Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-18 / 290. szám, kedd

Véget ért az általános vita Az ENSZ-közgyűlés hétfő délelőtti ülése • New York (ČTK) - A közgyű­lés hétfő délelőtti ülése, mellyel • lezárul az általános vita és a töb­^ bi elintézetlen ügyrendi kérdés, idöszámíiásunk szerint 15,38 óra­0 kor kezdődött. Elsőként Hammarskjöld főtitkár szólalt fel. A megszokott módon „magyarázgatta" az ENSZ-csapatok parancsnokságának és az ENSZ szer­veinek kongói magatartását, amelyet az általános vitában számos felszó­laló bírált. Beszédében mint az elő­ző esetekben is, el akarta terelni a figyelmet saját felelősségéről és folyton a titkárság és a parancsnok­ság alárendelt szerveinek tevékeny­ségére utalt. Az elnök ezután a ciprusi küldött­nek adta át a szót az általános vita keretében. A ciprusi küldött rámutatott, hogy köztársaságának, mint az ENSZ új tagjának még nincsenek ketíő nem­zetközi tapasztalatai, ám mélyen át­érzi felelősségét, hogy aktív részt kell vennie az ENSZ akcióiban és feladataiban, amelyeket eredménye­sen elősegíthet. Hangoztatta, vala­mennyi népnek joga, hogy a népek nagy nemzetközösségének egyenjo­gú és szabad tagjaként békében fej­lessze gazdaságát és kultúráját. Az általános leszereléssel kapcsolatban kijelentette, hogy meg kell szüntet­ni a kölcsönös bizalmatlanságot. Egyáltalán nem titkolta, hogy kül­döttsége első helyen a felügyelet bevezetésének amerikai terveit tá­mogatja. A további felszólaló Krisna Menőn, az Indiai küldöttség vezetője volt. Krisna Menőn kiemelte a közgyű­lés idei ülésszakának rendkívül nagy jelentőségét, amit különösen számos kormányfő részvétele támaszt alá. Utalt az ENSZ felelősségére a kongói kérdés békés elintézéséért és ezzel kapcsolatban rámutatott az afrikai gyarmaturalom végleges felszámolá­sának szükségességére. Hangoztatta, lehetővé kell tenni a törvényesen megválasztott kongói parlament azon­nali összehívását. Kifogásolta, hogy az ENSZ a legutóbbi négy hét fo­lyamán egyetlen lépést sem tett a kongói helyzet megoldására. Krisna Menőn ezután a laoszi hely­zettel foglalkozott és ellenezte a volt gyarmati hatalmak törekvéseit, hogy nemcsak Laosz, hanem egész Indokína belügveibe is beavatkoznak. Rács mögé került a „galíciai Eichmann" Walzhud (ČTK) - A DPA jelen­tette, hogy a nyugat-németországi Walzhudban letartóztatták Richard Rokita volt SS-vezetőt, aki éveken át hamis néven élt Hamburgban. A letartóztatott a második világháború idején tagja volt a Galíciában ope­. ráló SS-alakulatnak. Az a vád elle­ne, hogy részt vett a zsidók gyil­kolásában. Rokita letartóztatását az angol lapok is közölték, a Sunday Times „galíciai Eichmann-nak" ne­vezte Rokitát. Hangoztatta, a be nem avatkozás már az Indokínáról kötött genfi egyez­mények fő elve volt. Mély sajnála­tát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy még mindig beavatkoznak Laosz belügyeibe. A továbbiakban a független népek problémáiról beszélt és ezzél kap­csolatban megemlítette, mennyire megnövekedett a független államok száma a második világháború után. Megjegyezte, hogy Afrikában és Ázsiában még mindig vannak gyar­maturalomban sínylődő népek, mint például Algéria. Á függetlenségnek csekély az értelme, ha csak az ide­gen uralom megszüntetését jelenti — mondotta Menőn és megjegyezte, hogy az új államoknak alkalmat kell adni saját kultúrájuk és gazdaságuk független fejlesztésére is. Lehetet­len, hogy ezeknek az államoknak kormányai részben szabadok, részben szolgák legyenek — mondotta Me­nőn. Ezért fontos, hogy az ENSZ tá­mogassa az új államokat. Ezael