Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-09 / 251. szám, péntek

-Brnói újdonságok* A brandýsi gépgyár dolgozói a brnói áruminta-vásáron pótkocsikat is kiállítanak. Képünkön a T 3,5 S típusú három- és féltonnás pótkocsi látható, amint a vagonba rakják. (J. Tachezy — CTK — felv.) A brnói nemzetközi árumintavásár már néhány nap múlva kinyitja kapuit. Mint általában minden vásáron és kiállításon, a megnyitás előtt a legnagyobb a „felfordulás". A bennfentes azonban tudja, hogy az előkészületek pontosan a grafikon betartásával folynak és hogy a látszólagos zűrzavar tervszerű rendszerességnek az eredménye. Finnország is benevezett a vásáron való részvételre, így a kiállító országok száma Csehszlovákiával együtt huszonhétre emelkedett, éspedig Argentína, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Irak, Japán, Kanada, Kína, Kolumbia, Lichtenstein, Lengyelország, Magyarország, Marokkó, Nagy-Britannia, az NDK, az NSZK, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország és a Szovjetunió. Bár a Szovjetunió az ábécé szerint az utolsó a sorrendben, nagyságban és a kiállítási tárgyak gazdagságában övé a pálma. A szovjet pavilon Alekszander Szergejevics Mironov fiatal képzőművész tervei alapján készül. Mironov a legmodernebb eszközök segítségével úgy csoportosítja a kiállítási tárgyakat, paneleket, grafikonokat, hogy semmi se kerülje el a látogató figyelmét. Díszhelyet kap a csehszlovák-szovjet barátságot és a két ország testvért együttműködését ábrázoló sarok. A Szovjetunió béketörekvéseinek) kifejezésére az úgynevezett „leszerelési sarok" szolgál. Láthatjuk majd Hruscsov elvtárs fényképét, amint benyújtja az ENSZ-ben az általános és teljes leszerelést tartalmazó szovjet javaslatot. A leszereld szovjet katonák békés munkába való besorolását is több fénykép tanúsítja. Minden bizonnyal nagy érdeklődést keltenek a legújabb, {ipusú fényképező-., gépeké.rSdiöfc, teteviZQrpk, magnetofonok

v az' atomenergia békés felhasználására, a kozmikur térség ~mé(fhóditáiäŕa szolgáló készülékek, optikai készítmények, csillagászati távcsövek. A kijárat felett a Csehszlovák Szocialista köztársaság és a Szovjetunió lobogója lebeg a világ első két szocialista államának jelképeként. Hazai újdonságokban sem lesz hiány a kiállításon. A trebíéi gépipari üzem új, igen nagy teljesítményű harisnyakötő automatát mutat be, amely nyolc óra alatt 52 pár varrásnélküli női harisnyát készít. Az eddigi géppel egy műszak alatt 16 párat gyártottak. Ehhez hasonló teljesítményű harisnyakötőgép még nincs sehol a világon. Ötven évvel ezelőtt kezdtek Csehszlovákiában olajmotorokat gyártani. Ez az évforduló a brnói vásáron is kifejezésre jut. A X-pavilonban kizárólag olajmotorokat állítanak ki. A látogatók előtt harminc különböző típusú olajmotor sorakozik fel, közöttük több újfajta is. A csehszlovák, óraipar a háború utáni években kezdett, kifejlődni. Ma azonban már olyan eredményeket mutat fel, amelyekkel méltán . büszkélkedhet. Gyártási programjukban toronyórától kezdve karóráig a legkülönbözőbb órák szerepelnek. A brnói (írumintavásáron néhány világviszonylatban is újdonságnak számító cikket mutatnak be. Ilyen például egy kis etemmel hajtott tranzisztoros óra, amely azonkívül, hogy a lehető legpontosabb, megállás nélkül legkevesebb öt évig egyfolytában . jár. A brnói árumintavásár látogatói 50 százalékos vasúti kedvezményben részesülnek. A tavalyihoz képest lényegesen jobb lesz a vasúti közlekedés. A távolsági vonatokon és különvonatokon frissítőket fognak felszolgálni, a Vöröskereszt egészségügyi szolgálatot tart. Előreláthatólag &Ö0 900 szeméig veszi igénybe a vasúti összeköttetést a vásár tartama alatt. KIS EVA A GÉPESÍTÉS ÚTTÖRŐI A járási székhelyen, Trenčínben szereztük meg a két falu, Hocholná és Velčice szövetkezeteiből egyesült Május 1 EFSZ címét. Azt mondták róluk, hogy a gépesítés úttörői a járásban. A szövetkezet pártszervezetének elnökét és mechanizátorát az EFSZ irodájában találtuk meg egyszemélyben. Ľudovít Petro 30 év körüli fiatal ember. Rövid bemutatkozás után a gépekre terelődött a sző. Szemei felcsillantak. A távlatokról kezdett beszélni. Két tehénistálló közé ebben az évben a csoportos gépi fejésnek épületet építenek. A fejést ezután nem az istállóban fogják végezni. Külön helyiségben tisztítják le, készítik elő az állatokat és további teremben hatosával egyszerre fejik majd a teheneket. A tej a tehén tőgyétöl egyenesen a hőtütartályba folyik, ahonnan a tejüzem ciszternás autóival elszállíthatja. A mechanizálás nemcsak gazdaságosabbá teszi a tejtermelést és megkönnyíti a munkát, de nagyobb lehetőségeket teremt az egészségügyi szabályok betartására is. A Szovjetunióban már régebben sikeresen alkalmazzák a tehenek csoportos fejését e célra berendezett épületekben. — Miért ne lehetne nálunk is ilyesmi — mondja Petro elvtárs. — Az csak a javunkra lesz, ha szovjet tapasztalatokból tanulunk. De a cseh országrészben is találhatunk Határidő előtt teljesítik évi feladataikat (ČXK) — A kelet-csehországi j ť kerület valamennyi jelentős gép- i / ipari üzemében igen sikeresen ( ] bontakozódik ki a második ötéves , j terv utolsó évére előírt feladatok < í határidő előtti teljesítésére in\ dított mozgalom. Így például a ji[ cini Agrostroj n. v. és a Nové j ; Mesto nad Metují-i Stavostroj n. > v. dolgozói december 20-ig, a Vy- j í soké Mýto-i Karosa n. v. alkalma' zottai november végéig, a hliní skói Elektropraga n. v. dolgozói j december 25-ig teljesítik ez idei i feladataikat. A tervek határidő J ) előtti teljesítésével elérik, hogy , ) ez év végéig sok millió korona í értékű árucikket készítenek terí ven felül. . értékes tapasztalatokat. Ott is előbbre vannak, mint mi. Ezért szervezünk autóbusszal körutazást arrafelé azon CSISZ-tagok számára, akik két cséplőgépet kezeltek a cséplés alatt és elősegítették, hogy a gabonánk minél előbb zsákokban legyen. Arról, milyen gépi eszközöket fognak alkalmazni a Hocholná-Velčice-i EFSZ-tagok, sokat tud beszélni a szövetkezet mechanizátora. A harmadik ötéves terv feladatairól sok szót váltottak a párttagok a gyűléseiken és a lakosság körében. Jól átgondolták, hogy teljesítsék az ötéves tervben kitűzött feladatokat négy év alatt. — Az emberektől függ — állapítja meg Petro elvtárs. — Attól, hogyan használják ki a gépesítés lehetőségeit. A Május 1 Szövetkezetben azonban nemcsak beszélnek a gépesítésről. Megnéztük az istállókat. Csaknem gombnyomásra megy itt a munka. Függő csillék hordják az állatoknak az eleséget, . hasonló berendezést használnak a trágya kihordására. Almozásra arasznyi nagyságú összevágott szalmát használnak már második éve. A szalma így jobban magába szívja a trágyalevet, kevesebb kell belőle és jobb az istállőtrá-. gyájuk. A jászlaknál automatikus itatókat látunk. Ezzel jelentősen megkönnyítették az állatgondozók munkáját. A jószágnak is hasznára van ez a berendezés, mert akkor ihat, amikor akar. Ilyenkor azonban keveset vannak az állatok az istállókban. A szövetkezetnek jól gondozott legelője van. Ott nyerik a legolcsóbb és a sok tejet adó eleséget. Némely szövetkezetben sajnálnak az ilyen nagy füvet legeltetni, inkább kaszálnák, A Május 1-i EFSZ-ben azonban 'főleg legeltetésre termesztik a füvet. Valóban termesztik, mert azt tartják, hogy a fű sem nőhet magától. A legelőre egészen a szivattyúházig föld alatt csöveken vezetik az istállókból a trágyalét, ahol vízzel fölhigítják és 64 hektár föld, (aminek közel fele legelő) öntözésre használják. A nagy legelőt azonban nem gyúrhatják le egyszerre a tehenek. Rendszert alkalmaznak a legeltetésnél. Az állatokat áramvezeték, úgynevezett villanypásztor veszi körül. Ha a meghatározott részből ki akarnak menni, hozzáérnek a vezetékhez, gyönge áramütést kapnak, ami visszatereli őket. Nem újdonság ez, több szövetkezetben alkalmaznak már ilyen „korlátokat". Sok előnye van ennek. Azelőtt a fejők felváltva segítettek a pásztoroknak a legeltetésnél. Most csak a terelésnél kell a segítség. A villanypásztor további előnye, hogy míg a legelő egyik részében tartja az állatokat, a többit öntözhetik, gondozhatják. . A legelőn elbeszélgettünk Ľudovít Petro pártelnökkel. Ondrej Mandinec HNB titkárral és Ondrej Oravec pásztorral. A mechanizálásról, a. munka ésszerűsítéséről folyt itt is a szó. Ebben látják a Choholná Velčice-i EFSZ-tagok a mezőgazdasági termelés lényeges növelésének fontos előfeltételét. Drábek Viktor. A viiJanypaszlorral őrzött legelőn az új technika alkalmazásáról beszélgetnek. l rfJBl'JIIJ Áz ostrava-karvinai bányavidék Ludvik Bányájában a CSKP Központi Bizottságának irányelvei alapján februártól kísérletképpen bevezették a rövidebb munkaidőt: a föld alatt 40, a többi munkahelyen 42 órát dolgoznak hetenként. Az elmúlt néhány hónap folyamán kellő tapasztalatokat szereztek, melyekből meríthetnek mások is. Az említett bányavidéken — egyelőre ugyancsak kísérletképpen — ősztől kezdődőleg további bányákban is lerövidítik a munkaidőt. Jövőre rövidebb lesz már a munkaidő e bányavidék minden bányájában. Az erre vonatkozó előkészületeket természetesen már most meg kell tenni. A Ludvik Bánya tapasztalatai egyéb vállalatoknak is előnyére szolgálhatnak, mert a cél mindenütt az, hogy rövidebb munkaidő alatt többet, jobbat és olcsóbban termeljünk valamennyi iparágban. Milyen utat válasszunk? Téves volna a felfogás, hogy növelni kell a munkaerők számát. Ezáltal emelni kellene a béralapokat, ami a szénbányászattal járó kiadások növekedését vonná maga után. Ha más termelési ágakban is így járnának el, feltétlenül áremelkedést idéznénk elő. Pártunk politikáját pedig nem az áremelkedés, hanem az árak fokozatos leszállítása jellemzi. Áremelkedésre azonban nem kerülne sor, ha a munkaidő rövidítését a dolgozók terhére, keresetük leszállításával pótolnánk. De ez nem szocialista, hanem kapitalista mód-' szer lenne. Nyilvánvaló tehát, hogy a munkaidő lerövidítése semmi esetre sem járhat a munkaerők számának és a béralapoknak növelésével, sem pedig a beruházási építkezések ráfordításainak emelésével, hanem csakis a munkatermelékenység