Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-07 / 249. szám, szerda

Andrej Gromiko levele Dag Hammarskjöldhöz Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány javasolta, hogy Kína képviseletének kérdését az ENSZ­ben tűzzék a Közgyűlés XV. ülés­szakának napirendjére. ' Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter e kérdésben levelet küldött Dag Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának. Amint a levélhez mellékelt emlék­irat kiemeli, a Kínai Népköz­társaságnak, a világ számbelileg legnagyobb államának nincs lehetősé­ge, hogy részt vegyen az ENSZ te­vékenységében, mig Kína helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Csan Kajsek-klikk tölti be, amelyet Kína népe megdöntött és amely az amerikai szuronyok védelme alatt az amerikai katonaság által megszál­lott Tajvan-szigetén él. Ez azért van így, mert az ENSZ egyes tagállamainak kormánya, el­sősorban pedig az USA kormánya negatív' álláspontra helyezkedik Kína I Nemzetek Szervezetét. állami rendszerével szemben és minden eszközt felhasznál arra, hogy meggátolja Kína képviselőinek részvételét az ENŠZ munkájában. „Azon államok politikája, amelyek gátolják a Kínai Népköztársaság részvételét az ENSZ tevékenységé­ben, arról tanúskodik, hogy ezek az országok a valóságban nem kíván­ják a nemzetközi együttműködést, hogy az ENSZ-t saját céljaikra akar­ják felhasználni, amelyeknek semmi közösségük sincs az ENSZ alapok­mányával". Az emlékirat hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság távoltartása az ENSZ-ből, rendkívüli mértékben káros az Egyesült Nemzetek Szer­vezetére és gátolja a nemzetközi együttműködés fejlesztésének lehe­tőségeit is. A további halogatás a Kínai Népköztársaság ENSZ képvise­lete kérdésének kedvező elintezésé­ben csupán bonyolulttá teszi a hely­zetet és megkárosítja az Egyesült Az imperiolistjk puccs-kísérlete Kongóban Leopoldville (ČTK) - A nyugati hírügynökségek leopoldvillei tudósí­tóinak jelentése szerint Kasavubu kongói elnök hétfőn este rádióbeszé­dében közölte, hogy visszahívja Lumumba miniszterelnököt és kormányát. Kasavubu egyúttal az ENSZ kon­gói egységeinek parancsnokságát a rend fenntartására és személyes biztonságának megvédelmezésére kérte. De Wigny belga külügymi­niszter örömmel fogadta az állam­fordulatról szóló hírt és a Reuter hírügynökség szerint kijelentette, hogy „Belgium csak örülhet annak, hogy Kongóban - hála Kasavubu el­nöknek - visszaáll a belső béke és rend." Wigny sietett kijelenteni, hogy „amennyiben Belgiumot felkérik, minden tőle telhetőt megtesz a rend helyreállítására Kongóban." Később a nyugati hírügynökségek közölték, hpgy este 9 órakor a leo­poldvillei rádiő megkezdte Lumumba miniszterelnök beszédének közvetíté­sét. A Francé Presse közlése sze­rint Lumumba kijelentette: „Fiata! köztársaságunk új eseményt él át. Ezen esemény nem ejthet ben­nünket csodálatba. Ez azon komoly összeesküvés folytatása, amelyet az imperialisták és segítőtársaik a hát­térben mér több hete készítenek elő. A nemzeti rádió röviddel azelőtt közölte Kasavubu államfő nyilatkoza­tát, amely szerint a kormányt, mely­nek miniszterelnöke vagyok, vissza­hívja. Az egész nemzet kormányénak nevében ezt a hírt hivatalosan cáfo­lom. A kormány erről a kérdésről az államfővel nem értekezett. Az a kormány, amelyet a nép de­mokratikus módon választott, amely elnyerte a parlament teljes bizal­mát, csupán akkor hívható vissza, ha elveszti a nép bizalmát. Senkinek,, még Kasuvubu államfőnek sincs jo­ga visszahívni a nép kormányát, amelyet a nép választott, és amely a nép teljes bizalmát élvezi." Lumumba közölte továbbá, hogy Kasavubu megszűnt államfő lenni. Ä miniszterelnök beszédének befejező részében felszólította Kongő hadse­regét, hogy éberen őrködjön. * • * Á nyugati hírügynökségek közlése szerint Lumumba kongói miniszter­elnök kedden reggel Ismét beszédet mondott a leopoldvillei rádióban. Bejelentette, hogy a keddre tirradó éjjel a kongói kormány rendkívüli ülésén elhatározta, hogy 48 órán be­llii összehívja a parlamentet. A par­lamentnek a bizalmi kérdésről kell Tömeges letartóztatások Spanyolországban Montevideo (ČTK) - A Popolar uruguayi lap, spanyol körökből szer­zett értesülésekre hivatkozva vasár­napi számában azt írta, hogy a leg­utóbbi hetekben Córdoba,' Sevilla, Barcelona spanyol városokban és más kisebb községekben több mint 3000 személyt tartóztattak le. A lap hozzáfűzi, hogy a spanyolországi bör­tönök túlzsúfoltak és felszólítja a közvéleményt, tiltakozzék Franco Spanyolországának igazságszolgálta­tása ellen. Tüntetések Londonban a lakbéremelés ellen 'London (ČTK) - Vasárnap dél­után és este mintegy 6000 londoni polgár vett részt tiltakozó akciók­ban a lakbérek felemelése és bérlők erőszakos kiköltöztetése ellen. További tiltakozó tüntetéseket szeptember 7-én este rendeznek Londonban. E tüntetéseken London 3 városnegyedének polgármesterei is felszólalnak. szavaznia és jóvá kell hagynia Lu­mumba eljárását. A kormány éjszakai ülésén — foly­tatta Lumumba - elítélte Kasavu­bunak a kormány lemondatására Irá­nyuló törekvését. Az államfő jogta­lanul túllépte hatáskörét, amelyet a Kongói Köztársaság 1960. május 19-i alaptörvénye szab meg. Kasavubu szeptember 5-i rádióbeszédéből a kormány főképpen a következő pon­tokra mutat rá: 1. Kasavubu azzal vádolja a kor­mányt, hogy az országot polgárhá­borúba taszítja, mialatt a kormány az országot csupán a belga egységek ellen védelmezi. 2. A kongói hadsereg egységei nem folytatnak testvérharcot, amint azt Kasavubu hamisad állítja. 3. A kormány Kasavubu azon szándékában, hogy a kongói nemzeti hadsereg letegye a fegyvert, az ar­ra irányuló törekvést látja, hogy Kongót idegen egységekkel szállás­sá meg és a nemzeti hadsereget meggátolja abban, hogy Katanga te­rületére lépjen. 4. A kormány megállapítja, hogy Kasavubu és tanácsadói az ENSZ-t a kizárólag belső kongói konfliktus elintézésére akarjfik (elhasználni. A kormány ezért éjszakai ülésén arra a megállapodásra jutott, hogy Kasavubu megszegte a kormánytlak és parlamentnek adott esküjét, ha­zaáruló lett és elvesztette azt a jo­got, hogy gyakorolhassa az államfő funkcióját. A legáüs kongói kor­mány — mondotta Lumumba beszé­dének befejező részében - reméli, hogy egyetlen nemzet sem, annál kevésbé a ENSZ, nem nyújt segítsé­get azoknak, akik a kormányt meg akarják gátolni szuverén jogainak gyakorlásában. A miniszterelnök kü­lönösen azokhoz az afrikai országok­hoz fordult, amelyek képviselői részt vettek a leopoldvillei értekezleten, azzal a felszólítással, vegyék tekin­tetbe, hogy Kasavubu most tagadja az értekezletei egyhangúlag elfoga­dott határozatokat. A nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint Kongó fővárosában nyu­galom uralkodik. A koreai dolgozók lelkesen készülnek Hruscsov elvtárs fogadására Pjongjang (ČTK) - A Központi Koreai Sajtóiroda jelenti, hogy a Kim Csehek kohómü dolgozói gyűlé­sükön lelkesen fogadták Hruscsov elvtárs küszöbön álló koreai látoga­tásának hírét és meghívták a szov­jet kormányfőt, látogasson el üze­mükbe. A felszólalók egyöntetűen hangoztatták, hogy újabb nagy mun­kasikerekkel fogadják Hruscsov elv­társat. Sekou Touré örömmel utazik a Szovjetunióba Róma (ČTK) - Sekou Touré a Guineai Köztársaság elnöke Konakry­ból a Szovjetunióba vezető útját Ró­mában két órára megszakította. Ró­mában a TASZSZ tudósítójának ki­jelentette: „Örülök, hogy a Szovjet­unióba utazhatom és találkozha­tom a párt és a kormány képviselői­vel, akikkel már ezelőtt is sikeres tárgyalásokat folytattunk. Ojabb ta­lálkozásunk kétségkívül hozzájárul a Szovjetunió és a Guinea közötti ba­rátság és együttműködés megerősí­téséhez és a világbéke megszilárdí­tásához. Azok a szovjet sportolók, akik a XVII. olimpiai játékok egyes szá­mainak befejezése után visszatérnek hazájukba, a repülőtéren szívélyes ünneplésben részesítették a guineai nép képviselőit. G. A. ZSUKOV, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő, a külföldi kapcsolatokat ápoló állami bizottság el­nöke szeptember 5-én felkereste Nasz­szert, az Egyesült Arab Köztársaság el­nökét, akivel /losszabb beszélgetést foly­tatott a kéj ország közötti kulturális együttműködésről. (ČTK) ETIENNE FAJON, a Humanite Igaz­gatója a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának szeptember 6-1 ülé­sén beszámolót mondott a lHumanité őszi kampányéról. A Francia Kommunista Párt központi lapja októbertől nagyobb ter­jedelemben jelenik meg. (ČTK) BOGOTÁBAN hétfón kezdődött az Ame­rikai Államok Szervezetének gazdasági értekezlete, amelyet Lleras Camflrgo, Co­lumbia köztársasági elnöke nyitott meg. I • (ČTK) A BÉKEVÉDÖK Dán Bizottságának el­nöksége a parlamenthez, a kormányhoz és a nemzetvédelmi miniszterhez intézett levelében tiltakozik a nyugatnémet ve­zérkar azon követelménye ellen, nopy a Bundeswehrt atomfegyverekkel szereljék fel. (ČTK) RANGOUNBAN a kínai-burmai bizott­ság harmadik ülésszakának befejező ré­szében közleményt adtak ki, amelyben a két fél megállapítja, hogy a határkérdés­ről folytatott tárgyalások a kölcsönös megértés és barátság szellemében foly­tak. (ČTK) NIIGATA japán városban tárgyalások kezdődtek a Japán Vöröskereszt és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Vörös Keresztje küldöttségeinek képvise­lői között a Japánban élő koreaiak haza­telepítésére vonatkozó egyezmény kibőví­téséről. (ČTK) NORODOM SIHAONUK herceg, Kambo­dzsa miniszterelnöke szeptember 5-én üdülés céljából Franciaországba érkezett. Elutazása -'lőtt kijelentette, hogy mér­legeli esetleges lemondását miniszterel­nöki tisztségéről. (ČTK) De Gaulle sajtóértekezlete Párizs (ČTK) — De Gaulle francia köztársasági elnök szeptember 5-én sajtóértekezletet rendezett. Alapjá­ban véve megerősítette az algériai kérdésben elfoglalt eddigi álláspont­ját. Kijelentette ugyan, hogy az al­gériaiaknak maguknak kell határoz­niuk sorsukról, azonban egyúttal igyekezett megindokolni Franciaor-. szágnak az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával folytatandó igazi tárgyalásaira vonatkozó eluta­sító álláspontját. A többi között azt mondotta, „a tiszta ész azt akarja, hogy Algéria egybekapcsolódjon Franciaországgal." Kijelentette, hogy az ENSZ bármiképpen is határozzon az algériai kérdésben, ez egyáltalán nem befolyásolhatja Franciaország politikáját, amely továbbra is követ­ni fogja saját irányvonalát. De Gaulle tábornok állást foglalt továbbá az Észak-atlanti Paktum reví­ziója mellett, mégpedig olyan érte­lemben, hogy ezen szövetség érdek­szférája ne korlátozódjon csupán Európára, hanem más területeken is, így például a Közép-Keletre és Afri­kára is kiterjedjen és hogy bizto­sítsák a NATO tagállami fegyveres erőinek szigorúan nemzeti jellegét. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha Franciaország területén atomfegyvereket helyeznének el, ezeknek Franciaország kezeben kel­lene maradniuk. Párizs (ČTK) - De Gaulle fran­cia köztársasági elnök hétfői beszé­de a NATO többi tagállamának hi­vatalos tényezői között és a bur­zsoá sajtóban is kedvezőtlen vissz­hangot keltett. A New York Times keddi számá­ban részletesen magyarázza de Gaulle kijelentéseit, amelyekkel szemben elutasító álláspontot foglal el. A Messaggero oläsz lap a NATO átszervezésére vonatkozó javaslatot „igazi bombának" nevezi. Az AFP nyugat-európai tudósítói­nak jelentése szerinKde Gaulle ja­vaslatait a szoros politikai együtt­működésre fenntartásokkal .fogad­ják. A ÍHumanité keddi számában hangsúlyozza, hogy de Gaulle politi­kája ellenkezik az ország érdekei­vel, ami pedig Algériát illeti — ál­lapítja meg a lap - de Gaulle egyet­len lépést sem tett a béke érdeké­ben. Az USA háborús politikájának újabb leleplezése AZ AMERIKAI TITKOS SZOLGÁLAT VOLT ALKALMA­ZOTTAINAK MOSZKVAI SAJTÓÉRTEKEZLETE Moszkva (TASZSZ) - Bernon Michel és William Martin az USA titkosszolgálatának alkalmazottai keddi moszkvai sajtóértekez­letükön szovjet és külföldi újságíróknak arról nyilatkoztak, mi kész­tette őket az Egyesült Államok elhagyására. Michel és Martin^Ihatá­rozták, hogy hátat fordítanak az USÁ-nak és politikai okokból*mene­dékjogot kérnek a szovjet kormánytól. A szovjet kormány eleget tett kérelmüknek. Michel felolvasta azt az angol nyelvű nyilatkozatot, melyet Martin­nal együtt Maryland állam Laurel városában a „State Bank of Laurel" 174. számú széfjében Bernon F. Mi­chel névre elhelyeztek. Ez a nyilat­kozat megmagyarázza, mi késztet­te őket az Egyesült Államok el­hagyására. Az okmány fényképmá­solatát magukkal hozták a Szovjet­unióba. Megállapítják, hogy az állambiz­tonsági ügynökségben kifejtett tevé­kenységüknek mindjárt a kezdetén (1957-ben) meggyőződtek róla, hogy az Egyesült Államok kormánya ha­mis nyilatkozatokat tesz politikájá­nak igazolására, valamint más álla­mok cselekményeinek elítélésére. Michel megjegyzi, hogy „az USA kormánya néha titkos pénzösszege­ket és eszközöket használ egyes kormányok megdöntésére, ha úgy véli, hogy e kormányok nem barát­ságosak az Egyesült Államokhoz." Ez arról győzte meg őket, hogy az Egyesült Államok kormánya nem vá­logat az eszközökben, bár a Szov­jetunió, kormányát vádolja ezzel. Az állambiztonsági ügynökség volt al­kalmazottai megállapítják, hogy az U-2 repülőgép közelmúltban lejátszódott in­cidensének semmi köze sincs elhatározá­sukhoz, hogy elhagyják az Egyesült Ál­lamokat, „mert már egy évvel ezelőtt erre az elhatározásra jutottak." Michelt és Martint azonkívül, hogy csa­lódtak és aggódtak az USA bizonyos lé­pései miatt, más öT<ok is késztették arra, hogy a Szovjetunióba távozzanak. „Úgy véljük, hogy itt társadalmi téren jobban érezhetjük magunkat, hogy Inkább dolgozhatunk szakmánkban. Reméljük, hogy a Szovjetunióban tu­dományos munkát végezhetünk és úgy véljük, tudományos kutatást végezve nem kell majd attól tartanunk, hogy ezzel másoknak gazdasági kárt okozunk." Mindketten megállapítotok, hogy az USA-ban egyesek a kommunizmus ell»n­felel és a Szovjetunió elleni „megelőző háború" mellett kardoskodnak, ugyanak­kor megállapították, hogy ilyen háború „a legjobb esetben a civilizáció temető­je lenne. Az USA titkos szolgálatának volt al­kalmazottai megállapítják, hogy az Egye­stilt Államokban hátrahagyott nyilatko­zatukat „legkisebb részletében se tanács­kozták meg előre a Szovjetunió kormá­nyával." Ezután William Martin nyilatkozott ma­ga és Michel nevében. ' . Közölte, hogy az amerikai hivatalok nem hozták nyilvánosságra az USA-ban hátrahagyott nyilatkozatukat, bár mind­ketten azt óhajtották, hogy a közvéle­mény tudomást szerezzen róla. ,,Fzt csak azzal magyarázhatjuk, hogy az Eisenho­wer—Nixon-kormány nem akarja, hogy az amerikai nép megismerje politikájuk egyes szempontjait." A két amerikait felháborította az amerikai kormánynak az a módsze­re, hogy titkos jelentéseket sze­reznek és azokat megfejtik. Nem ér­tenek egyet azzal sem, hogy az Egyesült Államok kormánya oly messzire ment, hogy szövetségesei alkalmazottainak soraiból is ügynö­köket kezdett toborozni. Martin és Michel ezután rámutat­tak a Szovjetunió ellen irányuló megelőző háború esztelenségére és megemlítették Thomas Power tábor­noknak, az amerikai légierők pa­rancsnokának, Goldvvater szenátor­nak, valamint Nixon alelnöknek azo­kat a kijelentéseit, amelyekkel a Szovjetunió légiterébe tervezett be­törések politikáját próbálták igazol­ni. Martin és Michel megjegyezték, hogy az amerikai repülőgépek nem csupán a legutóbbi négy év folya­mán végeztek felderítő utakat a kommunista országok határai men­tén és területe fölött. Az 1952-54. években is végeztek ilyen kémuta­kat, „amikor az USA haditengerésze­ti erőinek kamiszejai lehallgató rá­dióállomásán, Jokohania (Japán) kö­zelében szolgáltunk". Az USA katonai repülőgépeinek a kínai és a szovjet távol-keleti ha­tárok mentén tett minden egyes re­pülőútja előtt rendkívül titkos jel­legű táviratot küldtek Kamiszejába és más hasonló állomásokra, meg­adván a repülés időpontját és út­vonalát. A repülőutak során szer­zett adatokat az állambiztonsági ügynökséghez továbbították. Miután Michel és Martin átmentek a? állambiztonsági ügynökség szolgálatába, bizonyos ország légiterébe való behato­lással kapcsolatos további légi kémkedési módszerről szereztek tudomást. „Ezeket az »EIint« — elektrokémkedés elnevezés alatt ismert műveleteket a Szovjetunió és más országok radarberendezései kö­zelségében végrehajtott berepülések se­gítségével végzik. így szereznek adato­kat a radarállomások sugárzásának fizi­kai lehetőségeiről." Ezeket az adatokat a radar-védelem gyöngítésére szolgáló eszközök leleple­zésére használják fel, például a szovjet határok közelében levő amerikai támasz­pontok „letompító" állomásainak felhasz­nálásával. Martin részleteket közölt az S-130 min­tájú amerikai repülőgép útjáról. A re­pülőgép 1958. augusztusiban Törökország felől átrepülte a szovjet határt és be­hatolt Örményország légiterébe. Az ál­lambiztonsági ügynökség egyik magas­rangú munkatársa elmondta William Mar­tinnak, hogy „az S-130 repülőgépen elekt­ronikai szakemberek utaztak és a gépben kiílönleges berendezés volt a szovjet rá­diólokációs állomások jelzéseinek kia t4­volságú vételére. Az Illető még meg­jegyezte, hogy a szovjet-török határt szándékosan "sértették meg, hogy beha­toljanak arra a vidékre, ahol a szovjet rádiólokációs állomások vannak." Michel és Martin részleteket kö­zöltek az állambiztonsági ügynökség tevékenységéből. A szervezet tóvösz­szeköttetési kémkedésre specializá­lódik és a hadügyminisztériumnak a különleges műveletek hivatala alá tartozó félig önálló szerveként mű­ködik. Az egyik fő, ha nem a leg­főbb szerepet tölti be az Egyesült Államok különféle _ kémszervezetei között. Az állambizonsági ügynökség kö­rülbelül 10 ezer alkalmazottat fog­lalkoztat John A. Samford repülő­altábornagy vezetésével. Csupán az efajta központi intézmények fenn­tartására évente kb. száz millió dol­lárt fordítanak. Az állambiztonsági ügynökség központi intézményének épületében sok elektronikus számo­lógépet helyeztek el. A lehallgató állomások hálózata, amelyen keresztül kémhlreket kap az állambiztonsági ügynökség, az egész világot behálózza. Több mint 2 ezer JekalJfletp központja van, amelyekben 8 ezer katonai szakem­ber működik. Ezenkívül sokan a távírón küldött jelentéseket veszik át. Néhány kisebb lehallgató alaku­latuk van hajókon és repülőgépeken, de a fő tevékenység az USA külföldi támaszpontjainak katonai rádióállo­másain összpontosul. A lehallgató állomások hálózatá­nak fenntartása évente mintegy 380 millió dollárba kerül. Mint Martin és Michel közölte, négy főigazgatóság szerepel az állambiz­tonsági ügynökség központi intéze­tei között. Az operatív igazgatóság­nak szakosztályai vannak, melyek el­sősorban is a Szovjetunió kormányá­nak rejtjelrendszeieit és a Szov­jetunió területén használt titkos írást, az ázsiai szocialista országok kódexeit és rejtjelrendszerét, vala­mint az / USA szövetségesei és a semleges országok kódexeit és rejtjelrendszereit fürkészik. Az USA állambiztonsági ügynök­ségének különcsoportja van Egyesült Királyság csoportja elnevezéssel, me­lyet angol állampolgárok alkotnak. Az Egyesült Államok Anglián kívül e téren Kanadával is nagyon szoros együttműködést folytat. Michel és Martin továbbá kijelentették, hogy a szovjet állampolgárság megadása és az orosz nyelv elsajátításában való segítség iránti kérelmüknek eleget tet­tek. A szovjet kormány felajánlotta, hogy válasszák ki a helyet, ahol élni akarnak, lehetővé tette tanulmányaik folytatását és segített nekik elhelyezkedni a matemati­ka terén. Martin elmondotta, hogy ugyanolyan fizetésük lesz mint az USÁ-ban. Az újságírók kérdésére William Mar­tin közölte, hogy az USA megfejti Tö­rökország, Franciaország, Olaszország, Ju­goszlávia, Uruguay, Indonézia és az Egye­sült Arab Köztársaság titkos írását. Ez a felsorolás eléggé világos képet ad az USA állambiztonsági ügynöksége tevé­kenységének erről a részéről. Az egyik amerikai újságíró az iránt érdeklődött, mit tud Martin az USA ellen irányuló szovjet kém­kedésről. „Ügy tudom, a Szovjetunió nem végez felderítő berepüléseket, mint az Egyesült Államok" — mondotta és az amerikai repülőgépek beha­tolásait különösen veszélyeseknek és provokatívaknak tartja. Michel és Martin elmondották, hogy mint matematikusok az elekt­ronikus számológépek segítségével rejtjelezéssel kapcsolatos' munkát végeztek az USA állambiztonsági ügynöksége számára. Arra a kérdésre, mivel foglalkoz­nak most, azt válaszolták, hogy oro­szul tanulnak és egyetemi munkára készülnek. JJJ SZŐ 3 * 1960- szeptember 8.

Next

/
Thumbnails
Contents