Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-17 / 319. szám, csütörtök

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése a harmadik ötéves tervről tárgyal (tfólytatás sz 1. oldalról) sága politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke emelkedett szólásra. A dolgozók kezdeményezése és az új technika Siműnek elvtárs expozéja után megkezdődött a részletes vita. Václav Pašek képviselő, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára az üzemi dolgozók kezdeményezése szempontjából értékelte a törvényjavaslatot. A magas termelési feladatok csak az új technika, a haladó technológia és munkamódszerek alapján valósíthatók meg. Említést tett a partizánskej „Augusztus 29 üzem" dolgozóinak követésre méltó példájáról. A partizánskej elvtársak külön „ötéves tervalapot" létesítettek. Ebbe az alapba helyezik azt az összeget, amit az új technika, az újítómozgalom révén megtakarítanak. Egyelőre 16 millió korona megtakarítását vették tervbe. A műszakok koefficiensét a mai 1,5-ről 1965-ben 1,9-re emelik. Pašek képviselő felhívta a Nemzetgyűlés figyelmét, hogy csak a második műszak s általában a munka termelékenységének az emelése teremti meg a feltételeket a munkaidő további lerövidítéséhez. Beszélt arról, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hálás feladata a dolgozók alkotó kezdeményezésének további támogatása. A gépipar döntő módon kiveszi a részét a harmadik ötéves terv feladataiból — hangsúlyozta Oldrich Vaverka képviselő. A gépiparra nemcsak egész üzemek rekonstrukciója és korszerűsítése vár, hanem a termelési folyamat komplex gépesítése és automatizálása. 1965. év végéig folyamatosan 200 új típusú mezőgazdasági gép kerül a piacra. 252 százalékkal emelkedik a vegyi ipari termeléshez szükséges gépipari berendezések mennyisége. Figyelmeztette a gépipari üzemek dolgozóit, hogy csupán anyagmegtakarítás révén százmilliós értékek szabadulnának fel. Ehhez kell a dolgozók kezdeményezése. Miluše Goppoldová a vegyi ipar fejlesztéséről beszélt. Vegyi iparunk 5—10 évvel lemaradt a többi iparág mögött. Most legfontosabb feladata, hogy segítse a többi iparágat, elegendő műtrágyát, plasztikus anyagot, szintetikus fonalat és kaucsukot szolgáltasson. Plasztikus anyagokban elérjük fejenként a 13,7 kg-ot és ezáltal elhagyjuk a legfejlettebb kapitalista államok színvonalát. A plasztikus anyagok alkalmazása 1965-ben százezer tonna színes fém megtakarítását eredményezi. Josef Kolder képviselő, energetikai és kohászati bázisunk fejlesztésének időszerű kérdéseivel foglalkozott. Villamos energia, gáz, gőz és koksz előállítását szilárd tüzelőanyagbői, a jelenlegi 39 százalékról 1965-ben 67 százalékra emeljük. Figyelembe vesszük azonban, hogy új üzemek létesítése a levegő további beszennyezésével jár. Az ötéves terv tartama alatt ezért új tisztítóberendezések létesítésére kerül sor. A kohászatban már az idén elérjük a 6,7 millió tonnát. Az acéltermelés fejenként eléri az évi 500 kg-ot. Enynyit a világnak csupán három állama termel. Már most elhagytuk Franciaországot és Angliát, rövidesen elérjük Nyugat-Németország szintjét. Néhány év múlva túlhaladjuk acéltermelésben az Egyesült Államokat. A mezőgazdaság is tartson lépést Ezután Ľubomír Štrougal. mezőerdő- és vízgazdasági miniszter szólalt fel és .terjedelmes beszédében a mezőgazdasági termelés növelésének kérdésével foglalkozott a harmadik ötéves tervben. A mezőgazdasági termelés tervezett átlagos évi növekedése 4,4 százalék lesz. Fontos, hogy ez az átlagos ütem különösen az első években lényegesen emelkedjék. Az idei tapasztalatok — miután nem éppen kedvező viszonyok közepette körülbelül 6 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelésünk — azt bizonyítják, hogy ez lehetséges. A miniszter beszéde további részében hangoztatta: a fő szakasz, melytől az egész mezőgazdaság feladatainak sikeres teljesítése függ, a növénytermesztés. Ezért erre összpontosul minden igyekezetünk és eszközünk. Az agrotechnikai színvonal emelése, hatásosabb küzdelem a gyomnövények, a betegségek és növényi kártevők ellen, melyek termésünknek mintegy 10— 15 százalékát pusztítják el eddig, a vetőmagok és ültetőanyagok gondos kiválasztása, különösen a burgonyafélék t'aji összetételének kiválasztása — néhány az erre irányuló .intézkedésekből. Štrougal elvtárs ezután az állattenyésztés növelésének feladatairól beszélt. Rámutatott, hogy sertésállományunk október 1ig meghaladta a 6 és félmillió darabot, tehát 2 millióval több, mint az első ötéves terv elején volt. Nem kielégítő a tyúktenyésztés állapota. A tyúkállománynak csak 35 százaléka van a szocialista szektorban. A legkomolyabb feladatok azonban a szarvasmarhatenyésztés terén, főként a tehéntenyésztés és a tejtermelés növelésében várnak ránk. A nem teljesítés fő okát az üszők nem kielégítő nevelésében kell keresni. A tejtermelés 1 sem kielégítő. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés jelenlegi szakaszán szembetűnően kidomborodik a mezei munkák és a szállítás gépesítésének jelentősége. A súlypont az ipari munkaszervezés elemeinek érvényesítésében van , s a nagyüzemi termelés feltételei közepette a munka termelékenységének egyidejű gyors emelése és az önköltségek csökkentése mellett növelni kell a termelés belterjességét. Ebből származnak az új technika alkalmazásával szemben emelt követelmények is. Az új technikának a fárasztó kétkezi munkát kell pótolnia, és egyidejűleg az agrotechnika színvonalát is emelnie kell, meg kell gyorsítani a munkálatok elvégzését és csökkenteni az éghajlati viszonyok befolyását. A harmadik ötéves tervben a gépesítés fejlesztésére előirányzott eszközök terjedelme minden feltételt megteremt e cél elérésére. A miniszter beszéde végén az EFSZek jövő év márciusára Prágában kitűzött V. kongresszusának előkészületeiről beszélt. A kongresszus a csehszlovák mezőgazdaság két fontos fejlődési szakaszának határán jön össze. Lényegében befejeződött a nagy forradalmi átalakulások korszaka faívainkon, a kisüzemi egyéni termelésről a szocialista nagyüzemi termelésre való áttérés korszaka. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok a mezőgazdasági földterületek 86,7 százalékán gazdálkodnak. Ugyanakkor új, jelentőségét nézve nem kevésbé fontos korszak küszöbén állunk, melyben fontos lesz a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés teljes kibontakoztatása. a haladó tudomány .és technika, fejlett iparunk és egész szocialista társadalmunk nyújtotta lehetőségek felhasználása. Ezért a szövetkezetesek a kongresszusi vitában a harmadik ötéves terv mezőgazdasági teljesítésének és túlteljesítésének konkrét módjairól fognak tanácskozni. Különösen a szövetkezetek gazdaságában és megszervezésében teendő olyan intézkedésekről fognak beszélni, melyek nemcsak lehetővé tennék, hanem serkentenék is a tényleges nagyüzemi termelési formák kibontakozását. Különkérdés a szövetkezetek egyesítése. Eddig már több mint 2500 szövetkezet egyesítette gazdaságait. Nagyobb termelési egységek létesítésével annyira összpontosították a termelést, hogy ez lehetővé teszi a szakosítás előnyeinek teljes kihasználását. A szocialista nagyüzemi termelés fejlődésével és az EFSZek megszilárdulásával egyidejűleg létrejönnek a feltételek a díjazás rendszerében mutatkozó különbség fokozatos megszüntetésére. Ezen a téren fontos lépés lesz a végzett munka utáni szilárd pénzbeli díjazásra való áttérés, melyet egyes szövetkezetek már előkészítenek és be is vezetnek. A harmadik ötéves terv a mezőgazdasági káderek előkészítésére is jó feltételeket teremt. Számítunk rá, hogy 1965ig 27 és félezer mezőgazdasági gépesítő tanul ki és több mint 3000 szövetkezeti funkcionárius gyarapítja szaktudását a mezőgazdasági irányú fő- és középiskolákon. Josef Borúvka képivselő, a mező| gazdaság szövetkezetesítésének kérdéseiről tájékoztatt a Nemzetgyűlést. Itt az ideje, hogy bátrabban lássunk hozzá az EFSZ-ek megfontolt egyesítéséhez. Mert csak ez biztosítja a gazdálkodás további hatékonyságát. A mai kor követelményeinek nem fele! meg, ha 150—300 hektár földterületen gazdálkodunk, mert akkor még sokáig a megerőltető kétkezi munka maradna a termelés legfőbb tényezője. Az EFSZ-ek egyesítése lehetővé teszi nagyobb épületek létesítését és a géppark célszerű kihasználását. . Anton Perkovič, Zdenék Vávra és Ľubomír Dohnal nemzetgyűlési képviselők több különböző szempontból világították meg a harmadik ötéves terv megvalósításra váró feladatait. Beszéltek a mezőgazdasági termelésről, a talajjavítás és vízgazdálkodás kérdéseiről. A beruházási építkezésekről, az egyre jobban terebélyesedő újítő- és ésszerűsitő mozgalomról. Csupán ebből a forrásból az elmúlt öt évben hárommilliárd 770 millió koronát takarítottunk meg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat megtárgyalását a Nemzetgyűlés csütörtöki ülésén folytatja. O takar Simúnek elvtárs beszéde Tisztelt képviselő elvtársak! A kormány a Nemzetgyűlés elé terjesztve megtárgyalás céljából a népgazdaságfejlesztés harmadik ötéves terve törvényjavaslatát, programnyilatkozatának egyik alapvető feladatát teljesíti, amelyet a Nemzetgyűlés ez év júliusi második ülésén tárgyalt meg és hagyott jóvá. A harmadik ötéves terv egész koncepciója azon alapul, hogy a társadalom szükségleteinek maximális és tartós kielégítésére törekszik és ezért a terv a népgazdaság valamennyi szakaszának gyors fejlődési ütemét tételezi fel. A harmadik ötéves terv javaslatának jóváhagyásával a Nemzetgyűlés törvénybe iktatja népgazdaságunk fejlődésének, konkrét útját, az 1961 — 1965-ös években törvénybe iktatja szocialista társadalmunk fejlődésének további magasabb célkitűzések felé vezető útját. AZ IPAR FEJLŐDÉSE Elvtársak! A termelőerők szüntelen fejlesztése, — amely a dolgozók életszínvonala emelésének, a szociális és kulturális haladás anyagi feltételei megteremtésének fő útja — megköveteli, hogy a harmadik ötéves terv időszakában tovább erősödjék az ipar vezető ezerepe a népgazdaságban. Az ipari termelés hányada a nemzeti jövedelem kialakításában 1965-ig eléri a 70 százalékot az 1960-ban elért 63 százalékkal szemben. Emellett — s ezt különösen szem előtt kell tartanunk — a harmadik ötéves tervben nemcsak arról van szó, hogy az egyes iparágazatok fejlődésének gyors ütemét érjük el. A munkatermelékenység gyors növelésének követelménye az új technika bevezetése alapján, egész népgazdasági ágazatok műszaki átalakításának szükségessége. a kiszélesedő gazdasági együttműködés, a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a szocialista országok közös törekvése új nyersanyagalapok gyors feltárására és végül a közszükségleti árucikkek minősége és választéka iránti egyre igényesebb követelmények egész iparunk számára szükségessé teszik, hogy megoldjuk az egyes ágazatok fejlesztésének minőségi kérdéseit. Ez az irányzat újból meghatározza a gépipari, elsősorban a nehézgépipari termelés elsődleges fejlesztését. A harmadik ötéves terv folyamán az egész gépipari termelés több mint 76 százalékkal, ezen belül a gépipari minisztériumok szakaszán 83 százalékkal emelkedik. A gépiparnak 1965-ben csupán saját beruházási céljaira kb. kétszer annyi szállítmányt kell biztosítania, mint 1960ban, A vegyi ipar és a kohászat számára szóló szállítmányok még gyorsabban növekednek. A termelés struktúrájának feltétlenül szükséges alapvető átépítése és egyes ágazatokban a termelés gyors-ütemü növelése a gépiparban számos új termelőhely felépítését teszi szükségessé. Továbbá a vegyes gépipari üzemekben rendkívüli figyelmet kell fordítani új termelési programok bevezetésére, például Komárnóban vegyi ipari berendezések és acélszerkezetek termelésének. Plzeňben pedig gumiIpari berendezések és szállítóberendezések termelésének bevezetésére. A gépipari termelés feladatainak igényessége még jobban megnövekszik azáltal, hogy műszakilag tökéletes qépeket és berendezéseket kell szerkeszteni, trvártanl, s aránvlao rövid határidőkön belül szállítani és feltétlenü' hiztosítani kell e gépek zavartalan működését. A harmadik ötéves tervben a népgazdaság fejlődésének jellegzetességét az alapvető ágazatok szerepének további növekedése jelenti. Kulcsfontosságú a kohászati ipar, amelynek fejlődése a harmadik ötéves tervben a termelés gyarapodásának szempontjából a kohászati alap viszonylagos lemaradásának kiküszöbölésére vezet. A kohászat eddigi fejlődésének következményeként jelentősen megnövekedett a kohászati termelés terjedelme. Továbbra is fontos feladat marad azonban, hogy az újonnan épült termelőhelyeken az egész termelési programot magukévá tegyék úgy, hogy a hengerdék komplex módon és a megfelelő választékban fedezzék a népgazdaság szükségleteit. A Keletszlovákiai Kohómű felépítése a harmadik ötéves tervben alapvetően és hosszú tartamra kiküszöböli a fémlemezek hiányát. A végső szakaszban lényegesen megnövekszik a fémlemezek hányada a hengerelt anyag gyártáséban és az jelentős fémmegtakarítást tesz lehetővé. Nagyra becsüljük a kohászok erőfeszítéseit a népgazdaság fémellátásáért vívott harcban, ennek ellenére azonban a jövőben el kell érnünk az egész kohászati termelés színvonalának lényeges emelését. A kohászat gyorsütemű fejlesztése megköveteli, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a nyersanyagellátásnak is. El kell érnünk azt, hogy az ötéves terv végéig a hazánkban bányászott ércet koncentrátummá dolgozzák fel. Emellett számítunk arra, hogy egyik legfontosabb hazai nyersanyag-forrásunk továbbra is a fémhulladék lesz. Gazdaságunk anyagi alapjának kibővítéséhez jelentősen hozzájárul a vegyi ipar tervezett fejlődése. E fejlődést mindenekelőtt is a vegyészet korszerű ágazataiban tervezzük, amelyeknek jelentősége népgazdaságunkban szüntelenül fokozódik, nevezetesen a szintetikus kaucsuk, a vegyi múrostok, plasztikus anyagok és egyéb szintetikus anyagok gyártásában. A harmadik ötéves tervben vegyi iparunk dolgozói előtt álló feladatok igényessége kitűnik abból, hogy míg jelenleg a legfejlettebb tőkés államok egy lakosra számítva legfeljebb 4 — 5 kg vegyi műrostot termelnek, termelésünk 1965-ben 7,4 kg-ot fog kitenni lakosonként. E feladat teljesítése érdekében nemcsak a kész termékek termelését kell megoldani, hanem fejleszteni kell a megfelelő nyersanyagalapot is. A vegyi ipar termelésének bővítése legnagyobbrészt a nagyarányú építkezéstől függ. Ezen építkezés megvalósítása az egyik legigényesebb feladat lesz. Méreteiről tanúskodik az a tény, hogy a harmadik ötéves tervben a vegyi ipar keretében 130 nagy épületet emelünk, közöttük számos, technológiai szempontból teljesen új üzemet. Az építkezés nagyarányú összpontosítására kerül sor több kulcsfontosságú építkezésen, ahol egyes időszakokban naponta több mint egymillió koronát kell majd beruházni. így lesz ez pl. a strážskei és salai új vegyi ipari kombinátok és a Slovnaft építésénél. A tüzelőanyagok szakaszán ter.vezett feladatok sikeres teljesítésének biztosítása érdekében elsőrendű figyelmet kell fordítani az új termelőhelyek építésére, a kokszolható szén fejtésére és rendezésére az ostrava-karvinal körzetben és a fejtés gépesítésének további lényeges bővítésére. A második ötéves tervben elért sikerek ellenére a mélybányákban a fejtési munkák módszere még mindig alacsony színvonalú. A gázosítás feltételezett feilesztése megteremti a feltételeket arra, — hoqy az ipar és lakosság aázzal való ellátása lényegesen megjavuljon. A villanyáram termelésének növekedését új villanymüvek, túlnyomórészt hőerőmüvek építése biztosítja. A tökéletesebb technikájú új villanymüvek hozzájárulnak a tüzelőanyag hatékonyabb felhasználásához és a villan,váramtermelés önköltségét a hüeröművekben 1065-ben kb. 25—30 százalékkal csökkentik az 1960-as évhez viszonyítva. Az új villanymüvek építése két döntő fontosságú barnaszénkörzetünkben összpontosul. A harmadik ötéves tervben felépített vagy épülőben levő villanymüvek átlagos teljesítménye itt kb. 3300 Megawattot fog kitenni — mondotta Simúnek elvtárs. E villanymüvek befejezése után évente kb. 13 millió tonna szenet égetnek el bennük. Az anyagi alap bővítését biztosítja a közszükségleti ipar fejlesztése is. Ennek az ágazatnak feladata lesz elsősorban az üveg- és keramikai ipari termelőhelyeket és a termelést bővíteni, mégpedig nemcsak a lakosság szükségleteinek, hanem a kiviteli szükségletek és más iparágazatok, elsősorban az építőipar és gépipar ellátása Céljából. Az ilveg és keramikai iparágazatok, amelyeknek termékei kivitelünk jelentős részét képezik, csaknem kizárólag hazai nyersanyagokat dolgoznak lel. Ezért ezeket az ágakat támogatni kell. A fafeldolgozó ipar fejlődését alárendeljük az alapvető feladatnak — a fakitermelés csökkentésének. A faanyag-fogyasztás csökkentése a bútorgyártás egyidejű fejlesztése mellett, általában a lakásépítés fejlesztése mellett megköveteli új termelőhelyek építését fahulladékból készülő deszkák gyártására. Az ipar általános fejlődése a harmadik ötéves tervben új anyagi és műszaki alapot teremt és így befolyásolja egész népgazdaságunk további fejlődését. A MEZŐGAZDASÁGI IERMELÉS FEJLŐDÉSE A népgazdaság gyors fejlődése a harmadik ötéves terv Időszakában az első helyek egyikére állítja a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztését és e termelés biztosítását. A második ötéves tervben a beruházási eszközök jelentős részét arra fordítottuk, hogy a mezőgazdasági üzemeket ellássuk gépekkel. A harmadik ötéves tervben a beruházások a mezőgazdasági munkák nagyobb terjedelmű és sokoldalú gépesítésére, a föld termőképességének rendszeres és tartós növelésére irányulnak. A falvakon megvalósult társadalmigazdasági átalakulásnak, a szocialista mezőgazdaság lényeges bővülésének, anyagi-műszaki alapja megváltozásának s ugyanakkor a termeHés szakosítása elmélyülésének és fokozott összpontosításának, belterjessépe szüntelen emelkedésének hamarosan a termelési költségek rendszeres csökkenésében kell megnyilvánulnia. A mezőgazdasági termelés hatékonysága általános növelésének a szövetkezetekben és állami gazdaságokon éppúgy mint a mezőgazdasági igazgatás szerveiben teljes figyelmet kell szentelni. Simúnek elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban a hatékonyság növelése elsősorban a növénytermelés szüntelen fokozásával érhető el. A hektárhoza-. mok gyors növelése érdekében következetesen gyarapítani kell a nagyhozamú vetőmag menyiségét. A vetésforgók megfelelő összetétele teljes mértékben lehetővé teszi a tervezett betakarítást és takarmán.vtartalékok létesítését. Elegendő