kap­csolatban afféle ENSZ-adó bevezeté­sét javasolta, azt, hogy a fejlett or­szágok járuljanak hozzá az elmara­dott országok megsegítésének alap­jához. Menőn a továbbiakban hangoztat­ta, hogy a most felszabadult népek csak akkor őrizhetik meg független­ségüket. ha lehetővé válik gazda­sági, szociális és kulturális fejlődé­sük. Rámutatott a világhelyzet alakulá­sára az ENSZ létrejötte óta eltelt legutóbbi 15 év folyamán és vázolta, hogyan bővült ki ezalatt az idő alatt az új független államok általános területe. Arra is kitért, hogyan tük­röződik vissza az új helyzet az ál­lamok ENSZ képviseletében. Rámu­tatott annak lehetőségére, hogy az ENSZ alapokmánya értelmében tár­gyaljanak az egyes világrészek kép­viseletéről az ENSZ szervekben. Konkrét számadatokkal bizonyította be, hogy egyes szervekben a képvi­selet nem felel meg az új helyzet­nek. Különösen az ázsiai és elsősor­ban az afrikai országok elégtelen képviseletét és a nyugat-európai, latin-amerikai és más országok aránytalanul nagy képviseletét bírál­ta. Ezek az ENSZ megalapításakor nyugati, vagy amerikai befolyás alá kerültek. Krisna Menőn hangoztatta, hogy főként a Biztonsági Tanács összetétele nem felel meg a mai világ-valóságnak. Ezután kifejtette az indiai külpo­litika néhány szempontját és általá­nos irányzatát. Kiemelte, mennyire fontos, hogy felvegyék a Mongol Népköztársasá­got az ENSZ-be és megoldják Kína képviseletét. A továbbiakban a leszereléssel foglalkozott. Krisna Menőn beszéde befejező részében előterjesztette 15 ország határozati javaslatát a sürgető nem­zetközi kérdések megoldására. Az előzetes terv szerint Krisna Menőn beszédével véget ér a köz­gyűlés általános vitája. Ezután az egyes kérdések megtárgyalása a bi­zottságokban folytatódik. Egyes hí­rek szerint a közgyűlés plénuma még megtárgyalja Kongó Köztársaság ENSZ-képviseletének kérdését. Az erre vonatkozó határozati javaslatot az afrikai és ázsiai országok cso­portja készíti elő. Ugyancsak hét­főre tervezték a politikai különbi­zottság ülését. A politikai bizottság ülését mára halasztották. Az ENSZ fejezze ki a népek követeléseit (A moszkvai Pravda az ENSZ szerepéről) Moszkva (ČTK) - Ha az ENSZ célja a béke megszilárdítása, akkor fontos, hogy valóban visszatükrözze az új világhelyzetet, - írja Fran­cev a moszkvai Pravda hétfői szá­mában. A Biztonsági Tanácsban és az ENSZ titkárságában képviselve kell lennie mindhárom államcsoport­nak. A nemzetközi együttműködés hatékony alapja legyen annak elis­merése, hogy három államcsoport lé­tezik ma a világon. Az ENSZ nem semmisítheti meg és nem számolhat­ja fel ezeket a csoportokat és nem végezheti úgy munkáját, mintha e csoportok nem léteznének. Tiszta áb­ránd az az elképzelés, hogy az ENSZ főtitkára csoportok „fölött" álló sze­mély legyen. Az ENSZ-nek fel kell vennie tagjai közé a Kínai Népköztársaságot, s nem szabad hogy továbbra is sem­mibe vegye más népek, köztük a kongói nép törvényes jogait. Az ENSZ-nek foglalkoznia kell vala­mennyi ország érdekeit érintő kér­désekkel, elsősorban a leszereléssel. Az ENSZ tevékenységének legfőbb elve az a szabály legyen, hogy a világ­politikai kérdések nem oldhatók meg egyenlőtlen feltételek mellett és a szavazatok gépies többsége nem elég. Az ilyen „megoldások,, csupán kiélezhetik a nemzetközi feszültsé­get és az államok közti viszonyt. Olyan nemzetközi szervnek, amilyen az ENSZ, nemcsak egy államcsoport, hanem mindhárom államcsoport ér­dekeit'tekintetbe kell vennie. Az imperialista körök azt akarják", hogy az ENSZ spanyolfalul szolgál­jon a monopoltőke államcsoportjának fedezésére. Erről a szándékukról azonban ma már az egész világ előtt lehullott a lepel. Bebizonyosodott, hogy az ENSZ más irányban is fej­lődhet, s éppen ez az irány fejezi ki a népek követeléseit. A világ né­pei ma egyre világosabban tudato­sítják, milyen szerepet kell játsza­nia az ENSZ-nek és milyen veszély fenyegeti ezt a szervezetet az im­perialista államok részéről — írja cikkében Francev. Viharos időszakban ült össze a japán parlament Adenauer újabb torpedója a tervezett csücsértekezlet ellen Hétfőn Tokióban megkezdődött a japán parlament 36. rendkívüli ülésszaka, mely 10 napig fog tartani. Napirenden szere­pel az alsóház feloszlatása, és ezzel kap­csolatban a november 20-án kezdődő ál­talános községi választások előkészítése. Az alsóház tevékenysége október 24-én ér véget. A parlament viharos időszakban ült össze, amikor éles politikai válság tört ki az országban. A reakciós köröktől tá­mogatott és uszított jobboldali fasiszta elemek mindenütt felemelik a fejüket. London (ČTK) - Az angol la­pok hétfőn közölték, hogy Aden­auer nyugatnémet kancellár még e hónapban Londonba utazik, hogy további tárgyalásokat foly­tasson Macmillan angol minisz­terelnökkel. A Daily Express sze­rint Adenauer meg akarja győzni Macmillant, adja fel tervét: a jö­vő évre tervezett újabb csúcsér­tekezlet összehívását. Az angol sajtóból kitűnik, hogy két körülmény készteti Adenauert londoni útjára. Mindenekelőtt az a levél, melyet múlt hét végén Mac­millantól kapott és amelyben a brit miniszterelnök ismertette vele New York-i útjának és Hruscsov minisz­terelnökkel folytatott személyes megbeszéléseinek eredményét. Be­szélgetésük során ugyanis a két ál­lamférfi reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben újabb kormányfői ta­lálkozót tarthatnak. A további körülmény, mely Aden­auert londoni útjára készteti: Mac­millan szombati beszéde, melyet a konzervatív párt scarboroughi ér­tekezletén mondott. Mint tudjuk, Macfnillan kijelentette, hogy az an­gol kormány a jövőben is a Kelet és Nyugat jobb kölcsönös megérté­sére fog törekedni s közvetve érez­tette, hogy egy újabb csúcsértekez­let összehívásán fog munkálkodni. Adenauer tehát már csírájában meg akarja hiúsítani Macmillan szándé­kát, s meg akarja akadályozni a négy hatalom kormányfői találkozóját. A Daily Express bonni tudósítója ezzel kapcsolatban a következőket írta: Mint ma megállapítottam, Aden­auer erejétől telhetően mindent el akar követni, hogy meggátolja Mac­millan, valamint az amerikai és fran­cia vezetők tavaszra tervezett talál­kozóját Hruscsov szovjet miniszter­elnökkel. A csúcsértekezleten ugyan­is Németország és Berlin jövőjéről tárgyalnának. Adenauer ragaszkodik ahhoz, hogy Németország és Berlin keletre és nyugatra oszoljék a jövő­ben is éppúgy, mint ma. Aszanumának, a Japán Szocialista Párt elnökének meggyilkolása óriási felhábo­rodást keltett a nagy tömegekben. A ja­pán nép a kormányt Okolja a gyilkosságért és lemondását követeli. Várható, hogy a parlament tárgyalá­sainak fő pontja az Ikeda-kormány po­litikai felelősségre vonása lesz Aszanuma meggyilkolásáért, bár a kormány és a kormánypárt csak a választások és az alsóház feloszlatásának kérdését akarja megvitatni. Egvre több a fiatalkorú bűnöző Amerikában WY* BJffg| Az ENSZ idei közgyűlése már második szakaszába érkezett. Be­fejeződött az általános vita, a küldöttek rátérnek az egyes fel­vetett problémák konkrét meg­tárgyalására. A munka most már hét felé oszlik. Továbbra is dol­gozni fog a plenáris ülés, ezen­kívül pedig teljes ütemben meg­indul a közgyűlés hat bizottsá­gának munkája. Hogy jobban meg­értsük a közgyűlés további me­netét, bizonyára nem lesz érdek­telen közelebbről megismerked­ni a bizottságokkal. Az ENSZ közgyűlésének bizottsá­gait az ülésszak idejére alakítják és minden ülésszakon más elnököt vá­lasztanak. A közgyűlés idején mű­ködő bizottság hat van: politikai, gazdasági-pénzügyi, szoclális-kultu­rális, gyámsági, adminisztratív-költ­ségvetési és végül a jogügyi bizott­ság. E bizottságokat az előbbi sor­rend alapján számokkal is szokták jelölni. így például a politikai bi­zottságot első bizottságnak, a szo­ciális-kultúrális bizottságot harma­dik bizottságnak, stb. szokták ne­vezni. Az ügyrendi bizottság az ülésszak első szakaszában felosztot­ta az egyes kérdéseket, s meghatá­rozta, melyiket hol tárgyalják meg. Mint ismeretes, a kérdések elosztá­sát illetően nagy vita fejlődött ki az ügyrendi bizottságban és később a plénumon is. Az amerikai kül­döttnek — részint a javaslatait tá­mogató gépies többség, részint ku-. lisszák mögötti machináció segítsé­gével, — sikerült elérnie, hogy a legjelentősebb kérdéseket megtár­gyalás végett nem a plénum, hanem a bizottságok elé terjesztették. így például a leszerelés, a Szovjetunió AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE ÉS BIZOTTSÁGAI ellen elkövetett amerikai agresszió kérdése a „kevésbé látható helyre", a politikai bizottságba került. A POLITIKAI BIZOTTSÁG ma kezdi munkáját. Hruscsov elvtárs az ügy­rendi bizottság javaslatáról folyta­tott vitában kijelentette, hogy a Szovjetunió részt vesz a politikai bizottság munkájában, ha az érdem­legesen fog foglalkozni korunk leg­égetőbb problémájával, a leszerelés­sel. „Nem támogathatjuk azonban e bizottság tevékenységét abban az esetben - mondotta, - ha - úgy mint a leszerelési tizesbizottságban — csupán a világ közvéleményének félrevezetésére fognak irányulni a tárgyalások." Nem szabad megen­gedni, hogy formálisan foglalkozza­nak a leszereléssel, és azt a lát­szatot keltsék, hogy ebben az ügy­ben történik valami s emellett a nyugati hatalmak csökönyösen ki­tartanának elfogadhatatlan álláspont­juk mellett. E bizottság munkája erőrelátható­lag a legjelentősebb lesz, és tár­gyalásai iránt lesz a legnagyobb ér­deklődés. A GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI BIZOTT­SÁG tevékenysége ugyancsak je­lentős szerepet játszhat a gazda­ságilag elmaradott, fejletlen iparral rendelkező országok megsegítésé­ben. Számunkra jelentős a HARMADIK BIZOTTSÁG (SZOCIÄLIS-KULTURÄ­LIS), amely többi között az emberi jogok kérdéseivel is foglalkozik. E bizottság elé kerül a faji és nem­zetiségi megkülönböztetés kérdése is, amelyben küldöttségünk jelen­tős határozati javaslatot nyújtott be. A GYÄMSÄGI BIZOTTSÁG jelen­tősége főleg a függetlenségükért harcoló népek szempontjából lesz nagy. Küldöttünk ebben a bizottság­ban kijelentette, hogy az ENSZ-nek segítséget kell nyújtania azoknak a népeknek, amelyek nemzeti felsza­badulásukért harcolnak. A gyarmati rendszer felszámolásának kérdése és az ezzel kapcsolatos szovjet ja­vaslat megtárgyalása azonban nem kerül e bizottság napirendjére, mert ez, mint ismeretes, a Szovjetunió és a szocialista országok küldöttei­nek kitartó és heves küzdelme után és eredményeképpen a közgyűlés plenáris ülésének napirendjére ke­rül és ez vitatja meg. A többi bizottságok ugyancsak számos kérdést vitatnak meg, ezek azonban nem függnek ösze közvet­lenül a bennünket érintő problémák- i kai. | Az ENSZ-közgyűlés idei üléssza- I kán összesen 88 kérdést kell meg­vitatni. Ez rekordszám. Lesz tehát munka elegendő mind a bizottsá- : gokban, mind a plenáris üléseken. I Hazánk küldöttsége e tárgyalások j folyamán minden esetben — legyen i az az algériai kérdés, a Délafrikai Unióban folytatott faji megkülön­böztetés vagy korunk legégetőbb kérdése, a leszerelés — a bizott­ságokban és a plenáris üléseken egyaránt e kérdések humánus, ha­ladó, békés megoldását fogja szor­galmazni. V. G. Hoower, az amerikai titkosrend­őrség, az FBI főnöke az idén már másodszor ismerte be, hogy az USA­ban rohamosan terjed a bűnözés. Az idén 9 százalékkal több egyén köve­tett el bűntettet, a betörések száma 13 százalékkal, a gyilkosságoké 6 szá­zalékkal növekedett a tavalyihoz vi­szonyítva. A legszomorúbb, hogy a súlyos bűntettek nagy részét 20 év­nél fiatalabb személyek követik el. Ez a tény az amerikai sajtót is fel­háborítja, s persze hiába adja le a vészjeleket. A kapitalizmus meg­fosztja az ifjúságot a boldog jövő­től és kegyetlenül nyomorékká teszi az embereket, még mielőtt megte­hetnék az első lépéseket az élet­ben. A munkaalkalom hiánya, a te­levízióadások, a ponyvaregények, a mozik, a hírhedt Comics folyóiratok eltompítják az ifjúság gondolkodá­sát és erőszakos cselekményekre ösztönzi a fiatalkorúakat. A képen két fiatalkorú amerikai gyilkos, aki szeptember 30-án meg­ölte két pajtását. A 17 éves Luis Hernandezt (jobbra), és a 16 éves Salvador Agront (baloldalt) halálra ítélték. Pedig a bíró inkább azt a társadalmat állíthatná pellengérre, amely így gondoskodik az ifjúság­ról. (Foto: ČTK) ANGLIA megengedte az amerikai hadi­tengerészetnek, hogy Poláris rakétákkal felfegyverzett atommeghajtású tenger­alattjárói igénybe vehessenek egy meg nem nevezett skóciai kikötőt. (ČTK). KELET-FRANCIAORSZÄGBAN, a Jura­hegységben és a Vogézekben péntek óta havazik. A hótakaró már elérte a 15 cm vastagságot. (ČTK). ECUADORBAN' Jipijap és Manta között meredek partról lezuhant egy autóbusz, melyen körülbelül 60 farmer és paraszt vasárnapi kirándulásra ment. 35 személy életét vesztette. (ČTK) MEGALAKULT az új líbiai kormány. Magyid Kabar, előző kormánya, miután a parlament a múlt héten bizalmatlan­ságot szavazott neki, vasárnap beadta lemondását Idrisz királynak. (ČTK) ALWAR FITCH, az amerikai hadsereg vezérkari főnökének helyettese Thaiföldre utazott. Kijelentette, hogy dél-keletázsiai útjának célja az amerikai katonai attasék tevékenységének ellenőrzése. (ČTK) A SZABADSÁG és a demokrácia har­cosai szövetségének varsói aktíváján ha­tározatot fogadtak el, melyben felszólít­ják a nyugati országok volt katonáit, legyenek éberek és ne higyjenek a bon­ni kormánykörök békeszeretetéről han­goztatott hamis állításoknak. (ČTK) PRASZAD, indiai köztársasági elnök va­sárnap megtekintette azt a színes doku­mentumfilmet, mely szovjetunióbeli lá­togatásét örökítette meg és melyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnök­ségétől és a szovjet kormánytól kapott ajándékba. (ČTK) A BÉKEMOZGALOM aberdeeni és glas­gowi hívei „számolják fel az Angliában elhelyezett összes katonai támaszponto­kat" „tiltsák be az atomfegyvert," „jenkik takarodjatok haza" jelszavakkal tüntettek vasárnap az edzelli amerikai támaszpont közelében. (ČTK) A SCHLESW1G-HOLSTEINI dolgozó nők vasárnap Kiéiben tiltakoztak a rendkívüli állapotról szóló törvény előkészítése el­len. (ČTK) A MOSZKVAI idegennyelvü irodalmi könyvk'iadó tömeges példányszámban ki­adta Fidél Castro kubai minisztereinők­nek az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakán elhangzott beszédét. (ČTK) ŰJ SZŐ 3 •1960, október 1*.

Next

/
Thumbnails
Contents