Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-23 / 295. szám, vasárnap

A gépesítés Á parkon keresztül bokrokkal szegélyzett út vezet a Želiezovce! Állami Gazdaság telepére. Az emberek jönnek, mennek, ki-ki a maga munkája után. Nyugodt mederben hömpölyög »z örök nagy folyam: az élet. Vrabec elvtárs, a gazdaság egykori állattenyésztési vezetője készséggé; kalauzol, mutogat, magyaráz. Most csak vendégként van itt, de ide fűzi öt 12 esztendő munkája. Tökéletesen ismeri az 5000 hektáros gazdasághoz tartozó hat részleg minden zegét-zugát. Belépünk a tisztaságtól szinte ragyogó istállóba, ahol - megvallom - komoly csalódás ért. Gépesített, korszerű „tejgyárat" képzeltem a fehérre meszelt falak mögött, ahol önitatők, függővasút és egyéb gépek könnyítik az emberi munkát. A berendezés nem a régimódi, elavult, hiszen vasrácsok különítik el egymástól a vöröstarka teheneket, csővezetéken hideg időben melegített víz folyik az itatókba, a trágyát pedig csillékkel hordják k'' az istállóból. De én mást, magasabbfokú gépesítést képzeltem. Kísérőm észreveszi csalódásomat és mindent megértek magyarázata nyomán. Az épület jó, egészséges, az átlagos tejhozam meghaladja a 9 litert. Csakhogy alig 100 méterre innen, a park árnyas fáinak védelmében kórházat építenek. Az istállót rövidesen el kell távolítani. Az ammoniak kipárolgása és a tehenek méla bőgése aligha hatna megnyugtatólag a betegek idegeire. így magyarázza Trnavszky István is, aki már 43 éve dolgozik a gazdaságban. Keze munkáját dicséri a példás rend, a fogasra akasztott fejőgépek tisztasága és a sárga csempék csillogása. Volt már urak, grófok, ficsúr-intézők szolgája, de csak 15 évvel ezelőtt tudta meg, hogy nemcsak cseléd az ember... Megnyugtat, hogy elirányít olyan helyre, ahol bizonyára megtalálom a keresett témát. Olyan az egész gazdaság, mint egy mesebeli liliputi ország, amelyben a valamennyi farmra szétágazó iparvágány képezi a vérkeringést. Régi, faküllős trágyahordó targoncák között botorkálunk az „állomás" felé. Ott hevernek az üres trágyatelep mellett, mint a múlt gürcölésének megmaradt sötét szimbóluma. Oh, hány évtizeden keresztül görnyedt átkos súlyúk alatt az emberszámba alig vett, kisemmizett kommenciósok csontos háta. Az iparvágányon cukorrépával megrakott kis vagonokat vontat a különösformáju naftamotor; a drezina. Felkapaszkodunk az egyik vagonra és máris száguldunk Nagypuszta felé. A határban gépek és emberek, cukorrépa és kukorica, cirok és napraforgó. A sárguló csalit tanyavilágából pirostetős házak tűnnek elő. Nem is házak, hanem városba is beillő takaros kis villák. A dolgozók békés otthonai. Eltűntek a sötét, dohos katakombák, amelyek egy-egy helyiségében hat-nyolc tagú család szoroskodott. Többre, jobbra nem volt joga egykor a cselédnek. A háztetőkön televíziós antennák, a kisebb falunak is beillő puszta közepén pedig vörös téglából • •••••••••• A prešovi hengercsapágy még alig egy éve van üzemben, gyártmányait azonban már külföldre is szállítja. Az üzem a harmadik ötéves tervben rohamosan fejlődik, így például csak a jövő évben háromszorosan növekszik termelése. A dolgozók jó munkát végeznek s ezek közé tartozik Magda Slachtová is (képünkön), aki selejtmentes munkát végez. (J. Kočiš - ČTK - felv.) az ember javát szolgálja épül az emeletes kultúrház. Mindenütt a tanyák jellegzetes, hosszú épületei: istállók, hizlaldák, műhelyek. A villanypásztor gondos felügyelete alatt 200 bozontos üsző delel. Benn az istállóban folyik a nagytakarítás. A berendezés láttára eloszlik minden kételyem: megtaláltam, amit kerestem. Barkócz János állattenyésztési csoportvezető büszkén mutogatja az „összkomfortos" tehénszállást, meg az ügyetlen, buta bocikat. — Nálunk az ember irányít és gondolkodik, mert azt még nem tud a gép. Tessék csak megnézni, itt a három istálló között van a központi takarmánykészítő. Mindhárom épületben függővágányon szállítjuk az egy helyen elkészített takarmányt. Kézzel alig kell hozzányúlni, mindent a gépek csinálnak. Hogy könynyebb-e így a munka ? Amig nem volt gépesítve az istálló, három ember gondozott kilencven darab állatot. Vesszőkosárral hordták a szecskát, nyikorgó, fakerekű targoncán a trágyát. Mindehhez még hozzájárult a kézifejés. Mire elvégződtek az állatgondozók, szárítani kellett az ingeiket. A takarmányt sem lehetett egyenletesen elosztani. Most annyi a változás, hogy továbbra is három ember végzi a munkát ebben az istállóban, csakhogy 200 darab állatnál! Gépesítés nélkül hat emberre lenne szükség, s a 200 állat gondozása évi 50 ezer koronával terhelné, illetve növelné a termelési költségeket. Künn, az istálló végén trágyatelep. De üres, mert a csillékből azonnal pótkocsira kerül a trágya és nyomban viszik ki a határba. A gépesítés még nem teljes, de így is jelentősen csökkenti a termelési költségeket. A 3700 szarvasmarhát 110 ember eteti, feji, gondozza. Gépesítés nélkül mégegyszer ennyi munkaerőre lenne szükség az egész gazdaságban. Az állatgondozók havi keresete a munkásbérek átépítése után 1400 korona körül mozog, de Hajnovics András, Sarovecky Mihály, Oláh Lajos és még sokan mások kétezer koronán felül is keresnek havonta. Könnyű tehát kiszámítani, milyen óriási összeget takarít meg a gazdaság évente a gépesítés segítségével. Amellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a legfontosabbat — N azt, hogy mennyivel könnyebb az emberi munka. A gazdaság a harmadik negyedév végéig 78 százalékra teljesítette évi tejbeadását. A zálogosi részlegen tíz, a nirovcei farmon pedig 11 liternél magasabb átlagos tejhozamot értek el szeptemberben. Az év elejétől számított fejési átlag 8,19 liter. El I kell ismerni, szép eredmény. Hiba ^ lenne azonban azt állítani, hogy i mindez fc a gépesítésnek köszönhető § s Nem annak, illetve nemcsak annak, ^ hanem a jó, tervszerű takarmányo- ^ zásnak és a megfelelő gondozásnak ^ is. Tagadhatatlan viszont, hogy a gé- ^ pi fejésnek nagyon sokat lehet kö- ^ szönni. Napi háromszori fejés kézzel ^ igen megerőltető munka, s ennek ^ következtében gyakran váltanák S egymást a fejők. A tehén pedig ne- 4 hezen alkalmazkodik a gyakran ese- ^ rélődő, mindig új fejő kézmozgásá- ^ hoz és elapad a teje. A fejőgépek ^ eleve kizárják ezt az eshetőséget, ^ ami ismételten a gépesítés előnyét ^ bizonyítja. ^ A sertéstenyésztésben már nem ^ lehet ilyen kedvező eredményeket ^ kimutatni. A beadással nem maradt ^ ugyan le a gazdaság, de a 38 dkg- ^ os átlagos napi súlygyarapodás arra ^ mutat, hogy drágán termelik a húst. ^ A számbeli állománnyal nem lenne ^ baj, hiszen 8000-nél több az idei ^ szannrillať ňv plválncytáci Vnrin ol_ fc csak nagyapjuk meséiből tudják, i volt Schöpflin Róbert és kik vol- ^ ak gróf Breiner örökösei. Hallottam fc I J.: 1 1 O ki tak a szakszervezeti mozgalomban és munkássztrájkokban edzett Dulai István szavát, aki most szépnek, emberinek érzi az életet "és gyermekei békés jelenében látja a harcos múlt eredményeit. Elégedett, boldog emberek élnek és dolgoznak a Zeliezovcei Állami Gazdaságban, akik nem félnek a küszöbön vigyorgó tél nyomorától. A nyikorgó targoncákkal együtt a megalázó cselédsors is elhagyta, mindörökre elhagyta házuk t

á^

á

t Tamás Vince Prágában újdonság a napokban megnyílt gyümölcscsemege étterem. Az étterem dolgozói így ismét változatosabbá teszik a prágaiak étlapját. (V. Lomoz -ČTK - felvétel) CSUPA NŐ pesítésé, illetve az új módszereké % az érdem. Az anyakocákat néhány ^ nappal az ellés ideje előtt elkülöní- ^ tik, fiaztatókban adnak életet utó- ^ daiknak. A gömbvasból készített kut- ^ riráVhan rtpro mrlírViaHa NCCTQ N\JÓ_ ^ korukban aztán elkülönítik a mala- ^ cokat, és kezdik őket rászoktatni az ^ önálló evésre. A süldőknél száraz- ^ etetést alkalmaznak, de ez még nincs ^ olyan fokon, amilyenre egy jól menő ^ állami gazdaságban lehetőség volna. ^ Megtaláltam, amit kerestem. El- ^ beszélgettem a tanyák cserzettbőrű, ^ mplenszívű. riolnos pmhprpivpl akik- fc melegszívű, dolgos embereivel, akik ^ nehezen felejtik a múltat, kellően i tudják értékelni a jelent, és derűs ^ optimizmussal néznek a jövőbe. Lát- § tam a jól öltözött, széllel versenyt § futó pusztai gyerekeket, akik A

csupa nőkből álló szocialista munkabrigád elég ritka jelenség, hát még a nehéziparban. A véletlen szerencse hozott össze a plzeňi Lenin Müvekben az első női brigáddal, amelyik a nehéziparban elnyerte e megtisztelő címet. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon érte őket a kitüntetés, pontosan egy évij, 1959. március 8-ától versenyeztek érte. Őszhajú, de fiatalos arcú, friss mozgású asszony Zdena Benáková, a brigádvezető. Ötvenegy évéből jó női szokás szerint nyugodtan letagadhatna. Anežka Frouzová, a brigád politikai védnöke a gyár elektrotechnikai üzeme tekercselő részlegének művezetője. A tizenhattagú brigád nehéz és felelősségteljes munkát végez, a biztonsági előírásoknak megfelelő szigetelő anyaggal csavarja körül a tekercseket. A brigádnapló, ha nem is tudnánk, hogy női brigádé, rögtön elárulja, hogy gondos női kezek vezetik. Visszatükrözi a kollektíva életét, minden megnyilvánulását, megalakulásától kezdve mostanáig. Fényképek, rajzok tarkítják s nem szorítkozik csupán a munkában elért eredmények száraz felsorolására. Megtudod belőle, hogy esküvőt ünnepelt a kollektíva, egyik tagjuk férjhez ment, megható szavakkal búcsúztattak egy elvtársnőt, aki elérte a nyugdíjazás korhatárát, amott Novotný elvtárs aláírása díszíti az oldalt, a nőnapon a brigád képviselői a Vár meghívottai között voltak s naplójukat persze magukkal vitték. - Milyen célokat tűzött ki a kollektíva azóta, hogy már viselői a szocialista munkabrigád büszke címének? — Még jobban össze akarunk szokni, öszszebarátkozní. A közösen látogatott kulturális programok, kirándulások is ezt a célt szolgálják. Közös takarékkönyvünk van. Azelőtt csak azt a jutalmat tettük be, amit a kollektíva kapott, most már az egyéni jutalmakat is hozzátesszük. Elhatároztuk, hogy nyáron minden • •••••• tagunk fürdőbe vagy rekreációra megy, az üzemi tanács megígérte, ha nem eléa a pénzünk, kiegészíti. A •szocialista életszemlélet, az egymásért való munka, egymás megsegítése kollektívánkban mély gyökeret eresztett. Május elsejéig előkészítünk egy fiatal munkásnőt, hogy a CSKP tagjelöltjei sorába léphessen — mondotta Benáková, pártunk régi tagja és harcosa. Frouzová elvtársnő arról számolt be, hogy a kollektíva technikai felkészültsége magas színvonalon áll, a tervet rendszeresen túlteljesítik. Felajánlották, néhány tagjukat kölcsönadják a gyengébben dolgozó munkahelyekre, hogy egyrészt tapasztalataikat átadják, másrészt szocialista munkabrigád címért versenyző új kollektívák megalakítását kezdeményezzék. Húsz pontból áll a brigád termelési és politikai-nevelő munkát magában foglaló kötelezettségvállalása. S hogy ezt az utolsó betűig meg is valósítják, ahhoz nem fér kétség. A kollektíva eddigi tevékenysége ennek legmegbízhatóbb biztosítéka. KIS ÉVA JÓ HiR NYOMÁBAN jártam a minap Csallóköz központjában. Dunajská Stredán. Elért eredményeik, erős és jómódú szövetkezeteik akaratlanul is kínálják a kérdést: a jó eredmények, az anyagi érdekeltség érvényesítése a tömegkapcsolat milyen tényeire támaszkodnak ? — Több mint egy éve, hogy új módszerekkel kísérletezünk az agitáció terén — mondja magyarázatként Kulcsár Lajos elvtárs, a járási pártbizottság titkára. — A mostani formát az élet követelte így. Sokat hallottunk az agitációs kollektívákról. Persze, ahány ember, annyiféleképpen értelmezte. A mi elgondolásunk az volt, hogy az agitációt ne tegyük elvonttá, hanem közvetlenül a munkahely érezze ennek legfőbb hatását... Ezek a szavak már egész közelről érintik a probléma lénveqét. Falusi propagandamunkánk az elmúlt években jelentősen hozzájárult a mai falu társadalmi, gazdasági átalakulásához. Elvileg és gyakorlatilag is helyesnek bizonyult, ami a kettős feladat megvalósításának módját illeti. Most azon a sor. hogy az élőszó anyagi erővé váljék. A termelőmunka gyakorlata sorakozzon mögé. A járás előtt nem kisebb feladat áll, mint a mezőgazdasági termelés 23 százalékos növelése a Harmadik ötéves tervben. Kerületi méretben így az 1957 —1965-ös évek összesen 53 százalékos növekedést eredményeznek. Az agitációs munka feladata, hogy minden eszközzel és módszerrel támogassa ezt a mozgalmat, s a^t a nemes feladatvállalást, mely az ötéves terv négy év alatt való teljesítését tűzte ki célul. AZ AGITÁCIÓ TARTALMÁT így a feladatok megvilágítása és azok teljesítésére való mozgósítás képezi. Ezek azonban újabb kérdéseket vetnek .fel. Hogy csak néhányat említsünk: a helyes jutalmazás alkalmazása a szövetkezetekben, a munkaegység és a normák szilárdsága, a gépesítés és talajművelés új forAz élő szó erejével máinak alkalmazása,' a szövetkezeti nyilvántartás alapossága, stb., mindmind a problémakörbe tartozik. S bár igényesek a jövőt érintő feladatok, teljesítésük lehetséges. Mégpedig úgy és akkor, ha a szövetkezetek dolgozói nemcsak ismerik őket, de jelentőségükkel is tisztában vannak. És ez — az agitáció feladata. Az agitációs munka irányítása a falusi pártszervezetek, vagy a szövetkezetek üzemi szervezetének feladata. S az üzemekhez hasonlóan a szövetkezetek agitátorai is a pártszervezetek, a HNB képviselői és a legjobb dolgozók soraiból kerülnek ki. Az agitációs munka módszerét, kivitelezését illetően több lehetőség között választhatunk. A fő forma azonban a személyes agitáció, az agitátoroknak a szövetkezetesekkei való állandó kapcsolatán nyugszik. (A szemléltető agitáció, helyi hangszóró stb., csak kiegészítői.) A feltételeknek megfelelően a járási pártbizottság az agitáció súlypontját — a helyi ' pártszervezetek közvetlen irányításával — a szövetkezetek munkacsoportjaira, munkaszakaszaira helyezte át. JÁRÁSI MÉRETBEN eddig - az agitációs munka jobb megszervezése érdekében — 18 agitációs körzet működik, melyeknek vezetői a járási pártbizottság tagjai. A szövetkezetekben ez idő szerint 3ö agitációs kollektíva dolgozik. A járási pártbizottság — a körzetek szerint — havonta tájékoztatja az agitációs csoportok vezetőit a legfontosabb feladatokról, s egyben — az alulról jövő kezdeményezés révén — megoldja azokat a problémákat, melyek az egyes helyeken felvetődtek. Az agitációs kollektívák vezetői tíznaponként megtárgyalják a feladatok teljesítését, s a felmerülő fogyatékosságok kiküszöbölésére aztán a helyi pártszervezet vagy a szövetkezet tagsága, vezetősége megteszi a szükséges intézkedéseket. A módszer több mint egy éves alkalmazása ez ideig már nem egy jó eredményt hozott. A TAVASZON TÖRTÉNT. Gabčíkovon a szövetkezet tagjai bizalmatlanok voltak az új módszer, a kukorica négyzetes-fészkes ültetésével szemben. Kulcsár elvtárs javaslatára az agitátorok vették kezükbe az új módszer ügyét. S a tagság kétkedése felengedett. Beleegyeztek, s azóta maguk is meggyőződhettek a négyzetes ültetés előnyéről. A félhektár háztáji földdel ugyancsak problémájuk volt. A közérdek azt kívánta, hogy a szövetkezetesek a legnagyobb munka idején ne a háztáji földdel bajlódjanak, hanem a közös sürgető munkáit segítsék. Az eredmény? A szövetkezet tagjai az átlagos hektárhozam alapján részesednek a háztájra tervezett termékekből. A jól megválasztott agitációs módszerek mellett tanúskodik a Veľký Luč-i példa is. A szövetkezet 1870 hektáron gazdálkodik, s 231 tagja van. Nagy figyelmet szenteltek az állattenyésztésnek, amely sok gondot okozott. A tervteljesítés, sokáig egyszerűen nem ment. Ez év májusában a falu kommunistái és funkcionáriusai alaposan megtárgyalták az ügyet. Beszéltek az etetőkkel, latolgatták a jobb eredmények lehetőségeit. Végül is odajutottak, a legjobb segítséget a szocialista munkaverseny jelentheti. Megszervezték az egyének és a csoportok közti versenyt, s ma már 18 000 literrel növekedett a tejtermelés a múlt év hasonló időszakával ízemben. A szövetkezet számára ez 79 000 korona többletbevételt jelent. Orechová Potoňban különösen a cséplés és a csúcsmunkák idején hozott jó eredményt az agitációnak ez a módszere. — Nem volt gondunk a nyáron a brigádosokkal. Két műszakban — éjjel-nappal — csépeltünk, — mondja Nagy László pártelnök. A faluban öt agitációs csoport működik mintegy 30 taggal. Szavaiból az is kitűnik, hogy jövő évi terveik között a szilárd jutalmazás bevezetése is szerepel. Itt is számítanak az aqitációs kollektívák tevékenységére. Előzetes számítások szerint 1200 — 1500 korona lesz a tagok havonkénti részesedése, de az állattenyésztésben a 2000-et is elérik. * Az eredmények mindegyike mögött megtalálni az élőszó mozgósító hatását. Természetesen a munka sikeréhez tartozik az is, hogy a versenyeket rendszeresen értékelik, betartják az anyagi érdekeltség elvét, s rendszeresen megjutalmazzák a legjobb j munkaközösséget és az egyénileg legjobb dolgozókat. Ezekben a szövetkezetekben munkaverseny nélkül ma már el sem tudnák képzelni a munka javulását. Tapasztalataikat rendszeresen kicserélik, s ezek -épszerűsítéséből a szemléltető agitátnót sem hagvják ki. A tagok ismerik nemcsak a szövetkezet távlati tervét, de a személyekre háruló feladatokat is. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK az agitációs munka új módszere: mellett szólnak, s ezek alkalmazását a közeljövőben az egész járásban bevezetik. De nemcsak bevezetik, hanem tovább tökéletesítik is. Nem a papírmunka, hanem az eredményekben gyümölcsöző tények adnak új és új tápot munkájuknak. Az élő szó ereje a teendők elevenjébe vág, ezt segíti. Munkáiuk azonban arra is példa, hogy a helyi adottsáqok ismerete a hasznos kezdeményezések kibontakozásának nélkülözhetetlen alapja. S hogy jól mérték-e fel erejüket, arról az „anyagi erővé" vált szavak bizonyítanak. - zsolt — SJJ SZÖ 5 * 1960, október 22.