Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-17 / 319. szám, csütörtök

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése a harmadik ötéves tervről tárgyal (tfólytatás sz 1. oldalról) sága politikai irodájának tagja, mi­niszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke emelkedett szó­lásra. A dolgozók kezdeményezése és az új technika Siműnek elvtárs expozéja után megkezdődött a részletes vita. Václav Pašek képviselő, a Szak­szervezetek Központi Tanácsának titkára az üzemi dolgozók kezde­ményezése szempontjából értékelte a törvényjavaslatot. A magas ter­melési feladatok csak az új techni­ka, a haladó technológia és munka­módszerek alapján valósíthatók meg. Említést tett a partizánskej „Au­gusztus 29 üzem" dolgozóinak kö­vetésre méltó példájáról. A parti­zánskej elvtársak külön „ötéves tervalapot" létesítettek. Ebbe az alapba helyezik azt az összeget, amit az új technika, az újítómozgalom révén megtakarítanak. Egyelőre 16 millió korona megtakarítását vették tervbe. A műszakok koefficiensét a mai 1,5-ről 1965-ben 1,9-re emelik. Pašek képviselő felhívta a Nemzet­gyűlés figyelmét, hogy csak a má­sodik műszak s általában a munka termelékenységének az emelése te­remti meg a feltételeket a munka­idő további lerövidítéséhez. Beszélt arról, hogy a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom hálás feladata a dolgozók alkotó kezdeményezésének további támogatása. A gépipar döntő módon kiveszi a részét a harmadik ötéves terv fel­adataiból — hangsúlyozta Oldrich Vaverka képviselő. A gépiparra nem­csak egész üzemek rekonstrukciója és korszerűsítése vár, hanem a ter­melési folyamat komplex gépesítése és automatizálása. 1965. év végéig folyamatosan 200 új típusú mező­gazdasági gép kerül a piacra. 252 százalékkal emelkedik a vegyi ipari termeléshez szükséges gépipari be­rendezések mennyisége. Figyelmez­tette a gépipari üzemek dolgozóit, hogy csupán anyagmegtakarítás ré­vén százmilliós értékek szabadulná­nak fel. Ehhez kell a dolgozók kez­deményezése. Miluše Goppoldová a vegyi ipar fejlesztéséről beszélt. Vegyi iparunk 5—10 évvel lemaradt a többi iparág mögött. Most legfontosabb feladata, hogy segítse a többi iparágat, ele­gendő műtrágyát, plasztikus anya­got, szintetikus fonalat és kaucsu­kot szolgáltasson. Plasztikus anya­gokban elérjük fejenként a 13,7 kg-ot és ezáltal elhagyjuk a leg­fejlettebb kapitalista államok szín­vonalát. A plasztikus anyagok al­kalmazása 1965-ben százezer tonna színes fém megtakarítását eredmé­nyezi. Josef Kolder képviselő, energeti­kai és kohászati bázisunk fejlesz­tésének időszerű kérdéseivel foglal­kozott. Villamos energia, gáz, gőz és koksz előállítását szilárd tüzelő­anyagbői, a jelenlegi 39 százalékról 1965-ben 67 százalékra emeljük. Fi­gyelembe vesszük azonban, hogy új üzemek létesítése a levegő további beszennyezésével jár. Az ötéves terv tartama alatt ezért új tisztítóberen­dezések létesítésére kerül sor. A ko­hászatban már az idén elérjük a 6,7 millió tonnát. Az acéltermelés fe­jenként eléri az évi 500 kg-ot. Eny­nyit a világnak csupán három állama termel. Már most elhagytuk Francia­országot és Angliát, rövidesen elér­jük Nyugat-Németország szintjét. Néhány év múlva túlhaladjuk acél­termelésben az Egyesült Államokat. A mezőgazdaság is tartson lépést Ezután Ľubomír Štrougal. mező­erdő- és vízgazdasági miniszter szó­lalt fel és .terjedelmes beszédében a mezőgazdasági termelés növelésé­nek kérdésével foglalkozott a har­madik ötéves tervben. A mezőgaz­dasági termelés tervezett átlagos évi növekedése 4,4 százalék lesz. Fontos, hogy ez az átlagos ütem különösen az első években lényegesen emelked­jék. Az idei tapasztalatok — miután nem éppen kedvező viszonyok kö­zepette körülbelül 6 százalékkal nö­vekedett a mezőgazdasági termelé­sünk — azt bizonyítják, hogy ez le­hetséges. A miniszter beszéde továb­bi részében hangoztatta: a fő sza­kasz, melytől az egész mezőgazda­ság feladatainak sikeres teljesítése függ, a növénytermesztés. Ezért er­re összpontosul minden igyekeze­tünk és eszközünk. Az agrotechni­kai színvonal emelése, hatásosabb küzdelem a gyomnövények, a beteg­ségek és növényi kártevők ellen, melyek termésünknek mintegy 10— 15 százalékát pusztítják el eddig, a vetőmagok és ültetőanyagok gon­dos kiválasztása, különösen a bur­gonyafélék t'aji összetételének kivá­lasztása — néhány az erre irányuló .intézkedésekből. Štrougal elvtárs ezután az állattenyésztés növelésé­nek feladatairól beszélt. Rámutatott, hogy sertésállományunk október 1­ig meghaladta a 6 és félmillió da­rabot, tehát 2 millióval több, mint az első ötéves terv elején volt. Nem kielégítő a tyúktenyésztés állapota. A tyúkállománynak csak 35 százalé­ka van a szocialista szektorban. A legkomolyabb feladatok azonban a szarvasmarhatenyésztés terén, fő­ként a tehéntenyésztés és a tejter­melés növelésében várnak ránk. A nem teljesítés fő okát az üszők nem kielégítő nevelésében kell ke­resni. A tejtermelés 1 sem kielé­gítő. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés jelenlegi szaka­szán szembetűnően kidomborodik a mezei munkák és a szállítás gépesí­tésének jelentősége. A súlypont az ipari munkaszervezés elemeinek ér­vényesítésében van , s a nagyüzemi termelés feltételei közepette a mun­ka termelékenységének egyidejű gyors emelése és az önköltségek csökkentése mellett növelni kell a termelés belterjességét. Ebből szár­maznak az új technika alkalmazá­sával szemben emelt követelmények is. Az új technikának a fárasztó kétkezi munkát kell pótolnia, és egyidejűleg az agrotechnika színvo­nalát is emelnie kell, meg kell gyor­sítani a munkálatok elvégzését és csökkenteni az éghajlati viszonyok befolyását. A harmadik ötéves terv­ben a gépesítés fejlesztésére elő­irányzott eszközök terjedelme min­den feltételt megteremt e cél eléré­sére. A miniszter beszéde végén az EFSZ­ek jövő év márciusára Prágában kitűzött V. kongresszusának előkészületeiről be­szélt. A kongresszus a csehszlovák me­zőgazdaság két fontos fejlődési szaka­szának határán jön össze. Lényegében befejeződött a nagy forradalmi átalaku­lások korszaka faívainkon, a kisüzemi egyéni termelésről a szocialista nagy­üzemi termelésre való áttérés korszaka. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok a mezőgazdasági földterületek 86,7 száza­lékán gazdálkodnak. Ugyanakkor új, je­lentőségét nézve nem kevésbé fontos korszak küszöbén állunk, melyben fon­tos lesz a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés teljes kibontakozta­tása. a haladó tudomány .és technika, fejlett iparunk és egész szocialista tár­sadalmunk nyújtotta lehetőségek felhasz­nálása. Ezért a szövetkezetesek a kong­resszusi vitában a harmadik ötéves terv mezőgazdasági teljesítésének és túltelje­sítésének konkrét módjairól fognak ta­nácskozni. Különösen a szövetkezetek gazdaságában és megszervezésében teen­dő olyan intézkedésekről fognak beszél­ni, melyek nemcsak lehetővé tennék, ha­nem serkentenék is a tényleges nagy­üzemi termelési formák kibontakozását. Különkérdés a szövetkezetek egyesítése. Eddig már több mint 2500 szövetkezet egyesítette gazdaságait. Nagyobb terme­lési egységek létesítésével annyira össz­pontosították a termelést, hogy ez lehe­tővé teszi a szakosítás előnyeinek tel­jes kihasználását. A szocialista nagy­üzemi termelés fejlődésével és az EFSZ­ek megszilárdulásával egyidejűleg létre­jönnek a feltételek a díjazás rendszeré­ben mutatkozó különbség fokozatos megszüntetésére. Ezen a téren fontos lépés lesz a végzett munka utáni szi­lárd pénzbeli díjazásra való áttérés, me­lyet egyes szövetkezetek már előkészíte­nek és be is vezetnek. A harmadik ötéves terv a mezőgazda­sági káderek előkészítésére is jó felté­teleket teremt. Számítunk rá, hogy 1965­ig 27 és félezer mezőgazdasági gépesítő tanul ki és több mint 3000 szövetkezeti funkcionárius gyarapítja szaktudását a mezőgazdasági irányú fő- és középis­kolákon. Josef Borúvka képivselő, a mező­| gazdaság szövetkezetesítésének kér­déseiről tájékoztatt a Nemzetgyűlést. Itt az ideje, hogy bátrabban lássunk hozzá az EFSZ-ek megfontolt egyesí­téséhez. Mert csak ez biztosítja a gazdálkodás további hatékonyságát. A mai kor követelményeinek nem fele! meg, ha 150—300 hektár föld­területen gazdálkodunk, mert akkor még sokáig a megerőltető kétkezi munka maradna a termelés legfőbb tényezője. Az EFSZ-ek egyesítése lehetővé teszi nagyobb épületek lé­tesítését és a géppark célszerű ki­használását. . Anton Perkovič, Zdenék Vávra és Ľubomír Dohnal nemzetgyűlési kép­viselők több különböző szempontból világították meg a harmadik ötéves terv megvalósításra váró feladatait. Beszéltek a mezőgazdasági termelés­ről, a talajjavítás és vízgazdálkodás kérdéseiről. A beruházási építkezé­sekről, az egyre jobban terebélye­sedő újítő- és ésszerűsitő mozga­lomról. Csupán ebből a forrásból az elmúlt öt évben hárommilliárd 770 millió koronát takarítottunk meg. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság harmadik ötéves tervéről szó­ló törvényjavaslat megtárgyalását a Nemzetgyűlés csütörtöki ülésén foly­tatja. O takar Simúnek elvtárs beszéde Tisztelt képviselő elvtársak! A kormány a Nemzetgyűlés elé terjesztve megtárgyalás céljából a népgazdaságfejlesztés harmadik öt­éves terve törvényjavaslatát, prog­ramnyilatkozatának egyik alapvető feladatát teljesíti, amelyet a Nemzet­gyűlés ez év júliusi második ülésén tárgyalt meg és hagyott jóvá. A harmadik ötéves terv egész kon­cepciója azon alapul, hogy a társa­dalom szükségleteinek maximális és tartós kielégítésére törekszik és ezért a terv a népgazdaság valamennyi sza­kaszának gyors fejlődési ütemét tételezi fel. A harmadik ötéves terv javaslatá­nak jóváhagyásával a Nemzetgyűlés törvénybe iktatja népgazdaságunk fejlődésének, konkrét útját, az 1961 — 1965-ös években törvénybe iktatja szocialista társadalmunk fejlődésé­nek további magasabb célkitűzések felé vezető útját. AZ IPAR FEJLŐDÉSE Elvtársak! A termelőerők szüntelen fejlesz­tése, — amely a dolgozók életszín­vonala emelésének, a szociális és kulturális haladás anyagi feltételei megteremtésének fő útja — megkö­veteli, hogy a harmadik ötéves terv időszakában tovább erősödjék az ipar vezető ezerepe a népgazdaságban. Az ipari termelés hányada a nemzeti jövedelem kialakításában 1965-ig el­éri a 70 százalékot az 1960-ban elért 63 százalékkal szemben. Emellett — s ezt különösen szem előtt kell tar­tanunk — a harmadik ötéves terv­ben nemcsak arról van szó, hogy az egyes iparágazatok fejlődésének gyors ütemét érjük el. A munkater­melékenység gyors növelésének kö­vetelménye az új technika bevezetése alapján, egész népgazdasági ágazatok műszaki átalakításának szükséges­sége. a kiszélesedő gazdasági együtt­működés, a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a szocialista or­szágok közös törekvése új nyers­anyagalapok gyors feltárására és vé­gül a közszükségleti árucikkek mi­nősége és választéka iránti egyre igényesebb követelmények egész ipa­runk számára szükségessé teszik, hogy megoldjuk az egyes ágazatok fejlesztésének minőségi kérdéseit. Ez az irányzat újból meghatározza a gépipari, elsősorban a nehézgépipari ter­melés elsődleges fejlesztését. A harmadik ötéves terv folyamán az egész gépipari termelés több mint 76 százalékkal, ezen belül a gépipari minisz­tériumok