Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-01 / 273. szám, szombat

Orest Dubay: A nap (Linóleum metszet) Karlludwig Opitz: %J EREI Hőn szeretett hazám, nemzeted pszicholóyiá.ia üdvözölve légyen, mely így beszél: Az újságok példányszáma minőségi mutató, a bíróságokon igazságosan ítélnek, politikai ellenzéket csak az ostobák csinálnak, az Isten malaszttal teljes, harmincegy márkából megélhet a járadékos egy hónapig, az orvosok szemérmetlenek, a teológüsok jó emberek, a fő utcaseprő több az utcaseprőnél, a kiszolgált katonák a veteránok egyesületébe tartoznak, a milliomosok egyáltalán nem olyanok, Goethe nagyobb Schillernél, a képviselők művelt emberek, a jó színésznők buja keblűek, az amerikaiak demokraták, birodalmi kancellárunk nagy államférfi, a kommunisták gonosztevők, az „értékesnek" jelölt filmek valóban értékesek, nátha ellen jó orvosság a forró limonádé, a háborús károsultakról gondoskodnak, többet ér a szűz, mint az ellentéte, ha látogatóba mész, illendő virágot vinni, Bonn a német főváros, háborúk voltak és lesznek, Tito rafinált, útjaink és hídjaink nincsenek aláaknázva, Hitler távolról sem volt olyan, amit az újságban olvasunk, az igaz, a szajhák természetüknél fogva olyanok, a külföld bámulja rátermettségünket, mielőtt a mellékhelyiségből távozik az ember, igazítsa meg a ruháját, a gazdagok nemeslelkűek, akinek Isten hivatalt ad, észt is .ad hozzá, az atombombák csak Amerikában és Oroszországban fognak robbanni, nálunk nem, aki a .koncentrációs táborban megdöglött, vessen magára, a halálbüntetés megfélemlít, szegények nincsenek, az aliment fizetése kötelesség, együtt élni a bácsival nem jelent tömegszállást, akinek autója van, értékesebb ember, karácsony, húsvét, pünkösd keresztény ünnepek, az akadémikusok nagyobb jelentőséggel bírnak, érdemrendek és kitüntetések kívánatosak, a hercegnők nem közönséges- hölVERES JÁNOS: Felköszöntő Kevély vitéz a napraforgó, fölötte jár a villás fecske, selyem-szél száll a vadvirágra, napfény a búzás-szekerekre. Eperfák sátra pihenőhely, piros nedű az asztal éke, tükrében tiszta ház fehérlik, éljen a nép, a bor s a béke. Zord volt a nyár, a cserzett arcok villámmal, vízzel feleseltek, gyilkos gyöngy-háló sűrűjében úsztak a gépek, lovak, lelkek. Leányszem mozgó parazsától sugaras táj a szív vidéke, tánc is lesz, hallom, szól a bogö, éljen a nép, a bor s a béke. Aranygyertyák a nyurga nyárfák, kék fátyol hull a dombra lágyan, vidáman szól az ökörjzarv-kürt a közelgő ősz kapujában. Pehellyé lett a sónehéz gond, vörösbegy ül az ág hegyére, győztünk, mint Árgyilus királyfi, éljen a nép, a bor s a béke. AJÄNLÄS

: Sudár vitéz a napraforgó, kevélyen néz a széles égre, öblös pohárban bor piroslik: éljen a nép, a bor s a béke. gyek, a legjobb regények a képes-híradóban jelennek meg, ékszer és ruha teszi a dámát, aki elutasítja a katonai szolgálatot, gyáva, akinek jó állásq van, igazi férfi, a zászló több, mint perionszállal erősített pamut, barátnőjéhez látogatóba nem nadrágtartóban megy az ember, a stamperlit egyszerre kell kiüríteni, a standard-zászlóval ellátott autómobil különlegesség, színházat építeni fontosabb, mint lakásokat, az ezüst evőeszköz előkelő, »az oroszok akadályozzák Németország egyesítését, Tajvan fontosabb Kínánál, a könyvek túl drágák, szabadságodat Itáliában töltsed, Franco agyafúrt, bordélyházba járni csak besötétedés után illik, a börtönben csak gonosztevők ülnek, a déli nők forróvérűek, a svédek hidegek, az olaszok lángkeblű szeretők, de a német férfiak értékesebbek, a pénznek nincs szaga, a zálogházak szociális létesítmények, ha valaki valamit mond Németország ellen, be kell verni a száját, a következő háborút aís oroszok ellen megnyerjük, az aktatáskák szükségesek, aki törpepapagályt tart, szereti az állatokat, fürödni nem feltétlenül fontos, gyermekeket nemzeni megengedett dolog, a magzatelhajtás tilos, az oroszlánok az állatkertben észre se veszik, hogy be vannak zárva, a konjunktúrák örökké tartanak, fent van a menny, lent a pokol, „Deutschland erwache"nemzeti ének, a jobbházbeli lányok tudnak zongorán játszani, az esküdtek saját lelkiismeretük szerint szavaznak, az emlékművek gyönyörűek, akit a temetőfalon túl hantoltak el, istentelen, nyakkendő nélkül a férfi öltözéke hiányos, a bidéről nem beszélünk, borravalót csak bizonyos emberek kapnak, arról, hogy mi művészet, a kultuszminiszter határoz, hogy mi a demokrácia, csak az idősebbek tudják, a német történelmet az iskolában tanuljuk, aki igazat mond hülye, a fekvőhelyes ülés az autóban praktikus, az angol nők véznák, az amerikaiak gazdagok, igérni mindenfélét lehet, a filmbálok események, a polgár elsőrendű erénye a nyugalom, a rendőrség barátod, a haláloskimenetelü közlekedési baleset sajnálatraméltó esemény, egy miniszterért addig kell dolgozni, ameddig él, a tábornokot mindenki tiszteli, azokat a szerkesztőket, akik sokat kapálóznak, ki kell rúgni, militaristák és nácik nem léteznek, az NDK hadserege szemtelenség, a mi Wermachtunk szükségszerűség, a kellemetlenkedő szerkesztők Moszkva eszközei, a bárhölgyek megvásárolhatók, ha nem lennének gazdagok, a munkások éhen vesznének, a Szövetségi Köztársaságban a kommunisták évente száz milliót kapnak az NDK-tól, a nemesek ereiben kék vér csörgedezik, az a monarchia nem is volt olyan rossz, annyi zsidónak azért mégse vettük el az. életét, az utolsó háborút Amerika nyerte meg, az oroszok korlátoltak, mi agyafúrtak vagyunk, a háborúban is van valami, ép testben, ép lélek — komolyan mondom önöknek, igazán szeretem nemzetemet, ezek az emberek kitűnő savanyú káposztát tudnak készíteni! (Ford.: Monoszlóy M. Dezső) Mark Twain közkedvelt Huckleberry Finn című ifjúsági regényét az iskolai használatban nem kívánatos könyvek listájára tette New York állam ifjúsági hivatala. A meghökkentő döntést a következőkkel indokolják: háttérbe kell szorítani minden olyan könyvet, amelyben néger a főszereplő. - KŰNWEKRÖt Szlovák regény a fasizmusról Rudolf Jašík: A Szent Erzsébet tér meggyilkolása után csak egy anarí' Kevesen tudják, hogy sikeresen működik nálunk a Képzőművészet Barátainak Klubja. A klub bratislavai tagjai a napokban műtermében keresték fel Bártt'ay Tibor akadémiai szobrászművészt, a Klement Gottwald-államdíjas laureátust. Megtekintették legújabb alkotásait és elbeszélgettek további munkásságáról. (M. Vojtek felvétele) IDÉN NYÁRON, egy súlyos műtét után, alig negyvenegy esztendős korában, alkotó ereje teljében halt meg Rudolf Jašík, az új szlovák széppróza egyik legnagyobb reménysége. Korai elhunyta idején a szlovák irodalmi élet méltán beszélt nagy veszteségről, mert Jašík valóban nagy jövővel bíztató, lirrkus hajlamú, eredeti regényíró tehetség volt, emellett igen rokonsze/nves, harcos szellemű és végtelenül egyszerű, végtelenül szerény kommunista ember. Egy kis megemlékezés kívánkozik ide, mielőtt a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában ezekben a napokban magyarul megjelent A SZENT ERZSÉBET TÉR című regényének ismertetésére rátérnénk. Jašík, mint a Kysuca szülötte, Jilemnický tradícióival indul az életbe, az iskolába, a gyárba, a katonasághoz, majd a ^felkelésbe, végül pedig az irodalom rvilágába. A szenvedő szegény nép öléiből jött és a jobb életet álmodó ínséges nép szenvedése teszi látóvá, emberré és lázadóvá. Legelébb >az iskola korlátai ellen lázad, majd a baťovanyi gyár igazgatásának önkényét, munkásellenességét nem tyírja. Mint az illegalitásba kényszerült párt munkása börtönbe kerül és börtönt szenved el katonaévei alatt is lázító beszédei miatt. A háború utolsó esztendejét a hegyekben tölti Felsőnyitrán, s mint a felkelés harcosa, egyszerű katonája érik; emberré és íróvá. Ahogy a felkelés a szlovák nép életében sorsforduló megújhodást jelentett, úgy jelenti az irodalmi élet új szakaszát, egy teljesen új korszak beköszöntését. És Jašíkot is, mint a mai szlovák; irodalom kimagasló alakjainak legtöbbjét, a felkelést megelőző évek és maga a felkelés formálja és Vezeti a helyes útra, teszi a humánum elveivel harcba szálló kommunista, íróvá. Jašík 1338 őszén azoknak a szlovák fiatalénak a sorában állt, akik nem igenielték a nemzetárulást, az ún. Szlovák Állam idején, a háború és a felkelés alatt börtönt és perzekúciót. elszenvedve szóval és tettel egyengették a jövő talaját. Ezekből az' idökböjl származó verseit nem ismerjük — szatirikus színezetű rövid életrajzi (vallomása szerint .kilószámra" írtá és megsemmisítette őket. Harmincílat esztendős, amikor első regénye, (Na brehu priezračnej rieky) megjelenik; meglepően felkészülten äép a szlovák irodalmi életbe és megkapja az olvasók részéről is a megérdemelt elismerést. Második reglénye, A SZENT ERZSÉBET TÉR, miür érettebb művészetről tesz tanúsádjbt és emberies hangja is elmélyüli, sokrétűbbé, nagyobb világot átfiogóbbá válik. S jtt mindjárt hozzáfűzhetem, hogy a humánumnak hangja a legrokonszenvesebb vonása regényének, amelyben egy szlovák kisvárfos életét ecseteli a fasizmus legsötétebb napjaiban. A Szent Erzsébet' tér a szőlőhegy alatti vá'roska perifériája, munkások és főleg szegétóysorsú kaftános zsidók lakják, akikbe hirtelen rászakad a fasiszta uralotn minden barbársága. A PÍÁRGASZÍNŰ Dávid csillaggal, a megjelöléssel, üzletek, földbirtokok arizál'ásával kezdődik a perzekúció, s erjnberek elhurcolásával, díeportálásssil, a zsidócsillagos Éva agyonlövéjsével végződik. Jašík mély részvéttel kíséri a lázadásra képtelen, béklyókba vert kisembereit sorsát, érzekeny tollal sok igazságot tár fel, bátrjan fedi fel a kelettóző szlovák fasfemus eredőit és mirjdezt inkább lirafii hevülettel, mint epSkus hajlammal teszi. írjuk még javára, hogy igein éles szemmel figyeli meg egyfelől a fasizmus karinaiba szédülő vái.x>s gárdista vezetőit, a Hlinka pál-t hígvelejű titkárát, és a gárdista hadnaggyá előJépő Flórik borbély személyében az elvtelen kispolgár legundokabb típusát. A gazdag környezetrajafcan egy-egy elevenebb színfolt esik a keresztleveleket ezresekért árulgató korrupt plébánosra, a fasizmussal szövetkezeit kispolgári, társadalom prostituáltjaira és s&yéb hullafoltos alakjaira. Annyiraj' népes ezeknek" a Hasitoknak, Sáíga Dodóknak és más férgeknek galériája, hogy szinte elnyomják, elhalványítják ó regénv pozitív mellékfigúráit, akik undorodva figyelik a fasiszták mesterkedéseit és az ellenállást szervezik. A cselekmény központjában a tizennyolt esztendős, tanulatlan, de i látósz<^mü, érzékeny szívű és tisztalelkű Igor és a sárgacsillagos Éva tragéídiába hulló szerelme áll. A fasizmusnak minden jót, nemeset és tisytát elnyelő hullámai átcsapnak fejtettük és Igor, a munkásfiú Éva / chikus tettel tud könnyíteni magánj: megöli az egyik gárdista patkányi, Flórik borbélymestert. Igor mindeái tekintetben rokonszenves figura ép részvéttel figyeljük a sorsukat láízadás nélkül eltűrő zsidók vergődélsét is, kivált a részeges Maxiét. Jajšík nagy humánuma itt részben enjshíti a regény sok következetlenség ft és tárgyi tévedéseit. Nem várurak konkrét, pontos történeti hűség öt egy regénytől, de van egy hatílr, amelyet túllépni veszélyes. Jašfk hajlamos arra, hogy időt, helyet 'Ss történeti tényeket ködbe vonjon, elmosson. így a sárga csillag felvajrratásának elrendelése nem törtéit a világháború végén, hanem az e:lején és ezért más is volt a visskhangja. Lényegtelen volna az időnek és< a tényeknek ez az önkényes és az író részéről talán tudatos összeolvasztása, ha ebből nem adódnának más következetlenségek, így például ;az, hogy kezdetben a kispolgárság me korántsem volt gárdistaellenes és vakságában az SS-legényeket ^em gyűlölte annyira, ahogy azt J.jšík jellemzi. A tények szemet nyitó efreje mellett az illegális pártnak hofszszú, esztendőkig tartó munkája fellett, hogy egy rétege öntudatra "ébredjen és az ellenállók mellé álljon. Talán az időbeli bizonytalanság rovására írható az is, hogy a ikommunista Mágus teljesen a refcény peremére szorul. Igaz, Jašíljnak ^aligha állott szándékában az elleioállás regényét megírni, ő egy halhatatlan szerelem emlékét akarta megörökíteni egy korban, amely semmiképpen sem kedvezett a szerelemnek és tragikusan össze is törte. Igor és szerelme, Éva inkább áldozatok, mint egy viharfelleges, vészteljes kor hősei. JAŠÍK LÍRIKUS hajlama a drámává sűrűsödő történetben sokszor gáttalanul csapong, belső monológjai is zavarnak és feleslegesen megakasztják a regény sodró ütemét. Helyenként hangulatosak és mélyek ezek a lírai belső monológok éš erősítik, színezik, emelik a regény eszmei mondanivalóját, másutt azonban tehertétellé, funkció nélküli l'art pour l'art ömlengéssé válnak és zavarnak. Bántó ez a lirizálás és ömlengés, mert érezzük, hogy egyszerű elhagyásuk emelte volna a könyv eszmeiségét és növelte volna művészi értékét és hitelét is. Egy költői ihletésű fordítás talán enyhítette volna ezeket a hibákat. Kállai István fordítói munkájáról sajnálatosan nem állítható, hogy költői volna. Inkább száraz, józan, lexikálisan pontos, mint művészi. Éppen az ilyen belső lírai monológokkal tarkított — és sokszor túlterhelt •• könyv - követel nagyon' jártas művészt, aki elég tapasztalattal rendelkezik, hogyan kell visszaadni az író sajátos nyelvezetét, hangszínét, teljes írói egyéniségét, tehát felfogásmódját és szemléletét is. Jašík dú-t sabban színezett, zeneibb és hangulati-érzelmi elemekkel telítettebb/ fordítást követelt volna a belső. monológokban, az epikus részeknél! pedig feszültebb, keményebb hangú j, tolmácsolást. Kállai ezt a kettős! hangvételt — egyfelől a regény ro-' mantikus csengését és . csapongásáti, másfelől a puritánságát, objektH: egyszerűségét — nem bírta vissza^ adni. *. Jašík regénye figyelmet érdemire} művészi alkotás, amely bizonyára magyar olvasóközönség körében i ís erős visszhangra lel. Tájékoztatást; il hadd fűzzem ismertetésemhez, hog(y Jašík életének utolsó éveiben egy regénytrilógia megírásának tervévi él foglalkozott, amelynek első kötetév el (A holtak nem énekelnek) elkészií lt. Halála előtt adott nyilatkozatába an elmondotta, hogy a regény története az ún. Szlovák Állam idejétí en játszódik le és hősei egyszerű Ír katonák, akik a harctéren " feleszrrj élnek és aktív ellenállásra kész;'ülnek. KÁR, NAGY KÁR, hogy az író l'fcorai elhúnyta megakadályozta a ť tervezett trilógia befejezését, a to\» ébbi munkát, amely Ijizonyára tiszliultabb és érettebb művészetéről ai 3ott volna jeles tanúságot. Készülő ü Imjének forgatókönyve is egyre jot >ban kibontakozó tehetségéről ad hírat lást. Gyári környezetben játszódik li; és tárgya mai, ími igazolja, hogy ^ ftondanivalója napjainkig ér és a> jövőbe mutat. EGRI Vltj ITOR lOj SZÖ 6 *' 1960. október 1.