Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-21 / 263. szám, szerda

Ny. Sz. Hruscsov : MEGGYOZODESEM, hogy országaink viszonya megjavul Mint már tegnap jelentettük, Hruscsov elvtárs a szovjet, az ukrán, a bjelorussz, a bolgár, a magyar és a román ENSZ-küldöttséggel együtt a Baltika turboelektromos hajó fedélzetén hétfőn időszámításunk szerint 14 óra 17 perckor megérkezett a New York-i kikötőbe. Hruscsov elvtárs megérkezése után a következő rövid nyilatkozatot tette: NY. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRS, A SZOVJET ENSZ KÜLDÖTTSÉG VEZETŐ­JE NEW YORKBA ÉRKEZÉSEKOR. (AP ČTK felv.) Már másodszor érkezem az Ame­rikai Egyesült Államokba. Tavaly or­száguk kormányának vendége vol­tam. Ma más tisztségben - az ENSZ közgyűlésének ülésszakán részt ve­vő szovjet küldöttség vezetőjeként jöttem New Yorkba. Az emberek többségének gondola­tai világszerte egy cél felé fordul­nak. E cél az, hogy kedvező felté­telek jöjjenek létre a világ béké­jének biztosításához. Egészen ter­mészetes, hogy a világ népei két or­szág, az Egyesült Államok és a Szovjetunió felé fordítják tekintetü­ket. Nem azért, mintha ezek az or­szágok különösek, vagy kiválasztot­tak volnának, hanem azért, mert gazdaságilag a legerősebbek és a leghatalmasabb fegyverekkel ren­delkeznek. Ha nézeteltéréseink to­vábbnövekszenek, éa a két ország államférfiai nem igyekeznek meg­szüntetni ezt az irányzatot orszá­gaik kapcsolatainak alakulásában, akkor ez nyilvánvalóan veszélyez­tetni fogja nemcsak az Egyesült Ál­lamokat és a Szovjetuniót, hanem az egész világot. Mi megértjük ezt és kapcsola­taink maximális fejlesztésére, a megoldatlan problémák békés ren­dezésére, az egyetemes béke bizto­sítására törekszünk. A politikában nem lehet előnyt adni az érzelmeknek. Itt elsősorban a józan észre kell hallgatni, nyu­godtan kell értékelni a körülménye­ket. Az államférfiak sorsa, hogy nemcsalc a közeli barátokhoz láto­gatnak el, hanem oda is, ahová né­pük érdekei és a népek közös ügye — a világbéke megszilárdítása ve­zérlik őket. A Szovjetunió elsőrendű jelentő­séget tulajdonít a tartós béke biz­tosításának. E béke biztosítására az kell, hogy minden ország, de első­sorban az Egyesült Államok és szö­vetségesei megértsék: meg kell ál­lapodni a szigorú nemzetközi ellen­őrzéssel történő leszerelésben. A tartós béke a földkerekségen csak akkor biztosítható, ha eldobják a fegyvereket. Ha a fegyver töltve van és állandóan tokban hordják az oldalszíjon, egyik fél sem lehet biz­tos abban, hogy véletlenül nem tör ki valahol a viszály. A Szovjetunió kormánya ezért az ENSZ-hez for­dult, hogy a legfontosabb kérdés­ként tűzze a közgyűlés napirendjé­re a nemzetközileg szigorúan ellen­őrzött általános és teljes leszere­lés problémáját. A szovjet kormány elégedetten állapítja meg, hogy számos ország komolyan kezeli e problémát és ve­zető államférfiak állnak országaik ENSZ-küldöttségeinek élén. » Sajnos, egyes államférfiak sza­vakban ugyan az ENSZ erősítésé­nek szükségessége mellett foglalnak állást, valójában azonban ellenzik a leszerelés problémájának hasznos megvitatását az ENSZ közgyűlés ülésszakán. Mi más ez, mint e nem­zetközi szervezet szerepének leki­csinylése, mert hisz ez a szervezet van hivatva elsősorban biztosítani a népek békéjét. Ezért bevallom, nagyon furcsa ér­zés volt olvasni Herter külügymi­niszter úr közelmúltban tett kije­lentését, hogy Hruscsov állítólag propagandaszándékkal jön Ameriká­ba, s hogy „teljesen ostoba" az a szovjet javaslat, hogy a leszerelési kérdés tárgyalásán a közgyűlés ülésszakán vegyenek részt a vezető államférfiak. Furcsa logika! Hisz a leszerelés a legfontosabb nem­zetközi kérdés, amely fölött az egyes államok képviselői már régen törik a fe­jüket, és