Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-09 / 281. szám, vasárnap

Hruscsov elvtárs és az újságírók találkozója az ENSZ-ben* . uJĽt^L AAAAA AA ^A * ** **** * A­A * * ** ** *** **** ** * * *•* ***«:***».<** * ** ********* ********* ** ************** * *** ******* ** *»^ ! §j • • (Folytatás a 3. oldalról) Iizációtól, az igazi civilizáció nem okoz gondot, azt elérjük! Akkor, amikor Anglia leigázta In­diát, ez az ország magasabb színvo­nalon volt Angliánál. Anglia nem a civilizációra, hanem a haramiák, a hatalmasok erejére támaszkodott. S ezt nevezik jognak! Ma a jótékonykodók szerepét akar­ják játszani. Tudják, ez már egy ki­csit sok! (Derültség a teremben.) KÉRDÉS: S. Dunsburgnak, a Francé Presse tudósítójának kérdése: Kína Kommunista Pártjának lapja, a Ren­min Ribao ismét úgy irt, hogy amíg a tőkés társadalom fennáll, a hábo­rúk elkerülhetetlenek és az atom­bomba „papírtigris". Nem fűzne ma­gyarázatot e kijelentéshez? HRUSCSOV: Nem olvastam a lapot. Ön olvasta és én kommentáljam?! Képzelje el helyzetemet. Ha olvasta, kommentálja. Ha majd én is elolva­som, utána kommentálni fogom. (De­rültség a teremben.) KÉRDÉS: (Dong Hvanak, a dél-ko­reai sajtóiroda tudósítója): Elnök úr, nem mondana valamit tervbe vett észak-koreai útjáról. Mi látogatásá­nak célja? (Derültség.) HRUSCSOV: ' Nem értem, uraim, miért fogadták oly derülten az új­ságíró úr kérdését? Talán azért, mert az úr d^l-koreai? Semmi okot nem látok a derültségre. Sőt nagyon komolyan nézem ezt a kérdést. Mint tudják, Dél-Koreában Li Szín Man volt uralmon. Őt is és rend­szerét is elítéltük. Ma már sem ő nincs ott, sem rendszere nem ál! fenn, de a Dél-Korea mai rendszere sem különbözik az előzőtől. Ma az egyik rendszer van uralmon, holnap a másik, ám a koreai nép marad és mi hiszünk minden nemzet, tehát a koreai nemzet egészséges magvá pontból jobb helyzetben vannak, mint a dél-koreaiak, de hisszük, hogy a dél-koreaiak is utolérik az észa­kiakat. Kérdi, miért megyek a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaságba? Ép­pen most állítom össze Kim Ir Szen elvtárssal az időpontot, amikor el­látogathatok Koreába, mivel hosszabb ideig időzöm Amerikában. Később majd közlik a látogatás pontos nap­ját. Az ön személyén keresztül, dél-koreai újságíró úr, jókívánsá­gaimat tolmácsolom a dél-koreai népnek, persze, ha lesz annyi bátor­sága, hogy átadja jókívánságaimat. Azt akarjuk, hogy a koreai nép szabja meg Dél-Korea társadalmi és politikai rendszerét. Mi független­séget és teljes szabadságot kívánunk a dél-koreai népnek, hogy az egész koreai nép sorsának és kincseinek ura lehessen. (Taps.) KÉRDÉS: (J. Bőid, a Star című wa­shingtoni lap tudósítója és más tu­dósítók kérdései: Van-e valamilyen javaslata a Szovjetuniónak az Egye­sült Nemzetek világürkutató bizott­sága tevékenységének felelevenítésé­re? HRUSCSOV: Annak idején előter­jesztettük javaslatainkat és készek vagyunk részt venni a bizottság vi­tájában, ha tekintetbe veszi óha­jainkat. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok javaslatait egyoldalúaknak tartjuk, mert nincsenek tekintettel a szocialista országok érdekeire és uralkodni akarnak a bizottságban. Ha nem a bizottságban, hanem a vi­lágűrben akarnak uralkodni, — ké­rem, uralkodjanak, van ott elég hely mindenki számára. Uralkodjanak, s mi is uralkodni fogunk. (Derültség a teremben.) KÉRDÉS: (T. Hamiltonnak, a New York Times tudósítója): Feltétele­ban. A koreai — szabadságszerető ' zem, hogy Macmillan úrral folytatott nép, hősiesen harcolt a japán meg szállók ellen. Az ország déli részé­nek lakói azonban rosszab helyzetbe kerültek, mint az északiak. Az észak­koreaiak földrajzi és politikai szem­megbeszélései alkalmával javasolta: Eisenhower elnök utódjának hivatal­balépése után a jövő év elejére hív­ják össze a csúcsértekezletet és a közgyűlés rendkívüli' ülésszakát. Az ENSZ közgyűlése Kína képviseletének kérdéséi tárgyalja Egyre többen hajlanak a reális politikára • A jemeni küldött elítélte az ománi brit agressziót A közgyűlés pénteken délelőtt (időszámításunk szerint 16 órakor) további plenáris ülést tartott és foly­tatta az általános vitát. Elsőként Vasco Garin portugál küldött szólalt fel és a leszerelés részletkérdéseivel foglalkozott. Védelmébe vette országa angolai és mozambiquei gyarmati po­litikáját. Az afrikai népek szabadsá­ga felvilágosult hívének szerepében tetszelgett. Az általános vitában felszólalt a Senkit sem képviselő csangkajsekis­ta küldött. Amerikai kenyéradója ér­dekében propagandát fejtett ki és rágalmakkal illette a népi Kínát. Ezután Haszan herceg, jemeni kül­dött szólalt fel. Az ománi brit ag­resszió megszüntetését követelte és elítélte a nyugati hatalmaknak e kérdésben űzött taktikázását. A közgyűlés a délutáni ülésen fel­vette Nigériát az ENSZ 99. tagjának. Ezután Abubakar Tafawa Balewa nigériai miniszterelnök szólalt fel és országa követendő politikai irányvo­nalát fejtegette. Hangoztatta, hogy Nigériának nincs területi követelése szomszédjaival szemben és nem szándékozik terjeszkedni. A kongói kérdést érintve bizottság kiküldését javasolta, hogy a helyszínen vizsgál­ja meg a kongói válság okait. Köve­telte, hogy Kongóban mielőbb tart­sanak választásokat és eredményük alapján olyan kormány alakuljon, mellyel tárgyalhat majd az ENSZ. Alidig >s minden jogkört meg kell adni az ENSZ kongói csapatainak. A nigériai küldött ezután felajánlot­ta Kongónak az afrikai országok műszaki segítségét, főként nigériai szakemberek kiküldését. A népi Kína ENSZ-képviseletét nem vitatták meg az éjszakai ülésen, s ügy határoztak, hogy a 14,30 órára kitűzött szombati ülés programján fog szerepelni. Nigéria Államszövetség felvétele alkalmából több üdvöilőbeszéd hang­zott el. A szocialisa tábor országai nevé­ben Mazurov, a Belorusz küldöttség vezetője szólalt fel. Hangoztatta, hogy a szocialista országok mindig Nigéria pártján voltak igazságos harcában. Az új, független afrikai állam megalakulása meggyőzően bi­zonyítja, hogy a gyalázatos gyarma­ti rendszer sorsa történelmileg eldőlt és nincs messze az a nap, amikor a sok megpróbáltatást kiállt Afrika teljesen megszabadul a gyarmati függőség összes formáitól. A gyámsági bizottság pénteken egyes országok területi követelései­ről tárgyalt. Dey Ould Sidi Baba marokkói küldött tiltakozott Mauri­tánia, valamint Ifni, Sakia al Hamra, Ceuta és Melilla területek megszál­lása ellen, mivel ezeket törvényte­lenül, erőszakos módon szakították el Marokkótól. René Doise francia küldött szembehelyezkedett a ma­rokkői küldött követelésével és „formális ellenvetést" tett ellene. A SZOMBATI ÜLÉS A közgyűlés szombaton délelőtt időszámításunk szerint 16 órakor — további plenáris ülést tartott. Az el­nök bejelentette, hogy napirenden Kína ENSZ-képviseletének és az e kérdésben beterjesztett határozati javaslatoknak megvitatása szerepel. Elsőként Raul Roa külügyminiszter, kubai küldött lépett fel a szónoki emelvényre. Követelte a népi Kína ENSZ-jogainak elismerését és kije­lentette, hogy ennek megtagadása egyet jelent az ENSZ létjogosultsá­gának a tagadásával. Beszédét több­ször tapssal szakították félbe. Az utána felszólaló finn küldött kijelentette, hogy országa az ENSZ tekintélyének megszilárdulását óhajt­ja, és ezért fontos, hogy a közgyű­lés legalább azt tegye meg, hogy végre megvitatja az előterjesztett napirendi pontot. A finn küldött hangoztatta, hogy már sok ország el­ismeri a Kínai Népköztársaságot. Támogatta a nepáli határozatot. A további felszólaló, Lequerica spa­nyol küldött „eredeti" érvvel hoza­kodott elő: A népi Kína ENSZ-kép­viselete szerinte lényegében Kína belügye, tehát az ENSZ nem avat­kozhat bele". Badar érveinek alátá­masztására a hivatalos amerikai pro­paganda szótárából kölcsönzött „té­nyeket". Ezután a panamai küldött szólalt fel, és lényegében az ügyrendi bi­zottság javaslatát támogatta és a Kínai Népköztársaság jogainak elis­merése ellen foglalt állást. Beszé­dének túlnyomó részében megrágal­mazta Indiát, hogy ezzel meghátrá­lásra bírja Kína ENSZ-jogainak tá­mogatásában. A costaricaL küldött is ugyanerre az álláspontra" helyezke­dett. A vitában szót kért N. Sz. Hrus­csov elvtárs is, aki valószínűleg a délutáni ülésen fog beszélni. Lapzár­táig a délutáni ülésjől nem érkezett jelentés.­Megmondaná-e részletesebben, mikor valósul meg az ön nézete szerint a csúcstalálkozó és mit tárgyalnak meg rajta? HRUSCSOV: Igen, helyesen érte­sült. Kétszer találkoztunk New Yorkban Macmillan úrral és talál­kozóinkon e kérdésekről beszélget­tünk. Macmillan úr megnyugtatott, hogy. a csúcsértekezlet megvalósul. Én azon az állásponton voltam, amelyet annak idején kifejtettem: a csúcs­értekezlet hívei vagyunk azért, hogy ez megoldja a német békeszerződés megkötését és ebből kifolyólag a szabad várossá nyilvánítandó Nyu­gat-Berlin kérdését. Más-kérdéseket " is felvetettem. Megbeszéléseink során feltettem a kérdést, ne terjesszük-e a német békeszerződés kérdését mindjárt a hitleri Németország ellen hadat vi­selt országok békeértekezlete elé, hogy ott azután megkössük a béke­szerződést. Aki alá akarja írni, írja alá.­Ha úgy kell értelmeznünk a kér­dést, ahogyan mi értelmezzük, azaz, hogy az elnökválasztás után összeül a csúcsértekezlet, akkor pontosan betartjuk adott szavunkat. Ila nem látunk készséget a csúcsértekezlet megtartására, akkor azok az orszá­gok, amelyek meg akarják kötni a békeszerződést, összeülnek és aláír­ják azt. Ezzel pedig megszűnik a nyugat-berlini megszállási rendszer. ELNÖK: A politika keretein kívül eső kérdéssel szeretném befejezni beszélgetésünket. E kérdést Murray úr, az Irish Times című lap tudósí­tója intézi önhöz: Meg tudná-e ha­tározottan mondani, hogy még az idén elküldik-e földkörüli űrutazás­ra az első embert? HRUSCSOV: Talán elsőnek akar je­lentkezni? (Derültség a teremben.) A TUDÖSITÖ: Önnel együtt! HRUSCSOV: Én erre sem koromnál, sem súlyomnál fogva nem felelek meg. (Derültség a teremben.) A TUDÖSlTÖ: Én is úgy vagyok vele. HRUSCSOV: Nem ismerem önt, ezért mondom. N#m szeretném meg­sérteni. De hiszen ebben nincs sem­mi sértő szándék. Csak annyit mondhatok önnek, hogy nálunk so­kan szeretnének a világűrbe repül­ni ós szorgalmasan készülnek is rá. Abban a megtiszteltetésben szeret­nének részesülni, hogy elsőként re­pülhessenek fel. Nagyon komolynak, tudományos szempontból nagjíon fontosnak tart­juk az űrutazást. Ezért itt nem al­kalmazhatók sportmódszerek és nem jelölhető meg az időpont, mikor in­dul el az első ember a világűrbe, mert ez azt jelentené, hogy e na­gyon fontos kérdést sportfeladatnak tekintjük. Mi pedig nem tűzünk ki ilyen feladatot. Akkor küldjük az embert a világűrbe, ha majd min­den feltétel meglesz utazására. Hisz az a fontos, hogy életben maradjon a világűrbe repülő ember. Mikor lesz ez, azt nem tudom megmondani, mert ez elsősorban a tudósok dolga. Nem kell nagy ügyesség hozzá, hogy ma felbocsássuk az embert a világűrbe. Az a legfontosabb, hogy vissza is hozzuk őt. Tisztelt elnök úr megjegyezte, hogy ez volt az utolsó kérdés. Ezért engedje meg, hogy elmondjam záró­szavaimat. Mindenekelőtt köszönetet mondok tisztelt elnök úrnak és önöknek, hogy jól tartottak engem és bará­taimat (derültség a teremben). Jo­guk van bírálni, de minden esetben lelkiismeretesen igyekeztem megdol­gozni kenyerükért (derültség, taps). Köszönetet mondok önöknek uraim, barátaim, elvtársak, köszönöm a fi­gyelmességüket és sok sikert kívá­nok munkájukban. Fogjunk össze a békeharcban! Én kommunista vagyok. Nem árulok el titkot, ha megmondom, hogy rajtam kívül más kommunisták is jelen van­nak. Látom őket. Itt vannak köztünk (derültség). A jelenlevők többsége azonban nem kommunista. De egy­ben meg kell egyeznünk: abban, hogy mindnyájan emberek vagyunk, föl­dön élő emberek, akik élni akarnak. Ismétlem, fogjunk össze egy kérdés­ben, a békeharcban. A társadalom szociális és politikai rendszerének kérdései — minden ember belügye. A világbéke azonban valamennyi nép közös ügye. Figyelmünk és törekvésünk tehát e közös cél elérésére, — a világbéke i biztosítására irányuljon. Minden;! népnek meg kell egyeznie a Ieszere- ;i relésben, hogy biztosítsuk a világ- il: békét és megakadályozzunk minden -j véletlenséget. Ha ezt megtesszük, ;j meggyőződésem, hogy örök hírnevet íj. szerzünk magunknak, gyermekeink f. és unokáink majd azt mondják:": apáink és nagyapáink mégsem voltak : olyan buták, bármilyen rosszul is él- í tek egymás közt, bárhogyan is ve- . szekedtek, bármilyen viszályok tá­madtak közöttük, mégiscsak megér­tették, mi a fontos: megakadályoz­ták a háborút és biztosították a bé­két. Ezzel megelégedne minden lelkiis­meretes ember. Nyugodt lenne a lel­kiismerete (taps). Ezt azért javasoltam, hogy meggyor­sítsam a német békeszerződés megköté- i sét, mert e kérdés megoldása nagyon el- • A Szlovák Nemzeti Színház operaegyüt­húzódott. Macmillan úr megnyugtatott, Jj tese szombaton, október 8-án Miloš hogy a nagyhatalmak kormányfoi érte- ip Wasserbauer rendezésében és Gerhard kezlete megvalósul és azon tárgyalha- Auer karmester vezényletével mutatta be tunk majd e kérdésről. Ha ez így van, |i Rimszkij-Korszakov „Szadko" című ope­betartjuk szavunkat, melyet akkor ad- f! ráiát. Képünkön Subrt Szadko szerepében tunk, amikor az Egyesült Államok má- >H jogadást köt a' gazdag kalmárokkal. jusban meghiúsította a párizsi csúcsér- § tekezletet. fi Ugyanabban a közleményben egy továb- 8 bi kérdésről — az ENSZ közgyűlésének sj rendkívüli ülésszakáról is szó volt. Va- ä lóban beszéltem erről Macmillan úrral. $ XUNKSAN Macmillan úr nem tagadta ennek liasz- jfj nosságát. A kérdést már magyaráztam jj: önöknek. Herec ­-K CTK — felvétele, HUSZONKILENC BÁNYAVÁLLALA­és üzemünkben bevezet­ni ték már a rövidebb munkaidőt. Je­jij lenleg 42 230 bányász és technikus Ma is úgy véljük, hogy a leszerelés a 11 dolgozik ötnapos munkahétben. Az legfontosabb kérdés. A közgyűlés jelen- év végéig további 19 bányában veze­legi ülésszakán nincsenek különös fel- I: tik be az ötnapos munkahetet, tételek, hogy hasznos eredményeket ér- | NAGY-BRITANNIA délnyugati részében juk el ebben az iranyban. Eluszor sza- | ^tóber 6_ án újabb cru s esőzések vol­il tak, amelyek katasztrofális áradást okoz­||j tak. Exmouth kikötő egyik részében több mint 700 ház víz alá került. AZ ENSZ MELLETT MÜKÖDÖ gyer­mítani kell arra, hogy a kérdés meg vitatása az ENSZ-ben iddbelileg egybe esik az elnökválasztási kampány kuliul­nálásával. Ilyen körülmények között Ame- Ili rika ma bizonyára nem vehet aktív részt ? e nagyon fontos kérdés megvitatásában, s! meksegélyző-alap keretében a Polju len­Ez a/, egyik ok. isi gyógyszeripari vállalat 28 millió kü­Másodszor egyesek ezt úgy indokolják, Ši ^n/éle orvosságtablettát küldött az aj­• j:: rikai és ázsiai gyermekeknek. Ez a gyógy­szer elsősorban a vérszegénységben szen­hogy sok kérdést kell megtárgyalni a S: közgyűlés plénumán. készült. A leszerelést mindenkor elsőrendű fel- | ' ed ö gyermekek számúra adatnak tartottuk és tartjuk ma is; | A VÁROS- ÉS FALUFEJLESZTÉSI olyan kérdésnek tartjuk, mely minden jej AKCIÓ keretében ez év első felében mas kérdést háttérbe szorít. Ha tehát te- ' ­kintetbe vesszük ezeket az okokat, nyíl- j vánvalóan hasznosabb összehívni a köz- 5í gyűlés rendkívüli ülésszakát és csak egy i kérdést vitatni meg rajta: a leszerelési j egyezményről és a fegyverkezés nem­zetközi ellenőrzésének bevezetéséről szó­ló egyezmény megkötését. k: E kérdésről nemcsak Macmillan úr- Pl ral, hanem rfiás országok államférfiaival 21 is beszéltem. Mikor lesz célszerű ennek a megva- §j lósítása? Ügy vélem, hogy februárban U! J^ďett vagy márciusban összeülhetnénk. Egyesek '!• azt mondják, hogy áprilisban, ez jobban jjj megfelelne nekik. Jó volna, ha Európába í; az észak-morvaországi kerület vív­• t-a ki a második helyet hazánkban. A kerület dolgozói az említett idő I alatt csaknem 204 millió korona ér­; tékű munkát végeztek 11 563 000 bri­j gádora ledolgozásával. A LENGYEL KÖNNYŰIPAR az idei év szeptemberi tervét 102,6 százalékra tel­Si jesítette és a múlt évhez viszonyítva az idei év első kilenc hónanpja alatt a köny­nyüipar valamennyi fő ágazatában növe­termelés. A SZLOVÁK FILHARMÓNIA új hang­ijj verseny-idénye csütörtökön kezdődött hívnák össze a közgyűlést. Az orszá- §1 m e9 Bratislavában. A Szlovák Filharmó gok 80 százalékának területe Európában ma tél i idényének hangversenymüsorán van. Ezért szívesebben látnánk, ha a 5! elsősorban hazai szerzőink új művei sze­közgyülés rendkívüli ülésszakát Genfbe ä; repelnek. hívnak össze. Ha azonban az ülésszak jjj A MOTORKERÉKPÁROSOK október resztveyoi megtisztelnének bennünket és jjj L és 7 között több mjnt 19 bales e_ a Szovjetunióban akarnanak talalkozni, -Si „..,.„, „ „„-,. t , T ,, • megelégedéssel fogadnánk a közgyűlést | o k°^ a k «? országutakon. Lelki­Moszkvában, vagy Leningrádban. A leg- :5 ismeretüket 21 ember elete terheli, reálisabb munkafeltételeket teremtenénk Ijí Hazánkban október első hetében 38 meg számára. jjj ember vesztette életét és 30 személy Azt hiszem, azok, akik valóban a le- lii sebesült meg közlekedési balesetek szerelési egyezmény megkötésére és a jjj következtében. béke biztosítására törekednek, — ez pe- js: . „,,.,.=„,', t,r,,»í,,v i m,„ dig mindenkinek kötelessége -, feltet- !ii * BULGÁRIÁI SZÉNBÁNYÁKBAN az lenül rokonszenveznek velünk és támo- * ldel e v kilenc honapja alatt 12 567 000 tonna szenet bányászták, vagyis 18 ezer tonnával többet a tervben kitűzött mennyiségnél. DR. CRAIG CHICAGÓI IDEGGYÓGYÁSZ azt javasolja a szellemi munkát végző Találkozók — megbeszélések - fogadások New York (ČTK) - Az ENSZ tagállamainak • vezető képviselői pénteken és szombaton folytatták megbeszéléseiket. Több értekez­leten és magán beszélgetésen jöt­tek össze, hogy az idei ENSZ­közgyűlés munkájával összefüggő kérdésekről tárgyaljanak. • N. Sz. Hruscsov pénteken délelőtt a szovjet ENSZ-küldöttség székhe­lyén fogadta J. Azodi iráni külügy­miHissterty akivel a Szovjetuniót és gatnak bennünket a megoldásban. KÉRDÉS: (H. Shapironak, az UPI sajtó­iroda tudósítója): Meg kell-e őrizni a fennálló berlini helyzetet a következő csúcsértekezletig ? •M j ÜL UJUÍ j u u oititeŕm inuTUlUL l'cyzc HRUSCSOV: Túl elvont ez a kérdés. ÍJJ embereknek, hogy egylábú széken üljenek. Először is, megvalósul-e a csúcsértekez- üj m int a svájci parasztok a jejésnél. A'z let? Ha úgy tesszük fel a kérdést, mint HÍ egyensúly megtartása az ingadozó alkot­Shapiro úr, akkor megnyugtatom, hogy Hi rríányon dr. Craig szerint állandó test­a fennálló helyzet megmarad, de nem jjj mozgást követel meg, ami jót tesz az tudjuk, melyik évben és melyik hónap- jjj egészségnek és megelőzi ci szívbeteg­ban ül össze az értekezlet. Ez viszont ::'j ségeket. azt jelentené liogy örök időkig várha- l| A NOVÁK VONÓSNÉGYES szomba­tunk a nemet békeszerződésre. 3 * , , o - u ,8? g ton, oktober 8-an hangversenykór­1 . , . . — . IS útra a Német Szövetségi Köztársa­ItaiUMtttl HRn M InZTtmljfj ságba utazott, ahol Stuttgartban, Hrnscsov televmós beszédét 1 ben7ép B afei. nben és Donaueschinge n­New York (CTK) - New Yorkban ijí A SVÁJCI RENDŐRSÉG csütörtökön este közölték, hogy Hruscsov elvtárs va- íj' Ge nf l>e" letartóztatta Franois Jeánson sárnapi televíziós beszédét a kanadai f l" anci a professzort, az algériai hábors rádió is közvetíti. Valószínűen a Na- Ili ' smer t f llenz, Jj é'' aniiko r «* e9y' k új­í!on aho T1 e f t m ' AS S° C Ír * , ° rga in I * piríT"^ tion-hoz tartózó amerikai tar-sasagok | katonai bíróság távollétében tíz évi bör­ls átveszik a beszedet. (önre ítélte, mint az algériai háborút el­Hruscsov beszéde után vita lesz ijj lenzö é« a nemzeti felszabadító mozi­újságírókkal. Hruscsov elvtárs beszé- jj! galmat támogató csoport szervezőjét. I AZ „ISKOLA A TERMÉSZETBEN" akció határozatlan időpontig jli keretében Szlovákia valamennyi kerületé­|j bői szeptember közepétől október köze­5j péig mintegy ezer gyermek tanulhat ij­—————— ?!: júsági üdülőben. I A SZOVJETUNIÓBAN a kujbisevi ;jjj tudósok és mérnökök olyan beren­JL dezést szerkesztettek, amely lehetővé' Iránt érdeklő kérdésekről folytatott jjl t e. szi a kőolajter-melő gépek távolbÉjl eszmecserét. A beszélgetésen jelen a. v a' 1 0 irányítását és ellenőrzését. Ä volt A. A. Gromiko szovjet külügy,- jS szovjet szakemberek kiszámítoťťáK, miniszter is. 1 """"" " v * • Nehru fogadta az algériai ideig- ... lenes kormány képviselőit, akik ez $ millió rubelt takarítanak meg. időszerint New Yorkban tartózkod- jp SOK KÜLFÖLDI FILMVÁLLALAT nak. — : a—" " de időszámításunk szerint 2 órakor Hl kezdődik és fog tartani. Öj hogy 1000 ftirát automatikus irányľ­| tép á val egy év alatt csaknem 2;5 jSj rendező fordult a szovjet művészekhez • A Salam libanoni miniszterelnök- I h 0? y ­közös filmet k é"«senek. Egy an­kel és Dzsavad iraki külügyminisz- # i°L c n7L * ľ ÍT i*í ÖZÖ S " , e9 fi,m !' sítését ,„„„1 1 íi Zi- javasolja. A tervek szerint a szoviet terrel folytatott beszélgetés He-r-te-r Washingtonija ut-azotfr. iji - - - - -. szerint a szovjet S fijmesek az USA-ban is forgatnak ma' ,J két fii met-. T lOj SZÖ 4 *' 1960. október 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents