Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-26 / 298. szám, szerda

Sok sikert, jó munkát, elvtársak \ Lounyi Állami Gazdaság az észak-csehországi kerületben tavasz óta az élen áll. Betartották az agiotechnikai határidőket, idejében végeztek az aratással s a komlójuk is gazdag termést hozott. Szeptem­ber 20-án elszállították a földekről a krumplit és lesilózták a kukoricát. Az őszi munkálatok során is az élre kerültek a háromszorosára megnőtt új lounyi járásban. Bevetették az őszieket, nagyban folyik a cukorrépa szállítása. : Az eredmények jók, melyek a de­rekas munkából fakadnak. Milyenek az emberek? Dolgozik-e már az ál­lami gazdaság területén szocialista munkabrigád? Ezt az egyértelmű kérdést teszem fel Václav Roháč elvtársnak, a gazdaság üzemi párt­szervezete függetlenített elnökének. A lakatoshói lett pártmunkás meg­fontoltan válaszol: — Kialakult, szolid munkakollek­tívára támaszkodunk. Megbecsüljük a dolgozókat, törődünk velük. Ezért minimális nálunk a munkaerőhullám­zás. Dolgozóinknak lakást juttatunk, vagy maguk házat vásárolnak és a korszerű követelményeknek megfe­lelően átalakítják. Az első szocialista munkabrigád a černčicci növénytermesztő női-cso­port köréből már májusban meg­alakult. Kitűzték a feladatokat, hoz­záláttak megvalósításukhoz. Pedig nem könnyű dolog a negyven év kö­rüli asszonyokat, akik a kapitalista társadalom embertelen feltételei kö­zött névelkedtek, szocialista munka­ra, szocialista életre, egymás közti bensőséges, elvtársi viszonyra szok­tatni. Hogy ez milyen nehéz, az mindjárt meg is mutatkozott, mikor a kommunisták egy másik csoporton belül is meg akarták alakítani a szo­cialista munkabrigádot. Az elvtárs­nők latolgatták, fontolgatták, de a végén lemondták. Hogy miért? A csoport tagjai még idősebbek, 50­60 évesek. Ezek az idős asszonyok r.yíltan megmondták: nehéz már minket átnevelni. Nehezen tartanánk be az írást- Nehezen mondunk le ar­ról, hogy időnként össze ne zördül­jünk vagy szájaskodjunk, hogy meg ne mondjuk néha egymásnak - ke­resetlen szavakkal — a véleményün­ket. Meg aztán az otthoni baromfi nem válogat: szívesen szemez az államiból is. B izony nem. egyszerű az ember­átnevéléše; dV a kommunisták nem mondhatnak le róla. — No és hogy vált be az első bri­gád? — kérdem. — Nagyjából jól. A hiba bennünk van, hogy keveset foglalkozunk ve­lük - így az elnök. Őszinte beszéd ez is, kiéfződik belőle az önbírálat. Ez a kiindulópont a jobb párt- és szakszervezeti munkához. — Milyenek a további kilátások? — A blšanyi tehenészetünkben há­rom házaspár dolgozik. Bennük is érik az elhatározás. Ők is szeretnék elnyerni a büszke címet. Tudják, hogy országos viszonylatban nem kielégítő a tejtermelés. Szeretnének segíteni. Ha van időd, látogassuk meg őket. Rokoö elvtárs, Jaroslav Dlouhý, a szakszervezeti üzemi bizottság elnö­ke, Fric, fiatal zootechnikus-segéd társaságában pár perc múlva a farm egyszerű irodájában a farmvezető­vel, helyettesével és a tehenészekkel barátságos eszmecserébe kezdtünk a szocialista munkabrigádok jelentős szerepéről. Nem nagyon kell itt meggyőző szó, az elvtársak maguk kezdeményeznek. A zootechnikus-segéd ismerteti a folyó évi és a jövő évi tervfelada­tokat.: A 98 darabból álló állomány­ból darabonként és évenként 2450 li­ter tejjel számítanak. Ugyanis nem valami híres ez az állomány, foko­zatosan selejtezik, .cserélik a tehe­neket- Akárhogyan forgatjuk, nem túl sok ez. A Šobáň-Tokár—Ko­leň-házaspároknak Tokár , elvtárs a szószólója. Közel tíz éve dolgozik a tehenészetben. Nyilván alaposan meghányták-vetették előre, mivel rukkol ki. De azért a többiek fe­szülten figyelik a szavát. Végtére is a kollektíva ígéretének ad hangot. — Tehenenként 150 literrel meg­toldjuk — hangzik a férfias ígéret. N em túl sok, de nem is kevés. Túl is lehet teljesíteni. Per­sze ez az éremnek csak az egyik oldala. Hát a másik? Itt aztán tág tere van a lehetőségeknek. Részt is vesz mindenki az eszmecserében. Gyakorlati élettapasztalatokkal rendelkező emberek lesznek a brigád tagjai, de azért továbbtanulásra szükségük van. Mennyiségileg és mi­nőségileg jobb munkát akarnak vé­gezni. Munkájukat érdeklő szakkér­désekről szívesen meghallgatnák szakemberek előadásait, de célsze­rűbb lenne, ha az előadók kijárnának Blšanyra. A falu nincs messze Lou­nytól. Kérésük indokolt és megva­lósítható. Az eddiginél nagyobb ér­deklődést tanúsítanak a politikai és ökonómiai problémák iránt. Figye­lemmel kísérik a nemzetközi politika alakulását Fokozatosan bekapcsolód­nak a társadalmi szervezetek mun­kájába. Šobaňon<á ojvtársnő elvállalja a szakszervezeti "választások során a műhelybizottság elnöki tisztségét. Munkatársai bizalmának megnyilvá­nulása ez, előző munkájával bizonyá­ra rászolgált erre. Legyen folyamatos a takarmányellátás. Ne forduljon elő, hogy a takarmányellátásban zavar mutatkozzék, akar 1—2 napra is. Megígérik, hisz ez természetes. Új fejökád kell. Meglesz. További gondolatok, javaslatok hangzanak el. ' Fokozzák érdeklődésüket a kultu­rális rendezvények iránt. Egymás mellett dolgoznak, nagyobb lesz a megértés. Átadják egymásnak ta­pasztalataikat, hogy megkönnyítsék a munkát. Az eddigi jó viszonyt még elvtársiasabbá teszik. Csökkenteni akarják az önköltséget, jövedelme­zőbbé és termelékenyebbé tenni a termelést. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet keresnének. Ellenkezőleg, az ökonómiai szempontok helyes be­tartása és érvényesítése mind a tár­sadalom, mind a dolgozó előnyére van. Ha valamelyikük megbetegszik, együttesen elvégzik a munkát. Kul­turáltabbá, tisztábbá teszik a mun­kahelyüket. A farm udvarán máris szép virágágyakat látunk­Ki lesz a versenyre jelentkező kol­lektíva vezetője? Mindenki termé­szetesnek tartja, hogy Tokár elvtárs legyen. Elfogadja. Hetediknek Kou­dela elvtárs a tehenészcsoport veze­tője jelentkezik. Személyes részvé­tele és segítsége csak előnyére le­het a versenyre lépő szocialista munkabrigádnak, amely dicsőséget hozhat a falunak, a gazdaságnak és persze tagjainak. Alaposan megvitatták a szocialista munka, a szocialista élet új lehető­ségeit. Az elfogadott vállalásokat a tapasztaltabb lounyi funkcionáriusok írásba foglalják, újra kijönnek és akkor az elvtársak ünnepélyesen aláírják. Vásárolnak egy bekötött fü­zetet és abba bejegyzik a brigád életének eseményeit. Reméljük, di­cséretre méltó eredmény lesz elég. Lényegében azonban a szocialista munkabrigád máris megszületett. * * * M egalakult egy új szocialista munkabrigád. Hányadik az or­szágban? 275 000 taggal ren­delkező 27 664 szocialista munkabri­gádunk van. Ebből 1406 kollektíva komoly eredményei alapján mér jo­gosan mondhatja magáról, hogy szo­cialista módon dolgozik, szocialista módon él. Megszületett és versenyre lépett a 27 665. szocialista munka­brigád. Sok sikert, jó munkát, elv­társak! SZILY IMRE A lakosság felének ellátásáról gondoskodnak • Hazánkban a belkereskedelem má­• sodík alapvető rendszerét képező : fogyasztási szövetkezetek gondoskod­: nak a lakosság csaknem 50 százalé­f kának ellátásáról. Ennek a társadal­: mi szervezetnek több mint 1 600 000 - tagja van. A fogyasztási szövetkeze­• tek 3196 önkiszolgáló bolt létesíté­: sével a vidéken is magasabb szin­í vonalra emelték a kereskedelmet. - Falvainkon 16 000 szövetkezeti ven­Idéglátó üzem működik. A Treboni Állami Gazdaság sertéshizlaldája a jövő mezőgazdasága korszerű nagyüzemi hústermelésének előhírnöke. 22 ezer sertés befo­gadására alkalmas. ,K M» va l (K. Mevald — ČTK — felvétele). KITAPOSOTT ÚTON Egy nőbizottság munkájáról A helyi nemzeti bizott­ság esketési termében a szemet gyönyörködteti a szép nagy kézimunka ab­rosz. Százötven horgolt csillagból készttették a Trhová Hradská-i asszo­nyok. Ha azt vesszük, hogy családoríként meg­osztották a munkát, nem volt nehéz e nagy abroszt elkészíteni. A dolog azon­ban mégsem olyan egy­szerű. Könnyebb önfelál­dozó egyéneket találni, mint egész kollektívát. Hogy Trhová Hradskán jó az egész kollektíva, az a nőbizottság érdeme. Oravec Rozáliát, a rió­bizottság elnökét a répa­földön serény munka köz­ben találtuk. Szóba el­egyedett velünk, azonban mindjárt az elején meg­mondta, nincs sok ideje a beszélgetésre. Tetszett az őszintesége. Olyan asz­szony Róza néni (így hívják a faluban), hogy ami a szivén, az a szá­ján is. Sok más jó tulaj­donsága is van: lelkiis­•neretes, dolgos, önfelál­dozó ... kommunista. Rövidre vettük a beszéd fonalát. Megtudtuk, hogy nemrég Magyarországon járt egy nöküldöttséggel és e napokban a magyar­országi nőszövetség tag­jait látják vendégül. El­mondotta, hogy a járási nőbizottság, amelynek négy éve elnöke, különös figyelmet fordít a nők szakiskolázására. A HNB mellett működő nőbizott­ság élén 9 éve dolgozik. A helyi nemzeti bi­zottság irodájában a rió­bizottság két. tagjával, Orosz Bélánéval és Mer­va Imrénével társalog­tunk. Azt mondják az elvtársnők, nem túlzás, de ha más lenne a nőbizott­ság elnöke, nem lenné­nek ennyire, Ha a szö­vetkezetben szükség van szorgalmas női kezekre, mint jelenleg a cukorré­paszedésnél, Róza néni szól és a falu asszony­népe vele megy a mun­kába. Nem azt mondja, mit kell elvégezni — ha­nem: gyerünk, végezzük el! A személves példa­mutatásnak igen jó ha­tása van. A nőbizottság más sza­kaszon is segíti a HNB tevékenységét. Tagjai a választókörzetek szerint osztják be munkájukat. Ha valamit a lakosság kö­rében kell intézni, a nő­bizottság tagjai közre­működnek ebben. Például az adó befizetésénél lema­radás mutatkozott. A nő­bizottság tagjai házról házra jártak, elbeszél­gettek asszonytársaikkal s ma már csaknem min­denki rendezte adóhátra­lékát. Azt is megmagya­rázták, mire kell az adó. Bölcsődét és óvodát épít­hetnének a faluban. Az engedélyt megkaptak a já­rási nemzeti bizottságtól s ebben az évben 60 ezer koronát meríthetnek ki erre a célra, ha nem lesz­nek adóhátralékok. S az eredmény? A leg­több család rendezte adó­ját. Lesz miből megkez­deni az óvoda alapjainak lerakását. * * * A nyolcéves iskolában a nőbizottság további tagja, Bajcsi Katalin tanítónő is a falu asszonyainak tevé­keny munkájáról beszélt. Minden évben november­től januárig varrótanfo­lyamot rendeznek a falu­ban. Két varrónő tanítja a szabást és varrást. He­tente háromszor jönnek össze az asszonyok. Nincs a faluban olyan szervezet, mely gyakrabban gyűlé­sezne, mint a nők. A varrótanfolyamokon nem­csak varrni tanulnak. Szakácskönyvekből olvas­nak fel és tanulmányoz­zák az „Illik, nem illik" című könyvet. A szülők gyermekeik előmeneteléről beszélgetnek a tanítónő­vel, aki rendszeresen részt vesz az összejöve­teleken. Kézimunkázni is tanulnak. A Szovjetunió­ba hímzett párnát küldtek, melyet a falu minden asszonya és leánya leg­alább néhány öltéssel igyekezett szebbé tenni. A horgolt asztalterítő, amely a HNB esketési Szobájában díszeleg, ha­sonlóan készült. Külön­külön a 150 horgolt csil­lag nem mutatna sokat. De így együtt nagyon szép. Az öltések össze­tartják a sok apró csil­lagot és kifejezik a falu asszonyai és leányai jó kapcsolatát, melyet az újonnan megválasztott nő­bizottság még tovább fej­leszt. DRÁBEK VIKTOR Az ötéves kollektív szerződések összeállítása végső szakaszába lép. A kollektív szerződések célja a dol­gozók tevékeny részvételével bizto­sítani a termelési feladatokat, a mű­szaki fejlesztést, a munkatermelé­kenység emelését, az egészségügyi, szociális viszonyok javítását. Az öt­éves szerződések megkötése szoro- ­san összefügg a dolgozók vállalati alapjaival, amelyek új szabályozásá­val kormányunk egyik legutóbbi ülé­sén foglalkozott és ezzel kapcsolat­ban új intézkedéseket hozott. A szak­szervezetek jogköre a vállalati ala­pok felhasználását illetőleg az új módosítás értelmében lényegesen ki­bővült. Az alábbiakban a vállalati alapok összegében és költségvetésé­ben január 1-től érvénybe lépő vál­tozásokat és az ötéves kollektív szerződések összeállításánál fellépő új mozzanatokat ismertetjük. MIÉRT VOLT SZÜKSÉG A VÁLLALATI ALAPOK ÜJ SZABÄĽYOZÄSÄRA A harmadik ötéves terv fő fel­adatai közé tartozik az életszínvonal további emelésének biztosítása és ezzel kapcsolatban mindjobban elő­térbe kerülnek az egészségügyi gondoskodás, az üdültetés, a mun­kaidő csökkentése, a kulturális élet kérdései. A vállalati alapok jelenlegi formájukban nem képesek ezen fel­adatok megvalósítását kielégítően biztosítani és nem támogatják elég­gé a népgazdaság irányítása, ter­vezése, pénzellátása új módszerei­nek alapelveit. Az üzemek anyagilag nincsenek érdekelve, hogy fokozott tervfeladatokat vállaljanak csupán abban, hogy túlteljesítsék a tervet és terven felüli nyereséget érjenek el. Az új módosítás ezért eltörli a terven felüli nyereségből származó részesedést. A vállalati alapok szabályozása nem volt egységes. Az egyes ágaza­tokban különböző rendeletekhez kel­lett igazodni, különbözött az alap ^ fct iju L^^TtTižľľi f, % A dolgozók vállalati alapjainak új szabályozása összegének alakulása, felhasználása, a szakszervezetek jogköre. Ezt az állapotot a dolgozók teljes joggal bírálták. Az új módosítás egysége­sen szabályozza a dolgozók vállalati alapjait az állami ^zocialista szek­tor valamennyi vállalatában és gaz­dasági szervében. A vállalati alapok mozgósító ereje sem volt kielégítő éspedig azért nem, mert a részesedés nem fedez­te a dolgozókról való gondoskodás szükségleteit. Ugyanakkor a múlt évben bővült a vállalati alapok fel­használásának területe anélkül, hogy megváltozott volna a részesedés ösz­szege. Az új módosítás szerint a részesedés t5bb mint egyharmad­dal emelkedik. MILYEN ELVEK ÉRVÉNYESÜLNEK A VÁLLALATI ALAP RÉSZESEDÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL A dolgozók vállalati alapjainak forrását elsősorban a vállalatok si­keres gazdálkodása következtében létrejött eszközök képezik. Azoknál a vállalatoknál, ahol bevezették a pénzügyi gazdálkodás általános ren­dezését, vagyis ahol bevezették az anyagi érdekeltség normáit (pl. az ipari üzemekben), az alapok része­sedése a folyó évre tervezett egész béralapnak eddigi 0,5 százalékáról 0,8 százalékra emelkedik. Azokban a vállalatokban, ahol a pénzügyi gazdálkodásban nem érvényesülnek az anyagi érdekeltség normái (pl. a kereskedelemben és mezőgazda­ságban) marad az eddigi 1,2 száza­/lék részesedés. Ez a különbség azért szükséges, mert ahol az anyagi ér­dekeltség normái alapján dolgoznak, még külön prémiumalap áll ren­delkezésre, amelyből a szocialista versenyek győzteseit pénzjutalomban részesítik. A többi vállalatoknak vi­szont, mivel nincs külön prémium­alapjuk, a vállalati alapból kell meg­jutalmazniok a munkaversenyben kiváló dolgozókat. Meg kell jegyez­ni azt, hogy ezek az üzemek mosta­náig a vállalati alapból fedezték a termelés fejlesztéséhez, az új tech­nika bevezetéséhez szükséges ösz­szegeket. A jövőben az ezzel járó költségeket az üzem köteles vállal­ni. Említettük, hogy az új szabályozás értelmében a terven felüli nyere­ségből nem jár részesedés. A része­sedés azonban 0,2 százalékkal emel­kedhet az esetben, ha a vállalat nagyobb feladatbt vállal, mint amennyiből a tervjavaslat össze­állításánál a felettes szervek kiin­dultak. Ennek nagy jelentősége van az évi tervek előkészítésénél. Ha a dolgozók nagyobb feladatokra vál­lalkoznak, előre biztosítják az 1 százalékos, illetve 1,4 százalékos ré­szesedést. Ha azután a vállalat a tervet sikerrel teljesíti, nevezetesen a minőségi mutatókat, gondoskodik a munkabiztonságról, az egészséges környezet megteremtéséről (mindezt az évi eredmények komplex elem­zése alapján állapítják meg) emel­kedhet az évi részesedés a válla­lati alap eredeti összegének egészen húsz százalékával. Ellenkező esetben, ha nem teljesítik a feladatokat, a részesedés csökken. Ez azt jelenti, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol bevezették a pénzügyi gazdálkodás általános rendezését a részesedés elérheti a tervezett évi béralap 1,2 százalékát, a különleges rendezés alá tartozó vállalatoknál pedig 1,68 szá­zalékát. A dolgozók a vállalati ala­pok új szabályozásával évenként 150 millió korona többletet szereznek. Ez az összeg az ő szükségleteiket szolgálja, s komoly hozzájárulás az életszínvonaluk emelkedéséhez. MIRE HASZNÁLJUK FEL A VÁLLALATI ALAPOKAT A prémiumalappal nem rendelke­ző vállalatok, tehát azok, ahol a vállalati alap a béralap 1,2 százalé­kánál kezdődik, a részesedést egé­szen 30 százalékig egyéni pénzju­talmakra használhatják fel. Külön­ben a vállalati alapok fő célja a dolgozók kulturális, szociális, egész­ségügyi viszonyainak, a testnevelés­nek javítását szolgáló tartós értékű beruházások megvalósítása. Ez alatt üzemi klubok, üdülők, pionírtáborok, bölcsődék, óvodák, orvosi rendelők, tornatermek, sportpályák stb. építé­sét, létesítését és berendezését ért­jük. Nagyobb figyelmet érdemelne a dolgozók szakképesítésének emelését elősegítő anyagi hozzájárulás. A vál­lalati alapból az üzemi ösztöndíjakon kívül megfelelő összeget különféle tanfolyamok, előadások biztosítására kel! fordítani. Á vállalati alap bizonyos arány­ban felhasználható vállalati vagy szö­vetkezeti lakások építésére, kölcsö­nökre családi ház építése céljából, továbbá fürdő és üdülési beutalások vásárlására, a legjobb dolgozók aján­déktárgyakkal való egyéni megju­talmazására. Sok lehetősége és mód­ja van annak, hogy „elköltsük" a vállalati alapot, de meg kell fon­tolnunk, mire használjuk fel, hogyan osszuk be. A kollektíva vagyonával nem szabad könnyelműen bánni s azt kell szem előtt tartani, hogy a közösségnek legyen belőle a leg­több haszna. A SZAKSZERVEZETEK SZEREPE A VÁLLALATI ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁNÁL A dolgozók vállalati alapjainak helyes felhasználása öszefüggésben áll az ötéves kollektív szerződések­kel. A vállalatokban most állítják össze és hagyják jóvá a kollektív szerződéseket. Egyidejűleg kell tár­gyalni a vállalati alapok költség­vetési tervezetét is, amelyet az FSZM alapszervezetének taggyűlése, vagy az illetékes szakszervezeti szerv által egybehívott küldöttek konferenciája liagy jóvá. Ugyancsak ezen szervek feladata és kötelessé­ge, hogy rendszeresen ellenőrizzék a kollektív szerződés betartását és a vállalati alap eszközeivel való gazdálkodást és felhasználásukat. A vállalat igazgatója felelősséggel tartozik az FSZM üzemi bizottságá­nak a jóváhagyott költségvetés meg­valósításáért. Az üzemi bizottság köteles rendszeresen tájékoztatni a dolgozókat a vállalati alap felhasz­nálásáról. A taggyűlés tudomása nélkül a vállalati alap költségveté­sében semmilyen változtatás nem eszközölhető. A vállalati alapok új szabályozása ismét bővíti a szakszervezetek jog­körét. Sok függ azonban a szakszer­vezeti funkcionáriusoktól és minden dolgozótól, milyen mértékben hasz­nálják ki ezt a lehetőséget, meny­nyire érzik szükségét annak, hogy valóban beleszóljanak az egész vál­lalatot és őket egyénileg is közelről érintő kérdések megtárgyalásába. Az új elvek gyakorlati érvényesí­tése hozzájárul a harmadik ötéves terv sikerének biztosításához, és ami ettől elválaszthatatlan, az élet­színvonal további emelkedéséhez. KIS ÉVA ÜJ SZÖ 5 + 1960. október 26.

Next

/
Thumbnails
Contents