eredménytelenül vitatják a kü­lönféle szintű bizottságokban. Amikor pe­dig a szovjet kormány javasolja, a ve zető államférfiak vegyenek részt e kér dés közgyűlési megvitatásában, hogy vég re megtaláljuk a kivezető utat a zsák­utcából és megtaláljuk e probléma meg­oldását, ezt a javaslatot propagandának nevezik. Valóban furcsa logika! Azok az emberek, akik az általános és teljes le­szerelés kérdésének megoldását óhajtják nem tudják megérteni ezt a logikát. Ha egyes politikusok azt hangoztatják, azért érkeztem az ENSZ közgyűlésére, hogy propagandát folytathassak, én csak büszke lehetek erre, a béke javát szol gáló propagandaküldetésre. Erőmet nem kímélve folytatom ezt a propagandát, amíg a legmakacsabbakat is sikerül meg­győzni az egyetemes leszerelési megál­lapodás, és ezzel a világbéke biztosítá­sának szükségességéről. Nem tudom, helyesen értelmeztem-e az amerikai kormány legutóbbi döntését, hogy Eisenhower elnök részt vesz a köz­gyűlés ülésszakán? Lehet, hogy az Egyesült Államok most megváltoztatta a közgyűlés ülésszakával kapcsolatban el­foglalt álláspontját és arra a következ­tetésre jutott, hogy a leszerelési meg­állapodás érdekében komolyan lehet tár­gyalni az ENSZ-ben. Lelkesen üdvözöl­jük ezt a döntést, ha valóban konstruk­tív részvételről és nem feltűnést keltő gesztusról van szó. Végül is mély tiszteletemet tolmácso­lom az amerikai népnek és sok sikert kívánok neki. A legszebb emlékek fűződnek tavalyi amerikai látogatásomhoz és találkozá­somhoz az amerikai néppel. Még ma is élnek bennem azok a jó benyomások, amelyeket a közéleti tényezőkkel és ál lamférfiakkal, az amerikai kereskedelmi körök képviselőivel és az egyszerű ame­rikaiakkal — munkásokkal, larmerekkel és értelmiségiekkel folytatott beszélge­téseink gyakoroltak rám. Meggyőződésem, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió viszonya megja­vul. Ismeretes ugyanis, hogy bármilyen hosszú is az éjszaka, utána mindig fel­virrad. Ezért hiszem, hogy bárhogyan is próbálkoznak a kapcsolataink légkörének megmérgezésére törekvő gonosz erők, bi­zonyára kudarcot vallanak és eljön majd népeink, kormányaink jóbaráti viszonyá­nak ideje. A Szovjetunió e cél érdeké­ben, a világ valamennyi országa kapcso­latának megjavulása érdekében továbbra is kész buzgón, becsületesen és céltu­datosan munkálkodni. A szovjet küldöttség azért jött New Yorkba az ENSZ közgyűlésének 15. ülés szakára, hogy a béke megszilárdítása és a bonyolult nemzetközi problémák ér­dekében tevékenykedjék. Köszönöm a figyelmességüket. Megkezdődött a z ENSZ XV. közgyűlése •fsfssssssfsfsssfssssmssfssssssssssssssjrssffffs & ff NEM SIKERÜLNEK AZ AMERIKAI REAKCIÖ BÉKERONTÖ ÜZELMEI • AZ AMERIKAI KOR­MÁNYKÖRÖK BALJÓS SEJTELMEKKEL TEKINTENEK AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS TÁRGYALÁSAI ELÉ • HRUSCSOV — A KEZDEMÉNYEZÉS EMBERE • A VILÁGSAJTÓ A NAGY NEMZETKÖZI ESEMÉNYRŐL New York (RP) - Az ENSZ New York-i székházában időszámítá­sunk szerint 20 órakor ünnepélyesen megnyílt az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaka, amelyet az egész világ rendkívül nagy érdeklődéssel várt. Már a közgyűlés megnyitó ülésén részt vett számos küldöttségveze­tő kormányfő, köztük Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, Antonín Novotný, aCsehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke, Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Népköztársaság államta­nácsának tagja és mások. A közeli napokban várják a további köz­életi államférfiak érkezését. Tekintettel arra, hogy a New York-i és a közép-európai időszámítás között 5 óra a különbség, lapzártáig nem érkeztek részletes hírek a közgyűlés megnyitó üléséről. csov miniszterelnök, aki igen nagy érdemeket szerzett a nemzetközi New York (CTK) - Mintegy 40 ország vezető államférfiának meg­érkezése-és Hruscsov elvtárs nyilat­kozata „ráhúzta a vizes lepedőt", azokra, akik már hetek óta világgá kürtölték, hogy a Szovjetunió propa­gandára akarja felhasználni az ENSZ-t. Az amerikai közvélemény is kezdi felismerni, hogy az állam­fők és kormányfők részvétele növeli az ENSZ tekintélyét és e csúcstalál­kozó kezdeményezői bebizonyították jóakaratukat, hogy elő akarják se­gíteni a kölcsönös megértést. Ugyan­akkor az amerikai hivatalok gán­csoskodásai felismertetik a közvéle­ménnyel, ki ellenzi a leszerelést és a vitás kérdésekben való megegye­zést. Különben az amerikai rendőrök rendkívül durván bántak Fidél Cast­ro kubai miniszterelnökkel és kísé­retével. Amikor a repülőtérről szál­lodája felé tartott és kezet akart szorítani a vele rokonszenvező és sorfalat álló amerikaiakkal, a rendő­rök erőszakosan visszanyomták kezét az autóba. A New York-i hivatalok rávették a szállótulajdonost, hogy hallatlan árat kérjen a kubai kül­döttség elszállásolásáért és követel­jen 10 ezer dollár óvadékot arra az esetre, ha az esetleges ellenséges tüntetések során kár esne a szálloda épületében. Persze a várt „tünteté­sek" elmaradtak. Az ENSZ-közgyűlés XV. ülés­szaka a Szovjetunió és a szocia­lista országok hatalmas békeoffen­zivájának jegyében kezdődik, melyet a semleges államok is messzemenően támogatnak. Érthető, hogy a világ népeinek tekintete ma New York felé szegeződik. Vágyaikat és re­ményeiket világhírű tudósok, mű­vészek. közéleti személyiségek fe­jezik ki nyilatkozataikban. A világsajtó figyelmének központ­jában a közgyűlés tegnap megnyílt ülésszaka áll. A japán lapok például Hruscsov elvtárs megérkezését kom­mentálva megállapítják: „Hruscsov kifejezi a szovjet-amerikai viszony javulásába vetett bizalmát." „Óriá­si érdeklődéssel várjuk, milyen javaslatokkal áll majd elő Hrus­Ä kudarcba fulladt „tüntetések" Az amerikai hivatalok a szocialista kül­döttségek és főként Hruscsov elvtárs megérkezése előtt nagyszabású provoká­ciós terveket szőttek, melyek szöges el­lentétben állnak az ENSZ alapokmányá­val. E tervek azonban már Hruscsov elv­társ New York-i tartózkodásának első napján kudarcba fulladtak. A Baltika hajó megérkezésekor az ímerikal kormánykörök kezdeményezésé­re, a monopolista sajtó, rádió és televí­zió segítségével több provokációs akciót akartak rendezni, hogy nemcsak a szov­jet képviselőknek, hanem „az egész vi­lágnak" is bebizonyítsák, hogy „nem szí­vesen látják őket". Még a hajó megérkezése előtt, sőt megérkezése napján az egyes monopó­liumok New York-i lapjai hemzsegtek a provokatív cselekményekre tett felhívá­soktól. A lapok részletes utasításokat is közöltek arra vonatkozóan, hogy hol gyülekezzenek és mit tegyenek a tünte­tők. Akik azonban szemtanúi voltak a Bal­tika megérkezésének, meggyőződhettek róla, hogy a kormánykörök kampánya nagyon elenyésző hatást gyakorolt az amerikaiakra. „Tüntető tömegek helyett" mintegy 30—40 emigráns, többnyire ma­gyar ellenforradalmár és ukrán fasiszta ácsorgott a kikötő kerítésénél a zuhogó esőben. A provokatív feliratú plakátok fele még a hajó befutása előtt sárba ti­porva, szétszóródva hevert a földön. A kikötőmunkások régóta propagált tünte­tése is elmaradt. Elmaradtak a gyászkar­szalagok, a füstfeliratok az égbolton, stb. Igy az egyetlen dolog, amivel „tüntet­ni" tudtak, a kikötő épülete volt. A kikö­tőt igazgató városi hivatal megmutatta „büszkeségét": a kivert ablakú, lyukas tetejű, omladozó falú, szánalmas külsejű hatalmas épületét, mely jól beleillik a kikötőrész düledező lakóházainak negye­débe. A New York-i nyomor „bemutató­jának" szemtanúi lehettek az amerikai újságírók, fotoriporterek és televíziós operatőrök, akik kedvetlenül és elkese­redetten távoztak, hi^z az alatt a három óra alatt, amíg a szocialista vezetőkre vártak, a lyukas tetőn át — szinte jel­képesen — nyakukba folyt az eső. feszültség enyhítésében azzal, hogy az ENSZ-közgyűlés tavalyi ülés­szakán a hadseregek és fegyve­rek felszámolásának gondolatával lépett fel." — írja a Tokio Times. A közgyűlés munkája nehéz és bo­nyolult lesz, de semmilyen üzelmek sem tudják eltörpíteni annak a harc­nak világjelentőségét, melynek szín­terét a szocialista országok az ENSZ fórumára teszik át: Ez a harc a le­szerelésért, a rendkívül komoly vi­szályok tűzfészkének megszünteté­séért, a békés együttélésért folyik — írja B. Wojcicki a Trybuna ludu cí­mű lengyel lapban. Visnyevszkij és Prozsogin, a moszkvai Pravda hírmagyarázói azt írják, hogy az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakának rendkívül fontos helyet kell elfoglalnia a nemzetközi kap­csolatok történetében. A szovjet kormány merész béke­kezdeményezése a háború utáni idők legtekintélyesebb nemzetközi találkozójává teszi a közgyűlés idei ülésszakát. A béke barátai remélik, hogy az ülésszak találó választ ad a ma ége­tő kérdéseire. Az emberiség ma a hideg és meleg háborútól mentes jövőre gondol. De mire gondolnak az USA és más nyugati hatalmak kormánykörei? Csakis a tegnapra, a visszatérésre az ellenségeskedés és gyűlölködés legsötétebb korszakához. A reakciósok annyi erőt pazaroltak a párizsi csúcsértekezlet megtartá­sára, s mi történt? Néhány hónappal az elmaradt párizsi után amerikai földön valósul meg egy (ílyan nem­zetközi találkozó, melyen sokkal szélesebbkörű lesz a népek képvi­selete, mint a párizsin. A többi világlap is behatóan fog­lalkozik a közgyűlés ülésszakának előkészületeivel. A nyugati lapok nagy része kiemeli Hruscsov elvtárs nyilatkozatának tárgyilagosságát. Az angol Daily Express kritikus hangnemben ír az amerikai hivata­lok magatartásáról: „New York meg­mutatta, hogyan tudja fogadni a kül­földi államférfiakat. Ezt senki sem vonta kétségbe. Reméljük azonban, hogy a tüntetők már megelégelték kísérleteiket, melyek egyáltalán nin­csenek összefüggésben az ENSZ ko­moly munkájával." Washingtonban kedden is nagy Idegesség és zűrzavar uralkodott. Kennedy szenátor Atlantic Cityben mondott választási beszédében kije­lentette, hogy „az USA szempontjá­ból nagy és veszélyes időszak kö­szönt be." A külügyminisztérium riadtan vár­ja, hogy Hruscsov elvtárs az ENSZ­ben találkozni fog számos állam ve­zetőjével, s nincs kizárva, hogy Eisenhower elnökkel is. Nagy riadalmat keltett egyes nyugati lapok pozitív reagálása Hruscsov elvtárs nyilatkozatára. New Yorkban most már bizonyosra veszik Macmillan angol miniszterel­nök részvételét a közgyűlésen. Mac­millan állítólag „előzetes diplomáciai feltételek nélkül hajlandó találkozni Hruscsovval". A Reuter szerint Eisenhower csak akkor egyezik bele a találkozóba, ha a szovjet minisz­terelnök beszéde az ENSZ-ben „mér­sékelt" lesz, s „ha a Szovjetunió szabadon bocsátja az amerikai kém­repülőgépek elfogott személyzetét." Véget ért az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése New York (ČTK) - Az ENSZ köz­gyűlésének szeptember 19-i délutáni rendkívüli és sürgős ülésén folytat­ták a Kongói Köztársaságban uralko­dó helyzet vitáját. A küldöttek egész sora azt a nézetet vallotta, hogy az események fejlődése a Kongói Köz­társaságban olyan stádiumba jutott, amely az állam egységének és sért­hetetlenségének veszélyeztetését és az ENSZ jó hírnevének megcsorbítá­sát jelenti. Sokan beismerték, hogy az ENSZ segítsége nem hozta me.q a várt eredményt. Egyes szónokok következtetései és megállapításai azonban ellentétbe kerültek a tények logikájával. A közgyűlés az éjszakai órákban tartotta további ülését. Ennek folya­mán a vita két határozati javaslatra összpontosult. Az első javaslat a Szovjetunió, a második javaslat 17 afrikai és ázsiai állam javaslata volt. Az USA nem mert előállni azzal a javaslattal, amelyet azelőtt a Bizton­sági Tanácsban szorgalmazott és amelynek az volt a célja, hogy a Kongói Köztársaságot gyámsági igaz­gatás alá rendelje az ENSZ főtitká­rának és katonai egységei parancs­nokságának formális vezetése alatt. Az amerikai javaslat következményei­ben Kongót visszavetette volna gyar­mati helyzetébe. Az USA saját javas­lata helyett nyomást gyakorolt az afrikai-ázsiai javaslat szerzőire, hogy „az egyöntetűség érdekében" kerül­jék az ENSZ főtitkárának és katonai egységei parancsnokságának bírálatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa határo* zatáinak teljesítésében és hogy az eredeti amerikai javaslatból legalább valamit vegyenek át, hogy az ENSZ főtitkárát újabb teljhatalmakkal ru­házhassák fel, V. ZORIN, a Szovjetunió külügy­miniszterének helyettese, a szovjet küldöttség vezetője a vita során hangsúlyozta, hogy a szovjet küldött­ség kellőképpen értékeli az afrikai és ázsiai államok csoportjának erő­feszítését, amely csoport előkészítet­te a határozati javaslatot. A szovjet küldöttség a javaslatok egyes pont­jaival teljesen egyetért, azonban egyes pontokban módosítást javasol. Kijelentette, hogy amennyiben a mó­dosítást elfogadják, lemond saját ha­tározati javaslatáról, amely egyes más küldöttségek nézete szerint is tökéletesebben jellemzi a Kongóban uralkodó helyzetet és a helyzet meg­oldásának módjait, azonban sok kül­dött szemében túlságosan radikális­nak és elfogadhatatlannak látszik. Tekintettel arra, hogy a javaslat szerzői a módosító indítványt nem fogadták el, javaslatukat a kiegészítő indítványok nélkül bocsátották sza­vazásra. A Szovjetunió és a többi szocalista ország küldöttei tartózkod­tak a szavazástól. Az afrikai és ázsiai országok 17 küldöttségének javasla­tát ezután a megkövetelt kétharmad többséggel jóváhagyták. Az éjszakai üléssel véget ért az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülése. Külügyminisztériumunk válasza az NDK kormányának jegyzékére (ČTK) - A Német Demokratikus Köztársaság prágai nagykövetsége szeptember 7-én a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügyminiszté­riumának átadta az NDK kormányá­nak az NDK azon álláspontját tolmá­csoló jegyzékét, amelyet a Bundes­wehr vezérkarának provokatív em­lékiratával szemben foglalt el. Az NDK kormánya jegyzékében sürgősen figyelmeztet a Német Szövetségi Köztársaság kormányköreinek egyre agresszívebb irányvonalából eredő veszedelemre és hangsúlyozza arra irányuló készségét, hogy teljes mér­tékben támogatja a német imperia­lizmus és militarizmus veszélyének végleges kiküszöbölésére és az euró­pai biztonság biztosítására irányuló intézkedéseket. Az NDK kormánya hasonló tartalmú jegyzéket intézett más további államok kormányaihoz is. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Külügyminisztériuma az NDK prágai nagykövetségének szeptember 20-án átadott válaszában teljes mér­tékben azonosítja magát a Német Demokratikus Köztársaság kormányá­nak nézeteivel azon helyzet komoly­ságát illetőleg, amely a nyugatnémet hadsereg lázas felfegyverzésével kap­csolatban áll be. A csehszlovák ieav­zék utal a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Külügyminisztériumának szeptember 3-i nyilatkozatára. Ez a nyilatkozat hangsúlyozta annak szük­ségességét, hogy gátat kell vetni a német militaristák és revansisták terjeszkedésének. Az ehhez vezető lépés a békeszerződés megkötése mindkét német állammal, amint azt a Szovjetunió kormánya javasolja. ÜJ SZÖ 7 * 1960. Szeptember 21)

Next

/
Thumbnails
Contents