Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-07 / 249. szám, szerda

cA ml katôndbtk 1960 augusztus. Pitymallott! Az álmos, vörös nap­korong éppen hogy csak megnyer­gelte a hajnali köddel takaródzó hegyvonulatot. Az ébresztő már útra­készen talált. Tréfás, vidám csipke­lődéssel üdvözöltük egymást. A hatalmas 111-es sűrű füstfelhöt pöfögve fordult ki velünk kaszár­nyánk udvaráról. — Aztán a kéverakók el ne aludja­nak - tréfálkozott Pukzik őrmester. Az út nem tartott sokáig. Hiszen a védnökségünk alatt álló EFSZ gabo­naföldjei közvetlenül kaszárnyánk kö­rül terülnek el. Bielik bácsi, a cséplőgép éjjeli őr­zője atyai mosollyal fogad bennün­ket. Valószínűleg minden reggel így tesz, ha felváltva jövünk is, egyforma szeretettel fogad valamennyiünket. Eligazítja a jövevényeket kazalra, zsákoláshoz meg ahová éppen mun­kaerő kell. Aztán ha aggódva is, de pihenőre tér. Nem szeretné, ha a ka­zal — szakértelem híján — félrebil­lenne. — Csak nyugodtan aludjon, Bielik bácsi, hivatásos kazalrakók vagyunk mi, nem tehet semmi baj — biztatja a tréfás öreget Szénási őrvezető. Aztán ki-ki a szerszáma után nyúl. Elfoglaljuk helyünket és várjuk a cséplőgép felzúgását. Szokás ez már a mi alakulatunknál. Nyáron lefoglalunk egy cséplőgépet s felváltva naponta két műszakban minden egyes katona részt vesz a cséplésben. Szokássá vált a verseny is, mely valósággal lázba hozza a cséplöket. Ki győz, melyik csoport, melyik szakasz? Mindegyik szeretné túlszárnyalni a másikat. Nemegyszer előfordul, hogy még ebédszünetet sem tartunk: Most is erről folyik a szó. — Srácok, lesz ebéd? - kiabál fel a kazalra Madarász Ernő közkatona, akit álig lehet felismerni, annyira be­lepte a polyva. — Már éhes vagy, te poly vás? — csattan a csípős ellenkérdés. Majd váltás után eszünk. Madarász közlegény közömbösen veszi és újra nekilát a munkának. A zsákok körül Mészáros Zoltán őr­vezető és Rencsé közkatona forgoló­dik. — Becsületesen fizet, az áldóját! - ejti a szót az őrvezető halkan, alig észrevehetően a nagy igyekezetben. — Éppen hogy csak győzzük. A verejték ereket rajzol arcára, de nincs megállás. A mi csoportunk azt tartja, amihez hozzáfogunk, az be­csülettel legyen rendbetéve. .4 cséplőgép mellett egymást vált­ják a kévékkel rakott lovaskocsik. S Pukzik őrmesternek igazán van mivel etetnie az éhes gépet. Meglát­szik a kazalon is, már jó két métert nőtt reggel óta. A nap közben magasra hágott. Égő sugarai növelik a szomjúságot. A kéz­ről kézre járó söröskancsónak talán sosem volt még ilyen keletje. — Fiúk, a századik mázsa! — hal­latszik a mérleg jelöl úgy 11 óra tájban. Rekord lesz ma! Az őrmester egy csatagyöztes mosolyával tekint le az etetőhídról, majd biztatóan kiált: „Mozgás, fiúk! Győzünk!" A lendület, a munkakedv kétszere­sére fokozódik. Nem törődünk az egy­re kibírhatatlanabb hőséggel, a vízhó­lyagos tenyerekkel, az agyonszurkált égő bőrrel. Mámoros győzelmi varázs hajt, mint valami nagy csatában! De hisz valójában csata ez: kenyércsata'. S ebből feltétlenül nekünk kell győz­tesként kikerülnünk. Százhúsz mázsánál tartottunk, mi­kor Bielik bácsinak elhozták az ebé­det. Kissé odébb telepedett, hogy hozzálásson elfogyasztásához. Közben a gabonatáblát kémleli. Hány kereszt­tel lehet rajta kevesebb. — Micsoda derék gyerekek, mintha csak én raktam volna a kazlat — mormolja megelégedéssel. A zsákokra is kíváncsi, s hogy jócskán van be­lőlük, nem titkolja megelégedését. — Győztünk. Elértük a 170 mázsát - kiabálják a mérlegtől. Ilyen telje­sítmény eddig meg egy váltás alatt sem volt. Örömünket, akárcsak Bielik bácsi, mi sem titkoljuk, s megelégedéssel adjuk át helyünket a második vál­tásnak. Szabó Géza A brnói árumintavásár előtt végzi a munka nehezét Á komárnói Vörös Hadsereg utcában egy aszfaltozó csoport serény, tervsze­rű munkával javítja az utat. A járóke­lők meg-megállnak és elnézik a cso­port munkáját, a modern aszfaltfőzó és keverőgépet. Ez az öttagú csoport a szocialista munkabrigád címért versenyez. Normái­kat 150 százalékra teljesítik. A brigád tagjai Gális Mihály, Bese László, ifj. Sejben János, Gáfel Celesztin és Gazsó Pál sokat köszönhetnek az új gépnek, amely nagyobb űrtartalmú a réginél és keverő szerkezetét öt lóerős Slávia-gép mozgatja. Az új gép segítségével emelte a brigád munkateljesítményét. A régi géppel naponta 34—36 mázsa aszfaltot dolgoztak fel, az új géppel ugyanezen idő alatt 90—94 mázsát. Amíg azelőtt na­ponta 45—50 négyzetméternyi terület aszfaltozását végezték el, az utóbbi idő­ben 115—130 négyzetméterre emelkedett teljesítményük. A munka legnehezebb ré­szét a gép végzi. Holczer László, Komárno. Néhány nap választ el bennünket a brnói II. nemzetközi árumintavásár megnyitásától. Az idei vásár — ha­sonlóan. mint a múlt évben - a gépipari termékek bemutatására fekteti a fö súlyt. Az idei vásár je­lentőségét azonban fokozza az a tény, hogy megrendezésére hazánk felszabadulása 15. évfordulójának évében kerül sor s így iparunk ti­zenöt éves fejlődését is szemlélteti. Az árumintavásár 65 000 négyzet­méter zárt és 60 000 négyzetméter nyílt területen kerül megrendezésre. A vásáron 15 csehszlovák külkeres­kedelmi vállalat és — 25 államból — 560 külföldi üzem vesz részt. Az előkészületi munkák teljes ütemben folynak. A hazai vállalatok előrelát­hatólag e hó 6-ig, a külföldi vállala­tok pedig 8-ig elkészülnek a rende­zéssel. Mit láthatunk majd az egyes csar­nokokban? Az A-csarnokban a poliekránon kíviil hazai gyártmányok lesznek, melyek ipa­runk fejlődését szemléltetik. Itt kapnak elhelyezést a szovjet ipari termékek is 4500 négyzetméter zárt területen. Ezen­kívül olasz, francia, nyugatnémet és ma­gyar ipari vállalatok mutatják be gyárt­mányaikat. A B-csarnokban többek között, kínai, svájci, osztrák, francia, belga, olasz, an­gol és nyugatnémet szerszám-gépeket helyezik el. A D-csarnokban a Bolgár Népköztár­saság vállalatai állítanak ki szerszáma­gépeket, villamosmotorokat, stb. A C-csarnokban többek között meg­tekinthetjük a hazai gyártmányú, vala­mint a külföldi textilipari gépeket, to­vábbá orvosi műszereket, órákat stb. Az M-csarnokban egyedül a fajpari gé­pek kerülnek bemutatásra. Az F-csarnokban a lengyel szerszám­és elektrotechnikai gépeket nézhetjük meg. A H-csarnokban a Német Demokratikus Köztársaság mutatja be gépipari termé­keit. A szerszám-gépek mellett megta­láljuk a foto-kino-optika területén ki­állított gyártmányokat. A K-csarnokban megtekinthetjük az Unicoop hazai vállalat gyártmányait, töb­bek között műhely-, irodai és háztartási berendezéseket. Az Y-csarnokban a Kínai Népköztársa­ság mutat be egy új személygépkocsit. Az X-csarnokban a Strojexport külke­reskedelmi vállalat naftamotorokat állít ki. A G-c»arnokban a látogatók többek között megtekinthetik a Motokov által rendezett konyhaberendezést és közleke­dési technikánkat. A Z-csarnokban a Technoexport és a Strojexport külkereskedelmi vállalatok mutatnak be gépeket a vegyi iparból, az energetikai iparból, a légitechnikából és a kohóiparból. TerUIetre nézve különben ez a legnagyobb csarnok s itt is kép­viselve vannak a külföldi vállalatok. A brnói árumintavásáron 1500 000 látogatóra számítanak. Ezzel termé­szetesen összefügg a közlekedés, el­szállásolás és az étkezés biztosítá­A brnói árumintavásáron a Kínai rülő gépek elhelyezése közben. sának a kérdése ís. A közlekedéssel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy Brnóba és vissza a vásár ideje alatt mintegy 428 különvonatot indítanak, legtöbbet — 50-et — a nyugat-szlo vákiai kerületből. Szükséges, hogy az érdeklődők elsősorban ezeket a kü lönvonatokat vegyék igénybe, ezzel ugyanis kiküszöbölhető a rendszere­sen közlekedő vonatokon a túlzsú­foltság. Az elszállásolásról a Turista gondoskodik. Naponta kb. 36 000 ágy áll a látogatók rendelkezésére. Meg javulnak az étkezési lehetőségek is. Míg a múlt évben például 18 000 fő étel fogyott el, naponta, addig ebben az évben 21000 fő étellel számíta­nak naponta. Oj étterem épült s 50 új elárusítósátrat állítanak fel, me­lyek a spartakiádról kerültek ide. Ezenkívül a vásár idejére 400 000 kiló húst és húsárut, 180 000 kiló citro­mot, 30 000 kiló banánt, 500 000 kiló Népköztársaság szerelik kiállításra ke­(]E. Bican - CTK-felv.) dinnyét, 700 000 kiló szőlőt, 250 000 kiló almát stb., biztosítottak. Bővültek a szórakozási lehetősé­gek is. Az érdeklődők több mint 2500 kultúrműsor között válogat­hatnak. * (ks) mus az emberek előtt feltár, bár magunk jóformán lyukas nadrágban, mezítláb és éhesen jártunk - je­gyezte meg Hruscsov elvtárs. — Egyes burzsoá tényezők akkor abban reménykedtek, hogy népünk majd eszét veszti a „burzsoá civilizáció gyönyörűségeitől". Most pedig a Szovjetunió — az épülő kommu­nista társadalom országa — nem­csak azt mutathatja meg az egész világnak, hogy a kommunizmus a leghaladóbb tanítás, hanem azokkal az anyagi és szellemi kincsekkel is eldicsekedhet, amelyeket a szovjet ember a szocialista rendszer felépí­tésének eredményeképpen nyer." Minél inkább fog hazánk a kom­munizmus felé előrehaladni, annál kevésbé fogják a „burzsoá civilizá­ció gyönyörűségei" elbolondítani a tőkés országok dolgozóit. Most egyik vereség a másik után fogja érni a „korbács és a mézesmadzag" politi­káját, amelyre a burzsoázia főként támaszkodott. Az új világhelyzet a szocialista rendszer gigászi fölényei­nek teljes kihasználásáért folytatott harcot helyezi előtérbe. Az imperialisták már régóta félnek ettől a történelmi távlattól. Hábo­rúk segítségével nyíltan igyekeztek meghiúsítani a szocializmus és a kapitalizmus békés együttélését. Később a hidegháborús módszerekre áttérve — mint Hruscsov elvtárs mondja — „arra igyekeztek kénysze­ríteni a szocialista országokat, hogy ne termelési célokra pocsékolják anyagi eszközeiket". Miután ránk kényszerítették a fegyverkezési haj­szát, arra számítottak, hogy a szo­cialista országokban nemcsak megál­lítják a tudomány és a kultúra fej­lődését, hanem teljesen tönkreteszik és ily módon diszkreditálják a szo­cialista rendszert. Az imperialisták tervei azonban kudarcot vallottak. Nincs messze az idő, amikor a szocia­lista tábor az egy főre eső terme­lésben túlszárnyalja ,a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunió lesz az az ország, amelyben legmaga­sabb lesz a dolgozók életszínvonala, legrövidebb lesz a munkaidő és la­kossága teljesen mentesül az adófi­zetéstől. A szocializmus nagy győzelmeket arat a kapitalizmussal folytatott ver­senyben. Ipari termelésünk hat év alatt 90 százalékkal, az USÄ-é vi­szont csak 15 százalékkal növeke­dett. A legutóbbi hat év folyamán az egy lakosra jutó ipari termelés a Szovjetunióban 71 százalékkal, az USA-ban csak 0,3 százalékkal növe­kedett. A szocialista országok ipari termelése általában hatszorosa a há­ború előttinek, viszont a tőkés álla­mok ipari termelése ugyanakkor át­lagosan kétszerte növekedett. Ma általánosan elismerik a Szov­jetunió, s a szocialista tábor sike­reit. A New-York Times nemrégen ezt írta: „Már régen elmúlt az az idő, amikor az amerikaiak gúnyt űz­hettek a kommunista gazdaságfej­lesztési tervekből. A legutóbbi hetek folyamán két fő pártunk hallgatagon beismerte ezt a tényt." A szocialista társadalom ember­pusztító eszközök gyártása helyett azt javasolja a kapitalizmusnak, hogy a termelőeszközök és a köz­szükségleti cikkek termelése terén szervezzenek versenyt. A szocialista tábor és elsősorban a Szovjetunió növekvő ereje abban is megmutat­kozott, hogy az imperialisták csak hidegháborút folytattak, de nem merték megkockáztatni a nyílt, köz­vetlen háborút a szocialista orszá­gok ellen. Most a Szovjetuniónak, a szocialista tábornak reális lehetősé­gei vannak, hogy eredményesen küzdjenek a hidegháború felszámo­lásáért. Az imperialisták nemegyszer arra építették terveiket, hogy pártunk, a szovjet kormány eltér majd lenini' külpolitikai irányvonalától, hogy a leninizmustól távol álló emberek a világpolitikában Ietérltik majd a kommunistákat a lenini útról, s ak­kor az imperialisták kö»nyen ter­jeszthetik ostoba dajkameséiket a „kommunizmus agresszivitásáról". Az imperialisták már régóta ezzel a dajkamesével ijesztgetik a tőkés országok lakosságát. Ám a Szovjet­unió s pártunk következetes békepo­litikája folytán az imperialisták iga­zi énjükbeVi állnak az emberiség előtt mint agresszorok, lehullott ró­luk békeszólamaik leple. Minden jó­zanul gondolkodó ember látja, hogy a kommunisták, a Szovjetunió, a szocialista tábor országai fáradhatat­lanul küzdenek • a békéért, hogy a kommunizmus a tömegek alkotásá­nak, békés építésének ideológiája és politikája. Lankadatlan éberséget 1918-ban a „baloldali" szószátyá­rok azt állították, hogy a szovjetor­szág és a tőkés országok békés vi­szonya az imperializmus „legalizálá­sát" fogja jelenteni. Lenin a „bal­oldali" kommunisták írásait bírálva megkérdezte őkjet: „Talán úgy vélik a szerzők, hogy a nemzetközi for­radalom érdekei a nemzetközi for­radalom előrelökését követelik, ilyen előrelökés pedig csakis háború lehet, semmiesetre sem a béke, mert a tömegekben az imperializmus „le­galizálásának" benyomását keltené? Az efféle „elmélet" teljes szakítás volna a marxizmussal, amely mindig tagadta a forradalmak „előrelöké­sét", mert a forradalmak oly mér­tékben fejlődnek, amilyen mérték­ben a forradalmakat előidéző osz­tályellentétek élesednek." A jelenlegi viszonyok közepette a „baloldali kommunistákéhoz" hason­ló nézetek feléledése csak az impe­rialisták malmára hajtaná a vizet, segíteni a „kommunizmus agresszi­vitásáról" szóló hamis dajkameséik terjesztésében. Az ilyen baloldali szektás nézetek újjászületése demo­ralizálóan hatna az új társadalom építőire: minek alkotni, építeni, te­remteni, ha az ember előre tudja, hogy a háború zivatara megsemi­síti munkájának gyümölcseit? Ilyen nézeteknek semmi közük sem lehet a kommunizmushoz. Persze azt is látni kell. hogy a modern háborúban a termelőerők, s köztük elsősorban a fő termelőerő — a dolgozók sokat szenvednének és az emberiség a há­borús katasztrófa után maradt ro­mokon nagy nehézségekbe ütközne az új társadalmi rend kialakításá­ban. A pusztító háború csak megne­hezítené az új társadalom kialaku­lási folyamatát. A szocialista rendszer nemcsak nem ismeri a népek közötti háborús viszályokat, hanem egyenesen ki­rántja a talajt alóluk. Gazdasági, politikai és ideológiai téren egyaránt felszámolja a viszályok talaját. A szocialista államok azért küzdenek, hogy megszűnjék a népek közötti bizalmatlanság, melyet a kapitaliz­mus szított közöttük. Az imperializmus ellenségeskedést szítva a népek között, igyekszik vérbe fojtani mindent, ami a jelen­kori civilizációban még becses. A szocializmus azzal, hogy ter­jeszti és erősíti világpolitikai befolyá­sát, a nemzetközi kapcsolatok terén olyan keretet szab az imperialisták tevékenységének, hogy az agresszo­rok ne robbanthassanak ki önkénye­sen háborúkat, ne ítélhessék szen­vedésre és pusztulásra a dolgozók millióit. Amíg az imperialisták nem haj­landók leszerelni, felette ébereknek kell lennünk kísérleteikkel szemben, határozott, megsemmisítő csapást kell mérnünk minden provokáció­jukra. Pártunk, kormányunk és egész népünk erőfeszítése óriási le­hetőségeket teremtett arra, hogy egyszer s mindenkorra elvegyük az agresszorok kedvét a katonai provo­kációktól. Pártunk, a szovjet kormány fá­radhatatlan harcot vív a békéért, a békés együttélésért. Mi — büszkén pártunkra és kormányunkra — ma mégismételjük Lenin szavait, hogy a földkerekség lakosságának túlnyo­mó többsége helyesli politikánkat. A szovjet nép egy emberként vesz részt a békeharcban, önfeláldozó munkájával növeli államunknak, az egész szocialista tábornak a világ­fejlődésre gyakorolt hatását és köze­lebb hozza a kommunizmus győzel­mét. J. FRANCÉV Legjobb szerszámgépeink Brnóban (ČTK) - A Sezimovo Ostí-i Cseh­szlovák Kínai Barátság üzem Kovo­svit vállalat dolgozói a brnói nem­zetközi árumintavásáron 13 szer­számgépet állítanak ki, amelyek pontosságukat és megbízhatóságu­kat tekintve felveszik a versenyt valamennyi külföldi gyártmánnyaL A kiállításra kerülő gépek már az árumintavásár színhelyén vannak. Több gép most kerül először kiállí­tásra. Négy év alatt Svätá Márián (trebišbvi járás) a szö­vetkezet tagsága megtárgyalta a prerovi felhívást. Elfogadták. Kidolgozták a ter­vét, milyen módon érik el a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítését. A terv szerint ez idén — a tavalyihoz képest — 15 százalékkal kell növelniük a termelést, melynek pénzbeli értéke 443 400 koronát tesz ki. Az első félévet a múlt évivel szemben 220 000 korona többlettel zárták. Tehát minden lehető­ség megvan a kitűzött cél elérésére. Ügyesen kezdték — a talaj termőké­pességének növelésével. Ezután is nagy gondot fordítanak a szükséges istállótrá­gya gyűjtésére, mert alkalmazásával fo­kozhatják a takarmánytermést, melyre nagy szükség van, mivel a szarvasmarha sűrűsége a harmadik ötéves terv utolsó évi létszámának felel meg. A munkaszervezés kitűnő. A vezetőség figyelmét nem kerülik el a fogyatékos­ságok sem. Bíznak benne, hogy kötele­zettségvállalásukat túlteljesítik. Hogya Ottó, Svätá Mária. Csehszlovák fitotron (ČTK) - A Prága melletti ru­zyni Növénytermelési Kísérleti Kutatóintézetben építik az első csehszlovák fitotront. A korsze­rűen berendezett laboratóriumok­ban és üvegházakban szabályoz­hatják a nappal és az éjszaka váltakozását, az évszakokat; sza­bályozhatják a növények vegetá­ciós idejét, s ezáltal lényegesen meggyorsulnak a kísérleti mun­kák. Az egyes részlegeken mint." pl. a fiziológiai részlegen plusz 60 és mínusz 30 fok között sza­bályozhatják a hőmérsékletet. A fitotron építése és a modern gép­berendezések több millió koronát 1 igényelnek, s a jövő év végéig ] üzembe is helyezik. i ÜJ SZŐ 5 * szeptember

Next

/
Thumbnails
Contents