Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-07 / 249. szám, szerda

Az SZKP tanulmányi küldöttsége visszatért hazájába (ČTK) - Az SZKP Központi Bi­zottságának tanulmányi küldöttsége hétfőn Prágából Moszkvába utazott. A küldöttség a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban töltött 14 nap alatt ellátogatott hazánk egyes ke­rületeibe és ipari üzemeibe. Rész­letesen tájékozódott népünk életé­ről és munkájáról és azokról a ta­pasztalatokról, melyeket pártunk szerzett a szocializmus építésében. A küldöttségtől V. Koucký elvtárs, a CSKP KB titkára, A. Krček elv­társ, a CSKP prágai városi bizottsá­gának vezető titkára és a CSKP KB további vezető dolgozói búcsúztak a ruzyni repülőtéren. Elmélyül a csehszlovák-lengyel barátság Varsó (ČTK) — A csehszlovák párt­ás kormányküldöttség hétfőn délután két és fél órát Varsó nevezetességei megte­kintésének szentelt. Küldöttségünk Mokotow lakótelepen ke­resztül az „Aleje Niepodlegloszcl"-en át a lengyel hatéves terv idején épült Mar­szalkowska negyedben levő Alkotmány térre, majd innen a Poniatowski hídra tért. Ez volt az első híd, mely a fel­szabadulás után a rombadölt városban a Visztulán épült. A sportstadionban Clbo­rowski építész a százezer főnyi nézőközön­séget befogadó óriási sportcsarnokkal is­mertette meg küldöttségünket. A stadiont a lengyel ifjúság öt évvel ezelőtt a sza­bad Lengyelország fennállása 10. évfor­dulójának tiszteletére építette. A varsói Óvárosban az ismert Starów­ce-negyedben a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség megtekintette az óvárosi Konferencia a kommunista sajtó 40. évfordulója alkalmából (ČTK) - A szlovákiai kommunista sajtó 40. évfordulója alkalmából Bratislavában rendezett konferen­cián hétfőn, szeptember 5-én a dél­utáni órákban Ondrej Klokoč, a Pravda főszerkesztője „A Pravda a szocializmusért vívott harcban" címen tartott beszámolót, amelyben a legutóbbi 15 év eseményeit ösz­szefoglalva rámutatott arra, milyen feltételek között jelent meg a Prav­da hazánk felszabadítása után és miként teljesítette feladatait. Hangsúlyozta, hogy 1948 február­jáig elsősorban a pártsajtóban nyil­vánult meg a munkásosztály, erőfe­szítése a nemzeti és a demokratikus forradalom kibontakoztatása, szo­cialista forradalommá való átváltoz­tatása érdekében. A pártsajtó tük­rözte azokat a harcokat, amelyeket a munkásosztály vívott a burzsoá­zia teljes leveréséig. Emellett igen jelentős szerepet játszott azon a té­ren is, hogy a haladó irányzatú erő­ket megszervezte a reakció elleni harcba. A Pravda már 1948 február­ja előtt hozzájárult új életünk megszervezéséhez és népszerűsíté­séhez. A februári események után szervezőmunkát vállalt a gazdasá­gunk fejlesztésével kapcsolatos fel­adatok teljesítése érdekében s egy­ben rámutatott a szocializmusnak a kapitalizmus fölötti fölényére. A Pravda példányszámának növeke­désével egyidejűleg egyre nagyobb hatást gyakorolt népünk tömegeire. O. Klokoč elvtárs beszámolóját vi­ta követte, melynek folyamán Dé­nes Ferenc elvtárs, az Oj Szó fő­szerkesztője felvázolta a szlovákiai magyar kommunista sajtó harcos történetét. Ladislav Zajac elvtárs, a Práca főszerkesztője a kommunista sajtóban elemzett szakszervezeti kérdésekről beszélt. A konferencia számos résztvevője — a kommunis­ta sajtó szerkesztői és terjesztői — visszaemlékezéseikkel, sajtónk mos­tani helyzetére vonatkozó fejtegeté­sekkel és oly értelmű javaslatokkal járultak hozzá a vitához, hogy a kommunista sajtó fennállásának ötö­dik évtizedében az eddiginél még sikeresebben teljesítse küldetését. A konferencián tegnap, szeptember 6-án, délelőtt Július Šefránek elv­társ, a bratislavai J. A. Komenský Egyetem tanára tartott előadást A Rudé právo és Szlovákia címmel. Az előadást vita követte, melyben felszólaltak a Pravda és a Munkás régi terjesztői is. A vitát Ondrej Klokoč elvtárs, a Pravda főszer­kesztője értékelte. Žiiinán megnyitották a közlekedési főiskolát (CTK) — Kedden, szeptember 6-ári ün­nepélyes külsőségek között kezdődött meg a tanév a Prágából Žilinára áthelyezett közlekedési főiskolán. A Žilinai Népmű­velési Otthonban ez alkalombój rende­A gabonafelvásárlás tervének teljesítése (ČTK) - Hazánk egyes kerü­i teteiben 1960. szeptember 5-ig a i J következőképpen teljesítették a \ [gabonafelvásárlás tervét: Kerület: Százalék: észak-csehországi 107,2 nyugat-szlovákiai 100,7 nyugat-csehországi 100,5 közép-csehországi 100,1 észak-morvaországi 100,0 kelet-szlovákiai 1,00,0 dél-morvaországi 93,0 kelet-csehországi 88,9 ! dél-csehországi 87,9 < \ közép-szlovákiai 84,1 j országos átlag 96,8 A gabonafelvásárlás tervét ed- \ ' díg összesen 74 járás teljesítette, i zett ünnepségen jelen volt dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere, Vasil Bll'ak miniszter, az SZNT iskola- és kulturális ügyi megbízottja, Antonín Posplšil mérnök, a közlekedés­ügyi miniszter helyettese, a CSKP KB, az SZLKP KB képviselői, az SZLKP kerüle­ti, járási és városi bizottságának s a nemzeti bizottságoknak küldöttei. Jelen voltak toväbbá hazánk főiskoláinak rek­torai, a szlovákiai pedagógiai intézetek igazgatói, számos diák és a város lakos­sága. Az ünnepséget dr. Václav Bldlo tanár, a főiskola rektora nyitotta meg és ezután dr. František Kahuda, az iskola- és kul­turális ügyek minisztere mondott beszé­det. Dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere a CSKP KB és a kormány hevében köszönetet mon­dott dr. Václav Bidlonak, a Közlekedési Főiskola eddigi rektorának az iskola fel­virágoztatása érdekében kifejtett érdem­dús tevékenységéért, azután Václav Chu­dáček tanárt iktatta a rektori tisztségbe. A főiskola közlekedési, üzemviteli és gazdasági, valamint villamosgépészeti ta­gozatának első és második évfolyamát jelenleg 560 hallgató látogatja. A HARMADIK ÖTÉVES TERV végére hazánk vasúti forgalmának már csak egy negyede lesz gózhajtásra bertndezve. Há­romnegyed részben a forgalmat villany­és dfeselmozdonyok látják el. « * Ünnep a faluban Szeptember 5-én, egy hétfői napon látogattam el Štvrtok na Ostrove községbe. Sohasem jár­tam még itt, de valahogy első tekintetre megkapott a falu ünnepi hangulata. Az emberek mosolygó ar­ca, a munkáshétköznapok­tól eltérő sürgés-forgás. Puss Vince elvtárs, a HNB titkára még ki sem mondott kérdésemre ezek­kel a szavakkal fogadott: „Nagy ünnep van ma o faluban. Nagy öröm, nagy esemény, az új iskola átadása, ünnepélyes átvé­tele." Hát bizony nagy öröm ez a község életében. Oj 9 éves, 9 tantermes is­kolát kap a folu. — Nagy szükség volt. már az új Iskolára — folytatta Puss elvtárs. — A régi nagyon kicsi volt, négy tanteremben szoros­kodtak a gyerekek. Három váltósban folyt a tanítás. A régi iskola semmilyen szempontból sem volt ki­elégítő. Igy hát nem cso­da, ha most mindenki örül az új, szép, korsze­rűen berendezett iskolá­nak. Az- új 9 éves iskola ál'.ami költségen épült, de most a befejezésnél, az utolsó simításoknál a köz­ség lakossága sem maradt tétlen. Körülbelül 2000 órát dolgoztak le és az iskola környékének rend­behozatalához szintén hoz­zájárulnak. — Az 1600 lakosú köz­ségben mintegy 250 isko­lás gyermek van. Köztük sok a cigányszármazású. De lassan már eltűnik a különbség, rövidesen be­olvadnak a falu lakói kö­zé — folytatja magyará­. zatképpen Puss elvtárs. Az új iskolának a szü­lőkön és