Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)
1960-10-26 / 298. szám, szerda
I AZ E NSZ-KÖZ6YŰIÉS BIZOTTSÁGAIBA N Tovább folyik a vita A LESZERELÉSRŐL POLITIKAI BIZOTTSÁG NEW YORK (ČTK) - AZ ENSZ POLITIKAI BIZOTTSÁGA HÉTFŐI ÜLÉSÉT RÖVIDDEL 16 ÓRA ELŐTT KEZDTE (IDŐSZÁMÍTÁSUNK SZERINT).' C. COREA CEYLONI KÉPVISELŐ, AZ ÜLÉS ELNÖKE MEGNYITOTTA AZ ÜLÉST ÉS ÁTADTA A SZÖT AZ ELSŐ SZŐNOKNAK, VIGY'CS JUGOSZLÁV KÉPVISELŐNEK. Vigyics hangsúlyozta a leszerelés szükségességét. Elítélte a nemzetközi vitás kérdések erőszakos megoldását, és állást foglalt az atomfegyverkísérletek és a fegyverkezési verseny beszüntetése mellett. Utalt arra az ismert jugoszláv álláspontra, mely szerint szükséges, hogy az egész világ elismerje a békés egymás mellett élés, valamint az általános és tetjes leszerelés elvét. Kijelentette, nem lát okot arra, hogy valamit is változtassanak az EN3Ž közgyűlésének tavalyi ülésén a leszerelés kérdésében hozott határozatain. Bár ez idén a közgyűlésen más küldöttek vettek részt, az általános és teljes leszerelés elérésének célja azonos mindenki előtt. A leszerelés politikai probléma. Általános leszerelést, nem pedig ellenőrzött fegyverkezést kell elérni. Az ellenőrzés csupán a lázas fegyverkezés fokozásához vezetne. Vigyics ezután határozottan állást foglalt az ellen, hogy a Bundesvvehrt atomfegyverekkel szereljék fel. A következő szónok Ormsby-Gore angol küldött volt, aki hangsúlyozta a leszerelés kérdésének sürgősségét és kifejezte egyetértését Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének azon nézetével, hogy e kérdés megoldása halaszthatatlan. Értékelte a leszerelés kérdéséről folytatott eddigi tárgyalásokat. Főképpen a genfi értekezlettel foglalkozott és makacsul ragaszkodott a leszerelés ellenőrzésének szükségességéhez- Azt a nyugati álláspontot védelmezte, hogy nem lehet azonnal megállapodásra jutni a teljes és általános leszerelés kérdésében, hanem előbb a részlegkérdésekben kell egyezséget kötni. Ormsby-Gore említést tett a szovjet javaslatról és beismerte, hogy a Szovjetunió e javaslatban elfogadta azon kérdések egész sorát, amelyeket a Nyugat Genfben szorgalmazott. Az angol képviselő beszédének befejező részében kifejezte azt a nézetét, hogy mielőbb fel kell újítani a leszerelési tárgyalásokat, bár a szovjet javaslatok a Nyugatra nézve elfogadhatatlanok. Az angol külügyminiszter beszédében Hruscsov elvtárs beszédéből vett elferdített idézetekkel érvelt és azt állította, hogy a Szovjetunió elutasítja a leszerelés ellenőrzését. Zorin szovjet küldött válaszjogával élve felszólalásában megállapította, hogy az angol kUldött az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezleten az ellenőrzés kérdésében felmerült egyes problémákkal akart visszaélni. Azt állította ugyanis, hogy nem vehetik komolyan Hruscsov szavait, hogy beleegyezik az USA javasolta ,,bárminő ellenőrzésbe", ha a nyugati nagyhatalmak beleegyeznek az általános és teljes leszerelésbe és a fegyverek megsemmisítésébe. Zorin hangoztatta, ha a nyugati nagyhatalmak hajlandók egyezményt kötni a leszerelésről és a fegyverek megsemmisítéséről, a Szovjetunió hajlandó aláírni és elfogadni bárminő ellenőrzési intézkedéseket. Mivel az angol küldött a genfi tanácskozásra utalt, mindenki tisztában van vele, hogy ebben az esetben nem a leszerelés ellenőrzéséről, hanem az atomfegyverkísérletek beszüntetésének ellenőrzéséről volt szó, ugyanakkor egyáltalán nem tárgyaltak ott a leszerelési intézkedésekről és a fegyverek megsemmisítéséről. Zorin rámutatott, hogy a nyugati nagyhatalmak követelték: fogadja el a Szovjetunió a leszerelés ellenőrzésére vonatkozó követeléseiket, ők maguk azonban nem voltak hajlandók megkötni a leszerelési egyezményt. Ebből kitűnt, hogy arra törekedtek, amit minduntalan el akarnak érni: az ellenőrzés leple alatt törvényesíteni akarják a kémkedést és a további fegyverkezést. Zorin a továbbiakban az angol küldöttnek arra a kijelentésére reagált, hogy a leszerelés esetleges ellenőrzése megkövetelné az illető állam szuverenitásának erőszakos megsértését, amibe Anglia nem egyezhet bele. A szovjet küldött rámutatott e szavak nem őszinte voltára. Ezzel kapcsolatban megemlítette, milyen álláspontra helyezkedett Anglia a Biztonsági Tanácsban, amikor a Szovjetunió szuverenitását erőszakosan megsértő U-2 típusú amerikai repülőgép ügyét tárgyalták. Az angol küldött ebben az esetben „elismerte" az amerikai légi-* erőknek azt a jogát, hogy megsértsék a szovjet állam szuverenitását. A leszerelés ellenőrzését mindenkor nemzetközi egyezmény biztosította, úgyhogy nem lenne szó azon államok szuverenitásának erőszakos megsértéséről, amelyeknek területére az ellenőrzés vonatkozna. A politikai bizottság kedden folytatta tárgyalását. A vitába az Albán Népköztársaság, Brazília, Románia, Kambodzsa és Ukrajna küldöttei jelentkeztek. A lengyel határozati javaslat A lengyel küldöttség október 22-én határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés politikai bizottsága elé az általános és teljes leszerelésről szóló szerződést elősegítő kedvező feltételek megteremtéséről. A leng.vel határozati javaslat abból indul ki, hogy az ENSZ feladata az általános és teljes leszerelés, igyekszik hozzájárulni a lázas fegyverkezés megszüntetéséhez és az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötését megkönnyítő kedvező feltételek megteremtéséhez. felszólít valamennyi államot, ne tegyenek olyan Intézkedéseket, melyek megnehezíthetnék a leszerelési tárgyalásodat. főként: * Felszólítja ókét, fejezzék be a már I régóta tartó tárgyalásokat az atom/ fegyverkísérletek beszüntetéséről, s 1961 április l-ig kössék meg az egyezményt. Ha ez ideig nem egyeznének meg, a kérdést az ENSZ közgyűlésének e célból összehívott ülésszaka azonnal megvitatja. W Felszólítja az atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalmakat, ne végezzenek velük kísérleteket mindaddig, amíg nem kötik meg az egyezményt az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről. \ Felszólítja az atomfegyvert gyártó CJ és atomfegyverrel rendelkező álla" mokat, hogy semmiképpen se vegyenek részt más államoknak atomfegyvergyártásra irányuló előkészületeiben, ne szállítsanak nekik atomfegyvert és ne tegyék lehetővé számukra annak megszerzését. I* Felszólítja az atomfegyverrel nem Q I rendelkező államokat, hogy ne ve/ gyének át ilyet más államoktól, ne kezdjék meg és ne készítsék elő az atomfegyver gyártását saját területükön, sem más államok területén. A DÁN BÉKEVÉDŐK a közelmúltban sikeres békemenetet rendeztek az atomfegyverkezés ellen. Holbaek városából több ezer dán, norvég, tinn, angol és német békevédő pénteken indult útnak és vasárnap Koppenhágába, a dán fővárosba érkezett. A fővárosban több ezer helyi lakos csatlakozott a tüntetőkhöz. Képünk a koppenhágai városháza előtt az atomfegyverkezés beszüntetéséért tüntető tömeget mutatja be. Nord-foto Törökországi tudósításunk: ! Rendőrtisztek mint koronatanúk e) Az úgynevezett magyar kérdés csak a hidegháborút szíthatja New York (ČTK) — A magyar ENSZ-küldöttség képviselője sajtóértekezleten nyilatkozott a Magyar Népköztársaság és az USA kölcsönös viszonyának néhány kérdéséről. Kijelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium hidegháborús célokra használja ki az úgynevezett magyar kérdést, tekintet