akadt üres hely. olvasóteremben Csaknem akkora, mint a bratislavai Egyetemi Könyvtár olvasóterme. Fia­talok és idősebbek böngésznek a könyvekben és jegyezgetnek ... Kü­lön sakk-, külön társalgótermet lá­tok. Minden ragyog a tisztaságtól. A kiállítási helyiségben Moszkva újjáépítésének tervét ismerem meg. Majd az érdekkörök termei követ­keznek. A folyosón sereg asszonyt látok, kényelmes székeken ülnek, beszélgetnek. Kire várnak? — Gyermekeikre, — mondja Ko­roljov. Benyitunk a terembe. Itt vannak a kis „lurkók", hat-, hétéves fiúk és lányok, az elsó balett-lépéseket tanulják. A másikban ötvenöt tehet­séges gyermek fest, szobrot mintáz. Szoboljev képzőművész tanítja őket. S így tovább... Kellemes tenor­hangra figyelek fel. Ide is benyi­tunk. Az énektanárnő a zongoránál, előtte pedig húszév körüli ifjú „lal­lázik". A tehetségekkel külön fog­lalkoznak. Egy másik teremből ze­neszó szűrődik ki. Ifjúmunkások né­pi hangszereken játszanak. Egy „csendes" terembe is bekopogtatunk. A hosszú asztal mellett vagy har­mincan ülnek, fiatalok és öregek, nők és férfiak. Mint iskolában szo­kás, ha idegen vendég jön, feláll­nak. Üdvözöljük egymást. A zene­művészet „titkaira" tanítják őket, a dalköltészet művészetére. Sok sikert kívánok nekik... Az előadóteremben vakító reflektorfény fogad. Az új szovjet "regényirodalomról tartanak előadást. A filmesek is kíváncsiak voltak erre... A táncterembe me­gyünk. Itt egyszerre húsz évvel fia­talabbnak érzem magam. Képzele­temben a losonci tánciskolát látom, ahol két évtizeddel ezelőtt izgatot­tan, kipirult arccal táncoltuk a fran­cia négyest, akárcsak ezek a tizen­hat, tizenhét éves lányok és fiúk... Ô, ifjúkor, be szép is vagy! Korol­jov elvtársra nézek. Mosolyog, mint­ha csak mondaná, nekünk ez már nem való. De jó ezt látni és emlé­kezni ... Sok is volt ennyi mindent egy­szerre látni. ^ — így van ez mindennap, — hal­lom Anatolijtól. Valóban pezsgő élet folyik itt. * Kutatom a nagy érdeklődés okát. Tanulni vágynak az emberek, — állapítom meg magamban. Szíve­kulrÚRÄ Célközelben... Dunajská Stredán, a Csemadok járási vezetősége nemrégen értékelte azt a munkát, melyet a járásban működő helyi csoportok az elmúlt hó­napokban végeztek. Ezzel az értékeléssel tulajdonképpen azt vizsgálták, hogyan teljesítették eddig a járási konferencián hozott határozatokat. Festeni tanulnak a tehetséges fiatalok. sen járnak ide, mert minden érdek­kör vezetője a „városból" hozott legjobb szakember, akitől sokat ta­nulhatnak. Ez a válasz azonban nem elégít, ki. Mi is lehet az igazi ok? Ezt is megtudtam. A „nagyok" balett-termében, ahol Raisza Ambramovna Stein oktatja a népi balett művészetére az érdek­lődőket, feltűnt az egyik táncos. Harmonikaszóra táncoltak. S ez a kissé csapzott szőkehajú, feSzes, kurta csizmás fiatalember szinte be­lenőtt az akkordok ütemébe ... „Ci­garetta-szünetben" beszélgettünk. Harminc éves, Alekszandr Vaszilje­vics Krilovnak hívják, szerszámla­katos az autógyárban. Műszakinak tanul, hetente háromszor az üzemi iskolában ül. — Erre is, arra is jut ideje? — Minden este itt vagyok! — mondja felcsillanó szemmel. — .Már gyermekkoromban kezdtem táncolni. A katonaságnál folytattam. Egy ideig Igor Mojszejev együttesének is tag­ja voltam. Maguknál Is jártam, Bra­tislavában! S most? Tovább tanulok Raisza Ambramovánál... — S mi vonzza ide magát min­dennap? — A környezet... az itteni leve­gő... a kultúrpalota ... Nem tudnék nélküle élni! — A járási konferencia után — • tájékoztatott Fél Miklós titkár - a (Csemadok Dunajská Streda-i járási (vezetősége fokozta munkáját, és min­iden igyekezte arra irányult, hogy i teljesítse a járási konferencián ki­| tűzött feladatokat... Nem állíthat­íjuk, hogy mindent elvégeztünk. Mun­: kánk során azonban így is szép < eredmények születtek ... Sok lenne felsorolni, amit a titkár (munkájuk eredményéről mondott. [Meg kell azonban említeni, hogy a konferencia óta, a helyi csopor­tok szervezeti életének megjavítá­sa érdekében a járásban 153 ve­zetőségi- és 113 taggyűlést tartot­tak. Az összejöveteleken a központi irányelveken kívül azt is megtárgyal­ták, hogyan javítható a"helyi szerve­zet kulturális munkája. Sok esetben a tagság mutatott rá a tétlenségből kivezető útra. A szervezeti élet meg­javítása érdekében tartott tanács­kozásokon nem ritkán a bírálat fegy­verével mutattak rá a kulturális élet fogyatékosságaira. A helyi szervezetek munkáját elő­segítő tanácskozásokon kívül a szín­játszással és ismeretterjesztő előadá­sokkal értek el jelentősebb sikert. A szocialista hazafiasság és a pro­letár nemzetköziség címmel az el­múlt hónapokban 28 helyi szerve­zetben tartottak előadást. A járás­ban működő helyi csoportok egész estét betöltő színdarabot 97, eszt­rád műsort 43, keretműsort pedig 56 alkalommal rendeztek. Ezen kívül több irodalmi estet és más tanulmányi összejövetelt tar­tottak. — Nagyrészt — tájékoztatott a tit­kár - teljesítettük a járási konfe­rencián hozott határozatnak a sajtó­terjesztésre, a falu- és város-szépí­tési akcióban való részvételre, vala­mint a szlovák nyelvtanfolyamok szervezésére vonatkozó részét is. A sajtóterjesztés során az elmúlt időszakban az Üj Szónak 61, a Sza­bad Földművesnek 14, a Hétnek 68 előfizetőt szereztünk, A nyári munkák mielőbbi elvégzése érde­kében helyi csoportjaink 6078 bri­gádórával segítették a falu dolgo­zóit. A falu- és város-szépítési akcióban a Csemadok tagjai járá­sunkban 29 400 brigádórát dolgoz­tak le. f Agitkettösökkel eredményesen vet­ítünk részt a választások alkalmából j rendezett agitációs munkában, jelen­ileg pedig szlovák nyelvtanfolyamokat \ szervezünk sikerrel. Fél Miklós az eredmények mellett ja fogyatékosságról sem feledkezett ímeg. — Sikereink ellenére - mondotta — fogyatékosságaink is vannak. | Nem sikerült pl. teljesítenünk já­rási konferenciánknak a tagtobor­) zásra és a tagilletmények rendezé­) sére vonatkozó határozatát. | Az utóbbival kapcsolatban az elnök­ség legutóbbi ülésén is foglalkozott i Megjelent a Korunk legújabb száma A Korunk legújabb számában többek között Kallós Miklós: Az emberiség nem áll egy helyben — Lőrinczi László: Üdvözöljük Sadoveanu mestert — Mihail Sadoveanu: Akik között megláttam a na­pot — Demeter János: Az állam erősítése és a társadalmi szervezetek — Weisz­mann Endre: Világegyetem és relativitás­elmélet — Nagy Károly: Gyermekközösség és iskola — Rappaport Ottó: A rendező drámát keres — Szilágyi Júlia: Kurt Tu­cholsky, az antifasiszta közíró — Bene­dek Zoltán: Mi okozza a katasztrofális földrengéseket? — Kiss Géza: Család a népi demokráciában és — Virgil Cimpea­nu: Nyugdíjrendszerünk fejlődése címmel (rt cikket Illetve tanulmányt. Ezenkívül gazdag anyagot tartalmaznak a Termé­szet és társadalom, az Iskola és élet, a Világgazdaság, Világpolitika, Krónika, valamint a Szemle és Bírálat című rova­tok is. és úgy döntött, mindent megtesz, hogy a tagdíjfizetést december 15-ig minden helyi szervezetben rendezzék. A járási konferencia határozatában az is szerepel, hogy a Csemadok le­hetőség szerint segítse a szövetkeze­ti klub megalakítását. Ennek érdeké­ben a járási művelődési otthon ve­zetőjével eddig Horný Báron, Dedin­ka pri Dunajin, Čenkovcén, és Holi­cén beszéltek a szövetkezet veze­tőjével a szövetkezeti klub megala­kításaérdekében. Az indítványt a szö­vetkezetek dolgozói megértéssel fo­gadták. A járási vezetőség mindent megtesz annak érdekében is, hogy a szövetkezeti klubok eredményesen dolgozzanak. A csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalomból 12 helyi csoport szovjet szerzők könyveiről ismertetést, három helyi csoport pedig a járási művelődési otthonnal és a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség járási vezető­ségével karöltve a szovjet zene és költészet estéjét rendezi meg. A barátság hónapja alkalmából szovjet színművet 6 helyi csoport mutat be. A titkár elbeszéléséből megtudtuk még, hogy a jövőben újabb feladatok várnak a Dunajská Streda-i járás Csemadok csoportjaira. A Csemadok járási vezetősége mellett működő dramaturgiai bizottság december 15 és március 31 között megrendezi a műkedvelő színjátszó csoportok já­rási versenyét. Ezenkívül dalos­találkozóra és más nagyobb méretű kulturális összejövetelre készülnek. Az összejövetelek újabb erőpróbát jelentenek a járásban működő cso­portoknak. A nehézségektől azonban - mint erről a csoportoknál tett lá­togatásunk alkalmával meggyőződ­tünk — nem riadnak vissza Balázs Béla Készül a CSKP története című tankönyv C sehszlovákia Kommunista Pártja alapítása 40. évfor­dulója alkalmából a CSKP prágai Történelmi Intézete több kiadvány megjelentetésére készül. Tavasz­szal az olvasók kezébe kerül a „Csehszlovákia Kommunista Párt­jának története" című, 600-700 oldalas tankönyv. A maga nemé­ben az első tankönyv lesz, amely felöleli a munkásmozgalom fejlő­dését a cseh országrészekben és Szlovákiában e mozgalom kezde­tétől fogva egészen a CSKP meg­alakításáig és a párt történetét a CSKP idei országos konferenciá­jáig. E rendkívül jelentős tan­könyv magyar nyelven is meg­jelenik. A következő évben az in­tézet gondozásában megjelenik a CSKP negyven éves munkásságát szemléltető cikkgyűjtemény, va­lamint a CSKP alapítása 40. év­fordulójának alkalmából „A CSKP képekben" című gyűjteményes ki­adás. Munkálatok folynak a náci megszállás alatt illegálisan meg­jelent Rudé právo gyűjteményes kiadásán is. 1961-ben az intézet kiadásában megjelenik „Adalékok a CSKP történetéhez" című pe­riodikus folyóirat, amelynek 2. száma a párt jubileumával fog­lalkozik majd. Az intézet a CSKP KB mellett működő Társadalom­tudományi Intézettel, a Pártfő­iskolával és a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Történeti Inté­zetével együttműködve a jubiláris évben tudományos értekezleteket is rendez Csehszlovákia Kommunista Pártja történetének egyes elméleti kérdéseiről. Az amatőrfilm sikerei A moszkvaiak szeretik a könyveket. Nemcsak az üzletekben, hanem az utcai árusítóknál is vásárolják kedvelt íróik könyvét. Hát ez az igazi ok.. Petróci Bilint Csehszlovákiában az amatőrfilm az utóbbi két évben több nem­zetközi elismerésben részesült. Nagy sikert ért el tavaly az ama­tőrfilm cannesi nem­zetközi fesztiválján, valamint a VII. Világ­ifjúsági Találkozón Bécsben. Az idén az UNCA (a Filmamatőrök Nemzetközi Uniója) nemzetközi fesztiválján és kongresszusán a franciaországi Evian Les Bainsban a játék­filmek kategóriájában III. díjat nyert, vala­mint a bratislavai dr. P. Novák és M. Nitra orvosok „Sorsunk a ke­zükben van" címú filmje elnyerte a ván­dorserleget. Cannesból ezüstéremmel tért ha­za M. Hofman és S. Štochl halászfilmje, va­lamint a plzeňi Lenin Művek üzemi klubja filmkörének „Száz me­gawattos turbina" c. filmje. Ugyancsak ezüstéremmel tüntet­ték ki a prágai Álla­mi Kereskedelmi Vál­lalat üzemi klubjának kollektíváját is. ÜJ SZÖ 5 * 196 0. november 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents