Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-21 / 263. szám, szerda

Ä Rudé právo négy évtizedes fennállása során mindig a párt hű eszköze volt Ünnepi est a prágai Lucernában a Rudé právo 40. évfordulója alkalmából icerna nagytermében a moszkvai Pravda fňczerkpsTtňhp- \ iAlpknTí»vŕíLr víihíj^rtc onviiláflóccul 1 cín o \.(,".nnVir>n b-r^l-óvcacőr« l \'é*íi7t*tt munkára. A prágai Lucerna nagytermében kedden este a Rudé právo 40. évfordulója alkalmából a CSKP Központi és városi Bizottsága, valamint a Rudé právo szerkesztősége ünnepi estet rendezett. Az est résztvevői viharos tapssal üdvözölték K. Bacílek, R. Barák, P. Dávid, J. Dolanský, Z. Fierlinger, J. Hendrych, V. Kopecký, O. Šimúnek, V. Široký, L. Jankovcová és R. Strechaj elvtársakat, a CSKP KB politikai irodájának tagjait és póttagjait, A. Dubček, és V. Koucký elvtársakat, a CSKP KB titkárait, V. Slávik, a CSKP KB osztályvezetőjét, A. Krček elvtársat, a CSKP prágai városi bizottságának vezető titkárát, O. Černik minisztert, M. Vedrát, a CSISZ KB elnökét, V. Dolejšít, a Csehszlovák Újságírószövetség elnökét, és I. Skálát, a Csehszlovák írószövetség első titkárát. A jelenlevők melegen üdvözölték a számos országból érkezett testvéri kommunista és munkáspártok lapjainak küldötteit, V. P. Sztyepanovot, a moszkvai Pravda főszerkesztőhelyettesét, Tan Lint, a Renmin Ripao főtitkárát, Nemes Dezsőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB politikai bizottságának tagját, a Népszabadság főszerkesztőjét, R. Andrieut, a l'Humanité főszerkesztőjét. W. Borowskit, a Tribúna Ludu főszerkesztőhelvettesét, W. Kohlért, a Neues Deutschland szerkesztőbizottságának tagját. V. Popot, a Scientea főszerkesztőjének első helyettesét, D. G. Kjossewet, a Rabotnicseszko Delo főszerkesztőjének helyettesét, H. Wolkert, a Volksstimme szerkesztőjét, L. Berget, a Béke és szocializmus kérdései szerkesztő bizottságának tagját. Az est résztvevői között volt közéletünk és kulturális életünk számos kimagasló tényezője, a Rudé právo érdemes dolgozói, kituntett újságírók, a kerületi, a járási és az üzemi lapok dolgozói s a prágai üzemek képviselői. A csehszlovák és a szovjet államhimnuszok elhangzása után az ünnepi estet A. Krček elvtárs nyitotta meg. A jelenlevők viharos egyetértéssel fogadták a CSKP Központi Bizottságának a Rudé právo 40. évfordulója alkalmából küldött levelét, amelyet V. Kopecký elvtárs olvasott fel és adott át 0. Svestka elvtársnak, a Rudé právo főszerkesztőjének. A Rudé právo dicső harcos útjáról V. Koucký elvtárs mondott beszédet. Utána G. T. Sztyepanov elvtárs átadta a moszkvai Pravda szerkesztőségének üdvözletét és felolvasta a szerkesztőség üdvözlő táviratát. A szocialista országok többi testvérlapja nevében Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője mondott beszédet. A kapitalista országok kommunista sajtója nevében R. Andrieu, a l'Humanité főszerkesztője beszélt. Az ünnepi est első része az Internacionálé hangjaival ért véget. Az est második részében K. Palousnak, a Zdenek Nejedlý Realista Színház igazgatójának rendezésében zeneszámok, szavalatok és táncszámok következtek. Vladimír Koucký elvtárs beszéde A Rudé právo 40. évfordulója a kommunisták és egész dolgozó népünk számára valóban jelentős emléknap. A Rudé právo négy évtizede pártunk és hazánk életének komoly időszaka. Míg Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakítása, amelynek 40. évfordulójáról a jövő év májusában emlékezünk meg, történelmünk egyik legfontósabb mezsgyeköve, addig a Rudé právo létrejötte új időszakot nyit a csehszlovák sajtó fejlődésében. A Rudé právóval megszületett az első következetesen forradalmi újság, amely kezdettől fogva teljes mértékben munkásosztályunk szolgálatában áll az új társadalmi rendért, a szocializmusért és a kommunizmusért folytatott harcában. A Rudé právo, mint a párt legközvetlenebb harcostársa e küldetését sohasem árulta el s ezért joggal hangsúlyozza pártunk Központi Bizottságának a Rudé právohoz intézett levele, hogy ez a negyvenedik évforduló ünnepe egész népünknek, amelynek jogaiért és érdekeiért a Rudé právo fáradhatatlanul küzdött. • A Rudé práVo mindig elválaszthatatlan részét képezte mindannak, amiben megtestesül hazánk boldogsága, jelene és jövője, részét képezte dicső kommunista pártunknak. így van ez ma és így lesz ez a jövőben is. A Rudé právo negyven évfolyamából számtalan nagyszerű, magával ragadó könyvet állíthatnánk össze, amelyek pártunk létrejöttéről, munkásságáról, Központi Bizottságának tevékenységéről, a pártkongresszusokról, a munkásosztály nehéz osztályharcáról, a sztrájkokról, tüntetésekről, a válságról és a munkanélküliségről, a csehszlovák-szovjet barátságért és az imperialista háborúk ellen vívott küzdelemről, a fasiszta barbarizmus ellen és a békéért folytatott harcról szólnának. S mily sok újat, szépet, pozitívat olvashattunk a Rudé právo hasábjain az elmúlt 15 esztendő alatt, amikor mint az ország élenjáró- lapja népünk történetének legújabb és legragyogóbb fejezetéről ír. Koucký elvtárs a továbbiakban részletesen foglalkozott a Rudé právo felszajjadulás utáni tevékenységével, majd hangsúlyozta, hogy különösen az elmúlt négy esztendőben kézzelfoghatóan bebizonyult, hogy a sajtó a pártnak hatékony és nélkülözhetetlen fegyvere. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül mondotta — mily széleskörűen és mozgósítóan foglalkozott a Rudé právo ebben az időszakban a békeharc kérdéseivel, hogyan küzdött az amerikai és a nyugatnémet imperializmus cselszövései ellen. A lap szilárdan tolmácsolta népünk véleményét és elszántságát 1956 őszén is, amikor ellenforradalmi hullám borította el a testvéri Magyarországot. Ekkor rendíthetetlenül védte a kommunista eszmék tisztaságát a jelenkori revizionisták aljas mesterkedéseivel szemben. A Rudé právo ugvanakkor derekasan és felelősségteljesen teljesítette a párt által eléje tűzött feladatot, az országos viták megszervezését, amelyek során népün.-« kifejtette nézeteit az új társadalom felépítésének alapvető kérdéseivel kapcsolatban. A lap fontos szerepet töltött be a XI. pártkongresszus és az idei országos pártkonferencia előkészítésében, valamint az új szocialista alkotmánnyal kapcsolatos országos vita megszervezésében. A Rudé právo négy évtizedes fennállása során azért növelhette tekintélyét, terjeszthette ki hatósugarát, mivel mindig a párt hű eszköze volt. Ugyanakkor a Rudé právo elterjedése cáfolhatatlan tanúbizonysága pártunk nagy sikereinek és győzelmének. Emlékezzünk vissza arra, hogy a burzsoá köztársaság idején ez a lap legfeljebb néhány tizezres példányszámot ért el. 15 évvel ezelőtt, a köztársaság felszabadulása után, amikor pártunk lett az ország vezető politikai ereje, a Rudé pravo példányszáma túlszárnyalta a félmilliót, s ma, amikor nagyszerű győzelmet aratott a szocializmus és hazánkat Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak nevezhetjük, a lap példányszáma meghaladja a 920 ezret. Életünk minden szakaszán kétségbevonhatatlanul a kommunista párt tölti be a vezető szerepet, s ehhez képest sajtónkban a Rudé právot illeti meg az első hely, amiről az is tanúskodik, hogy az elmúlt öt esztendő alatt a Rudé právo példányszáma teljes 300 ezerrel emelkedett. Szeretném ma különös szívélyességgel köszönteni két további pártlapunkat, amelyek rendkívül kimagasló érdemekre tettek szert a szocializmusért folytatott harcban: a bratislavai Pravdát, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának lapját, amely néhány nappal ezelőtt ugyancsak negyvenedik évfordulóját ünnepelte és a brnói Rovnostot, amely 75 évvel ezelőtt jelent meg első ízben és így legrégibb napilapunk. Említettem a Rudé právo óriási méretű elterjedését. Ugyanakkor különösen az utóbbi években tanúi vagyunk egész sajtónk állandó fellendülésének, mégpedig abban az időszakban, amikor már minden család rendelkezik rádiókészülékkel és az eszmei, politikai, valamint kulturális népművelés igen hatékony eszközeként előtérbe került a televízió, amely 700 ezer televíziós készülék tulajdonost tart számon. Ez kétségkívül rendkívül pozitív jelenség, amelynek láttán a sajtó, a rádió és a televízió valamennyi dolgozójának őszinte jókívánatainkat fejezhetjük ki. Habár nem állíthatjuk, hogy ezen a téren már minden rendben van, hiszen vannak még fogyatékosságok és ezeket semmiképpen sem leplezzük, mégis az említett tények tagadhatatlanul bizonyítják a sajtó, a rádió és a televízió dolgozóinak mind magasabb színvonalú és hatékonyabb munkásságát. Kommunista pártunk és Központi Bizottságunk jelentős intézkedéseket foganatosít, hogy biztosítsuk sajtónk további sokoldalú fejlődését, hogy dolgozóink a televíziós készülékek további százezreit vehessék meg és mind tökéletesebb rádió-készülékekkel rendelkezzenek, hogy így ezen a szakaszon is kielégítsük a rohamosan emelkedő szükségleteket. Ezzel kapcsolatosan elég megemlíteni, hogy 1965-ben az újságok és a folyóiratok egyszeri példányszáma eléri majd a 24 milliót, ami az 1945-ös mennyiség kétszeresét teszi ki, s majdnem felével több a mai példányszámnál. Ha tudatosítjuk azt, hogy olvasóink ma az újságok és a folyóiratok másfélmilliárdos példányszámát kapják kézbe, akkor felmérhetjük sajtónk további fellendülésének méreteit. Annál nagyobbak lesznek a szerkesztőségekkel s azok sokoldalú felkészültségével szemben támasztott igények. Annál nagyobb igényeket támasztunk a sajtó legközvetlenebb munkatársaival, a nyomdaüzemek munkásaival és műszaki dolgozóival, a sajtó terjesztőivel, papírgyártó üzemeink dolgozóival szemben. Sok függ főleg attól, hogy következetesen teljesítsük és túlszárnyaljuk a papírgyártásban a harmadik ötéves terv feladatait, és fokozatosan kiküszöböljük a papírhiányt, amely mind ez ideig nem csekély mértékben fékezi sajtónk fejlődését. A Rudé právo új feladatainak teljesítésében nagy segítséget jelentett, hogy tanulhatott a dicső lenini Pravda és az egész szovjet sajtó, valamint a világ kommunista pártjai testvérlapjainak tapasztalataiból. Ünnepi estünkön ezért újból forrón üdvözlöm a bolsevik Pravdának és a szocialista országok valamennyi lapjának, valamint a l'Humaniténak és a kapitalista országok kommunista lapjainak jelenlévő képviselőit. Rendszerünk ellenségei a szocializmus elleni egyik érvükként azt a rágalmat hangoztatják, hogy nálunk nem létezik „szabad sajtó". A lapjaink hasábjain folytatott országos viták és sok más tény világosan tanúskodik róla, hogy újságjaink hűen tolmácsolják a dolgozók legszélesebb rétegeinek véleményét, őrködnek érdekeik fölött és éppen ezért az olvasók millióinak bizalmát és szeretetét élvezik. A sajtószabadság szocialista alkotmányunkban rögzített elve ezért összehasonlíthatatlanul reálisabb és megbízhatóbb alapokra épül, mint a kapitalista sajtó állítólagos „szabadságáról" szóló számtalan frázis. Koucký elvtárs beszéde további részében ezután arról szólt, milyen volt ez az úgynevezett sajtószabadság a München előtti köztársaság idején és milyen ma a gyakorlatban a nyugati országok polgári lapjaiban. A szocializmus győzelme Csehszlovákiában — mondotta a továbbiakban — sajtónk elé is új, minőségileg magasabb színtű feladatokat állít. Népünk erejét arra összpontosítjuk, hogy a felépített alapokon még lendületesebben gyarapítsuk a fejlett szocialista társadalom anyagi és szellemi gazdagságát, még hatékonyabban elősegítsük azt, hogy a szocializmus túlsúlya a kapitalizmussal szemben növekedjék és hogy a béke erői győzelmet arassanak a háborús erok felett. További utunk s így sajtónk küldetése is világos. Fejleszteni és szilárdítani fogjuk azt a társadalmat, amelyben mindenki képességei szerint dolgozik és érdeme sz.erint részesül jutalomban, céltudatosan törekedünk majd arra, hogy az öntudatos munka mindinkább valamennyi ember életszükségletévé váljék s így az emberek jutalmazása szükségleteikhez képest igazodjék. A célunkat jelentő kommunizmust csak milliók alkotó munkája hozza létre éppúgy, mint azt, amit eddig hazánkban elértünk. A kommunista célkitűzéseket csak a fejlett szocialista társadalom céltudatos kibontakoztatásával érhetiük el. Mi idegenkedünk az olyan elképzelésektől, hogy elérhető a termelőerők további hatalmas méretű fejlesztése a dolgozó nép alkotó lelkesedésének felkarolása és anyaai érdekeltsége nélkül. A kommunizmus elérésének feltétele továbbá a szocialista front világméretű sikeres előrelendülése. A nemzetközi szocialista szolidaritás gondolata mély gyökeret vert népünk tudatában. Nem kételkedünk abban, hogy sajtónk is, amely oly sokat tett olvasóinak a proletár nemzetköziség szellemében való nevelése terén, a jövőben a párt méq hatékonyabb eszköze lesz e nemes eszme terjesztésében. Pártunk tudatában van az előttünk álló feladatok komolyságának és bonyolultságának. E feladatok megvalósítása érdekében élni fog gazdaq tapasztalataival, amelyekre az elmúlt időszakban szert tett és azokat tovább fejleszti. E tapasztalatok legértékesebbje az a felismerés, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeit szüntelenül be kell vonnunk 'ti gazdasáai kérdések megoldásába, az állam igazgatásába. Ez a népgazdaságnak és az állam pártirányításának legfontosabb terve. Ebben a vonatkozásban is nagy feladat hárul a Rudé právóra és egész sajtónkra, hogy népszerűsítse a legjobb tapasztalatokat. A jzocialista demokrácia által nyújtott nagy jogok és lehetőségek aktív kihasználása elképzelhetetlen a dolgozók öntudatának fejlesztése nélkül. Amikor arról beszélünk, hogy nevelő tevékenységünknek, vagyis a sajtó munkásságának Is teljesen kommunista jellegűnek kell lennie, nem valami elvont filozofálgatásra gondolunk, hanem az emberek közalt égzett élő munkára, amely mindig az emberek tapasztalataiból indul ki. A kommunista öntudatosítás nagy iskolája a szocialista munkabrigádok mozgalma. Itt új kommunista viszony jön létre a kollektíva, a technika, a népgazdaság iránt. A szocialista munkabrigádok problematikája kell hogy az eddiginél még nagyobb mértékben előtérbe kerüljön a sajtó, a rádió és a televízió figyelmének. Koucký elvtárs ezután a sajtó, a rádió és a televízió békeharcban betöltött szerepéről szólt. Ezt a küzdelmet még határozottabban, meggyőzőbben és harcosabban kell folytatnia, kifejezve kommunista pártunk álláspontját, amely teljes mértekben összhangban áll a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népének véleményével. Népünk az ENSZ közgyűlésének előestéjén lefolyt sokezer gyűlésen újra meggyőzően kifejezésre juttatta, hogy mi a béke és az alkotó élet lobogója alatt haladunk. A Szovjetunió nagyszerű leszerelési javaslatai kifejezésre juttatják népünk és az egész világ százmilliós tömegeinek akaratát. Az imperialista agresszorok és szószólóik hiába „érvelnek" azzal, hogy a szocialista országok leszerelésre irányuló igyekezete propaganda. A békeszerető emberiség támogatja ezeket a törekvéseket. Mindinkább tudatosítja, hogy békepolitikánk teljesen reális, nem gyengeségünkről, hanem ellenkezőleg a szocialista tábor legyőzhetetlen erejéről tanúskodik. Senki sem tagadhatja azt az alapvető tényt, hogy korszakunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kora. Sajtónk nagy feladata minden ember előtt feltárni, niily nagyszerű eredményeket hoz a nemzetközi kommunista mozgalom forradalmi harca, hűsége a leninizmushoz, a moszkvai Deklaráció és Békekiáltvány elveihez. Az imperialisták — ha megtehetnék — az eget is eltakarnák, csakhogy az emberek ne láthassák a szovjet szputnyikokat, az űrhajókat, amelyek szemléltetően igazolják, hogy minél erősebb a szocializmus, annál biztosabb a béke. Az imperialisták nem gátolhatják meg a szocializmus előretörését i nem fojthatják el Ázsia, Afrika, Latin-Amerika nemzeteinek felszabadító harcát sem. Nem akadályozhatják meg azt, hogy a százmilliók mind erősebb békeakarata végülis keresztülhúzza támadó terveiket. A világbékét kiharcoljuk! Elvtársak! A Hudé právo dicső forradalmi útja, amelyet a Kommunista Párt vezetésével tett meg, világos tanúbizonyságot jelent számunkra. További munkásságra, a kommunizmus és a béke győzelméért folytatott további harcra serkent minket. Pártunk ma nagy és meg nem alkuvó lenini párt, amely szilárdan ott áll népünk élén és megbízhatóan vezeti előre. A Rudé právo valamennyi dolgozójának pedig ma őszinte jókívánságainkat fejezhetjük ki ahhoz, hogy pártunk a Rudé právoban a kommunista eszmék következetes hirdetőjére, küzdelmének bevált szervezőjére talált rá. A kommunista sajtó kezdettől fogva a néppel szoros kapcsolatban fejlődött A bratislavai dolgozók ünnepi manifesztációja a sajtó napja alkalmából A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában a város dolgozói tegnap a délutáni órákban nagyszabású manifesztáción emlékeztek meg a kommunista sajtó — a Rudé právo és a Pravda — megalapításának 40. évfordulójáról. A megtelt esztrádterem homlokzatán a következő jelszót olvashattuk: A kommunista sajtó megbízható segítőtárs a békéért és a szocializmusért folytatott harcban. A jubiláris ülés elnöki emelvényén helyet foglaltak: Jozef Való, az SZLKP KB irodájának tagja, Jozef Lenárt, a t SZLKP KB irodájának tagja, az SZLKP KB titkára, Michal Chudík, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZNT földművelésügyi megbízottja, Pavol Majling, az ' SZLKP KB irodájának tagja, miniszter, az SZNT elnöke, továbbá Vasil Bil'ak miniszter, az SZNT alelnöke, az SZNT iskola- és kultsrálisügyi megbízottja, Ondrej Klokoč, az SZLKP KB tagja, a Pravda főszerkesztője, Dénes Ferenc, az SZLKP KB tagja, az SZNT elnökségének tagja és Matej Lučan, az SZLKP KB tagja, az SZLKP KB osztályvezetője. Az ünnepi gyűlést Eugen Ujváry, az SZLKP bratislavai városi bizottságának titkára nyitotta meg. Ezt követően Jozef Lenárt elvtárs emelkedett szólásra. Lenárt elvtárs beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy egész szocialista társadalmunk, a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség társadalma, a felszabadult munka társadalma az idei sajtónapon megemlékezik a forradalmi átalakulások harci eszközének, a kommunista sajtónak keletkezéséről, küzdelmeiről és győzelmeiről. Sajtónk, rádiónk és televíziónk dolgozóinak, az olvasók, a hallgatók, a nézők sokezres hadseregének és Szlovákia valamennyi dolgozójának az SZLKP Központi Bizottsága szívből jüvu elvtársi Üdvözleteit tolmácsolta e nagy jelentőségű évforduló ünnepe alkalmából. Lenárt elvtárs beszéde további részében kiemelte a Rudé právo és a Pravda chudoby nagy jelentőségét, mint a forradalmi munkásság hatékony eszközét a kommunista párt megalakításáért vívott küzdelemben. A kommunista sajtó dicső forradalmi hagyományai mérhetetlenül tanulságosak jelenlegi munkánk szempontjából — mondotta. A kapitalizmus elleni harc kezdetétol fogva e sajtó sajátos kommunista vonásokkal rendelkezett. A kommunista lapok fontos szervező és nevelő tényezővé váltak. Magas fokú eszmeiség, pártosság és elviesség jellemezte okét. A kommunista sajtó kezdettói fogva a néppel szoros kapcsolatban fejlődött. Kialakításában tevékenyen részt vettek a munkások, a parasztok és a haladó értelmiség tagjai. Lenárt elvtárs nagyra becsülte a cseh munkásosztálynak és a cseh munkásosztály legkimagaslóbb képviselőinek nagy segítségét, amely nélkül a kommunista sajtó Szlovákiában nem érhetett volna el ily nagy sikereket. Hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása után a kommunista sajtó is történelmünk új szakaszába lépett és jelentós szerepet töltött be a nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalommá való fejlődéséből eredő feladatok teljesítése terén. Ebben az időszakban teljes mértékben érvényesült ama lenini alapelv, miszerint a sajtónak az emberek kollektív szervezőjeként és nevelojeként kell működnie. A kommunista sajtó elősegítette a munkások alkotó kezdeményezésének kibontakozását és a dolgozó parasztság széles rétegeit megnyerte a falu szövetkezetesítésében való tevékeny részvételre. Lenárt elvtárs beszéde további részében az újságok és a legszélesebb tömegek közötti kapcsolat megszilárdulásáról beszélt és rámutatott a Szovjetunió jó tapasztalataira, amelyeknek érvényesítése hozzájárul ú'tr 1 vonzóbbá és valóban népi újságokká való tételéhez. , Egyre növekvő szerepet játszik a kommunista sajtó ideológiai munkája a nemzetközi kapcsolatok terén, főként a háborús provokátorok ellen, a békéért és az agresszív erőkkel szembeni éberségért vívott harcban. Sajtónknak következetesen védelmeznie és magyaráznia kell a békés együttélés gondolatát. Jozef Lenárt ezután felolvasta az SZLKP KB-nek a Pravda szerkesztőségéhez intézett levelét a Pravda megalapításának 40. évfordulója alkalmából. Ezután díszoklevelet nyújtott át a kommunista sajtó legeredményesebb terjesztőinek. Az ünnepi gyűlés első része a Békevédők Csehszlovákiai Bizottságához intézett határozat jóváhagyásával ért véget. A manifesztáciő második részében a Lúčnica dal- és táncegyüttes szórakoztatta a jelenlevőket. ÜJ SZÖ 3 * 1860. taíHtunbar