fokozásával, a belső tartalékok mozgósításával. Ezért kell az egyes vállalatoknak a kiesett munkaidő fedezését a termelőerők további fejlesztésével és műszaki-szervezési intézkedésekkel biztosítaniok, hogy az ötéves terv valamennyi termelési feladatát egyidejűleg teljesítsék. A ludvik Bánya tapasztalatai Á munkaidő rövidítésének problémái * Munkahét és üzemi hét A Ludvik Bánya bányászai és technikusai elhatározták, hogy ötnapos munkahetet vezetnek be az eddigi hatnapos munkahét helyébe. Az "üzemi hét azonban a mélyben és bizonyos döntő fontosságú felszíni berendezéseken hatnapos, ami azt jelenti, hogy itt a munka még szombaton sem áll, mert az előkészítő és karbantartási munkálatokra szükség van. Továbbá egyeztetni kellett a 42 órás munkahetet a felszínen a 40 órás héttel a mélyben. A Ludvik Bányában ezt úgy oldották meg, hogy a felszínen dolgozók háromszor havonta öt napos munkahetet tartanak, egyszer pedig hat napot dolgoznak. Az üzemvezetőség határozata értelmében havonta egyszer az adminisztratív dolgozók is testi munkát végeznek, mégpedig a felszínen, míg a technikusok, bányamérnökök, tervezők a mélyben segítenek. Világos, hogy minden bányában és minden iparágban mások a feltételek, és ezért a munkaidő lerövidítésének a formái is eltérőek. A kohászati üzemekben pl. teljes lehetetlenség a nagyolvasztót két napig üzemen kívül,' vagy a gépipari üzemekben a drága gépeket két napig kihasználatlanul hagyni. Ezért — a konkrét feltételek alapján — a munkaidő rövidítésének egyéb formáit is számításba kell venni, mint amilyenek pl. a váltakozó szabadnap bevezetése, a rövidebb munkanapból álló hatnapos munkahét stb. Á fejtést tovább lehet növelni A bánya dolgozóinak az eddig hat napra tervezett munkát öt nap alatt kellett elvégezniök. Az eredmény az lett, .hogy a tervet 105,9 százalékra teljesítették. Öt nap alatt legalább 20 százalékkal több szenet fejtettek naponta, mint annak előtte. Közben azonban kétszeresére emelkedtek a tervezett túlórák, különösen a felszínen. A heti tényleges munkaidő, beleértve a túlórákat, a bányaalkalmazottaknál 41,30 órát, a felszíni dolgozóknál 46,19 órát tett ki. A túlórák akadályozták a rövidebb munkaidő teljes mértékű érvényesülését. A munkatermelékenység tervét februártól áprilisig müszaki-szervezési intézkedések egész sorának bevezetésével 106 százalékra teljesítették. Lényegesen emelték a kombájnnal való fejtést, újszerű munkaszervezésre és irányításra került sor, jobban kihasználták a munkaidőt stb. És hogyan alakul a kereset? Ez lényeges kérdés. A keresetek nem csökkentek, a kiesett munkaórákért bevezették a kiegyenlítő pótlékot és ezáltal a keresetek megmaradtak eddigi színvonalukon. A bánya vezetősége és a dolgozók megértették, hogy a terv feladatait nemcsak teljesíteniök kell, hanem lehetőleg túl is kell szárnyalniok. Mindez sikerült. Ne csodáljuk hát, hogy a föld alatt dolgozó bányászok átlagkeresete a munkaidő rq^ vidítésének próbaideje alatt havontí 129 koronával többét tett ki, mint az elmúlt év utolsó 3 hónapjában 46 órás munkahét idején, amikor a tervfeladatokat nem is teljesítették. A keresetek emelkedésére az is befolyással volt, hogy nagy számban mentek át a produktív munkahelyekre volt segédmunkások. Betanulásuk után minősítésük és bérük is emelkedett. A gépesítés fejlesztése — -lényeges tényező A bányászok és technikusok munkaeredményei igazolták, hogy a Ludvik Bányában a kiesett munkaidő javarésze saját forrásaikból pótolható, mégpedig elsősorban a gépesítés fejlesztésével. Ehhez a jelszóhoz tartották magukat: Rövidebb munkaidőt az embereknek, hosszabbat^ a gépeknek. Nem „csoda" eredménye, hogy a fejtőaknák kapacitása több mint 20 százalékkal emelkedett. Az embereknek sikerült a régi normákat a fejük tetejére állítani olyképpen, hogy megmagasították a csillék falát és ezáltal befogadóképességük kb. egy métermázsával emelkedett. Kapacitásuk azáltal is növekedett, hogy mind a három váltásban szénnel, illetve meddő kőzettel teljesen meg vannak terhelve. A jobb karbantartásnak köszönhető, hogy a fejtőaknáknál, még 120 órás megszakítás nélküli üzemeltetés (üzembenlét) során sem volt üzemzavar, bár a fejtőgépek és berendezések hosszú évek óta működésben vannak. Emellett öt nap alatt többet termeltek, mint azelőtt hat nap alatt. Műszaki-szervezési intézkedések jóvoltából mind a fejtéseredmények, mind a munkatermelékenység emelkedtek. Vannak még tartalékok A Ludvik Bánya tapasztalatai azt bizonyítják, hogy távolról sem használták ki az összes tartalékokat a kiesett munkaidő pótlására. A bánya ugyanis további 143 munkaerőt alkalmazott. Kiderült, hogy erre nem volt szükség. A bánya vezetősége ezt a számot először 25 fővel csökkentette. A Ludvik Bánya eleinte az elmaradt munkaidő 51,4 százalékát, fedezte saját forrásaiból, most már 60 százaléknál tart és az év végéig szeretnék elérni a 100 százalékot. Ma már néhány bányában, mint pl. a Fučíkban is elhatározták, hogy az elmaradt munkaidőt saját forrásaikból pótolják. Ez az igyekezet több bányában sikerrel járt. Szeptember 1-én bevezették a rövidebb munkaidót a Békevédők és a Šverma Bányákban is anélkül, hogy igényt tartanának különdotációra. Ennek igen nagy a jelentősége a béralapok, a beruházási eszközök és a szénfejtéssel járó költségek megtakarítása szempontjából. Mindebből következik, hogy a munkaidő rövidítése elsősorban a belső fQrrások és tartalékok széleskörű és szervezett mozgósításának, a legújabb technika teljes kihasználásának, a tökéletes munkaszervezésnek a kérdése. Mindez olyan müszakiés személyi intézkedéseket igényel, melyek biztosítják a munkatermelékenység növekedését és ezáltal a « kiesett munkaidő fedezését a vállalat vagy üzem saját forrásaiból. Mindig újabb eredmények felé Ä Ludvik Bányának is megvan a maga terve. Megvalósítása nem könnyű, mert pl. be kell hozniok azt, amit elmulasztottak az előkészületek során. Nagyok még a tartalékok, lehetőségek az igazolatlan távolmaradásokban, a túlórák csökkentésében stb. Nagy szükség van a Ludvik Bányában a szervezési és meggyőző munkára is, úgy hogy lesz mit tenniök a vállalat vezetőségének, a technikusoknak, a pártés a szakszervezeteknek. A Ludvik Bánya néhány havi tapasztalata azt igazolja, hogy a munkaidő lerövidítése bonyolult, igényes ügy. mely az üzemek vezetőségétől, a párt-, szak- és ifjúsági szervezetektől megkívánja, hogy alaposan foglalkozzanak e problémákkal és hathatósan irányítsák az előkészületeket és magát a munkaidő rövidítésének az ellenőrzését. Ebben a felelősségteljes munkájukban bizonyára jó szolgálatukra lesznek a Ludvik Bánya, az észak-csehországi bányavidék és a jáchymovi bányák gazdag tapasztalatai. Rp-Szy. ÜJ SZÖ 5 * 1960. szeptember 10.