gyermekeken kí­vül főleg a helybeli taní­tóság örül. Pongrácz Dé­nes és Szabó Ferenc ta­nító elvtársak n legna­gyobb lelkesedéssel be­szélnek róla. Szabó Ferenc tanító az új iskolában alig tud megválni a kísérleti te­remtől. — Itt aztán öröm lesz a tanítás, itt már lehet eredményt felmutatni — mondja boldogan. Pongrácz elvtárs nem állja meg szó nélkül ezt a kijelentést. — A fizi­kaszakos beszél belőle — mondja — most aztán már kísérletezhet kedve szerint. Hát igen, mindenki örül, külön-külön is és együt­tesen. Nem beszélve a ta­nulókról, akik már előre ígérik, hogy csak papucs­ban fognik járni a tan­termekben, hogy a szép sima parkettet megkí­méljék. Nagy ünnephez a falu­ban. Esemény, amely je­lentős határkő, a kultúra és a tudás felé vezető úton. SKERGYÄK KATALIN piacot, mely a háború után — régi met­szetek és dokumentumok alapján — újjá­épült 400 évvel ezelőtti formában. Ci­borowski építész megjegyezte, hogy a? ősrégi házak pincéiben a megszállás ide­jén fegyvereket gyártottak a varsói fel­kelőknek. A fasiszták a felkelés leverése után 200 sebesült felkelőt élve elégettek a történelmi nevezetességű téren. Küldöttségünk megszemlélte a varsói erődítmény régi várfalait, a megújított történelmi nevezetességű újvárosi piacot, majd innen a Visztula partjára tartott egy gyönyörű kétemeletes új hídig. Ez­után a régi börtön, a forradalmárok és a cári elnyomás elleni felkelők vérével áztatott Citadella körül Zoliborz és Bie­laha modern lakónegyedekbe tartott. Kül­döttségünk megkerülve a Warszava nagy kohómüvet, Lengyelország egyik legkor­szerűbben berendezett nemesacélfeldolgo­zó-üzemet, az újjáépült második varsói főútvonalon át a második világháborúban elpusztult gettó romjaihoz tartott. Kül­döttségünk tagjai kegyelettel adóztak a elesett hősöknek és az épülő Muranow-negye­den át visszatértek a város szívébe, a szovjet nép nagylelkű ajándékaként épült Tudomány és Kultúra Palotájához. Párt­és kormányküldöttségünk a palota 30. emeletéről megszemlélte Varsót, majd a Swietokrzyska utcán át visszatért az ős­régi Nowy Swiat útvonalra, melyet a há­borús dúlás után eredeti formájában új­jáépítettek. Küldöttségünk innen vissza­tért szálláshelyére a Belwedere-palotába. WI ADYSLAW GOMULKA, a LEMP KB első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Len­gyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hétfőn a minisztertanács székházá­ban ünnepi estet rendezett, amelyen a csehszlovák párt- és kormányküldöttség minden tagja részt vett. Lengyel részről jelen voltak: Stefan Jendrzychowski, Ignacy Loga-Sowiňski, Zenon Kliszko, Eduard Ochab, Adain Ra­packi. Marian Spychalski, Roman Zamb­rowski és Alekszander Zawadski, a LEMP KB politikai irodájának tagjai. A fogadáson a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának tagjai, a LEMP KB titkárai, a többi pár­tok, a Nemzeti Egységfront vezetői, vala­mint Varsó köz- és kulturális életének képviselői is részt vettek. Az ünnepi fogadáson megjelentek még a diplomáciai testület tagjai, köztük Os­kar Jeleň, Csehszlovákia varsói nagykö­vete. Jelen volt Franciszek Mazur, a Len­gyel Népköztársaság prágai nagykövete is. A vendégek között voltak még az Egyesült Nemzetek Barátai Szövetségének 15. plenáris ülésén részt vevő küldöttek. Köztük volt dr. Vladimír Kaigl, e világ­szervezet alelnöke, aki a szervezet hétfon kezdődött ülésén részt vevő csehszlovák küldöttséget vezeti és Eleonor Roosewelt assszony, akivel köztársasági elnökünk szívélyesen kezet fogott. Az ünnepi est a csehszlovák és len­gyel himnusszal kezdődött. Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és An­tonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a CSSZK elnöke, a csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezetője pohárköszön­tőt mondott az esten, mely a kölcsönös barátság és megértés rendkívül szívélyes , légkörben folyt le. Gomulka elvtárs beszéde Drága Novotný elvtárs! Drága csehszlovák barátaim, elvtársak, tisz­telt vendégek! Mindenekelőtt újra őszinte örömö­met szeretném kifejezni, hogy igaz barátokat látunk vendégül: a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek képviselőit Antonín Novot­ný elvtárs, a CSSZK elnöke és a CSKP KB első titkára vezetésével. Országainkban a munkásosztály vette kezébe a hatalmat és az egész néppel egyetemben marxi-lenini pártjaink veze­tésével végrehajtja a nemzeti és társa­dalmi megújhodás történelmi feladatait, építi a szocializmust a testvéri szocia­lista országok családjában és törekvé­sében a nagy Szovjetunió barátságára és segítségére támaszkodik. így biztosítjuk dolgozóink egyre szebb jövőjét, szilárdítjuk országaink biztonsá­gát, hozzájárulunk a béke megszilárdítá­sához és ahhoz, hogy minden nép előtt megnyíljék a jobb jövő útja. Államaink egyre elmélyülő szoros konk­rét gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális együttműködésével érjük el ezeket a célokat. Az egész szocialista tá­borral — korunk döntő, haladó és béke­szerető erejével, azzal a táborral együtt törekszünk e célok elérésére, amelynek Lengyelország és Csehszlovákia hü és ak­tív tagjai. Drága elvtársak! Lengyelország és Csehszlovákia a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal együtt a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélésének következetes politi­káját folytatja. A békés együttélés politikájától való eltérés csak az agresszív hábo­rú előkészítésének politikája, az úgynevezett erőpolitika lehet. Más lehetőség nincs. Annak ellenére, hogy az erőpolitika elvesztette anya­gi feltételeit, mert az erők világvi­szonya határozottan a szocializmus és a béke erői javára változott, annak ellenére, hogy a korszerű borzalmas pusztító eszközök kizárják a háborút, mint esztelen öngyilkosságot a jó­zan ember gondolkodásából, számos nyugati állam agresszív imperialista körei makacsul elítélik a békés együttélés politikáját, melyet a szo­cialista tábor folytat. .Ezek a körök erőpolitikát folytatnak,\a lázas fegy­verkezés és hidegháború politikáját, meghiúsították a párizsi csúcstalál­kozót, hogy ne enyhülhessen a nem­zetközi feszültség. Különös vakbuzgósággal folytatják ezt a szennyes politikát a Német Szövetségi Köztársaság agresszív erői, melyeknek élén a kormány áll. Ha valakinek még kételye volt, a nyu­gatnémet kormány legújabb intézkedé­sei Adenauer, Strauss és Erhard urak nyilatkozatai, a Bundeswehr tábornokai­nak kormány által jóváhagyott emlék­irata ezeket most eloszlatják. Itt a legfőbb ideje, hogy világosan és érthetően tudtára adjuk ezeknek az urak­nak, hogy nagyratörő szándékaik, terü­leti követeléseik — bár egészen irreá­lisak — annyira veszélyeztetik a békét, hogy ez már tovább nem tűrhető. A né­met békeszerződés megkötése és Nyu­gat-Berlin kérdésének megoldása egyre sürgetőbb. A Lengyel Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya aktívan és fenntartás nélkül támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, szolidáris az NDK harcával, melyet Né­metország békés jövőjéért a nyugat­német imperializmus, militarizmus és revanslzmus erőivel szemben folytat. Következetesen tovább harcolunk az égető nemzetközi problémák, különösen a német kérdés békés megoldásáért, az általános és teljes leszerelésért, a népek békés együttműködéséért. E kérdésekkel a többi kormányhoz és a világ közvé­leményéhez fordulunk. Drága csehszlovák vendégek! E fontos kérdésekben teljesen egyet­értünk. Látogatásuk, melyre a nem­zetközi helyzet fejlődése szempont­jából oly fontos pillanatban került sor, alkalmul szolgál arra, hogy meg­tárgyaljuk, milyen intézkedéseket tegyünk, hogy elmélyítsük államaink és népeink erőfeszítését biztonsá­gunk és a béke megszilárdításában. Drága barátaink! Látogatásuk során megismerked­hetnek a szocializmus építésében el­ért sikereinkkel és az előttünk álló feladatokkal. Nem vonjuk kétségbe, hogy úgy néznek problémáinkra, mint barátok, akik örülnek sikereinknek és akiket gondjaink egyaránt érin­tenek. Meglátják a lengyel munká­sok és parasztok, a lengyel tudósok és mérnökök alkotó munkájának je­lentős sikereit életünk valamennyi szakaszán. önök bizonyára meggyőződnek ar­ról, milyen baráti és szolidáris ér­zelmekkel viseltetik népünk a test­véri Csehszlovákia népei iránt. En­gedjék meg, drága elvtársak és ba­rátaink, hogy az önök egészségére, a testvéri szocialista Csehszlovákia sikereire és felvirágzására, a meg­bonthatatlan lengyel-csehszlovák ba­rátságra, szocialista táborunk egy­ségére, a békés együttélés eszméi­nek győzelmére, a békére és a világ­haladásra ürítsem poharam. Novotný elvtárs beszéde Drága Gomulka elvtárs, kedves elvtársak, barátaim! A CSKP Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya küldöttségének nevében mindenekelőtt még egyszer szeret­ném megköszönni a Lerígyel Egye­sült Munkáspárt és a Lengyel Nép­köztársaság kormánya vezetőinek s Varsó dolgozóinak szívélyes fogad­tatásunkat és azt a kedves figyel­mességet, mellyel látogatásunk ide­jén mindenütt elhalmoznak bennün­ket. Már a repülőtéri beszédemben lé­nyegében vázoltam küldöttségünk látogatásának célját. Baráti látoga­tásra jöttünk önökhöz. Találkozónk azonos érdekeket és célokat követő két szomszéd és barát találkozója. Kétségtelenül hasznos lesz, hogy ke­ressük a módot a közös érdekek még jobb érvényesítésére, hogy ez országaink javát szolgálja. Népünk az idén, az önök népe ta­valy ünnepelte annak az évforduló­nak dicső napjait, hogy a szovjet hadsereg 15 évvel ezelőtt felszaba­dított bennünket. A felszabadulás és a dolgozó nép hősies antifasiszta harca lehetővé tette, hogy alapvető politikai és társadalmi átalakuláso­kat valósítsunk meg országainkban és olyan államrendszert juttassunk uralomra, amelyben a hatalorti a dolgozó népé. így van ez önöknél és nálunk is. Ugyancsak ez tette lehe­tővé, hogy a közös célhoz - a szo­cialista rendszer felépítéséhez ve­zető útra lépünk, hogy kialakítsuk az emberi munka gyümölcsére, a gazdasági fejlődésre épülő társadal­mat, amely a dolgozók kultúrájának és műveltségének óriási fejlődését, általános gazdag életét eredményezi, országaink erejének és hatalmának szilárdulását jelenti. Az egyik alapvető kérdés, éspedig az, hogyan biztosítsuk kölcsönös együttmű­ködéssel e cél mielőbbi elérését, szo­rosan összefügg ezzel a ténnyel és ezek­kel a távlatokkal. Országaink együttmű­ködésére gondolok, amely kétségtelenül kölcsönösen használ és használni fog a jövőben is népünknek, továbbá barátunk­kal, a Szovjetunióval és a szocialista tá­bor valamennyi országával folytatott köl­csönös együttműködésre gondolok. Ez az együttműködés hozzájárul a szocialista tábor egységének állandó szilárdulásához, a szocialista világrendszer erejének nö­vekedéséhez és ily módon a szocializmus­nak a kapitalizmuson, a békének a hábo­rún aratandó végső győzelmének kivívá­sához. 15 éve, hogy vereséget szenvedett a hitleri fasizmus. Egyre éled a német im­perializmus és militarizmus, az évtizede­ken át hirdetett és buzgón élesztgetett, majd a nácizmus szörnyű formájában feltűnt német felsőbbrendűség is veresé­get szenvedett. Ma, 15 év múltán Nyu­gat-Németországban újra felemelik fejü­ket azok az erök, amelyek hatalomra se­gítették Hitlert. Ma ugyanezek az erők szervezik a német militarizmust és a né­met fegyverek erejét tanítják a gyer­mekeknek az iskolákban. Újra dicsőítik a német terjeszkedést és fő eszközét, a német militarizmust. Persze, elhall­gatják a hitlerista csapatok állatias tet­teit. Ma újra az új, nagy Németország­ról és küldetéséről beszélnek, kimon­dottan soviniszta, revansista célú egye­sületeket szerveznek a Német Szövetsé­gi Köztársaság hivatalos képviselőinek teljes segédletével. Világosan felismer­hetjük, hogy a német militarizmus újra kimutatja * figa fehérét és kalandvágyát, bár ma még nem mutatják leplezetlenül igazi szándékaikat és világuralmi céljai­kat, melyeket különféle szép szavakkal és szemfényvesztésekkel próbálnak lep­lezni. A legutóbbi öt év folyamán külön­féle soviniszta, revansista és mili­tarista összejöveteleknek voltunk szemtanúi, amelyeket hivatalos tá­mogatással és egyre fokozottabb mértékben nyugati határainkon ren­deznek meg. Érthető, hogy ez egyre nagyobb éberségre, arra ösztönöz bennünket, hogy igen ügyeljünk ar­ra, ami Nyugat-Németországban tör­ténik és készek legyünk megakadá­lyozni a német militaristák egyre nyíltabban hangoztatott céljainak elérését. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe kész elszántan védelmezni köztársa­ságunk területi épségét. Szilárdan helyt áll mint a Varsói Szerződés tagállama és betartja kötelezettségeit, hogy a többi szocialista ország területi épségét és ha­tárainak sérthetetlenségét is segít vé­delmezni. Ez természetesen az Odera­Nelsse határvonalra is teljes mértékben érvényes. Az Odera-Neisse határvonal szá­munkra épp olyan szilárd és érinthetet­len határ, mint a mi határunk Nyugat­Németországgal. A mai nyugat-németországi fejlemé­nyeket tekintve, melyek közvetlenül érin­tik területeinket, kétségtelen, hogy tár­gyalásaink jelentős részét a nemzetközi helyzetről, főként a nyugatnémet revan­sizmus újabb terjeszkedési vágyának kérdéseiről folytatandó eszmecsere fogja képezni. Az egyik elsőrendű nemzetközi kérdés, melynek megbeszéléseink során bizonyá­ra nagy figyelmet szentelünk majd, a béke és a békés egyUttélés kérdése. Megbeszéljük majd, hogyan segíthetik elő országaink a Szovjetunió mellett még jobban a békés együttélés politikáját, a népek békés megértésére irányuló erő­feszítést és hogyan segíthetik elő mind hatékonyabban az emberiség kölcsönös közeledését. Meggyőződésünk, hogy a há­borús gyújtogatok ellenére a béke fenn­maradhat, ha szilárd lesz a háborút el­lenzők akarata. Ezt akartam mondani mai ünnepi estünkön, melyet a lengyel nép kép­viselői tiszteletünkre rendeztek. Drága elvtársak* újra hangoztatom, nagy örömmel jöttünk el meghívá­sukra és örömest ismerkedünk meg a lengyel nép életével és munkájá­val. Biztosíthatom önöket, hogy Cseh­szlovákia népében jó barátra leltek. Engedjék meg, hogy a szocialista tábor további erejére és fejlődésé­re, a szocialista rendszer építésében mindkettőnk biztonságának zálogára a Szovjetunióra ürítsem poharam. Engedjék meg, hogy a lengyel munkásosztályra és dolgozó népre, a szocialista országépítésben elért si­kereire, a Lengyel Népköztársaság felvirágzására, a nemzetközi együttműködésre és a békére, Lengyelország vezető erejére, a Lengyel Egyesült Munkáspártra, Gomulka elvtárs egészségére, Zawadski elvtárs egészségére, Cyrankiewicz elvtárs egészségére, Az önök egészségére ürítsem po­haram elvtársak és barátaim! ÜJ SZfi 9. + 1960. szeptember 7.

Next

/
Thumbnails
Contents