Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)
1960-09-21 / 263. szám, szerda
iQAn A RUBÉPRÁVO és Szlovákia írta: JÚLIUS ŠEFRÄNEK zsákmányoló érdekeire támaszkodott A CSKP főként az 1929. évi V. kong- lyozójává, hanem a cseh és a szlo- Erről tanúskodott az a htr is, - e burzsoázia bel- és külpolitikája, resszustól kezdve — amelyen véglegesen vá k burzsoázia árulásának és. ka- amely beszámolt a szlovák dolgozók különösképp pedig a nemzetiségi syozott a Klement Gottwald vezette bol- pi tuláns politikájának ellensúlyozójá- tiltakozásáról a testvér cseh nemzet kérdőn fnlvtatntt ^ - ^vikiJrj^ - a marx.zmus-lenjn.z- yj j s a CSKP volt az egyetlen párt, harcosainak Heydrich á.taii legyilkoben harcolt mindaz ellen, ami bizalmat- amely teljes súlyával arra toreke- Ifisa ellen (Rude právo. 1941. novemlanságot keltett a különböző nemzetisé- d e"; l 1, 0?^ az. egész munkásosztályt ber). gü dolgozók között, a nemzetiségi el- \ körülötte az egész nepet a cseh A legmeggyőzőbb bizonyíték ternyomás ellen és a Hlinka-féle néppárt, a szlovSk nép eí' valamint a tob- mésze tesen a Szlovák Nemzeti Fela nemzetiségi kisebbségek burzsoáziája- nemzetiségi dolgozót, valamennyi kelés ténye Volt. Sajno s, a felk ei é s nak szeparatista poiitikája ellen, va,amint " * Ä™^Í^L íť^.Ä^L^ l/ommunista sajtónk negyven éves történetének valamenynyi komoly momentuma érthetőbbé válik számunkra, ha fejlődését a mai idők szempontjából ítéljük meg. Napjaink szempontjából, amikor munkásosztályunk és a dolgozók a CSKP vezetésével már felépítették a szocializmust, megkezdték a fejlett szocialista társadalom építését és Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk, mint a szocialista világrendszer rendíthetetlen pillére előtt új távlat, a kommunizmusba való átmenet távlata áll. Ebből a szempontból az az út, amelyet kommunista sajtónk a kapitalizmus elleni küzdelemben, a szocializmusért vívott harcban megtett, nagyszerű történelmi műként, a CSKP fontos harci eszközeként áll előttünk. Sajtónk elősegítette a párt szoros kapcsolatát a tömegekkel, segítette a dolgozók tömegeit az osztályharc rögös útján, a kapitalizmus bukása után pedig a szocialista építés széles útján egészen a mai győzelmekig. Amikor a Pravda és a szlovákiai kommunista sajtó történetét elevenítjük fel és ítéljük meg, mindig látnunk kell szoros kapcsolatát a CSKP központi lapjának, a Rudé právonak fejlődésével. Ľzt követeli a történelmi igazság, de követeli a Pravda és az egész szlovákiai sajtónak a CSKP központi lapjához fűződő m a i kapcsolatai helyes megértése is. Ennek két oka van. Egyrészt az, hogy a Rudé právo mindig sajátos jelentőséggel bírt Szlovákia szempontjából: a szlovákiai pártszervezeteknek a CSKP Központi Bizottsága által való irányítása, valamint a munkásosztály, a dolgozó parasztság, Szlovákia különböző nemzetiségű dolgozói harcának irányítása szempontjából. Ez a Rudé právonak, mint központi lapnak a helyzetéből fakad, amely mindig a legnagyobb autoritással tolmácsolta a CSKP Központi Bizottságának politikáját és a legsokoldalúbban fejezte ki országos szempontból — Csehszlovákia egész munkásosztálya közös érdekeinek szempontjából, valamint nemzetközi kötelességeinek szempontjából is — a párt politikáját. A Rudé právonak ez a jelentősége azonban nemcsak helyzetéből, hanem ténykedésének minőségéből és színvonalából is eredt, és Szlovákia iránti viszonyából. Másrészt a Rudé právo mindig nagy befolyást gyakorolt a Pravdára, illetve a szlovákiai kommunista sajtóra általában. A szlovákiai kommunista sajtó ereje egész fejlődése során többek között azért növekedett, mert mindig szoros kapcsolatban állott a Rudé právoval. Ezek a kapcsolatok, amelyek ugyanakkor kölcsönösen termékenyítőén hatottak, a Rudé právo es a Pravda chudoby megalapításától fogva fennállottak és fejlődtek. Nem véletlen, hogy e két lap ugyanabban a hónapban, 1920 szeptemberében jelent meg először. A CSKP alakuló kongresszusa után a Rudé právo 1921. május 18-án közölte Bohumír Šrneral beszámolóját a párt csatlakozásáról a Kommunista Internacionálé'noz. E kongresszusi beszámolót ä Rudé právo a következő öthasábos cím alatt közölte: „Kommunisták vagyunk! Utunk és célunk" Šmeral elvtárs, a CSKP egyik alapítója e beszámolóját így fejezte be: „Több vagyunk, mint politikai párt. Az új élet élcsapata vagyunk. Üj viszonyokat teremtve, új típusú embereket akarunk nevelni." A CSKP-nak, mint új típusú marxista-leninista pártnak, a Nagy Októberi Forradalom szülöttének, a Szovjetunió Kommunista Pártja tanítványának megalakulásával — ezért harcolt a Rudé právo, a Pravda chudoby és a többi baloldali marxista lap is — új korszak következett be nemzeteink történetében. Még nem a szocializmus korszaka, de már az az időszak, amelynek előbb-utóbb a munkásosztály és szövetségesei győzelmével, a szocializmus diadalával kellett végződnie. A München előtti Csehszlovák Köztársaság története igen szemléltetően erősítette meg a munkásosztály történelmi küldetésének horderejét. Megmutatta, hogy a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette munkásosztály harca nemcsak maguknak a munkásoknak az érdekei, hanem valamennyi dolgozó érdekei szempontjából, a tényleg haladó kultúra fejlődése, sőt a cseh és szlovák nemzet sorsa szempontjából is jelentős. Ezt a történelmi tanulságot nemcsak a németországi hitleri fasiszta diktatúrát követő évek bizonyították. A csehszlovák burzsoázia politikája, amely kizárólag kikérdésben folytatott politikája kezdettől fogva azon katasztrófa felé irányult, amely később Münchenben öltött testet. „A cseh burzsoázia politikája, amelynek számára „Tábor a mi programunk" jelszóvai nyerték meg a cseh proletariátust, igen gyorsan a Fehér hegynél végződhet" - erre már a CSKP 1923- * uu r" u" , a «»»• ország hü szövetségese, a béke és hetett me'a De~hírül" äďta 7'partizánban tartott első kongresszusának Masreszt v.szont s.kra szállt a nemzetek a n e^ zete k függetlensége követke- ha cokaTés a német vonatok elrobtézisei is rámutattak. Ugyanebben az onrendelkezesi jogáért es egyenjogusa- zete s védelmezője, a Szovjetunió ol- ^g* SzlovľkiTbL ľtélľhônapokírányban - ha más formákban is flaert, síkra szállt mindazért, ami a cseh . .. történelmi feilődés félté- ° ant a® a t TT - in*!; fi hl, ľ. L — haladt a szlovák burzsoázia és " * ~ valamennyi nemzetiségi kisebbség burzsoáziájának nacionalista