Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-12 / 284. szám, szerda

Az ENSZ közgyűlése folytatjal A hétfő délutáni ülésen felszólalt Ä maláji küldött. Követelte a kongói helyzet normalizálását és állást fog­lalt a Biztonsági Tanács Kongóval kapcsolatos határozatának szigorú érvényesítése mellett. A maláji küldött elítélte a Délaf­rikai Unió fajüldöző politikáját. Be­széde további részében követelte az algériai probléma megtárgyalását az ENSZ-ben és azután röviden foglal­kozott a leszerelés kérdésével is. A maláji küldött beszéde után az ENSZ közgyűlésének elnöke Mondzsi Szlimnak, Tunézia képviselőjének adta át a szót. Mondzsi Szlim beszédében rámu­tatott Tunisz és a többi, független­séget nyert állam semleges állás­pontjának a békés együttélés érde­kében való szükségességére. Hang­súlyozta, hogy kormánya minden erőfeszítést megtesz a nemzetközi együttműködés támogatására az ENSZ valamennyi tagállama egyenlő­ségének alapján. Foglalkozott továbbá az algériai kérdéssel és hangsúlyozta, az al­gériai népnek lehetővé kell tenni, hogy szuverénul, minden külső be­folyás nélkül dönthessen saját sor­sáról. Kiemelte, hogy a tuniszi közvélemény az Algériai Köztársa­ság ideiglenes kormányát Algéria egyedül szuverén kormányának te­kinti. Mondzsi Szlim ezután emlékezte­tett az ENSZ-egységek kongói be­avatkozásának jelentőségére, ami végül lehetővé tette a megszálló csapatok gyors kiürítését. Ezzel kap­csolatban felhívta a figyelmet ar­ra, Tuniszban még mindig nem si­került elérni, hogy a francia meg­szálló egységek maradéktalanul el­távozzanak több tuniszi kikötőből. A Burmai Szövetség képviselője beszédében támogatta Csou En-laj­nak, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének atommentes öve­zet létesítésére tett javaslatát a Távol-Keleten és a Csendes-óceán térségében. Hangsúlyozta továbbá, hogy kormánya mindig elutasította a „passzív semlegesség" politikáját, amely sohasem járulhat hozzá a vi­lágbéke megszilárdításához. Burma ezért „aktív semlegességi" politikát folytat és szándékszik továbbra is folytatni, mert ez a politika jó szolgálatot tehet a béke ügyének. A Burmai Szövetség küldöttje el­ítélte azokat a törekvéseket, hogy a sok százmilliós Kínai Népköztársa­ság képviselőjét ki akarják zárni az ENSZ tárgyalásaiból. Ezután Golda Mair, izraeli külügy­miniszter lépett a szónoki emel­vényre. Beszéde után közép-európai idő­számítás szerint 23 óra 50 perckor véget ért az ENSZ közgyűlésének délutáni plenáris ülése. Az éjszakai ülés Az ENSZ közgyűlése október 10-én éjszakai plenáris ülése a napirendi vitával folytatódott. A Délafrikai Unió képviselőjének kifogásai ellenére napirendre tűzték a Délafrikai Unióban folyó fajüldö­zés kérdését. Tárgyalás nélkül napi­az általános vitát Befejezték a napirend megtárgyalását rendre tözték az algériai kérdést is. Ezután azt a javaslatot terjesz­tették a közgyűlés elé, hogy hatá­rozza meg állásfoglalását az ún. „tibeti kérdéshez". Ezzel kapcsolat­ban az ügyrendi bizottság az Egye­sült Államok nyomására terjesztette elő javaslatát. Ebben a kérdésben a védelmezők áldatlan szerepét vállalták Üj-Zé­land, Salvador és Írország küldöttei, akik a nagyobb „meggyőző erő" ér­dekében lelkiismeretlenül rágalmaz­ták a Kínai Népköztársaságot. E provokációs kérdés napirendre tű­zése ellen erélyesen állást foglalt Indonézia, a Szovjetunió és Románia képviselője. Szubandrio indonéz külügyminisz­ter kijeleňtette, Tibet mindig a kí­nai kormány igazgatása alá tartozott és a Kínai Népköztársaság osztha­tatlan részét képezi. Ez nem jogosít fel senkit sem arra, hogy beavat­kozzon a szuverén állam belügyeibe. Szubandrio sajnálatát fejezte ki, hogy a Kínai Népköztársaság kor­mányának nincs lehetősége arra, hogy képviselői itt legyenek a „ti­beti kérdés" tárgyalásán és véde­kezzenek az ellenük emelt vádak ellen. V. ZOR IN, a Szovjetunió képvise­lője kijelentette, hogy a szovjet kül­döttség ellenzi az irányító bizott­ság ama javaslatát, miszerint az ún. „tibeti kérdést" a közgyűlés XV. ülésszakának napirendjére tűzzék, mert e kérdés lényegében Kína bel­politikai hatáskörébe tartozik. Ép­pen úgy, mint tavaly, a „tibeti kér­dés" napirendre tűzésének kezde­ményezői az ijién ís arra töreksze­nek, hogy az ENSZ figyelmét elte­reljék az időszerű nemzetközi prob­lémák, a világ valamennyi nemzete számára létfontosságú kérdések megoldásának szükségességéről és a közgyűlést visszavessék a „hideg­háború" legsötétebb időszakába, be­feketítsék a Kínai Népköztársaságot és az ENSZ-t felhasználják a béke és a nemzetközi biztonság ellen. Az Egyesült Államok és számos más ország képviselői az ENSZ-t a kínai állam belügyeibe való beavat­kozás útjára terelik és ugyanakkor megakadályozzák a Kínai Népköztár­saság törvényes jogainak felújítá­sát. Ez arról tanúskodik, hogy az ún. „tibeti kérdés" provokációs elő­rángatása nem a nemzetközi helyzet enyhítését és az államok közötti kapcsolatok javítását célozza, hanem egészen más célokat követ. Zorin a szovjet küldöttség nevében felhívta valamennyi állam képviselőjét, uta­sítsák el az irányító bizottságnak a „tibeti kérdés" napirendre tűzésé­re tett javaslatát, mert ez gátolja az államok együttműködését és köl­csönös megértést. Mindeme ellenvetések ellenére azonban a „tibeti kérdést" szavazás alá bocsátották, 13 küldöttség (a szocialista országok, Jugoszlávia, Fidél Castro: Népünké! semmivel sem lehet megfélemlíteni Havanna (ČTK) - Fidél Castro október 10-én beszédet mondott az iskolai tanácsok nemzeti kong­resszusának záróülésén, melyben részletezte a foradalmi harcok le­folyását és elemezte azokat a kísér­leteket, amelyeket az ellenforradalmi erők tettek a kubai forradalom le­verésére. Fidél Castro kijelentette, hogy az ellenforradalmat az amerikai impe­rialisták, a harciasan fellépő Penta­gon és a Központi Sajtóhivatal irá­nyítják. A kubai forradalom ellen mozgósítanak minden rendelkezésük­re állő erőt, eszközt és gazdasági forrást. Terror-cselekményeket haj­tanak végre, ellenforradalmi csopor­tokat tesznek partra és megszerve­zik a különféle gonosztevőkből szer­vezett bandák provokációit. Az imperializmus és az ellenfor­radalom erői támadást indítottak a forradalmi erők ellen — mondotta Castro. A forradalom erői azonban ellentámadásba lendülnek. Castro közölte továbbá, hogy az ellenfor­radalmi erők vereséget szenvedtek az Escambray-hegységben, ahol tel­jesen felszámolták az ellenforradal­márok bandáit. Az imperializmus ál­landóan új eszközöket és új takti­kát alkalmaz a forradalom erői el­len. Népünket azonban semmi sem félemlíti meg — mondotta Castro, — mert nem fél az ellenforradalmárok­tól, a gyilkosoktól és az imperia­listáktól sem. Ostromállapot Szöulban ÖRIÁSI KORMÁNYELLENES TÜNTETÉSEK DÉL-KOREA FŐVÁROSÁBAN Szöul (ČTK) - Szöulban, Dél­Korea fővárosában hatalmas töme­gek tüntettek e napokban a dél­koreai bábkormány ellen. A város­ban kihirdették a statáriumot. A tüntetők határozottan követelik, hogy Csang kormánya mondjon azonnal le, mert a Li Szin-man kor­mány politikáját folytatja. A dél­koreai parlament épülete előtt csak­nem 10 ezer főnyi tömeg gyűlt ösz­sze és a szöuli főiskolák hallgatói a tantermeket elhagyva valamennyien a város utcáiba tódultak. A kormány több ezer rendőrt összpontosított a város központjában, akik azonban nem tudták feltartóz­tatni a tüntetőket. A diákok kétszer behatoltak a parlament épületébe és egy esetben kikergették a teremből Lee Yung-Joont, a képviselőház al­elnökét. Guinea, Indonézia és Mali) a javas­lat ellen szavazott, 35 ország kül­döttségei, főként az afrikai és az ázsiai küldöttségek, tartózkodtak a szavazástól. Az USA-val szövetsé­ges országok 49 küldöttsége enge­delmesen arra szavazott, hogy e mesterségesen felvetett kérdést a közgyűlés XV. ülésszakának napi­rendjére tűzzék. A közgyűlés jóváhagyta az ún. „magyar kérdés"-nek napirendre tű­zését is. E kérdést az Egyesült Ál­lamok kényszerítik ránk — jelentet­te ki Szita János magyar küldött. Hangsúlyozta e kérdés ártalmassá­gát és kijelentette, hogy azt tör­vényellenesen terjesztik elő, mert ellenkezik az ENSZ alapokmányával, s e kérdés a hidegháború szülemé­nye. E kérdés előterjesztésével azt a célt követik, hogy eltereljék a küldöttek figyelmét a fontos nem­zetközi problémák megtárgyalásáról —hangsúlyozta Szita János. A hírhedt magyar kérdés napi­rendre tűzése mellet 54 küldöttség ellene 12 szavazott, 31 küldöttség tartózkodott a szavazástól. Ezzel véget ért a közgyűlés napi­rendi vitája. A közgyűlés szeptem­ber 11-én délutáni ülésén az egyes napirendi pontokat felosztja a mun­kabizottságok között. Az ENSZ Gyámsági Tanácsa megkezdte tevékenységét New York - (ČTK) - Az ENSZ Gyámsági Tanácsa hétfőn délután vitát indított a gyarmati országok­ban ökormányzatokat nélkülöző te­rületek helyzetéről. E kérdésben felszólalt Nagy-Britannia és Burma képviselője. Nagy-Britannia küldötte megkísérelte, hogy a legkedvezőbb színekben tüntesse fel a brit gyar­mati közigazgatást. Burma követe kijelentette, hogy a gyarmati uralom egyre szűkebb területekre szorul, azonban még mindig létezik. Bírálta azt is, hogy egyes hatalmak meg­akadályozzák a helyi közigazgatás kialakulását s azt, hogy a helyi té­nyezők részt vegyenek területi szer­vezetek igazgatásában s tevékeny­ségében. A spanyol küldött tiltako­zott az ellen, hogy Nagy-Britannia igényeket támaszt Gibraltár terüle­tére, de ugyanakkor tagadta, hogy Marokkó népének Mauretánia terü­letén joga volna bármilyen önrendel­kezésre és szabadságra. Megkezdődtek a laoszi Hazafias Front képviselői és a laoszi királyi kormány között a tárgyalások Vientiane (ČTK) - Vientianeban október 11-én megkezdődtek a laoszi Hazafias Front képviselői és a laoszi királyi kormány között a tárgyalá­sok. A Hazafias Front a következő öt pontban foglalta össze követel;­ményeit: határozottan fel kell lép­ni a Nosavan vezette zendülők el­len, biztosítani kell a nép demokra­tikus jogait, koalíciós kormányt kell létesíteni a Hazafias Front részvé­telével, haladéktalanul fel kell ven­ni a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és a szocialista or­szágokkal, határozottan el kell uta­sítani a SEATO agresszív beavatko­zásait. A laoszi királyi kormány az említett követelmények egyikét már teljesítette — felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval. WALTER ULBRICHT, az NSZEP KB első titkára, az NDK államtanácsának elnöke, a sachsenhauseni volt koncent­rációs tábor helyén létesülő emlékmű leleplezésére kinevezett bizottság elnöke a bizottság alakuló ülésén bejelentette, hogy az emlékmüvet 1961. április 23-án leplezik le, s ez alkalommal nagy nem­zetközi antifasiszta manifesztációi ren­deznek. (ČTK) A VOI.T FRANCIA FRONTHARCOSOK SZÖVETSÉGE követelte a kormánytól ne adja beleegyezését a nyugatnémet katonai alakulatok franciaországi elhe­lyezésére. Novemberben ugyanis két zászlóalja nyugatnémet ejtőernyősnek és két zászlóalj gyalogságnak kell két franciaországi táborba érkeznie, hogy többhetes kiképzést kapjanak. Francia­országban évente 35 ezer nyugatnémet katonát akarnak kiképezni. (CTK) VASÁRNAP a máltai La Valettában öt ezren tüntettek az angol gyarmati sors­ban sínylődő szigetország függetlensé­géért. A tüntetők tiltakoztak annak az angol küldöttségnek kiszállása ellen, mely új statútumot akar kényszeríteni a szigetre. A statútum értelmében a hadügyet és a külpolitikát továbbra is Anglia intézné. Két óra igazság Hruscsov elvtárs amerikai televíziós beszédének világvisszhangja Párizs „Két óra igazság az ame­rikai televíziónézők millióinak" igy jellemzi Hruscsov elvtárs be­szédét a ťHumanité. Az amerikai, kanadai és angliai milliók hallották Nyikita Hruscsov határozott kijelen­tését, hogy a Szovjetunió békét akar és minden nemzetközi problémát tár­gyalással kíván megoldani. A Szovjetunió sohasem kezd hábo­rút - címet adta a Libération a Hruscsov-beszédről kiadott közle­ményének. New York Nyikita Hruscsov amerikai televí­ziós beszéde az USÁ-ban is óriási érdeklődést váltott ki. A reggeli lapok későbbi kiadásai, a sajtóirodák és a rádió nagyon részletesen közölték a beszélgetést. A New York Times feltűnő helyen közölte megfigyelőinek cikkét a szovjet miniszterelnök beszédéről. A kommentátor megállapítja: „a mi­niszterelnök tréfás hangulatban volt beszélgetése nagyobbik részében". A hallgatók véleménye szerint kije­lentéseinek nagy részét a barátság és szívélyesség jellemezte. Az amerikai sajtó szerint sok né­ző tiltakozott a társaságnál amiatt, hogy a televízió Hruscsov beszéde közben többször közvetítette a Sza­bad Európa szovjetellenes reklám­jait. Jack Gold, a New York Times kommentátora elítéli a televíziós társaságot esztelen viselkedéséért. London Az angol lapok Hruscsov beszé­dének főként azokat a részeit idé­zik, melyek megerősítik: a Szovjet­unió baráti kapcsolatokat akar te­remteni az Egyesült Államokkal, és ez az idő el is jön. A lapok kieme­lik: Hruscsov határtalanul bízik a szocializmus győzelmében. Karacsi A pakisztáni lapok terjedelmes ki­vonatokat közöltek Nyikita Hruscsov televíziós beszédéből. A lapok hang­súlyozzák: a Szovjetunió békében 4s barátságban óhajt élni valamennyi néppel, tehát az amerikaival is. A la­pok többször ismétlik, hogy Nyikita Hruscsov hajlandó találkozni a csúcsértekezleten az új amerikai el­nökkel. A Dawn című lap a berlini kérdést emelte ki Hruscsov beszé­déből és megállapította, hogy a szov­jet kormányfő újra megismételte: az európai helyzet rendezése érdeké­ben a német békeszerződés megkö­tésére törekszik. Varsó A Trybuna Ludu és a Zycie War­szawy Hruscsov szavait adja cím­nek: Mindenkor a béke hívei va­gyunk és sohasem kezdünk háborút. Más lapok kiemelik, hogy a Szovjet­unió bármikor kész aláírni az egye­temes leszerelésről szóló egyez­ményt. S hogy a Szovjetunió baráti kapcsolatokat akar kötni az USA né­pével és kormányával. Hruscsov amerikai televíziós be­széde a nap szenzációja és az ame­rikai televízió egyik legérdekesebb akciója lett, — írja a Trybuna Ludu. Hruscsov miniszterelnök megragadta az alkalmat, hogy közvetlenül meg­magyarázza az amerikaiak tízmilliói­nak a szovjet külpolitika fő elveit, amelyeket az amerikai propaganda elferdít. Hruscsov megvilágította a leszerelést, a nyugat-berlini kérdést és a jövő évi csúcsértekezlet fel­adatait. Tokió A japán lapok nagy címekkel fel­tűnő helyen közölték Hruscsov ame­rikai televíziós beszédének hírét. A szovjet miniszterelnöknek a közgyűlés ülésszakán kifejtett te­vékenysége továbbra is a japán saj­tó figyelmének középpontjában áll. A legnagyobb japán lap, az Aszahi Hruscsov ülésének tartja a közgyű­lés XV. ülésszakát. Először Hruscsov felhívására jöttek itt össze a világ különböző országainak vezetői, má­sodszor a Nyugat kénytelen volt azt tenni, amit Hruscsov tesz. Hruscsov nagy érdeme, hogy megmutatta: az elnökválasztások után összehívható a csúcsértekezlet. Kongói helyzetjelentés Mobutu körülzáratta a parlament épületét • Terjed a katangai felkelés • Az ENSZ-csapatok nem hajlandók támogatni a törvényes kormányt Leopoldville (ČTK) Az utóbbi 24 órában Kongó fővárosában, Leopold­villében újra feszültebbé vált a hely­zet. A város európai negyede kato­nai táborra hasonlít, mert Mobutu ezredes ezer katonája bekerítette a parlament épületét és Lumumba miniszterelnök székhelyét. Mobutu ezekkel az akciókkal válaszol Lu­mumba vasárnapi diadalútjára. a vá­ros bennszülött negyedeiben. Mobutu katonái hétfőn kísérletet tettek Lu­mumba letartóztatására, de a szék­helyét őrző ghanai katonák meghiú­sították a kísérletet. Hétfőn este Bamboko, a „főbiztosok tanácsának" elnöke sajtóértekezleten kijelentet­te, hogy Mobutu és tanácsa az ENSZ csapatok parancsnokságának „ulti­mátumot" adott, mely szerint Lu­mumbát kedden 15 óráig ki kell adniok a puccsista ezredes egysé­geinek. Elisabethwiile (ČTK) - A Csőmbe elleni felkelés hulláma a katangai tartomány további területére ter­jed. Katanga északi és keleti ré­szében a nagyobb városok már a Baluba törzs harcosainak kezén van­nak. Közép-Katangában újabb táma­dásokra került sor Csőmbe hivatalai ellen. A balubuk megtámadták Bu­kama jelentős közlekedési közpon­tot. A repülőtérért folyó harcokban két belga tisztet és két afrikai ka­tonát megöltek. A legutóbbi hírek szerint utcai harcok folynak Nitvvaba városban, ahol Csőmbe rendőreit a helyi csendőrállomáson bekerítették. Nitwaba városa kb. 240 km-nyire fek­szik Elisabethwillétől. Delhi (ČTK) A Times of India cí­mű indiai lap kedden interjút közölt Lumumba miniszterelnökkel. Lu­mumba kijelentette, hogy Dayal, az ENSZ főtitkárának kongói helyette­se visszautasította kérelmét, amely­ben az ENSZ-csapatok védelmét kérte Mobutu puccsista ezredessel szemben. Mint ismeretes, a kongói képviselőház elnöke hétfőre össze­hívta a parlamentet, de Mobutu ka­tonái a képviselőket szétkergették és megakadályozták belépésüket a par­lament épületébe. A lap tudósítója megjegyzi, nem feltételezhető, hogy az ENSZ-csapatok tesznek valamit a parlamentet körülzárva tartó Mobutu katonái ellen. N. Sz. Hruscsov ebédet adott a közgyűlésen részt vevő ázsiai és afrikai küldöttségek vezetői tiszteletére (ČTK) '— A Szovjetunió minisz­tertanácsa elnökének sajtócsoportja jelenti New Yorkból: N. Sz. Hruscsov, a Minisztertanács elnöke, a szovjet küldöttség veze­tője, október 10-én ebédet adott számos ázsiai és afrikai ország küldöttsége vezetőinek tiszteletére. Az ebéden részt vettek: Sekou Touré, a Guineai Köztársaság elnö­ke, a nigériai tájékoztatásügyi mi­niszter, az Elefántcsont-part kül­döttség vezetője, Szaúd-Arábia ENSZ­beli állandó képviselője, a Mali Köz­társaság küldöttségének vezetője a burmai küldöttség vezetője, Felső­Volta küldöttségének vezetője, a li­bériai küldöttség vezetőjének he­lyettese, a líbiai küldöttség veze­tője, a ceyloni küldöttség vezetője és a tuniszi küldöttség képviselője. Az ebéden részt vettek továbbá Ismai! Touré guineai miniszter és K. Popovics jugoszláv külügyi állam­titkár. • Szovjet részről jelen voltak: A, A. Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere, V. A. Zorin, a Szovjet­unió állandó ENSZ-beli képviselője, M. A. Mensikov, a Szovjetunió ame­rikai nagykövete, valamint a kül­döttség tagjai és tanácsadói. Az ebéd szívélyes baráti légkör­ben folyt le. jöj SZÖ 3 * 1960, október 11.

Next

/
Thumbnails
Contents