Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-17 / 319. szám, csütörtök

Ä Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése a harmadik ötéves tervről tárgyal (Folytatás a 2. oldalról) A vasúti közlekedés terén, amely to­vábbra Is a fő közlekedési igazat ma­rad, ezt a műszaki korszerűsítést a gaz­daságos villamos- és dieselvontatás további bővítése jellemzi 1965-ben a vil­lamosvontatás a vasúti közlekedés egész teljesítményének már 51 százalékát teszi majd ki. Elsősorban az Észak-Csehorszäg­ból Čierna nad TI»ou-b» vezető tő vas­útvonal villamosítására számítunk. A jö­vőben nagy problémát jelent majd a pol­gári motoros közlekedés nagyarányú fej­lődése, valamint a teherszállító és tö­meges útiközlekedés emelkedése. Útháló­zatunk elegendő méretei ellenére — több mint 55 km út esik 100 négyzetkilomé­ter területre — kb. kétötöd részben nem felel meg a fejlett országúti közlekedés követelményeinek. A harmadik ötéves tervben az ak­kumulációs alap tervezett növelése lehetővé teszi a beruházási építke­zés gyors fellendítését. Az a tény, hogy a harmadik ötéves tervben 322 milliárd korona terjedelmű beruhá­zások megvalósítását tervezzük — tehát sokkal többet, mint az utóbbi tiz év alatt — továbbá az a tény, hogy ezt az építkezést az alapvető fontosságú ipar elsődleges fejlesz­tésére irányítjuk és minőségi for­dulatot akarunk elérni a beruházási építkezés gazdasági hatékonyságé­ban, mindez nagy igényeket támaszt munkásainkkal, technikusainkkal, ökonómusainkkal, az építkezés elő­készítésén és megvalósításán dolgozó tervezőkkel szemben. A beruházási építkezés irányzatá­ban eszközölt változtatásokat mu­tatja az a tény. hogy míg az ipari minisztériumokba fektetett beruhá­zások terjedelme a harmadik ötéves tervben csaknem 88 százalékkal nö­vekszik, a vegyi iparba fektetett be­ruházások 145 százalékkal, a kohá­szati és ércbányászati iparban kb. 115 százalékkal növekednek. Simúnek elvtárs továbbá rámuta­tott, hogy az idei év fejlődése — amikor nem teljesitik a központi építkezést és elégtelen a központi építkezés 1961-re szóló tervének elő­készítése is — komoly veszélyt je lent, amely megzavarhatná a har madik ötéves terv célkitűzéseit. A központi építkezés késedelmes f megvalósítása elodázhatná fontos ipari termelőhelyek üzembehelyezé­sét. Nem kevésbé fontos feladat el érni a beruházási építkezés legma­gasabbfokú gazdasági hatékonysá­gát. Vegyük pl. az építkezési és gépi beruházások hányadának kérdését. A. terv feltételezi a gépi beruházá­sok lényegesen gyorsabb növekedé­sét az építkezési beruházásokkal szemben. De elvben a nem produk­tív építkezési beruházások további csökkentésének útjait ném érvénye­sítik következetesen. A beruházási építkezés hatékony­ságának lényeges növekedését a har­madik ötéves tervben a félig kész épületek számának csökkentése és az építkezési határidők erőteljes le­rövidítése biztosítja. A terv feltéte­lezi, hogy a központi építkezéseknél az építés átlagos ideje az Idei hét évről négy és fél évre csökken az 1965-ös évben. A beruházási építkezés tervszerű fejlesztésének biztosítása érdekében a gépi berendezések szállítása mel­lett elegendő termelőhelyet kell lé­tesíteni az építőiparban. Ez feltéte­lezi az építkezések tipizálásának maximális fejlesztését és érvényesí­tését, a meglevő és az újonnan szál­lított gépek és berendezések leg­alább két műszakban való kihaszná­lását. A harmadik ötéves tervről szóló tör­vény a munkatermelékenység növelése terén oly Igényes feladatot tüz kl, ami­lyet eddig nem tűztünk magunk elé. Feladatul tűzi kt a munkatermelékenység növelését — anélkül, hogy s lerövidített munkaidő hatása megmutatkoznék — az iparban, legalább Í3 százalékkal, az épí­tőiparban csaknem 54 százalékkal és a mezőgazdaságban legalább 53 százalékkal. E célkitűzések elérése megköveteli, hogv fokozatosan kiküszöböljük a népgazda­ság valamennyi ágából a fáradságos kézi munkát és ne csak a fő, hanem a segéd­termelési folyamatokban is gépeket al­kalmazzunk. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy nem elég többé a termelés egyes láncszemei gépesítésének magas színvo­nala, mert mihelyt e láncszemeket kézzel végzett műveletek szakítják meg, a munka termelékenysége csak igen lassan növekedhet. A nagyméretű beruházási építkezés következtében növekszik az illóalapok, főként a gépek terjedelme, amelyek dön­tő fontosságúak a munkatermelékenység növelésé szempontjából. A második ötéves tervben a gépi termelési állóalapok 77 százalékkal növekedtek, a-harmadik öt­éves tervben pedig 89 százalékkal kell növekedniök. Például az iparágazatokban az új be­ruházási építkezés alapján jelentősen megváltozik a gépállomány összetétele. Ezt legjobban az a tény Jellemzi, hogy 1965 végén az iparban az öt éven aluli gépi állóalapok 44 százalékot tesznek ki, a többi gép és berendezés kb. 24 százaléka pedig 5—10 éves lesz. Ez •nnylt jelent, hegy a gépállomány több mint kétharmadát a második és harmadik ötéves tervben gyártott új, korszerű gé­pek képezik majd, A munkatermelékenység növeléséből adádő feladatok teljesítése során a har­madik ötéves tervben fontos szerepet kell játszania az adóalapok fokozott időbeli kihasználásának. A? eddigi Időbeli kihasználás nem ki­elégítő sem a munkaműszakokon belül, Sem pedig a műszakok csekély számát Illetőleg. Simúnek elvtárs a továbbiakban emlé­keztetett arra, hogv csak akkor érhetünk el hatékony eredményeket, ha a műszakok számának növelését nem tekintjük csu­pán a dolgozók műszakokba való géples beosztásának, hanem ha ezt egybe tudjuk kapcsolni a gépállomány gyors korszerű­sítésével. A harmadik ötéves tervben a nemzeti jövedelem növelésének döntő tényezője lesz a termelés anyagi alapjaiban elért megtakarítás, mégpedig az eddiginél sok­kal nagyobb mértékben Az e téren kitű­zött feladatoknál pártunknak a népgazda­ságfejlesztés hatékonyságának növelésére kiadott Irányelveiből Indultunk ki. Arra a tényre támaszkodtunk, hogy ezen Irány­elvek teljesítése során az utóbbi évek­ben termelésünkben, főként ipari terme­lésünkben szemmellátható sikereket ér­tünk el. Megtakarításra kell vezetnie a ter­melés és teljesítmények helyes és célszerű szakosításának és kooperá­ciójának is, főként a termelő és fo­gyasztó közötti kölcsönös munka­megosztásnak és együttműködésnek. Simúnek elvtárs emlékeztetett ar­ra, hogy az új technika gyors beve­zetése feltételezi a dolgozók szak­képzettségében való változtatással összefüggő kérdések idejében való megoldását. Az 1965-ös évre számí­tunk azzal, hogy a kötelező iskola­látogatást befejező fiatalok gyakor­latilag további szakképzettséget nyernek a magasabb típusú iskolák­ban folytatott tanulmányok vagy tanulóágazatokban való tanulás alap­ján. Az 1961—1965-ös években a népgazdaságba mintegy 45 500 főis­kolát végzett személy kapcsolódik be és több mint 158 000 olyan sze­mély, akik rendes tanulókként ma­gasabbfokú szakiskolát végeztek. A főiskolák és a magasabbfokú szakiskolák új végzettjeinek bekap­csolódása jelentős mértékben előse­gíti a fő ágazatokban dolgozó szak­emberek száménak növelését és ósz­szetételének megjavítását. Míg 1960­ban a népgazdaság ezer dolgozójára 130 szakember esik, ez a szám 1965­ben 163-ra emelkedik. A harmadik ötéves tervben a szak- és főisko­lákra felveendő tanulók számának terve megteremti a feltételeket ah­hoz, hogy 1970-ig ez az arány meg­javuljon úgy, hogy minden ötödik dolgozó főiskolai vagy magasabbfo­kú szakiskolai végzettséggel rendel­kezzék. El akarjuk érni azt, hogy a technikusok hányada a szakemberek számában az 1960. évi 52 százalék­ról 1965-ben 37,7 százalékra emel­kedjék. AZ ÉLETSZÍNVONAL FEJLŐDÉSE A hazánk termelőerői fejlesztésében kitűzött feladatok lehetővé teszik, hogy a harmadik ötéves tervben elérjük az élet­színvonal lényeges emelkedését. Emel­lett továbbra is a legfontosabb az egyé­ni fogyasztás növekedése marad, amely legalább 30 százalékkal emelkedik. A har­madik ötéves tervnek minőségi vonása, hogy az egyéni fogyasztás és a szolgál­tatások növekedésén kívül jelentős hala­dást érünk el a szocialista élet fejlődé­sének számos további szakaszán is — a lakásprobléma megoldásában, a munka­idő lerövidítésében, az életkörülmények megjavításában, a kulturális forradalom további fejlődése feltételeinek megte­remtésében, valamint abban, hogy a szo­cialista államnak a jövő nemzedékről való gondoskodása lényegesen kibővül és el­mélyül azon személyek anyagi biztosí­tásáról való gondoskodása is, akik be­tegség, testi fogyatékosság vagy öregség miatt nem vehetnek részt a normális munkafolyamatban. A fő eszköz, amellyel továbbra is biz­tosítjuk az egyéni fogyasztás növekedését, a nominális jövedelem emelkedése, a többgyermekes családoknak nyújtott köz­vetlen állami segitség további fejlesztése Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa irányelveivel összhangban és végül a kiskereskedelmi árak leszállítása lesz. A harmadik ötéves tervben az életszín­vonalra erőteljesen kihat a munkaidőnek heti 42 órára, a mélybányákban a föld­alatti munkáknál pedig heti 40 órára való lerövidítése Emellet a legtöbb ága­zatlan ötnapos munkahetet vezetünk be mindenütt, ahol ez gazdasági vagy üze­meltetési okokból célszerű. A munkaidő rövidítését nemcsak a kereset csökken­tése nélkül valósítjuk meg, hanem a reálbéreket 1965-ig további egyötöddel növeljük. Jelenleg a munkaidőt próbaképp már kb. száz üzemben lerövidítették A z fddigi próbák megerősítik, hogv az első mun­kaidőnek túlnyomórészt belső források­ból, a munkatermelékenység fokozásával való pótlása teljesen reális. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának irányelvei feladatul tűz­ték kl az életszínvonal egyik legalapve­tőbb kérdésének — a lakásproblémának lényegében 1970-ig való megoldását. E nagyarányú építkezés mellett is to­vább kell növekednie az épített lakások színvonalának. így 1963-tól kezdve a ta­kásoknak legalább 60 százalékát három és több szobával kell építeni a legújabb típusok alapján és a lakásterület átlagi­nak az új típusokban legalább 40 négy­zetméterre kell növekednie. A lakásépítéssel egyidejűleg sz 1961— 1965-ös években lényegesen meggyorsul az Iskolaépítés Is, amelyet sz első köz­társaság idején és a megszállás alatt Jelentősen elhanyagoltak. Ezért a harma­dik ötéves terv éveiben számítunk arra, hogv építés útján mintegy 707 ezer ta­nuló számára nyerünk helyet és ezenkí­vül több mint tizenegyezer főiskolás szá­mára nyerünk tantermeket. A SZLOVÁK ÉS CSEH KERÜLETEK KÖZTI GAZDASÁGI SZÍNVONAL­KÜLÖNBSÉG FOKOZATOS KIEGYEN­LÍTÉSE ÉS A TÖBBI TERÜLETI PROBLÉMA MEGOLDÁSA A harmadik ötéves tervben a ter­melőerők további hatalmas fejlődé­sére kerül sor Szlovákiában. Ezáltal további jelentős lépést teszünk Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa azon irányelvének teljesítése felé, hogy Szlovákia és a cffch országrészek gazdasági színvo­nalát belátható időn belül kiegyenlít­sük. A források és a termelési felté­telek jobb kihasználása lehetővé té­szi számunkra, hogy az 1961—1965-ös években Szlovákia gazdaságát gyor­sabban fejlesszük, mint országos vi­szonylatban. Az ipari termelés Szlo­vákiában 1965-ig 84 százalékkal emelkedik és körülbelül eléri azt a terjedelmet, amellyel az egész köz­társaság termelése 1948-ban rendel­kezett. A mezőgazdasági termelés a harmadik ötéves terv végéig 28 szá­zalékkal növekszik az országos 23 százalékos növekedésen belül. A har­madik ötéves tervben Szlovákiában a beruházási építkezésre fordított eszközök általában ugyanolyan na­gyok lesznek, mint az egész köztár­saságbari az első ötéves terv évei­ben a beruházási építkezésre for­dított eszközök voltak. A gazdaság gyors fejlesztése Szlovákiában meg­követeli, hogy 1965-ig a foglalkoz­tatottság Szlovákiában 16,5 száza­lékkal növekedjék. Ez a foglalkozta­tottság országos növekedésének több mint 40 százalékát jelenti. Szlovákia további gazdasági és szo­ciális átalakulásainak alapját az ipa­rosítás folyamatának elmélyítése és meggyorsítása képezi majd. Az ipar fej lődése elsősorban az alapvető nyers­anyag-ágazatokra irányul, úgyhogy Szlovákiában az egész ipar lényeges strukturális átalakulására kerül sor. Ezen ágazatok országos termelésé­ből 1965-ben csaknem 25 százalékot Szlovákiában termelünk majd a je­lenlegi 18,5 százalékkal szemben. Ha­talmas kohó- és vegyi ipari üzemek építése következtében új, országos jelentőségű ipari központok jönnek létre és Szlovákia így a nehézipar fontos területévé válik. Ezzel létre­jönnek a feltételek a kiegészítő fél­dolgozó vállalatok további fejleszté­sére a következő években. Szlovákiában a gazdaság tervsze­rű fejlesztésének teljesítése szem­pontjából döntő jelentőségű lesz az új iparüzemek építése. Üj üzemeket építünk túlnyomórészt a kevéssé fej­lett területeken, így Kelet- és Dél­nyugat-Szlovákiában. Csupán az öt­éves terv első három évében Szlo­vákiában 134 új építkezés kezdődik. A HARMADIK ÖTÉVES TERV NEM­ZETKÖZI JELENTŐSÉGE ÉS A SZO­CIALISTA ORSZÁGOKKAL FOLYTA­TOTT GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖ­DÉS JELENTŐSÉGE A szocialista világrendszer a termelés és az egész mezőgazdasági fejlődési ütemét tekintve túlszárnyalja a kapitalista or­| szágokat fejlődésük bármely szakaszá­ban. A szocialista világrendszer országainak | népgazdasági terveiben mérlegelt további fejlődés — melyek szerint az ipari ter­melés a következő öt évben 1,8—1.9-szo­rosára emelkedik — azt Jelenti, hogy 1965 táján a szocialista tábor már eléri a világ ipari termelésének teljes felét. A mezőgazdasági termelésben is több mint 50 százalékot fog kitenni a szocia­lista rendszer részaránya. A Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk távlatilag is népgazda­ságunk további gyors és folyamatos fej­lődésének fő és döntő pillére lesz, ami­ről a szovjet vasérc, nyersolaj, színes fém és más nyersanyag-szállításokról kötött egyezmények tanúskodnak. Gazda­ságunk számára fontos segítséget Jelen­tenek a szovjet gabonaszállítmányok. A Szovjetunió számára Csehszlovákia részéről küldött szállítmányokban tovább növekszik a gépek és berendezések há­nyada, amely 1965-ben a Szovjetunióba való kivitelünknek körülbelül 70 százaié­kit éri el. 1965-ig tovább mélyül a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bekapcsolódása a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. A szocialista tábor országaival folytatott árucsere a harmadik ötéves terv Idején több mint a felével növekszik. Simúnek elvtárs befejezésül töb­bek közt a következőket mondotta: A harmadik ötéves tervről 6zólő, most benyújtott törvényjavaslat dol­gozóink széleskörű vitájának ered­ményein, az egész nép aktivitásának és kezdeményezésének, munkalelke­sedésének és ama elszántságának eredményein alapszik, hogy a legrö­videbb idő alatt felépítsük a fej­lett szocialista társadalmat, a kom­munizmusba való további fokozatos átmenet előfeltételét. A népakarat szocialista államunkban törvény. Te­hát Csehszlovákia népének az az akarata, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja XI. kongresszusán és az országos konferencián kitű­zött úton haladjon, amelyet konkré­tan lerögzít a népgazdaságfejlesz­tés harmadik ötéves terve, törvény­nyé válik s mi e törvényt öntuda­tosan és lelkesen valóra váltjuk! (ČTK) — A barátság vés béke sta­fétájának déli ága szerdán, novem­ber 16-án a kora reggeli órákban futott ki az Első Brnói Gépgyár ud­varéról. A gépgyárnak kiváló mun­kaeredményeiért e napokban adomá­nyozták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vörös zászlaját. A brnói dolgOzók szívélyes üdvözleteiket és azt az Örvendetes jelentést küldték a stafétával a Szovjetunió népének, hógy teljesítették a szovjet hadse­reg által történt felszabadításunk 15. évfordulójára vállalt kötelezettsé­geiket. A staféta Brnóból kiindulva 45 városon és falun végig haladva folytatja útját Hodonín irányában. A hulini Finomgépipari Üzem dol­gozói közölték a staféta résztvevői­vel, hogy három hónappal a kitűzött határidő előtt készítették el a Szov­jetunió által megrendelt gépeket. A staféta a délutáni órákban Gott­waldovba érkezett, ahol a Svit cipő­és gumiipari kombinát dolgozói fo­Képzőművészeti pályárat a CSKP megalapításának 40. évfordulójára (ČTK) — A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában november 16-án Szlovákia egész területéről képző­művészek jöttek össze, hogy rész­letesen tájékozódjanak arról a pá­lyázatról, amelyet az SZNT tskola­és kulturális ügyi szakosztálya a Szlovák Képzőművészeti Alappal és a Szlovák Képzőművészek Szövetségé­vel együtt hirdet a CSKP megalapí­tásának 40. évfordulója alkalmából. „A CSKP harca a szocializmusért és a kommunizmusért" jelszó jegyében hirdetett pályázatára beküldhetők olyan képzőművészeti alkotások, amelyek a munkásmozgalomnak a szlovákiai munkásosztály győzelmé­ért vívott harcai történetét és külö­nösen a hazánk szocialista építése és a kommunizmusba való átme%et időszakának jelenségeit elevenítik meg. Szemléltetniük kell azt a dicső utat, amelyet a szlovák proletariá­tus tett meg a manufaktúrák mun­kásainak harcaitól a szocialista mun­kabrigádok létesítéséig. A tanácskozást Viktor Holubár mérnök, a Szlovák Képzőművészek Szövetségének alelnöke nyitotta meg. A hosszú időre szóló nyilvános pá­lyázat jelentőségét dr. Bohumil Gra­ca, az SZLKP Párttörténeti Intéze­tének igazgatója méltatta. MILYEN IDÖ VÄRHATÔ? Szlovákiában már Hosszabb ideje dél­nyugatról és délről áramló nyirkos ten­geri levegő befolyásolja az időjárás jel­legét. Ezek az áramlatok okozzák a több­nyire felhős, helyenként esős időjárást, a völgyekben keletkező ködöt és a 7 -10 C fok körül mozgó nappali hőmérsékletet. Emellett felhőtlen éjszakákon helyenként talajmenti fagyok is előfordulnak. Míg hazánkban aránylag enyhe az őszi időjárás, a Skandináv-félsziget és a Szovjetunió területének jelentős részén már beköszöntött a tél. Különösen ke­mények az éjjeli fagyok az Urai-hegység északnyugati részében, ahol mínusz 20 -25 C fokig süllyed az éijeli hőmérsék­let. Az időjárásnak jelenleg az Izland és Anglia közötti térségben uralkodó nagy kiterjedésű alacsony légnyomás adja még jellegét. E légnyomás déli szegélyén s az Atlanti-óceán felől nyirkos tengeri leve­gő hullámai nyomulnak a szárazföld irá­nyába. Ennek következtében Szlovákiában továbbra is túlnyomórészt felhős, helyen­ként esős idő, avagy szemerkélő esők vár­hatók. Azokon a helyeken, ahol éjszakán­ként felhőtlen lesz az égbolt, mínusz 1­4 C fokú talajmenti fagyokra számít­hatunk. A nappali hőmérséklet 6-10 C fok lesz. E hét végén és különösen a jövő hét elején a levegő további lehűlése vár­ható. P. F. gadták és közölték, hogy több rész­legben lerövidítették a munkahetet. Ennek ellenére ez idén terven felül 30 ezer pár lábbelit készítenek. A staféta Rohatecen keresztül ha­ladva a hodoníni Téli-stadionba fu­tott be, ahol a járás képviselői, a falvak s üzemek dolgozóinak csak­nem 200 kötelezettségvállalását ad­ták át. A stafétát azután a hodoníni HNB épületében helyezték el éjsza­kára. A barátság és béke stafétájának északi ága a cseh és szovjet parti­zánok harcainak színhelyén — a cseh-morva fennsíkon végighaladva szerdán a kelet-csehországi kerület határához érkezett. A barátság és béke stafétájának északi ága szerdai útján meggyőződ­hetett mindarról, ami e kerület fej­lődését tükrözi. A Nová Ves-i szö­vetkezetesek átadták felajánlásukat, mely szerint traktorosaik a staféta tiszteletére versenybe léptek a szo­cialista munkabrigád cím elnyeré­séért. A hlinskói Elektro-Praga Üzem dolgozói kötelezettséget vál­laltak, hogy december 24-ig telje­sítik az évi termelési tervet. Zábrech na Morave városban az észak-morva­országi kerület képviselői vették át a stafétát, melyet éjszakára a šum­perki Első ötéves Terv Üzemben he­lyeztek el. Művészeink kitüntetése (CTK) - Václav Pelíšek, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének helyettese a prágai Kolovrat-palotában szerdán, no­vember 16-án rendezett ünnepség kere­tében átadta kiváló művészeinknek a köz­társasági elnök és a kormány által ado­mányozott kitüntetéseket. Az ünnepségen Jarmila Májová állam­díjasnak, a prágai Zdénék Nejedlý Szín­ház művésznőjének a csehszlovák rea­lista színművészet terén szerzett érde­meiért és Karel Lidický államdijas szob­rászművésznek életmüve elismeréseként az „Érdemes művész" címet adományozták, a köztársasági elnök Emília Hráskovának, a prágai Zdenék Nejedlý Színház mű­vésznőjének évek hosszú során át kifej­tett művészi tevékenységéért a „Kiváló munkáért" kitüntetést adományozta. Václav PeiíSek, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének helyettese szívből jövő jókívánságait fejezte ki a kitünte­tett művészeknek és kifejezte azt a meg­győződését, hogy kiváló képességeikkel továbbra is hozzájárulnak társadalmunk sikereihez. A nemzetközi diáknap ünnepségei (CTK) — Főiskoláink hallgatói a világ valamennyi haladó szellemű diákjával együtt november 17-én megemlékeznek azokról a cseh diá­kokról, akik 21 évvel ezelőtt hősi halált haltak a fasiszták elleni har­cokban. A prágai s a bratislavai főiskolá­kon, valamint hazánk többi főisko­láin ez alkalomból beszélgetéseket, előadásokat rendeznek a diákoknak a gyarmati uralom és a háború el­len folytatott küzdelemről. Ezeken a beszélgetéseken és előadásokon a bagdadi VI. nemzetközi diákkong­resszus csehszlovákiai küldöttei is részt vesznek. A diákok e beszélge­téseiken megvitatják Nyugat-Német­ország felfegyverzésének kérdését is. Tudatosítják, hogy azok, akik 21 évvel ezelőtt cseh diákokat küldtek a vesztőhelyre, Nyugat-Németor­szágban újból felütik fejüket és is­mét. revansista hadjáratot készíte­nek elő. A nemzetközi diáknap emlékün­nepségei a prágai Stromovka Park­ban november 17-én érik el tető­pontjukat a „November 17-i emlék­verseny" megrendezésével. ÜJ SZÖ 301 * !960. november 15.

Next

/
Thumbnails
Contents