Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-23 / 295. szám, vasárnap

A gépesítés Á parkon keresztül bokrokkal sze­gélyzett út vezet a Želiezovce! Ál­lami Gazdaság telepére. Az emberek jönnek, mennek, ki-ki a maga mun­kája után. Nyugodt mederben höm­pölyög »z örök nagy folyam: az élet. Vrabec elvtárs, a gazdaság egykori állattenyésztési vezetője készséggé; kalauzol, mutogat, magyaráz. Most csak vendégként van itt, de ide fűzi öt 12 esztendő munkája. Tökéletesen ismeri az 5000 hektáros gazdasághoz tartozó hat részleg min­den zegét-zugát. Belépünk a tisztaságtól szinte ra­gyogó istállóba, ahol - megvallom - komoly csalódás ért. Gépesített, korszerű „tejgyárat" képzeltem a fe­hérre meszelt falak mögött, ahol ön­itatők, függővasút és egyéb gépek könnyítik az emberi munkát. A be­rendezés nem a régimódi, elavult, hi­szen vasrácsok különítik el egymás­tól a vöröstarka teheneket, csőve­zetéken hideg időben melegített víz folyik az itatókba, a trágyát pedig csillékkel hordják k'' az istállóból. De én mást, magasabbfokú gépesí­tést képzeltem. Kísérőm észreveszi csalódásomat és mindent megértek magyarázata nyomán. Az épület jó, egészséges, az átlagos tejhozam meghaladja a 9 li­tert. Csakhogy alig 100 méterre in­nen, a park árnyas fáinak védelmé­ben kórházat építenek. Az istállót rövidesen el kell távolítani. Az am­moniak kipárolgása és a tehenek mé­la bőgése aligha hatna megnyugtató­lag a betegek idegeire. így magya­rázza Trnavszky István is, aki már 43 éve dolgozik a gazdaságban. Keze munkáját dicséri a példás rend, a fogasra akasztott fejőgépek tiszta­sága és a sárga csempék csillogása. Volt már urak, grófok, ficsúr-in­tézők szolgája, de csak 15 évvel ezelőtt tudta meg, hogy nemcsak cseléd az ember... Megnyugtat, hogy elirányít olyan helyre, ahol bi­zonyára megtalálom a keresett té­mát. Olyan az egész gazdaság, mint egy mesebeli liliputi ország, amelyben a valamennyi farmra szét­ágazó iparvágány képezi a vérkerin­gést. Régi, faküllős trágyahordó tar­goncák között botorkálunk az „állo­más" felé. Ott hevernek az üres trá­gyatelep mellett, mint a múlt gürcö­lésének megmaradt sötét szimbólu­ma. Oh, hány évtizeden keresztül görnyedt átkos súlyúk alatt az em­berszámba alig vett, kisemmizett kommenciósok csontos háta. Az iparvágányon cukorrépával megrakott kis vagonokat vontat a különösformáju naftamotor; a dre­zina. Felkapaszkodunk az egyik va­gonra és máris száguldunk Nagy­puszta felé. A határban gépek és emberek, cukorrépa és kukorica, ci­rok és napraforgó. A sárguló csalit tanyavilágából pirostetős házak tűn­nek elő. Nem is házak, hanem vá­rosba is beillő takaros kis villák. A dolgozók békés otthonai. Eltűntek a sötét, dohos katakombák, amelyek egy-egy helyiségében hat-nyolc tagú család szoroskodott. Többre, jobbra nem volt joga egykor a cselédnek. A háztetőkön televíziós antennák, a kisebb falunak is beillő puszta kö­zepén pedig vörös téglából • •••••••••• A prešovi hengercsapágy még alig egy éve van üzemben, gyártmányait azonban már külföldre is szállítja. Az üzem a harmadik ötéves tervben ro­hamosan fejlődik, így például csak a jövő évben háromszorosan növek­szik termelése. A dolgozók jó mun­kát végeznek s ezek közé tartozik Magda Slachtová is (képünkön), aki selejtmentes munkát végez. (J. Kočiš - ČTK - felv.) az ember javát szolgálja épül az emeletes kultúrház. Mindenütt a tanyák jellegzetes, hosszú épületei: istállók, hizlaldák, műhelyek. A villanypásztor gondos felügyelete alatt 200 bozontos üsző delel. Benn az istállóban folyik a nagytakarítás. A berendezés láttára eloszlik minden