politikája is. A burzsoázia és a jobboldali burzsoázia irredenta irányza'tai ellen. * ÄľľS !! az illegális Rudé právo nem jelenés a' szlovák néoet valamint a többi , , A történelmi rejioaes telte- b (Rudé áv0 1945 f ebruár és es a szlovák nepet valamint a toDD teleibö az 0sztályerők viszonyából , ^ A „Wákiai nartizánharnemzetiséghez tartózó dolgozokat közel származott az a következtetés, hogy ľo k értékefését a Rudé právo (1945 hozta egymáshoz és egyesítette a kapi- npm7ptpin k A lrrp a Csehszlovákia * ér t® ke l& se t - P u xiu talizmus ellen a fasizmus és a háború nemzeteink e' e re a LsensziovaKia márciusaban) gúnyosan szembeállítaiizmus énen, a tasizmus es a naooru Kommunista Pártja vezette munkás- tnt t, „„„i ' nf„j Wnhnlmánnvfll miszocialisták katasztrofális politikájá- veszélye ellen vívott harcban. A CSKP osztálynak kelI á, J lani a _ hogy ettő l fgj Z ób e? vľoén a szto— _ —- kezdettől fogva fennen lobogtatta a pro- f ü nemzeteink sorca szerint 1944. OKtoper vegen a SZ10 . .... I U39 nemzeteinK sorsa. vák né p ellenállását véglegesenmegEs a párt kozponti szerve, a Rudé törték val szemben - ez a politika kataszt rofális volt nemzeti szempontból is letár nemzetköziség zászlaját. — a CSKP egyedül azzal szállhatott szembe, hogy megindította a dolgoA Rudé právo megalapításától právo valóban a kor magaslatán álkezdve síkra szállt a cseh lott. Nemcsak a párt politikájának A mikor a CSKP ideiglenes Közzók harcát a tényleges demokrá- finánctők e Szlovákiában folytatott hirdetője és szervezője lett, hanem M ponti Bizottsága a Rudé právociáért, a nemzetek testvériségéért, a békéért, a szövetségért, M kizsákmányoló és elnyomó politiká- mélységes meggyőződése folytán ban 1945. januárjában közzétette ha a bekeert a Szovjetunióval való hü iának mi n^ e n megnyilvánulása ellen, ugyanakkor lelkiismeretévé vált tározatát a már közelgő szabadságszövetségért, a szocializmusért. Amikor a burzsoá-demokratikus mindannak, ami nemzeteinkben és hoz. vezető útról, az új népi demokI unkásosztályunk eme küldeté- rendszer - meghazudtolva „humá- köztársaságunkban haladó és becsű- ratikus köztársaság programjában a 1 sének és a CSKP e történei- nus" frazeológiáját, amellyel szíve- letes volt. csehek és szlovákok egyenjogúságát mi feladatának kellett megfelelnie a sen dicsekedett -a dolgozók vérének Ez meglátszott a Rudé právonak Szlo- is hangsúlyozta. A határozat ezt a Rudé právo, a Pravda és a többi ontására vetemedett, hogy ezzel a vákiához való viszonyában is. A Rudé következő szavakkal fejezte ki: „Ez csehszlovákiai kommunista sajtótér- megfélemlítéssel is a kizsákmányolók právo a CSKP-nak a nemzetiségi kérdés- a köztársaság a beh ne élő nemzetek mék arculatának is - és sajtónk hatalmát szilárdítsa, a Rudé právo ben folytatott politikájáért harcolt, küz- dolgozóinak köztársasága lesz, a cseh hovatovább egyre inkább meg is fe- erélyesen szót emelt e terror ellen és dött a köztársaság nemzeteinek és nem- nemzet a maga országrészeinek, a lelt ennek. Egyre inkább — mert a különösen nagy felháborodással til- zetiségeinek egyenjogúságáért, hogy így szlovák nemzet Szlovákiának gazdája kommunista sajtó marxi-lenini szi- takozott a munkások és a parasztok megszilárduljon a köztársaság védelme- lesz" - tehát azokkal a szavakkal, lárdsága és harciassága is fokozato- gyilkolása ellen Szlovákiában és zőinek frontja és hogy meghiúsítsa a amelyek később csaknem szó szesan fejlődött ki - olyan arányban, Kárpát-Ukrajnában. Nagy harci kam- hitleri Németország felől fenyegető ve- ri nt megismétlődtek a Košicei Korahogy a CSKP bolsevizálása előre- pányt indított 1921-ben, amikor szélyt, amely abban rejlett, hogy a hit- mányprogramban. haladt. A párt bolsevizálódása meg- Krompachyban a munkásokra és lerlsták a köztársaság nemzetiségi vi- Az eIs ő köztársaság idején és a nyilvánult a kommunista sajtó for- munkásnőkre sortüzet adtak le és szonyaiba való beavatkozással akarták megszállás alatt a Rudé právo megradalmi tartalmában, vonzóerejében 1924 októberében, amikor a trenčíni megnyitni maguk előtt köztársaságunk teremtette a csehszlovák kommunista és hatékonyságában is. textilgyár sztrájkoló munkásaiba határalt A Rudé právo, a Pravda, és a többi lőttek, a következőket írta: „A cseh SľSTÄl? .^"ŕ*". * munkásság köteles osztályszölidari- k if g^aság^ľzocľáliľ'/f kuCállffeN sajtó forradalmi pártos marxi-lenini hagyományát, amelynek folytatója és fejlesztője mai kommunista sajtónk és szocialista köztársaságunk egész sajtója is. Hazánknak a szovjet hadsereg álK r«KP tľnkf,ir,:iuT Ú9 Ví tását nyilvánítani szlovákiai testvé- Tendiľéľéľeľ^ ľml usáb^n Ätein^^amTnn rZrrS'haL 0-' -ive, Fokent Nagy-Prága mun- vét amely első íJn fejtette ki szé dó hagyományának folytatója *olt s még- k asai kötelesek a leghevesebben til- leskoruen Szlovakia iparositásanak gonis új típusú párttá, olyan forradalmi él- takozni a munkásság elnyomasanak dolatát és nemzeteink egysége szilárd tal tortént felszabadítása után, nem csapattá kovácsolóďott, amilyen a tör- eddigi cári módszerei ellen." (1924. alapjainak megteremtésére volt hivatott, zeti és demokratikus forradalmunk ténelem folyamán még sohasem állott október 18.) S néhány nappal később a Rudé právo a szlovák kommunista győzelme után 1945-ben megváltozott munkásosztályunk élén — hasonlóképpen közölte a CSKP végrehajtó bizottsá- sajtóval együtt ugyanakkor leleplezte a 3 kommunista sajtó szerepe és helykommunista sajtónk is folytatója volt gána k felhívását, amely tiltakozó Hlinka-féle szlovák néppárt fasiszta nem- zete is. Miután a forradalom és néIvľmán a*'^munkássakk"forrad lími sztrájkokra és tüntetésekre szólí- zetellenes politikáját, annak a pártnak P* demokratikus köztársaságunk vea neinzeti š ^jľólfan haladó voľt, de még- *>tta fel a munkásságot A felhívás politikáját, 'amely Henleinnal és Ester- zetfi, ere e a CSKP'vezette munkásis új sajtó volt ez, olyan, amilyennel hangsúlyozta: „A szlovák es kárpát- házyva l szövetkezve a fasiszta támadókat osztály lett, nemzeteink életében bemunkásosztályunk soha azelőtt nem ren- aljai munkásokra és parasztokra a szolg ái t a. Ez äital a Rudé právo lelép- következett és továbbra is bekovetdelkezett. Olyan sajťó jött létre, amely csendőrök puskájából eldördülő lö- , ezte a csc h burzsoáziát, az agrár re- kezó n a9y átalakulásoknak felel meg rendszeresen foglalkozott az időszerű véseket a csehországi, morvaországi ak ciót és a Beneš-féle csoportot is nem- a kommunista sajtó, elsősorban a politikai, szociális és kulturális kérdé- és sziléziai munkásságnak saját tes- csak mint a hj t, er i Németország Hen- CSKP központi szerve, a Rudé právo —^or'p-ttot^ľtári'kôľépré! ^^LlTl^^I^Ô ^^ ^nökségének -gitotársalt, "ü?^!,.^ ľafáoi é Sés" Z nolitl ka i S ^harc aín a k" ^ e n szer- hasonlóképp mozgósította a becsüle- " eTtľtársaU - a omhoroL-ot tiitoi,n m«n«i, o a CSKP autoritatív szerve, a forra£sehszlovákia népének a ^koz- daIom ereje let t_ ^a^^aüa.j.u co ou.-a-v ,,„,„o t s„ t„ « jj- j-j- —— . társaság ve e meer a om ^ Rudé právo az új feltételek köszocializmusért vívandó döntő forradal- vérontás ellen, hogy tiltakozzanak a mumsta párt vezetésevei folytatott módszerekkel fejlesztette mi küzdelemre. parasztok lövetése ellen, akik a rá harca megerősödött és 1938-ban viszonyát, FebAmikor Lenin 1901-ben Mivel kezd- következő év novemberében meg gyorsan novekvo iranyzatot mutatott. * jük? című cikkében - vagyis, akarták akadályozni, hogy elárverez- °e e harcot elárulta München, a további zavartalan fejlődésért, a reakcióval vívott szívós harc időszakában, valamint Február után, a . , . , . . (1924. október 24.) A Rudé právo ,,„„„„, . .„dát „i.rú/óinak melyet a munkások, parasztok és daságl "és"p«Ht1l^i ha"á^nak^megszer- hasonlóképp mozgósította a bec'süle- ^Z^J'T^ 9 ^ az értelmiségiek százezrei olvasnak, vezésében és ugyanakkor megalkuvást te s embereket, hogy tiltakozzanak a nem ismerve nevelte a pártot, a mun- Kosutiban 1931 májusában a mezőkásosztályt és annak szövetségeseit a gazdasági munkások sztrájkja utáni lal- vérontás ellen, hogy tiltakozzanak a "'««'»« P aL 1- TníoT" parasztok lövetése ellen, akik a rá harca megerősödött és 1938-ban , ........ .. ÍHAn»«atnt miitofnťt ruárig csakúgy, mint a nemzeti és . v'^őu demokratikus forradalom szocialista hogy mivel kell kezdeni a bolsevik zek fejük felett kunyhójukat. Tilta- fasiszta f9resszorokMk a nyugati forrad a, ommá va l- növekedéséne k párt építését - azt írta, hogy az kozásra mozgósította őket azon vér- " d®™ krat a. ^ ! időszakában, a szocializmus felé való újság nemcsak kollektív propagan- fürdő ellen, amelyet a csendőrök mint a cseh es szlovák burzsoaziadista és kollektív agitátor, hanem 1935 márciusában Čertižne és Habu- n ak ez az összeesküvése. A rabsag, kollektív szervező is - ez a mon- ra kelet-szlovákiai falvakban és má- a köztársaság feldarabolása, a meg- vaiamini reoruar utan dat a munkásmozgalomban és a szo- sutt elkövettek. A szlovákiai kommu- Sz á' lá S n^ r 9J,f '^iľou mdlzöU az szociaHzmuľ é^ľsének idején ľš. cialista országokban már régen szál- nista sajtó a Rudé právoval együtt A cenzúráit, elkobzott, üldözött, az f J lóigévé vált - kihangsúlyozta a hasonlóképp tiltakozott a duchcovi els ő köztársaság burzsoá rendszere- a Rudé právora fontos szerep hákommunista sajtó szervező szerepét, és frývaldovi munkanélküliekre, a tö1 be is tiltott Rud é P ráv0 a CSK P" rult, a népi demokratikus rendszer Hogy a marxista sajtónak propagan- mosti sztrájkolókra, valamint a cseh v a' együtt illegalitásba ment - Sy- alapelvei, valamint