Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-21 / 293. szám, péntek

Vitás* proletár fai egyesüljetek f ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPIIÁPJA 1960, október 21. péntek 50 fillér XIII. évfolyam, 293. szám Pie'stanyban a Priemstav dolgozói új finommechanikai üzemet építenek, melyben az orvosi műszerek és laboratóriumi berendezések gyártása már ez év decemberében megkezdődik. (M. Slosiariková ČTK-felv.) Hétfőn összeül a nemzetgyűlés (ČTK) - Köztársaságunk elnöke egybehívta a nemzetgyűlést. A nem­zetgyűlés hétfőn, október 24-én 10 órakor ül össze. Az ülésen Antonín Novotný, köztársaságunk elnöké, a csehszlovák küldöttség vezetője, be­számol az Egyesült Nemzetek Szervezete XV. közgyűlésének tárgyalá­sairól. Használjuk ki jobban a lehetőségeket az őszi munkák meggyorsítására Az utóbbi napok folyamán a vas­utasok a tervezett 9106 vagon helyett 15 587 vagon burgonyát szállítottak el a felvásárló helyekről. Ezzel az eredménnyel 71 százalékkal teljesí­tették túl időszakos tervüket. A répa szállításánál azonban alacsonyabb eredményekről beszélhetünk, több mint 24 000 vagon répával kevesebbet juttattunk a cukorgyárba a terve­zettnél. Jó munkaszervezéssel A svodlni szövetkezetben jó mun­kaszervezéssel fogtak hozzá a szán­tás-vetés elvégzéséhez és a kapás­növények betakarításához. A répa betakarítását azonban nagyban kés­lelteti, hogy az EFSZ 250 vagon ter­mését a szomszédos, 7 kilométerre fekvő Gbelcére kell szállítaniok. Sok­kal gyorsabban végezhetnék a répa­betakarítást, ha a Pohronské Rus­kov-i cukorgyár helyben venné át a répát. Az őszi kalászosok vetésében az utóbbi napokban lényegesen meg­gyorsították a munkákat. A vetésterv teljesítéséhez az 500 hektárból már csak a fele hiányzik, a gépek két műszakban való üzemeltetésével ezt is rövidesen teljesítik. Éjjel is szántanak A jövő évi gazdag termésnek a munkák idejekorán történő elvégzése az alapja. A kopčanyi szövetkezete­sek igen szép példáját mutathatják a közép- és mélyszántás meggyorsí­tásénak. Noha nem rendelkeznek ele­gendő traktorossal, erőgépeik nem hevernek kihasználatlanul. Ha a szükség úgy kívánja, a szövetkezet vezetésre jogosult tagjai beülnek a traktor nyergébe és zökkenőmente­sen folytatják a szántást. Ez lehető­vé tette, hogy az éjjeli műszakokban is teljes mértékben kihasználják gé­peiket. A burgonya és cukorrépa felvásárlásának helyzete 1960. október 19-én Teljesítve Kerület: burgonya répa •/«-ban %-ban nyugat-szlovákiai 90,7 77,9 kelet-szlovákiai 79,5 30,0 közép-szlovákiai 92,5 26,8 dél-morvaországi 67,9 21,7 észak-morvaországi 73,6 17,2 nyugat-csehországi 71,7 6,0 észak-csehországi 101,5 18,3 közép-csehországi 71,3 19,8 kelet-csehországi 58,0 12,4 dél-csehországi 49,5 1,4 Országos méretben 68,8 28,0 A harátsáq hónapjának kulturális eseményei A csehszlovák-szovjet kulturális kapcsolatok számokban • Gazdag és színvonalas műsor • Műkedvelő színjátszóink versenye A csehszlovák-szovjet barátság hónap­ja népeink együttműködésének megnyil­vánulása és nagy kulturális eseménye. Felszabadulásunk óta kulturális kapcso­lataink a Szovjetunióval nagy méreteket öltöttek. Csehszlovákiában 1945-től 1960­ig 646 millió látogatója volt a szovjet fil­meknek s ez alatt a Szovjetunióban 82 filmünket 1700 millió ember nézte meg. A felszabadulás óta hazánkban 27 millió nézője volt az orosz és szovjet színda­raboknak, s 60 szovjet kulturális együt­tes vendégszereplését láttuk. Az utóbbi években 881 szovjet könyv 11 millió pél­dányban jelent meg — a Szovjetunióban ugyanazon ido alatt csehszlovák írók müveit 25 millió példányban adták ki. A csehszlovák-szovjet kulturális kapcso­latok nincsenek időhöz kötve. A barátság hónapja a folyamatnak csupán egyik Idő­szakát jelenti. Hogy némi bepillantást nyerjünk a ba­rátsági hónap kulturális rendezvényeibe, csütörtökön, október 20-án részt vettünk a CSSZBSZ nyugat-szlovákiai kerületi tit­kárságának értekezletén, amelyen erről tárgyaltak. Gazdag és színvonalas műsort készíte­nek a baráti szövetség helyi és üzemi izervezetei. Beszélgetéseken, előadásokon, zenei és irodalmi estéken kihangsúlyoz­zák a szovjet művészet jelentőségét kul­turális forradalmunkban. Hogy a ren­dezvények színvonalasak legyenek, a CSSZBSZ kerületi, majd járási bizottságai szemináriumokat rendeznek. A barátság hónapjának kerületi kultu­rális bizottsága megállapította, hogy szín­játszó- és hangversenymüvészeink jól felkészültek a barátság hónapjára. A bratislavai és a vidéki színházak — be­leértve a Komárnói Magyar Területi Szín­házat, — bemutató-előadásokat tartanak. Hiány mutatkozik esztrádmüsorokban, amelyekben kevés az új s változatos mű­sorszám. A Lúčnlcá-nak, a Sl'uk-nak és CSISZ Magyar Dal és Táncegyüttesének, kulturális brigádjai azonban műsoraikkal szebbé teszik falvainkon és üzemeinkben az ünnepségeket. A barátság hónapjában kezdődik a bra­tislavai kerületben a műkedvelő szín­játszó együttesek harmadik versenye a szövetség serlegéért. A verseny rendezé­sébe a Csemadok is bekapcsolódik. A színjátszó csoportok november végéig ne­vezhetnek a versenvbe. Januárban és feb­ruárban sor kerül a járási fordulókra. D. V. II Szovjetunió tovább harcol Moskzva (ČTK) — A moszkva-luzsnikyi Lenin­stadion sportpalotájában csütörtökön megrendezték a moszkvai dolgozók nagygyűlését, melyen N. Sz. Hruscsov, az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt­vevő szovjet küldöttség vezetője nagy beszédet mondott. A sportpalota hatalmas termében több mint 12 000 ember gyűlt össze. Megjelentek a diplomáciai tes­tület tagjai és a külföldi újságírók is. Az elnökség­rendületlenül a leszerelésért ben helyet foglaltak az SZKP és a szovjet kormánjjf vezető személyiségei. Hruscsov elvtárs érkezését a résztvevők viharos tapssal, lelkes „hurrá" felkiáltásokkal fogadták. P. N. Gyemicovnak, az SZKP moszkvai területi bizottsága első titkárának, valamint Vinogradov akadémikusnak rövid beszéde után N. Sz. HruscsoV emelkedett szólásra. Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai dolgozók nagygyűlésén Drága moszkvai elvtársak! Drága elvtársak és barátaim, akik nagy hazánk más városaiban és fal­vaiban a rádión hallgatnak! Szeretném megosztani önökkel az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán szerzett benyomásainkat, és hagyo­mányos szokás szerint beszámolunk önöknek végzett munkánkról. Ha önök megkérdik, megérte-e, hogy elmentünk New Yorkba erre az ülésszakra, fenntartás nélkül kijelent­hetem, hogy nemcsak megérte, ha­nem szükséges is volt, hogy elmen­tünk. Ma az egész világ elismeri a közgyűlés jelenlegi ülésszakának rendkívül nagy jelentőségét. A szovjet kormány fontosnak tar­totta, hogy az ülésszak megtárgyalja korunk legégetőbb, létfontosságú problémáit. Feltételeztük, hogy a közgyűlés munkájában a legfelelő­ségteljesebb tisztséget betöltő ál­lamférfiaknak is részt kell venni. Az Egyesült Államok kormánya és szövetségesei kompromittálni próbál­ták ezt g gondolatot, de önök tud­ják, hogy felsültek. Valamennyi szocialista ország nagy lelkesedéssel támogatta álláspontun­kat, mely sok ország kormányánál is nagy visszhangra és megértésre is talált. Az USA elnöke, Anglia, Kana­da, Ausztrália, Űj-Zeland miniszter­elnöke és más szövetségeseik népie­sen szólva kénytelenek voltak kife­szíteni a vitorlákat és sietni az ülés­szakra, nehogy elszigetelődjenek. Mint a világ közvéleménye helye­sen megállapítja, a közgyűlés XV. ülésszaka a történelemben ismert nemzetközi találkozók közül a leg­tekintélyesebb volt. Több mint 30 ország államfői, kormányfői és ve­zető államférfiai találkoztak. Sok rendkívül fontos nemzetközi problémát terjesztettek elő megvi­tatásra az ülésszakon. A Szovjetunió küldöttsége olyan égető kérdéseket javasolt megvitatásra, mint amilyen az általános és teljes leszerelés, a gyarmaturalom felszámolása, a füg­getlenség megadása valamennyi nép­nek és országnak, az Amerikai Egye­sült Államoknak más államok ellen elkövetett agresszív cselekményei, továbbá az ENSZ végrehajtó szervei felépítésének szükségessé vált meg­változtatása. Az ülésszak napirend­jén szerepelt továbbá a Kínai Nép­köztársaság törvényes ENSZ jogai­nak elismerése, az algériai és sok más kérdés. A szocialista országok legfelső képviselőik vezette küldöttségeinek, valamint a sok más ENSZ-tagállam államfőinek és kormányfőinek rész­vétele az ülésszak munkájában nagy eredményekhez vezetett. A közgyűlés tágas üléstermében óriási figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták végig korunk sok kiváló államférfiújának beszédét. Mély be­nyomást keltettek a szocialista tábor országai vezetőinek: Antonín Novot­ný elvtársnak, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökének, Wlady­slav Gomulka elvtársnak, a lengyel küldöttség vezetőjének, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a román küldöttség vezetőjének, Kádár János elvtársnak, a magyar küldöttség ve­zetőjének, Todor Zsivkov elvtársnak, a bolgár küldöttség vezetőjének, Mehmet Shehu, elvtársnak, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének felszólalása. Az ülésen Pod­gorníj elvtárs, az Ukrán SZSZK kül­döttségének vezetője és Mazurov elvtárs, a Belorusz SZSZK küldött­ségének vezetője is felszólalt. A szocialista országok küldöttsége vezetőinek beszédei annak az új igazságos világnak a hangján szóltak az egész földkerekségéhez, amely bol­dogságot és felvirágzást hoz a föld népének. E beszédek ugyanakkor ke­ményen elítélték az imperialista gyarmatosító világot, mely görcsö­sen ragaszkodik mindenhez, ami el­avult és amit a történelem bukásra kárhoztatott, ami veszélyezteti a né­pek békéjét és biztonságát. Kwame Nkrumah, ghanai köztár­sasági elnök, Sekou Touré, guineai köztársasági elnök, Sukarno, indoné­ziai köztársasági elnök, DzsavahaarI Nehru, indiai miniszterelnök, Gamel Abdel Nasszer, az EAK elnöke, No­rodom Sihanuk, Kambodzsa képvise­lője és más független államok kép­viselői beszédeikkel nagymértékben elősegítették a békéért és a népek által gyűlölt gyarmati rendszer fel­számolásáért vívott harcot. Fidél Castro, Kubai miniszterelnök, a ku­bai nép hős fiának határozott han­gú felszólalása nagy hatást váltott ki. Más államférfiak is sok konst­ruktív javaslatot terjesztettek elő beszédeikben. Az imperialista világ képviselői a gyarmaturalom védelmezői gyakran egész nyíltan, de leggyakrabban lep­lezett formában próbálták minden­képpen megvédeni pozícióikat. Mint már önök tudják az ülésszakon gyakran dúltak olyan harcok, ami­lyeneket e nemzetközi szervezet megalakulása óta még nem láttak. Utunk abban az értelemben is hasznos volt,- hogy sok találkozón vettünk részt és számos létfontossá­gú nemzetközi kérdésben eszmecse­rét folytattunk különféle országok államférfiaival. Mindez hozzájárult egymás jobb megértéséhez és az ál­lamok szorosabb kapcsolatainak megteremtéséhez. Az ENSZ fennállása óta sok min­den összegyűlt, ami