Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-26 / 298. szám, szerda

I AZ E NSZ-KÖZ6YŰIÉS BIZOTTSÁGAIBA N Tovább folyik a vita A LESZERELÉSRŐL POLITIKAI BIZOTTSÁG NEW YORK (ČTK) - AZ ENSZ POLITIKAI BIZOTTSÁGA HÉTFŐI ÜLÉSÉT RÖVIDDEL 16 ÓRA ELŐTT KEZDTE (IDŐSZÁMÍTÁ­SUNK SZERINT).' C. COREA CEY­LONI KÉPVISELŐ, AZ ÜLÉS EL­NÖKE MEGNYITOTTA AZ ÜLÉST ÉS ÁTADTA A SZÖT AZ ELSŐ SZŐNOKNAK, VIGY'CS JUGO­SZLÁV KÉPVISELŐNEK. Vigyics hangsúlyozta a leszerelés szükségességét. Elítélte a nemzet­közi vitás kérdések erőszakos meg­oldását, és állást foglalt az atom­fegyverkísérletek és a fegyverkezési verseny beszüntetése mellett. Utalt arra az ismert jugoszláv álláspontra, mely szerint szükséges, hogy az egész világ elismerje a békés egy­más mellett élés, valamint az álta­lános és tetjes leszerelés elvét. Ki­jelentette, nem lát okot arra, hogy valamit is változtassanak az EN3Ž közgyűlésének tavalyi ülésén a le­szerelés kérdésében hozott határoza­tain. Bár ez idén a közgyűlésen más küldöttek vettek részt, az álta­lános és teljes leszerelés elérésének célja azonos mindenki előtt. A le­szerelés politikai probléma. Általános leszerelést, nem pedig ellenőrzött fegyverkezést kell elérni. Az ellen­őrzés csupán a lázas fegyverkezés fokozásához vezetne. Vigyics ezután határozottan állást foglalt az ellen, hogy a Bundesvvehrt atomfegyverek­kel szereljék fel. A következő szónok Ormsby-Gore angol küldött volt, aki hangsúlyozta a leszerelés kérdésének sürgősségét és kifejezte egyetértését Hruscsov­nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének azon nézetével, hogy e kérdés megoldása halaszthatatlan. Értékelte a leszerelés kérdéséről folytatott eddigi tárgyalásokat. Fő­képpen a genfi értekezlettel foglal­kozott és makacsul ragaszkodott a leszerelés ellenőrzésének szükséges­ségéhez- Azt a nyugati álláspontot védelmezte, hogy nem lehet azonnal megállapodásra jutni a teljes és ál­talános leszerelés kérdésében, hanem előbb a részlegkérdésekben kell egyezséget kötni. Ormsby-Gore említést tett a szov­jet javaslatról és beismerte, hogy a Szovjetunió e javaslatban elfogadta azon kérdések egész sorát, amelye­ket a Nyugat Genfben szorgalma­zott. Az angol képviselő beszédének befejező részében kifejezte azt a nézetét, hogy mielőbb fel kell újí­tani a leszerelési tárgyalásokat, bár a szovjet javaslatok a Nyugatra néz­ve elfogadhatatlanok. Az angol külügyminiszter beszé­dében Hruscsov elvtárs beszédéből vett elferdített idézetekkel érvelt és azt állította, hogy a Szovjetunió el­utasítja a leszerelés ellenőrzését. Zorin szovjet küldött válaszjo­gával élve felszólalásában megálla­pította, hogy az angol kUldött az atomfegyverkísérletek beszüntetésé­ről tárgyaló genfi értekezleten az el­lenőrzés kérdésében felmerült egyes problémákkal akart visszaélni. Azt állította ugyanis, hogy nem vehetik komolyan Hruscsov szavait, hogy be­leegyezik az USA javasolta ,,bárminő ellenőrzésbe", ha a nyugati nagyha­talmak beleegyeznek az általános és teljes leszerelésbe és a fegyverek megsemmisítésébe. Zorin hangoztat­ta, ha a nyugati nagyhatalmak haj­landók egyezményt kötni a leszere­lésről és a fegyverek megsemmisíté­séről, a Szovjetunió hajlandó aláírni és elfogadni bárminő ellenőrzési in­tézkedéseket. Mivel az angol küldött a genfi tanácskozásra utalt, min­denki tisztában van vele, hogy ebben az esetben nem a leszerelés ellenőr­zéséről, hanem az atomfegyverkí­sérletek beszüntetésének ellenőrzé­séről volt szó, ugyanakkor egyáltalán nem tárgyaltak ott a leszerelési in­tézkedésekről és a fegyverek meg­semmisítéséről. Zorin rámutatott, hogy a nyugati nagyhatalmak köve­telték: fogadja el a Szovjetunió a le­szerelés ellenőrzésére vonatkozó kö­veteléseiket, ők maguk azonban nem voltak hajlandók megkötni a lesze­relési egyezményt. Ebből kitűnt, hogy arra törekedtek, amit mindun­talan el akarnak érni: az ellenőrzés leple alatt törvényesíteni akarják a kémkedést és a további fegyverke­zést. Zorin a továbbiakban az angol küldöttnek arra a kijelentésére rea­gált, hogy a leszerelés esetleges el­lenőrzése megkövetelné az illető ál­lam szuverenitásának erőszakos megsértését, amibe Anglia nem egyezhet bele. A szovjet küldött rá­mutatott e szavak nem őszinte vol­tára. Ezzel kapcsolatban megemlí­tette, milyen álláspontra helyezke­dett Anglia a Biztonsági Tanácsban, amikor a Szovjetunió szuverenitását erőszakosan megsértő U-2 típusú amerikai repülőgép ügyét tárgyal­ták. Az angol küldött ebben az eset­ben „elismerte" az amerikai légi-* erőknek azt a jogát, hogy megsért­sék a szovjet állam szuverenitását. A leszerelés ellenőrzését mindenkor nemzetközi egyezmény biztosította, úgyhogy nem lenne szó azon államok szuverenitásának erőszakos megsér­téséről, amelyeknek területére az el­lenőrzés vonatkozna. A politikai bi­zottság kedden folytatta tárgyalását. A vitába az Albán Népköztársaság, Brazília, Románia, Kambodzsa és Ukrajna küldöttei jelentkeztek. A lengyel határozati javaslat A lengyel küldöttség október 22-én ha­tározati javaslatot terjesztett a közgyű­lés politikai bizottsága elé az általános és teljes leszerelésről szóló szerződést elősegítő kedvező feltételek megterem­téséről. A leng.vel határozati javaslat abból in­dul ki, hogy az ENSZ feladata az általá­nos és teljes leszerelés, igyekszik hozzá­járulni a lázas fegyverkezés megszünte­téséhez és az általános és teljes lesze­relésről szóló egyezmény megkötését megkönnyítő kedvező feltételek megte­remtéséhez. felszólít valamennyi államot, ne tegyenek olyan Intézkedéseket, melyek megnehezíthetnék a leszerelési tárgyalá­sodat. főként: * Felszólítja ókét, fejezzék be a már I régóta tartó tárgyalásokat az atom­/ fegyverkísérletek beszüntetéséről, s 1961 április l-ig kössék meg az egyez­ményt. Ha ez ideig nem egyeznének meg, a kérdést az ENSZ közgyűlésének e cél­ból összehívott ülésszaka azonnal meg­vitatja. W Felszólítja az atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalmakat, ne vé­gezzenek velük kísérleteket mind­addig, amíg nem kötik meg az egyezményt az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről. \ Felszólítja az atomfegyvert gyártó CJ és atomfegyverrel rendelkező álla­" mokat, hogy semmiképpen se ve­gyenek részt más államoknak atomfegy­vergyártásra irányuló előkészületeiben, ne szállítsanak nekik atomfegyvert és ne tegyék lehetővé számukra annak megszerzését. I* Felszólítja az atomfegyverrel nem Q I rendelkező államokat, hogy ne ve­/ gyének át ilyet más államoktól, ne kezdjék meg és ne készítsék elő az atomfegyver gyártását saját területükön, sem más államok területén. A DÁN BÉKEVÉDŐK a közelmúltban sikeres békemenetet rendeztek az atomfegyverkezés ellen. Holbaek városából több ezer dán, norvég, tinn, angol és német békevédő pénteken indult útnak és vasárnap Kop­penhágába, a dán fővárosba érkezett. A fővárosban több ezer helyi lakos csatlakozott a tüntetőkhöz. Képünk a koppenhágai városháza előtt az atomfegyverkezés beszüntetéséért tüntető tömeget mutatja be. Nord-foto Törökországi tudósításunk: ! Rendőrtisztek mint koronatanúk e) Az úgynevezett magyar kérdés csak a hidegháborút szíthatja New York (ČTK) — A magyar ENSZ-küldöttség képviselője sajtó­értekezleten nyilatkozott a Magyar Népköztársaság és az USA kölcsönös viszonyának néhány kérdéséről. Ki­jelentette, hogy az amerikai kül­ügyminisztérium hidegháborús cé­lokra használja ki az úgynevezett magyar kérdést, tekintet nélkül ar­ra, hogy ezzel saját tekintélyét is aláássa a nemzetközi szervezetekben és árt budapesti képviseleti hivatala tekintélyének. A magyar küldöttség képviselője elmondta, hogy a társadalomtudomá­nyi Ismereteket terjesztő társaság könyvet adott ki Magyarország és az USA kapcsolatainak történetéről. A könyv hiteles és megbízható ada­tokra támaszkodik, melyek igazolják, hogy a két ország kapcsolatai nem 1956-ban szakadtak meg, amint ez látszatra tűnik, hanem már előbb 1947-ben, amikor a munkások, pa­rasztok és a többi dolgozók kezükbe vették a hatalmat Magyarországon. A két ország kapcsolatai jók, sőt szívélyesek voltak, amikor Magyar­országon az arisztokraták, földbirto­kosok és kapitalisták uralkodtak. A tényekből csak az a következtetés vonható le, hogy az úgynevezett ma­gyar kérdés rendszeres felvetésének igazi oka az, hogy az USA kormány­köreinek nem tetszik a Magyar Nép­köztársaság mai szocialista társadal­mi rertdszere. Az NDK külUgymimszfériumának nyilatkozata Az NDK külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki az ENSZ megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. A nyilatkozatban ol­vassuk: „Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének alapokmánya kifejezte a né­peknek a béke és a békés nemzet­közi együttműködés tartós biztosí­tására irányuló törekvését, amely a Hitler-elleni koalíciónak a német fa­sizmus ellen vívott közös harcában még jobban megerősödött. A Német Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának első napja óta az'ENSZ alapokmányában leszögezett elvekre építette külpolitikáját. A külügyminisztérium sajnálattal állapítja meg, hogy az ENSZ alapok­mányának elvei még mindig nem képezik valamennyi állam politikájá­nak alapját. Az USA vezette impe­rialista államok megkülönböztető és más államok szuverenitását lebecs­mérlő politikát folytatnak. Hideg­háborút szítanak és agresszióval sem átallanak fenyegetni". A nyilatkozat a továbbiakban ki­emeli az ENSZ XV. ülésszakának je­lentőségét a békéért és a leszerelé­séért folytatott világküzdelem szem­pontjából. Az NDK a legfontosabb nemzet­közi kérdésnek a . leszerelést tartja, melynek megoldásához azonnal hoz­zá kell látni. Teljes mértékben támo­gatja a három szakaszban megvaló­sítandó nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött általános és teljes lesze­relés szovjet javaslatát. Az NDK kormánya abból kiindulva, hogy a német nemzet különösen fe­lelős az európai béke megőrzéséért, tervet terjesztett az ENSZ közgyű­lést elé az általános és teljes leszerelik fokozatos végrehajtásáról Németországban. Ezzel bebizonyítot­ta: hatékonyan hozzá akar járulni a leszereléshez. A nyilatkozat végén kiemeli, hogy az NDK a jövőben is az ENSZ alap­okmányának megfelelő politikát fog folytatni. Felszólít valamennyi államot, szün­tessék be katonai támaszpontok létesítését más államok területén ! és szűnjenek meg rakéta- és atomfegy­! verkilövő berendezéseket felszerelni e támaszpontokon. 0 Felszólít valamennyi államot, me­lyeknek területén nincsenek idegen katonai támaszpontok, vagy idegen rakéta- és atomfegyverkllövő berendezé­sek, hogy ne engedjék meg ilyen tá­maszpontok és b»rendezések létesítését. % Felszólít valamennyi államot, ame­n] lyek nem rendelkeznek saját raké­"" ta- és atomf egy verkilövő berende­zéssel, hogy tartózkodjanak felszerelé­süktől, s felszólítja azokat az államokat, amelyek még cs^k megkezdték felsze­! rc-lésüket, hogy ne folytassák az építke­zést. * * * • A közgyűlés politikai különbizott­sága, mely az olasz-osztrák viszállyal foglalkozik, folytatta tárgyalásait. A vi­tában Krisna Menőn indiai küldött kije­lentette, hogy a küldöttek -többsége szí­vesebben látná, ha a kérdést Olaszor­szág és Ausztria békés tárgyalás útján oldaná meg. Oszmán Djikics jugoszláv küldött is úgy nyilatkozott, hogy a ki­sebbségi problémákat kétoldali tárgya­lás útján kell megoldani. A vitába még tízen jelentkeztek, köztük Ausztria és Olaszország képviselői is. A tárgyalást kedden, New York-i Időszámítás szerint 15 órakor folytatják. Tegnap 18.30 órai kezdettel ülést tartott az ENSZ-közgyülés ügyrendi bizottsága- Az ügyrendi bizottságnak el kell döntenie, napirendre túzi-e az Egyesült Államok agressziójára vonatkozó kubai panasz megtárgya­lását. Raul Roa," kubai külügyminiszter a panaszt már október 18-án benyúj­totta. A kubai kormány panaszában felhívja a figyelmet az USA külön­féle agressziós terveire és interven­ciós akcióira, amelyeket a Kubai Köztársaság ellen folytat és amivel megszegi az ország területi sérthe­tetlensége, szuverenitása és függet­lensége elvét, veszélyezteti a világ­békét és biztonságot. Az ügyrendi bizottság valószínűleg megtárgyalja Irak, Jordánia, Libanon, Libia. Marokkő, Szaud Arábia. Szu­dán, Tunézia, az EAK és Jemen ké­rését is. hogy az ENSZ közgyűlés napirendjére tűzzék Omán kérdését is. Omanban a brit' haderők folytat­ják intervenciójukat és súlyos káro­kat okoznak az országnak. Csehszlovák—iraki gazdasági és műszaki egyezmény Bagdad (ČTK) — Bagdadban egyezményt írtak alá a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Iraki Köztársaság közötti gazdasági és technikai együttműködésről. Ez az egyezmény az 1958. évi decemberi kölcsönös megállapodásból indul ki, s különböző ipari építmények, kőolaj­finomító- és villany-erömúvek építé­sére vonatkozik. A csehszlovák külkereskedelmi vál­lalatok — szorosan együttműködve az iraki intézményekkel —, kidolgoz­zák a technikai és gazdasági terve­ket, egész üzemeket és ipari beren­dezéseket szállítanak, üzembehelye­zik őket, s betanítják az iraki szak­embereket. TVTielőtt hétfőn Istanbulból kiha­•"•l józtunk volna Yassi Ada szi­getére, a török haditengerészet kü­lönleges kiképzésű búvárjai alaposan megvizsgálták hajónk oldalát és al­ját s alatta a tenger fenekét, nem helyeztek-e el ott aknát Menderes hajdani hívei. A terv szerint a bíróságnak hétfőn reggel kellett volna meghoznia az első ítéletet Bayar volt köztársasági elnök ún. kutyaügyében. A Legfelső Bíróság azonban elhalasztotta az ítélethozatalt és folytatta az 1955 szeptemberi pogrom szervezői peré­nek tárgyalását. Hétfőn kb. húsz tanút hallgatott ki a bíróság. Többségük súlyosbítot­ta a volt török önkényurak ellen emelt vádakat. Az egészben az a leg­érdekesebb, hogy a tanúk zöme rendőrtiszt és más tisztviselő volt, akik szemükbe mondták a kellemet­len igazságot hajdani kenyéradóik­nak. Dzsemal Szandzska, az istanbuli rendőrség antikommunista osztályá­nak vezetője tanúvallomásával igen meglepte a jelenlévőket. Elmondta, hogy kötelessége volt a kommunis­ták megfigyelése s ha a kommu­nisták valamit szerveztek volna, ügy­nökei útján feltétlenül tudomást szerzett volna a dologról. De a leg­kisebb jel sem mutatott a kommu­nistája szervezkedésére. Egyéni véle­ményem: mindent a kormány szer­vezett — jelentette ki a rendőr­tisztviselő. Következtetését az is alá­támasztja, hogy sem a rendőrség, sem a katonaság nem avatkozott be a pogromba, ügynöke, akit a „Cip­rus a törököké" szervezet lefogott tagjai közé csempésztek a börtön­cellába, később jelentette neki, hogy Menderes parancsot adott: rendez­zenek pogromokat Törökország cip­rusi pozícióinak megszilárdítására. I gen nagy hatást váltott ki Za­noglunak, az Istanbul közelé­ben fekvő Márvány-tengeri Princess­szigetek rendőrfőnökének a vallomá­sa. Elmondta, hogy pogromista ban­dák különleges hajókon a szigetre úsztak és feldúlták a görögök házait. Amikor többet közülük letartóztat­tunk és megkérdeztük, hogyan is­merték fel a görögök házait, azt válaszolták, hogy a kitört ablakok szerint. Menderes párthívei a szige­ten előre kitörték a görög házak ablakait, hogy a későbbi támadók könnyen felismerhessék őket. Zanog­lu elmondta, hogy letartóztatta Menderes pártja szigeti szervezeté­nek elnökét, de figyelmeztették, bo­csássa szabadon, mert megjárja. Csakugyan a rendőrfőnököt nemso­kára nyugdíjazták. A további tanú Csoker istanbuli hadbíró volt. Akr.oz tábornok, istan­buli katonai parancsnok a pogromok után összehívta az istanbuli polgári és katonai bírákat s utasította őket. „Be kell bizonyítaniuk, hogy kom­munisták müve volt." A tanú meg­jegyezte: „Attól a pillanattól kezdve tudtam, hogy nem a kommunisták, hanem a kormány cselekedte ezt." Refik Tulga tábornok, Istanbul je­lenlegi katonai kormányzója is tanú­vallomást tett." A pogromok idején Bayar elnök segédtisztje volt. ő is megerősítette, hogy az uszítóhad­járatot és a pogromokat a Mende­res-kormány rendezte. A hétfői tárgyalás nagyfokú ** idegességet váltott ki a vádlot­takban. Mivel a tanúvallomásokból kiérezték, hogy igen rosszul áll a szénájuk, különféle megjegyzésekkel próbálták bagatellizálni az elhannzott vallomásokat. Ebben segítségükre voltak ügyvédeik, akiket ezért a kö­zönség kigúnyolt. OV Törökország új alkotmányt kap Isztambul (ČTK) - Üj alkotmány­tervezetet dolgoztak ki Törökország­ban, amelyet népszavazás hagy majd jóvá. A tervezet alapján Törökor­szágnak kétkamarás parlamenti rend­szere (parlamentje és felsőhá­za) lesz az eddigi egykamarás rend­szer helyett. A parlamenti válasz­tásokat négy évenként, a felsőházi választásokat hat évenként tartják. A parlamenti választások közvetle­nek. A felsőház tagjainak egy ré­szét a köztársasági elnök nevezi ' ki. A katonai fordulat élén álló tö­rök nemzeti bizottság tagjai auto­matikusan felsőházi tagok lesznek. A felsőház többi tagját közvetve vá­lasztják. Az alkotmány megszabja, hogy felsőházi tag csak főiskolai végzett­ségű egyén, parlamenti tag pedig legalább középiskolai végzettségű egyén lehet. Ez tehát azt jelenti, hogy az új alkotmánytervezet ki­dolgozói egyáltalán nem számítanak a dolgozók részvételére. Ä francia kormány elfogadtatta az atomfelfegyverzési javaslatot Párizs (ČTK) — A francia kor­mánynak keddre virradó éjjel a nem­zetgyűlésben sikerült elfogadtatnia a francia hadsereg korszerű atomfegy­verrel való felszereléséről szóló ja­vaslatát. Az alkotmány és a parla­menti szabályok értelmében azzal fogadták el automatikusan a kor­mányjavaslatot, hogy a kormány meg­dorgálására vonatkozó javaslatra csak 207-en szavaztak, viszont a megkövetelt felénél nagyobb többség 277 szavazat. A szavazás eredménye azt bizo­nyítja, hogy megerősödött a parla­menti ellenzék. Harmadszor történt meg, hogy a jelenlegi nemzetgyű­lésben a kormány megdorgálására tett javaslatról szavaztak. Most nem­csak a kommunisták, a szocialisták és centralista képviselők, hanem füg­getlen köztársaságpárti és MRP páni képviselők, valamint az algériai kép­viselők önálló csoportjának többsé­ge is a kormány ellen szavazott. A keddi francia lapok beismerik, hogy a szavazások eredményét erő­sen befolyásolták de Gaulle tábornok legutóbbi beszédei, melyekben érez­tette, hogyha elutasítják javaslatát, feloszlatja a nemzetgyűlést. Ezenkí­vül az ismert jobboldali politikusok buzgón serénykedtek a kulisszák mö­gött, hogy legalább tartózkodásra bírják az ingadozókat. A francia hadsereg felszereléséről szóló törvény 11 milliárd 790 millió új frankot irányoz elő az 1960—1984. évekre. Ennek az összegnek több piint a felét az úgynevezett atom­rohamerő létrehozására fordítják. ÜJ SZÖ 3 * 1960. október 2#.

Next

/
Thumbnails
Contents