mennyiségű takarmány teljes biztosítása váljék valamennyi mezőgazdasági üzem szívügyévé. Rendkívül mozgósító feladat a burgonya tervezett termelésének biztosítása. A burgonya hektárhozamai 1956 óta szüntelenül csökkenő irány- zatot mutatnak. Ez egyrészt az agrotechnika alacsony színvonalának, másrészt a rossz ültetés következménye. A tervezett hús- és tejtermelés elérése érdekében rendkívül nagy gondot kell fordítani az állattenyésztésre. A szarvasmarha-állománynak évente 86,5 ezer darabbal, a tehénállománynak 39 ezerrel kell gyarapodnia. Végül Simúnek elvtárs emlékeztetett arra, hogy az ötéves terv feladataival egyidejűleg, amelyek az alapvető mezőgazdasági termékek fokozott fogyasztásának kielégítését célozzák, feltétlenül meg kell oldani a táplálkozás sokoldalúságát és változatosságát a gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztésével. A mezőgazdasági termelésben tervezett feladatok ugyan igényesek, de bizonyára már ma valamennyiünk meggyőződése az, hogy teljesíthetők Ezt számos példa is bizonyítja. Például az állami szocialista szektor azon mezőgazdasági üzemei, amelyeket figyelemmel kísértUnk, csaknem 8000 hektár területen magasan túlszárnyalták az 1965-re tervezett termelés színvonalát. A példák azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelésben rejlő tartalékok mozgósításával és a mezőgazdaság szakaszán dolgozók szervező munkájának megjavításával az ötéves tervet a mezőgazdasági üzemek rövidebb idő alatt teljesíthetik. Ennek alapvető feltétele a szövetkezeti tagok és a többi szocialista mezőgazdasági üzem dolgozói kezdeményezésének felhasználása és kibontakoztatása. Ezt a kezdeményezést már «z egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok ez év májusában tett kötelezettségvállalásainak százai és ezrei bizonyítják. E kötelezettségeket Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a falusi pártszervezetekhez, az egységes földmüvesszövetkezetekben, az állami gazdaságokon s a gép- és traktoráilomásokon levő pártszervezetekhez intézett levelére válaszként vállalták. Feltétlenül szükséges, hogy a nemzeti bizottságok az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért indított mozgalomban azt lássák, hogy e mozgalmat pártunk Központi Bizottsága indítványozta. Az anyagi eszközök méretei a szövetkezetek számára lehetővé teszik, hogy bevezessék a nagyüzemi termelés haladó technológiáját és ezáltal növeljék a munka termelékenységét. Ily módon csökkenteni lehet majd az állandó dolgozók számát és 1965-ig a mezőgazdasági termelés költségei 11 százalékkal leszállíthatok. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdaságra fordított eszközeink már jelentős mértékben hozzájárulhatnak távlati célunk — a város és a falu közötti különbség megszüntetésének eléréséhez. A KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSE A népgazdaság fejlődése a harmadik ötéves tervben nagy igényeket támaszt majd a közlekedéssel szemben. A közúti forgalomban az áruszállítás 1965-ig teljes 50 százalékkal, a személyszállítás pedig 1" százalékkal növekszik az 1960-as évvel szemben. Ezeket a fokozott szállítási igényeket a közlekedés műszaki fejlesztésével érjük el. A közlekedés feladatainak teljesítése érdekében a harmadik ötéves tervben azonban mindenekelőtt az eddigi állapottal szemben alapvető fordulatot kell elérni a közlekedés egész apparátusának munkájában az irányítás és a szervezés valamennyi fokán. A lehető leggyorsabban elő kell készíteni és be kell vezetni a közlekedés, főként a vasúti közlekedés olyan megszervezését, s irányítását, hogy az összhangban álljon az új technikával — hangsúlyozta Simúnek elvtárs. (Folytatás a 3. oldalon) JŰJ SZÖ 2 * 1960. november 17.