kételyem: megtalál­tam, amit kerestem. Barkócz János állattenyésztési csoportvezető büsz­kén mutogatja az „összkomfortos" tehénszállást, meg az ügyetlen, buta bocikat. — Nálunk az ember irányít és gondolkodik, mert azt még nem tud a gép. Tessék csak megnézni, itt a három istálló között van a központi takarmánykészítő. Mindhárom épü­letben függővágányon szállítjuk az egy helyen elkészített takarmányt. Kézzel alig kell hozzányúlni, min­dent a gépek csinálnak. Hogy köny­nyebb-e így a munka ? Amig nem volt gépesítve az istálló, három em­ber gondozott kilencven darab álla­tot. Vesszőkosárral hordták a szecs­kát, nyikorgó, fakerekű targoncán a trágyát. Mindehhez még hozzájárult a kézifejés. Mire elvégződtek az ál­latgondozók, szárítani kellett az in­geiket. A takarmányt sem lehetett egyenletesen elosztani. Most annyi a változás, hogy továbbra is három ember végzi a munkát ebben az is­tállóban, csakhogy 200 darab állat­nál! Gépesítés nélkül hat emberre lenne szükség, s a 200 állat gondo­zása évi 50 ezer koronával terhel­né, illetve növelné a termelési költ­ségeket. Künn, az istálló végén trágyatelep. De üres, mert a csillékből azonnal pótkocsira kerül a trágya és nyomban viszik ki a határba. A gépesítés még nem tel­jes, de így is jelentősen csökkenti a termelési költségeket. A 3700 szarvasmarhát 110 ember eteti, feji, gondozza. Gépesítés nélkül mégegy­szer ennyi munkaerőre lenne szük­ség az egész gazdaságban. Az állat­gondozók havi keresete a munkás­bérek átépítése után 1400 korona körül mozog, de Hajnovics András, Sarovecky Mihály, Oláh Lajos és még sokan mások kétezer koronán felül is keresnek havonta. Könnyű tehát kiszámítani, milyen óriási összeget takarít meg a gazdaság évente a gé­pesítés segítségével. Amellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a leg­fontosabbat — N azt, hogy mennyivel könnyebb az emberi munka. A gazdaság a harmadik negyedév végéig 78 százalékra teljesítette évi tejbeadását. A zálogosi részlegen tíz, a nirovcei farmon pedig 11 liternél magasabb átlagos tejhozamot értek el szeptemberben. Az év elejétől számított fejési átlag 8,19 liter. El I kell ismerni, szép eredmény. Hiba ^ lenne azonban azt állítani, hogy i mindez fc a gépesítésnek köszönhető § s Nem annak, illetve nemcsak annak, ^ hanem a jó, tervszerű takarmányo- ^ zásnak és a megfelelő gondozásnak ^ is. Tagadhatatlan viszont, hogy a gé- ^ pi fejésnek nagyon sokat lehet kö- ^ szönni. Napi háromszori fejés kézzel ^ igen megerőltető munka, s ennek ^ következtében gyakran váltanák S egymást a fejők. A tehén pedig ne- 4 hezen alkalmazkodik a gyakran ese- ^ rélődő, mindig új fejő kézmozgásá- ^ hoz és elapad a teje. A fejőgépek ^ eleve kizárják ezt az eshetőséget, ^ ami ismételten a gépesítés előnyét ^ bizonyítja. ^ A sertéstenyésztésben már nem ^ lehet ilyen kedvező eredményeket ^ kimutatni. A beadással nem maradt ^ ugyan le a gazdaság, de a 38 dkg- ^ os átlagos napi súlygyarapodás arra ^ mutat, hogy drágán termelik a húst. ^ A számbeli állománnyal nem lenne ^ baj, hiszen 8000-nél több az idei ^ szannrillať ňv plválncytáci Vnrin ol_ fc csak nagyapjuk meséiből tudják, i volt Schöpflin Róbert és kik vol- ^ ak gróf Breiner örökösei. Hallottam fc I J.: 1 1 O ki tak a szakszervezeti mozgalomban és munkássztrájkokban edzett Dulai István szavát, aki most szépnek, emberinek érzi az életet "és gyer­mekei békés jelenében látja a har­cos múlt eredményeit. Elégedett, boldog emberek élnek és dolgoznak a Zeliezovcei Állami Gazdaságban, akik nem félnek a küszöbön vigyorgó tél nyomorától. A nyikorgó targon­cákkal együtt a megalázó cselédsors is elhagyta, mindörökre elhagyta há­zuk t á^ á t Tamás Vince Prágában újdonság a napokban megnyílt gyümölcscsemege étterem. Az étterem dolgozói így ismét változatosabbá teszik a prágaiak étlapját. (V. Lomoz -ČTK - felvétel) CSUPA NŐ pesítésé, illetve az új módszereké % az érdem. Az anyakocákat néhány ^ nappal az ellés ideje előtt elkülöní- ^ tik, fiaztatókban adnak életet utó- ^ daiknak. A gömbvasból készített kut- ^ riráVhan rtpro mrlírViaHa NCCTQ N\JÓ_ ^ korukban aztán elkülönítik a mala- ^ cokat, és kezdik őket rászoktatni az ^ önálló evésre. A süldőknél száraz- ^ etetést alkalmaznak, de ez még nincs ^ olyan fokon, amilyenre egy jól menő ^ állami gazdaságban lehetőség volna. ^ Megtaláltam, amit kerestem. El- ^ beszélgettem a tanyák cserzettbőrű, ^ mplenszívű. riolnos pmhprpivpl akik- fc melegszívű, dolgos embereivel, akik ^ nehezen felejtik a múltat, kellően i tudják értékelni a jelent, és derűs ^ optimizmussal néznek a jövőbe. Lát- § tam a jól öltözött, széllel versenyt § futó pusztai gyerekeket, akik A csupa nőkből álló szocialista munkabrigád elég ritka jelenség, hát még a nehéziparban. A vélet­len szerencse hozott össze a plzeňi Lenin Müvekben az első női brigáddal, amelyik a nehéziparban elnyerte e megtisztelő címet. Március 8-án, a nem­zetközi nőnapon érte őket a kitüntetés, pon­tosan egy évij, 1959. március 8-ától verse­nyeztek érte. Őszhajú, de fiatalos arcú, friss mozgású asszony Zdena Benáko­vá, a brigádvezető. Öt­venegy évéből jó női szokás szerint nyugod­tan letagadhatna. Anežka Frouzová, a brigád politikai véd­nöke a gyár elektro­technikai üzeme te­kercselő részlegének művezetője. A tizen­hattagú brigád nehéz és felelősségteljes munkát végez, a biz­tonsági előírásoknak megfelelő szigetelő anyaggal csavarja kö­rül a tekercseket. A brigádnapló, ha nem is tudnánk, hogy női brigádé, rögtön el­árulja, hogy gondos női kezek vezetik. Visszatükrözi a kollek­tíva életét, minden megnyilvánulását, megalakulásától kezdve mostanáig. Fényképek, rajzok tarkítják s nem szorítkozik csupán a munkában elért ered­mények száraz felsoro­lására. Megtudod belő­le, hogy esküvőt ünne­pelt a kollektíva, egyik tagjuk férjhez ment, megható szavakkal bú­csúztattak egy elv­társnőt, aki elérte a nyugdíjazás korhatárát, amott Novotný elvtárs aláírása díszíti az ol­dalt, a nőnapon a bri­gád képviselői a Vár meghívottai között voltak s naplójukat persze magukkal vit­ték. - Milyen célokat tűzött ki a kollektíva azóta, hogy már vise­lői a szocialista mun­kabrigád büszke címé­nek? — Még jobban össze akarunk szokni, ösz­szebarátkozní. A közö­sen látogatott kultu­rális programok, kirán­dulások is ezt a célt szolgálják. Közös ta­karékkönyvünk van. Azelőtt csak azt a ju­talmat tettük be, amit a kollektíva kapott, most már az egyéni jutalmakat is hozzá­tesszük. Elhatároztuk, hogy nyáron minden • •••••• tagunk fürdőbe vagy rekreációra megy, az üzemi tanács megígér­te, ha nem eléa a pén­zünk, kiegészíti. A •szocialista életszemlé­let, az egymásért való munka, egymás meg­segítése kollektívánk­ban mély gyökeret eresztett. Május else­jéig előkészítünk egy fiatal munkásnőt, hogy a CSKP tagjelöltjei so­rába léphessen — mondotta Benáková, pártunk régi tagja és harcosa. Frouzová elvtársnő arról számolt be, hogy a kollektíva technikai felkészültsége magas színvonalon áll, a ter­vet rendszeresen túl­teljesítik. Felajánlot­ták, néhány tagjukat kölcsönadják a gyen­gébben dolgozó mun­kahelyekre, hogy egy­részt tapasztalataikat átadják, másrészt szo­cialista munkabrigád címért versenyző új kollektívák megalakí­tását kezdeményezzék. Húsz pontból áll a brigád termelési és po­litikai-nevelő munkát magában foglaló köte­lezettségvállalása. S hogy ezt az utolsó be­tűig meg is valósítják, ahhoz nem fér kétség. A kollektíva eddigi te­vékenysége ennek leg­megbízhatóbb biztosí­téka. KIS ÉVA JÓ HiR NYOMÁBAN jártam a mi­nap Csallóköz központjában. Dunaj­ská Stredán. Elért eredményeik, erős és jómódú szövetkezeteik aka­ratlanul is kínálják a kérdést: a jó eredmények, az anyagi érdekeltség érvényesítése a tömegkapcsolat mi­lyen tényeire támaszkodnak ? — Több mint egy éve, hogy új módszerekkel kísérletezünk az agitá­ció terén — mondja magyarázatként Kulcsár Lajos elvtárs, a járási párt­bizottság titkára. — A mostani for­mát az élet követelte így. Sokat hal­lottunk az agitációs kollektívákról. Persze, ahány ember, annyifélekép­pen értelmezte. A mi elgondolásunk az volt, hogy az agitációt ne tegyük elvonttá, hanem közvetlenül a mun­kahely érezze ennek legfőbb hatá­sát... Ezek a szavak már egész közelről érintik a probléma lénveqét. Falusi propagandamunkánk az elmúlt évek­ben jelentősen hozzájárult a mai fa­lu társadalmi, gazdasági átalakulá­sához. Elvileg és gyakorlatilag is he­lyesnek bizonyult, ami a kettős fel­adat megvalósításának módját illeti. Most azon a sor. hogy az élőszó ­anyagi erővé váljék. A termelőmunka gyakorlata sorakozzon mögé. A járás előtt nem kisebb feladat áll, mint a mezőgazdasági termelés 23 százalékos növelése a Harmadik ötéves tervben. Kerületi méretben így az 1957 —1965-ös évek összesen 53 százalékos növekedést eredmé­nyeznek. Az agitációs munka felada­ta, hogy minden eszközzel és mód­szerrel támogassa ezt a mozgalmat, s a^t a nemes feladatvállalást, mely az ötéves terv négy év alatt való teljesítését tűzte ki célul. AZ AGITÁCIÓ TARTALMÁT így a feladatok megvilágítása és azok tel­jesítésére való mozgósítás képezi. Ezek azonban újabb kérdéseket vet­nek .fel. Hogy csak néhányat említ­sünk: a helyes jutalmazás alkalma­zása a szövetkezetekben, a munka­egység és a normák szilárdsága, a gépesítés és talajművelés új for­Az élő szó erejével máinak alkalmazása,' a szövetkezeti nyilvántartás alapossága, stb., mind­mind a problémakörbe tartozik. S bár igényesek a jövőt érintő fel­adatok, teljesítésük lehetséges. Még­pedig úgy és akkor, ha a szövetkeze­tek dolgozói nemcsak ismerik őket, de jelentőségükkel is tisztában van­nak. És ez — az agitáció feladata. Az agitációs munka irányítása a falusi pártszervezetek, vagy a szö­vetkezetek üzemi szervezetének fel­adata. S az üzemekhez hasonlóan a szövetkezetek agitátorai is a párt­szervezetek, a HNB képviselői és a legjobb dolgozók soraiból kerülnek ki. Az agitációs munka módszerét, ki­vitelezését illetően több lehetőség között választhatunk. A fő forma azonban a személyes agitáció, az agitátoroknak a szövetkezetesekkei való állandó kapcsolatán nyugszik. (A szemléltető agitáció, helyi hang­szóró stb., csak kiegészítői.) A fel­tételeknek megfelelően a járási párt­bizottság az agitáció súlypontját — a helyi ' pártszervezetek közvetlen irányításával — a szövetkezetek munkacsoportjaira, munkaszakaszai­ra helyezte át. JÁRÁSI MÉRETBEN eddig - az agitációs munka jobb megszervezése érdekében — 18 agitációs körzet működik, melyeknek vezetői a járá­si pártbizottság tagjai. A szövetke­zetekben ez idő szerint 3ö agitációs kollektíva dolgozik. A járási pártbi­zottság — a körzetek szerint — ha­vonta tájékoztatja az agitációs cso­portok vezetőit a legfontosabb fel­adatokról, s egyben — az alulról jö­vő kezdeményezés révén — megold­ja azokat a problémákat, melyek az egyes helyeken felvetődtek. Az agi­tációs kollektívák vezetői tíznapon­ként megtárgyalják a feladatok tel­jesítését, s a felmerülő fogyatékos­ságok kiküszöbölésére aztán a he­lyi pártszervezet vagy a szövetkezet tagsága, vezetősége megteszi a szük­séges intézkedéseket. A módszer több mint egy éves al­kalmazása ez ideig már nem egy jó eredményt hozott. A TAVASZON TÖRTÉNT. Gabčíko­von a szövetkezet tagjai bizalmatla­nok voltak az új módszer, a kukorica négyzetes-fészkes ültetésével szem­ben. Kulcsár elvtárs javaslatára az agitátorok vették kezükbe az új módszer ügyét. S a tagság kétkedése felengedett. Beleegyeztek, s azóta maguk is meggyőződhettek a négy­zetes ültetés előnyéről. A félhektár háztáji földdel ugyan­csak problémájuk volt. A közérdek azt kívánta, hogy a szövetkezetesek a legnagyobb munka idején ne a háztáji földdel bajlódjanak, hanem a közös sürgető munkáit segítsék. Az eredmény? A szövetkezet tagjai az átlagos hektárhozam alapján része­sednek a háztájra tervezett ter­mékekből. A jól megválasztott agitációs módszerek mellett tanúskodik a Veľ­ký Luč-i példa is. A szövetkezet 1870 hektáron gazdálkodik, s 231 tagja van. Nagy figyelmet szenteltek az állattenyésztésnek, amely sok gon­dot okozott. A tervteljesítés, sokáig egyszerűen nem ment. Ez év máju­sában a falu kommunistái és funkcio­náriusai alaposan megtárgyalták az ügyet. Beszéltek az etetőkkel, latol­gatták a jobb eredmények lehetősé­geit. Végül is odajutottak, a legjobb segítséget a szocialista munkaver­seny jelentheti. Megszervezték az egyének és a csoportok közti ver­senyt, s ma már 18 000 literrel nö­vekedett a tejtermelés a múlt év hasonló időszakával ízemben. A szö­vetkezet számára ez 79 000 korona többletbevételt jelent. Orechová Potoňban különösen a cséplés és a csúcsmunkák idején ho­zott jó eredményt az agitációnak ez a módszere. — Nem volt gondunk a nyáron a brigádosokkal. Két műszakban — éj­jel-nappal — csépeltünk, — mondja Nagy László pártelnök. A faluban öt agitációs csoport mű­ködik mintegy 30 taggal. Szavaiból az is kitűnik, hogy jövő évi terveik kö­zött a szilárd jutalmazás bevezetése is szerepel. Itt is számítanak az aqi­tációs kollektívák tevékenységére. Előzetes számítások szerint 1200 — 1500 korona lesz a tagok havonkénti részesedése, de az állattenyésztésben a 2000-et is elérik. * Az eredmények mindegyike mögött megtalálni az élőszó mozgósító hatá­sát. Természetesen a munka sikeré­hez tartozik az is, hogy a versenye­ket rendszeresen értékelik, betartják az anyagi érdekeltség elvét, s rend­szeresen megjutalmazzák a legjobb j munkaközösséget és az egyénileg legjobb dolgozókat. Ezekben a szö­vetkezetekben munkaverseny nélkül ma már el sem tudnák képzelni a munka javulását. Tapasztalataikat rendszeresen kicserélik, s ezek -ép­szerűsítéséből a szemléltető agitátnót sem hagvják ki. A tagok ismerik nemcsak a szövetkezet távlati tervét, de a személyekre háruló feladato­kat is. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK az agi­tációs munka új módszere: mellett szólnak, s ezek alkalmazását a közel­jövőben az egész járásban bevezetik. De nemcsak bevezetik, hanem tovább tökéletesítik is. Nem a papírmunka, hanem az eredményekben gyümölcsö­ző tények adnak új és új tápot mun­kájuknak. Az élő szó ereje a teen­dők elevenjébe vág, ezt segíti. Mun­káiuk azonban arra is példa, hogy a helyi adottsáqok ismerete a hasznos kezdeményezések kibontakozásának nélkülözhetetlen alapja. S hogy jól mérték-e fel erejüket, arról az „anyagi erővé" vált szavak bizonyí­tanak. - zsolt — SJJ SZÖ 5 * 1960, október 22.

Next

/
Thumbnails
Contents