szakaszán 83 százalékkal emel­kedik. A gépiparnak 1965-ben csupán saját beruházási céljaira kb. kétszer annyi szállítmányt kell biztosítania, mint 1960­ban, A vegyi ipar és a kohászat számára szóló szállítmányok még gyorsabban nö­vekednek. A termelés struktúrájának feltétlenül szükséges alapvető átépítése és egyes ágazatokban a termelés gyors-ütemü növe­lése a gépiparban számos új termelőhely felépítését teszi szükségessé. Továbbá a vegyes gépipari üzemekben rendkívüli fi­gyelmet kell fordítani új termelési prog­ramok bevezetésére, például Komárnóban vegyi ipari berendezések és acélszerkeze­tek termelésének. Plzeňben pedig gumi­Ipari berendezések és szállítóberendezé­sek termelésének bevezetésére. A gép­ipari termelés feladatainak igényessége még jobban megnövekszik azáltal, hogy műszakilag tökéletes qépeket és beren­dezéseket kell szerkeszteni, trvártanl, s aránvlao rövid határidőkön belül szál­lítani és feltétlenü' hiztosítani kell e gé­pek zavartalan működését. A harmadik ötéves tervben a népgaz­daság fejlődésének jellegzetességét az alapvető ágazatok szerepének további nö­vekedése jelenti. Kulcsfontosságú a ko­hászati ipar, amelynek fejlődése a har­madik ötéves tervben a termelés gya­rapodásának szempontjából a kohászati alap viszonylagos lemaradásának kiküszö­bölésére vezet. A kohászat eddigi fejlő­désének következményeként jelentősen megnövekedett a kohászati termelés terjedelme. Továbbra is fontos feladat marad azonban, hogy az újonnan épült termelőhelyeken az egész termelési prog­ramot magukévá tegyék úgy, hogy a hengerdék komplex módon és a megfelelő választékban fedezzék a népgazdaság szükségleteit. A Keletszlovákiai Kohómű felépí­tése a harmadik ötéves tervben alap­vetően és hosszú tartamra kiküszö­böli a fémlemezek hiányát. A végső szakaszban lényegesen megnövekszik a fémlemezek hányada a hengerelt anyag gyártáséban és az jelentős fémmegtakarítást tesz lehetővé. Nagyra becsüljük a kohászok erő­feszítéseit a népgazdaság fémellá­tásáért vívott harcban, ennek ellené­re azonban a jövőben el kell ér­nünk az egész kohászati termelés színvonalának lényeges emelését. A kohászat gyorsütemű fejlesz­tése megköveteli, hogy fokozott fi­gyelmet szenteljünk a nyersanyag­ellátásnak is. El kell érnünk azt, hogy az ötéves terv végéig a ha­zánkban bányászott ércet koncentrá­tummá dolgozzák fel. Emellett számí­tunk arra, hogy egyik legfontosabb hazai nyersanyag-forrásunk továbbra is a fémhulladék lesz. Gazdaságunk anyagi alapjának ki­bővítéséhez jelentősen hozzájárul a vegyi ipar tervezett fejlődése. E fejlődést mindenekelőtt is a ve­gyészet korszerű ágazataiban tervez­zük, amelyeknek jelentősége nép­gazdaságunkban szüntelenül fokozó­dik, nevezetesen a szintetikus kau­csuk, a vegyi múrostok, plasztikus anyagok és egyéb szintetikus anya­gok gyártásában. A harmadik ötéves tervben vegyi iparunk dolgozói előtt álló feladatok igényessége kitűnik abból, hogy míg jelenleg a legfejlettebb tőkés államok egy lakosra számítva legfeljebb 4 — 5 kg vegyi műrostot termelnek, ter­melésünk 1965-ben 7,4 kg-ot fog ki­tenni lakosonként. E feladat teljesí­tése érdekében nemcsak a kész ter­mékek termelését kell megoldani, hanem fejleszteni kell a megfelelő nyersanyagalapot is. A vegyi ipar termelésének bővítése legnagyobbrészt a nagyarányú építkezéstől függ. Ezen építkezés megvalósítása az egyik legigényesebb feladat lesz. Méretei­ről tanúskodik az a tény, hogy a har­madik ötéves tervben a vegyi ipar ke­retében 130 nagy épületet emelünk, kö­zöttük számos, technológiai szempontból teljesen új üzemet. Az építkezés nagy­arányú összpontosítására kerül sor több kulcsfontosságú építkezésen, ahol egyes időszakokban naponta több mint egymillió koronát kell majd beruházni. így lesz ez pl. a strážskei és salai új vegyi ipari kombinátok és a Slovnaft építésénél. A tüzelőanyagok szakaszán ter.vezett feladatok sikeres teljesítésének biztosí­tása érdekében elsőrendű figyelmet kell fordítani az új termelőhelyek építésére, a kokszolható szén fejtésére és rendezé­sére az ostrava-karvinal körzetben és a fejtés gépesítésének további lényeges bővítésére. A második ötéves tervben elért sikerek ellenére a mélybányákban a fejtési munkák módszere még mindig alacsony színvonalú. A gázosítás feltételezett feilesztése megteremti a feltételeket arra, — hoqy az ipar és lakosság aázzal való ellátása lényegesen megjavuljon. A villanyáram termelésének növekedé­sét új villanymüvek, túlnyomórészt hő­erőmüvek építése biztosítja. A tökélete­sebb technikájú új villanymüvek hozzá­járulnak a tüzelőanyag hatékonyabb fel­használásához és a villan,váramtermelés önköltségét a hüeröművekben 1065-ben kb. 25—30 százalékkal csökkentik az 1960-as évhez viszonyítva. Az új villanymüvek építése két döntő fontosságú barnaszénkörzetünkben össz­pontosul. A harmadik ötéves tervben felépített vagy épülőben levő villanymü­vek átlagos teljesítménye itt kb. 3300 Megawattot fog kitenni — mondotta Si­múnek elvtárs. E villanymüvek befeje­zése után évente kb. 13 millió tonna szenet égetnek el bennük. Az anyagi alap bővítését biztosítja a közszükségleti ipar fej­lesztése is. Ennek az ágazatnak feladata lesz elsősorban az üveg- és keramikai ipari termelőhelyeket és a termelést bővíteni, mégpedig nem­csak a lakosság szükségleteinek, ha­nem a kiviteli szükségletek és más iparágazatok, elsősorban az építő­ipar és gépipar ellátása Céljából. Az ilveg és keramikai iparágazatok, amelyeknek termékei kivitelünk je­lentős részét képezik, csaknem ki­zárólag hazai nyersanyagokat dol­goznak lel. Ezért ezeket az ágakat támogatni kell. A fafeldolgozó ipar fejlődését alá­rendeljük az alapvető feladatnak — a fakitermelés csökkentésének. A fa­anyag-fogyasztás csökkentése a bú­torgyártás egyidejű fejlesztése mel­lett, általában a lakásépítés fejlesz­tése mellett megköveteli új terme­lőhelyek építését fahulladékból ké­szülő deszkák gyártására. Az ipar általános fejlődése a har­madik ötéves tervben új anyagi és mű­szaki alapot teremt és így befolyá­solja egész népgazdaságunk további fejlődését. A MEZŐGAZDASÁGI IERMELÉS FEJLŐDÉSE A népgazdaság gyors fejlődése a har­madik ötéves terv Időszakában az első helyek egyikére állítja a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztését és e ter­melés biztosítását. A második ötéves tervben a beruházási eszközök jelentős részét arra fordítot­tuk, hogy a mezőgazdasági üzemeket el­lássuk gépekkel. A harmadik ötéves terv­ben a beruházások a mezőgazdasági munkák nagyobb terjedelmű és sokoldalú gépesítésére, a föld termőképességének rendszeres és tartós növelésére irányul­nak. A falvakon megvalósult társadalmi­gazdasági átalakulásnak, a szocialista mezőgazdaság lényeges bővülésének, anyagi-műszaki alapja megváltozásának s ugyanakkor a termeHés szakosítása el­mélyülésének és fokozott összpontosítá­sának, belterjessépe szüntelen emelkedé­sének hamarosan a termelési költségek rendszeres csökkenésében kell megnyil­vánulnia. A mezőgazdasági termelés haté­konysága általános növelésének a szövet­kezetekben és állami gazdaságokon éppúgy mint a mezőgazdasági igazgatás szervei­ben teljes figyelmet kell szentelni. Si­múnek elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban a hatékonyság növe­lése elsősorban a növénytermelés szünte­len fokozásával érhető el. A hektárhoza-. mok gyors növelése érdekében követke­zetesen gyarapítani kell a nagyhozamú vetőmag menyiségét. A vetésforgók megfelelő összetétele teljes mértékben lehetővé teszi a terve­zett betakarítást és takarmán.vtartalékok létesítését. Elegendő mennyiségű takar­mány teljes biztosítása váljék valamennyi mezőgazdasági üzem szívügyévé. Rendkívül mozgósító feladat a bur­gonya tervezett termelésének biz­tosítása. A burgonya hektárhozamai 1956 óta szüntelenül csökkenő irány- ­zatot mutatnak. Ez egyrészt az ag­rotechnika alacsony színvonalának, másrészt a rossz ültetés következ­ménye. A tervezett hús- és tejtermelés elérése érdekében rendkívül nagy gondot kell fordítani az állattenyész­tésre. A szarvasmarha-állománynak évente 86,5 ezer darabbal, a tehén­állománynak 39 ezerrel kell gyara­podnia. Végül Simúnek elvtárs emlékez­tetett arra, hogy az ötéves terv fel­adataival egyidejűleg, amelyek az alapvető mezőgazdasági termékek fokozott fogyasztásának kielégítését célozzák, feltétlenül meg kell olda­ni a táplálkozás sokoldalúságát és változatosságát a gyümölcs- és zöld­ségtermesztés fejlesztésével. A me­zőgazdasági termelésben tervezett feladatok ugyan igényesek, de bizo­nyára már ma valamennyiünk meg­győződése az, hogy teljesíthetők Ezt számos példa is bizonyítja. Például az állami szocialista szektor azon mezőgazdasági üzemei, amelyeket figyelemmel kísértUnk, csaknem 8000 hek­tár területen magasan túlszárnyalták az 1965-re tervezett termelés színvonalát. A példák azt bizonyítják, hogy a mező­gazdasági termelésben rejlő tartalékok mozgósításával és a mezőgazdaság szaka­szán dolgozók szervező munkájának megjavításával az ötéves tervet a mező­gazdasági üzemek rövidebb idő alatt tel­jesíthetik. Ennek alapvető feltétele a szövetkezeti tagok és a többi szocialista mezőgazdasági üzem dolgozói kezdemé­nyezésének felhasználása és kibontakoz­tatása. Ezt a kezdeményezést már «z egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok ez év májusában tett kötelezettségvállalásainak százai és ezrei bizonyítják. E kötelezettségeket Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának a falusi pártszervezetekhez, az egységes földmüvesszövetkezetekben, az állami gazdaságokon s a gép- és trak­toráilomásokon levő pártszervezetekhez intézett levelére válaszként vállalták. Fel­tétlenül szükséges, hogy a nemzeti bi­zottságok az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért indított mozgalomban azt lássák, hogy e mozgalmat pártunk Köz­ponti Bizottsága indítványozta. Az anyagi eszközök méretei a szövet­kezetek számára lehetővé teszik, hogy bevezessék a nagyüzemi termelés haladó technológiáját és ezáltal növeljék a munka termelékenységét. Ily módon csökkenteni lehet majd az állandó dol­gozók számát és 1965-ig a mezőgazdasági termelés költségei 11 százalékkal leszál­líthatok. A harmadik ötéves tervben a mezőgaz­daságra fordított eszközeink már jelen­tős mértékben hozzájárulhatnak távlati célunk — a város és a falu közötti kü­lönbség megszüntetésének eléréséhez. A KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSE A népgazdaság fejlődése a harmadik ötéves tervben nagy igényeket támaszt majd a közlekedéssel szemben. A közúti forgalomban az áruszállítás 1965-ig teljes 50 százalékkal, a személyszállítás pedig 1" százalékkal növekszik az 1960-as évvel szemben. Ezeket a fokozott szállítási igé­nyeket a közlekedés műszaki fejleszté­sével érjük el. A közlekedés feladatainak teljesítése érdekében a harmadik ötéves tervben azonban mindenekelőtt az eddigi állapot­tal szemben alapvető fordulatot kell el­érni a közlekedés egész apparátusának munkájában az irányítás és a szervezés valamennyi fokán. A lehető leggyorsabban elő kell készí­teni és be kell vezetni a közlekedés, fő­ként a vasúti közlekedés olyan megszer­vezését, s irányítását, hogy az össz­hangban álljon az új technikával — hangsúlyozta Simúnek elvtárs. (Folytatás a 3. oldalon) JŰJ SZÖ 2 * 1960. november 17.

Next

/
Thumbnails
Contents