alapos felülvizs­gálást igényel és amit összhangba kell hozni a világerők jelenlegi meg­oszlásával. Elmondhatjuk, hogy az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszaka első szakaszának tevékenységében a fő irányvonal az új, a haladó harca volt a régi, az elavult ellen, az ellen, ami fékezi az új fejlődését és növe­kedését. Drága elvtársak, engedjék meg, hogy most részletesebben foglalkoz­zam a jelenlegi nemzetközi helyzet és az ENSZ-közgyűlés XV. üléssza­kán résztvevő küldöttségünk tevé­kenységének fő momentumaival. I. Az ENSZ megalakulása óta a világszervezetben bekövetkezett változások Elvtársak! A közgyűlés XV. ülés­szakát sokan különös ülésszaknak tekintik. Igazuk van. Az ülésszak ér­tékelte az ENSZ-nek megalakulása óta elért egyes munkaeredményeit. Joggal állapították meg az ülés­szakon, hogy a legutóbbi 15 év fo­lyamán nagy politikai és szociális változások történtek a világon. Ezek a változások mindenek előtt abban rejlenek, hogy kialakult a szo­cialista országok hatalmas tábora. Ma több mint egymilliárd ember él és dolgozik a szocializmus zászlaja alatt. A szocialista világrendszer ki­alakulása döntően kihat az egész emberiség fejlődésére, sorsára. A második világháború után, az ENSZ megalakulásának idején a tő­kés világrendszer még uralkodó helyzetben volt, a gyarmati rendszer még erősen tartotta magát. A há­ború utáni 15 év folyamán azonban nagy szocialista átalakulások történ­tek. Sok szocialista állam alakult Európában és Ázsiában. Nemcsak létrejöttek, hanem gyorsan meg is szilárdultak, megvédték forradalmi A NAGY OKTÓBER TISZTELETÉRE A heneoveei faipari üzem dolgozói a Nagy Októberi Szocialista torradalom 43. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az év utolsó negyedében 538 ezer korona értékű árut termel­nek terven felül és az önköltségen negyedmillió koronát takaríta­nak meg. vívmányukat, és a gazdasági fejlő­dés, a néptömegek életszínvonalának emelése, a tudomány és a kultúra fejlesztése terén bebizonyították fö­lényüket a tőkés rendszerrel szem­ben. Éppen a szocialista országok ve­zetnek a termelés növekedésének gyorsaságában, a világűr meghódítá­sában, az atomerö békés felhaszná­lásában. Bennünket kommunistákat azzal vádoltak, hogy erőszakosak vagyunk, hogy csak a hatalom átvételére tud­juk szervezni az embereket, hogy el­tiporjuk a személyi szabadságot, hogy nem tudunk építeni, nem tud­juk szervezni az ipart és a mezőgaz­daságot. Ellenségeink azt bizonygat­ták. hogy nem tudjuk fejleszteni a tudományt és a kultúrát. Azt állí­tották, hogy a forradalom összezúz, de nem épít. Hol vannak ma ezek a balkezes jósok, hol vannak ma ezek a hangok? Hosszú orral hallgatnék. Mi mást tehetnek mint hallgatnak? Ma az egész világ előtt világos, hogy az igazi szabadság, a népgaz­daság gyors fejlődése, a kultúra gyarapodása csak ott lehetséges, ahol győz a nép, ahol az új győze­delmeskedik a társadalom megszer­vezésében, azaz ott, ahol a szocia­lizmus győz. A szabad nép, az embe­riség nagy gondolkodói - Marx-En­gels és Lenin - tanítása alapján építi az új életet, hogy kivívja a szocializ­must. A politikai vaksággal megver­teken kívül ma mindenki látja már e tanítás gyümölcsét. Ez alatt az ido alatt a gyarmatvi­lág is óriási változásokon ment ke­resztül. Felbomlanak a gyarmatbiro­dalmak, sőt azt is állíthatjuk, hogy már felbomlottak és most a romjaik is széthullanak. Ázsiában, India, In­donézia, Burma, Ceylon, és más or­szágok szabadultak fel a gyarmati elnyomás alól. Most folyik az afrikai népek rendkivül viharos felszabadu­(Folvtatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents