Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)
1960-10-11 / 283. szám, kedd
Világ proletárjai egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960, október 11. kedd 30 fillér XIII. évfolyam, 283. szám Fontos tényező az anyagi érdekeltség Hazánkban győzelemre vittük a szocializmust és népünk hozzálátott a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Munkánk során napról napra jobban kidomborodik, mily óriási és szüntelenül fokozódó szerepe van előrehaladásunkban az erkölcsi tényezőknek, a dolgozók egyre növekvő öntudatosságának. Mindennél jobban bizonyítja ezt a szocialista brigádok szüntelenül szélesedő versenymozgalma, melybe ma már a dolgozók százezrei kapcsolódtak be. Az építőmunkában, mint annak serkentője tehát egyre jobban előtérbe kerül az erkölcsi tényező. Természetes eredménye ez a dolgozók körében pártunk vezetésével folytatott kitartó és következetes nevelőmunkánknak. Egyes helyeken azonban ebből a magától értetődő folyamatból, az ember állandóan növekvő öntudatosságából azt a téves következtetést vonják le, hogy ma már veszíteni kezdi jelentőségét az anyagi érdekeltség, háttérbe szorul az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti jutalmazás szocialista elvének érvényesítése. Sőt némely üzemben olyan jelenségekkel is találkozunk, hogy egyes vezető dolgozók az öntudatosság hiányának tartják, ha a munkások bírálják a bérezés fogyatékosságait. Aligha kell bőveben indokolnunk, hogy az ilyen nézetek távolról sem helytállóak és a dolog lényegének meg nem értéséből fakadnak. Hiszen az anyagi és az erkölcsi tényezők nem állnak szemtől szembe egymással, az egyik nem zárja ki a másikat. A valóság éppen azt bizonyítja, hogy e tényezők kölcsönös hatásukban érvényesülnek legjobban. Közismert, hogy a munkafegyelem lazulására elsősorban ott kerül sor, ahol megsértik a jutalmazás szocialista alapelveit. S ennek ellenkezőjeként számtalan példa bizonyítja, hogy az erkölcsi tényezők jelentőségét növeli a helyes bérezés érvényesítése. A jövő évi terv előkészítésének eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az anyagi össztönzők, a hosszú időtartamra szóló normatívák szerepét még mindig nem értékelik kellően valamennyi üzemben és vállalatban. Sok helyen lényegesen kevesebb gondot fordítanak a hosszú időre szóló normatívák érvényesítésével öszszefüggő kérdések kidolgozására, mint más, nem egyszer kisebb jelentőségű problémák megoldására. Egyes vállalatok szívesebben választják a termelés növelésének megszokott útját, — több anyagot, munkaerőt, nagyobb beruházást kérve mindehhez, s arra számítva, hogy így bizonyos nyereség növekedést érhetnek el, — ezzel szemben kevés figyelmet szentelnek arra, hogy a normatívák serkentő hatását kihasználva kedvezően befolyásolják a minőségi mutatók teljesítését, mindenekelőtt a munkatermelékenység növekedését és az önköltségek csökkentését. így kerül sor arra, hogy egyes, sokszor nagyon is jelentős üzemekben, mint például a Klement Gottwald Üj Kohóban, az Első Brnói Gépgyárban, a bratislavai Slovnaft és Tesla vállalatokban s másutt, a tervjavaslatokban mennyiségi szempontból egészében biztosítják ugyan, esetleg túl is szárnyalják a harmadik ötéves terv irányelveit, mindeddig azonban nincs biztosítva a munkatermelékenység növekedésének tervezett üteme. A hosszú időre szóló normatívák mozgósító erejének elégtelen kihasználása számos okra vezethető vissza. Az egyik fő ok minden bizonnyal az a tény, hogy ez a fontos eszköz otthonra talált ugyan az igazgató gazdasági helyettesének osztályán, annál kevésbé ismeretes azonban a részlegeken, a műhelyekben, a munkások, mesterek és technikusok körében. Ezzel kapcsolatban előtérbe lép mindenekelőtt a hosszú időtartamra szóló normatívák szétírásának a kérdése. Ez a kérdés távolról sem olyan egyszerű, mint mondjuk a tonnák és a darabok szétírása az egyes műhelyekre. Ezt a munkát korántsem lehet gépiesen elvégezni, ellenkezőleg nagyon is körültekintően kell eljárni. így például míg a munkatermelékenység és az átlagos keresetek összefüggésének normatíváját előnyös egészen a munkahelyekre szétírni, nem