Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-05 / 277. szám, szerda

ÄZ ENSZ KÖZGYŰLÉS ÁLTALÁNOS VITÁJÁ D. Nehru indiai miniszterelnök beszéde Lapunk tegnapi számában már kö­iöltiik, hogy D. Nehru felszólalt az ENSZ-közgyűlés hétfői plenáris ülé­sén. Az alábbiakban közöljük be­szédének lényeges részét: Dzsavaharlal Nehru indiai minisz­terelnök kijelentette, hogy megelé­gedéssel és érdeklődéssel hallgatta meg a közgyűlésen elhangzott be­szédek nagy részét, de szerinte egyesek közülük a „hidegháború" jeges fuvallatát lehelték. Nehru fog­lalkozott a Népszövetség történeté­vel, rámutatott, hogy nem volt képes szembeszállni a hitleri fasizmussal, amely vérfürdőbe sodorta Európát. A második világháború után megala­kult az Egyesült Nemzetek Szerve­zete, amelynek feladata a világbéke és a biztonság biztosítása. Az ENSZ fennállásának első szakaszában bár összefogta a világ számos nemzetét, Afrika és Ázsia sok országa nem volt képviselve e szervezetben, mert még mindig fennáll a gyarmati rendszer. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe azonban mindmáig nem vették fel valamennyi országot. A történe­lem megmutatta, hogy az ENSZ be­vált, mert segítségével számos bo­nyolult nemzetközi konfliktust fel­számoltak. Nehéz elképzelni a vilá­got az Egvesült Nemzetek Szerve­zete nélkül. Az ENSZ struktúrája azonban már megalakításának pilla­natában is kedvezőbb volt az euró­pai és az amerikai, mint az ázsiai és afrikai országok számára. Az ENSZ gyarapodásával - számos új ország belépése után - ez az összetétel még kevésbé kiegyensúlyozottá vált. Azt óhajtjuk azonban, hogy ne tör­ténjenek elhamarkodott akciók és ne követeljenek olyan változtatáso­kat, amelyeknek következtében el­sietett javításokat eszközölnének az ENSZ alapokmányában, melyek el­lentétekké éleződnének ki. Ma, amikor az emberiséget nukleá­ris háború fenyegeti - folytatta Nehru csak két dolog között le­het választani: a civilizáció teljes megsemmisülése és a békés együtt­élés között. Harmadik út nincs. A béke eléréséhez türelemre és nyu­galomra van szükséq. Nem valószí­nű, hogv a leszerelést egy lépéssel elérhetjük. Szükséges azonban, hogy ebben az irányban lépéseket tegyünk. Két nagyhatalomnak - a Szovjet­uniónak és az USÄ-nak - a kezé­ben van a béke és a háború kulcsa. De a többi ország sem háríthatja el magáról a felelősséget a leszerelés eléréséért. Nehru rámutatott azokra a sike­rekre, amelyeiket a nukleáris fegy­verkísérletek eltiltásáról folytatott tárgyalások során értek el és kije­lentette. hogy már nincs sok erőfe­szítésre szükség e tárgyalások be­fejezéséhez. A leszerelés a fő probléma, amely a legkisebb halasztást sem tűri — jelentette ki az indiai miniszter­elnöke. — Megértjük, hogy vannak bizonyos aggodalmak a váratlan tá­madás miatt, abban a pillanatban, amikor megkezdődik a leszerelés fo­lyamata. Ezért nézetünk szerint a leszerelésnek csupán az erők egyen­súlya megőrzése alapján kell meg­valósulnia. Nehru hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés nélküli leszerelés meg­valósíthatatlan, de hogy a leszere­lés nélküli ellenőrzésnek sincs ér­telme. Teljesen világos — tette hoz­zá —, hogy a leszerelésnek és a le­szerelés feletti ellenőrzés apparátu­sának párhuzamosan kell fejlődnie. E két dolgot nem lehet egymástól elszigetelten megítélni, mert egy és ugyanazon kérdés. A közgyűlés fi­gyelmét felhívta arra a tényre, hogy a leszerelés problémájáról fáradha­tatlanul tárgyalni kell. Fontos, hogy az ENSZ ebben a szakaszban gon­doskodjék megfelelő apparátusról, a leszerelés problémájának megtár­gyalására, és ennek az apparátusnak azonnal meg kell kezdenie munká­ját. D. Nehru hangsúlyozta, hogy a leszerelés szempontjából mily nagy jelentőségű az, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről folyó tárgyalásokat siker koronázza. Az indiai küldöttség vezetője ez­után a gyarmati rendszer kérdései­vel foglalkozott és a következőket mondotta: Az afrikai, főleg pedig a kongói események azt mutatják, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete súlyos szerepet vállalt. Nehru rámutatott az afrikai kérdés külön­féle szempontjaira — az ENSZ-be újonnan felvett államok teljes fel­szabadulására és függetlenségére, a még gyarmati uralom alatt sínylődő afrikai területek felszabadítására. Ez rendkívül sürgős dolog, mert e területek sorsa még nehezebb a többi afrikai ország sorsánál. Nehru nézete szerint a harmadik szempont az a körülmény, hogy egyes álla­mokban csak a kisebbségnek vannak szabadságjogai, mlg a többség el­nyomottan él. Nem tűrhető többé a faji megkülönböztetés — hangsú­lyozta. Az Afrikában nemrégen le­játszódott események megmutatják, mily veszedelmes a gyarmati rend­szer bármilyen formában való meg­őrzése. Nehru indiai miniszterelnök a leszerelés és az ellenőrzés kér­déseivel kapcsolatban kijelentette: „Azzal érvelnek, vajon a leszere­lésnek meg kell-e előznie az ellen­őrzést, vagy pedig fordítva, először legyen ellenőrzés, azután leszere­lés. Ez furcsa érvelés, mert egé­szen világos, hogy a leszerelés el­lenőrzés nélkül nem valósítható meg, s még világosabb az, hogy az ellen­őrzésnek leszerelés nélkül nincs je­lentősége ... Igen furcsának tartom, hogy a nagyhatalmak e kérdésben azon vi­tatkozzanak, hogy melyik következzék előbb, s ezzel indokolják azt, hogy e kérdésben nem jutnak előre. Ezért mindkét kérdést egyidejűleg, mint egyetlen probléma részeit kel­lene megoldani. Lehet, hogy a siker nem következik be azonnal. Ügy vé­lem azoban, hogy a legfontosabb, hogy itt ne szakadjon félbe tárgya­lásunk e problémáról... A szakértők bizottságára való hi­vatkozásoknak nem volna szabad e legfontosabb kérdés halogatásához vezetnie. -Az ilyen halogatás kataszt­rofális lehet. Nehru hangsúlyozta, hogy egyes strukturális változtatásokat kell eszközölni az Egyesült Nemzetek Szervezetében, azzal kapcsolatban, hogy számos független ázsiai és af­rikai ország jött létre, s ugyanakkor állást foglalt az ellen, hogy e vál­toztatásokat az ENSZ alapokmánya felülvizsgálata útján jelenleg való­sítsák meg, mert amint mondotta, „e változtatások valószínűleg számos vitás kérdést vetnek fel és így lé­nyegesen megnövekednének az előt­tünk álló nehézségek". Ha haladást érünk el a leszerelés­ben, amit őszintén remélek, az Egye­sült Nemzetek Szervezetére újabb nagy felelősség hárul. Gondosan fog­lalkozni kell majd azzal a kérdéssel, hogy e felelősségnek hogyan tegyen eleget. E feladattal talán az Egye­sült Nemzetek Szervezetének véd­nöksége alatt dolgozó különbizottsá­gokat kellene megbízni. Nehru erélyesen felszólalt amel­lett, hogy a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben azon­nal újítsák fel. Az a tény, hogy e nagy ország nincs képviselve az ENSZ-ben, nemcsak igazságtalan, hanem közvetlenül érinti valameny­nyi világproblémát, főként a lesze­relés kérdését. Nehru megállapítot­ta, hogy India és a Kínai Népköz­társaság között ellentét áll fenn a határkérdésben és kijelentette: Ezen ellentét ellenére továbbra is úgy vél­jük, hogy igen fontos megoldani a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli képviseletének kérdését és hogy mi­nél tovább fogjuk halogatni e kér­dés megoldását, ez annál nagyobb kárt jelent mind az Egyesült Nem­zetek Szervezetének, mind pedig az előttünk álló legfontosabb problé­mák megtárgyalása szempontjából. Ez nem a rokonszenv, vagy az el­lenszenv kérdése, hanem az igaz­ságosságé. Az indiai miniszterelnök igen ha­tározottan támogatta a Mongol Nép­köztársaság felvételét az ENSZ-be. Nehru beszédjében hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi világhelyzetben igen sok függ két hatalmas nemzet­től - az Amerikai Egyesült Álla­moktól és a Szovjetuniótól". Egy­úttal foglalkozott azzal a határozati javaslattal, amelyet a közgyűlés elé Ghana, az EAK. Indonézia, Jugoszlá­via és India küldöttségei, terjesz­tettek, s amelyben az USA elnöké­nek és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének javasolják nemrégen félbeszakított kapcsolataik felújítá­sát. Hiszem, hogy a világ valamennyi országában az emberek óriási több­sége azt óhajtja - jelentette ki az indiai miniszterelnök beszéde vé­gén -, hogy sikeresen munkálkod­junk a béke ügyében. Tekintet nél­kül arra, hogy kis, vagy nagy orszá­gok képviselői vagyunk, nagy prob­lémákkal, az emberiség jövője szem­pontjából létfontosságú problémák­kal kell szembenéznünk. Szilárd meggyőződésem, hogy háborúval so­hasem oldjuk meg e kérdéseket. Cyrus Eaton ebédet adott Gomulka elvtárs tiszteletére New York (ČTK) — Hétfőn este, Cy­rus Eaton ismert amerikai közéleti sze­mélyiség vacsorát adott Wladyslaw Go­mulka, a lengyel ENSZ-küdöttség veze­tőjének tiszteletére. A jelenlevők mint­egy 50 amerikai nagyiparos és újságíró előtt Gomulka elvtárs kijelentette, hogy a békés egymás mellett élés lehetővé teszi a legbonyolultabb nemzetközi kér­dések megoldását is. Amire nem lehet büszke a szövetkezel Az utasok a vonatból nézik a tá­jat, figyelik, hogyan folynak a mező­gazdasági munkálatok. Veľký Biel és Senec között az embereknek sze­met szúr a térdig érő gazzal benőtt krumpliföld. Kommentárt is hallunk a látottakhoz: — Tegnap voltam ott brigádon ­mondja egy fiatalember, majd arról beszél, hogyan kaszálják és hárítják a seneci szövetkezeti tagok a gazt, hogy hozzáférjenek a silány burgo­nyatermésükhöz. — Nem jól gondozták a földet — hangzik az újabb megjegyzés. ­Nyáron itt kapásokat alig láttunk. — Ezek az emberek a saját zse­bük ellenségei... - vonja le a kö­vetkeztetést egy falusi bácsi. Nem elégedtünk meg a látottakkal és hallottakkal, kíváncsiak voltunk, hogy a szövetkezet pártszervezete, melyről azt hallottuk, sokat tett már a jó gazdasági eredmények elérése érdekében, miért nem intézkedett ebben az esetben is. A pártszervezet tagjait bosszant­ja, hogy az emberek a szövetkezet gazdálkodását a krumpliföld szerint ítélik meg. A vonatból nem láthat­ják a seneci szövetkezet jó oldalait, például azt, hogy háromszor szánta­nak vetés alá. Lánctalpas traktoraik két műszakban dolgoznak, sőt véd­nökségi üzemüktől is kaptak kölcsön egy Super Zetor-traktort. A párt­szervezet megtárgyalta az őszi mun­kák tervét. A kommunisták feladato­kat kaptak. Minden munkaszakaszon figyelik a gazdálkodás menetét. Jozef Kučera, a pártszervezet el­nöke a cséplési munkálatokról be­szélt. Kommunisták hozzájárulásával hajnalhasadástól késő estig folyt a munka, pedig voltak, akik már hat­kor haza kívánkoztak. A kommunis­ták helytállása és agitációs munká­ja azonban hatott rájuk. A kocsisok közt Kopriva elvtárs agitált és maga is késő estig hordta a gabonát. A raktárban, ahol ugyancsak hosszú­nak tartották a munkanapot, a kom­munisták megértették a szövetkezeti tagokkal, hogy a gabona gyors be­takarítása érdekében fáradságot nem kímélve kell dolgozni. Az anyagi érdekeltség elvének be­tartása is serkentette az embereket. Amióta pótjutalmazást vezettek be a szövetkezetben nincsenek olyan veszteségek a terménybetakarítás­nál. A szövetkezeti tagok érdekeltek benne, hogy az általuk gondozott cukorrépa, kukorica jó hozamot ad­jon, mivel a terven felül kitermelt termékek értékének 30 százalékát pótjutalmazásban fizeti ki a szövet­kezet. Erre csak azok a szövetkezeti tagok számíthatnak, akik jól meg­művelték a részükre kijelölt kapás­növényeket, és érdemük van a na­gyobb hektárhozamok elérésében. Akadtak azonban szövetkezeti tagok, akik főleg háztáji gazdálkodásukkal törődtek s a közösben a kapásnövé­nyeket csak úgy tessék-lássék gon­dozták. A pártszervezet arra vezet­te a szövetkezet vezetőségét, hogy ilyen esetekben a házirend szerint teljes szigorral járjon el és büntesse meg a szövetkezet megkárosítóit. A tagság túlnyomó többsége igyekszik s mégis ott a szégyenfolt: a 20 hek­tár begyomosodott burgonya. Joggal felmerül a kérdés. Ha tény­leg olyan jól széthelyezték a szövet­kezetben a kommunistákat, miért nem figyeltek fel idejében erre a rendellenességre. Akkor beszéltek erről a pártgyűlésen amikor a nagy gyomban már elveszett a burgonya. Kapával már nem lehetett megköze­líteni és munkaerő sem volt, mert javában folyt az aratás. Tanulságos ez az eset a seneci szövetkezetnek, s okul ebből a párt­szervezet is, melynek nemcsak a ter­vekről kell véleményt mondania, ha­nem a gyakorlati életben is hozzá kell járulnia, hogy valóra váljon a szövetkezet kötelezettségvállalása — négy év alatt teljesítse az ötéves tervet. — A jövő évben nagyobb gondot fordítunk a gyom vegyiszerekkel va­ló irtására — mondja a pártszerve­zet elnöke. — Jobban szorgalmazzuk az öntözést, az agrotechnikai határ­idők betartását, a gépek jobb ki­használását ... Zelman Michal, a szövetkezet el­nöke szerint a szocialista munkaver­seny szervezésében is jobb eredmé­nyekre törekednek majd. Eddig a pártszervezet, s a szövetkezet ve­zetősége főleg a kötelezettségvál­lalások megkötésére fordított figyel­met, de hogy az illető azt hogyan teljesíti, vagy teljesítette-e adott szavát, azt kevésbé ellenőrizték. A jövőben ezen a téren is javulást akarnak elérni. Zelman elvtárs kiszámította, mit jelentene a szövetkezetnek, ha jól szervezett versennyel a silózást csak két nappal a tervezett határidő előtt befejeznék és az ott dolgozó mun­kaerőket és traktorokat másutt fel­használhatnák. A verseny szervezése terén tény­leg bajok vannak a szövetkezetben. Két ifjúsági kollektíva akarja el­nyerni a szocialista munkabrigád cí­met. A verseny azonban nehezen in­dul. Maguk a járási funkcionáriusok késleltetik a fiatalokat, azt mond­ják, a kertészetben dolgoznak — jobb, ha várnak tavaszig. Pedig té­len is van elég munka. Rendbe kell hozni a melegágyakat, most van a legjobb alkalom a komposzt készíté­sére és 1 fel kell készülnie a korai zöldség termesztésére is. Télen több idő van a művelődésre, a szórako­zásra, a társadalmi munkára. Erre vonatkozó kötelezettségvállalásaikat is teljesíthetnék a versenyző fiata­lok. A seneci szövetkezet általában jó gazdasági eredményeket ér el. Azon­ban van még tennivaló bőven. A párt­szervezet fokozott igyekezetével le kell küzdeni az akadályokat, hogy sikeresen kezdhessék meg a harma­dik ötéves terv feladatainak telje­sítését. Drábek Viktor. SZÁZHATODSZOR Répával megrakott autók sora fogad. A gyár kapuja előtt — kezében piros zászlócskával — Michal Uhlírik irányítja a forgalmat. Kevesen tudják, hogy a iuranyi cu­korgyárban az idén 106-szor indultak meg a gépek; hogy cukrot gyártsanak. Július Kmet elvtárs gyártásvezető kis­ujjában van minden, ami a gyár életével összefügg. A mosoly sohasem tűnik el barna arcáról. Vele beszélgetünk. A répa feldolgozását szeptember 21-én reggel hat órakor kezdték. 27-ig 133 04S métermázsa cukorrépából gyártottak cuk­rot, összesen 13 346 métermázsát. A gyár naponta 22 000 métermázsa cukorrépát tud feldolgozni. Az első hat nap alatt 100,79 százalékra teljesítették a tervet. Kezdetnek igen szép eredmény. A gyár­tásvezető szavai szerint: — Fontos, hogy ezt a tempót továbbra is megtartsuk. — Kilátásaik? — Jók — mondja egészséges optimiz­mussal. A gyár a kampány megkezdésére — a cukorrépagyárakat ellenőrző bizottság mi­nősítése szerint — kitűnően felkészült. A szocialista munkaversenybe az állandó munkások mind bekapcsolódtak. A gyár­ban egyéni, kollektív és műszakok közötti verseny folyik. Az első öt nap eredmé­nyeit egyformán osztják szét az egyének, kollektívák és a műszakok között, s csak ezután indul meg az egységek közötti verseny. Miért? Az első öt napban nem minden munkarészlegen ment kifogásta­lanul a munka. Előfordultak fogyatékos­ságok, amelyeket fokozatosan távolítanak el. A munkások maguk javasolták a szo­cialista munkaversenynek ezt a módját, hogy a verseny igazságos legyen. A ver­senybe a szezonmunkások is bekapcso­lódnak. A szocialista munkabrigádok kö­zül például ifj. Štefan Burianský kollek­tívája védnökséget vállalt a gyár terüle­tén levő ipari vágány munkásai felett. De számos más intézkedés is amellett szól, hogy a cukorgyár az elmúlt évek­nél is jobban felkészült az új kampány­ra. A kampány megkezdése előtt például pontos felvásárlási tervet dolgoztak ki. A felvásárlási terv alappillérét a cukor­répának a gyárba való szállítása képezi. Jýval a kampány előtt a Nové Zámky-i ČSAD-hoz fordultak segítségért. 35 te­herautót kaptak. A termelők autóival együttt naponta 250 vasútikocsi cukorré­pát visznek a gyárba. — Sok répa ez, de több is lehetne — mondotta šalkovskjj elvtárs, a II. cukor­répa-terület agronómusa és felvásárlási felelőse. Bár a szállítás eddig jól folyik, akad fogyatékosság is. A kampány előtt a No­vé Zámky-i JNB több üzemnek elrendelte, hogy 1—1 autót bocsássanak a gyár ren­delkezésére. — Ez az intézkedés — folytatta üal­kovský elvtárs — nyolc üzemet érintett, de csak a šuranyi GTÄ tartotta be, mely szeptember 23-án el is küldte az autót a bardoňovoi EFSZ-be. 27-én utánam jött egy elvtárs az említett EFSZ-ből (a ne­vére nem emlékszem), hogy sok hasz­nuk nincs belőle, mert 9—10 óra tájban megy rakodni, az autó öreg és sokat kell javítani munkaközben. Ilyen segítséggel nem megyünk sokra. A termelökre vonatkozólag egy másik dolgot is megjegyzett az agronómus. ök ugyanis, nem mindig rakják meg az ál­lamvasutak által előállított kocsikat. Igy történhetett meg, hogy szeptember 26-án a cukorgyárnak — a vasút által kidolgo­zott harmonogram szerint — 43 vasútiko­csi cukorrépát kellett volna szállítania a csehországi cukorgyáraknak. A valóság­ban csak 17 kocsival szállítottak el. Meg­említjük, hogy a vasút 43 kocsi helyett csak 23-at állított elő, de a termelők eze­ket sem tudták megrakni cukorrépával, Világos, hogy ilyen körülmények között cukorgyárainkban a terv teljesítése ne­hézségekbe fog ütközni. Ez pedig jelen­tős veszteség népgazdaságunk számára. Éppen ezért szükséges, hogy mind a cu­korrépatermelök, mind az államvasutak, a cukorgyárak és minden érdekelt fél igyekezete a cukorrépa gyors betakarí­tására irányuljon. KEZES JÖZSEF A Sadské melletti Kostelní Lhota kö­zösen gazdálkodó földművesei szép si­kereket érnek el szarvasmarhatenyész­tésben. A jó gondozás és szakszerű ta­karmányozás eredményeként 9 literes át­lagos tejhozammal büszkélkedhetnek, s a felvásárlást jóval túlteljesítik. A képen látható Vlasta Nováková olyan teheneket is gondoz, amelyek húsz liter tejet ad­nak naponta. (Foto: ČTK — Karel Mevald) ^ AZ OSTRAVA KARVINA-I bánya­vidéken a Ludvik Bányában ez év február 1-én vezették be az ötna­pos munkahetet. E bányához októ­ber 1-én a Csehszlovák Hadsereg, a Július Fučik és a Dukla Bánya is csatlakozott. A MARTINI Hadsereg Színház veze­tését átvette a városi nemzeti bizott­ság. A színház a Szlovák Nemzeti Fel­kelés Színháza elnevezést kapta. 2000 BRIGÁDOS ÁLLT MUNKÁBA VA­SÁRNAP REGGEL a koSicei járás föld­jein, hogy a krumpliszedésben segítsen. A ROŽŇOVI TESLA-ÜZEMBEN a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 43. évfordulójáig az üzem min­den dolgozója tagja lesz a Csehszlo­vák Szovjet Baráti Szövetségnek. KOMLÓ, új magyarországi bányaváros lEkóinak száma e napokban elérte a 25 «zret. A felszabadulás óta hárun ilyen új város nőtt ki a régi faluk helyén Magyarországon: Sztalinvárcs, Kazincbar­cika és Komló. A CSEH FILHARMÓNIA 14 napos sikerei lengyelországi és magyarországi vendég­szereplés után visszatért Prágába. Töb­bek között részt vett a Varsói ösz zenei fesztiválon és az Erkel Ferenc születésé­nek 150. évfordulója alkalmából Buda­pesten megrendezett fesztiválon. A MÉLYHŰTÖTT KÉSZ ÉTELEKET ÚJABBAN különleges alumínium-fóliákban hozzák forgalomba a Német Szövetségi Köztársasáqban. E tányérok több rekesz­ből állanak s a rekeszekben egy több­fogásos teljes ebédet helyeznek el. A kész ételt a tányérban lehet megmelegíteni, s az ízléses alumínium-csomagból el is fogyasztható, utána a csomagolás eldob­ható. A háziasszony a mosogatást Is megtakarítja. TIZENEGYMILLIÓ 500 EZER órát dolgoztak le az észak-morvaországl kerület lakói 1960 első félévében a város és falufejlesztési akció ke­retében. A végzett munkák értéke meghaladja a 204 millió koronát. A KOLA-FÉľ SZ!GETEN A HIBIN HEGY­SÉGBEN építik a Szovjetunió első Sark­körön túli alagútját. Az épülő alagút hossza 7 kilométer lesz. Ä SZOVJET TERVEZŐK most fejezik be ann&k az obeliszknak a tervét. cirHyet Moszkvában állítanak fel a Föld első mesterséges bolygója kilövésének emlé­kére. PLZEŇ UTCÄIN új T-2 típusú vil­lamoskocsik jelentek meg. Egyelőre próbautakat végeznek, majd a Slo­vany lakótelep és a város szíve kö­zött fognak közlekedni. Á NÉHÄNY NAPOS kitartó esőzés Kö­zéo-Franciaorszáqban e hét elején árvi­zeket okozott. A Limoges-Brive vasútvo­nal víz alatt áll. A víz szintje állandóan emelkedik, úgyhogy a helyi hivatalok a katonasághoz fordultak segítségért. KÖZÉP-AFRIKÁBAN A TRÓPUSI VIDÉK NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEI KÖZÖTT próbáltak kl az NDK Ernost Grube Gyárában ké­szült teheraéDkocsik néhány néldánvát. A kocsik 5000 kilométert tettek meg a Guineai Köztársaságban s nagyszerűen megállták a próbát. VASÄRNAP ért véget a bulgáriai Plovgyivban a XIX. nemzetközi áru­mintavásár. A vásáron 420 millió leva összegben kötöttek üzleteket, ami ötszörösen meqhaladia az 1958­as árumintavásár forgalmát. A BOLGÁR lótenyésztőknek 10 éves kutatómunkával sikerült új vontató 16­faitát nevelniük. E lovak széles mell­kassal, egészséges csontozattal és izom­zattal tűnnek ki, vontatókéoesséaük is meghaladja . az eddigieket. Az állatokat 2.5 éves korukban mér munkára lehet fogni. HÉTFŐN jelent meg első ízben úi alakjában a Francia Kommunista Párt napilapja, a ľ Humanité. A fran­cia kommunisták ez alkalommal naav előfizptő-gvűjtőakciót rendeztek és több tízezer előfizetőt szereztek a lapra. ÜJ SZÖ f) * 1960. október 5,

Next

/
Thumbnails
Contents