immár a szodista és agitációs feladatokat is tel- országrészek más városainak és köz- ro vý tábornok kapituláns kormanya cializmus felé irányuló valamennyi jesítenie kell, az iránt addig sem ségeinek dolgozóira leadott sortüzek már 1938. október 21-én beszüntette, társadalmi átalakulás népszerűsítévolt kétség. A mi kommunista saj- ellen. A Rudé právo a föld alatt is foly- sében, kiharcolásában és megvalósítónk is segítséget nyújtott a párt- A Rudé právo a cseh proletariátust ar- tatta 3 harcot. A CSKP illegális saj- tásában. Ezzel kapcsolatban a CSKP nak a dolgozók gazdasági és politi- ra is mozgósította, hogy támogassa a tójának az élén megszervezte a központi szerve kivette részét a Kokai követelményeiért vívott harc szlovák nép harcát az ipar leépítése el- megszállás ellen a csehek es szlo- Sicei Kormányprogram VI. fejezetéegyre jobb szervezésében, az egysé- len, és hogy támogassa Szlovákia dol- vákok ú: i' vaIóba n demokratikus és nek „A szlovák nemzet magna karges proletár front és a munkás-pa- gozóinak egyéb szociális küzdelmeit is. nép i köztársasagáért vívott harcot, tájának" megvalósításában is: a raszt szövetség megteremtésében, Példaképp rámutathatunk arra, mily fi- A megszállás alatt az illegális Ru- csehek és szlovákok közös életének hogy ne csak propagandával és agitá- gyeimet szentelt a Rudé právo az 1927 d é právo újból és újból megjelent, „egyenlő az egyenlővel" alapelv szelcióval - hanem amint már Lenin januárjában megtartott plešiveci konfe- jóllehet a nácik számos szerkesz- lemében való építésében, követelte - mindenekelőtt a dolgozó renciának, amellyel a CSKP kezdeménve- tőjét és terjesztőjét börtönbe ve- A szocializmu s építésének -tömegek saját tapasztalatai alapján zésére megkezdődött a szlovákiai mun- tették, kínozták és kivégezték. A Ru- s mär g szocialista é ;f és meokezdényerje meg őket a párt forradalmi kások, parasztok és más dolgozók - a ,P r 3Y 0, mégis megjelent s ujabb sének az 194 5_ lg4 8í: as éve k y ben iranyvonalanak. Ezaltal propaganda- kommunista, a szociáldemokrata párt és hős l oldalakat irt nemcsak a lap, ha- nemzetközi hordereje volt és és agitációs szerepe egyáltalan nem a különféle burzsoá pártok tagjai - ne m nemzeteink torténetebe is. mindmáig, összefügg a világosokként, hanem ellenkezőleg, minő- széleskörű küzdelme Szlovákia ipara le- A fennmaradt lapszámokból olvas- békéért, a különböző társadalmi ségileg javult. építésének újabb szakasza ellen. A ple- hatjuk, hogy a megszállás ellen foly- rendszerű országok békés együttC bből a szempontbólléaj eges jelen- šiveei konferenciát, amelyen a CSKP ne- tátott küzdelmet, a felszabadulásért éléséért vívott harccal és tulajdons tősége volt annak a nagy erőfe- vében Klement Gottwald mondott beszé- vívott harcot mindig a csehek és képp e harc magvát képezi. Magvát szítésnek, amellyel a Rudé právo a det, a Rudé právo a következő szavak- szlovákok közös harcaként vívták. képezi annak a törekvésnek mellyel reformista vezérek politikáját, a kai jellemezte: „A szlovák munkásság Az illegálos Rudé právo a megszál- köztársaságunk hozzájárul a Szovjetburzsoáziával való együttműködésük és parasztság Szlovákia kifosztása ellen, 'ás egész ideje alatt tényeken ala- u njö vezette egész szocialista tábor elméletét és gyakorlatát leleplezte és a munkások és parasztok egységes front- híreivel megcáfolt minden Szlo- és a kapitalizmus között folyó bémentesítette a munkásokat a refor- tal válaszolnak a I'udákok belépésére a vákiával kapcsolatos hazugságot és kés versenyhez mista illúzióktól. A CSKP • új módon közeledett a kormányba". (1927. január 27.). A Rudé právonak ez az állásfoglalása, kételyt. Rámutatott, hogy különbség van Tiso, Tuka és a szlovák dolgoegy időre megtántorodtak és meg tévedtek, de gyorsan lehull a hályog SZLKP KB határozata alapján a szemükről. Erről tanúskodtak azok a hírek, Rudé právo Bratislavában szlovák nyelven, tömeges példányszámban Mja -a Rudé právo és Szlovákia nemzetiségi kapcsolatok kérdéséhez „mliv'T.íeCfpTVsKP °iŕľ'J"'°'Tít' z <5k között s hogy különbséget kell "közötti kapcsolatok új, mondis, melyek hazánkban mindig nagy f™' l.^ntí, v„it » uľľľJ, tenni azon dolgozók között is, akik hatnám dicső időszakában élünk: jelentőségűek voltak - noha igaz. ' 9 6 e" jl'ZZk ^ Lzsoázia ľéôelľene ^ ^ idör e megtántorodtak és meg- 1960. január 1-től a CSKP KB és az hogy a CSKP bolsevizálása éppen a „Zľľ, S L. P ,ľ" !« nemzetiséoi kérdésben ütközött kü- nemzetelIene s politikájának megbemtása, co valamint a cseh nép, a szlovákiai dollonosen nágy nehézségekbe s a szo- .. . c , ,,, r. i a uuca, » ciáldemokrata hagyományok és az és SzIo vf la mS s nemzetiségű dol- hQgy g szIovák kgtonák nem ha j_ jelenik meg opportunizmus ballasztja elleni harc á b!, nevelese szem- landók Hi ti erér t harcolni orosz test- A szlovák nyelven megjelenő Ruaránylag éppen a nemzetiségi kérdés pon 0' véreik ellen, hogy ezres tömegekben dé právo egyre több cikket, riporterén volt a leghosszadalmasabb. Amikor Németországban 1933- állnak át a szovjet hadsereghez és tot, tárcát közöl Szlovákiáról. E cikMégis a CSKP bolseviki megacélozó- * ban hatalomra jutott a hit- a szovjet partizánokhoz, akiket né- kek és hírek nagy része megjelenik dása kezdettől fogva arra vezetett, leri fasizmus, a Rudé právo is új met fegyverekkel látnak el és hogy a cseh kiadásban is és mint halljuk, hogy a párt a nemzetiségi viszonyok- küldetést nyert annak a feladatnak tömegesen belépnek a Szovjetunióban ez az irányzat még tovább fokozóra a néptömegek viszonyaként, a megfelelően, amelyet logikusan Cseh- alakult csehszlovák hadtestbe, hogy dik. Ez is hozzájárul majd a cseh munkásosztály nemzetközi egységes Szlovákia Kommunista Pártjának kel- harcoljanak a Csehszlovák Köztársa- és a szlovák nemzet, valamint az harca, valamennyi dolgozó haladá- lett betöltenie. Valamennyi politikai ság felszabadításáért (A Rudé prá- összes többi nemzetiség testvérisésáért, szocializmusért vívott egysé- párt közül a CSKP vált nemcsak a voban 1941. szeptemberében, 1943. gének megszilárdításához és megges harca szükségleteinek szempont- hitleri Németország Henlein-féle ötö- szeptemberében, 1944. májusában és gyorsítja köztársaságunk szocialista jából tekintett. dik hadoszlopának egyedüli ellensú- 1944. júniusában megjelent hírek.) fejlődését. X J Ť J SZÓ 5 * 1960. szeptember 14.
