Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-30 / 272. szám, péntek

Az ENSZ-közgyűlés folytatja tárgyalását Az ENSZ közgyűlése szerdán folytatta az általános vitát. A délelőtti ülést Bo­land, a közgyűlés elnöke időszámításunk szerint 15,50-kor nyitotta meg. A délelőtti ülésen elsőnek tlaedo, Uru­guay képviselője szólalt fel. Hangsúlyoz­ta a nemzetközi feszültség enyhülésének fontosságát és rámutatott, hogy a kis országok békét és nemcsak ideiglenes fegyverszünetet akarnak. Javasolta, hogy mindaddig ne napolják el a közgyűlést, míg meg nem valósította békefeladatát. Az uruguayi küldött beszélt a gazda­ságilag elmaradott országok gazdasági és műszaki megsegítésének fontosságáról, majd a latin-amerikai helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy a latin-amerikai or­szágok határozottan visszautasítanak minden beavatkozást. Ezután a dán küldött szólalt fel, aki hosszasan foglalkozott a leszereléssel, de a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó moz­zanatait helyezte előtérbe. Támogatta Eisenhower elnöknek és más nyugati ve­zetőknek a nemzetközi ellenőrzésre tett javaslatait és kormánya nevében felaján­lotta, hogy „kölcsönösen kiegyensúlyo­zott ellenőrzési rendszer keretében ve­gyék igénybe Grönland területét a nem­zetközi felügyelet megvalósításához." A dán küldött javasolta, hogy katonai és tudományos szakértők egy csoportját bízzák meg azoknak a javaslatoknak ki­dolgozásával, amelyek „a fokozatos és megfelelően ellenőrzött leszerelés rend­szabályaira vonatkoznak". Hangoztatta, a közgyűlés feladata egy olyan szerv meg­teremtése, amely az említett szakértők munkájának megkezdése előtt létrehozná a megállapodást a szükséges politikai elvekben, lényegében tehát biztosítaná a genfi tizes bizottság tárgyalásainak foly­tatását. A dán küldött javasolta a Kínai Nép­köztársaság felvételét az ENSZ-be, a nukleáris fegyverkísérletek betiltását, va­lamint a Biztonsági Tanács és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának kibő­vítését. A kongói helyzettel foglalkozva a dán küldött fenntartás nélkül támogatta Hammarskjöld magatartását. SZENEGÁL ÉS MALI AZ ENSZ TAGJA Boland elnök ezután előterjesztette Szenegál és Mali Köztársaság felvételi kérelmét. A Szenegál Köztársaságot lelkes taps közepette felvették az ENSZ-be. A pro­tokollfőnök ezután a kijelölt helyre ve­zette a szenegáli küldöttet. A Mali Köztársaságot szintén nagy ová­cióval vették fel és küldöttségét újabb tapsvihar közepette vezették helyére. Az elnök a plénum nevében gratulált az új tagoknak. Franciaország, Tunézia, Ceylon, Afga­nisztán, Panama, Nigéria, Ghana, India, Libéria, Guinea és Ethiópia küldöttei ez­után rövid beszédben üdvözölték az új tagokat. Saonogdl 6c Mali fptvŕtelével az ENSZ tagállamainak száma 96-ról 98-ra emel­kedett. A szocialista államok nevében a román küldött is üdvözlő beszédet mondott. Rámutatott az ENSZ tekintélyének és egyetemességének újabb növekedésére. További új tagokat vettek fel a világ­fejlődésnek abban a történelmi szaka­szában, melyben eltűnnek a gyarmati rendszer utolsó maradványai és csöke­vényei. A román küldött hangoztatta, hogy a szocialista országok baráti kap­csolatokat óhajtanak felvenni az új ENSZ-tagokkal. A két tagállam küldöttei megköszön­ték a lelkes üdvözlést. * A délutáni ülés első szónoka a pana­mai küldött volt, aki a kis államok ENSZ szerepével foglalkozott. Szerinte legye­nek a kis államok közvetítők a két tömb között. Nagyobb gazdasági segítséget követelt a latin-amerikai országoknak, . főként az USÁ részéről, és felszólította a nagyha­talmakat, gyorsítsák meg a leszerelési tárgyalásokat és tegyék lehetővé, hogy a megtakarított összegekből ENSZ-segít­ségnyújtási alapot létesítsenek. Hangoz­tatta, váljék a békés együttélés a nem­zetközi kapcsolatok alapelvévé. Az elnök ezután az olasz küldöttnek adta át a szót. Segni olasz külügyminisz­ter üdvözölte az új ENSZ-tagokat. A kongói kérdésben dicsérte az ENSZ főtitkárának „hatásos tevékenységét". Ezzel kapcsolatban ellenezte az ENSZ titkárságának egyenlő földrajzi képvise­letére tett javaslatokat. Olaszország nem tartja indokoltnak a 'titkárság összetéte­lének megváltoztatását, mivel Segni sze­rint megfelel a mai követelményeknek. Az eiőtte felszólalók többségétől elté­rően kijelentette, hogy az USA bebizo­nyította „méltó az ENSZ vendéglátójának tisztségére". Beszéde további részében Segni pozitív erőfeszítésként igyekezett beállítani a nyugati hatalmak szabotálá­sát a leszerelés kérdésében. Segni sejttette, hogy Olaszország szí­vesebben látja a dél-tiroli Alto Adija terület problémájának közvetlen olasz­osztrák tárgyalás útján, mint az ENSZ tárgyalása útján való megoldását. Utána Naim kán, afgán miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter lépett a szónoki emelvényre. Hangoztatta, hcigy a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak megtagadása megakadályozza, hogy az ENSZ valóban világszervezetté váljék. TODOR ZSIVKOV: Tovább kell fejleszteni a békés együttélés elveit A szerdai ülésen Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a bolgár küldött­ség vezetője beszédében hangoztatta, hogy a Bolgár Népköztársaság és kor­mánya rendületlenül a béke, valamint a különböző gazdasági és társadalmi rend­szerű államok békés együttélésének po­litikáját folytatja. „E téren rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a Balkán­államokkal fenntartott kapcsolatainknak és fáradhatatlanul a balkáni béke meg­szilárdítására törekszünk." Zsivkov elvtárs hangoztatta, hogy a bolgár kormány támogatta a Balkán-ál­lamok viszonyának javítására tett javas­latokat és megemlítette a bolgár kor­mány által javasolt intézkedéseket. Ezek közé az intézkedések közé tartozik pél­dául a Balkán-államok közötti megnem­támadási egyezmény megkötése, a Bal­kán-államok fegyveres erői létszámának a határvédelemhez szükséges mennyiség­re csökkentéséről szóló egyezményre, stb. tett javaslat. Ezenkívül közös vízi­erőművek és általános balkáni jelentő­ségű erőmüvek építése, a Balkán továb­bi kincseinek és erőforrásainak teljes ki­használása, ipari, mezőgazdasági és egyéb kiállítások kölcsönös szervezése, parla­menti, kulturális, sport- és egyéb kül­döttségek kiküldése, a turista mozgalom fejlesztése a Balkán-államokban. A balkáni helyzettel foglalkozva Zsiv­kov rámutatott, a bolgár kormány egész tevékenysége arra irányul, hogy a Balkán és az Adriai-tenger térsége atom- és rakétafegyverektől mentes övezet le­gyen. Kormányunk mindenkor kész bár­milyen javaslatot megvitatni és támo­gatni, ha az az egész Balkán fejlődése érdekében megértésre, jószomszédsági együttműködésre és a békére irányul. A bolgár küldöttség vezetője különös nyomatékkal fordult Görögország és Tö­rökország kormányához és felszólította őket, tegyenek meg mindent, hogy a Bal­kánt, „Európa puskaporos hordóját" kö­zös erővel békés területté változtassák. Napjainkban a legfontosabb követelmény, hogy semmi esetre se adjuk fel azokat a pozíciókat, amelyeket a békés együtt­élés politikája már meghódított. Á bé­kés együttélés elveit erősíteni kell és tovább kell fejleszteni. Todor Zsivkov, a nemzetközi helyzet feszültségének és a világbéke veszélyezte­tésének forrását a megoldatlan nemzet­közi kérdésekben, köztük a legfontosabb kérdésben, a német kérdésben látja. Ki­jelentette, hogy a bolgár kormány tá­mogatja a német békeszerződés gyors megkötésének javaslatát. Todor Zsivkov ezután a második elintézetlen nemzet­közi kérdéssel, a koreai kérdéssel fog­lalkozott és kijelentette, hogy a bolgár kormány — a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormányjavaslata alap­ján — támogatja Észak- és Dél-Korea államszövetségének javaslatát. A bolgár küldöttség vezetője a továb­biakban a gyarmati rendszer felszámo­lásával foglalkôzott. Ez korunk egyik leg­időszerűbb kérdése, melynek megoldá­sáért. minden állam és minden kormány felelős. Todor Zsivkov bírálta azt az elméletet, hogy a gyarmaturalom „megjavult" és hangoztatta, hogy a mai gyarmatosítók sem adták fel a fosztogatás és elnyo­más régi barbár módszereit és eszközeit. Ezt bizonyítja a kongói agresszió, a hat éve tartó váres algériai háború, a kelet­afrikai országokban uralkodó rendőrter­ror, a Délafrikai Unió fajgyűlölő kor­mányának garázdálkodása, Angola és Mo­zambique portugál gyarmatokon indított kegyetlen terror, valamint a Kuba, In­donézia és Laosz elleni összeesküvés. Zsivkov a továbbiakban a felszabaduló népek megsegítésével foglalkozva kije­lentette: igazságos és törvényes, hogy az ENSZ megkövetelje: az eddigi fej­lett gyarmattartó államok összeharácsolt gazdagságuknak legalább egy részét for­dítsák az új államok kulturális megsegí­tésére, s legalább a legelemibb feltéte­leket teremtsék meg az új államok la­kosságának életére. Zsivkov ' a továbbiakban említést tett a katonai és politikai tömbök és szer­vezetek veszélyes tevékenységéről, mely­lyel elnyomni igyekeznek a leigázott né­pek nemzeti felszabadító harcát, hogy örök időkre meghosszabbítsák rabságu­kat. Nem titok, hogy egyes nemrégen felszabadult országokat bevontak e ka­tonai és politikai csoportosulásokba, és azok lényegében újra elvesztették füg­getlenségüket. „Hangoztatom: a gyarmat­uralom teljes felszámolásáról van szó, nem pedig egyik formájának a másikkal való helyettesítéséről, amint a gyarma­tosítók szeretnék. Todor Zsivkov beszéde további részé­ben elítélte a leszerelési tizes bizottság nyugati tárgyaló feleinek magatartását, majd hangoztatta, hogy a bolgár kor­mány és nép teljes mértékben támogat­ja a szovjet leszerelési javaslatokat. Beszéde végén felszólította a küldötte­ket, a világ kormányait, politikusait és közéleti tényezőit, tegyenek meg min­dent, hogy teljesüljön a népek reménye és békevagya. SZÁMOS AFRIKAI és egyéb ten­geren túli ország történelmébe egy­szer majd aranybetűkkel írják be az 1960-as esztendőt. Négy ragyogó számjegy fogja hirdetni nem egy nemzet évszázados felszabadulási vágyálmának teljesülését. Mert eb­ben az évben az eddiginél még se­besebben hömpölyög az az áradat, amely — akárcsak Herkules Augiasz istállóját — egyre-másra megtisz­títja a gyarmati államokat az or­szágbitorlóktól. A nyugati gyarmato­sítók végre ráeszmélnek, hogy az idő kerekét nem lehet visszafordíta­ni, nem lehet a végtelenségig idegen népek verejtékéből tollasodni. A ba­sáskodás sötét korszaka fölött egy­szerűen elszállt az idő. Ne gondoljuk azonban, hogy a gyarmatosító hatalmaknak nagylelkű gesztusként feltüntetett kényszerű kivonulása után azonnal paradicso­mi állapotok köszöntenek be a fel­szabadult országokban. A máról hol­napra megváltozott helyzet szinte leküzdhetetlen akadályok és megold­hatatlan feladatok elé állítja az ifjú nemzeteket, amelyeknek jóformán a semmiből kell hazájukat felépíteniük Amint Hitler visszavonulása során kíméletlenül felperzselte az általa bi­torolt területeket, úgy a nyugati nép­nyúzók „búcsúzóul" a legszíveseb­ben még a szemük fehérjét is kilop­nák a kiuzsorázott bennszülötteknek. És jóllehet útilaput kötöttek talpuk­ra, továbbra is azon spekulálnak, mi­lyen ürügy alatt lehetne még vissza maradni egy hónapig, egy hétig ... vagy csak egy napig, mit lehetne még elemelni, elmozdítani, ami nin­csen elég erősen „odaszegezve", vagy i— mit lehetne még tönkretenni? A gazdaságilag fejletlen vagy gyengén fejlett népeknek ezen vál­ságos órájában mindig megjelenik ' egy, ma már világszerte ismert or­vos, aki szakavatott kézzel nemcsak első segélyben részesíti a magára hagyott, csüggedő beteget, hanem talpra is állítja — tiszteletdíjnak csúfolt baksis-lesés nélkül. Amely népről lehull a bilincs, annak zsib­badt tagjait újra feléleszti és haté­kony gazdasági „vérátömlesztéssel" visszaadja az életnek. Pt világ legfiatalabb nagyhatalma fenntartás nélkül teljesíti immár évek óta fennálló gazdasági szerző­déseiben vállalt kötelezettségeit In­diával, az Egyesült Arab Köztársa­Szovjet segítség — a válság órájában sággal, Afganisztánnal, Indonéziával, Burmával, Ceylonnal, Jemennel, újab­ban pedig Etiópiával, Kubával és más államokkal szemben, amelyek a füg­getlen fejlődés útjára léptek. A tő­kés hatalmakkal ellentétben a Szov­jetunió egyetlen nemzetre sem kényszeríti rá saját doktrínáit, nem köti ki azok államformájának vagy társadalmi rendjének megváltozta­tását és nem tűzdeli tele hazájuk földjét rakétatámaszpontokkal. — Ál­talában két és félszázalékos ka­mat mellet, tehát nyerészkedés nél­kül, tizenkét évi időtartamra nyújt­ja kedvezményes beruházási hiteleit. Az adós állam további előnye abban rejlik, hogy hagyományos árucikkei­vel, azaz saját termékeivel törleszt­heti tartozását devizanehézségek nélkül. Jellemző egyúttal a Szovjet­unióra, hogy éppen azon gazdasági ágazatok fellendítését támogatja az elmaradott országokban, amelyekre azoknak népgazdasági és közvetve politikai függetlenségük megóvása érdekében legnagyobb szükségük van. Példa erre a bhilai kohómű, Ázsia legnagyobb ilyen jellegű alkotása, amely vagy két- és félmillió tonna acélt fog termelni tervezett kibőví­tése után. Ugyancsak Indiában ne­hézgépipari és bányafelszerelési gyár épül szovjet segítséggel, s megkez­dik egy nyersolajfinomító, több szén­feldolgozó-üzem és villanytelep, va­lamint egy optikai üveggyár, korsze­rű gyógyszergyárak és egyéb üzemek építését. A szovjet gazdasági és technikai együttműködésből a fiatal Guineai Köztársaság is kiveszi részét, ahol cementgyárat, fűrészüzemet, konzerv­gyárat, bőr- és cipőipari kombiná­tot, kőolajraktárt, hűtőüzemeket és gyémántlelőhelyek kiaknázásához szükséges berendezéseket létesíte­nek. Ugyanott sor kerül rizstermelő és kísérleti tejfeldolgozó mintagaz­daságok .szervezésére, politechnikai főiskola alapítására, új stadion épí­tésére, valamint repülőterek korsze­rűsítésére. Száznál is több azon létesítmények száma, amelyeket a szovjet szerve­zetek az Egyesült Arab Köztársaság­ban építenek, például hat kohómű­vet, hat gépgyárat, tizenkét kőolaj­és vegyi ipari üzemet, egy hajógyá­rat és számos öntözőberendezést. De mindezeknél nagyobb jelentőségűek a híres asszuáni gát felépítésére irányuló munkálatok a Nílus folyón. Befejezésükkel