mondhatjuk el ugyanezt mondjuk a nyereség növekedésében való részesedés normatívájáról, melyet rendszerint helyesebb a vállalatokon hagyni. Az ilyen nehézségek és kivételek azonban semmiesetre sem hatálytalaníthatják azt a.z aranyszabályt, hogy a normatívákkal a dolgozók közé kell menni. Sok példa mutatja, hogy ahol a nehézségek elől nem hátrálnak meg és keresik a megoldás módját, ott az eredmények nem maradhatnak el. Az előbb említett nyereség növekedés esetében is megtalálhatjuk a dolgozók alkotó részvételének lehetőségét. így például semmi akadálya sincs annak, hogy a műhelyekben a munkásokkal és technikusokkal arról beszélgessünk, hogy mondjuk az önköltségnek minden egyes százalékkal való csökkentése a nyereség növekedésének milyen részét képezi, és ezen milyen gépet lehet beszerezni. Ezeket az adatokat aztán össze lehet hasonlítani a műhely gazdálkodásával. Ily módon a látszatra bonyolult normatíva mindenki számára érthetővé, világossá és ami a legfontosabb, tettekre mozgosítóvá válik. Az anyagi érdekeltség hosszú időtartamra szóló normatíváinak serkentő hatását a jövőben az eddiginél jobban ki kell használni a műszaki fejlesztésben is. Ha például az eddigi prémiumrendszert nézzük, látjuk, hogy az elosztásban, főleg a középtechnikai dolgozók esetében szinte kizárólag a terv mennyiségi túlteljesítése a döntő és a prémium egyáltalán nincs kapcsolatban a műszaki előrehaladással. Márpedig mi a munkatermelékenység tervezett üteméből egy jottányit sem engedhetünk, ennek elérése pedig döntő mértékben a műszaki fejlesztéstől függ. A tervelőkészítés során különleges figyelmet kell fordítanunk ez idén a nemzeti bizottságok kezelésében levő gazdaságra, mely az átszervezés után jelentősen kibővült. Ez annál inkább fontos, mert a nemzeti bizottságok újonnan alakult szervei az ipari üzemektől eltérően még nem rendelkeznek tapasztalatokkal a terv előkészítésében és a hosszú időre szóló normatívák kihasználásában. Főleg arról van szó, hogy e téren mindenütt teljes mértékben kihasználják a dolgozók alkotó részvételét. Hruscsov elvtárs beszéde az Amerikai Televízióban: Népűnk barátságban kíván élni a világ minden népével A Szovjetunió miniszterelnöke csütörtökig marad New Yorkban New York (ČTK) — Nikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vasárnap beszédet mondott az Amerikai Televízióban. A beszédet a National Telefilm Associates társaság közvetítette, és az USA valamennyi tel evíziós állomása s még a külföld is átvette. Hruscsov elvtárs beszédébe n Susskind neves amerikai kommentátor kérdéseire válaszolva a szovjet-amerikai viszonyt és a nemzetközi helyzetet érintette. Beszéde első részében Hruscsov elvtárs igen kimerítő választ adott arra a kérdésre, miért tartja békeszeretőnek az amerikai népet és miért nem tartja békeszeretőnek az amerikai kormányt. Ezzel kapcsolatban felemlítette a Szovjetunió légiA Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója tiszteletére terébe behatolt U-2 és RB-47 amerikai kémrepülőgépek provokatív cselekményeit. Felhívta a figyelmet, hogy az amerikai kormány az utóbbi időben 25 ezer méter magasságban egy harmadik repülőgépet is a Szovjetunió légiterébe akart küldeni, de kénytelen volt visszavonni parancsát. Arra a javaslatra, hogy a szovjet kormány engedje meg az RB-47 incidensének nemzetközi kivizsgálását, Hruscsov így válaszolt: „Ezzel sohasem értünk egyet. Ez belügyünk. A legjobb megoldás az lenne, ha egyetlen ország sem adna parancsot berepülésre más állam légiterébe." Hruscsov a továbbiakban arra a kérdésre válaszolt, mit javasol az ENSZ titkársága összetételének módosítására. „Bizonyára emlékszik rá, hogyan bíráltuk az ENSZ összetételét. Nem akarunk magunknak kivált* . Ságokat, hanem csak egyenlő feltén teleket akarunk a szocialista országoknak, az amerikai katonai tömb köré tömörült országoknak és ä semleges országoknak. Arra a kérdésre, úgy véli-e, hogy a szovjet állítás, mely szerint az USA ellenőrzi az ENSZ-t, nem sérti a független államokat, Hruscsov azt válaszolta: „Mondhatom önnek, hogy sok ország képviselői, akik ma (Folytatás a 3. oldalon) Mai számunk 5—6—7. oldalán közöljük PAVOL MAJLING és OTAKAR ŠIMÜNEK elvtársaknak az SZLKP KB 1960. október 6—7-i ülésén elhangzott beszédeit. Erősítenek az építők § (t )! Július és augusztus hónapban az építkezés szakaszán lemaradás mutatkozott. Az elmúlt hónap folyamán azonban lényegesen fokozódott a munka üteme. Az előzetes eredmények alapján az alapvető építkezési feladatok teljesítését 3,2 százalékkal túlszárnyalták. Ez az eredmény felülmúlja az elmúlt kilenc hónapra előirányzott irányszámot is. Szeptember az „erősítés" hónapja volt a tervteljesités területén. Az említett növekedés révén a szlovákiai vállalatok 2,6 százalékkal túllépték a tervet. Az alapvető építkezések szakaszán Szlovákiában hat vállalat teljesítet• • • • • • • • • • te a tervfeladatokat, melyek közvetlenül az Építészeti Minisztérium hatáskörébe tartoznak. Lemaradás csupán a VÁHOSTAV-nál mutatkozott. A kerületek által irányított vállalatok közül pedig a nyugat-szlovákiai kerületnek van hátraléka. Az említett eredmények szeptember végéig 9005 lakás átadását tették lehetővé. Annak ellenére azonban, hogy a közép- és kelet-szlovákiai kerület szeptemberben túlteljesítette az átadási tervet, az építővállalatok szlovákiai adóssága még mindig csaknem 950 lakás. Az építőanyagok termelését illetően a tervteljesítés — szeptember folyamán — száz százalékon alul maradt. (d) • ••••••••• A többi ágazat dolgozói is segítenek az őszi munkák meggyorsításában Hazánk területén vasárnap sem szünetelt az őszi termények betakarítása. Sőt a mezőgazdasági dolgozókon kívül az ipari munkásság és a tanuló ifjúság is szép számban vett részt a munkálatok meggyorsításában. A nyugat-szlovákiai kerület senicai járásában a sikeres szombati brigád után, melyen a mezőgazdasági dolgozókon kívül 2300 brigádos vett részt, vasárnap is élénk volt a résztvevők tevékenysége. Mindjárt a kora reggeli órákban a Cerová Lieskové-i, prietrži, osuskéi és más szövetkezetekből a cukorrépával megrakott járművek egész . sora igyekezett a jablonicei mérleg felé. A mázsamester 9 órakor már 8000 mázsa cukorrépa átvételét jelentette. A holiči szövetkezetben a helybeli 11 éves középiskola és a mezőgazdasági iskola 250 tanulója a két nap alatt 10 hektáron ásta ki és tisztította meg a takarmányrépát. Ugyanitt az állami gazdaság földjeiről 30 TRAKTOR ÉS 3 TEHERAUTÓ SZÁLLÍTOTTA A CUKORRÉPÁT a hodoníni cukorgyárba. Szombaton és vasárnap a kelet-szlovákiai kerületben is több száz hektárról került biztos helyre a cukorrépa és burgonya, és szaporodott a rozs és búza vetésterülete. Vasárnap csak a michalovcei, bardejovi, humennéi és Spišská Nová Ves-i járásban több mint 4000 brigádos dolgozott, 560 teherjármű szállította gyárakba a termést és készítette elő vetésre a talajt. A nyugat-csehországi kerületben az időjárás nem kedvezett, de ahogy elállt az eső, munkához láttak mind a szövetkezetesek, mind a kisegítők. 200 hektárról takarították be a silókukoricát, 2000 hektárról a burgonyát. 1200 HEKTÁRON SZÁNTOTTÁK KI A CUKORRÉPÁT, melynek felét el is szállították. Egyúttal 3000 hektáron végezték el a szántást és további 2000 hektáron az ősziek vetését. A közép-csehországi kerületben az eső miatt vasárnap csak délután dolgozhattak. De a két nap alatt végzett munka mutatja, hogy a földekre kivonult 28 100 dolgozó, melyből 9200 brigádos volt, sokat tett. Összesen 3275 hektáron végezték el a szántást, 545 hektárról gyűjtötték be a burgonyát, 1500 hektáron szántották ki a cukorrépát s 970 HEKTÁRRÓL A GYÁRBA SZÁLLÍTOTTÁK. Á tények azt bizonyítják, hogy az ipari dolgozók és a tanuló ifjúság is magáéva tette a veszteség nélküli betakarítást, mert tudják, hogy ezzel egész társadalmunk jólétét mozdítják elő. Különösen sokat jelent a kelet-szlovákiai kerületben nyújtott segítség, mivel így az őszi munkálatok terén való lemaradást a két nap alatt mérsékelték. ' (us) SL r •%• "Vvi Vasárnap a jablonicai vasútállomáson kora reggeltől késő estig mozgalmas volt az élet. A környékbeli szövetkezetekből és a Senicai Állami Gazdaság jablonicai részlegéről több mint 20 vagon cukorrépát hoztak. (Koloman Cích - ČTK felvétele) I