nélkül arra, hogy ezzel saját tekintélyét is aláássa a nemzetközi szervezetekben és árt budapesti képviseleti hivatala tekintélyének. A magyar küldöttség képviselője elmondta, hogy a társadalomtudományi Ismereteket terjesztő társaság könyvet adott ki Magyarország és az USA kapcsolatainak történetéről. A könyv hiteles és megbízható adatokra támaszkodik, melyek igazolják, hogy a két ország kapcsolatai nem 1956-ban szakadtak meg, amint ez látszatra tűnik, hanem már előbb 1947-ben, amikor a munkások, parasztok és a többi dolgozók kezükbe vették a hatalmat Magyarországon. A két ország kapcsolatai jók, sőt szívélyesek voltak, amikor Magyarországon az arisztokraták, földbirtokosok és kapitalisták uralkodtak. A tényekből csak az a következtetés vonható le, hogy az úgynevezett magyar kérdés rendszeres felvetésének igazi oka az, hogy az USA kormányköreinek nem tetszik a Magyar Népköztársaság mai szocialista társadalmi rertdszere. Az NDK külUgymimszfériumának nyilatkozata Az NDK külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki az ENSZ megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. A nyilatkozatban olvassuk: „Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya kifejezte a népeknek a béke és a békés nemzetközi együttműködés tartós biztosítására irányuló törekvését, amely a Hitler-elleni koalíciónak a német fasizmus ellen vívott közös harcában még jobban megerősödött. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának első napja óta az'ENSZ alapokmányában leszögezett elvekre építette külpolitikáját. A külügyminisztérium sajnálattal állapítja meg, hogy az ENSZ alapokmányának elvei még mindig nem képezik valamennyi állam politikájának alapját. Az USA vezette imperialista államok megkülönböztető és más államok szuverenitását lebecsmérlő politikát folytatnak. Hidegháborút szítanak és agresszióval sem átallanak fenyegetni". A nyilatkozat a továbbiakban kiemeli az ENSZ XV. ülésszakának jelentőségét a békéért és a leszereléséért folytatott világküzdelem szempontjából. Az NDK a legfontosabb nemzetközi kérdésnek a . leszerelést tartja, melynek megoldásához azonnal hozzá kell látni. Teljes mértékben támogatja a három szakaszban megvalósítandó nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött általános és teljes leszerelés szovjet javaslatát. Az NDK kormánya abból kiindulva, hogy a német nemzet különösen felelős az európai béke megőrzéséért, tervet terjesztett az ENSZ közgyűlést elé az általános és teljes leszerelik fokozatos végrehajtásáról Németországban. Ezzel bebizonyította: hatékonyan hozzá akar járulni a leszereléshez. A nyilatkozat végén kiemeli, hogy az NDK a jövőben is az ENSZ alapokmányának megfelelő politikát fog folytatni. Felszólít valamennyi államot, szüntessék be katonai támaszpontok létesítését más államok területén ! és szűnjenek meg rakéta- és atomfegy! verkilövő berendezéseket felszerelni e támaszpontokon. 0 Felszólít valamennyi államot, melyeknek területén nincsenek idegen katonai támaszpontok, vagy idegen rakéta- és atomfegyverkllövő berendezések, hogy ne engedjék meg ilyen támaszpontok és b»rendezések létesítését. % Felszólít valamennyi államot, amen] lyek nem rendelkeznek saját raké"" ta- és atomf egy verkilövő berendezéssel, hogy tartózkodjanak felszerelésüktől, s felszólítja azokat az államokat, amelyek még cs^k megkezdték felsze! rc-lésüket, hogy ne folytassák az építkezést. * * * • A közgyűlés politikai különbizottsága, mely az olasz-osztrák viszállyal foglalkozik, folytatta tárgyalásait. A vitában Krisna Menőn indiai küldött kijelentette, hogy a küldöttek -többsége szívesebben látná, ha a kérdést Olaszország és Ausztria békés tárgyalás útján oldaná meg. Oszmán Djikics jugoszláv küldött is úgy nyilatkozott, hogy a kisebbségi problémákat kétoldali tárgyalás útján kell megoldani. A vitába még tízen jelentkeztek, köztük Ausztria és Olaszország képviselői is. A tárgyalást kedden, New York-i Időszámítás szerint 15 órakor folytatják. Tegnap 18.30 órai kezdettel ülést tartott az ENSZ-közgyülés ügyrendi bizottsága- Az ügyrendi bizottságnak el kell döntenie, napirendre túzi-e az Egyesült Államok agressziójára vonatkozó kubai panasz megtárgyalását. Raul Roa," kubai külügyminiszter a panaszt már október 18-án benyújtotta. A kubai kormány panaszában felhívja a figyelmet az USA különféle agressziós terveire és intervenciós akcióira, amelyeket a Kubai Köztársaság ellen folytat és amivel megszegi az ország területi sérthetetlensége, szuverenitása és függetlensége elvét, veszélyezteti a világbékét és biztonságot. Az ügyrendi bizottság valószínűleg megtárgyalja Irak, Jordánia, Libanon, Libia. Marokkő, Szaud Arábia. Szudán, Tunézia, az EAK és Jemen kérését is. hogy az ENSZ közgyűlés napirendjére tűzzék Omán kérdését is. Omanban a brit' haderők folytatják intervenciójukat és súlyos károkat okoznak az országnak. Csehszlovák—iraki gazdasági és műszaki egyezmény Bagdad (ČTK) — Bagdadban egyezményt írtak alá a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Iraki Köztársaság közötti gazdasági és technikai együttműködésről. Ez az egyezmény az 1958. évi decemberi kölcsönös megállapodásból indul ki, s különböző ipari építmények, kőolajfinomító- és villany-erömúvek építésére vonatkozik. A csehszlovák külkereskedelmi vállalatok — szorosan együttműködve az iraki intézményekkel —, kidolgozzák a technikai és gazdasági terveket, egész üzemeket és ipari berendezéseket szállítanak, üzembehelyezik őket, s betanítják az iraki szakembereket. TVTielőtt hétfőn Istanbulból kiha•"•l józtunk volna Yassi Ada szigetére, a török haditengerészet különleges kiképzésű búvárjai alaposan megvizsgálták hajónk oldalát és alját s alatta a tenger fenekét, nem helyeztek-e el ott aknát Menderes hajdani hívei. A terv szerint a bíróságnak hétfőn reggel kellett volna meghoznia az első ítéletet Bayar volt köztársasági elnök ún. kutyaügyében. A Legfelső Bíróság azonban elhalasztotta az ítélethozatalt és folytatta az 1955 szeptemberi pogrom szervezői perének tárgyalását. Hétfőn kb. húsz tanút hallgatott ki a bíróság. Többségük súlyosbította a volt török önkényurak ellen emelt vádakat. Az egészben az a legérdekesebb, hogy a tanúk zöme rendőrtiszt és más tisztviselő volt, akik szemükbe mondták a kellemetlen igazságot hajdani kenyéradóiknak. Dzsemal Szandzska, az istanbuli rendőrség antikommunista osztályának vezetője tanúvallomásával igen meglepte a jelenlévőket. Elmondta, hogy kötelessége volt a kommunisták megfigyelése s ha a kommunisták valamit szerveztek volna, ügynökei útján feltétlenül tudomást szerzett volna a dologról. De a legkisebb jel sem mutatott a kommunistája szervezkedésére. Egyéni véleményem: mindent a kormány szervezett — jelentette ki a rendőrtisztviselő. Következtetését az is alátámasztja, hogy sem a rendőrség, sem a katonaság nem avatkozott be a pogromba, ügynöke, akit a „Ciprus a törököké" szervezet lefogott tagjai közé csempésztek a börtöncellába, később jelentette neki, hogy Menderes parancsot adott: rendezzenek pogromokat Törökország ciprusi pozícióinak megszilárdítására. I gen nagy hatást váltott ki Zanoglunak, az Istanbul közelében fekvő Márvány-tengeri Princessszigetek rendőrfőnökének a vallomása. Elmondta, hogy pogromista bandák különleges hajókon a szigetre úsztak és feldúlták a görögök házait. Amikor többet közülük letartóztattunk és megkérdeztük, hogyan ismerték fel a görögök házait, azt válaszolták, hogy a kitört ablakok szerint. Menderes párthívei a szigeten előre kitörték a görög házak ablakait, hogy a későbbi támadók könnyen felismerhessék őket. Zanoglu elmondta, hogy letartóztatta Menderes pártja szigeti szervezetének elnökét, de figyelmeztették, bocsássa szabadon, mert megjárja. Csakugyan a rendőrfőnököt nemsokára nyugdíjazták. A további tanú Csoker istanbuli hadbíró volt. Akr.oz tábornok, istanbuli katonai parancsnok a pogromok után összehívta az istanbuli polgári és katonai bírákat s utasította őket. „Be kell bizonyítaniuk, hogy kommunisták müve volt." A tanú megjegyezte: „Attól a pillanattól kezdve tudtam, hogy nem a kommunisták, hanem a kormány cselekedte ezt." Refik Tulga tábornok, Istanbul jelenlegi katonai kormányzója is tanúvallomást tett." A pogromok idején Bayar elnök segédtisztje volt. ő is megerősítette, hogy az uszítóhadjáratot és a pogromokat a Menderes-kormány rendezte. A hétfői tárgyalás nagyfokú ** idegességet váltott ki a vádlottakban. Mivel a tanúvallomásokból kiérezték, hogy igen rosszul áll a szénájuk, különféle megjegyzésekkel próbálták bagatellizálni az elhannzott vallomásokat. Ebben segítségükre voltak ügyvédeik, akiket ezért a közönség kigúnyolt. OV Törökország új alkotmányt kap Isztambul (ČTK) - Üj alkotmánytervezetet dolgoztak ki Törökországban, amelyet népszavazás hagy majd jóvá. A tervezet alapján Törökországnak kétkamarás parlamenti rendszere (parlamentje és felsőháza) lesz az eddigi egykamarás rendszer helyett. A parlamenti választásokat négy évenként, a felsőházi választásokat hat évenként tartják. A parlamenti választások közvetlenek. A felsőház tagjainak egy részét a köztársasági elnök nevezi ' ki. A katonai fordulat élén álló török nemzeti bizottság tagjai automatikusan felsőházi tagok lesznek. A felsőház többi tagját közvetve választják. Az alkotmány megszabja, hogy felsőházi tag csak főiskolai végzettségű egyén, parlamenti tag pedig legalább középiskolai végzettségű egyén lehet. Ez tehát azt jelenti, hogy az új alkotmánytervezet kidolgozói egyáltalán nem számítanak a dolgozók részvételére. Ä francia kormány elfogadtatta az atomfelfegyverzési javaslatot Párizs (ČTK) — A francia kormánynak keddre virradó éjjel a nemzetgyűlésben sikerült elfogadtatnia a francia hadsereg korszerű atomfegyverrel való felszereléséről szóló javaslatát. Az alkotmány és a parlamenti szabályok értelmében azzal fogadták el automatikusan a kormányjavaslatot, hogy a kormány megdorgálására vonatkozó javaslatra csak 207-en szavaztak, viszont a megkövetelt felénél nagyobb többség 277 szavazat. A szavazás eredménye azt bizonyítja, hogy megerősödött a parlamenti ellenzék. Harmadszor történt meg, hogy a jelenlegi nemzetgyűlésben a kormány megdorgálására tett javaslatról szavaztak. Most nemcsak a kommunisták, a szocialisták és centralista képviselők, hanem független köztársaságpárti és MRP páni képviselők, valamint az algériai képviselők önálló csoportjának többsége is a kormány ellen szavazott. A keddi francia lapok beismerik, hogy a szavazások eredményét erősen befolyásolták de Gaulle tábornok legutóbbi beszédei, melyekben éreztette, hogyha elutasítják javaslatát, feloszlatja a nemzetgyűlést. Ezenkívül az ismert jobboldali politikusok buzgón serénykedtek a kulisszák mögött, hogy legalább tartózkodásra bírják az ingadozókat. A francia hadsereg felszereléséről szóló törvény 11 milliárd 790 millió új frankot irányoz elő az 1960—1984. évekre. Ennek az összegnek több piint a felét az úgynevezett atomrohamerő létrehozására fordítják. ÜJ SZÖ 3 * 1960. október 2#.