Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-22 / 294. szám, szombat

LOTHAR KUSCHE: Dolgozik-e az író ? HÁT EZ PERSZE attól függ, mit értenek „dolog" (esetleg munka) alatt. — Ide figyelj, fiam — mondta a telefonba Paula néném — holnap eljöhetnél segíteni a függönyeimet levenni. Holnapután jönnek a szobafestők. — Nem mehetek — válaszoltam — holnap nincs időm. — Persze, ezt gondolhattam volna. Ha valamire megkérlek, természetesen nincs időd. Csak az *a különös, hogy mások részére mindig van időd. Különben is, mi lesz holnap, miért nem jöhetsz hozzám, hogy segíts levenni a függönyöket? Hisz ez csak öt percig tart. El kell valahová menned? — Nem, nem — mondtam, — dolgoznom kell. — Tehát el kell menned — faggatott tovább Paula néni — hová kell menned? — Nem kell elmennem sehová, de dolgoznom kell. Sürgősen meg kell írnom valamit. — Nos, ide figyelj, fiú — mondta a néni —, ha egész nap otthon vagy, csak átugorhatsz hozzám és leveheted a függönyöket. — Sajnálom nénikém, de holnap nem mehetek. Éppen holnap semmiképpen sem mehetek, hidd el. — Szeretném tudni — válaszolta a néni — miért ne jöhetnél az isten szerelmére. Miért, érted? Főznék egy jó feketekávét és azután ... ' — Értsd meg végre, néni — így én — holnap tényleg nem mehetek, mert be kell fejeznem valamit, aminek holnaputánra késznek kell lennie. Ezenkívül kávét most nem iszom, mert nem tesz jót nekem. Paula néni megharagudott. — Egyszer egy évben talán csak lehetne időd öreg nénéd számára. Azelőtt az én kávém feltűnően jót tett neked, akkoriban gyakrabban jártál hozzám. De most már mindegy neked, hogy a szobafestők bepiszkítják-e függönyeimet, vagy sem. Ha a feleséged lennék, eljönnél és levennéd a függönyöket. — Ha te lennél a feleségem, néni — mondtam — nem kellene.külön elmennem hozzád. Abban az esetben együtt laknánk. — No, azt szeretném tudni, mit szólna hozzá a feleséged, ha nálatok laknék. — De nem, hisz akkor te lennél a feleségem. — Még csak az kellene — mondta a néni. — Egyáltalán nem — bátorkodtam megjegyezni. — Hát akkor mi lesz? Jössz holnap, vagy nem hm ? — Nem, néni. Kérd meg Ferit, hogy vegye le a függönyöket. — Micsoda értelmetlenségeket beszélsz — izgatta fel magát a néni, — jól tudod, hogy Feri késő este jár haza a munkájából. — En pedig késő éjszakáig dolgozom nénikém. — Ismerjük az ilyet Különben is otthon ülsz, nem? Ha Feri megengedhetné magának, hogy egész nap otthon üljön, akkor a függönyök miatt nem hagyná ennyire kéretni magát. Az egész ügy csak két percig tart. De Ferinek nehezen kell a pénzét megkeresni. ELÖNTÖTT A FORRÖSÁG. — Nekem ugyanúgy kell a pénzemet megkeresnem, mint Ferinek — mondtam — és kérlek, hogy ezt vedd tudomásul. Ahelyett, hogy némi megértést tanúsítanál helyzetem iránt... Megértést? Hát Te megértéssel vagy a függönyeim iránt? Én már csak egy öregasszony vagyok, akit semmibe se veszel. Azoktól az emberektől, mindenféle szerkesztőktől, íróktól, lektoroktól, akik nálad üldögélnek és elszívják cigarettáidat, azoktól nem sajnálod az idődet. Tudom ezt jól. Majd csodálkozni fogsz, ha meghalok. Reméljük, már nem tart sokáig. — De nénikém — próbálkoztam lecsillapítani, — hogy mondhatsz ilyet. Be kell látnod, hogy az időre szükségem van, hogy dolgozhassam, épp úgy mint más, még ha -többnyire otthon is vagyok. Végül is nem rabolhatod el az időmet. — Hallatlan — fújta ki magát a néni. — En és rabolni!!! Hisz Neked több időd van, mint nekünk együttvéve! — Mami? — ordítottam a telefon kagylójába. — No persze, különben nem telefonálhatnál velem ily hosszasan, Letettem a kagylót. KÜLÖNÖS az ember környezete könnyen elhiszi, hogy csak akkor dolgozunk, ha a nap bizonyos órájában bizonyos helyre megyünk és onnan egy bizonyos időpontban újra elmegyünk. Néhány évvel ezelőtt egy szerkesztőségben volt állásom. Ott többnyire — Curt barátom és én — egész félnapokat viccek elbeszélésével ellógtunk. Az emberek, Paula nénivel együtt, akkor azt