Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-17 / 319. szám, csütörtök

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése a harmadik ötéves tervről tárgyal Vildg proletárjai egyesül jetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTIA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. november 17. csütörtök 30 fillér XIII. évfolyam, 319. szám Emeljük a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára (Tudósítónktól.) — Szerdán, november 16-án a Nemzetgyűlés ne­gyedik Ülésen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaság­fejlesztési harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslattal foglalko­zott. Az ülésen részt vettek a párt és a kormány képviselői: Pavol Dávid, Jaromír Dolanský, Zdenek Fierlinger, Jiŕí Hendrych, Václav Ko­pecký, Otakar Šimunek, Viliam Široký, Jan Hlina, Ľudmila Jankovco­vá és Rudolf Strechaj elvtársak, a Nemzeti Front többi pártjának elnökei, a kormány tagjai, a központi hivatalok képviselői, valamint üzemeink és intézményeink élenjáró dolgozói. Az ülésen megjelentek a prágai diplomáciai testület tagjai. Ipari termelésünkkel világvi­szonylatban is a legfejlettebb or­szágok között foglalunk helyet. A mezőgazdasági termelésben is messze vagyunk már a 10—12 év előtti színvonaltól, de még mesz­szebb attól, amilyenhez fejlett ipa­rú hazánkban már megteremtet­tük a feltételeket. Az EFSZ-ek V. országos kongresszusának októ­berben indult előkészületeit éppen ezért kezdhettük azzal a jelmon­dattal, hogy: „A szocialista nagy­üzemi termelés gyors fejlesztésé­vel az ötéves tervet a mezőgazda­ságban négy év alatt teljesítjük, s 1970-ig a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emeljük." Ha azt vesszük figyelembe, hogy ipari termelésünk a háború előtti színvonalhoz viszonyítva a fo­gyasztók többszörösre nőtt igé­nyét is képes kielégíteni, s azonkí­vül kivitelre is állandóan többet termel, mezőgazdasági terme­lésünk növekedése pedig nem ké­pes lépést tartani a fokozódó igé­nyekkel, akkor látjuk, hogy nagyon is időszerű ez a célkitűzés. Hiszen mezőgazdasági termékekből nagyon sok a behozatalunk, bár a termelés növelésére megvannak a feltéte­leink. Hogy mik azok? Elsősorban azt kell megemlítenünk, hogy szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemeink­ben megközelítőleg sem használjuk ki kellőképpen a nagyüzemi tech­nológia előnyeit, hanem sok eset­ben kisüzemi módszerekkel gaz­dálkodunk. Vegyük példának a hústermelést. Köztudomású, hogy a hús és hústermékek egyötödét és a vaj egyhatodát külföldről hozzuk be. Ezt úgy is mondhat­nám, hogy minden ötödik, hato­dik fogyasztó ellátását drága va­lutáért biztosítjuk, holott sertés­és marhaállományunk az elérhető hasznosság mellett sokkal na­gyobb mértékben fedezhetné a szükségletet. Például ha sertés­állományunk minden sertéšénél a napi súlygyarapodást átlag egy dekagrammal növelné, ez több mint háromnegyedmillió lakos hús­és hústermékszükségletét fedezné. A súlygyarapodás növeléséhez pe­dig megvannak a feltételeink. A Dolné Saliby-i szövetkezet­ben például a malacoknál bevezet­ték a nedves etetést, s ezzel 10 dkg-mal növelték a napi súlygya­rapodást, Az új technológiától ide­genkedők talán felvetik, hogy igen ám, de honnan vesszük a takar­mányt a súlygyarapodás ilyen arányú növeléséhez ? Ugyancsak az említett szövetke­zet példájával bizonyíthatjuk, hogy az eddig legjobban bevált mód­szerhez, a nedves etetéshez a szö­vetkezetek legkönnyebben megte­remthetik a szükséges takarmányt, mert míg egy kg súlygyarapodás eléréséhez a régi módon 4,45 kg szemestakarmányt és 2,28 kg bur­gonyát használtak fel, addig az új technológia alkalmazásával csak 3,15 kg szemestakarmányra, 0,77 kg burgonyára és 1,86 kg zöldlu­cernára van szükség ugyanannyi hús kitermeléséhez. Ehhez azt is érdemes hozzáfűzni, hogy az előb­bi módon egy kg hús kitermelé­séhez 6,54 korona értékű takar­mányt etettek fel, most mindössze 4,45 koronát tesz ki a takarmány értéke éš ami a fő, a szemesta­karmányadag csökkenése követ­keztében ebből a sok helyen hiány­zó takarmányfajtáből is teljesen önellátók lehetnek a szövetkezetek. A' tejtermelés terén szintén akad javítani való, mert országos átlag­ban" tehenenként az évi 2000 lite­res tejhozamot sem érjük el. Az ok nem annyira a takarmányhiány, mint inkább a rossz takarmányo­zási technika és a helytelen ter­melési technológia. Például nyáron a legtöbb helyen dúslakodnak a tehenek a fehérjedús takarmá­nyokban, de ez nem jelent külö­nösebb tejhozamnövekedést, mert abraktakarmány hiányában nem kapják meg a tehenek a megfe­lelő mennyiségű keményítőegysé­get. Télen viszont a keményítőér­ték teng túl a takarmányokban és beáll a fehérjehiány. Pedig a ki­egyenlítésre van mód, ha nem ide­genkedünk a nagytömegű zöldta­karmányt adó tejesérettségű ku­korica és herefélék silózásától. A tehenek nyitott istállózása és önetetéses gondozása szintén je­lentős tényező a tehenek egész­ségi állapotának megjavításában s így hasznosságuk fokozásában. Például a sládkovičovói szövetke­zetben a tehenek nyitott istállós és önetetéses nevelése következ­tében a múlt évhez hasonlítva eb­ben az évben előreláthatóan 450— 500 literrel növekszik a tejhozam. A trebišovi járás földművesei az eddigi tapasztalatok alapján a hí­zómarhák nyitott istálló és önete­téses hizlalásával az idei 0,90 kg­ról 1964-ig 1,20 kg-ra fogják nö­velni a hízóállatok napi súlygyara­podását. Ebben az évben körülbelül 2480 liter lesz a tehenek átlagos tejhozama, 1964-re már 3250 litert terveztek, s ezt főképp az új tech­nológiára, valamint a szocialista munkaverseny mozgósító erejére alapozzák. Természetes, hogy a növényter­mesztésben is van mód a hektár­hozamok fokozására, ha ott is bevezetjük és helyesen alkalmaz­zuk az új technológiai eljáráso­kat. Például a Hubicei Állami Gazdaságban egyik parcellán 70 mázsás hektárhozamot értek el a négyzetesen vetett s csupán gép­pel művelt kukoricából. Vagy néz­zünk egy másik dolgot. A gabona két- és háromszakaszos betakarí­tásával legalább felére csökkent­hetjük a kévekötőgépekkel tör­tént betakarításhoz viszonyított veszteséget, ami az elmúlt évek­ben a késések miatt sok esetben 15 százalékra is felemelkedett. A veszteségek csökkentése tehát ha nem is közvetlenül, mégis a hektárhozamok növelését szolgál­ja. Sokszor az a kifogás, hogy az új technológia bevezetéséhez nincs elég gép és berendezés. A har­madik ötéves tervben mezőgazda­ságunk 112 000 traktort és sok más gépet és eszközt kap. Azon­ban máris megvan a lehetőség például a két- és hárommenetes aratás vagy a négyzetes kukorica gépi művelésére, ha a gépeket ala­posabban kihasználjuk. A pártszervek és -szervezetek, valamint a járási nemzeti bizott­ságok képviselői az elmúlt napok­ban tárgyaltak az EFSZ-ek V. országos kongresszusának vitaanya­gáról, hogy aztán hatékony segít­séget nyújthassanak az EFSZ-ek­nek abban, hogy a harmadik öt­éves terv feladatainak négy év alatti teljesítéséhez megtalálják a rejtett tartalékokat. Eredményes munkát akkor végeznek, ha az egyes szövetkezetek gazdálkodásá­nak elémzésekor rámutatnak a té­nyekkel bizonyított új technológia előnyeire, továbbá azokra a lehe­tőségekre, melyekkel a mezőgazda­sági termelést az ipar színvonalá­ra emelhetjük. Ezzel biztosítjuk, hogy a harmadik ötéves terv fel­adatait njigy év alatt megvalósít­juk. A Nemzetgyűlés ülését Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülés kezdetén Lenka Benešová és František Moravec képviselők le­tették az alkotmány által előírt fo­gadalmat. A Nemzetgyűlés tagjai és a meg­jelent vendégek helyükről felállva kegyelettel adóztak a steblovai vas­úti szerencsétlenség áldozatai emlé­kének. A Nemzetgyűlés elnöke biz­tosította a hátramaradottakat, hogy November 15-ig 3 kerület és 53 járás cukorrépából 100 %-on felül teljesítette a felvásárlási tervet. Legjobban a nyugat-szlovákiai kerü­let áll, mely a szerződéses eladás­nak 123,9 %-ra tett eleget. A dél- és A határban lassan befejeződnek a mezőgazdasági munkák. Arról persze szó sem lehet, hogy a mezei mun­kák befejezését a mezőgazdasági termelésben valamilyen pangás kö­vesse, hiszen a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítéséhez és túl­szárnyalásához csakis azzal teremt­hetünk szilárd alapokat, ha a máso­dik ötéves tervet, az 1960-as esz­tendőt a szerződéses eladás terén tiszta számlával zárjuk. Azaz min­dent megteszünk annak érdekében, hogy az elkövetkező néhány hét alatt száz százalékban eleget te­gyünk a hús, tej és tojás eladására kötött szerződésnek. Földműveseink legtöbb helyen alaposan fel ls készültek a tervfeladatok teljesíté­sére. Például a trebišovi járásban levő Novú Víeska-i szövetkezetesek még au­gusztusban átadták közellátásunknak az egész évre szerződött tejmennyiséget. A pribetai szövetkezet 23-tagú kollektí­vája arra vállalt kötelezettséget, hogy az eddigi 6,4 literes napi tejhozamot te­henenként 7,2 literre emeli s így az év végéig terven felül legalább 13 000 liter tejet ad közellátásunknak. A kerületek közül legjobban az észak-morvaországi kerület teljesíti a szerződéses tej el­adását. Ggész évi feladatuknak eddig 10ú,G százalékban tettek eleget s a ke­rület járásai közül a prerovi járás eddig 2 221 170, az olomouci járás pedig 1 440 000 liter tejjel túlteljesítette egész évi ter­vét. minden szükséges támogatást meg­kapnak. A Nemzetgyűlés jóváhagyta azokat a törvényes intézkedéseket, amelye­ket a Nemzetgyűlés elnöksége leg­utóbbi ülése óta kiadott. Társadalmunk továbbfejlesztéséért Ezután a Nemzetgyűlés megkezdte a népgazdaság fejlesztésének har­észak-morvaországi kerület szintén 100 %-on felül teljesítette a tervet s így országos viszonylatban már 102,2 %-ra teljesítettük a cukorrépa felvásárlását. A sertéshús szerződéses eladásából or­szágos viszonylatban nagy a lemaradás. Eddig legeredményesebben a Česká Lipa-i és a litoméricei járás teljesítette felada­tát, amelyek a szerződéses mennyiséget elsőkként adták közellátásunknak. A ke­rületek közül azonban még egy sem di­csekedhet azzal, hogy teljesítette a ter­vet. Az elkövetkezendő hetekben tehát minden lehetőséget ki kell használni ah­hoz, hogy sertéshúsból szövetkezeteink ne maradjanak közellátásunk adósai. Jobb a helyzet a marhahús felvásárlá­sa terén, melyből az időrendi tervet ed­dig 100,3 százalékra teljesítik a terme­lők. Országos méretben az állattenyészté­si termékek felvásárlásában első helyen az olomouci járás áll. Ezt az ostravai, semilyi, prerovi, teplicei, jabloneci és liskovl járás követi. Legnagyobb a le­maradás a rokycanyi, mélníki, humennéi és a Spišská Nová Ves-i járásban, me­lyek különösen a sertéshús felvásárlásá­ban messze elmaradnak a tervtől. Alig hat hét választ el bennünket az év végétől. Termelőinknek min­den eszközt fel kell használniuk ahhoz, hogy a hús-, tej- és tojás­termelésben mutatkozó lemaradást az év végéig behozzák, mert a har­madik ötéves terv feladatainak tel­jesítéséhez elengedhetetlenül szük­séges az, hogy a mezőgazdasági ter­mékek szerződéses eladását az új ötéves tervben tiszta számlával kezdjük. —ti— madik ötéves tervéről szóló tör­1 vényjavaslat tárgyalását. A nagy horderejű törvényjavasla­tot Jan Mockovčiak képviselő ter­jesztette elő. Az előadó hangsúlyoz­ta, hogy az ötéves terv alapvető fel­adatait letárgyalta pártunk XI. kong­resszusa és országos vita keretében hozzászóltak és kiegészítették dol­gozóink a politikai, gazdasági és kul­turális élet minden szakáról. Bölcs tapasztalataik figyelembe vételével hagyta jóvá a végleges tervet kom­munista pártunknak ez év július 5-7-e között megtartott országos konfe­renciája. Éppen dolgozóink részvé­tele és az alapos előkészítés tették' lehetővé a tervszámok emelését, az igényesebb feladatok kitűzését. Nagy előnye a tervnek, hogy összhangba hozták a Szovjetunió és a szocialis­ta tábor többi országának terveivel. 1 A Nemzetgyűlés bizottságai nevében az előadó a törvényjavaslatot elfo­gadásra ajánlotta. Az előadó javaslata után Otakar Šimúnek, a CSKP Központi Bizott­(Folytatás a 2. oldalon) ÉRDEKESSÉGEK Á SZOVJETUNIÓBÓL • VÉREREK MŰANYAGBÓL Filatov, a Szovjetunió Orvostudo­mányi Akadémiájának levelező tagja, az érszűkület operatív gyógyításáról tárgyaló tudományos értekezleten be­számolt a szovjet szakemberek újabb sikeréről: lavszannak nevezett új anyagból mesterséges vérereket állí­tottak elő. Minden tulajdonsága meg van ahhoz, hogy pótolja az élősejt­szövetet, s a szervezetre nézve ártal­matlan. A lavszan mesterséges erek pórusosak és plasztikusak, s jól el­viselik a vérkeringés hullámzását. Kísérleti állatokon már kipróbálták alkalmazásukat. Jövőre megkezdik gyártásukat. • ÚJ CSÖHEGESZTÉSI MÓDSZER A leningrádi tudósok nagy frekven­ciaájú berendezést szerkesztettek, melynek segítségével 1020 mm átmé­rőjű 12 méter hosszúságú acélcsövet 20 perc alatt forrasztanak össze. Ez a hegesztés ötvenszerte meggyorsítja a hosszú gázcsövek hegesztését az Ív­hegesztéssel szemben. Az új szovjet módszer az elektromos energiának csupán a negyedét veszi igénybe. • SZPUTNYIKOK AZ IDŐJÁRÁS­JELZŐ SZOLGÁLATBAN Pokrovszkij professzor, neves szov­jet szakember úgy véli, hogy a mes­terséges bolygók pontoc napi időjárás­előjelzésre és felhsaználhatók. A szputnyikok bizonyos távolságban egy pályán mozognának és gyűrűt ké­peznének, kapcsolatban állnának egy­mással és a Földdel és kis reaktív motorok szabályoznák helyzetüket a körpályán. A meteorológiai szputnyikok 500 kilométeres magasságban rendszeres megfigyeléseket végeznének a felső légkör rétegeiben. Televíziós berende­zésük a Földre továbbítaná a felhők képét és a légkör összetételét, és a készülékek rögzítenék a nap és egyéb sugárzást. • HATVANEZER LAKOSNAK AD MELEGET EGY FÜTŐTURBINA Az uráli gépgyártók 50 megawatt teljesítőképességű höerö-turbinát gyár­tottak, mely áramfejlesztésen kívUI egy 60 ezer lakosú várost tud gőzzel kifüteni. A turbina alkalmazásában először vezették be a két lépcsős vízmelegí­tést. 130 atmoszféra nyomású 565 fo­kos gőzzel dolgozik. Most egy hasonló 100 megawatt kapacitású turbina gyártását tervezik. A lakáskérdés megoldásáért Kelet-Szlovákiában A kelet-szlovákiai kerületben de­cember közepéig 35 nyilvános gyű­lést szerveznek a nemzeti bizottsá­gok lakásügyi dolgozói, melyeken a lakosság legszélesebb tömegei a szakemberekkel együtt a lakáskultú­ra megjavításának és az építkezé­sek meggyorsításának kérdésével kívánnak foglalkozni. A kerületben a felszabadulás óta 72 000 lakást i építettek, melyekben körülbelül 280 000 ember lakik. A la­kások 70 százalékában be van vezet­ve a központi fűtés és a gáz. A har­madik ötéves terv szerint 1965-ig további 60 000 lakást kapnak a ke­rület dolgozói. (ČTK) .•.v.v.vv.v.v.v.v.v.v Bratislava külvárosában Krasňany és Rača között 215 lakásos experimentális kísérleti lakónegyed épül. Az építkezésen több új munkamódszert alkalmaznak. Képünkön Domin Vrbaés Jozef Janiga az üvegbeton lépcső­panel készítése közben. (5. Petráš - ČTK — felv.) Tiszta számlával A cukorrépa felvásárlását 102,2 százalékra teljesített ik

Next

/
Thumbnails
Contents