Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-24 / 266. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 196Pi szeptember 24. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 266. szám Csehszlovákia dolgozói egyértelműen támogoftók o szovjet békejavoslotokot Hazánk dolgozói nagy figyelemmel kísérik az ENSZ közgyűlésének ülését. Már a közgyűlés megkezdése előtt sok ezer határozatban adtak kifejezést feltétlen békeakaratuknak, valamint annak, hogy egyértelműen támogatják a Szovjetunió általános és teljes leszerelésre tett javaslatait. E napokban a kelet-szlovákiai bystrai cementgyár dolgozói határozatukban felszólítják az ENSZ-t, fogadja el az általános és teljes leszerelésre irányuló szovjet javaslatokat. Ugyanakkor kötelezettséget vállaltak arra, hogy a harmadik ötéves terv feladatait a cementgyártás terén 108 ezer tonnával növelik és a mezőgazdaság számára 12 ezer tonna őrölt trágyameszet termelnek. Az ENSZ közgyűlésének ülését nagy figyelemmel kísérik az északmorvaországi kerület dolgozói is. Határozataikban kifejezik békevágyukat, de ugyanakkor elítélik az amerikai hatóságoknak a szocialista és haladó államok küldötteivel szemben tanúsított módszereit. A karvinai Csehszlovák Hadsereg Bányában a dolgozók élénken megvitatják e nagy jelentőségű ülést. Viktor Kowalski bányász a következőket mondotta: „Látható, hogy milyen súlyuk van a szovjet békejavaslatoknak, hisz az amerikai uralkodó körök arra törekednek, hogy nemzetük a lehető legkevesebbet tudjon meg e javaslatokról." A sninai Vihorlát dolgozó női határozatukban elítélik a nyugatnémet militaristákat és követelik, hogy a vitás problémákat békés úton oldják meg. „így teljesülne az egész világ anyáinak az a vágya, hogy gyermekeink ne ismerjék meg a háború borzalmait." A Szérumok és Oltóanyagok Intézetének dolgozói határozatukban a következőket írták: „Meggyőződésünk, hogy valamennyi ország és világrész békeszerető emberei maradéktalanul támogatják a Szovjetunió vezette szocialista országok képviselőit abban, hogy egyszer s mindenkorra győzzön a béke az egész világon." Előkészületek a csehszlovák-szovjet barátsági hónap ünnepségeire SZEPTEMBER 23-ÄN, PÉNTEKEN ÖSSZEÜLT PRÁGÁBAN A CSSZBSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, HOGY MEGTÁRGYALJA A NAGY OKTÖBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 43. ÉVFORDULÓJA ÉS A CSEHSZLOVÁKSZOVJET BARÁTSÁGI HÖNAP ÜNNEPSÉGEIRE VALÓ ELŐKÉSZÜLETEKET. A fő bészámolót Jozef Tokár, a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának vezető titkára tartotta. Hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg által történt felszabadulásunk 15. évében immár tizedszer tartjuk meg a cseh• • • • • • • szlovák-szovjet barátsági hónapot, amely a Szovjetunióhoz fűződő megingathatatlan barátságunk nagy manifesztációja lesz. Az imperialisták háborús előkészületeivel és az ENSZ folyamatban lévő ülésszakával kapcsolatban rámutatott a Szovjetunió békés igyekezetére, és arra, hogy Csehszlovákia dolgozói a szovjet néppel közös békefronton állnak. A csehszlovák-szovjet barátsági hónap ünnepségei az idén „baráti egységben a szovjet néppel a békéért, a szocialista haza felvirágzásáért" központi jelszó jegyében zajlanak le. • ••••••••• A Keletszlovákiai Kohómű építői ezekben a napokban arra törekednek, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta lemaradást behozzák s az év végéig terven felül még tízmillió korona értékű munkát végezzenek el. A központi mechanizációs-műhely építéséhez szükséges nehéz épületelemeket a helyszínen gyártják. Képünkön Jozef Paulišin munkacsoportja látható. (J. Kočiš - CTK - felv.) SZABADSAGOT ÉS FÜGGETLENSÉGET MINDEN GYARMATI NČPNEK! Oldjuk meg az általános leszerelés problémáját! Nyikita Szergejevics Hruscsov beszéde az ENS Z-közgyűlés általános vitájában | Az ENSZ közgyűlése pénteken folytatta az általános vitát. Az ülést Boland ír küldött időszámí tásunk szerint 15,40-kor nyitotta | meg. A pénteki ülésen zsúfolásig megtelt a terem, mert mindenki hallani akarta Hruscsov elvtárs bejelentett beszédét. Az ülés megt nyitása után Nkrumah ghanai köztársasági elnök szólalt fel elsőnek. Utána Hruscsov elvtárs mondotta el beszédét. ELNÖK ÜR! TISZTELT KÜLDÖTTEK! Ügy vélem, aki fellép e szónoki emelvényre és körültekint a teremben, tudja, milyen fontos és felelősségteljes gyülekezethez beszél. Nem gyűlhetnek össze az államok képviselői felelősségteljesebb találkozásra, mint éppen a mostani, melyet nem hiába neveznek az Egyesült Nemzetek közgyűlésének. Nem szükséges, hogy magyarázgassam a szervezet elnevezésének értelmét. Ám két szót szeretnék kihangsúlyozni: „Egyesült Nemzetek". E teremben sok nép van képviselve. Fontos, hogy ne csak e helyiség falai, hanem az emberiség fennkölt érdekeinek közössége is egybefűzze őket. Ma már csaknem száz állam képviselői jöttek itt össze a legfontosabb nemzetközi kérdések megvitatására. Csakhamar az ENSZ új tagállamainak küldöttei is helyet foglalnak köztünk. E terem falai úgyszólván kitágulnak, hogy még több ország és földrész férhessen el. Fogadjuk örömmel ezt az eseményt, mert hisz azt akarjuk, hogy valóban minden állam képviselve legyen az ENSZ-ben. Természetes, hogy gondolataink ma arra összpontosulnak, ami leginkább izgatja és nyugtalanítja az emberiséget. Lehet, hogy itt a maga sokoldalúságában tűnik elénk a világ, természetesen minden ellentéte is megmutatkozik. Osztályrészünkül jutott, hogy az emberiség fejlődésének legviharosabb, de ugyanakkor legszebb korában éljünk. A jövő emberei irigyelni fognak bennünket. Sok minden összeomlott, amit még nem is olyan régen egyesek rendíthetetlennek és öröknek tartottak, egyszerűen azért, mert túlélte korát. Az új, a haladóbb és igazságosabb megszilárdult. Korunk az emberi társadalom létformái kitartó megújításának, a természet erői uralására, a társadalom haladóbb szellemű berendezésére irányuló óriási méretű szárnybontásnak a kora. Ám annak ellenére, hogy a XX. században élünk, még mindig szembetűnők a letűnt századok maradványai, csökevényei, sőt a barbárság maradványai. E kornak egyik fő vonása és lényege a hajdan elmaradt, elfelejtett és elnyomott népek felébresztése. Századunk a szabadságharc százada. A népek lerázzák vállukról az idegen rabigát. A népek emberhez méltó életet akarnak élni s ilyen életért küzdenek. Sok ország és sok földrész már győzött. De megelégedhetünk-e enynyivel, amikor tudjuk, hogy még tíz meg tízmillió ember sínylődik gyarmati igában. Ez történik abban a korban, melyet a nagy és ígéretteljes tudományos felfedezések korának neveznek. Emberi ész és kéz alkotta a földet körülrepülő űrhajót, mely már bolygónk határain túl messzire képes szállítani az embereket. Széthasítottuk az atomot és a fehérjesejt mélyére hatolunk. Csodálatos gyorsasággal mozgunk a földön és a föld fölött s ismeretünk határai úgy kitágultak, hogy magunk is csodáljuk. Ügy tűnhet, hogy a mi világunkban minden gyönyörű. De ki állíthatja egyidejűleg azt, hogy a mi világunk már teljesen és jól berendezett, hogy nem ismer nyomort és Ínséget. Gondolkodjunk el ismét afelett, hogy az ENSZ adatai szerint különböző világrészeken százezrek éheznek vagy nem jutnak elegendő táplálékhoz. A mi világunk még nem szabadult meg a jövő rettegésétől, látja, milyen veszélyt jelent a világ katonai csoportosulásokra osztása és az egyre növekvő lázas atomfegyverkezés. Az emberi lángelme nagy vívmányai egyaránt felhasználhatók az emberiség javára vagy kárára. Nehéz választás előtt állunk. Minden gondolkodó ember eltöpreng azon, mit ad az embereknek a tudományos haladás, mit nyújt nekik a nagy huszadik század? Egyesek helyesen azt mondják, hogy a korlátlan lehetőség újabb távlatait nyitotta meg a világ előtt az anyagi javak bőségének megteremtésére és az emberi szükségletek általános kielégítésére. Mások épp olyan helyesen rámutatnak arra az óriási technika ismeretei nemcsak ezt a nemes célt szolgálhatják, hanem elsősorban szörnyű romboló eszközök gyártására szolgálhatnak. Ma felhalmozva hevernek e pusztító eszközök. Viszont azért gyártják őket, hogy egyszer működésbe hozzák. A derUlátók és a borúlátók viszálya — ez a mi mai valóságunk. E valóság fő jellegzetessége a kölcsönös nemzetközi kapcsolatok két egy része — a monopolisták és militaristák maroknyi csoportja kivételével — nem háborút, hanem békét és csak békét akar. Éppen ezért, ha a népek aktívan küzdeni fognak a militarista, monopolista körök kezének megkötéséért, biztosítható lesz a béke. Más lehetőség nincs is. Hisz az életet nem lehet egyszerű mértani képletekbe szorítani, az élet a békeszerető népek reális erejere, az emberiség túlnyomó többségének meleg rokonszenvére és támogatására épül. • A béke és a nyugalom győzelmének nevében, a béke és a népek biztonsága szolgálatában alakult meg NY. SZ. HRUSCSOV ÉS A. GRQMIKO AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS ÜLÉSTERMÉBEN. irányzatának, két irányvonalának harca. Természetesen most nem foglalkozom a társadalmi rendszerek különbségeivel, mivel a népek és államok lehetősége és kötelessége, hogy megoldják belső életük kérdéseit. A kölcsönös nemzetközi kapcsolatok vitás és bonyolult irányvonala nem ma és nem is tegnap alakult ki. A világeseményekkel kapcsolatban elfoglalt két álláspont már az első háború utáni években szembetűnően megmutatkozott. Az egyik irányzat a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a lázas fegyverkezés beszüntetéséhez, a nemzetközi együttműködés kibontakoztatásához s ahhoz vezetett, hogy a háborúkat kizárják a társadalom életéből. Milyen nemes és nagyszerű irányzat. Hisz az ember az igazság győzelméért él a világon. Van azonban egy másik irányzat is s nincs jogunk, hogy elhallgassuk. Ez a hidegháború szításának irányzata, mely a fegyverek feltartóztathatatlan halmozására, a nemzetközi együttműködés pilléreinek aláásására vezet, melyből veszélyes következmények származnak. A kölcsönös nemzetközi kapcsolatok két irányzata már régóta küzd egymással. Míg azonban a mértanban két párhuzamos vonal sohasem találkozhat egymással, nemzetközi ügyekben ez a két irányvonal találkozhat s ha ez bekövetkezik, szörnyű pillanat lesz. Tíz vagy 15 évvel ezelőtt aligha láthatta volna előre valaki a nemzetközi politika két irányzata harcának eredményét. Ám 1960-ban, abban az évben, amelyben most élünk, csak a vakok nem látják, hogy egyre határozottabban és szembetűnőbben gyökeret ver a népek többségének gondolatában a béke megőrzésének szükségességét valló nézet. A világ népei, munkások és parasztok, az értelmiség és a burzsoázia (Képtávirón érkezett) az Egyesült Nemzetek Szervezete. Reméljük, hogy a közgyűlés jelenlegi ülésszakán hozandó határozatok közelebb visznek bennünket az eaész emberiség céljához — a békéhez és az igazságossághoz. Nincsenek nemesebb feladatok azoknál, amelyek az ENSZ előtt állnak. Az ENSZ rendkívül fontos határozatokat hozhat az új háború veszélyének elhárításáról, a népek törvényes jogainak és biztonságának védelméről, elősegítheti az eredményes nemzetközi együttműködés megteremtését. Az a tény, hogy számos államot az egyes országok vezető államférfiai képviselnek, azt bizonyítja, hogy igen komoly és kiéleződött problémákat terjesztettek megvitatásra az ülésszak elé. Tisztelt küldöttek! Megkezdtük az összes népeket érintő problémák tárgyalását. Az ENSZ lehetőségei most kibővültek s ily módon e szervezetre háruló felelősség is kibővült. Már említettem, hogy fiatal, független afrikai államok nagy csoportjával gyarapodott az ENSZ. Örülök, hogy a szovjet nép nevében lelkesen, őszintén és szívélyesen üdvözölhetem az ENSZ taajává felvett államokat, tolmácsolhatom jókívánságainkat s felvirágzást kívánhatok nekik. A szóban forgó államok képviselőinek útja nem volt könnyű. Ezeknek az országoknak népei elnyomatásban, nyomorban és ínségben szenvedtek. Kitartó függetlenségi és szabadságharc után jöttek közénk és annál szívélyesebben üdvözölhetjük ma őket. Azt mondjuk, hogy mint ENSZtagok elfoglalták törvényes és jogos helyüket. A gyarmaturalom igáját lerázó országok óriási és tevékeny békeerőt képeznek. Mától kezdve a fiatal afrikai és Földközi-tengeri államok is hozzájárulnak az ENSZ előtt álló komoly és bonyolult ügyek megoldásához. 1. El kell ítélni és be kell szüntetni a háború előkészítésének és a népek felségjogai megsértésének politikáját Már egy évvel ezelőtt alkalmam I tekezlet megtartásában. Bizonyos havolt beszélni e szónoki emelvényről. ' ladás történt az atom- és hidrogénAbban az időben a nemzetközi helv- fegyverkísérletek beszüntetéséről zet enyhülésének nagyon igéretteljes távlatai rajzolódtak ki az emberiség előtt. Kibővültek az egyes országok felelős államférfiainak kapcsolatai. A közgyűlés határozatot hozott az általános és teljes leszerelésről. Megkezdte munkáját a leszerelési tizes Veszélyre, hogy a tudomány és a bizottság. Megegyeztünk a csúcsér folytatott tárgyalásban. Mindez nagy reményeket ébresztett az emberek szívében. Senki sem tagadhatja, hogy a Szovjetunió erejét nem kímélve azon volt és azon van, hogy a nemzetközi kapcsolatok továbbra ls kedvező iránv(Folytatás a 2. oldalon)