Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-26 / 268. szám, hétfő

A ehrudími kovácsok, akiknek gyárt­mányait az egész világon ismerik — a napokban ünneplik üzemük fennállásának 105. évfordulóját. Ebből az alkalomból a régi üzemben kiállítást rendeztek, me­lyen részt vett a déőíni gépgyár is. Ké­pünkön a déčíniek gyártmánya — az AVH 1522 jelzésű paletizációs kocsi lát­ható. (J. Sládek — ČTK — felv.) Hagyományos szüreti ünnepség Modrában (ČTK) Vasárnap, szeptember 25-én , köztársaságunk legnagyobb bortermő vidékén, a Kis-Kárpátokban tartott hagyományos szüreti ünnepségek Modrában érték el tetőfokukat. Bra­tislava-vidék, valamint a morvaor­szági és csehországi bortermelő köz­ségek lakosainak részvételével a szü­reti ünnepség már pénteken meg­kezdődött. Az ünnepség tetőfokát Modra város, valamint a Bratislava­vidéki járás lakosainak manifesztá­ciójában érte el. Az ünnepi gyűlésen František Dvorský, az SZLKP kerü­leti bizottságának vezető titkára mondott beszédet. Az ünnepélyesen feldíszített emel­vény előtt — amelyen helyet foglalt Jozef Kríž, az SZLKP KB titkára és Alexander Dubček, az SZLKP KB iro­dájának póttagja, az SZLKP kerületi bizottsága irodájának küldöttsége, František Dvorský, a kerületi bizott­ság vezető titkárának vezetésével, Štefan Brenčič, a Nyugatszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, az SZLKP járási bizottságának, a JNB-nek képviselői és más vendégek, — festői szüreti menet vonult el. A szüreti ünnepség gazdag kultu­rális és sportműsorral folytatódott. Kapuzárás Brnóban (Folytatás az 1 oldalról) ausztriai Bad Ausseeban tartották meg a hatnapos versenyt, amelyet méltán tartanak a motorkerékpár­sport nem hivatalos világbajnokságá­nak. A csehszlovákiai motorkerékpár­ipar a legnagyobb a világon és a Motokov külkereskedelmi vállalat exportálja a legtöbb motorkerékpárt a földtekén. Százhúsz állam tartozik a Motokov vevői közé és a legjelen­tősebb éppen a Szovjetunió. A csehszlovákiai motorkerékpár-Ipar a brnói nemzetközi vásár alkalmával az idén is elmélyítette vezető pozícióját a vilá­gon. Oj modelljei, a 100 köbcentiméteres CZ, amelyet az Idei hatnapos versenyen is átlitö sikerrel használtak, és a 175 em3-es CZ egyaránt a világ legkedvel­tebb motorkerékpárjai közé tartoznak. A Technoexport 1958—1961 között ösz­szesen 8 cementgyári berendezést szállít a népi Kínának. E gyárak egyik fontos része — a korszerű fémőrlő malomberen­dezés — látható volt a brnói vásáron is. Ez volt az idén a legnagyobb terjedelmű kiállított tárgy Brnóban. 40 államból több mint 400 újságíró lá­togatta meg a brnói vásárt. A vásáron jelenlevő hazai újságírók számát több mint ezerre teszik. Nem is csoda, hogy a brnói vásár annyira népszerű az új­ságírók körében. A vásár területét sze­gélyező Hlinky nevű kies fasoron 3 volt főúuri palotát alakítottak át mintaszerűen a bel- és külföldi újságírók számára. A kitett emlékkönyv számos bejegyzése és a külföldi lapok igen sok beszámolója a brnói vásárról azt bizonyltja, hogy jó befektetés volt a 7. nagyhatalom, a sajtó dolgozóinak elhelyezése. 32 millió koronáért adtak el a brnói vásáron szövetkezeteknek mezőgazdasági gépeket az Agrotechna útján. Egyedül pénteken 7 millió koronáért vettek a szövetkezetek legkorszerűbb gépfelszere­lést, Ez a siker részben annak köszönhe­tő, hogy a mezőgazdasági gépeket igen ügyesen, rendszerint működés közben mutatták be a vásár szabad területén. Sz. L. Á SZOVJET SZAKEMBEREK egy I speciális gépet szerkesztettek, amely ! lehetővé teszi a hús keménységének ( vizsgálását. Egy kis darab húst két J acéllap közé tesznek, amelyeknek a i felülete az ember fogaihoz hasonlók. ] E lapok szétharapják és megőrlik a , húst. Az automatikus berendezés fel- 1 jegyzi a rágópofák mozdulatait, j s ennek alapján meghatározzák a< különböző fajtájú hús keménységét. | A NYUGODT MUNKA biztosítása céljá­ból az új frankfurti könyvtár falait hő­és hangszigetelő anyagból építik. A könyv- < tárban ezer hely lesz, a munkában külö- ' nősen elmélyedő egyének számára az alag­sorban függőágyakkal felszerelt olvasó- J helységek lesznek. A GUM, a Szovjetunió legnagyobb j áruháza, 47 ezer négyzetméter te- ' rületen fekszik. Az épületet százezer i lámpa világítja meg. Ezt a moszkvai j áruházat évente 65 millió ember ke- ' resi fel, ami ötször annyi, mint köz­társaságunk lakossága. 1400 EVVEL EZELŐTT épült mester-] séges szigetre bukkantak az észák-ang- ( liai Loch Lachanban egy vízierőmü épí­tSsi munkálatai során. Az ásatásoknál két j épület maradványai, valamint fából és kő- j bői készült tárgyak kerültek elő. ÖSSZEOMLOTT egy négyemeletes ] épület homlokfala Kairó szegényne-1 gyedében. Az első jelentések szerint j a szerencsétlenségnek 12 halálos és ( öt sebesült áldozata van. A CHILEI FÖLDRENGÉS áldozatairól 1 verses müvet irt Pablo Neruda chilei köl- ( tő. A költemény illusztrálására számos spa­nyol és dél-amerikai festő vállalkozott, j A mű luxuskiállításban jelenik meg, a ( jövedelmet a romba dőlt falvak és vá­rosok újjáépítésére fordítják. A HABORÜ ALATT 90 százalékban < tönkrement világhírű drezdai Dü-, rer-oltárt most restaurálták. A JAPÁN IPARNAK 1061. má'dusiban) 40 ezer új műszaki szakemberre van \ szüksége, ugyanakkor a főiskolákon mind­össze 22 ezren végzik tanulmányaikat. BARTÓK BELA Évfordulók felelevenítése a tisztelet­adáson és az alkotó életmüvének ösz­szefoglaló értékelésén kívül még egy feladatot tölt be: a művészi portré felvázolásával többé-kevésbé arra is válaszolt, hogyan hat a hátrahagyott mű a mára, milyen szerepet játszik a mai ember életében. Ebből a szempontból nézve Bartók Béla életének és munkásságának rend­kívül nagy jelentősége van, mert ze­néje teljes egészében a mai ember ér­zés- és gondolatvilágát tükrözi. Mu­zsikájába az emberi lélek vívódásának szenvedélyes, kemény, néha szinte fé­lelmetes tolmácsolásával belesűríti a XX. század emberének minden értelmi és érzelmi mondanivalóját. Szabolcsi Bence szavaival élve: „Bartók a nagy feszUltségek embere, aminthogy a kor is, amelybe beleszületett, a nagy vllág­feszültségek kora. Bartók művész és harcos, akiben koncentrált erővel fut össze korának minden ellentéte és lá­zadási, áramközpont és antenna, aki példátlan éberséggel és érzékenységgel figyel a világ minden rezdülésére és formálja magában a változó és alakuló univerzum, a vajúdó emberiség új hang­ját". A Bartók-zene a folklórban gyökere­zik, de nála a folklór mást és többet jelent, mint eddig bárkinél a zene