ugyanis egyharma­dával növekszik majd Egyiptom ön­tözött vetésterülete, több mint két­millió kilowatt teljesítőképességű vízierőmü létesül és megszűnik az árvízveszedelem. Köztudomású, hogy a sokat vitatott asszuáni duzzasz­tógát felépítését Amerika saját ajánlata ellenére később megtagad­ta, mert Egyiptom népe jogosan visszautasította az Egyesült Államok politikai feltételeit. A Szovjetunió azonban ebben az esetben is helytállott: önzetlen mó­don segédkezet nyújtott a fiatal arab államnak feltételek, kikötések és po­litikai nyomás nélkül. Éppen ez a leglényegesebb különbség a nyugati és keleti segítség között! Továbbá: a kapitalista cégek, ha építenek is üzemeket a kevésbé fejlett orszá­gokban, műszaki ismereteiket nem bocsátják más népek rendelkezésé­re, sőt igényt tartanak az új léte­sítmények igazgatására, részvény­társaságokat faragnak belőlük és ré­szesedést követelnek a nyereségből. A szovjet munkások, mérnökök és tervezők ezzel szemben készségesen beavatják színes bőrű kartársaikat mesterségük titkaiba, maga a Szov­jetunió pedig sem igazgatói széket, sem részvényeket nem követel az általa létesített vállalatokban. A Ke­let és a Nyugat segítsége között tehát annyira kirívó a különbség, hogy a tőkés hatalmak is rádöbben­tek már, miszerint gyarmati ural­muknak végleg befellegzett. De ha az imperialista körökben valami kétely mégis fennmaradt volna az iránt, hogy a gyarmatosí­tás, a népek nyílt és közvetlen le­igázásának, kifosztásának ideje vég­leg lejárt, úgy az elmúlt napokban olyan fórumon és a világ érdeklő­désének olyan reflektorfényében történt történelmi utalás a megvál­tozott viszonyokra és körülmények­re, hogy az elől még a legmegátal­kodottabb gyarmati politikus sem zárkózhatik el. Hruscsov elvtársnak, majd Novotný elvtársnak az ENSZ világfórumán elhangzott beszédeire utalunk, amelyekben el nem sik­kasztható, le nem tagadható módon utaltak „századunk gyalázatára", a gyarmati rendszernek még mindig a föld jelentős részén fennálló marad­ványaira. Tényleg, még a legmegátalkodot­tabb imperialista is láthatja, hogy ütött a nyílt gyarmati kizsákmányo­lás végórája. Ezért most — e folya­mat késleltetése mellett — fő tö­rekvésük arra irányul, hogy a volt gyarmati területeken, más formá­ban, de átmentsék a tőkés kizsák­mányolás lényegét. E célra felhasz­nálják a volt gyarmati területek leg­tehetősebb köreiből regrútálódott, sokszor európai és amerikai egyházi egyetemeken nevelődött új értelmi­séget és abból a profit egy csekély részének átengedésével nemzet- és hazaáruló komprádor burzsoáziát igyekeznek nevelni. Látjuk ezt a fo­lyamatot Kongóban, ahol a belgiumi katolikus egyetemeken nevelt ér­telmiség egy része tölti be ezt a gyászos szerepet. Az imperialisták ugyanakkor má­sik mentsvárukká kizsákmányoló pozícióik fenntartásában magát az ENSZ intézményét akarják kiépíte­ni. Világosan látjuk - ugyancsak Kongóban — ezeket a mesterkedé­seket, hiszen azokat a szovjet kül­politika, de maga Hruscsov elvtárs is a világ politikai fórumán tartott emlékezetes beszédében mindenki számára érthető módon leleplezte. Nem kétséges, hogy ezek a leg­újabb taktikai fogások és eszközök előbb-utóbb szintén lejáratják ma­gukat. A világ közvéleményének ma már olyan túlnyomó része követeli a gyarmati rendszer minden formájá­nak egyszer és mindenkorra való felszámolását, hogy azon sem a Ka­szavubuk, sempedig a Hammarskjöl­dök változtatni nem tudnak. K. E. r-v-: --TCttrawy« /:v*-.v. .. ... . A Moravská Klinica-i szövetkezetben is folyik a burgonya betakarítása. F. Nesvadba felvételén Oldŕich Pacek traktorista és Ludvik Malý a burgo­nya kiszántása közben. * 1952-BEN INDULT MEG A MUNKA a népművelési otthonokban. Azóta nagy fejlődést értünk el. Ez év jú­niusában már 247 népművelési ház, 10 966 kisebb népművelési otthon és 269 szövetkezeti klub működött. A népművelési intézmények előadásait 41 millió 600 ezer látogató tekintet­te meg. * ANGLIA első alkoholelvonó klinikája Hudersfieldben nyílik meg. A kezelés in­gyenes és titkos. A klinika j alán semmi­féle tábla sem hirdeti az intézmény ren• deltetését. A római nemzeti filmintézetben most dolgozzák fel azt az anyagot, amelyet a filmszakma 120 dolgozója az olimpiai já­tékok idején készített. A film főrendezője Romolo Marcellini. 20 MOZIBAN VETÍTIK A SZOV­JETUNIÓBAN a Šumava királya cí­mű csehszlovák filmet. Moszkvában már második hete, játsszák a filmet, de a nézők érdeklődése még nem csökkent. A VILÁG ÖSSZES VÁROSAI KÖZÜL a japán fővárosban leggyakoribbak a tüzesetek. Áz 1960-as év első felére vo­natkozó adatokból kitűnik, hogy Tokióban — amely ez év február 1. óta hivata­losan is a világ legnagyobb városa — minden 45 percben jelentős méretű tűz üt ki. Az idei nyári évad alatt 65 000 ember kereste fel Vyšné Ružbachy fürdőhelyet. TÖBB MINT 300 EZER TURISTA kereste fel az idén Morvaország ter­mészeti szépségeit. A látogatók kö­zött 40 ezer külföldi volt. LOUISIANA ÁLLAM PARLAMENTJE megvonta a szociális segélyt az anyáktól. Hatezer anya és 23 000 gyermek két hó­napja nem kap támogatást, a legtöbbjük — főként színesek — képtelen tejet és kenyeret vásárolni. Ez év eleje óta 111 000 kilogramm vas­hulladékot gyűjtöttek a Košicei Építészeti Vállalat dolgozói. KÜLÖNLEGES MÓDSZERREL TÁ­ROLJÁK A BORT Japánban. 15 cm átmérőjű, egy méter hosszú rúd­alakban fagyasztják és centiméterre mérik. SZERDA ÓTA TÁRGYALNAK PRÁGÁ­BAN az élelmiszeripar dolgozói az ipar• ág további technikai fejlesztéséről. A volt medzilaborcei járás területén farkasok garázdálkodnak, amelyek már két embert, 41 tehenet és 3 lovat meg­martak. A napok'ban hatjóvadászatokat rendeznek a farkasokra. FILMSZÍNÉSZ LESZ RAFER JOHN­SON kétszeres olimpiai bajnok, a tíztusa amerikai győztese. Első film­jében egy búr háborúban játszódó történet főszerepét alakítja. A ROMÁNIAI CUKORGYÁRAK TELJES ÜTEMBEN DOLGOZNAK. Az idei cukor­kampány keretében már eddig több mint 27 ezer tonna cukrot gyártottak terven felül. Vasárnap nyílt meg a bratislavai Városi Galériában az ifjú képzőművészek kiállí­tása. FELBOCSÁTOTTÁK SVÉDORSZÁG­BAN az első, rádióműszerekkel fel­szerelt űrkutató-léggömböt, amelyet 47 ezer méter magasságból ejtő­ernyő segítségével visszajuttattak a Földre. 34 ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA, 66 zenei-, színházi- és filmiskola működik már Kínában. 70 000 néző tekintette meg az idén az első ízben megrendezett luhačovicei kultúrnyár rendezvényeit. AZ 1960-AS MEZŐGAZDASÁGI KI­ÁLLÍTÁST České Budéjovicén 160 ezer látogató, ezenkívül 19 külföl­di küldöttség kereste fel. A kiállí­tást e napokban bezárták, területe azonban továbbra is mezőgazdasági kiállítási célokra fog szolgálni. A SZÖVETKEZETI ES MAGÁNÉPlTKE­ZÉSEKEN KÍVÜL 160 ezer lakóhelységet építenek fel Lengyelországban az 1961­es évben az Építésügyi Minisztérium ter* vei szerint. Több mint 425 köbméter fát takarítottak meg a šumperki faipari üzemben a hul­ladék jobb felhasználásával. - Ifii Si ' ' V ' . > *<iíV­SÉ. ''•AwwST X J Ť J SZÓ 4 * 1960. szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents