Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-13 / 255. szám, kedd

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek közös nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) san lehetséges a háború megakadá­lyozása. Ez teljes mértékben igazol­ja a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés együttélése politi­kájának helyességét és harcra moz­gósítja a széles tömegeket a béke megőrzéséért. A leigázott népek gyarmaturalom alól való felszabadulásának feltar­tóztathatatlan folyamata jelentősen elősegíti a világ békeerőinek meg­szilárdulását. E népeknek létérde­kük a béke megőrzése, és ezért a nemzetközi események aktív ténye­zőjévé válnak. A békés együttélés eszméje, melyet minden dolgozó ma­gáévá tesz, még a tőkés világ reáli­san gondolkodó burzsoá köreiben is egyre több követőre talál. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország következetes békepoli­tikája, kezdeményezése a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a hideg­háború felszámolásáért folytatott küzdelemben egyre nagyobb megér­tésre és támogatásra talál a népek körében. A két fél kijelenti, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elvei ha­tározzák meg most s a jövőben is a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Lengyel Népköztársaság fő politikai irányvonalát. Az Imperializmus agresszív erői, elsősorban az USA befolyásos körei és Nyugat-Németország militarista erői azonban nem akarnak belenyu­godni a jelenlegi világfejlődésbe. Ezért fékezik a nemzetközi feszült­ség enyhülésének folyamatát, a nem­zetközi helyzet kiéleződésére töre­kednek és háborús gócpontokat léte­sítenek a világ különböző részein. Ezeknek az agresszív erőknek ha­tása többek között abban nyilvánul meg, hogy az USA kémrepülői pro­vokatívan megsértik az állami szu­verenitás alapelveit, az USA erősza­kosan beavatkozik más államok bel­ügyeibe, akciókat szervez a világura­lom szerzésére. Mindkét fél hatá­rozottan elítéli ezt az eljárást. A két küldöttség ama szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy az ál­talános és teljes leszerelés korunk alapvető, sürgős követelése és a tar­tós béke garantálásának legbiztosabb útja. Ezért a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Lengyel Nép­köztársaság teljes mértékben támo­gatja az általános és teljes lesze­relésre tett szovjet kormányjavas­latokat. A tizes bizottság tárgyalása e javaslatokról megmutatta, hogy a nyugati hatalmak nem óhajtják a le­szerelést és hogy a tárgyalások so­rán szemfényvesztően félre akarták vezetni a világ közvéleményét. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Lengyel Népköztársaság kormánya támogatta azt a szovjet kormányjavaslatot, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 15. ülésszakán az.államfők és a kor­mányfők részvételével vitassák meg annak a határozati javaslatnak tel­jesítésében kialakult helyzetet, ame­lyet a közgyűlés 14. ülésszaka az általános és teljes leszerelésre tett szovjet javaslat alapján fogadott el. Mindkét fél kijelenti, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság a Szovjet­unióval és a többi szocialista ország­gal együtt határozottan követelni fogja e határozat teljesítésére szük­séges intézkedések végrehajtását Mindkét küldöttség azt a reményét fejezi ki, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete teljesiti kötelessé­gét és nem szalasztja el azt a tör­ténelmi alkalmat, hogy megszabadít­sa a világot a fegyverkezési versen­géstől és a háborús veszélytől. A nyugati hatalmak negatív állás­pontja következtében a nukleáris kí­sérletek betiltásáról tárgyaló nagy­hatalmi értekezlet sem fejeződhe­tett be eddig sikeresen. Az emberi­ség érdekei megkövetelik, hogy to­vábbi huzavona nélkül e kérdésben is megegyezés jöjjön létre. A Német Szövetségi Köztársaság­ban kialakult helyzet jelenleg külö­nös nyugtalanságra ad okot. A Né­met Szövetségi Köztársaság revan­sista és revizionista politikája, a gyors militarizálás, a Bundeswehr felfegyverzése atom- és rakétafegy­verrel ismét veszélyezteti Európa és a világ békéjét. A Német Szövetsé­gi Köztársaság kormánya a nyugati hatalmak, főként az USA támogatá­sával fokozatosan az utolsó korláto­kat is eltávolítja a fegyverkezés út­jából. Igy tehát lényegében meg­szűntek a párizsi egyezmények amúgy is enyhe rendelkezései, me­lyeknek — a nyugati hatalmak és az NSZK kormánya legalábbis igy fo­gadkoztak - garanciát kellett volna nyújtaniuk a német militarizmus ve­szélyével szemben. A Német Szövet­ségi Köztársaság kiépíti szárazföldi, tengeri és légi hadierejét. A Bundeswehr vezérkarának nem­rég nyilvánosságra hozott emlékira­ta, a revansista manifesztációk, Adenauer kancellár, Erhard alkan­cellár és más hivatalos személyisé­gek és kormányférfiak szereplései, melyek során a második világhábo­rú előkészítésének Időszakából szá­munkra ismert nyelven beszélnek, meggyőzően igazolják, mire törek­szik a nyugatnémet kormány, s mi­lyen gyorsan fokozódik hódítóvágya. A Német Szövetségi Köztársaság politikai programja az európai veze­tés megszerzése és idegen területek j elhódítása. A szocialista államok el­len irányuló nyugatnémet kormány­politika azoknak az európai orszá­goknak érdekeit is veszélyezteti, amelyeket — szövetségesi kötele­zettségeik folytán — akaratuk el­lenére beleránthatnak a német mi­litarizmus agresszív akcióiba. Ezért a béke ügye szempontjából különö­sen nagy veszélyt jelent az, hogy az Cszakatlanti Szövetség vezető körei támogatják a Német Szövetségi Köz­társaság politikáját A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Lengyel Népköztársaság nem egyszer figyelmesztetett az NSZK újrafelfegyverzésének és a revansiz­musnak következményeire; most új­ra felhívják a figyelmet erre a ve­szélyre s kijelentik, hogy nem fog­ják tétlenül nézni. Csehszlovákia és Lengyelország népeinek állásfoglalását az NSZK helyzetének fejlődésével kapcsolat­ban nem a területi sérthetetlensé­géért való aggódás sugallja, mivel a szocialista tábor egész ereje őrzi határaink sérthetetlenségét. Állás­pontjukat a világ népeinek sorsáért, Európa és az egész világ békéjéért és sorsáért való aggódás sugallja. Mindkét fél a Szovjetunióval együtt tovább fog küzdeni a német kérdés megoldásáért. Kijelentik, hogy készek megkötni a békeszerző­dést mindkét német állammal. Ab­ban az esetben, ha nem kerül sor ilyen egyezményre, más államokkal együtt a Német Demokratikus Köz­társasággal kötik meg a békeszer­ződést. Mindkét fél a Szovjetunióval együtt ki­emeli a nyugat-berlini kérdés megoldásá­nak szükségességét. Nyugat-Berlin Európa szívében a nyugtalanság és feszültség tűzfészke, az NDK és a többi szocialista állam ellen irányuló agresszív akciók támaszpontja, olyan hely lett, amelyet egyre inkább provokatív és békeellenes tüntetésekre használnak fel. Mindkét fél szükségesnek és lehetségesnek tartja, hogy a demilitarizált Nyugat-Berlin sza­bad várossá nyilvánításával oldják meg e kérdést. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kiemeli a Német Demokratikus Köztársaságnak — a német történelem első békeszerető munkás-paraszt államának - jelentősé­gét és feltétlenül támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának politikáját, mely a német kérdés békés és demokratikus megoldására irányul. Csehszlovákia és Lengyelország népei örömmel fogadják az afrikai földrészen feltűnő új államok megalakulását, me­lyek a gyarmati rendszer közeli végét jelzik. Mély rokonszenvvel támogatják valamennyi nemzet igazságos törekvését politikai és gazdasági függetlenségük ki­vívására. Mindkét fél elítéli a régi és új gyar­matosítóknak a gyarmaturalmi járom alól felszabadult népek szabadsága és függet­lensége, a győzelmes kubai forradalom és a Kongói Köztársaság függetlensége el­len irányuló akciőlt. Mindkét fél ápolni fogja a békés kap­csolatokat, a baráti, gazdasági és kul­turális együttműködést valamennyi or­szággal, amelyek a szabadság és függet­lenség útját választották. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak mély meggyőződése, hogy ez a békés együttélés elveire épülő együttműködés megfelel az illető orszá­gok létérdekeinek. II. A két testvérpárt küldöttségei egyön­tetűen megállapítják, hogy a nemzetközi helyzet fejlődése teljes mértékben Iga­zolja a kommunista és munkáspártok Nyilatkozatában és a Békekiáltványban leszögezett következtetések helyességét. A Nyilatkozat és a Békekiáltvány a nem­zetközi kommunista mozgalom alapvető programdokumentuma lett. Korunk marxi-lenini elemzését tartalmazza s a lenini stratégia és taktika szempontjá­ból általánosítja a kommunista és mun­káspártok tapasztalatalt a békéért, a de­mokráciáért és a szocializmusért folyta­tott küzdelmükben. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldött­ségei a többi testvérpárttal együtt a kommunista és munkáspártok bukaresti tanácskozásain újra megerősítették ren­díthetetlen hűségüket a Nyilatkozatban és a Békekiáltványban kifejtett elvekhez. A marxizmus-leninizmus elveit szilárdan követő két testvérpárt iflegállapítja, hogy a szocialista tábor sikereinek alapja egy­ségében rejlik. Ezért állandóan szilár­dítani fogják a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és küzdeni fognak a revizlonizmus, a dogmatizmus és a szek­tánsság ellen. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkás­párt kiemeli a Szovjetunió Kommunista Pártjának jelentős szerepét a marxizmus­leninizmus elméletének alkotó fejleszté­sében, az elmélet és a gyakorlat össze­kapcsolásában. A CSKP és a LEMP nagyra becsüli az SZKP gazdag tapasztalatainak jelentőségét a két testvérpárt tevékeny­ségében, a két ország szocialista építé­sében és a nemzetközi munkásmozgalom­ban. A CSKP küldöttsége tájékoztatta a testvéri LEMP küldöttségét arról, hogyan hajtják végre a CSKP XI. kongresszusán a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista építésének befejezéséről hozott i határozatokat. Megismertette a LEMP képviselőit a CSKP idei országos konfe­renciáinak eredményeivel. Az országos konferencia jóváhagyta az új szocialista alkotmányt és kitűzte a fejlett, sokolda­lúan kibontakozó szocialista társadalom további építésének fő feladatait a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságban. A LEMP küldöttsége tájékoztatta a CSKP küldöttségét feladatairól és tevékenységéről, megismertette a LEMP harmadik kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásában elért si­kereivel. A CSKP küldöttsége nagy­ra becsüli a Lengyel Egyesült Mun­káspártnak — a Lengyel nép veze­tő erejének és forradalmi hagyomá­nyai zászlóvivőjének — tevékeny­ségét, és további sikereket kíván neki a szocialista építésben, az or­szág további gazdasági fejlesztése komoly feladatainak megvalósításá­ban, a lengyel nép jólétének emelé­sében. A két küldöttség kiemeli a CSKP és a LEMP szoros párkapcsolatai­nak és a két ország szocialista épí­tésének egyes területein folytatott kölcsönös tapasztalatcsere rendkí­vül nagy jelentőségét és pozitívan értékeli az eddigi eredményeket. A két küldöttség megegyezett ab­ban, hogy a jövőben is fejlesztik és elmélyítik a két párt elvtársi együtt­működését, s kibővítik a tanulmányi és más pártküldöttségek cseréjét. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Lengyel Népköztársaság tömegszervezetei együttműködésé­nek és tapasztalatcseréjének továb­bi kibontakoztatását is támogatni fogják. III. A két állam széleskörű politikai, gazdasági és kulturális együttmű­ködése, mely a proletár nemzetkö­ziség elveire és a szocialista tábor országainak együttműködésére épül, nagy előnyt jelent a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak és a Len­gyel Népköztársaságnak, elősegíti általános fejlődésüket, valamint az egész szocialista tábor erejének és egységének növekedését. A megbeszélések során a két párt nagy figyelmet szentelt a gazdasági együttműködés további fejlesztésének. A két küldöttség egyöntetűen meg­állapítja, hogy a szocialista államok szoros gazdasági együttműködése és kölcsönös testvéri segítsége hatéko­nyan hozzájárul általános fejlődé­sükhöz és rendkívül nagy jelentősé­gű mindkét országban a társadalmi átalakulások meggyorsításában. Az 1947. március 17-én mindkét ország javára megkötött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében folytatott csehszlovák-lengyel együttmű­ködés jelentős szerepet játszik, A két ország gazdasági erejének gyors növe­kedésével és a bővülő nemzetközi szocia­lista munkamegosztással párhuzamosan kölcsönös árucsereforgalmuk Is bővül. A folyó év februárjában az 1961—65. évi kölcsönös áruszállítmányokra kötött hosszúlejáratú egyezmény megteremtette a kölcsönös árucsereforgalom további jelentós növekedésének feltetelelt. A köl­csönös gazdasági kapcsolatok fejlődését a két ország árucseréjének összetételé­ben bekövetkezett lényeges változások kísérik. E változások a kölcsönös gép- és berendezésszállítmányok gyors növekedé­sében, valamint a kölcsönös nyersanyag és anyagszállítások színvonala fokozatos kiegyenlítődésében mutatkoznak. A két ország gazdasági fejlődésével és gazda­sági kötelékeik szilárdulásával párhuza­mosan ez a folyamat folytatódik. A tudományos műszaki együttműködés is sikeresen klbontakozódik. A két or­szág kölcsönösen segiti egymást a terve­zésben és szerkesztésben, a termelés technikájában és technológiájában s köl­csönösen kicseréli tapasztalatalt. Ez je­lentős anyagi megtakarításokat eredmé­nyez és meggyorsítja a két ország mű­szaki fejlődését. A gazdasági együttműködés kibővítése céljából 1957-ben csehszlovák-lengyel gazdasági együttműködési bizottság léte­sült, amely a KGSI alapelveinek megfele­lően a két ország kölcsönösen előnyös munkamegosztásának állandó bővítésén munkálkodik. A két küldöttség pozitívan értékeli a bizottság eddigi tevékenységét, különösen a nyersanyagfejtésben folyta­tott együttműködés kibővítése, a gép­ipari, kohóipari és vegyi ipari termelés szakosításának és kooperációjának fej­lesztése terén. Mindkét ország szempontjából nagy je­lentősége van a lengyelországi energe­tikai kőszén és kénfejtés fejlesztésében folytatandó együttműködésről kötött egyezménynek. Az 1957-ben és 195í-ban kötött egyezmények alapján a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság hitelt nyúj­tott, melyet a Lengyel Népköztársaság kén- és szénszállítmányokkal törleszt. A bizottság eddigi sikeres munkaered­ményei és a gazdaságfejlesztési távlati terveknek a KGST keretében szervezett általános egybehangolása kibővíti a gaz­dasági együttműködés további fejleszté­sének alapját. E lehetőségek felhasználásának különö­sen most van nagy jelentősége, amikor a két ország megkezdi 1965-lg kitűzött tervének megvalósítását és 1970-lg terje­dő távlati gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozását. Mindkét fél meggyőződése, hogy a táv­lati gazdaságfejlesztési tervek egybehan­golása biztosítja a két ország alapvető gazdasági feladatainak lehető legsikere­sebb megvalósítását. Lehetővé teszi a természeti kincsek, termelési kapacitások, műszaki és termelési lehetőségek, a mun­kaerők lehető legésszerűbb felhasználását, ezzel a beruházási eszközök lehető legsi­keresebb és gazdaságilag leghatékonyabb ráfordítását s ily módon biztosítja az árucsere gyors növekedését, a társadalmi munkatermelékenység fokozódását és a két ország népe életszínvonalának gyors emelkedését. A két ország tervező szerveinek fel­adatává tették, hogy a KGST javaslatai­nak megfelelően olyan együttműködést folytassanak a távlati tervek egybehan­golásában, hogy jobban biztosítsák a kölcsönös szükségleteket s tovább bővít­sék és mélyítsék a termelés szakosítását és koonerációját. főként a " -> ;narban. E célból az 1961—1965-ös ötéves terv utolsó éveiben mindkét országban előre­látható egyes beruházási irányzatokat is kölcsönösen megvitatják. A két fél tekintettel arra, hogy a réz­nek alapvető jelentősége van mindkettő­jük távlati gazdaságfejlesztése szempont­jából, elhatározta, hogy felveszi a lehető leggyorsabb együttműködést a lengyelor­szági rézipar kiépítésében, s feladatává tette az illetékes szerveknek, hogy a kö­zeljövőben tisztázzák ennek az együttmű­ködésnek terjedelmét és feltételeit. Mindkét fél jóváhagyta a csehszlovák­lengyel gazdasági együttműködési bizott­ságnak a gépipar, vegyi ipar, kohóipar és más népgazdasági ágak terén folytatott együttműködés, szakosítás és kooperáció kibővítésére kidolgozott javaslatait. Egyidejűleg elhatározták, hogy folytat­ják a hengerelt áruk kicserélését, a sza­kosítás elmélyítését és kibővítését, va­lamint a kohóipari termelési programok beosztását, a hengerelt áruk s kölcsönös szállítmányainak növelését, elsősorban a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból a Lengyel Népköztársaságba irányuló nagy­turbinákhoz és Diesel-motorokhoz szüksé­ges nyersanyagok kölcsönös szállításait. Tekintettel arra, hogy a társadalom egyre növekvő szükségleteinek biztosítása megköveteli a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését, a két ország a kom­munista és munkáspártok képviselői f. é. februári tanácskozásának javaslataival összhangban elhatározta, hogy kicserélik ANTONÍN NOVOTNÝ, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke. JAROMlR DOLANSKÝ, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnökének he­lyettese. a mezőgazdasági termelés, főként a nagy­hozamú, jóminőségü magok termelésében, növényvédelmi szerek gyártásában, vala­mint a marhatemyésztésben és az állatok gondozásában szerzett tapasztala­taikat. Kibővül az állami gazdaságok és a tudományos kutatóintézetek együttmű­ködése. Mindkét fél célszerűnek tartja a fogyasztási cikkek, főként a napi szükségleti iparcikkek kölcsönös kicseré­lésének kibővítését a belpiaci áruválasz­tékok gazdagítására. A tudományos műszaki együttműködés kérdéséről is tárgyaltak. Szükségesnek ismerték el a két ország kutatóintézetei szerkesztő és tervezószervezetei, valamint ipari alapüzemei közvetlen kapcsolatainak és együttműködésének továbbfejlesztését. Megegyeztek abban, hogy a két ország neves szakembereiből munkacsoportokat létesítenek az alapvető gazdasági jelen­tőségű tudományos-műszaki problémák közös megoldására. Ennek az együttmű­ködésnek a célja elsősorban a beruházá­sok hatékonyságának fokozására, a lehető leghatékonyabb új konstrukciós és tech­nológiai folyamatok kidolgozására és a legmagasabb termelési minőségi mutatók elérésére szolgáló lehetőségek jobb ki­használása legyen. Újabb egyezményt írtak alá a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés­ről és egységes szervet létesítettek a két ország gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésének szervezésére, hogy jobb sztervezési feltételeket teremt­senek, amelyek megkönnyítik az intenzí­vebb gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, valamint a két ország előtt álló új nagy feladatok megoldását. A két küldöttség hangoztatta ama meg­győződését, hogy a kölcsönös együttmű­ködés további kibontakoztatása pozitív hatással lesz majd a szocialista és a tő­kés rendszer békés gazdasági versenyé­nek eredményeire, éspedig a szocializmus javára. A két küldöttség egyöntetűen megerősíti, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kulturális kapcsola­tai lehetővé tették a két ország né­pei életének és haladó hagyományai­nak mélyebb kölcsönös megismeré­sét, valamint az eredményes együtt­működés megkezdését a kulturális forradalom közös problémáinak meg­oldásában. A két fél megegyezett abban, hogy a kultúra, az iskolaügy, a tudomány és a technika terén is tovább bővítik kölcsönös együttmű­ködésüket. Mindkét fél mély meggyőződését fejezi ki, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének látogatása a Lengyel Népköztársaságban hozzájá­rul a két ország testvéri barátságá­nak és kölcsönös együttműködésé­nek, a szocialista tábor egységének és erejének s a béke ügyének to­vábbi szilárdulásához. Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának megbízásából meghívta a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, hogy láto­gasson el Csehszlovákiába. A lengyel fél örömmel elfogadta a meghívást. A látogatás időpontjáról később dön­tenek. Varsó, 1969. szeptember 10. WLADYSLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. JOZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A KSZT küldöttsége visszatért Lipcséből (ČTK) — Vasárnap, szeptember 11-én Lipcséből Prágába visszatért a Központi Szakszervezeti Tanács 13-tagú küldöttsége, amely Josef Reháknak, a brnói Kerületi Szak­szervezeti Tanács elnökének veze­tésével megfigyelőként vett részt a XII. országos német munkáskon­ferencián. A küldöttség tagjainak Lipcsében alkalmuk adódott arra, hogy elbeszélgessenek több nyugat­németországi dolgozóval és szak­szervezeti taggal, akik a konferen­cián az NDK-beli dolgozókkal a nyu­gatnémet militarizmus és revan­sizmus elleni harc formáiról tár­gyaltak. Az a tény, hogy a konferencián több mint 5000 nyugat-németországi dolgozó és szakszervezeti tag vett részt — hangsúlyozta a csehszlo­vák szakszervezeti küldöttség ve­zetője — arról tanúskodik, hogy egyre több nyugat-németországi dolgozó ráébred a bonni militaris­ták támadó szándékai elleni közös küzdelem szükségességére. Nemzetközi értekezlet a szövetkezeti kereskedelemre! (ČTK) - A Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsa a fogyasztási és a termelőszövetkezetek központi szö­vetségeivel együttműködve szeptem­ber 13-a és 19-e között értekezle­tett rendez Gottwaldovban, melyen megvitatják a falusi szövetkezetek­ben bevezetett önkiszolgálás terén szerzett tapasztalatokat. Az értekez­letre meghívták a szovjetunióbeli, albániai, bulgáriai, magyarországi, NDK-beli, lengyelországi és romá­niai fogyasztási és termelőszövetke­zetek képviselőit is. Az értekezlet külföldi vendégei ez alkalomból a brnói nemzetközi árumintavásárt is megtekintik. A HRADEC KRÄLOVE-I NÉPI CSILLAG­VIZSGÁLÓBAN szombaton fogadták a százezredik látogatót. Hazánk csillagvizs­gálói közül a Hradec Králove-i a leglá­togatottabbak közé tartozik. X J Ť J SZÓ 2 * 196 0. szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents