Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-01 / 273. szám, szombat

v • •: - T ^ - y -< š* Y « , Hr - Níl ' V-, 'I . I S :MáM. x ' • -í C "' • . . ŠÍJ •4: .k vf Wé&tmm feŕs j: & , .-« m m * wiíé - V~ Vintiŕov meiiett új barnaszénbánya feltárásán dolgoznak, mely a tisovoi kombinátot látja majd el szénnel. A munkáltatok csehszlovák gyártmányú gépekkel gyors ütemben folynak. Kéjünkön a plzeňl Lenin-művekben gyártott K-800-as kotrógép mjunka közben (J. Saroeh - ČTK félvj Košicén befejezték az új rendezó'pályaudvar építését fČTK) - A košicei vasútépítő részleg dolgozói az új vasúti gócpontom befejezték a rendező pályaudvar építését. Az építkezésnél 600 ezer köbméter földet helyeztek át, 25 kilométer sínt fektettek le és 102 váltóegységet helyeztek el. Az új rendezőpályaudvar —, mely műszaki berendezésével a legkorszerűbbek közé tartozik — a Keletszlovákiai Kohómü felépítése után is megfelel az igényes Szállításnak. Ugyanakkor biztonságosabb lesz a személyszállítás, mivel a főpályaudvaron tehervonatok nem fognak közlekedni. A vasútépítő részleg dolgozói a rendezőpályaudvar építését három hónappal a tervezett határidő előtt fejezték be. EGY KOLHOZELNüK Az ÜJ SZÖ simára írta: A. ROZSKOV. Megtérül a befektetés Beköszöntött az októbe*. Magával hozta az ősz legnagyobb élményét, a szüretet, amit gyermek és felnőtt egyaránt örömmel •fogad. A Kis-Kárpátok déli lejtőin a borospincék felől messzire hallatszik a hordók kongatása, a szőlőszedésre oly tipikusan jellemző utolsó előkészület. A kiürült edények rövidesen megtelnek, hogy a jó hangulatra vágyó szórakozóknak ízletes nedűt szolgáltathassanak. Azonban örvendetes tény, hogy a szőlő nemcsak a Kárpátok oldalaira szorítkozik, tőle lejebb a Csallóközben is egyre nagyobb teret hódít. — Nagyon jól emlékszem, mondja Bors István, a szövetkezet elnöke — ezen a helyen ízletes szőlő termett. Csak az első világháború alatt, amikor a férfiak bevonultak, nem volt aki kezelje, így sok tönkrement belőle, ami megmaradt, inkább kivágták, minthogy felújítottak volna. Így Malinovón hoszszú időn át szünetelt a szőlőtermelés. Mikor megalakították az egységes földművesszövet kezetet, ismét felvetődött a szőlőtelepítés gondolata s a következő évben riozzá is kezdtek valóra váltásához. Igaz, a régi szakértők már kiöregedtek, de a fiatalok nem hátráltak meg az újdonságtól. Nagy lelkesedéssel kezdtek az ültetéshez. Az első évben két hektáron, a következőben ismét kettőn ültettek rizling-, sylváni- 'és malaga nemesített fajtákat. Ma, amikor már 5-6 éves a szőlő, az a nézetük; jövőre ismét egy hektárnyival bővítik, hogy fokozatosan 6-8 hektárt tegyen ki a terület. Hogy miért van olyan kedvük hozzá? Szőlőjük nagyon szép, mert kellő gondot fordítanak rá. Ötször permeteztek a nyáron, kétszer kénborral szórták be. Betegségnek nyoma sem látszik a leveleken. A tágas sorközöket egy robot-motor stogítségével tartják tisztán. Egyszóval olyan a szyilôjiik, akár egy virágos ketit. Ha az ember ránéz, ke.'jlemes érzés hatja át. Ez az, ami mindannyiuknak'' kedvet ad a szőlőtermeléshez. —> De a kezdet nem volt ilyen könnyű — jegyzi meg Bartos István, a vincellért,. Előfordult, hogy a permetezők után a tőke alatt egész tócsa maradt. TöbbiVik a bordói lé elkészítése is gondot okozott.) A metszés még ma sem a legjobb, mert nem mindegy, hogy a ' töke melyik részén vnarad csap és hány szemre hagyják. Ettől függ a szőlőtőke formája és ami még fontosabb, nagy kihatással van a terméshozamra. De hovatovább niiind jobban megy M I - mutat bizakodva az életerős venyigékre. Ahogy a tömött szemű fürtöket szemlélem, önkéntelenül is eszembe jut, hány kiló, mázsa, sőt tonna behozatalára van szükség, hogy fedezhessük a szükségletet. Hány hektoliter bor jön be hazánkba drága valutáért s vajon mibe kerül a hazai termelés? A szövetkezet irodája felé vezet az utam. Ott úgy van feltüntetve, hogy a szőlő és a hozzá tartozó 8 hektárnyi gyümölcsös ápolására 2071 munkaegység szükséges, amiből bőven telik az összes munkálatok elvégzésére. Már az autóbuszban ültem, mikor azon vettem észre magam, hogy a látottakat, hallottakat latolgatom. Vajon nem kevés-e az a 68 hektoliternyi hordó ? S mennyire lesz szükségük, ha tíz éves lesz a szőlő. (bj) százalékot is. A Fučík az 19591960-as bányászévben 104 százalékra teljesítette a tervet és terven felül 62100 tonna szenet adott a népgazdaságnak. Bányászból lett igazgató. A szocialista munka hőse. Egy a hét közül, akiknek a szocializmus győzelme terén elért kivételes érdemeiért adományozta ezt a legmagasabb kitüntetést köztársaságunk elnöke. Ä bánya élete A Fučíkot korszerűsítik, modernizálják. De az igazgatósági épület még i egyszerű fabarakk. Ott ülök a Miska ^íróasztala előtti tárgyalóasztalnál. IReggel fél nyolc. — Miska elvtárs, számoljon be Í

gy tipikus munkanapjáról — kérem. — A reggeli műszakváltás előtt, 51 hatkor járok be. Rögtön a báli yászok közé megyek az öltözőbe, ííiert ilyenkor ott találom azokat is, <i kik készülnek a mélybe, azokat is, e^kik befejezték a munkát. Elbeszélgetek velük,, bárki elmondhatja a píanaszát. Ismerjük egymást. Fél éttől fél nyolcig vezető munkatársi lim egyenként teszik meg jelentéseiket. Közben átszaladom a Rudé pcávot. Fél nyolckor van az ún. „rapJort", ezen együttesen vesznek részt a főmérnök, a termelésvezető igazg a tóhelyettes és a két bánya vezetčíi. Ez a „raport" természetesen nem vajlami katonai jellegű aktus, hanem a tárgyalóasztal körül ülve tárgyaljunk meg az előző nap eseményeit és a .munkanap feladatait. Nyolc órákon leszállok a mélybe, felváltva látoclatom meg az egyes munkahelyeket , elsősorban azt, ahol valami nincs ren 3ben. Az érdekeltekkel egyetértés l>en a helyszínen megteszem a szüitséges intézkedéseket. Délután már; érdeklődöm, milyen volt az intézlóedés foganatja. Közben jönnek az s mberek, vagy telefonálnak. Előfordult, hogy hajnali négy órakor kerustek a lakásomon. A legtöbb panasz^ akörül van, hogy még mindig kevéj; az új lakás. Pedig kapunk jócsKj án Havírovban, az új városban. Késő estig szolgálatban vagyok. Miska élete — No és mit szól ehhez a család? Mikor, tanul, mikor olvas? Mikor vesz részt kulturális rendezvényeken? — faggaS om tovább. L— i\ család megszokta. Ostraván szép lakásunk van, rádiónk, Éelevizorunk. Az asszony megtanult autót vezetni, ő élvezi a kocsit tizenhárom éves kisfiammal. A szabadság idejét együtt töltöttük Szocsiban. Szépirodalomra, színházra, hangversenyre alig marad időm, rendszerint; akkor, amikor hivatalosan Prágában jt/agyok. Otthon esténként a műszaki {irodalmat, az új munkamódszereket; tanulmányozom, a pártoktatás keltében egyénileg tanulok. Napközben? részt veszek a technikusok klubjának műszaki és ökonómiai előadásain, a párt aktíváin, tanácskozásain, amelyek igen tanulságosak szánjdomra. Elég rendszeresen látogatom választókerületemet, Petrvaldot, Oi$ovát, Rychvaldot. Előkészület a munkaidő lerövidítésére A rövidebb munkaidő kísérletiképpen való bevezetésére a gazdalsági vezetőség, a párt-, a szakszervezet, a CSISZ - kihasználva a Lúdvík! tapasztalatait - megtették a kaellő előkészületeket. A sikerben nem <kételkednek, mert minden politikai és műszaki-szervezeti intézkedést a fejtési terv növelésével kapcsolatban megtárgyaltak a dolgozókkal. Né;m hivatalosan már szeptemberre magasabb fejtési eredményt terveztek s bizonyos napokon el is érték. Antonín Sendík csoportjának például a rendes munkanapon 570 tonna kőszfen a fejtés terve. Egyes napokban eléfték már a 680 tonnát és a megnagyobbodott munkatervet 7885 tonnáival túlteljesítették. Egyes kombájnénál fejtő csoportok bevezették p négyműszakos munkát olyképpen, hogy ugyanannyian dolgoznak, minit előzőleg három műszakban. Ez azon-i ban nem jelenti azt, hogy műsza-< konként hat órát dolgoznának. A céL a kombájn állandó kihasználása. Míg azelőtt műszakváltásonként a kombájn átlag másfél órát állt, most állandóan üzemben van. Azelőtt a délutáni műszak 14 órakor kezdett, most 12 órakor. A reggeli műszaknak segítenek eltakarítani a szenet, áthelyezik a felszerelést, lerakják a kábelt és átveszik a kombájnt. Ezáltal meghosszabbodott a kombájn munkaideje és 24 óra alatt több szenet ad. A munkaidő egy bizonyos részében tehát két részleg együtt van a mélyben és segít egymásnak. Az eredmény, hogy a Komúrka-csoport 9281, a Volný-csoport pedig 5383 tonnával teljesítette túl a megnagyobbodott tervet. Megtették az első kísérleteket (egyelőre minden tapasztalat nélkül), hogy a Komúrka-csoport a szénfalon egymással szemben két kombájnt egyszerre foglalkoztasson. Mindebből arra következtetnek, hogy a megnövekedett terv reális. A dolgozóknak sok jó észrevételük, ötletük volt és belátták, hogy a többlettervet saját munkaerő-tartalékukból kell fedeznlök, mert különben megdrágulna a termelés. Érdekes például az a kötelezettségvállalás, hogy az eddigi gyakorlattól eltérőleg, amikor a munkaidő után fáradtan vettek részt a havonkénti termelési értekezleten, úgy határoztak, hogy termelési értekezleteiket, az új technikára vonatkozó szakmai oktatást az egyik szabad napon tartják. Az is bölcs határozat, hogy e célból nem fognak bejárni" a bányába, hanem a lakóhelyükhöz legközelebb eső kultúrteremben, vagy valamelyik vendéglő különtermében találkoznak. Ezeket az értekezleteket aztán tanulságos film vetítésével, vagy egyéb kulturális műsorral kötik egybe, amelyen a családtagok is részt vehetnek. Nagy serkentője a versenynek, hogy a Fučík Nagybánya két bányájában foglalkoztatott 10-10 csoport előző nap legjobb eredményt elért 3-3 csoportvezetőjének fényképét kifüggesztik a bánya dísztábláján. Miska a szocialista munka hőse. De azért, ha mosolygó arcét nézed, ha közvetlen, zamatos, néha borsos, ostravai tájszólását hallod, széles gesztusait figyeled és persze határozott intézkedéseit követed, nem valami hős típus. Egyszerű ember, aki megértéssel van másokkal szemben. Életerő, kiváló szervezőtehetség, tudás, mélységes emberi érzés: ez Miska. De hát ez mind elég lett volna ahhoz, hogy az Urxon, a Fučíkon kigyulladjon az életet jelentő vörös csillag fénye? Nem, ez csak hozzásegített ahhoz. Mert csak a kollektíva ereje mindenható. SZILY IMRE A

széles aszfalt-országútról hirtelen lekanyarodik egy mezei út, melyet két oldalán sűrű dió-, meggy- és almafák szegélyeznek. Az utasnak az az érzése, hogy egy hatalmas gyümölcsösben van, bár köröskörül, amerre szem ellát beláthatatlan sztyeppe terül el. A láthatáron már fehérlenek a gyümölcsfák mögül előkandikáló háztetők, távolabb pedig az állattenyésztő farmok szélmotorja mered az ég felé, — azt hinné az ember, hogy valamilyen gémeskút nyújtogatja a nyakát. Az állattenyésztő farmok mögött keskeny vízerecske kéklik. Csekolteni faluban vagyunk, a híres moldavai állattenyésztő kolhoz központjában. A csekolteni parasztok sok termelési ágú gazdaságukban gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt termesztenek, de legfőbb termelési irányzatuk a tej- és hústermelés. Erről beszélgettem én is Borisz Gluskovval, a mezőgazdasági artyel szervezőjével és állandó elnökével. A falu szülötte. Apja Csekolteniben volt tanító. Glusko elvégezte az agronómusi iskolát és visszament a szülőfalujába dolgozni. Most az egész köztársaságban nagy neve van kolhozának. Nemrégen a szovjetország élenjáró mezőgazdasági dolgozóinak moszkvai ertekezletén Glusko is felszólalt. Volt mivel dicsekednie: A kolhoz minden száz hektár mezőgazdasági föld után több mint száz mázsa húst és 285 mázsa tejet termel ki. De ezt csak most érte el. Nem volt ilyen rózsás a helyzet a háború után, a kolhoz megalakulása idején. 1944-ben a front végigvonult Csekoltenin. A falu romokban hevert. Több mint 300 embert döntött sírba a tífuszjárvány. S az eddigieket újabb csapás követte: az aszály. Az őslakók sem emlékeztek ilyen nagy szárazságra. A mezőn minden kiégett, a föld megrepedezett a hőségtől. Éhínség tört ki és a csekolteniek már azt hitték, hogy kihal az egész falu. Az emberek még nemigen ismerték a szovjet rendszert, hisz csak nemrég lettek tagiai a nagy szovjet családnak. Ezért nem is számítottak arra a segítségre, amelyet a szovjet állam az aszálysújtotta vidékeknek nyújtott. Nehéz időben kezdték meg a csekolteniek a közös gazdálkodást az államtól díjtalanul örökbe kapott földön. Ma már mosolyognak a parasztok, ha visszagondolnak, hogy az első időben csak 11 pár ökre és 7 pár lova volt a kolhoznak, de se marhája, se disznaja, sőt még egy haszontalan ösztövér tehénkéje sem volt. A kolhoz állattenyésztő farmjain most 2200 szarvasmarhát, 4000 sertést, 30 000 baromfit tenyésztenek. Ilyen nagy átalakulások történtek Csekolteniben az elmúlt tizenhárom év folyamán. Megkérdeztem Gluskot, miben van sikereik titka? — Egyszerű a titka sikereinknek: az emberek hittek a kolhozrendszerben, a tudomány és a technika erejében! gen, ez a nyitja sikereiknek. Én is megértettem ezt, amikor beszélgettem az emberekkel, megismerkedtem a gazdasággal, Glusko munkájával. Glusko időközben elnyerte a mezőgazdaságtudományok kandidátusa tudományos fokozatot... A falu közepén, egy kertben hatalmas ház áll. Itt van a Szovjetunió Tudományos Akadémiája moldavai fiókintézetének kísérleti telepe. Alapítását Glusko kezdeményezte. Felkereste a tudósokat és kijelentette: — önök a tudomány és a mezőgazdasági termelés kapcsolatáért hadakoznak. Kolhozunk ad földet, kísérleti állatokat Önöknek a kutatómunkálatokhoz. Eredményeiket azután majd felhasználjuk a kolhoz gyakorlati munkájában. A kezdeményezést felkarolták. Tudósok telepedtek le fiáluk. A kolhoz agronómusai és zootechnikusai jó segítőtársaknak bizonyultak. A csekolteni kolhozban 14 szakember dolgozik. Brigádokat és farmokat, egész gazdasági ágakat irányítanak. Az agronómusok és zootechnikusok mind csekolteni parasztgyerekek. A kolhoz nagy anyagi segítségben részesítette őket, amikor tanulmányaikat végezték a főiskolákon és technikumokon, nagyobb kolhoz-ösztöndíjat küldözött nekik. V f A tudósok és szakemberek baráti együttműködést folytatva segítették a kolhozparasztokat a komolyabb feladatok megoldásában. Csetirkin professzor például felbecsülhetetlen szolgálatot nyújtott az artyel fajnemesltésének kibővítésében. Irányításával az ukrán fehér fajtájú kandisznókat moldavai sötét fajtájú anyasertésekkel keresztezték. A malacok nagyon jó, bőhusú hibridfajtának bizonyultak. A kolhoz észt vörös bikákat és teheneket, pekingi kacsákat, leghorn tyúkokat szerzett be. Ettől számítják a kolhoz állattenyésztésének rohamos kibontakozását. T

ermészetesen az állattenyésztő farmok ellátása fajállatokkal csupán kezdete volt a nagy munkának. A soron következő feladat a szilárd takarmányalap megteremtése volt. Ezért küzdöttek, megtörve az évszázados moldavai hagyományokat. A moldevaiak azelőtt szemesterménnyel, főként kukoricával etették a sertéseket. Ez persze igen sokba került, mert a kukoricában — . bár sok takarmányegységet tartalmaz — kevés az emészthető fehérje, amelyben az állati szervezet igen nagy hiányt szenved. A kolhozelnök jegyzetfüzetében rövid bejegyzés jelent meg: „A takarmánynövények gazdagok a fehérjékben, de milyenek?" Glusko mint tudós és szakember persze ismerte ezeket a növénykultúrákat, azt azonban nem tudta, hogy a csekolteni földeken melyikből érhető el a legnagyobb terméshozam. A kérdést a kolhoz tudományos tanácsának ülésén vitatták meg. Hogy mit végeztek, azt Joszif Buhar, a tudományos akadémia csekolteni intézetének tudományos munkatársa, egy csekolteni kovács fiá mondotta el nekünk: — A kolhozelnök vezetésével több növénykultúrát próbáltunk ki a kísérleti parcellán. Vis^pnyaink közepette legjobban a nálunk Moldáviában termesztett új növény - a bükköny vált be. Megnéztük a bükkönyt a kolhoz földjein. Alacsony, borsóra emlékeztető kis bokrok, a lapos hüvelyekben 3—4 szem lapul meg. A kolhoz akkor mindössze, fél pud bükkönyt vételezett a kutató állomástól, most pedig sok moldavai kolhoz követi a csekolteniek példáját. A bükköny jól beválik: jó koncentrált takarmányul szolgál és sok, nitrogénbaktériumot tartalmazó gumó marad utána a földben, így az ősziek előtt is nagyon jó mint elővetemény. G

lusko jegyzetfüzetében Ilyen bejegyzéseket találhatunk: „Kevert és sűrített vetések", „Kettős termés". Az elnök füzetében böngészve elmondja, mit jelentenek e kurta bejegyzések. - Egyes földeken őszi rozs és bükköny keverékét, másokon tököt, továbbiakon szóját vetettünk köztes terményként, hogy fehérjével gazdagítsuk az állatok hizlalására szánt kukoricát. Kísérleteink jő eredménynyel járnak. A kukoricán kívül hektáronként 150-170 mázsa zöld anyagot nyertünk még. - S mit jelent a kettős termés? - kérdem. — A zöldtakarmány betakarítása után a szántóföld nagy része felszabadul - válaszolja Glusko. - Mi e földet újra bevetjük kukoricával, tejes-viaszos érettségi fokáig gondozzuk, majd besilózzuk. Ily módon ugyanarról a területről évente két " termést takarítunk be. A kolhoz a járásban elsőként alkalmazta a malacoknál a terramicin nevű szövetstimulátort. Ezt az antibiotikumot közvetlenül a farmon árpából és kukoricából készítik. Glusko eleinte maga mutatta be készítését. Később a kolhozparasztok is elsajátították a titkát. Csodaszernek bizonyult: igen megnövekedett a malacok étvágya, gyorsabban is fejlődtek. Az állatok súlya naponta tíz százalékkal gyarapodott. Glusko a kolhoz mérnökével és zootechnikusaival együtt több estén át törte a fejét a tejtermelő farm komplex gépesítésének tervén. 'Sok pénzt fordítottak rá, de az összeg kamatostul megtérült. A takarmánykonyha, az önitató, az elektromos fejSgép, a farmon belüli szállítóberendezés nemcsak az emberek munkáját könnyítette meg, hanem a tejhozam növeléséhez is hozzájárult. Tavaly tehenenként átlag négy és fél tonna tejet termeltek ki. B

úcsúzáskor keményen kezet szorítottam Borisz Gluskoval s újabb alkotősikereket kívántam közérdekű munkájában. RÉSZT KÉRNEK A FELADATOKBÓL A nitrai járás ifjúsága aktiván segít a mezőgazdasági üzemeknek a megnövekedett feladatok teljesítésében. A nyár folyamán 420 fiatal dolgozott a meliorációs munkálatoknál. Podhorany községben 2 km hosszú vízvezető csatorna mélyítésén dolgoztak, amely 100 hektárnyi területet ármentesít. A harmadik ötéves terv folyamán 83 ezer gyümölcsfa kiültetését tervezik e járásban. Ebből 15 ezer fa kiültetését vállalta a járás ifjúsága. Az iskolák mellett gyümölcsösöket létesítenek. ÜJ SZÖ 5 * !960. október 1.