Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-13 / 255. szám, kedd

Yilág proletárjai egyesüljete k! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. szeptember 13. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 255. szám Megbonthatatlan egységben, testvéri együttműködésben Véget ért az Antonín Novotný elv­társ vezette párt- és kormánykül­döttségünk lengyelországi látogatása. Véget ért az a nagy manifesztáció, amely világosan megmutatta Cseh­szlovákia és Lengyelország nemzetei­nek testvéri barátságát, a két ország megbonthatatlan egységét. Küldöttségünk lengyelországi útjá­nak, az ott lefolyt tárgyalásoknak je­lentősége igen messzehatő. A megbe­szélések folyamán mindkét küldöttség mélyen elemezte a nemzetközi hely­zet legégetőbb kérdéseiben elfoglalt álláspontját és kifejtette a problé­mák megoldására vonatkozó nézeteit. Mindkét szocialista ország külpoliti­kájának fő irányvonala — mint azt a csehszlovák és a lengyel államfér­fiak beszédeikben hangsúlyozták — továbbra is a békés együttélés elvén alapul. Azon két nemzet, amely meg­ismerte Lidice és Oswienczim borzal­mait, a béke és háború kérdésében nem is választhat más utat — külpo­litikánk alapját a békeharcnak kell képeznie. Ezért a csehszlovák és a lengyel nép erélyesen visszautasítja az impe­rialista provokációkat, amelyek a nemzetközi helyzet kiélezését céloz­zák, s egységesen támogatja a Szov­jetunió békepolitikáját, amellyel tel­jes mértékben azonosítja magát. A csehszlovák és a lengyel állam­férfiak megbeszéléseik jelentős ré­szét a két ország biztonsága kérdé­sének szentelték. Mindenekelőtt a nyugatnémet militarizmus és revan­sizmus fenyegető veszélyéről volt sző. Országainkat komolyan aggaszt­ja a Német Szövetségi Köztársaság­ban fennálló helyzet. Az NSZK-ban ugyanis az USA, Anglia és Francia­ország oltalma alatt tovább folyik az ország militarizálása, folynak az előkészületek a Bundeswehrnek atom- és más stratégiai fegyverekkel való felszerelésére. Országaink ezért határozottan követelik, hogy mielőbb kössék meg a békeszerződést Német­országgal és oldják meg a berlini kérdést úgy, ahogyan azt a Szovjet­unió javasolja. Abban az esetben, ha a nemzetek eme követelését a nyu­gati hatalmak szabotálnák, kormá­nyaink megkötik a békeszerződést a két német állam egyikével — a Né-­met Demokratikus Köztársasággal. Ami az Odera— Nisa határvonalat illeti, országaink álláspontját találó­an jellemezte A. Novotný elvtárs Wroclawban elhangzott beszédében: „Azoknak, akiknek az Odera— Nisa ha­tár szálka a szemében, tudatosíta­niok kellene, hogy ez a határ sosem volt a Német Szövetségi Köztársaság határa, ma sem az és soha sem vá­lik azzá. Ez ma a béke határa, amely a szocialista táboron belül van. Két olyan ország közötti határ ez, amely a barátság és az együttműködés ha­tárát látja benne." A CSKP és a LEMP közötti tárgya­lások megerősítették pártjaink hűsé­gét azokhoz az elvekhez, amelyeket a moszkvai Nyilatkozatban és Kiált­ványban szögeztek le. Küldöttségünk lengyelországi tar­tózkodása idején jelentős gazdasági tárgyalások is folytak. Mint ismere­tes, ezen a téren már jelentős ered­ményeket értünk el. Az országaink közötti együttműködésben egyre na­gyobb mértékben érvényesül a nem­zetközi munkamegosztás elve, ame­lyet főleg a kohászat, vegyi ipar és gépipar terén valósítunk meg. Cseh­szlovákia például részt vesz beru­házásaival a tarnobrzegi kőszéntele­pek fejlesztésében. Az ilyen együtt­működés meggyorsítja a lengyel ipar fejlődését és egyúttal biztosítja Csehszlovákia számára az energetikai szén szállítását. A varsói megbeszélések újra meg­erősítették annak a munkamegosz­tásnak a nagy jelentőségét, amelyet a KGST tagállamai szerveznek. Kül­döttségeink ezzel kapcsolatban arra a megállapításra jutottak, hogy Cseh­szlovákia és Lengyelország, mint a szocialista világrendszer része ko­moly szerepet játszhat a szocializmus és kapitaizmus közötti gazdasági versenyben. Csehszlovákia és Lengyelország nemzeteinek sok közös vonásuk van. A két ország közötti együttműködés széles alapokon nyugszik, hiszen mindkét ország tagja a varsói szer­ződésnek éppúgy, mint a KGST-nek, mindkét ország a szocializmust építi. Közös a szomszédunk, felszabadítónk is — a Szovjetunió, amely szabadsá­gunk és szuverenitásunk záloga. A Szovjetunió és a szocialista tábor többi országa, a szocialista világ­rendszer országainak egysége bizto­sítja, hogy nem ismétlődik meg töb­bé az 1938-as és 1939-es évek tra­gédiája. A szocialista országok szoros egy­ségében, a lehető leghatékonyabb együttműködésében rejlik a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, s az egész szo­cialista tábor legyőzhetetlen ereje. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek közös nyilatkozata ANTONÍN NOVOTNÝ, A CSKP KB ELSŐ TITKÄRA, KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS JAROMlR DOLANSKÝ, A CSKP KB POLITIKAI IRODÁJÁNAK TAGJA, MINISZTERELNÖKHELYETTES, VALAMINT WLADYSLAW GO­MULKA, A LEMP KB ELSŐ TITKÁRA ÉS JOZEF CYRANKIEWICZ MINISZTERELNÖK ALÁÍRJÁK A CSEHSZLO­VÁK-LENGYEL KÖZÖS NYILATKOZATOT. (ČTK - CAF felv.) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányának küldöttsége Antonín No­votný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának meghívására 1960. szeptember 5-től 10-ig baráti látogatást tett Lengyelországban. E látogatás folyamán a Lengyel Népköztársaságban meglátogatta Var­sót, Kattowicét, Krakkót, Oswienczi nt, Wroclavot, Szczecint és Tar­nobrzeget, megtekintett több ipari és mezőgazdasági üzemet és megis­merkedett a lengyel nép szocialista alkotó sikereivel. A küldöttséget mindenütt meleg szeretettel és szívélyesen fogadták. Találkozói a lengyel dolgozó néppel a két testvéri ország népeinek tar­tós és megbonthatatlan barátságát manifesztálták. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége látogatása során megbeszéléseket folytatott a Lengyel Egyesült Munkás­párt és a Lengyel Népköztársaság kormánya vezetőivel. A tárgyaláson • csehszlovák részr ől a következő elvtársak vettek részt: ANTONÍN NOVOTNÝ, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának első titkára, köztársasági elnök, JARO­MÍR DOLANSKÝ, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, OTAKAR SIMÜNEK, a CSKP KB politikai Irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, 3f Állami Tervbizottság elnöke, LUDMI­LA JANKOVCOVÄ, a CSKP KB politikai Bizottságának első titkára, ALEKSANDER ZAWADZKI, a LEMP KB politikai irodá­jának tagja, az Államtanács elnöke, JÓ­ZEF CYRANKIEWICZ, a LEMP KB politi­kai Irodájának tagja, a Minisztertanács elnöke, ŠTEFAN JENDRYCHOWSKI, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a Minisztertanács mellett működő tervbi­zottság elnöke, ZENON KLISZKO, a LEMP irodájának póttagja, miniszterelnökhelyet- j KB politikai irodájának tagja, a Lengyel tes, VÁCLAV DÁVID, a CSKP KB tagja, j Népköztársaság sejmjének alelnöke, IG­külügyminiszter, DR. HC. JOSEF PLOJ- | NACY LOGA-SOWINSKI, a LEMP KB po­HAR, a Csehszlovák Néppárt elnöke, egészségügyminiszter, JOZEF LENÁRT, a CSKP KB tagja, az SZLKP KB titkára, a nemzetgyűlés elnökségi tagja, ANTO­NÍN KAPEK, a CSKP KB tagja, a ČKD Praha üzem igazgatója, DRAHOMÍR KOL­DER, a CSKP KB póttagja, az észak-mor­vaországi kerületi pártbizottság vezető titkára, PAVOL BUCÁK, az SZLKP KB tagja, a Grauč-Petrovcei EFSZ elnöke, nemzetgyűlési képviselő, ZDENÉK PÜ­ČEK, az Állami Tervbizottság elnökének első helyettese, ANTONÍN GREGOR, a külügyminiszter első helyettese, OSKAR JELEN, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság varsói rendkívUIi meghatalmazott nagykövete. Lengyel részről a következő elvtársak vettek részt: WLADYSLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Iitikai irodájának tagja, EDWARD OCHAB, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a KB titkára, ADAM RAPACKI, a LEMP KB politikai irodájának tagja, külügyminisz­ter, MARIAN SPYCHALSKI, a LEMP KB politikai irodájának tagja, nemzetvédelmi miniszter, ROMAN ZAMBROWSKI, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a KB tit­kára, WITOLD JAROS1ŇSKI, a LEMP KB titkára, RYSZARD STRZELECKI, a LEMP KB titkára, ŠTEFAN 1GNAR, az Egyesült Néppárt tőbizottságának elnöke, a Minisz­tertanács elnökének helyettese, STA­NISLAW KULCZYNSKI, a Demokrata Párt Központi Bizottságának elnöke, az Ál­lamtanács alelnöke, PIOTR JAROSZEWICZ, a LEMP KB tagja, a Minisztertanács el­nökének helyettese, WITOLD TRAMP­CZYŇSKI, külkereskedelmi miniszter. Ezenkívül a megbeszéléseken részt vet­tek: JÓZEF CZESAK, a LEMP KB pót­tagja, a KB nemzetközi osztályának ve­zetője, MARIA WIERNA nagykövet, kül­ügyminisztériumi főigazgató, JERZY SIED­LECKI nagykövet, külügyminisztérium! osztályigazgató. Ezenkívül részt vett a megbeszélése­ken FRANCISZEK MAZUR, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai nagyköve­te. A tárgyalások elvtársias légkör­ben, a kölcsönös megértés szellemé­ben folytak le. A két fél egyönte­tűen megállapította, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság testvéri együttműködése a proletár nemzet­köziség, a közös célok és eszmék alapján mindkét ország, a szocialista tábor és a béke ügye érdekében si­keresen kibontakozik. Eddigi együtt­működésük eredményei feltételeket teremtettek arra, hogy Csehszlováka és Lengyelország népei érdekében tovább bővüljön. A megbeszélések során a nemzet­közi helyzet mindkét felet érdeklő kérdéseiről is eszmecserét folytat­tak. Elégedetten állapították meg, hogy a megvitatott kérdésekben teljesen egyetértenek. I. Milyen gyorsan, milyen A BRNÖ1 11. NEMZETKÖZI ÁRUMIN­TAVÁSÁR ELSŐ NAPJÁN NEM MOND­HATJUK, HOGY KEVÉS VOLT A LÁ­TOGATÓ. TÖBB TÍZEZER KÍVÁNCSIS­KODÓ JÁRT-KELT A VÁSÁRON ÉS TE­KINTETTE MEG NAGY ÉRDEKLŐDÉS­SEL AZ EGYES CSARNOKOKBAN KI­ÁLLÍTOTT GÉPEKET, MŰSZEREKET S EGYÉB TÁRGYAKAT. MA A SZOVJET PAVILONRÓL, A SZOVJET IPAR KIVÁ LÓ SIKEREIRŐL ÉS TÁVLATI TERVÉ­RŐL MONDUNK EL EGYET-MÁST. Két billió 400 milliárd rubel. Ez az asztronómiai szám a Szovjetunió állami és szövetkezeti alapjainak az értékét fejezi ki. A Szovjetunió ezt az anyagi alapot alig 40 év alatt gyűjtötte össze. Óriási eredmény ez, ám 1965-ig az em­lített anyagi értékeket a szovjet dolgo­zók meg akarják kétszerezni. Másszó­val a hétéves terv alatt elyan ered­ményeket akarnak elérni, mint az el­múlt 42 év alatt. Erre igazán nincs példa a világtörténelemben és csak az a kérdés, képes lesz-e a szovjet nép e nagyszerű, páratlan terv megvalósítá­sára? Mi a kérdésre határozottan igen­nel válaszolunk, hisz ehhez a szovjet dolgozók minden szükséges feltétellel rendelkeznek. Tudjuk, hogy az az autó halad gyor­san, melynek erős a motorja. A Szov­jetunió gyorsan halad előre, célja a kom­munizmus felé, mert erös a motorja. Korszerű és fejlett iparral rendelkezik. Arról, hogy mire képes a szovjet ipar, képet alkothatunk itt a brnói áruminta­vásáron is. A látogatók szájából nem egyszer hallottunk már hasonló meg­jegyzéseket. „Kiváló, nagyszerű!" A lá­togatók megcsodálják a modern rádió­készülékeket, köztük a Krystall típusú távirányítású rádiókészülékeket, de nem kerülhette el figyelmüket az OS 41 típusú óriás fúrógép és az alig egy méter ma­gas VHP típusú malomgép sem, melynek teljesítménye 24 óra alatt 30—40 tonna. És ha végignéztük a gépeket, a műsze­reket s megállunk egy hatalmas vegyi­üzem makettje előtt, akarva nem akarva eszünkbe jutnak a szovjet tudósok és technikusok világraszóló sikerei: a mű­holdak, a szputnyikok, az űrhajó, az atommeghajtású jégtörőhajó, a TU-104 és IL-18-as repülőgépek. Es így sorol­hatnánk tovább a szovjet ipar büszke­ségeit, amelyek ismertek és elismerést váltottak ki az egész világon. A szovjet ipar rohamos fejlődését elő­segítette az is, hogy nagy súlyt fek­tetnek a műszaki fejlesztésre. A leg­utóbbi 18 hónap alatt például több mint 2000 félautomatikus és automatikus gép­sort vezettek be és több ezer termelő egység technológiai berendezését korsze­rűsítették. Ugyanezen idő alatt több mint 1400 új ipari vállalatot helyeztek üzem­be legkorszerűbb technikával berendezve. Mindebből látható, milyen elszántan har­colnák a szovjet dolgozók a hétéves terv idő előtti teljesítéséért. Nagy súlyt fek­tetnek az üzemek rekonstruálására, a munkafolyamatok gépesítésére és auto­matizálására. A hétéves terv végéig több ezer új, nagy üzemet építenek. A terv szerint a Szovjetunió ipari termelése 1,8-szorosra emelkedik. Ennek keretében a gépipar termelése kétszeresen, a vegyi ipar termelése háromszorosan növekszik. Tagadhatatlan — és ezt bizonyítják hétéves terv eddig elért eredményei hogy a szovjet emberek elérték célju­kat. A Szovjetunió már ma is ipari nagy­hatalom, így elképzelhető, milyen lesz a Szovjetunió gazdasági ereje a hét­éves terv teljesítése után, amikor anyagi és technikai ereje közel kétszer akkora lesz, mint ma. A Szovjetunió kimeríthetetlen nyers­anyagforrása, a szovjet nehézipar vi­lágraszóló sikerei és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság iparának magasfokú műszaki színvonala — mindez alapját képezi a két baráti ország gazdasági és műszaki együttműködése elmélyítésé­nek és bővítésének. Ez megmutatkozik a kölcsönös árucsereforgalom terén is. 1946-ban például a Szovjetunió és Cseh­szlovákia között az árucsereforgalom 245 millió rubelt tett ki. Ez a szám ebben az évben már 4800 millió rubelre emel­kedik. Külkereskedelmünknek több mint egyharmada a Szovjetunióra esik. Tegnap az A 1 csarnok homlokzatán vörös lobogó lengett, hirdetve a szovjet nemzeti napot. A látogatók ezrei nagy érdeklődéssel tekintették meg a szovjet ipar termékeit. És nem csalódtak. Az emlékkönyvbe beírt vélemények is ezt igazolják. A vélemények százai meg­egyeznek abban, hogy a csarnok hűen ábrázolja az új társadalmat építő szov­jet nép sikereit. Megegyeznek abban, hogy a szovjet tudomány és technika a békés építőmunka szolgálatában áll. Megegyeznek abban, hogy a Szovjetunió léte kezesség a világ népei számára a szebb holnap elérésében. (k. a.) Á két küldöttség megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet alapvető ismertetőjele a béke erői­nek állandóan növekvő fölénye a háború erői fölött. E fölény döntő § tényezője a szocialista világrendszer ^ fennállása és fejlődése. A szocialis­ta világrendszer egyesült ereje és ^mindenekelőtt az első szocialista ál­fclam, a Szovjetunió hatalma kész a ^eredményesen szembeszállni a hi­- S degháborű agresszív erőivel és egyengetni a népek tartós békés együttélésének útját. A békés együttélés az egyedüli út, mely megmentheti az emberiséget egy új világháborútól, amely határ­talan szenvedést okozna a népeknek. A világ erőviszonyainak megválto­zása azt bizonyítja, hogy ma reáli­(Folytatás a 2. oldalon) •'T' A brnói nemzetközi árumintavásár A-csarnokának polyekrán-termében gépiparunk három különleges terméke van kiállítva. Az egyik - amelyet képünk is ábrázol — az úgynevezett manipulátort, a mesterséges gépi­kezet mutatja. (j. Tachezy - CTK-felv,)

Next

/
Thumbnails
Contents