Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-11 / 283. szám, kedd

Szlovákia néhány fontos feladata a harmadik ötéves tervben Kivonat Otakar Siműnek elvtársnak, a CSKP KB politikai irodája tagjának az SZLKP KB 1960. október 6—7-i ülésén tartott beszédéből lyesen értelmézi kötelességeit a termelési tervek teljesítésének biztosításában és ellenőrzésében. A műszaki haladásért folytatott harcot is e feladatokkal kell minduntalan egybekötni. A pártmunka lehető legnagyobb fokú hatékonyságának biztosítása érdekében fontos, hogy a pártszervezetek, mint életünk vezető szervezetei, idejében és egyöntetűen megtalálják hatáskörükben a műszaki fejlődés fő és döntő részét, mint az általános gazdasági fejlődés szerves részét, hogy ezzel valamennyi dolgozót a többi fontos feladat teljesítésére mozgósítsanak, hogy szorosan a műszaki fejlesztés feladatainak teljesítésében együttműködjenek a gazdasági vezetőséggel és ellenőrizzék teljesítésüket. A pártszervezeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi dolgozóval tüzetesen megtárgyalják a komplex terveket, biztosítsák a feladatok megvalósítása időszakainak kitűzését, úgy, hogy elsősorban a döntőfontosságú üzemek és műhelyek feladatait oldják meg. Nem szabad, hogy a műszaki fejlesztés a szakemberek szűk körének kiváltsága legyen — folytatta Siműnek elvtárs. A további gazdasági fejlődést még fékező műszaki problémák feltárása és megoldása váljék valamennyi dolgozónk ügyévé. Az utóbbi évek folyamán a műszaki fejlesztés terén csak a részfeladatokban értünk el sok sikert, mivel még mindig nem tudtuk biztosítani a műszaki fejlesztés döntő, kulcsfontosságú feladatai megoldásának fontos és komplex jellegét. Fordulat elérése ez irányban megköveteli, hogy megtisztítsuk a műszaki fejlesztés irányítását az adminisztratív formáktól és meghonosítsuk a műszaki fejlesztés kérdéseinek megoldásával összefüggő problémák és nehézségek tüzetes, nyílt megmagyarázását. A műszaki fejlesztés nagy céltudatosságot követel; megköveteli, hogy pontosan meghatározzuk az egyes feladatok megvalósulását eredményező konkrét intézkedések pontos időtervét. Ehelyett gyakran azzal állunk szemben, hogy a műszaki fejlesztés feladatait általánosságban hirdetik ki, a tervek általánosak, s persze az ellenőrzés is általános. Hiányzik a konkrétum, hiányzik a dolog gazdasági kezelése, hiányzik az eredmény szempontjából történő értékelés, ez pedig az irányítás dolga. A fő gondolat, melyre minden pártszervezetnek, funkcionáriusnak é« tagnak ügyelnie kell: a pártszenr segítsége csak akkor lesz hatékony, ha az emberekhez való bensőséges viszonyból indul ki, ha állandó lesz, s nemcsak a legkorszerűbb technika kialakításának és bevezetésének, hanem felhasználásának folyamatában is érezteti hatását. A pártpropagandának és agitációnak is nagyfokúan konkrétnak kell lennie. Ha például arról beszélünk, bogy egyes termelési szakaszaink elmaradnak a legfejlettebb államok mögött, akkor, elvtársak, nem elég megállapítani, hogy elmaradunk, hanem meg is kell mondani az elmaradás okát, ugyanakkor utat" is kell mutatni a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Ez a pártmunka helyes módszere. A műszaki fejlesztés problémájának bonyolultsága tehát megköveteli, hogy a pártfunkcionáriusok konkrétan ismerjék a technikát és technológiát. Ezért a funkcionáriusoknak elsősorban annak az ágnak a szakismereteit kell elsajátítaniuk, amelyben a technikai fejlesztész feladatainak politikai és szervezési igényességét biztosítják. * * * Simúnek elvtárs beszéde további részében az őszi munkák és a vasúti forgalom legidőszerűbb sürgős feladatairól beszélt. Felszólalása végén rámutatott hogy meg kell javítani a beruházási, foként a központosított beruházási építkezés tervteljesítését. Hangoztatta; hogy a központosított beruházási építkezés az egész népgazdaság tervteljesítését befolyásolja, s az 1961. évi terv rendes előkészítésével együtt elvi jelentőségű a harmadik ötéves terv sikeres teljesítése szempontjából. Simúnek elvtárs felszólalásának bevezető részében a munkatermelékenység különböző szempontjaival foglalkozott és rámutatott, hogy a munka társadalmi termelékenységének növekedése döntő tényező az életszínvonal emelésében. Csak felületes szemlélet vezethetne arra a következtetésre — mondotta Siműnek elvtárs —, hogy Szlovákiában — tekintettel a munkaerőforrás aránylag kedvezőbb helyzetére — nem olyan sürgős a munkatermelékenység gyors növelése, mint országos viszonylatban. De nemcsak arról van sző, hogy ezeket az alapvető kérdéseket mindenekelőtt egész népgazdaságunk szükségleteinek szempontjából kell megoldani. Arról is szó van, hogy Szlovákia gazdasági fejlődésének szempontjából éppen a szlovákiai üzemekben a munkatermelékenység gyors növelése az alapfeltétele annak, hogy Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonalának kiegyenlítődése sikeresen befejeződjék. Emellett éppen az új, korszerű üzemek fennállása Szlovákiában és magas műszaki színvonalon álló üzemek további építése, a káderek szakképzettsége és tapasztalatai további növelésének lehetősége, valamint a cseh országrészek régi üzemeiben dolgozó tapasztalt káderek segítsége is hallatlan lehetőségeket nyújt e feladat megoldására. Már az eddigi fejlődés a legjobb bizonyítéka annak, hogy a műszaki haladás azon beruházásokkal együtt, amelyek által megvalósul, alapvető fontosságú az egyes területek gazdasági színvonalának kiegyenlítődésében. Szlovákiában az elmúlt 15 év alatt hatalmas, korszerű ipar növekedett fel és ezért számos esetben a műszaki fejlődés magasabb fokán áll, mint az állam többi területének ipara. Számbelileg erős, szakmailag és politikailag fejlett munkásosztály alakult ki, felnövekedtek az új műszaki értelmiség káderei és emelkedett az egész nép anyagi és kulturális színvonala. Szlovákia, mint egész, történelmileg rövid idő alatt leküzdötte az évsZázaďôs fejlődés folyamán kialakult lemaradását. A szlovákiai ipar gyors műszaki fejlesztése a nagyarányú beruházási építkezés alapján a jövőben is bővített formákban tovább folytatódik. A harmadik ötéves tervben Szlovákiában százmilliárd korona értékű beruházások valósulnak meg, ebből az állami beruházási építkezés keretében 77 milliárd 400 millió korona értékű beruházások. A harmadik ötéves tervben Szlovákiában a beruházási építkezésre fordított eszközök oly nagyok lesznek, mint az első ötéves terv alatt az országos beruházási építkezésre fordított eszközök voltak. Emellett Szlovákia iparosítása a harmadik ötéves tervben kifejezetten az alapvető ágazatok fejlesztésére irányul. Az ilyen beruházási építkezés érthetően Szlovákia ipara és strukturális változásaira vezet s kialakul Szlovákia további, 1965. utáni műszaki fejlesztésének anyagi műszaki alapja. Az új üzemek Szlovákiában döntő fontossággal bírnak majd Csehszlovákia egész gazdaságának fejlődése szempontjából. Műszaki színvonaluk magas fokon áll majd és megfelel a leghaladóbb világparamétereknek. Így pl. Szlovákia legnagyobb építkezése, a Keletszlovákiai Kohómű a legújabb műszaki és technológiai ismeretek alapján épül fel. Valamennyi fő termelési és segédüzem magasfokú gépesített és magasfokú munkakultúrával automatizált lesz, a munkakörnyezet igényes, a fejlett szocialista társadalom építési korszakának megfelelő lesz. Ezen legnagyobb építkezésen kívül a harmadik ötéves tervben számos további nagy ipari üzem épül, amelyek nagy lépéssel előreviszik Szlovákia és az egész köztársaság műszaki színvonalának emelkedését. így a bratislavai Slovnaft-üzem teljesítőképességét tekintve megelőzi Csehszlovákia valamennyi többi olajfinomítóját. Ez az üzem — műszaki színvonalát tekintve — világszínvonalat és magas munkatermelékenységet ér el. Progresszív tervezésű a štúrovói nagy papírkombinát és a keletszlovákiai Vegyi ipari kombinát építése. Magas paramétert ér el a vojanyi új villanyerőmü. Szlovákia kohászati alapja építésének keretében számos nagy öntöde épül évi 30 ezer tonna öntvény teljesítménnyel. Ez a teljesítőképesség jelenleg páratlan hazánkban. Szlovákiában számos új üzem épül olyan termeléssel, amilyen nálunk eddig ilyen mértékben és ilyen haladó paraméterekkel még nem létezik, pl. miniatűr csapágyak, félvezetők stb. gyártása. Simúnek elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy szüntelenül emelni kell a termékek, főként a gépek és berendezések műszaki színvonalát, majd a következőket mondotta: Ezen a téren már számos sikert értünk el a szlovákiai üzemekben is, pl. új elektroeróziós megmunkáló-gépek és más korszerű automatizációs eszközök megoldásával. A hegesztési kutatóintézetben számos nagy teljesítményű hegesztőgépet szerkesztettek és tovább fejlesztették a hegesztés progresszív technológiáját. A szlovákiai üzemekben elért sikerek biztosítékot adnak arra, hogy a technikai fejlesztés további, még sokkal igényesebb feladatait is teljesíteni fogják. Szeretném hangsúlyozni, a műszaki fejlesztés feladatainak fontosságát, amely feladatok a dubnicai K. J. Vorosilov Üzemre hárulnak mind a hengerdeberendezések fejlesztése és termelése, mind pedig a Keletszlovákiai Kohómű számára készülő ércelőkészítő-vonalak fejlesztése terén. Azoknál a berendezéseknél, amelyeket Csehszlovákiában eddig még nem gyártottunk, el kell érnünk a legmagasabb világszínvonalat, hogy teljesítsék e hatalmas kombinát építésével szemben támasztott követelményeket. E feladatok sikeres teljesítése feltétlenül fontos népgazdaságunk számos szakasza fejlesztésének sürgős szükségletei érdekében. A műszaki fejlesztés minden kérdéseihez teljes felelősséggel kell közeledni. Szüntelenül szem előtt kel! tartani, hogy az új technika teljesfokú érvényesítése érdekében helyesen kell élni azzal a jogkörrel is, melyet a vállalatok az irányítás és a szervezés új rendszere következtében nyertek. Siműnek elvtárs ezután a mezőgazdasági termelés feladatai teljesítésének fontosságáról beszélt. Az emberek egyre jobban élnek — mondotta —. Élelmiszerigényük és elsősorban a legértékesebb élelmiszerek iránti igényeik növekszenek és egyre tovább fognak növekedni. Emellett nem számíthatunk arra, hogy a fogyasztás további növekedését fokozott behozatallal fedezhetjük. A mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítése a következő években feltételezi, hogy e szakaszon fordulatot érjünk el, s a legnagyobb mértékben kihasználjuk a valamennyi kerület termelő vidékein rejlő tartalékokat. Ez egyaránt vonatkozik a szlovákiai és a cseh kerületekre. Ez feltételezi, hogy lényegében egyforma színvonalat ér el a hasonló termelési feltételekkel rendelkező cseh és szlovák kerületek mezőgazdasági termelése. Meg kell mondani, hogy a mezőgazdasági termelés burzsoá köztársaságban létező intenzitásában mutatkozó különbség a szlovák földművesek, szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói erőfeszítéseinek következtében már ' lényegesen csökkent. De az egész népgazdaságnak és magának Szlovákiának is érdeke, hogy e folyamat befejeződjék. Ezért a Szlovákia mezőgazdaságának gyorsabb arányú fejlesztéséről kiadott irányelv érvényben marad a harmadik ötéves terv folyamán is. A harmadik ötéves terv megteremti a mezőgazdaság eme gyorsabb ütemű fejlesztésének anyagi feltételeit. Míg a második ötéves terv éveiben a mezőgazdasági beruházások egész térfogata 8 milliárd 900 millió koronát tett ki, az 19611965-ös években eléri csaknem a 15 milliárd koronát. Ezáltal lehetővé válik Szlovákia mezőgazdaságának gépi eszközökkel való ellátása olyan mértékben, hogy a döntő fontosságú gépekre a cseh és a szlovák kerületekben egyenlő földterület jut, ugyanakkor egyforma nagyságot ér el az egy hektár szántóföldre számított műtrágyaszállítás. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szlovák tudományos dolgozók, a szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói számos esetben igen jól fel tudják használni azokat a feltételeket, amelyeket szocialista államunk teremt számukra. Kétségtelenül pozitívan kell értékelnünk az Ivánka pri Dunaji-i baromfikutatóintézet munkájának eredményeit, vagy pedig a Veľká Lomnica-i Állami Gazdaságon a föld termőképességének növelése és az öntözések terén végzett munkákat. Ezek az élenjáró intézetek és üzemek gyakorlati példájukkal az átlagos szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak is megmutatják az előrevezető utat, a harmadik ötéves terv feladatai négy év alatt való teljesítésének az útját. A következő években ez a tevékenység a legmagasabb műszaki színvonallal rendelkező komplex mezőgazdasági üzemek építése következtében még lényegesen bővül. így pl. a Palárikovói Állami Gazdaság mikuláši részlege három év alatt tízmillió korona költséggel épül ki és a termelés nyersértéke itt több mint kétszeresére s a munkatermelékenység ugyanakkor 230 százalékkal növekszik. Ugyanígy Nitrán megkezdik egy országos mezőgazdasági kiállítás építését nagyüzemi mezőgazdasági üzem formájában, amely szemléltető példát ad az új technikának és az új nagyüzemi termelés technológiájának gyakorlati érvényesítéséről és tapasztalatforrássá válik Csehszlovákia egész mezőgazdasága számára. összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítéséhez nemcsak a nélkülözhetetlen anyagi feltételek vannak meg, hanem számos további fontos feltétel is létrejött. Most arról van szó, hogy a haladó technológia jó tapasztalatait hogyan tudjuk alkalmazni a széleskörű gyakorlatban, hogyan használjuk ki a mezőgazdaságba fektetett nagy beruházási eszközöket, mily gyorsan emeljük az átlagos szövetkezeteket az élenjáró szövetkezetek színvonalára, hogyan tudjuk bevezetni a gazdálkodás hatékony módszerét nemcsak a mezőgazdasági termelés egyes szakaszain, hanem az egyes termelési körzetekben is. Ez rendkívül nagy politikai jelentőségű dolog. A mezőgazdaságban és a gazdasági helyzetben az utóbbi évek folyamán végbement nagy változások ellenére még mindig jelentős különbség van a mezőgazdaság és az ipar, a falu és a város között. E különbségek fokozatos megszüntetésének egyik fő útja: további változások a mezőgazdaság termelésiműszaki bázisában — gépesítés, kemizálás, a tényleges nagyüzemi termelési technológia bevezetése. A mezőgazdasági termelés feltételei ily módon közeledni fognak az ipari termelés feltételeihez, közeledni fog egymáshoz a munka jellege. A falusi életmód fokozatosan megközelíti a városi életmódot. Ezzel érdeklődést keltünk ifjúságunkban a mezőgazdasági munka iránt. A bekövetkezett és a^legközelebbi években bekövetkező változások természetesen visszatükröződnek a falun élő emberek gondolkodásmódjában, az ideológiai felépítmény egész területén. Ez viszont visszahat majd a szocialista termelési viszonyok további szilárdulására, hozzájárul mezőgazdaságunk és így az egész népgazdaság és az egész társadalom további fejlődéséhez. A küszöbönálló nagy tudományosműszaki forradalom messzemenő minőségi átalakulásokkal fog járni. Mindenekelőtt lehetővé teszi új energiaforrások felhasználását, ez pedig a jövőben eddig ismeretlen lehetőségeket nyújt az emberiségnek. Éppen Szlovákia földjén akarjuk megkezdeni az első atomerőmű építését, amely kifejezi majd az atomerő békés felhasználását a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és tapasztalatok további forrásául szolgál majd a szocialista tábor atomerőmű-építkezéseiben. E rendkívül bonyolult és igényes feladat megvalósítása megköveteli, hogy előkészítsük a megoldásában részt vevők nagy erőfeszítését. A tudományos-műszaki forradalmat továbbá új, rendkívül hatékony nyersanyagés anyagforrások jellemzik. Szlovákiában is számos ilyen termék gyártását honosítjuk meg. Bevezetjük például a polivinilklorid, polietilén, polipropilén és sok más, népgazdaságiig fontos termékfajta gyártását. A tudományos-műszaki forradalom végül is korszakalkotó változásokat eredményez a technológiában és technikában, főként az irányítás új módjában és a gyártás automatizálásában. E téren feltételezzük a szlovákiai üzemek nagyfokú ellátottságát. A Keletszlovákiai Kohóműben Košicén és a bratislavai Slovnaftban bevezetjük a komplex gépesítést és automatizálást. Az utóbbiban az automatizálást a kibernetikai berendezés távlatával oldjuk meg. Ezenkívül a nitrogéntrágyagyárban, a kloropren-kaucsuk-, vinilacetátgyárban és sok más üzemben érvényesítjük még a komplex gépesítést és automatizálást. E korszakalkotó technikai és technológiai változások egyre jobban kihatnak majd népünk életére. Az, ami ez irányban Szlovákiában történik - értem ezen az új üzemek, vagy próbaüzemek és részlegüzemek építését - országos jelentőségű lesz. Meg kell ismernünk, s el kell sajátítanunk a technika korszakjelző törvényszerűségeit, ha irányítani akarunk, ha uralni akarjuk a természetet. Ez megköveteli valamenynyi dolgozó nagy szakképzettségét, melyet rendszeres művelődéssel és oktatással szereznek meg. Altalános törvényszerűség, hogy a szakmunka egyre jobban kiszorítja a nem szakmunkát. A szakképzettség növelését ezért bizonyos időbeli előnynyel kell megoldani, máskülönben nem tudnánk sikeresen megoldani a problémát, nem tudnánk megoldani a rendkívül bonyolult, s a jövőben egyre bonyolultabbá váló technika és technológia előkészítésével és felhasználásával kapcsolatos kérdéseket. A jövő technikájának és technológiájának elemei ma már az üzemek egész sorában, a munkamenetben vagy a próbarészlegeken érvényesülnek. Komoly kérdés lesz azon dolgo-' zók szaktudásának növelése is, akik előbb-utóbb kénytelenek lesznek munkahelyet és hivatást is változtatni. Ez különösen azokat a részlegeket érinti, amelyeken lehetséges és szükséges is a munka teljes automatizálása, aminek következtében más munkahelyekre kell áthelyezni a dolgozókat. A pártszervek kitartó politikai munkája, a nemzeti bizottságokkal folytatott szoros együttműködés nélkül lehetetlen lesz e problémák megoldása. Ezenkívül csak akkor érünk el megoldásokat, ha már ma megfontoljuk e problémákat, s világos, szilárd irányvonalat tűzünk ki a közeljövőbéh való megoldásukra. A műszaki forradalom végrehajtásival kapcsolatos feladatok megoldásában jelentős szerep hárul az akadémiai munkahelyekre, melyek az egyes tudományos ágak legképzettebb szakembereit összpontosítják. Éppen az ő összpontosításuk lesz a főtétele annak, hogy hatékonyan megoldhassuk a népgazdaság és a dolgozók társadalmi életfeltételei gyors fejlődésére irányuló nagyon fontos tudományos problémákat. Ma sokkal inkább, mint a múltban, a termeléssel közvetlenül öszszefüggő műszaki ágak mutatják az új, progresszív utakat. Ugyanakkor biztosítanunk kell az egész állam tudományos munkahelyei tevékenységének teljes összhangját, hogy biztosítsuk a tudományos kutatómunka lehető legnagyobb fokú gazdaságosságát, főként pedig azért, hogy a jövő távlatai terjedelemben és minőségben rendkívül nagy feladatokat tűznek elénk. Ezért igen fontos, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia egyre szorosabb kapcsolatot teremtsen a Csehszlovák Tudományos Akadémiával. Simúnek elvtárs ezután hangoztatta: — El kell érnünk, hogy a tudományos dolgozók a szó szoros értelmében az új eszmék hirdetői legyenek, s ezeket önzetlenül adják át a fiatal dolgozóknak, a vállalatok technikusainak és újítóinak. E küldetésük teljesítésének egyik fő útja az a követelmény, hogy a tudományos dolgozók, főként a műszaki tudományok szakaszain közvetlen felügyeletet gyakorolva törődjenek tudományos kutatásuk eredményeinek gyakorlati felhasználásával. Ez lehetővé teszi a tudományos dolgozók és a tudományos kutatások eredményeit a gyakorlatban felhasználó dolgozók állandó 'kapcsolatát. Ez lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy elméleti ismeretekkel gazdagítsák tudásukat, növeljék szakképzettségüket és látókörüket. A tudományos dolgozóknak viszont lehetővé teszi, hogy a gyakorlatban győződjenek meg ismereteik helyességéről és ösztönzést nyerjenek további tudományos munkájukra. Ez kétségtelenül odairányul, hogy jobban fogunk gazdálkodni a kutatás és a műszaki fejlődés eredményeivel. Ezek a kérdések álljanak gazdasági és pártmunkásaink érdeklődésének előterében és képezzék pártszervezeteink egyik elsőrendű feladatát. A pártszervezetek többsége teljesen érvényesíti jogait és heÍJ J SZÓ 7 * 1960, október 18.