Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-22 / 294. szám, szombat

Új f ilme Nem túlzunk, ha az utóbbi időben a felemelkedő hazai filmgyártás sorozatos sikereiről írunk. Napjaink bemutatói igazolják ezt az állítást. A FEHÉR GALAMB és a HÁROM TONNA POR bemutatója után a na­pokban újabb cseh filmet túznek műsorra mozlaink, a gyermekkör­nyezetben lejátszódó ROSSZ HÉTFŐ című lélektani drámát, ezenkívül egy érdekes olasz filmben, a NÁPOLYI KÖRHINTÁBAN gyönyörköd­hetnek a látogatók. más környezetben, más élő problé­\ Kulturális ti i Közös filmhíradót adnak ki ne­gyedévenként az európai szocialista országok. Az első újszerű filmhíradó a Szovjetunióban készül. A FEHÉR GALAMB-ot hazai film­gyártásunk viszonylatában merész, mákkal összefüggésben, de annál eredményesebb kísérletnek tekinthetjük. Alkotói František Vlá­čil forgatókönyvíró és rendező, va­lamint Jan Čuŕík operatőr poétikus, _ _ f lírai müvet alkottak, mely a nézőt erőmű környezetének portalanítása! rájában talált legendás értékeket. Egyiptomi archeológusok bejelen­Danék darabjának mind a három tették: felfedezték I. Seti fáraó (i.e. fő hőse tisztességes ember. Mind a 1313—1292) sírját. Ogy vélik, hogy hárman nagy probléma megoldásán annak mesés kincsei sokszorosan dolgoznak. E probléma: egy épülő felülmúlják a Tutankhamen sírkam­éppen úgy lenyűgözte, mint évek­kel ezelőtt a francia filmgyártás PIROS LÉGGÖMBJE. Vláčil kitűnő művészi közösséggel dolgozott, amely egy ilyen zsánerű filmben, ahol a műben megtestesült gondo­latokat nem annyira a színészek cselekvése, beszéde, hanem mimi­kája, arckifejezéseinek változása, gesztusa, s persze nem utolsó sor­ban az ügyes fényképezés fejezi ki, tapasztalatok híján nagy feladatot oldott meg eredményesen. Az em­beri szabadságvágy, az élőlények szeretete, a népek barátsága — mely a film alapgondolata — mél­tó kifejezést nyert alkotóinak mü­vében. Oldrich Danék az ismert dráma­író, több sikeres színpadi alkotás szerzője, egy személyben forgató­könyvírója és rendezője is volt a HÁROM TONNA POR című cseh film­drámának. Bevezetőben előrebocsátjuk, hogy sem a témája, sem a történet ke­rete nem új, de mégis van valami új az egész alkotásban. A VÖRÖS TINTA című magyar film után most megint a családi háromszöggel ta­lálkozunk Danék filmjében, persze Ez a célja Frágner gyárigazgatónak. Évának, a feleségének, aki egyben közüzemi higiénikus, és Spára mér­A szovjet szépirodalmi könyvkiadó szul első ízben A kőszívű ember fiai. A Lityeratúrnaja Gazeta ez al­nöknek, prágai szakembernek, aki kiadásában nemrég jelent meg ^oro­helyszíni terepszemlére száll ki. A ' közös probléma összehozza az em­bereket: Fragner felesége és Spára kálómból részletesen méltatja Jókai egymásba szeretnek. A konfliktus regényét, s Jókai életművét a ro­központjában itt nem a család, a mantika nagy íróinak: Victor Hugo­gyermek áll, mint például a VÖRÖS nak, Eugen Sue-nek és Alexander TINTÁBAN. A gyermektelen Frág- " neréknál nincs ilyen ütközőpont. Viszont mai emberek, az épülő szo­cialista társadalom tagjai, akik nem tudnának megbékélni egymás ámítá­sával, s ha a kötelékek meglazultak Dumas-nak alkotásaival állítja sorba. * * * sgy Pénteken, október 21-én hazánkba érkezett L. Konya román baritonista, aki Bizet Carmen c. operájában Es­vagy felbomlottak szembe akarnak , Uo szerepében lé p ť fe I J Pr ág á ban, no7nil o c rt lr c? t'iiii tí-alncüiftnol 1 1 nézni! a sokszor fájó valósággal. Bratislavában, Olomoucban és Brnó­Danék időszerű, modern témához ban. E napokban ugyancsak hazánk­nyúlt, az élet kellős közepéből ra­gadta ki ezt a problémát. Nagyszerű meglátásai vannak, mégsem állíthat­juk, hogy teljesen megbirkózott vol­na e kényes problematikával, amit az is megnehezített, hogy igyeke­zett elkerülni a gyakori sablont. A szocialista társadalom számára nem mindegy, hogyan élnek tagjai, a szocialista erkölcsök nem mere­vek, de szigorúak. Danék darabjá­nak az a baja, hogy a nagy erköl­csi igazságokat eldeklamá Itatja hő­seivel, s így cselekvésük kevésbé lesz hatásos, nem ragadja meg any­nyira a nézőt. Nyilvánvaló, hogy a rendező életszagúvá akarta tenni a filmet, amit a környezet, a törté­nés konkrétságával el is ért, viszont a dolog másik részét, a pontos lé­lektani ábrázolást már nem volt ké­pes ennyire tökélyre vinni. Például nem volt képes érzékeltetni, mi hoz­ta össze lelkileg ezt a két embert közös munkájukon kívül. Danék filmje általában sikeres al­kotás, bár említett hibái miatt nem tudja különösebben lekötni a né­zőt. Az ember nem érzi azt' a fil­mekben várt feszültséget, ami iz­gatná, lekötné figyelmét. Ám vitat­hatatlan érdeme a filmnek, hogy ko­runk időszerű problémaira reagálva konkrét környezetben igyekszik vá­laszt adni társadalmink erkölcsi kérdéseire. Az alakításokat, többek között a szlovákiai Elo Romančík államdíjas szerepformálását dicsé­rettel illethetjük. Karel Höger ál­lamdíjas, érdemes művész megszo­kottól eltérő új szerepében kitűnő alakítást nyújtott. L. L. ban vendégszerepelnek albán éneke­sek is: Avni Mula baritonista, Ni­na Mulova szopránénekesnő, Ibrahim Tukicsi tenor és Hysen Pelingu basz­szista. * * * Kétéves zenei munkásegyetem nyit­ja meg kapuit októberben Bukarest­ben. Anc/rúsy Tibor kiállítása Nem mindenna- , pi esemény, ha az ember egy fiatal magyar grafikus képkiállítását te­kintheti meg. Ma­napság azonban az ilyen „meglepeté­sek" sem lehetet­lenek. Andrásy Tibor, fiatal grafikusmű­vész jelenleg kato­nai szolgálatát töl­ti abban a város­kában, ahol a kul­turális szervek a napokban megnyi­tották képkiállítá­sát. Andrásy gra­fikáival, rajzaival Szlovákia népének az életét ábrázol­ja. Müvei egysze­rű közvetlenség­gel szólnak az em­berhez az élet minden területé­ről. Egy pásztor gondterhelt arca (rézkarc) a múlt­ról beszél. Fahor­dás. Mezőn cimu képei, s egy egész falusi ciklus a munkát dicsőíti. Gyakran nyúl me­zőgazdasági témá- ­hoz is. A cséplő- Andrásy Iibor: Falusi ember Gömörböl - tollrajz. gépet, a kombájnt és a traktort ábrázoló képei a közös gazdálkodás előnyeiről mondanak sokat. Néhány képe a szövetségi vasút fiatal brigádosainak állít emléket. Andrásy Tibor műveinek nagy részét Szlovákia jellegzetességei be­mutatásának szenteli, s rögtön hozzátehetjük: eredménnyel. Nem cso­da ezért, ha kiállítása vonzza a közönséget és sikert arat. T. J. Török Elemér: Podbrezován Mit bánom én, hogy megfogyott az almafák árnyas lombja. Szívemet nem az elmúlás hervadó bús színe fonja be: tavaszi kedvvel nézek a rőtszőke messzeségbe, hol tizenkét nyurga kémény pöfékel az őszi égre. A Bratislavai Cérnagyár színjátszo­csoportja hetedik éve működik. A hét év alatt sok-sok eredményes bemutatót rendeztek. Legutóbb Csiz­marek—Semsey—Nádasdy „Érdek­házasság" című színjátékát mutatták be. A sikeres bemutatóért az együt­tes minden tagja dicséretet érdemel. Külön kell azonban szólni a csoport­vezető Kelecsényi József munkájáról, aki mindent megtett az együttes si­kere érdekében. A cérnagyári szín­A műkedvelő festők és szobrászok bratislavai kiállítására készült a Zla­té Moravce-i J. Kaiser női arcképé­nek reprodukciója. ( ÍÍÍSSSSSSSSSÍSÍSJSSÄSSS^^ IJ A romamai Calarasi járás Dragalina községében sok más faluhoz hasonlóképpen Ker e eraeKeoeri. » j' korszerű helyi hangosanbeszélő működik. Az Agerpres fenti felvételén a helyi játszok munkaja minden bizonnyal a fiatalok népdalokat énekelnek a falu dolgozóinak szórakoztatására. jövőben is gyümölcsöző lesz. (d—d) Az Oj Szó hasábjain már vitattuk tankönyveink színvo­nalát. A közoktatás t'orradalrrti átszervezésével kapcsolatban most sor kerül a régi tanköny­vek kicserélésére. 1965. szep­tember l-ig a magyar tan­nyelvű alapfokú kilencéves is­kolák tanulói részére 60 új tankönyvet szerkesztünk. Kö­zülük harminc az állami tan­könyvek (pl. számtan, mértan, fizika stb ) magyar fordí­tása, míg a többi (magyar, szlovák, orosz nyelv, zenei ne­velés) önálló alkotás. A z utóbbi időben az oktatási ne­velőmunka területén a tan­könyv jelentősége különösen növe­kedett. Az oktatás folyamatának két pólusa, a tanító és a tanuló mun­kája között ugyanis a tankönyv az összekötő kapocs. A tankönyv e hely­zetéből ered annak — ez ideig sok­szor szem elől tévesztett — funk­ciója: mindenkor a tanulóhoz szól, önálló munkára és aktivitásra nevel. Éppen ezért az oktató-nevelő munka eredményességének, a szilárd és tartós ismeretek, biztos készségek és szokások kialakításának — ugyan nem egyedüli, de — lényeges felté­tele a jó tankönyv. E fontos felada­tából következően mindenekelőtt segítenie kell a kommunista neve­lést. tartalmaznia kell a tantervnek megfelelően, alkotó módon kiválasz­tott tanítási anyag megbízható, tudo­mányosan rendszerezett összefogla­lását. tehát azt a tudásanyagot, amelyet a tanulóknak feltétlenül és biztosan el kell sajátítaniok. Tar­talom szempontjából, a tantárgy ter­mészetének megfelelően, tükröznie kell mai életünket. Az anyagot, a kö­Új tankönyvekkel a kommunista nevelésért vetkeztetéseket és tanulságokat rö­vid, érthető, világos, tiszta, eleven és a tanuló számára érthető stílus­ban kell közölnie. Ennek megfele­lően a tankönyvnek szerkesztésében és külső kiállításában is kifogástalan­nak kell lennie. V égiglapozgatva és végigolvas­va a régi tankönyveket, meg­állapíthatjuk, hogy igen sok tan­könyv ezen követelményeknek nem felel meg. A szlovákiai magyar iskolák ré­szére 1950-ben kezdtünk, magyar nyelvű tankönyveket kiadni, de kü­lönösen az 1951-es párthatározat, majd az 1953-ban életbelépő iskola­törvény hozott nagy változást e té­ren. E tankönyvek — bár igen nagy volt a fejlődés a múlthoz viszo­nyítva és ezeket már a „régi világ" tankönyveivel nem lehet összevetni - sok tekintetben mégis csalódást okoztak. Általában még mindig a gyermek értelmi fejlettségéhez mér­ten túl magas szinten, túl sok anya­got tartalmaztak. így a 6 — 15 éves gyermekek számára igen súlyos kö­vetelményeket jelentettek. Csekély kivétellel, ideológiai szempontból tankönyveink megfeleltek a követel­ményeknek, azonban a tananyag kel­lő szelektálása hiányában a didak­tikai és a nevelő szempontok me­chanikus érvényesítése közben egyik-másik tankönyvünk terjedel­messé vált (pl. az irodalomtörténet), illetve nehézkes, túlzsúfolt lett (tör­ténelemkönyvek). Az állami tankönyvek hevenyé­szett, pongyola fordítása is sok ke­resűséget okozott a tanulóknak, ta­nítóknak és a szülőknek egyaránt (pl. a számtankönyvek). Az említett hiányosságok közül — melyeket az új szerzők ma már sa­ját tapasztalataikból is ismernek és ezért' remélhető módon mindent el­követnek, hogy e hibákat elkerüljék — a legtöbb bajt a maximaiizmus okozta. A maximaiizmus következté­ben tanítóink és iskoláink jó része liberálisan kezelte a követelménye­ket, eleve lemondott a feladatok tényleges megvalósításáról. így hát a tantervi' fegyelem terén is sok a kivánni váló. A tanterv törvény, minden nevelőnek ismernie kell és munkáját csak ennek szellemében tervezheti. Az alapfokú kilencéves iskola koncepciója alapján kidolgo­zott és jóváhagyott tanterv kizárja a maximalizmust és a még Itt-ott kí­sértő szaksovinizmust. Most az a döntő, hogy a tankönyvek .szerzői biztos ideológiai és szakmai alapon állva válogassák ki, illetve súlypon­tozzák a könyvekbe kerülő tananya­got a nevelési és az életkori sajá­tosságok gondos figyelembevételével, a tanulók túlterhelése nélkül. A tan­könyvek szerettessék meg a tanulók­kal az egyes tantárgyakat, a termelő munkát és az abban való részvételt. Külön kell szólni az irodalmi ne­velés tankönyveiről, amelyeknek a világnézeti — erkölcsi — esztétikai nevelés terén kimeríthetetlen lehe­tőségeik vannak. Az új tanterv min­den lehetőséget megad a szerzők­nek, hogy ezzel élni tudjanak. Az irodalmi nevelés az új alapfokú ki­lencéves iskolában tulajdonképpen már az első osztályban kezdődik. A nyolcadik és kilencedik osztályban, az első hét évfolyamban szerzett is­mereteket időrendi (és műfaji) rend­szerbe foglalja a tanterv. Itt azon­ban nem a teljesség a döntő szem­pont. Válogassanak a szerzők olyan irodalmi értékű műveket, amelyek a munka szeretetére, a tudás értékének becsülésére, a munkásosztály vezető szerepének cselekvő támogatására, hősi kiállásra lelkesítenek. Ezekkel az értékes Irodalmi művekkel a kom­munizmus békés építésének, a béke megvédésének gondolatát és nem utolsó sorban a proletár nemzetkö­ziség és a népek barátsága eszméit tartsák ébren. T ekintve, hogy a szlovák nyelv tanításának célja: megtanítani gyermekeinket tökéletesen beszélni és írni szlovák nyelven, nem taní­tunk az alapfokú kilencéves iskolá­ban szlovákul — a gyermekek ré­szére idegen nyelven — irodalom­történetet. Ezért a szlovák irodalom legkiválóbb alkotásait is túlnyomó részt magyar nyelven, az irodaim: nevelés tankönyvéből ismerik meg a jövőben a 8—15 éves gyermekek. Minthogy ma már semmilyen isko­la nem nyújthatja az összes tudo­mányok teljes áttekintését, a tan­könyvszerkesztés is új feladatok elé, állítja az új tankönyvek szerzőit. Konkréten pl. ez azt jelenti, hogy az alapfokú kilencéves iskolában nem a régi értelemben vett irodalomtör­téneti (és főleg nem csupán „fakto­gráfiát tartalmazó) tankönyvet kell szerkeszteni, hanem olyan könyvet, mely beleplántálja tanulóink szívébe a Jó és a Szép iránti rajongást, ke­zükbe adja az irodalmi alkotások zárát megnyitó, értésüket könnyítő, I 9 egy egész életre szóló kincseit: aranykulcsot, nem pedig a csupán egy-két évre bemagolt lexikális tu­dást. Ez az irodalmi nevelés, általáno­sabb kifejezéssel élve: a művészet­szemléleti oktatás célja. Nem a fel­színen mozgó esztetizálás, hanem a szó teljes értelmében vett ember­nevelés­Az új tankönyveknek a marxizmus leninizmus szellemében a kommu­nizmus építésére és az internacio­nalizmusra kell nevelniök- A szer­zőknek ezért bátran kell szelektál­niok a tananyagban a gyakorlati ne­velés, az iskola és az élet szorosabb kapcsolata érdekében. gen nagy feladat vár a tan­könyvek bírálóira és a Szlovák Tankönyvkiadó szerkesztőire is. Az ő feladatuk a tanácsadás, a tanköny­vek módszertani felépítésének ki­munkálása, fejlesztése és nyelvi szempontból való tökéletesítése. Az elkövetkező évek a próbatétel évei, melyek majd megmutatják: mennyit fejlődött a szlovákiai ma­gyar iskolaügy, mennyivel lesznek i az új tankönyvek tartalmasabbak és í pártosabbak, élvezhetőbbek és színe­I sebbek. Mennyiben sikerült a szer­: zőknek, a bírálók széles tömegének j (kb. 80-an bírálnak egy-égy müvet!) i és a kiadó szerkesztőinek biztosí­i tania a 1. tankönyv anyagának progresz­! szív és logikus elrendezését, annak módszertani kidolgozását; 2. horizontális és vertikális tan­anyagkoordinációt és kontinuitást, valamint 3. a közlés színes stílusát és min­denkor élvezetés, könnyed nyelvét. Mindenesetre: a gondos, széleskö­rű előkészületek biztatók. MÖZSI FERENC ÜJ SZÖ 7 * 1960, ok.ftber 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents