Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-08 / 280. szám, szombat

J OVO B E VETETT HITTEL Simoné de Beauvoir francia írónő a kubai forradalomról Az amerikai hivatalos propaganda az utóbb) időben fokozta » kubai forradalom elleni rágalmazó hadjáratát. Ugyanakkor számos európai polgári iró és újságíró hosszabb-rövidebb kubai tartózkodás után olyan útijegyzeteket, cikkeket és tanulmányokat jelentet meg, melyekben — az amerikai koholmányokkal ellentétben — a valóságot kívánja tükrözni. Nemrég Simoné de Beauvoir és Paul Sartre francia írók egy hónapot töltöttek Kubában. Mindketten nagy rokonszenvvel nyilatkoztak a kubai forradalomról ^s az országa függetlenségéért haréoló kubai népről Simoné de Beauvoir Párizsba visszatérve beszámolt élményeiről a Francé Observateur címii hetilap munkatársának. Az alábbiakban rövidített formában közöljük az interjút: \ • KÉRDÉS: Asszonyom, ön egy hónapot töltött Kubában. Mindaz, amit látott egyezik-e utazása előtti elképzeléseivel? VÁLASZ: A valóság sokkal gazdagabb, bonyolultabb és lenyügözőbb, mint ahogy elképzeltem. A kubai forradalomról, szemtanúk elbeszélése alapján kialakult védeményem nagyon előnyös volt, de ott tartózkodásomból eltelt egy hét, majd egy hónap és a látottakat még többre értékeltem. A francia és általában a külföldi sajtó a forradalom állítólagos romantikus, rögtönzött és rendetlen jellegéről írt. Távolról a forradalom rendkívül vonzónak tűnt, de nem eléggé komolynak. S lám, Havannában gondolkozó, művelt, az előttük álló kérdésekben elmélyedő emberekkel találkoztam. Ezek az emberek valóban fiatalok, de elismerik: „Lehetséges, hogy mi igen fiatalok vagyunk és nem elég a tapasztalatunk" — s arra törekszenek, hogy ezt az űrt sok munkával és gondolkozással hidalják át. A felkelő hadsereg volt katonái szakállt viselnek, ritkán nyilatkoznak, továbbra is régi egyenruhájukban járnak, még akkor is, ha közben miniszter lett belőlük. Külsejük kissé elbátortalanítja az európaiakat, de egyáltalában nem tükröz semmiféle hajlamot a különcködésre, az értelmi vagy erkölcsi neveletlenségre. Találkoztam Ce Guevarával. Hoszszú haja és szakálla, sapkája és rendkívüli fiatalsága éles ellentétben áll a bank ünnepélyes légkörével, ahol most berendezkedett. Megfigyeltem, hogy minden kérdésre teljes hozzáértéssel válaszol. Mély hatást tett rám következetes érvelése. Mindössze két-három órán át beszélgettünk. Én természetesen nem vagyok szakértő, de elmesélték nekem, hogy még a szakértőket is bámulatra késztette. Ezek. amikor hozzámentek, azt hitték, könnyen „átejtik" majd. Ogy tűnik azonban, Guevaránál ez lehetetlen: a kereskedelmi szerződéseket oly ügyesen intézi és tárgyalófeleit annyira felülmúlja ész dolgában, hogy végső fokon mindig ó győz. KÉRDÉS: Akkor a kubai vezetők miért mondják, hogy nincsen elegendő munkásuk, technikusuk, szakértőjük ? VÁLASZ: A káderkérdés valóban létezik és nemegyszer tárgyaltunk erről a kubai vezetőkkel. Elmesélem, hogyan ütköztünk először ebbe a kérdésbe. Fidél Castróval Olginben találkoztunk, Oriente tartományban. Szerda reggel, a megérkezésünket követő napon itt fontos szertartás ment végbe: a volt kaszárnya épületében megnyitották az iskolát. Ehhez hasonló átalakulások történnek az egész szigeten, aminek nemcsak gyakorlati, de szimbolikus jelentősége is van. A kaszárnyák megszüntetése — felszámolása a régi hadseregnek, amely a nép ellen irányított rendőri erő volt. Az iskolák létesítése — harc az írástudatlansággal, a hiányzó káderek kiképzéséért. Meghívtak bennünket az Olgintól néhány kilométerre levő iskola megnyitására. Több mint egy óránkba került, hogy ezt a távolságot megtegyük. Az út zsúfolt volt, tele autókkal, szekerekkel, gyalogosokkal, a forgalmat senki sem irányította. Nehezen jutottunk el az emelvényig, melyen Fidel Castro állt. Amikor befejezte beszédét, a nép feléje özönlött, senki sem tartotta vissza. Az emelvény körül néhány „felkelő" álldogált — így nevezik az új hadsereg katonáit -, akik rendőri teendőket láttak el, de meg sem próbálták távoltartani az embereket az emelvénytől. Mindez igen kedvesnek látszott, mégis nyugtalanított bennünket. Azt kérdeztük magunktól: mi történne itt pánik esetén? Később visszafelé menet úgy vettük észre, hogy az emberek szomorúan mennek haza. Üjra magukra maradtak. Olginból visszatérve arra gondoltunk: A forradalomnak nincs elegendő szakképzett kádere. Ugyanaznap erről beszélgettünk barátainkkal, később pedig megkérdeztük az összes vezetőket, akikkel találkoztunk: Miért nincsenek szakképzett káderek, miért nincs apparátus? Különféle válaszokat kaptunk, "de mindegyik lényegében ugyanazt mondta. A július 26-1 mozgalomnak megvolt a saját apparátusa, mely kispolgárokból állt. akik nem követték a forradalmat, mert a hatalom átvétele után az egyre radikálisabb lett. Ez az apparátus a földreform menetével sem tudott lépést tartani. Ekkor szélnek eresztették. Jelen pillanatban, amikor a forradalom még igen fiatal és jelentős mértékben a tömegeknek Fidél Castróba vetett abszolút hitére támaszkodik, a vezető csoport tagjainak szükségük van arra, hogy a legszorosabban együttműködjenek. „Fidél természetesen találhatott volna olyan embert, aki jobban ért a pénzügyekhez, mint én, de senkiben sem bízott meg annyira, mint bennem" — mondotta nekünk Guevara. Az ország belső nehézségei és a kívülről jövő fenyegetések a kormányon lévőktől abszolút egységet követelnek: azt kell érezniök, mintha ugyanazon kéz ujjai lennének. Megfelelő apparátus kiépítésére pedig pillanatnyilag nincs is meg a lehetőségük. A kubai diákok csak most kezdik megérteni, hogy komoly ismeretekre van szükségük. Nincs elegendő mérnök, szakértő, általában értelmiségi. Mielőtt felhasználhatnák a szakképzett embereket, először fel kel! nevelni őket. KÉRDÉS: Hivatalos adatok szerint Kubában, úgy emlékszem, az írástudatlanság a lakosság 50 százalékára terjed ki. Optimista ez a becslés? VÁLASZ: Nem sokkal magasabb százalékarányt adtak meg. Nunez Jimenez, az agrárreform végrehajtásának vezetője és egy Kubáról szóló nagysikerű földrajzkönyv szerzője úgy véli, hogy az ország lakosságának 50-55 százaléka írástudatlan. Másrészt viszont a kispolgári származású ifjú értelmiségiek eléggé kétkedők voltak és túlságosan hiányzott a jövőbe vetett- hitük ahhoz, hogy komolyan dolgozzanak. Az utóbbi 14 hónapban nagyon megváltoztatták magatartásukat és most tele vannak lelkesedéssel, de 14 hónap alatt senki sem válhat mérnökké. A szakképzett emberek hiánya állandóan arra készteti a vezetőket, hogy személyes, közvetlen kapcsolatba lépjenek a néppel. Ez egyike a kubai foradalom legeredetibb vonásainak. KÉRDÉS: Ön abban a ritka szerencsében részesült, hogy napokat tölthetett Fidél Castróval s néhány más vezetővel. Érdekes lenne megtudni az Ön személyes élményeit velük kapcsolatban. VÁLASZ: Az alatt a két nap alatt, amikor Fidél Castro a saját autóján és csónakján vitt bennünket s mi reggeltől estig figyeltük életét, meggyőződtünk róla, hogy helyesek voltak első megérzéseink. Fényképei gyakran keltenek hamis benyomást róla. Castro nem vágja magát soha ünnepélyes pózba, idegen tőle mindenfajta önteltség. Tudja. hogy határozott szavakat, határozott magatartást várnak tőle, s nem akarja személyiségnek kijátszani magát s ugyanakkor olyannak kíván látszani, amilyennek az emberek szeretnék, spontán s ugyanakkor mintha egész idő alatt ellenőrizné magát. Számomra egész váratlan volt az életerő és tartózkodás e keveréke... Amikor keresztülhajtott a falvakon, az emberek megismerték, s ha gépkocsija megállt, kérlelni kezdték: „Fidél, Fidél, gyere, beszélgess velünk, a nép azt követeli, hogy beszélgess!" Castro felhúzta ^vállát és érdesen megjegyezte: „Ma máimindenki a nép nevében beszél!" ...Néhányszor saját magától megállt, hogy megnézze a szövetkezetet, megtekintse a falut. Az emberek itt is körülfogták, de nemcsak azért, hogy elkiáltsák magukat: „Éljen Fidel!" Elmesélték neki, milyen "kérdések foglalkoztatják óket. Miért nem haladnak a szövetkezet ügyei? Miért váltották le a régi traktorost, amikor az új semmihez sem ért? A múlt héten rajtakapott tolvajt miért nem csukták még mindig le? Castro figyelmesen hallgatta őket. titkárnője pedig mindent feljegyzett. Egy fehércsuhás pap jelentette, hogy kőolajat talált: „Adjál nekem a fúrásra 10 ezer dollárt, s ha tévedtem, lőjenek azonnal agyon!" Megkérdeztük Castrótól: „Van-e kilátás arra, hogy valóban találjanak kőolajat?" „Lehetséges, mindenesetre meg kell néznünk" — válaszolta. Fidél Castro nem hízelgett beszélgetés közben a parasztoknak. Megbírálta őket, néha szitkozódott is, de mindig azt követelte, hogy dolgozzanak jobban. Vasárnap délután az egyik faluban a parasztok az új falut építették. „Hol állnak majd a házak?" — kérdezte Castro. „Az út mentén." „Ô, szerencsétlenek, magatoknak építkeztek, itt fogtok lakni, ennek szépnek kell lennie!" 7- mondotta, s egész hosszában leheveredett a homokra, hogy felvázolja a falu tervrajzát. Majd amikor egy darab kartont adtak neki, arra rajzolta az egészet. Amint látja Castro utazásai nem a demagóg utazgatásai, aki azért mutogatja magát, hogy minél több szavazatot szerezzen. Castro építőmunkát végez. KÉRDÉS: Volt-e kapcsolata a forradalom iránt ellenséges környezettel? VÁLASZ: A Havannában élő franciák eljuttatták hozzánk egyes polgárok panaszát, akik úgy vélik, hogy a forradalom elnyomja a kistőkét és kiskereskedelmet. Ennek következménye lenne a tőke kivonása az országból, amit különben meg lehetne előzni. Castróék nem értenek egyet ezzel, a nagytőkét már régen kimenekítették Amerikába. 1959 január óta Kubából lehetetlen pénzt kivinni. Különben, tudomásom van róla, hogy a nagytőkések és különösen a nagybirtokosok között Castrónak természetesen van ellenzéke, de ennek képviselőivel nem találkoztam... A továbbiakban Simoné de Beauvoir arról beszél, hogy Kuba példája nemcsak Latin-Amerikára nézve jelentős, hanem általában azt bizonyítja, hogy „az ember lehetőségei messze felülmúlják azokat a határokat, melyeket a burzsoá peszszimizmus állított elébe korlátul." Majd így folytatja: Ha eddig ily kitartóan szóltam a kubai forradalom racionális oldaláról, nem szabad megfeledkez nem csodáiról sem. Castro meglepő kísérlet végrehajtását próbálta meg és sikert ért el, mert minden körülményt figyelembe vett, de rendkívüli bátorságra is szüksége volt ahhoz, hogy szinte a semminél kezdje el. Sok Ifjú kubai értelmiségi, aki Battista idején kiábrándulva Európába menekült, mondotta nekem: „Olyan hanyatlás volt az, hogy még csak gondolni sem lehetett ilyen feléledésre." Castro elképzelte, hitt benne és megvalósította. A kiábrándult fiatalemberek újra megteltek hittel, visszatértek Kubába és most tele vannak tűzzel. KÉRDÉS: Az a benyomás alakult ki bennem, hogy más gyengén fejlett országok félnek hozzáfogni a cselekvéshez, mert hallják, hogy útjukon kissé sok, esetleg elháríthatatlan akadályba ütközhetnének. Igv van ez? VÁLASZ: Kubában túlhaladott a lehetséges és a lehetetlen fogalma. Sok országban úgy vélekedtek, mint ahogy azt a Battista idején kiábrándult kubaiak tették: „A helyzet kilátástalan, nincs semmiféle kivezető út!" Most pedig azt mondják magukban: „Miért ne tennénk mi is ugyanúgy? Castro bebizonyította, hogy eddigi helyzetünk tarthatatlan." Castro megmutatta, hogy amit eddig bölcsességnek minősítettek, — a tehetetlenség — megszüntethető. Ebben rejlik a csoda. Ésszerű csoda, mert a helyzet világos megítélésén alapszik és mégis csoda, mert bátorság kellett az ember győzelmének lehetőségébe vetett hithez. Castro és bajtársai bátorságukkal fontos tanulsággal szolgáltak az egész világnak: az ember és létkörülményei nem meghatározottak, nemegyszer és mindenkorra adottak. KÉRDÉS: Olyan „ forradalom ez, mely az ember lehetőségeibe vetett mély hiten alapul? VÁLASZ: Átgondolt hiten! - ez a véleményem. Castro sosem esett idaalizmusba. Országa anyagi lehetőségeiből indul ki, de nem volt sohasem védője annak az Slrealizmusnak sem, amely azzal az ürüggyel, hogy tényekre támaszkodik, nem engedi meg magának, hogy átalakítsa a tényeket. Az ember konkrét lehetőségeire alapozva végeztek számítást. a konkrét körülményekből indultak ki. Ezért a kubai forradalom nem csupán siker, de egyben példa is. Barna Iván fordítása. * * J p f r 1 * i : í

5" »« f* " j* * 1* *• §« «« F' L !»«» Harkovban felépült az egyetem új, impozáns épülete, amely a második legnagyobb főiskolai épület a Szovjetunióban. A 14 emeletes épület belső területe 56.000 négyzetméter. (TASZSZ felvétele) \IR0DA10MR0LKÖNYVEKRÜUÖA könyvkiadás bőséges választékot nyújt az oszi kiadványokból. Nagy számban jelentek meg magyar nyelvű új szépirodalmi, politikai müvek, szakkönyvek. Az alábbiakban rövid ismertetést adunk egy-egy érdekes, figyelemre méltó kötetről. A politikai irodalom értékes kiadványa Marx-Engels Müveinek 3. kötete. E nagy terjedelmű művet Marx és Engels 1845— 46-ban közösen írták. A kötetben szerepel Marxnak Feuerbachról szóló 11 kritikai tézise. A mélyreható történeti, gazdaságtani, nyelvtudományi, esztétikai, filozófia-történeti megjegyzéseken kívül tartalmazza még a francia és angol utópista szocializmus bírálatát, továbbá adalékot nyújt az angol és francia politikai gazdaságtan történetéhez. Engels vátogatott hadtudományi munkái. Engels a hadtudomány, a katonai a lengyel forradalmár Miczkiewicz finoman megrajzolt találkozásán keresztül bepillantást enged a kor szellemi vitáiba. A „Mozart novella" az ifjú zeneköltő és az agg Casanova találkozását festi meg. A szellemes remekműben a feltörő polgári rend tudatos művésze csap össze az idejétmúlt fejedelmi udvar gáláns rokokóvilágának jellegzetes alakjával. Goncsarov: Oblomov című regényében a néptől eltávolodott, semmittevő ember típusát mutatja be. Kuprin: A boszorkány. Oleszja, a gyönyörű lány, akit nagyanyjával együtt boszorkánynak gonelmélet kiváló ismerője volt. Lényegében dol a környék babonás népe, tragikus ő dolgozta fel a marxista hadtudomány szerelmének történetét meséli el $ kisáltalános elméleti alapelveit. A kétkötetes gyűjteménynek az első kötete nagyjából Engelsnek az 1850-es évek végén regény. A kötet ezenkívül még másik három kisregényt tartalmaz, a Grambrinusz-t, a Fehér uszkár-t és a Ribírott hadtudományi műveit foglalja ma- nyikov főhadnagy-ot. Mark Twain: Huckgába. Ady Endre: A fekete lobogó. A kiváló költőnek az egyházi reakciói támadó vezércikkei, heti, napi jegyzetei közül váleberry Finn és Tom Sawyer kalandjai gyermekeket és felnőtteket egyaránt érdeklő nagyszerű regényei ismét megjelentek. Mérimée: Szent Bertalan éjszakája lógatták ki a szerkesztők e kötet írá- című történelmi regénye a XVI. századsait, amelyek 1901 és 1916 között je- beli polgárháborúk és a vallási fanalentek meg nagyváradi és budapesti la- tizmus korának egyik irtóztató, vérlázító pok hasábjain. Ady élvezetes, szellemes pillanatát ragadja meg. Molnár Géza: írásai értékes segítséget nyújtanak fekete reakció" igazi arculatának, a törHullámverés című nagy sikert aratott, ellenforradalmat feldolgozó regénye téne'emben betöltött népellenes szerepé- megjelent második kiadásban. Móra Fenek leleplezéséhez. Akcióban az SS. Az renc: Göröngykeresés cimü írásában saSS tevékenységéről szóló dokumentumok ját életéről ^d közvetlen lírai vallomást, tükrében maga a német fasizmus tárul Pavese: Az ördög kastélya. A fiatalon elénk. Az okmányok során nyomon kö- elhúnyt olasz írót az irodalom már-már vethetjük a hitlerista diktatúra gyilkos klasszikusnak tekinti. Ebben a művében tevékenységét kialakulásától a csúfos bukásig. Sőt, szinte napjainkig, mivel a az olasz értelmiség és a polgárság bizonyos rétegeit bírálja az erkölcs szívóit SS-tagok tevékenysége még ma sem gorú mércéjével. Seinyin: Sírius akció ért véget. Elgondolkoztató és időszerű című izgalma^ kalandregényének a Kaolvasmány ez a könyv. Sok új dokumentummal bővíti ismereteinket a nétyusa tüzérségi fegyver a „főhőse". A németek minden áron meg akarják szemet fasizmusról. Karsai Elek—Pintér rezni ennek a nagyhatású sorozatvetőIstván: Darutollasok. Az izgalmas ri- nek a dokumentációját. Titkos szolgálaportkönyv a Horthy-féle hadsereg meg- tuk egész keleti apparátusát mozgósítják, szervezését és dicstelen „haditetteit" mulatja be. A kötetben ismertetett tényede minden akciójuk kudarcba fullad. Az új fegyver elkészül és éppen ellenük ket még hitelesebbé és színesebbé te- vetik be. Vészi Endre: Lakoma hajnal szik a függelékben közölt dokumentumok ban. A kötet az író legutóbbi években és fényképek. A politikai kiadványok irt legjobb novelláinak gyűjteménye. Szuggesztív erővel idézi a koncentrációs táborok világát, a két világháború közötti nincstelenek küzde'nlét a létért, az közé sorolhatjuk a Szovjetunióban kiadott „Kratkij Ekonomicseszkij Szlovar" Közgazdasági lexikon címen megjelent magyar fordítását is. A kislexikon mint- emberibb életért. Megkapó képeket rajegy 900 címszóban dolgozza fel a poli tikai gazdaságtan és az ágazati gazda ságtanok körébe vágó legfontosabb fogai zol az ú.i mai emberről, o megváltozott, átalakult társadalomról. Fenyő Béla: Columbustól Castroig című ismerettermakat. A lexikon aránylag kis terjedelme jesztő műve epizódok, színes képek ke - „ , rétében feleletet ad a Latin-Amerikával kapcsolatos időszerű kérdésekre. Dürrenmatt: Az ígéret. Az író egy kegyetlen gyilkosság körülményeit és a nyomozást a fogalmak rövid és népszerű megvilágítására késztette a szerzőket. A szépirodalmi alkotások közül a fel sorolást Balzac: Az élet iskolája című regényével kezdjük. Balzacnak e műve az vezető detektívfelügyelö életét, különös Emberi színjáték ciklusába tartozik. Egy -"— " társas bérkocsi utasai a regény szereplői, s az út során sorra lelepleződnek nagyzolásaik. Eleven humor és számos ellentmondásos egyéniségét írja le e művében. Ivanov: Színes szelek. Három kisregényt tartalmaz e kötet, mindhárom írás izgalmas, érdekfeszítő. Lem: A viírói ötlet fűszerezi az életképszerü rész- lágiír csavargója. A regény hőse efféle i-m... —modern Münchhausen, aki a világűrben tett utazása közben mulatságosnál mulatságosabb kalandokon esik át. Maltz: Tüzes nyíl. A történet a náci téboly tetőfokának időszakában játszódik le Németországban és egy egyszerű munkás lelki átalakulását rajzolja meg művészi leteket. Bródy Sándor: Húsevők. Bródy Sándor negyven év alatt több mint ezer novellát írt. Ez a válogatás minden eddigi gyűjteménynél teljesebb képet ad az író elbeszélő művészetéről. Erasmus: A Balgaság Dicsérete. A humanista görbe tükröt tart kora embereinek hibái és a vallási bigottéria elé, igy kapjuk meg eszközökkel. Sadoveanu: Medveszem. A a buja, az oktondi, az aszkéta és a bölcs, a méltóságban pöffeszkedő és a tudományában kérkedő emberek karikatúráit, melyekről a Balgaság nevében mond ítéromán irodalom legnagyobb élő alakjának néhány remekművű novelláját foglalja magában ez a kötet. Zola: Germinal. Áz író ebben az egyik legismertebb regétetett karikatúrák a ma emberének fogyatékosságairól is kritikát mondanak. A kötetet Holbein eredeti fametszetei díszítik. Fiirnberg: Találkozások. A fialetet. A 16. századi kosztümökbe öltöz- nyében a francia bányászok keserves, • • küzdelmes életét örökíti meg. A verses kötetek között a Kincses Könyvek sorozatban megjelent az örökszép Toldi trilógia és a Magyar Irotalon elhunyt német író két nagyobb el- dalom Gyöngyszemei sorozatban kiadott beszélését tartalmazza a kötet. A „Lá- Ady Endre válogatott versei foglalnak togatás Weimarban", az öreg Goethe és el kiemelkedő helyet. Ge

org Klaus

; Jezsuiták, Isten, Anyag Georg Klaus. a berlini Humboldt Egyetem professzora ebben a művében G. A. Wetternek, a nyugat-németországi jezsuita szerzetesnek a dialektikus materializmusról írt könyvével foglalkozik. A szerző a marxizmus klasszikusainak módszeréhez híven nemcsak nagyszabású vitairatban cáfolja a neotomizmus ' új köntösbe öltöztetett régi érveit, hanem egyben kifejti a marxista-leninista filozófia néhány sarkalatos és ma még el nem döntött problémájál is. Wetter könyvében a katolikus ideológiai reakció legfontosabb érveit sorakoztatja fel. s a modern természettudomány elméleteit a marxisia filozófia megcáfolására próbálja felhasználni. Georg Klaus mindezekkel a kísérletekkel szemben bebizonyítja, hogy a legújabb természettudományos felfedezések, amelyek világképünk megváltozását idézték elő (különösen a mikrofizika és a relativitáselmelet felfedezései) nem cáfolják, hanem éppen ellenkezőleg alátámasztják a dialektikus materializmus világszemléletét. A szerző nem kerüli ki az úgynevezett „kényes" kérdéseket sem, amelyekre még nem adtak egyértelmű materialista váiaszt, hanem felvázolja a dialektikus-materialista megoldás lehetőségét, bebizonyítva, hogy a legújabb természettudományos felfedezések is a marxista filozófia iga'zságait támasztják alá. Klaus hangsúlyozza, hogy a katolikus egyház és hivatalos filozófiája, a neotomizmus nemcsak a társadalmi haladásnak. hanem egyúttal a tud >irányosi fej'ődésnek is ellensége, Wetterről pedig kimutatja, hogy elméleti műve szorosan összefonódott az Adenauer-rendszer reakciós, kommunistaellenes poétikájával. Az értékes filozófiai művet a budipesti Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Louis Aragon több szovjet író könyvét fordította már le francia nyelvre, ezenkívül személyesen részt .esz egész sor Párizsban megjelenő szovjet irodalmi mü szerkesztésében. Most Muhtart Auezov „Abaj élete" :ímű müvének második kötetét fordítja. valamint Csukovszkij „Balti égbolt" és Groszman „Igaz ügyért" című müvének fordításán dolgozik. JJJ SZÖ 6 * 1960. október 8. i