Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-07 / 279. szám, péntek

Szeretik a földet Ötödik éve elnökösködik a vlkyi löldmüvesszövetkezetben Horváth Péter, a volt négyhektáros kisparaszt, Szimeth Antal, a HNB elnöke pedig hét éve intézi a falu ügyes bajos dolgait. Már maga az a tény, hogy a falu vezetői nem váltakoznak, arra enged következtetni, megállják helyüket és a dolgokat jól intézik. E jellegzetes csallóközi kisközség a Fehérvíz partján fekszik, alig négyszáz lakost számlál. A falu mindössze két utca, egymás mellett épült házakkal és tágas udvarokkal. A házak csinosak, sok a virágoskert meg a jólétet jelentő vaskapu. Pedig húsz évvel ezelőtt a faluban csak egyetlen vaskapu létezett, ez is „Hideg" földbirtokosé volt. A kapu ma is meg van, de a szövetkezeti tagok piros és zöldre festett kapui sokkal tetszetősebbek. A szövetkezet 375 hektár szántóval rendelkezik. Ennek ellenére olyan eredményekkel dicsekedhet, amilyenekkel másutt nemigen találkozunk. Mindenekelőtt gyógynövénytermesztésükről híresek a szövetkezetesek. Tavaly egy hektárnyi területen kamillát termeltek, ami 52 000 korona jövedelmet hozott. További jelentős jövedelmet jelent számukra a kendermag, melyet az idén tíz hektáron termelnek. A szövetkezeti tagok azonban a legnagyobb jövedelmet a pulykatenyésztésből érik el. Tavaly kísérletképpen 400 pulykát tenyésztettek, ez 20 000 korona tiszta jövedelmet je| Ahol az év | | nyolc hónapot jelent | & Szép eredményekről szóló jelenté-^ ^seket küldtek a járási nemzeti bi- S \ n 1/ňDÍ^ai i

óróp ôrrrrúc C7fl- O ^ Blažicén, Pédren és még néhány sző- í k vetkezetben, ahol a tejfelvásárlás évi § íj tervét 8—9 hónap alatt teljesítették. § ..,„„.,„„„„„% lentett. Ez idén már 1600 pulykával bővítették állományukat és a legszerényebb számítások szerint is 160 ezer korona bevételre számítanak. — Milyen ez a szerény számítás? - faggatjuk Horváth elvtársat. — Hát olyan — magyarázza az elnök, hogy pulykáink már most 5 kilót nyomnak, de novemberig egész biztosan 6—7 kilóra meghíznak. Mi ennek ellenére mégiscsak ötkilósakat számítunk. Tehát 1600 pulyka szorozva öttel, 8000 kilogramm pulykahúst - eladási ára kg-onként 20 korona — vagyis végeredményben 160 000 korona hasznot jelent. A vlkyi szövetkezeti tagok kezdetben kacsatenyésztéssel foglalkoztak. A Fehérvíz erre igen jó feltételeket nyújtott. Ennek ellenére tavaly bevezették a pulykatenyésztést is, amely várakozáson felüli eredménynyel zárult. A szövetkezet csupa törzskönyvezett pulykát tenyészt és ezen a téren a bratislavai kerületben ők rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal. Ahogy Mikóci Károly, a szövetkezet agronómusa mondja, az idén 300 tojót hagynak. Ez — ismét csak szerény számítás mqllett — 9000 tojást jelent. Jövőre még nagyobb állományt terveznek. Szép sikereket érnek el a vlkyi EFSZ-ben, azonban néhány nem kívánatos jelenség is előfordul. így például annak ellenére, hogy magas terven felüli állatállománnyal rendelkeznek, (70 szarvasmarha, ebból 28 tehén esik száz hektárra) a tejhozam igen alacsony. E fogyatékosság megszüntetése érdekében az alacsony tejelékenységű teheneket kiselejtezik, helyettük magas tejelékenységű példányokat vásárolnak. A kapásnövények betakarítása nagy feladatok elé állítja a földműveseket. Különösen a cukorrépa szállítása ütközik nagy akadályokba. A legközelebbi vasútállomás 16 kilométerre fekszik tőlük. így hát a szállítás sok időt és fáradságot igényel. A vlkyi szövetkezet gazdaságilag kiegyensúlyozott szövetkezet. Terméseredményei gabonából dicséretre méltók. Búzából 28 mázsa, árpából .pedig 32 mázsa hektáronként. A legnagyobb sikerüket 'azonban az elnök szavai .szerint aiínak köszönhetik, hogy a szövetkezet valamennyi tagja szereti a földet. Fűry Józsel A SIKEREK ESZTENDEJE LESZ... AZ ÜZEM munkásait néhány nappal ezelőtt két esemény tartotta lázban. Az egyik az üzem fennállásának 60. évfordulója, a másik ennél is jelentősebb. Ugyanis az idén már másodszor nyerték el az Általános Gépipari Minisztérium és a Gépipari Szakszervezeti Szövetség vörös zászlaját. — Jó kezdete ez azon vállalásunknak, hogy a jubileumi év a sikerek esztendeje legyen — mondotta Ivanič elvtárs, a Nové Zámky-i Elektrosvit üzemi bizottságának elnöke. Már az elmondottakból is sejteni lehet, hogy a gyárban mind az év első, mind a második negyedében valóban szép eredmények születtek. Ezt bizonyítja az újra elnyert vörös zászló. Az üzemben Pásztó Gyula tervezővel indultunk az „ismerkedésre". Nyomban az indulás .után találkoztunk a siker első titkával. Alacsony épületben furcsa alakú gép mellett állunk. — Teljesítőképessége — mondja a tervező — nyolcszorosa az előzőnek. Előnye, hogy a présfej kicserélésével különböző vastagságú és alakú idomokat lehet rajta sajtolni. Ilyen idom lehet pl. a neoncsöveken a polisztirol műanyagból készült rácsozat. Az új hidraulikus formázógépet tavasszal kaptuk az NDK-ból. Ha már a gépesítésnél tartunk, megemlítjük, hogy az Elektrosvit idei eredményeinek elsőszámú fokozója éppen a gépesítés. E téren sok történt az üzemben. Több munkahelyet, köztük a hűtőszekrényeket előgyártó részleget szállítós/erkezettel látták el s más termelési részlegeken — lámpák gyártásánál és szerelésénél — félautomatákat helyeztek üzembe... Az üzem udvarán áthaladva az egyik épület sarkán — közszemlére kitéve — deszkából készült, elején üveggel ellátott szekrényben kiállított tárgyra lettünk figyelmesek. — Ez egy igen értékes újítás — szólt a kísérőnk. Az újítás — melyet Sebők és Baconi elvtársak dolgoztak ki - a következő: A kétcsöves, felülről fémmel védett lámpákon a transzformátort és a kondenzátort eddig a lámpák tetején helyezték el. Az újítók eljárása szerint azonban már a lámpák egyik végébe teszik, ami előnyösebb, mert kisebb helyet foglal el s emellett a lámpán jelentős a megtakarítás is. Darabonként körülbelül 2 kg. bakelitot és több méter vezetékdrótot takarítanak meg. Az évi megtakarítás összege az e típusú lámpáknál 600 ezer korona. Ez csak egy az év elejétől benyújtott 128 újítási javaslat közül, melyekből, 59-et már megvalósítottak a termelésben. Természetesen a gépesítés, az újítómozgalom mellett óriási szerepet tölt be az üzemben a szocialista munkaverseny, amelyben 100 százalékos a dolgozók részvétele. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENYBEN legjobb eredményeket a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák érték el. A címért 60 kollektíva versenyez 468 taggal. 3 kollektíva, közöttük Fehérváry Géza kollektívája az 521. számú lámpagyártqÄszlegen már 1959 októberétől a Tím büszke tulajdonosa. A szocialista munkabrigád, valamint a mindenki dlogozzék újító módon nevű mozgalmak további felvirágoztatása érdekében az üzemi bizottság és a műhelytanácsok mellett aktívákat létesítenek, melyek a műszaki tudományos társaság üzemi részlegével hozzásegítik a kollektívákat a hasznosabb és előnyösebb munkamódszereknek a termelésbe való bevezetéséhez. Az év elején kidolgozott összüzemi vállalásban az üzem dolgozói elhatározták, hogy az évi gyártási tervet 101 %-ra teljesítik. Később úgy döntöttek, hogy ezt 0.4%-ka! túlszárnyalják. Ez a termelésnövekedés sst jelenti, hogy csak hűtőszekrényekből 250 darabbal többet termelnek az év végéig. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy az évi tervet december 28-ig teljesítik, s az önköltséget csak 99,7 °/o-ra merítik ki... A HARMADIK ÖTÉVES TERVRE gondosan készülődnek az üzem tiol-gozói. Ez indokolt is, mert a harmadik ötéves terv feladatai nagyok. Elég, ha csak annyit jegyzünk meg, hogy ez idő alatt közel 60 új gyártmányt kezdenek előállítani. Jövőre 10-nek a megvalósítását vették tervbe. Ezek egyike a 398 számú új hűtőszekrény, melynek űrtartalma — az eddig gyártott 80 liter helyett — 100 liter lesz. Gázra fog működni és a hűtés célját szolgáló részt sok ésszerűsítéssel látják el... Kezes Józset A harmadik ötéves terv idején Rožňovban 5 millió televíziós képernyőt készítenek. Gyártásuknál speciális készülékeket használnak. Első felvételünk: Jaroslav Brada világító anyaggal tölti a képernyőket. A második felvételen ügyes kezú lányok pontos műszerekkel mérik az apró germánium Iemezecskéket. A parányi alkatrészeket váákumos pinzettákkal helyezik a mérő műszerre. (V. Švorčík — ČTK felvétele) A tudományos ateista propaganda szorosan összefügg a dolgozók kommunista nevelésével A

fejlett szocialista társadalom építésének egyik feladata a nép politikai, erkölcsi és kulturális egységének elmélyítése a marxizmus-leninizmus szellemében. t A dolgozók boldog és szabad életének egyik elengedhetetlen feltétele a dolgozók tudományos világnézetre nevelése és átnevelése. A termelőerők fejlődésének fokától és ütemétől, az igazi megismerés szükségétől, az öntudatosság fokától, a helytelen nézetek, hamis elképzelések és mindenfajta csökevények gyors leküzdésétől függ, milyen gyorsan haladunk előre kommunista céljaink felé. A CSKP XI. kongreszszusa kiemelte, hogy fokoznunk kell a kommunista világnézet ...kérdéseivel foglalkozó nevelőmunkát". A vallási csökevények elleni harc szerves része a tőkés társadalom ideológiai öröksége ellen folytatott küzdelemnek. A dolgozók tudományos ateista nevelésének is ezért van olyan nagy szerepe a szocialista kulturális forradalom egész folyamatában és ezért válik a nevelés és az átnevelés általános folyamatának elválaszthatatlan részévé. A szocializmus ellenségei, akik másokat is maguk szerint ítélnek meg, mindenképpen azt igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy a kommunisták ideológiai nézeteik terjesztésével üldözik a vallásszabadságot. Államunk, a proletárdiktatúra feladata — a szocialista társadalom felépítése. Ezt a feladatot azonban csak az embarek tudományosan alátámasztott és az objektív törvényszerűségekkel összhangban irányított tevékenysége alapján teljesítheti. Államunk egész politikája: a szocialista termelési viszonyok kibővítése és megszilárdítása, a gazdaság tudományos irányítási módszere, a gondoskodás az új nemzedék neveléséről, a szak- és általános műveltség kiterjesztése, az életszínvonal emelése, a békepolitika - a tudományos materialista világnézetre épül. & Hamunk elvi viszonyát a valláshoz és az egyházakhoz a vallásszabadsággal vagy a felekezetnélküliség szabadságával cserélik fel. Az állam a hit, a lelkiismereti szabadság szempontjából nem avatkozik be az emberek magánéletébe. Nem tiltja a vallást. Alkotmányunk leszögezi: „A vallásszabadság biztosított. Mindenki bármilyen vallást vallhat vagy felekezetnélküli lehet; mindenki gyakorolhatja vallását, amennyiben az nincs ellentétben a törvénnyel. A vallásos hittel vagy meggyőződéssel nem indokolható a törvény által megszabott polgári kötelességek teljesítésének megtagadása." (Az alkotmány 32. cikkelye.) Nemcsak az alkotmány hirdeti, hanem az állam (a burzsoá kinyilatkoztatásoktól eltérően) biztosítja is a vallásfelekezetek teljes szabadságát, a vallási szertartások végzését, a vallási egyesületekbe tömörülést. Államunk biztosítja ezt a szabadságjogot. Az állami szervek csak akkor lépnek közbe, ha a vallást, vagy az egyházat törvényellenes tevékenységre használják fel. Az állam szempontjából a vallás a polgárok magánügye. Ez azonban viszonyaink közepette nem jelenti azt, hogy az állam közömbös legyen a vallási köd terjesztése iránt. Hamisak az olyan kísérletek, melyek egyházpolitikánkat így magyarázzák: az államnak nem szabad a maga eszközeivel kibontakoztatnia a nép, főként az ifjúság tudományos ateista nevelését az iskolákban és az iskolai nevelés keretén kívül. Ellenkezőleg, minden állami intézménynek a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel tevékenyen részt kell vennie a tudományos világnézet terjesztésében. A vallási eszmékbe és elképzelésekbe vetett hit nem jelent leküzdhetetlen gátat a kommunisták és a hívő dolgozók között. A döntő: viszonyuk az államhoz. A párt ezért sohasem tartotta és ma sem tartja ellenségének a hívő dolgozót. A párt ideológiai, nem pedig a hívő polgárok ellen irányuló politikai vagy adminisztratív harcként értelmezi a vallás leküzdését. A szocialista társadalmi rendszer az emberek öntudatos tevékenységére épül. Fejlődésének szükséges feltétele a dolgozók egyre szélesebbkörű öntudatos részvétele a társadalmi ügyek irányításában és igazgatásában. Ezért a párt nemcsak a nép politikai és gazdasági felszabadulásáért küzd, hanem azért is, hogy felszabaduljon a szellemi rabságból. A marxizmus-leninizmus világnézete, mely megszabja a párt tevékenységét és amelyet a párt az egész társadalomban terjeszt, tudományos és materialista, tehát következetesen ateista is. A párt ezért nem lehet közömbös a vallás iránt. A párt eszmei harca a vallás ellen az egész párt ügye, valamennyi párttag ügye. A párttag nem lehet hívő, hanem aktívan küzdenie kell a vallási előítéletek ellen. A pártszervezetek kötelessége mindenképpen és türelmesen elősegíteni a marxi-ienini nevelést, hogy az egyes párttagok, akik bizonyos mértékben még a vallási csökevények hatása alatt állnak, megszabaduljanak tőlük. A forradalmi proletariátus pártja szempontjából a vallás niint nem tudományos tanítás nem lehet magánügy. A kommunista párt elvi viszonyát a valláshoz ez a marxista jelszó fejezi ki: „A párt szempontjából a vallás nem magánügy." Ez éppúgy érvényes a kapitalizmus idejében vívott pártharc időszakára, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet és a szocializmus időszakára. Lenin a meghunyászkodó nézetekkel szemben kijelentette: „Mi azt követeljük, hogy az állam tekintse magánügynek a vallást, de semmiképpen sem lehetünk azon a nézeten, hogy a vallást saját pártunk is magánügynek tekintse." (Lenin müvei 10. kötet, 74. oldal, Szikra kiadás.) Tehát feltétlenül fontos, hogy minden pártszervezetben megköveteljük az ateizmus, azaz a marxizmus-leninizmus, a tudományos világnézet szellemében vegzett nevelőmunkát. Bár a párt alapszabályzata nem tartalmazza az ateizmus követelményét, mégis egyes cikkelyeiből kitűnik ez a követelés. „Csehszlovákia Kommunista Pártja az azonos elveket valló embereknek — kommunistáknak — ... önkéntes harci szövetsége." - mondja alapszabályzatunk, majd rámutat, hogy a párt „tevékenységét a marxizmus-leninizmus elmélete szabja meg". Idealista alapon lehetetlen a helyes politikai irányvonal érvényesítése, mivel a párt politikai irányvonala elválaszthatatlanul összefügg a marxizmus filozófiai alapjaival. A pártnak a marxista-leninista elméletre épülő eszmei egysége a burzsoá ideológia csökevényei ellen folytatott sikeres harc feltétele a szocializmus és a kommunizmus sikeres építésének egyik feltétele. Egyes hívők gyakran helytelenül azzal érvelnek, hogy vallásos nevelés és valláserkölcs nélkül állítólag nem létezhet nevelés. Hruscsov elvtárs Groussardnak, a francia Figaró tudósítójának adott nyilatkozatában nagyon helyesen mutatott rá a különbségre a keresztény álerkölcs és az igazi erkölcsösség között. „Gyakran badarságokat beszélnek rólunk, kommunistákról. Azt állítják, hogy ha az emberek nem hisznek istenben, akit jóformán világosan el sem tudnak képzelni, akkor az emberek nem képesek betartani a humanizmus fennkölt elveit. Pedig a kommunisták a leghumánusabb emberek, mert nem azért küzdenek, hogy csak 6k éljenek jól... Mi úgy véljük, hogy minden embernek joga van a munkához, a jó élethez, melyet társadalmunk mindenkinek biztosítani tud. Ez talán nem humanizmus? A mi eszményeink, a mai meggyőződésünk az élő emberről, a társadalomról, a nép életéről való gondoskodás. Azt hiszem, ez sokkal jobb, mint hinni istenben és közben kifosztani az embereket, akik másokra dolgoznak, kidobni őket az üzemekből és gyárakból az utcára, amint ezt a hívő kapitalisták teszik. (Moszkvai Pravda 1958. március 27. száma). A kommunista humanizmus és erkölcs jellegzetesen megnyilvánul a népek fáradhatatlan békeharcában. Ojra felidéződnek emlékezetünkben Hruscsov elvtárs szavai a képmutató polgári erkölcsről. A XXI. pártkongresszuson kijelentette: ismét szólni kell Adenauer kancellár szerepéről, aki fél, hogy Németország békés, demokratikus alapon egyesül. Álláspontja teljességgel érthetetlen. Ellenkezik a józanésszel és a német nép érdekével. Adenauer a kereszténydemokrata párt vezetője. Azt hinné az ember, hogy azok az evangéliumi tanok vezérlik, amelyeket olyan szívesen hangoztatnak pártjában. De a valóságban ez a „keresztény" egyik kezében keresztet tart, a másikkal pedig atombombát akar megragadni. Legfőképpen a bombára számít, holott az efféle nézetek sem az avengéliumi igékkel nem férnek össze, sem a német nép nemzeti feladatainak megoldását nem segítik elő." A társadalmunk haladó humánus törekvését kifejező kommunista erkölcs nagy erő, mely elősegíti a kommunizmus sikeres építését. Felemeli az embert, harcossá neveli, az élet alkotójává, aki a természet és a társadalom objektív törvényeit az egész emberiség érdekében használja fel. Erkölcsös az, aki minden erejét a kommunista társadalomért folytatott küzdelemnek szenteli. Mi az oka annak, hogy a vallás még ma is él az emberek gondolkodásában, bár már egyáltalán nem vagyunk tehetetlenek a természet erőivel szemben, s osztálygyökereit - az embernek ember általi kizsákmányolását teljesen felszámoltuk? A vallás fennmaradása okainak felismerése a vallási csökevények eredményes leküzdésének és ebben a helyes módszerek alkalmazásának az alapja. A vallás létezésének okai tárfolytatás a 6. oldalon), lOj SZÖ 5 *' 1960. október 1.