tör­ténetében. Bartók előtt csak feldolgoz­ták a népdalt, az ő művészete azon­ban a népdal talaján jellegzetesen egyé­ni muzsikává fejlődik. A sajátos bartóki melódia a népdalból nő ki mint növény a földből, de egészen különös illatú virágokat hajt. A népzene az ország határain kívill általában inkább csak az újszerűség, a különlegesség varázsával hat. Szokatlanságában érdekes. Bartóknál azonban nemcsak a magyar népzene sa­játos légköre ragad meg. Bartók a nemzeti zenét sokkal tágabb értelem­ben vett általános emberi érzések ki­fejezőjévé emeli, aki hallja, nemzeti­ségre való tekintet nélkül megérzi benne századunk emberének nyugtalan­ságát, vívódó keresését. Bartók gazdag palettáján az érzések egész skáláját megtaláljuk: a mély bánaton, halk, gyöngéd liraiságon át a szenvedélyes izzásig, robbanó kitörése­kig. Muzsikája szerkezeti bonyolultsága mellett mélyen, emberien őszinte, va­lószínűleg ebben rejlik, hogy a hallga­tóságot néha szinte brutális erővel ké­pes megragadni és belevonni a zene bűvkörébe. A Bartók-muzsika jellemzése hiányos lenne a ritmus felsőbbrendű szerepének megemlítése nélkül. A bar­tóki muzsikában a ritmus kifejezési móddá emelkedik. Bartók a fasizmus idején elhagyta hazáját és Amerikában telepedett le. Mikor 1940 őszén hajóra szállt, minden hidat felégetett maga mögött: végren­deletiig kikötötte, hogy Magyarországon ne nevezzenek el róla utcát, teret és addig ne helyezzenek el emléktáblát, amíg Hitlerről és Mussoliniról elnevezett tér vagy utca van az országban. Öt esztendeig élt Amerikában, ott érte meg a második / világégés végét. Haláláig dolgozott. Hatvannegyedik évében gyilkos kór támadta meg. önkéntes emigrációjá­ban ragadta el a korai halál, anélkül hogy teljesülhetett volna leghőbb kí­vánsága, amelyet több levelében hangoz­tatott: Szeretnék hazamenni, de végleg." 15 évvel ezelőtt elhunyt Bartók Béla a magyar zene legkiválóbb képviselője és világviszonylatban Is a modern zene egyik nagy úttörője. Zenetörténészek és kritikusok egyre egyértelműbben hang­súlyozzák a magyar zeneköltfl nagysá­gát. Bartók életműve: az évszázad ze­néjének magasrendű szintézise. Hava* Mirta Hruscsov: /////////////////z//////////// Új szervezeti formákat keresünk a békés együttélés biztosítására (Fniv'atás az L oldalról.) — fűzte hozzá Hruscsov elvtárs —. milyen sors érte Hitlert. Hasonló sors sújtja majd az összes Speidele­ket is." Az újságírókkal folytatott beszél­getés során a továbbiakban a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kijelentette, hogy a nyiugati hatalmak nyilatkozataiban az ellentmondások egyike az, amikor a leszerelés ellen­őrzéséről beszélnek, de ugyanakkor ők maguk felfegyverzik a legagresz­szívabb országot — Nyugat-Németor­szágot. Az újságírók megkérdezték Ny. Sz. Hruscsovot, milyen benyomásokat nyert a kapitalizmus szívében — New Yorkban való tartózkodásának első napjai folyamán. „A kapitaliz­mus szívében szívünkben a kommu­nizmussal kitűnően érezzük maaun­kat" — mondotta Hruscsov elvtárs. Ny. Sz. Hruscsov az őt körülvevő újságírók között ismerős laptudósító­kat pillantott meg, s vidáman eltré­fált velük. Az újságírók számos kér­dést tettek fel Ny. Sz. Hruscsovnak az ENSZ közgyűlésén elhangzott be­szédével kapcsolatban. Főként Herter nyilatkozatához elfoglalt álláspontja iránt érdeklődtek. Herter ugyanis kijelentette, hogy Ny. Sz. Hruscsov állítólag hadat üzent az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy beszédének ilye­tén értékelése nem felel meg a való­ságnak. Azt javasoltuk a közgyűlés­nek — mondotta Ny. Sz. Hruscsov —, hogy változtassák meg az ENSZ titkárságának struktúráját. Felszóla­lásom nem irányult Hammarskjöld személye ellen, jóllehet ő rokonszen­vez az Egyesült Államokkal, és az amerikai tömb országainak érdekeit képviseli. Az imperialista országok tömbje mellett azonban léteznek szo­cialista országok, valamint a semle­gességhez ragaszkodó országok * is. A mostani főtitkár csupán az impe­rialista tömb országainak csoportját képviseli. A Biztonsági Tanács dön­tése folyamán a monopoltőke érde­kében működik, s ezzel megkárosítja a szocialista országokat és a semle­ges politikát folytató országokat. Az ENSZ-titkárság összetételében meg kell nyilvánulnia annak, hogy a vi­lágban három fő csoportosulás léte­zik. Ha e kérdésben nem jön létre megegyezés — mondotta Hruscsov elvtárs —, akkor nem lehet megol­dani a leszerelés problémáját sem. Most valamennyi ország egyetért azzal, hogy a leszerelési egyezmény megkötése után egységes fegyveres erők alakulnak majd az ENSZ ellen­őrzése alatt. Ki fog ezeknek az erők­nek parancsolni? — kérdézte Ny. Sz. Hruscsov. Ha azokat ^Hammarskjöld alá rendelik, számolnunk kell azzal, hogy Leningrádban, Vlagyivosztok­ban, vagy Arhangelszkben vetik be őket." Ny .Sz. Hruscsov rámutatott, hogy az ENSZ-csapatok Kongóban most is a gyarmati hatalmak védenceit tá­mogatják. Mobutu és Csőmbe árulók szerepét Petljura, Wrangel és Kol­csak ellenforradalmároknak az orosz­országi polgárháború idején betöltött szerepéhez hasonlították. Ny. Sz. Hruscsov emlékeztetett ar­ra, hogy az ENSZ-csapatok, amelye­ket Lumumba, Kongó törvényes kor­mányának feje hívott az országba, e kormányt meggátolták abban, hogy használhassa a repülőtereket, a rá­dióállomásokat, a közlekedési vona­lakat, és hangsúlyozta, milyen áldat­lan szerepet játszott ebben Ham-! marskjöld. Ny. Sz. Hruscsov újból kiemelte, hogy az ENSZ titkárságának a szocia­lista államok képviselőiből kell álla­nia éppúgy, mint a nyugati hatal­mak katonai tömbjei tagállamainak képviselőiből és a semleges politikát folytató országok képviselőiből. El­utasította azt az állítást, miszerint a szovjet küldöttség állítólag hadat üzent az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének. „Üj szervezeti formákat keresünk a békés együttélés biztosítása és a valamennyi ország közötti valóban jó kapcsolatok megteremtése érdekében — jelentette ki a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke. A laptudósítók szívélyesen megkö-. szönték Ny. Sz. Hruscsov részletes válaszait valamennyi kérdésre. A szocialista országok küldöttségeinek iátogatása Ny. Sz. Hruscsovnál New York, (CTK) - Ny. Sz. Hrus. csovot és a szovjet küldöttség többi tagját Glen Coveban vasárnap meg­látogatta Antonín Novotný, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság el­nöke, a csehszlovák küldöttség ve­zetője, Václav Dávid külügyminisz­ter, Gheorghe Georghiu Dej, a ro­mán küldöttség vezetője, S. Voitec, a Román Népköztársaság Miniszter­tanácsának alelnöke, Todor Zsivkov, a bolgár küldöttség vezetője és K. Lukanov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere. Glen Coveban szép idő volt s az államférfiak a parkban sétálva véle­ménycserét folytattak. Ny. Sz. Hruscsov beszéde a világ érdeklődésének Ny. Sz. Hruscsovnak az ENSZ közgyűlésén pénteken elhangzott nagy beszéde teljesen előtérbe került az ENSZ-szel kapcsolatos események­ben és a világ közvéleményében oly nagy figyelmet keltett, hogy az ösz­szes többi eseményt teljesen háttérbe szorította. A világsajtó első olda­lon többhasábos címekkel közli Hruscsov elvtárs beszédének fő gon­dolatait és a gyarmati rendszer csökevényeinek felszámolására s a le­szerelés problémájának megoldására vonatkozó szovjet javaslatok fő pontjait. Nem kisebb figyelemnek örvend a Szovjetunió ama javaslata, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete mérlegelje szervezeti összetéte­lének bizonyos szükséges reformját, főleg pedig az ENSZ adminisztra­tívájának reformját. Annak ellenére, hogy szombatra és vasárnapra nem tűztek ki semmilyen hivatalos vagy formális akciót az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakának keretében, a szünidő" az egyes küldöttségek között és az ENSZ folyosóin rendkívül mozgalmas tev-^ienység jegyében kezdő­dött. A „szenzációról", amelyet Eisenhower beszédének kellett volna je­lentenie, már csaknem teljesen megfeledkeztek. Hruscsov elvtárs be­széde és a szovjet dokumentumok — ahogy ez végeredményben vár­ható volt — az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakán az első számú eseménnyé váltak, amelyek letörölhetetlen pecsétet nyomtak az Ülésszak további tárgyalására. Természetes, hogy Hruscsov elv­társ beszédét lelkesen üdvözölték a szocialista tábor valamennyi orszá­gában. Hruscsov elvtárs felszólalá­sa a fő témája valamennyi népi de­mokratikus orszáq szombati lapjai­nak. Számos lap Ny. Sz. Hruscsov beszédével egyidejűleg kiegészítő tudósításokat és hírmagyarázatokat közöl New York-i tudósítóitól. IJEDELEM A HIDEGHÁBORÚS USZÍTOK ÉS A GYARMATOSÍTOK KÖREIBEN Számos külföldi lapban az a meg­állapítás olvasható, hogy Hruscsov A Csehszlovákia és Magyarország közötti műszaki tudományos együttműködés fejlődése A csehszlovák-magyar műszaki tu­dományos együttműködési bizottság szeptember 20—24-e közt Budapesten tartotta 13. ülésszakát. A bizottság megállapította, hogy növekedett a szakemberek és a műszaki dokumen­táció cseréje és az együttműködés mindkét országban elősegítette a technika fejlődését. A bizottság tárgyalásai alapján alá­irt jegyzőkönyv szerint Csehszlovákia Magyarországnak elsősorban az erős áramú ipar, a járműgyárás, a szer­számgépipar, a mezőgazdasági gépek, a vaskohászat, a vegyi ipar, a köny­nyűipar, az építésügy és a villamos­energia-ipar területén nyújt műszaki segítséget. Magyarország pedig főleg a nehéz- és az általános gépipar, a vegyi ipar, a könnyűipar, az élleml­szeripar, a mezőgazdaság és az épí­tőipar terén. Tflivon lakossága az amerikai megszállók ellen Peking (ČTK) - Az Új Kína hír­ügynökség jelentése szerint Tajvan sziget lakossága harcol az amerikai katonák ama törekvései ellen, hogy egyre nagyobb mezőgazdasági föld­területet foglaljanak le amerikai tá­maszpontok céljaira. Nemrégen pél­dául Thao-Juean és Miao-Ll körze­tek lakosságától 590 hektár földet vettek el és az e területen levő házakat és épületeket lerombolták. Több ezer ember hajléktalanná vált. Az amerikai katonák az erőszakos kitelepítés során fegyverüket hasz­nálták és vért ontottak. Az amerikalak megkísérelték, hogy számos családot kiűzzenek hajlékuk­ból Kao-Szlung városában, ahol ki akarják bővíteni a katonai kikötőt. A lakosság azonban botokkal és kö­vekkel felfegyverezve harcba szállt az erőszakos kitelepítés ellen. A ve­veszélyeztetett lakosok segítségére siettek a szomszédos negyedek lakói is. A rendőrséggel való összetűzés során több személyt letartóztattak. Hasonló összetűzésekre került sor Plng-Tung és Taj-Nan városokban is. 11 598 070 LAKOSA van Marokkó­nak - de a külföldleket Is beleszá­mítva. A lakosság 70 százaléka fa­lun él. Az ország legnagyobb városa Casablanca, amelynek 960 812 lako­sa van. elvtárs beszéde „bombaként" hatott. Ez azonban elsősorban a nyugati nagyhatalmak kormányaira, diploma­táira és monopolista köreire vonat­kozik. E körök Ny. Sz. Hruscsov ENSZ-beli beszédére tanácstalanul és zavartan reagálnak. Mint általá­ban, m >st is megkísérlik, hogy erős szavak! al, demagógiával válaszolja­nak és azonnal nyomást gyakorolja­nak azokra az országokra, amelyek mindeddig „megbízhatóan" támogat­ták a Nyugatot. Nyilvánvalóan főleg az USA ural­kodó körei érezték magukat érintve, amelyek hamarosan háromféle mó­don is reagáltak^ Az USA állandó ENSZ-beli küldöttének, Watswortnak rögtönzött, de igen szánalnfas „áldo­zatával", Herter külügyminiszter saj­tóértekezletével, valamint azzal, hogy az USA republikánus alelnöki tiszt­ségére Lodget jelölték, aki még nem­régen Watswort funkcióját látta el. MESTERKEDÉSEK, DEMAGÓGIA A nyugati reakciós körök megkí­sérlik, hogy a szovjet küldöttséget főleg Hammarskjöldnek, az ENSZ fő­titkárának kérdésében támadják. Ál­láspontjukra jellemző az az irányzat, hogy demagóg módon kiforgassák és leszűkítsék az ENSZ adminisztratí­vájának kérdésében tett szovjet kez­deményezés értelmét és az egész kérdést csupán a Hammarskjöld irán­ti „bizalom vagy bizalmatlanság" kérdéseként állítsák be. Emellett nem fér kétség ahhoz, hogy ezzel kapcso­latban a legfontosabb az, hogy az ENSZ adminisztratíváját a világ tény­leges helyzetének megfelelően ala­kítsák át. MEGÉRTÉS ÉS ROKONSZENV ÁZSIÁBAN ÉS AFRIKÁBAN A világ hírügynökségei természe­tesen a legnagyobb figyelmet annak a benyomásnak szentelik, amelyet Hruscsov elvtárs beszéde az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok küldöttségeire és közvéleményére gyakorol. Az indiai sajtó az első oldalon számol be Hruscsov elvtárs ENSZ­beli beszédéről és hangsúlyozza an­nak gyarmatellenes jellegét. Hruscsov elvtárs beszéde óriási szenzációt keltett Latin-Amerika egész területén és nagy lelkesedést váltott kl Kubában, ahol az egész beszédet számos rádió- és televíziós állomás közvetítette. Indonéziában is örömmel üdvözölték Hruscsov elvtárs javaslatalt. Ugyancsak a figyelem előterében áll Hruscsov elvtárs be­széde az Egyesült Arab Köztársa­ságban is, X J Ť J SZÓ 592 * 196 0. szeptember 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents