Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-11 / 283. szám, kedd

A műszaki fejlesztés - a harmadik ötéves terv teljesítésének alapvető feltétele Vessünk véget a kutató és a tervező intézmények elhanyagolásának (Folytatás az 5. oldalról.) Az új technika fejlesztésével és alkalmazásával, gazdaságunk műsza­ki-gazdasági színvonalának emelésé­vel növeljük a munka termelékeny­ségét. Az ezzel kapcsolatos igényes feladatokat csak úgy teljesíthetjük sikeresen, ha rendszeresen kiépítjük minden fontos gépipari üzem mellett a kutató és tervező részleget. Ez a gépiparban a legfontosabb. Tekintettel a szlovákiai gépipari vál­lalatok gyors fejlődésére és számos új igényes feladat kitűzésére, nem lehetünk elégedettek az adott hely­zettel. A gépipari üzemek többségé­ben ezek a részlegek még nincsenek megfelelőképpen ellátva. Az első időszakban egészen termé­szetes volt az, hogy az üzemek több­sége kész konstrukciós és techno­lógiai dokumentációt szorgalmazott, sőt gyakran technológiai terveket is. Ma már azonban kijelenthetjük, el­érkezett annak az ideje, hogy ezek az üzemek fokozatosan saját lábukra álljanak. Le kell számolni egyes gépipari üzemek vezető dolgozóinak azon nézetével, akik még ma sem tartják a konstrukciós és tervező munkálatokat a gépipari termelés el­választhatatlan részének. így például a Nové Zámky-i Elektrosvit-üzemben beleegyeztek abba, hogy 1959-hez vi­szonyítva 8 fővel csökkenjen a kon­struktőrök száma, és ugyanannyival csökkent a fil'akovoi Kovosmalt­üzemben is a konstruktőrök száma. Ezekben az üzemekben a konstruktő­rök arányszáma a többi dolgozó lét­számához viszonyítva, mélyen a szlo­vákiai átlag alá került. A műszaki fejlesztés feladatai tel­jesítésének egyik útja minta- és kí­sérleti üzemrészlegek s üzemek fel­építése 1965-ig. Ezeket az üzemeket előnyben kell részesítenünk az ellá­tásban a legkorszerűbb technikával s különösen a termelés komplex gépesítésével. Ezekben az üzemekben vizsgáljuk majd a legújabb haladó technológiai és szervezési eljárásokat, úgyhogy központjaivá válnak a mű­szaki és a gazdasági ismeretek el­terjesztésének. Ilyen részleg és üzem igen sok épül fel Szlovákiában. * * * Munkánk szempontjából mit jelent a fejlesztési terv említett feladatai­nak és problémáinak megoldása 1965-ig? Abból kell kiindulnunk, hogy a har­madik ötéves terv megteremti annak feltételeit, hogy az elkövetkezendő években a szlovákiai termelés döntő ágazataiban lényegében elérjük a köztársaság többi kerületének mű­szaki színvonalát. Ez rendkívül nagy jelentőségű gaz­dasági szempontból és a pártmunka viszonylatában is. Gazdasági téren azért, mivel főleg a gépiparban, a kohászatban, a vegyi iparban, a közszükségleti iparban és az építőiparban komoly termelési feladatok megoldása aktív módon hozzájárul ahhoz, hogy országos mé­retekben még gyorsabban növekedjék a társadalmi munkatermelékenység, megszilárduljon és elmélyüljön az egész népgazdaság egysége, és ezzel erősödjék szocialista köztársaságunk gazdasága. Ezzel egyidőben létrejönnek Szlo­vákia 1965-utáni további fejlődésének és annak igen kedvező feltételei, hogy gyorsabban kiküszöböljük az állam egyes területeinek gazdasági és kulturális színvonala közötti kü­lönbségeket. E feladatok sikeres megvalósítása érdekében az üzemekben, a tervező és a kutató intézetekben dolgozó va­lamennyi kommunistának és párt­szervezetnek, a párt járási és kerü­leti szerveinek elsősorban azokat az intézkedéseket kell feldolgozniok és érvényesíteniök, amelyek biztosítják a termelésben és az építésben a kor­szerű technológia uralását. Ez számos esetben megkívánja a pártszervezet ellenőrzési jogának elmélyítését a vállalat és az üzem vezetőségének tevékenysége fölött. Felelősségteljes feladat hárul ezen a téren a járási és a kerületi párt­bizottságokra a dolgozók kiválasz­tásában és széthelyezésében, főleg a termelés fontos posztjain. Olyan elv­társakat kell kiválasztanunk, akik öntudatosan fogadják a párt határo­zatait, tapasztalataik vannak az irá­nyításban és nagy kedvük van a rendszeres tanuláshoz. Olyan elvtár­sakat, akik maguk köré tudják tö­műríteni a dolgos, leleményes embe­reket, akik más munkahelyek tapasz­talatainak elsajátítására és alkalma­zására törekednek, értékelni tudják a kollektíva kezdeményezésének, a pártszervezet segítségének jelentő­ségét, önállóan tájékozódnak a kér­désekben és idejekorán megtalálják a nehézségekből kivezető utat. Az 1965-ig terjedő tervfeladatok minőségi és mennyiségi problémáinak megoldására irányuló további jelen­tős intézkedés az, hogy a párt ke­rületi és járási bizottságai a vál­lalatok és az üzemek vezetőségeivel együtt gondoskodnak a dolgozók to­vábbi tízezreinek szakmai előkészí­téséről, hogy így meg tudják oldani a termelés s az építőmunka meg­szervezésének feladatait. A szakemberek nevelése terén ro­hamos előrehaladást biztosítanak majd főiskoláink, a középfokú szak­iskolák és a tanonciskolák. Mindez azonban nem volna elég. a kitűzött feladatok megvalósításá­hoz. Szükséges az, hogy a dubnicai, a Keletszlovákiai Kohómű és más üzemek elvtársainak példaadása az üzemi pártszervezetek és a tömeg­szervezetek segítsége alapján meg­szervezzük a dolgozók tömeges mé­retű távtanulását a főiskolákon, a középfokú szakiskolákon, gyarapítsuk az esti tanfolyamok hallgatóinak és azoknak a számát, akik más üze­mekben tesznek szert gyakorlatra stb. A beruházási építkezés döntő szerepe a harmadik ötéves tervben Amint már említettük, az elkövet­kező öt esztendőben a szlovákiai ke­rületek gazdaságfejlesztése is jelen­tős mértékben a nagy beruházási építkezésre támaszkodik. Ezen a té­ren számos komoly problémát kell következetesen megoldanunk. Na­gyobb figyelmét kell fordítanunk az építkezésre, amit az a tény is alá­húz, hogy a beruházási építkezés tervének ez idei teljesítésében ki nem elégítőek az eredmények. Au­gusztus végéig az egész évi feladat­nak csupán 57 százalékát teljesítet­tük, vagyis kevesebbet, mint tavaly. Ugyanakkor számos fontos építkezé­sen, — főleg a kohászatban, a vegyi és a gépiparban, tehát azokban az ágazatokban, amelyektől további fej­lődésünk függ, — lemaradtak. A legtöbb probléma a tervelöké­szítés és az építkezési szervezetek munkájának terén tapasztalható. Meg kell mondanunk, hogy nem lehetünk elégedettek a tervek előké­szítésével és minőségével. A doku­mentáció előkészítése főleg a kohá­szatban, a gépiparban és az épít­kezési anyagokat gyártó iparban marad le, tehát harmadik ötéves tervünk legfontosabb ágazataiban. Komoly feladatok állnak a terve­zőintézetek dolgozói előtt. Elsősor­ban abban kell munkájukat tökéiete­síteniök, hogy a tervezést a leg­fontosabb építkezésekre öszpontosít­sák, tökéletesítsék a határidők betartását és a haladó elemek alkal­mazását. Meg kell javítani az együtt­működést a szállító szervezetekkel és tervező részlegekkel. Az eddiginél sokkal határozottab­ban kell érvényesíteni a típus- és is­mételt tervek felhasználása útján a gazdaságos építkezés követelményeit, hogy így a harmadik ötéves tervben sikeresen megvalósítsuk a beruházá­si építkezést. Majling elvtárs a továbbiak során ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a legfontosabb építkezési szer­vezetek, mint például a Hronstav, Hydrostav, Stavoindustria stb. ter­vezőrészlegeinek munkáját is tökéle­tesíteni kell. A beruházási építkezés megvaló­sításában rendkívül nagy feladatok állnak a harmadik ötéves tervben az építkezési szervezetek előtt. E fel­adatok nemcsak terjedelmüket te­kintve igényesek, hiszen az építke­zési vállalatoknak 1965-ben három­negyedével több munkát kell elvé­gezniük, mint ebben az esztendő­ben, hanem elsősorban azért, mivel az építőiparra a legnagyobb feladatok a hatalmas építkezéseken várnak, amelyekhez hasonlóak - nagyságu­kat és műszaki igényességüket te­kintve, — Szlovákiában eddig nem épültek. Ezen építkezések közül sok olyan területen készül el, amelyen az épí­tészet mind ez ideig nem rendekezik megfelelő termelési alappal. Ugyan­akkor az építészeti termelésnek je­lentős mértékben hozzá kell járulnia a beruházási építkezés hatékony­ságának növeléséhez. Ezt elsősorban az építkezés idejének csökkentésé­vel éri el. A központosított épít­kezésnél ez a csökkentés mintegy 40 százalék, a lakásépítkezésnél majdnem 50 százalékot tesz ki. To­vábbá 63 százalékkal növekszik majd a munka termelékenysége és az ön­költség évente átlag majdnem 3 szá­zalékkal csökken. Meg kell azonban mondanunk, hogy azon jelentős előrehaladás ellenére, amelyet az építészet az új technika fejlesztésében idáig elért, az adott helyzettel nem lehetünk elégedettek. Az építészet iparosítását lényegesen meg kell gyorsítanunk, hogy teljesít­hessük a harmadik ötéves terv fel­adatait. Fő feladat az építés azon formáinak és módszereinek gyorsabb elterjesztése és tömeges méretű be­vezetése, amelyet a kísérletezés szempontjából már befejezettnek mi­nősíthető s műszaki szempontból gazdasági hatékonyságuk és realizál­hatóságuk igazolt. Az építészet műszaki színvonalá­nak emelése terén jelentős szerepe lesz az építkezési anyagok gyártása fejlesztésének. Ez elsősorban a leg­előnyösebb anyagok gyártására vo­natkozik. Az elkövetkező öt esztendő­ben a terv ebben a viszonylatban alapvető fordulatra számít. Elsősor­ban a cementgyártást fogjuk növel­ni, s ez az anyag így az építkezésben a legfontosabbá válik. Majling elvtárs hangsúlyozta, hogy az építkezés és a szerelőmunkálatok tervfeladatainak megvalósítását célzó intézkedések sikere szempontjából a legfontosabb az építkezés haladó módszereinek széleskörű alkalmazá­sa. A kőművesmunka helyett át kell térni a gyáregységek, a lakások s a középületek szerelésére, s az építke­zéseken be kell vezetni a két- sőt a háromműszakos üzemeltetést. Az építés igényes feladataira való tekintettel a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomnak nagyobb gondot kell fordítania az építkezési dolgo­zókra, a munkások és a műszaki dolgozók elszállásolására, az építke­zési munka harmonikus megszerve­zése feltételeinek kialakítására, a dolgozók nevelésére és iskoláztatá­sára, a munkafegyelem megszilárdí­tására, a szocialista munkaverseny fejlesztése feltételeinek létrehozásá­ra, az építkezési feladatok teljesíté­sére, a határidők betartására, az építkezési munkálatok kultúráltsá­gára, a javításban álló gépek arány­számának csökkentésére. A harmadik ötéves terv feladatai­nak teljesítése az építőiparban to­vábbá feltétlenül megkívánja, hogy az építkezési vállalatok és a kerü­leti nemzeti bizottságok lényegesen nagyobb , gondot fordítsanak megfe­lelő számú szakképzett építkezési munkás és műszaki dolgozó kikép­zésére. Az építészeti szerelők számát valamennyi kerületben 1965-ig a mai helyzethez viszonyítva 10-szeresére kell növelni, a befejező munkálato­kat végző szakemberek létszámát 2-szeresére, vagyis hozzávetőlegesen 8000 fővel, és több ezer más szak­embert kell kiképzeni az építkezési gépek kezelésére. A mezőgazdaság A mezőgazdaság az egyik döntő fontosságú ágazat, amelytől jelentős mértékben függ az egész népgaz­daság arányos fejlődése. Ebben az ágazatban rendkívül komoly feladatok állnak pártunk előtt, mivel a harma­dik ötéves tervben Szlovákia mező­gazdasági nyerstermelését több mint 28 százalékkal kell növelnünk, ugyan­akkor az állami alapok árutermelésé­nek mennyisége 46 százalékkal fog növekedni. E célkitűzések elérése jelentős mértékben hozzájárul egy­részt a munkás-paraszt szövetség további megszilárdulásához, másrészt pedig soha nem ismert méretekben lehetővé teszi nemcsak a földművelő lakosság, hanem az egész nép élet­színvonalának emelését. A mezőgazdaság tervezett fellendí­tését jelentős pénzügyi és anyagi befektetések biztosítják. Öt esztendő alatt a mezőgazdaság fejlesztésére majdnem 15 milliárd koronát fordí­tunk, ami kétharmadával több a má­sodik ötéves terv beruházásánál. Ez azonban önmagában nem oldhat meg minden kérdést. Arról van szó, hogy ezeket a milliárdokat a lehető leg­hatékonyabban használjuk fel. Ennek biztosítéka főleg a mezőgazdaság rendszeres és fokozott megerősítésé szakképzett dolgozókkal, a nemzeti bizottságok szervezőmunkájának és hozzáértő segítségének tökéletesíté­se. A beruházásokat a legcélszerűbben úgy használjuk fel, ha a föld termé­kennyé tételére s a mezőgazdaság műszaki ellátottságának fokozására fordítjuk őket. A harmadik ötéves terv során majdnem 3,2 milliárd ko­ronát fordítunk a talajjavításra, vagyis négyszer annyit, mint az előző öt esztendőben. Ezt a nagy feladatot a harmadik ötéves tervben csak akkor hajthatjuk végre sikerrel, ha sokkal nagyobb segítséget nyújtanak maguk a szö­vetkezeti tagok, a mezőgazdaság többi dolgozói, s ha a föld termé­kennyé tétele érdekében mozgósít­juk a dolgozók, főleg az ifjúság szé­les rétegeit. A föld termékenyebbé tételének további komoly tényezője a talajnak tápanyaggal való állandó ellátása. E szempontból rendkívül jelentős a műtrágya-szállítás megkétszerezése. A tiszta tápanyag hektáronkénti évi növekedése lényegesen gyorsabb lesz, mint az elmúlt öt esztendőben volt. Nagy tartalékot jelent az istállótrá­gya helyes gondozása és felhaszná­lása. A föld hatékony felhasználása szempontjából nagy jelentőségű a földelemzés végrehajtása. A nagyüzemi termelés feladatainak teljesítése szempontjából elsőrendű jelentőségű a gépesítés. Szlovákia mezőgazdasága a harma­dik ötéves tervben több mint 6 mil­liárd korona értékű géppel és műsza­ki berendezéssel gyarapszik. Ez meg­kívánja, hogy a gépek kihasználásá­nak, a műszaki fejlesztésnek és a haladó munkamódszereknek kérdései a mezőgazdasági termelés és az egész mezőgazdasági igazgatás valamennyi dolgozója érdeklődésének előterében álljon. A gépek helyes kihasználásának, a műszaki fejlesztésnek alapvető fel­tétele az, hogy a mezőgazdaságban szakképzett emberek dolgozzanak s a mezőgazdasági technikában jártas gépesítő káderek megfelelő számát biztosítsuk. A jövőben a gyakorlat minden egyes szövetkezeti tagtól megköveteli majd, hogy értsen a gé­pekhez, uralja a gépi technikát. Nyíl­tan meg kell mondanunk, hogy a me­zőgazdasági káderek színvonalától függ a mezőgazdasági termelés szín­vonalának növekedése. Szükséges azonban, hogy az egy­séges földművesszövetkezetek kész­ségesebben küldjéli él funkcionár i ti* saikat és a fiatalokat <! mezőgazda* sági iskolákba, s ne történjék meg az, ami ma gyakori jelenség, hogy évről évre nem teljesítjük a mező­gazdasági iskolákban a toborzási tew vet és nem használjuk fel a tanulásra szánt eszközöket. A szlovákiai mezőgazdasági termelés fejlesztésének sajátos kérdése, amely a szövetkezetesítés befejezésével kapcsolatban mind sürgetőbben elő­térbe kerül, a hegyi és a hegyaljai kerületek termelési irányzatának kö­vetkezetes megoldása. A hegyvidéki kerületek gazdasági fejlődésének biztosítása során teljes mértékben szem előtt kell tartanunk a bonyolult termelési és gazdasági feltételeket és az alábbi elveket} 1. A szövetkezetesítésben olyan el­járást kell követnünk, hogy az egésí mezőgazdasági földterületet továbbra is megőrizzük a mezőgazdaságig ter­melés számára. Kivételt csupán az a földterület képezhet, amelyet aj éppen most folyó szigorú határ meg* állapítás alapján fokozatosan, de süry gősen befásítunk; 2. A szövetkezetesítést ott kell szorgalmaznunk, ahol a jelenlegi ter* melési feltételek és adott szempont* jaink mellett biztosítható a szövetke­zeti gazdálkodás jövedelmezősége; 3. A hegyvidéki területek többi községében rendszeresen és meg­fontoltan nevelő-, propagációs tevé­kenységet kell kifejteni, hogy a föld­művelőket meggyőzzük a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, elért ered­ményeiről, s így előkészítsük itt is a talajt, hogy a további időszakban fokozatosan áttérhessenek a gazdál­kodás szövetkezeti formáira. * Társadalmunk általános fejlesztése és a legfejlettebb államok gazdasági színvonalának megelőzése megköve­teli, hogy tovább emeljük gazdasá­gunk általános műszaki színvonalát egy új, minőségileg magasabb fokra, amely biztosítaná társadalmunk szün­telen fejlődését a kommunizmus irá­nyában. A harmadik ötéves terv feladatai­nak jellegéből eredően különösen a fejlesztés minőségi oldalával szem­ben támasztunk sokkal nagyobb igé­nyességet, mint eddig. E feladatok megvalósítása nem le­heť csak a tudományos és műszaki dolgozók ügye, ennek a legszélesebb tömegek ügyévé kell lennie. Teljes mértékben fel kell karolnunk érdek­lődésüket és lelkesedésüket a ter­melésben és a népgazdaság irányítá­sában, fel kell használnunk tapaszta­lataikat, mégpedig úgy, hogy vala­mennyi dolgozónk alkotó kezdemé­nyezése a harmadik ötéves ter-v megvalósításának egyik legfontosabb eszközévé váljék. Telnek a hordók ... A Bratislava melletti Jur község szőlőtermelői gazdag termest ta­karítanak be az idén. A Borfeldolgozó Üzemben naponta mintegy 10 vagon szőlőt sajtolnak ki. A képen: A pincemester és munka­társai musttal töltik meg a hatalmas hordókat. ÜJ SZÖ '70 * 1960, október 12.

Next

/
Thumbnails
Contents