híresztelték rólam, hogy derék, szorgalmas ember vagyok. SZILY IMRE fordítása Shakespeare halotti maszkját, az ún. darmstadti maszkot, amely a XVIII. század végén került Németországba és amely után a Stratfordon—Avon-i Shakespeare-szobor készült, 40 ezer márkáért elárverezték. Megkezdte munkálatait Prágában az európai szocialista országok mezőgazdasági szótárának összeállításán dolgozó nemzetközi bizottság. A szótár nyolc nyelven jelenik majd meg. F. HUBEL: BURGONYASZEDÉS Halált hozó fegyverek helyett váljék az ember a természet urává Napjainkban a béke és a háború kérdése sorsdöntő a nemzetek és népek szempontjából. A világ becsületes emberei ebben a harcban csakis a béke pártján lehetnek, hisz egy újabb háború szörnyű világégést, szinte elképzelhetetlen pusztulást, szenvedést hozna az emberiségre. A Szovjetunió és a szocialista országok zászlaján a béke és barátság, a békés együttélés jelszava leng. S ez az, ami napjaink erőforrása a népek milliói számára. H

A CSAK FUTÖLAG elgondoljuk, hogy a világon naponta hány millió tömegpusztító fegyver készül, szinte megborzadunk tőle. Az emberiség évente mintegy százmilliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Mennyi minden másra, a békés, a világ népeinek szebb, kulturáltabb életét szolgáló célokra lehetne ezt a hatalmas összeget fordítani! Az egyes folyóiratok hasábjain számos értekezést, elképzelést találunk, melyek a természet átalakításának kérdését vizsgálják. A Tyehnyika Mologyozsi című szovjet, a Popular Science című amerikai és a Hobby című német folyóiratban megjelent érdekes összeállítások olyan tervekről szólnak, melyeknek megvalósítását lehetővé tenné a ma még fegyverkezésre fordított milliárdok sokasága. Arról például, hogy az ember ma már nincs kiszolgáltatva a természet kénye-kedvének, Romanov szovjet mérnök elképzelése győz meg bennüket. Az időjárás megváltoztatásának kérdését illetően, a Távol-Kelet éghajlatának megváltoztatására a különböző tengeri áramlatok előnyös felhasználását javasolja. Erre a Kuro-Szivo (magyarul: fekete só) meleg áramlatot veszi igénybe, amely a Csendes-óceánból halad Korea felé, majd a japán szigetek felé fordulva elkanyarodik az ázsiai partoktól. Ha ez az áramlat nem változtatná meg irányát, hanem a Tatár-szoroson keresztül benyomulna az Ohotszki-tengerbe, felmelegítené a távol-keleti partvidéket. Ennek megvalósítása egy hatalmas gátrendszer építését tenné szükségessé. Az építés anyag-szükséglete mintegy 3 millió köbméter kő és föld, valamint 1 millió köbméter beton volna. S

OK SZÖ ESIK az ún. Behringtervről, mely egy mesterségesen létrehozott tengeráramlással tervezi az ázsiai és amerikai kontinens északi partjainak felmelegítését. Ehhez a két földrész között a 74 kiloA műszaki világ hírei Magoló műszerek ... A kísérleti szerelvény elhagyta a kocsiszínt. Dübörögnek a váltók, s eltűntünk a föld alatt. Eleinte a vezető vezetett. Kisvártatva megszólalt a kísérleti csoport vezetője: — Figyelem, bekapcsolom az automatát. A moszkvai metro önműködő villamosának első kocsija elektrotechnikai laboratóriumra emlékeztet. Egészen behálózzák a mérőműszerek vezetékei. A többi négy kocsiban vannak az utasok. Az automata vezérlőasztalán kigyulladt a Komszomolszkaja feliratú jelzőlámpa. Ehhez az állomáshoz közeledtünk. A vezető egyetlen kapcsolóhoz sem nyúlt hozzá. A szerelvény magától lassított, s zökkenés nélkül megállt. Húsz másodperc múlva pedig — pontosan ennyi idő kell az utasok beszállásához — magától elindul. Az automata „elektronikus agya" a pályától és a szerelvény súlyától függően önműködően szabályozza a ^sebességet. Egy másodperc alatt mintegy 2000 bonyolult számítást végez el s döntését egy szempillantás alatt közli a végrehajtó automatákkal. S arra magunk mögött hagytuk az állomásokat. Ogy tűnt, mintha a műszereknek „szemük" volna s állandóan látták volna a pályát. De nem, az automatának nincs szeme". „Emlékezetből" cselekszik. „Bemagoltatták" vele a pályaprofilját, az állomások helyét. A SZOVJETUNIÓBAN folyó vízierőműépités elősegítésére hatalmas daruk készülnek. A 75 t teherbírású daruk emelőmagassága 96 m. Ezeket a darukat egyéb területeken is lehet alkalmazni, például kohók építésénél. • EGY KIJEVI tervezőintézet tervei alapján elkészítették egy Infravörös sugárzással működő tűzhely mintapéldányát. A tűzhelyet 12 rács fedi és ezek alatt helyezkedik el a 12 sugárzőfűtőfej. Egy-egy ffltőfej óránként 1,5 köbméter gázt fogyaszt, keramikus sugárzőfelülete 980 négyzetcentiméter. A gáz üzemi nyomása a sugárzófej előtt 150—180 mm v. o. Az égőfej perforált keramikus lemezekből álló sugárzórésze 800—850 Cfokra melegszik fel; a j(%z égésénél felszabaduló hő 50 százaléka alakul át sugárzási energiává. méteres Behring-szorosban egy hatalmas szivattyútelep volna szükséges." Az atomenergiával hajtott turbinák naponta 500 köbkilométer vizet emelnének át a sarki tengerből a Csendes-óceánba. A hiányzó vízmenynyiség pótlására meginduló hatalmas áramlás az Atlanti-óceán melegebb vizét a sark felé kényszerítené. A fokozatos felmelegedés ily módon — az amerikai lapok szerint — „felolvasztaná Északot", az örök jég birodalmát. A Behring-gát megépítése, a tervező Boriszov szovjet mérnök szerint 70 milliárd rubelbe kerülne, mely — az általános és tejjes leszerelés megvalósulásával — a korábban fegyverkezésre fordított kiadásokból fedezhető volna. A tengeráramlatokat illetően egy másik tervről is említést tehetünk. Anglia és Skandinávia földrajzi helyzetét illetően közismert a Golfáramlat jótevő hatása, mely partjait felmelegíti, s így a földrajzi fekvést „meghazudtolva" — enyhe éghajlatot biztosít. A világ más tájain azonban ennek éppen az ellenkezőjével találkozhatunk. A hideg Labrador-áramlat például az Északi-jegestenger irányából Grönland és Észak-Amerika keleti partjai felé haladva, lehűti a környező területeket. Kurt Ridger amerikai mérnök már a múlt század utolsó éveiben felvetette egy óceáni gát építésének tervét, mely ÜjFoundland mellett — óriási betonfal formájában — útját állná, és észak felé vissza fordítaná a hideg áramlatot. J

ELENTŐS FIGYELMET érdemel — különösen a tudományos kutatás szempontjából — a földkéreg keresztüfúrásának terve is. A geofizikai vizsgálatok szerint a Föld külső, szilárd burkának vastagsága átlag 15—45 kilométer közt ingadozik. Alatta helyezkedik el a Föld izzón folyó, vasból és nikkelből álló magja, melynek tulajdonságairól eddig csupán rengéshullámok alapján szereztünk értesüléseket. Ennek beható tanulmányozása sok kérdés alapvető megismeréséhez vinne közelebb. Példaként elég, ha a vulkanizmus kérdését, a földrengések és a földmágnesesség kérdését említjük. A mai tech nikai felkészültség mellett a terv kivitelezhető, s ugyanakkor a földrengéskatasztrófák megelőzése és a védekezés szempontjából jelentős segítséget nyújtana. Az energiahiány kiküszöbölésére a német Hermann Sergell tett javaslatot, a Földközi-tenger felé áramló víz energiájának kihasználását illetően. Az Atlanti-óceánból ugyanis 4,5—8,1 km/ó sebességgel másodpercenként 80 ezer köbméter víz áramlik át a Gibraltári-szoroson. Ha ezt a hatalmas vízmennyiséget munkára fognák, megoldódnék egész Észak-Afrika energiagondja. A gibraltári gátépítés azonban más eredményhez is vezetne. A beáramló víz útjának elzárásával itt és a Dardanelláknál a Földközi-tenger szintcsökkentését érnék el, s így mintegy 100-120 esztendő alatt hatalmas területhez jutna a világ mezőgazdasága és bányászata. A folyamat meggyorsítását eredményezné a vízátemelő berendezések alkalmazása, melyek Afrika sivatagos területeit juttatnák vízhez. A

JÉGHEGYEKKEL való öntözés technológiáját az amerikai lsaacs professzor dolgozta ki. Elképzelése szerint a Kanada nyugati partjai mentén úszó jéghegyeket hajók, vontatókötélen Kaliforniáig szállítanák, ahol értékes vizüket felhasználnák a mezőgazdaságban és az iparban. Ez a módszer a számítások szerint — az olvadási veszteségek mellett is — gazdaságos. Alkalmazására Közép-Ausztrália sivatagjainak öntözését illetően is sor kerülhetne. A közlekedési létesítmények láncolatában a sokat emlegetett La Manche-alagúton kívül nem jelent megvalósíthatatlan műszaki problémát a 3,1 km széles Messinai-tengerszoros, vagy a 14 kilométer széles és átlagban 400 méter mély Gibraltári-szoros áthidalása setn. A

Z ILYEN és hasonló tervek, elképzelések ma már nem a fantázia játékai, vagy a tudósok, mérnökök időtöltésének bizarr ötletei. Megvalósításuk, az egész emberiség ügye. S arra, hogy ezek a tervek valósággá váljanak, az elképzelésen túl arra van szükség, hogy béke és megértés honoljon a világon, hogy a népek békeakaratát az általános és ellenőrzött leszerelés ténye koronázza. A világ népei bizakodással tekintenek a szocialista országok fegyvermentes világért folyó harcára, s naponta erősödik bennük a remény, hogy az öldöklő fegyverek helyét az emberiség életének szebbé, gondtalanabbá tevésének ügye foglalja el. (d) tapasztalatok A DOHÁNYZÁS ellem (ČTK) — Az orvosok több országban értékes adatokat gyűjtöttek, melyek alapján rámutattak arra, mily káros a dohányzás az emberi szervezetre, és különösen ártalmas a légző és emésztő szervekre, valamint az érrendszerre. Az angolszász szakirodalom ma például az angina pectorist — a szívkoszorúerek elmeszesedését — a „dohányzók" betegségének nevezi. A legutóbbi időben az is ismeretessé vált, hogy a dohányzás közben keletkezett égési termékek szintén hozzájárulnak a tüdőrák keletkezéséhez. A dohányzás egészségre ártalmas, igen elterjedt rossz szokás, és éppen ezért megköveteli, hogy szervezett küzdelmet folytassunk ellene. Nagyon érdekesek és tanulságosak azok a tapasztalatok, amelyeket e téren hazánk első nikotinellenes tanácsadóinak dolgozói szereztek. A legrégebben és a legjobban működik a Hradec Králové-i tanácsadó, melynek dolgozói egy év alatt csaknem 1300 esetben vizsgáltak meg dohányzókat. A legtöbb esetben 20—50 év körüli nős férfiak fordultak segítségért a tanácsadóhoz. Közülük sokan már évek óta, több mint kétharmaduk pedig 10—30 éve dohányzik. A megvizsgáltak 61 százaléka naponta 20— 40 cigarettát szívott (a pipások és a szivarozók rendszerint nem kérik a tanácsadó segítségét). A betegek háromnegyed része átvészelte a felső légzőszervek megbetegedését és csaknem fele különféle nehézségeket érez dohányzás közben. A csoportosan és néhány héten át pszichoterápiái módszerekkel folytatott gyógykezelés eredményei nem a legroszabbak. így például a Hradecben gyógykezelt betegek csaknem egyharmada teljesen abbahagyta a dohányzást és a prágai tanácsadóhoz fordult betegek 10 százaléka le is mondott a dohányzásról. Lényegesen korlátozta a dohányzást a betegek túlnyomó része is. A dohányzás abbahagyásának fő feltétele az egyéni fegyelmezettség, mivel a tanácsadók csak segédeszközként avagy egyáltalában nem használnak gyógyszereket. küzdelemben Az a tény, hogy igen sok fiatal ember hódol e káros szenvedélynek, nagymértékben növeli a széleskörű megelőzést és annak jelentőségét, hogy az ifjúságot például az iskolákban rendezett előadásokkal és beszélgetésekkel a dohányzástól való tartózkodásra neveljük. A dohányzók egyre inkább érdeklődnek a tanácsadók iránt. Erről tanúskodik többek között, hogy nem rég Brnóban további antinikotinista tanácsadó kezdte meg tevékenységét és hazánk fővárosában, a Prága II. körzetben működő tanácsadón kívül nemsokára ilyen tanácsadót nyitnak a Prága VI. körzetben levő polikliíikán is. A jövőben cétségkívül bővülni fog i nikotinellenes talácsadók hálózata. Míg Silami szerveink fokozott figyelmet szentelnek a dohányzás elleni küzdelemnek és teljes mértékben támogatják, Nagy-Britanniában néhány évvel ezelőtt rövid idő után megszüntették a hasonló jellegű tanácsadókat, mivel a cigaretttagyárosok ellenezték tevékenységüket. SJJ SZÖ 8 * 1960, október 22.