Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-31 / 242. szám, szerda

& • • • Ä Sztahanov-mozgalomtól a kommunista munkabrigádokig MIT KAPNAK A GYERMEKEK AZ ISKOLAÉV KEZDETÉN ? Košicén egymás után épülnek az új la- i kótelepek, amelyeknek új vízvezetékre és \ kanalizációra van szükségük. Az építke- ; zési dolgozók megkezdték az új csatorna építését, amely a Lunik lakóteleptől a Krásna nad Hornádom-i tisztítóállomásig vezet. A Szovjet Hadsereg útján dolgozó . betonozó csoportot Michal Leška vezeti. : Képünkön: a csoport tagjai betonozás i közben. (M. Tuleja felv. — ČTK) i AZ ÉSZAK-CSEHORSZÁGI KERÜLET i KOMLÓTERMÖ VIDÉKÉN tetőfokát érte : el a komló szedése. A žateci Chmel- j niárstvo n. v. dolgozói már a komló fel- .! vásárlását végzik. A csomagolóban már : elkészítették az első néhány zsák kom- : lót, hogy azonnal külföldre szállíthassák. Az idén több új szárítót helyeztek üzem­be, ami hozzájárul a szárított komló mi- :i nóségének növeléséhez. A HÉTVÉGI KÁNIKULÁT KIHASZNÁL- jj VA sokan kerestek víz mellett vagy a j hűs erdőben üdülést. Néhány esetben ij azonban tragikusan végződött a kirán- !! dúlás. Szombaton és vasárnap 17 rend- rl kívül súlyos közlekedési baleset történt, ij 17 személy életét vesztette és 20 meg- j sebesült. Augusztus 27-én és 28-án fiir- j dés közben négy felnőtt és egy gyer- j mek a vízbe júlt. 300 ÁGYAS NYUGDÍJAS-OTTHON ÉPÜL il a harmadik ötéves tervben Iurčianske i: Teplicén. I: A CSEHSZLOVÁK TŰZVÉDELMI SZER- Il VEZET szlovákiai bizottsága értesíti jj mindazokat, akik beküldték munkájukat jj a szervezet ez év februárjában kiírt iro- jj dalmi pályázatára, hogy a pályázat ered- •• menyeit folyó év szeptember 30-án hoz- jj zák nyilvánosságra. AZ OSZTRÁK RÁDIÓ JELENTETTE, II hogy augusztus 1-én Bécsnek 1 670 000 jj lakosa volt. RENDKÍVÜL VAD TÁJFUN PUSZTI- jj TOTT augusztus 29-én a japán szigete- ii ken. A tájfun Sikoku és Kjusu szigetén i: 27 026 lakóházat tett tönkre,'99 hidat so- ii dort el, 263 helyen elárasztotta az utat, jj átszakította a vasúti hálózatot és elsüly- jj lyesztett 19 hajót. Hat személy elpusz- jj tult, 30 eltűnt, 45 megsebesült. Köbe :j közelében a tájfun földcsuszamlást idé- !• zett elő, amely 30 munkást élve t eme- jj tett el. A mentési munkálatokat meg- ii kezdték. jj TÜZ ÜTÖTT KI A „FIR" NEVÜ GŐZ- ii HAJÓN a honkongi kikötőben. Öt kikö- ji tomunkás életét vesztette. E NAPOKBAN TOVÁBBI 600 NYUGAT- ii NÉMET GYERMEK TÉRT VISSZA a Né- II met Demokratikus Köztársaság gyermek- ji táboraiban töltött vidám nyaralás után ji családjához. Az NDK legszebb vidékein ji ez évben 10 000 nyugat-németországi:: gyermek töltötte háromhetes turnusokban ii a szünidőt. j; TERJED AZ AGYHÁRTYAGYULLADÁSOS I MEGBETEGEDÉS Dél-Koreában. Az egész- ; ségügyi minisztérium jelentése szerint i augusztus 29-én 186 agyhártyag.vulladásos i esetet tartottak nyilván. Eddig 45-en hal- i tak meg agyhártyagyulladásban. ÜNNEPÉLYESEN VÉGET ÉRT VASÁR- I NAP a 30. hronovi népművészeti bemu- j tató, amelynek két hete alatt több mint i 45 műkedvelő előadást tartottak. AZ EGYIK AMERIKAI RÁKKUTATÓ i ORVOS vélemenye szerint az idén Ame- . rikában 50 000 ember halt meg tüdőrák- : ban. Főleg dohányosok. HÉTFŐN, AUGUSZTUS 29-ÉN LEPLEZ- j TÉK LE Banská Štiavnicán a Szlovák j Nemzeti Felkelés 16. évfordulója alkalmá- j ból Ladislav Exnár, a Szlovák Nemzeti j Felkelés hőse emlékmüvét. 350 ÜJ FŐISKOLAI HALLGATÓ kezdi I meg a tanulást szeptember 1-én a plze- i ňi Műszaki Főiskolán. Ezenkívül 100 dol- j goző jelentkezett távtanulásra. A XX. NEMZETKÖZI GYÓGYSZERTU- I DOMÁNYI KONGRESSZUS hétjön kezdő- j dött Koppenhágában. A kongresszus 34 j országból 1200 gyógyszerész részvételé- i vei öt napig tart. Csehszlovákiát egy há- : romtagú küldöttség képviseli. i A FÖLDKÖZI-TENGER FRANCIAORSZÁ- í GI PARTJAIRÓL már elindultak a gólyák i Afrika felé. A gólyák az osz közeledtét jelző hagyományos költözködésüket az idén a megszokottnál egy hónapnál ko­rábban kezdték meg. 2500 KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI RENDEZVÉNY LESZ Brnóban a második nemzetközi árumintavásár idején. 14 nap alatt 108 opera-, balett-, színházi és ope- : rettelöudást rendeznek a hangversenyeken i és esztrádműsor okon kívül. A Szovjetunióban az ún. kom­munista szombatok — szobotnyi­kok — mozgalmából nőtt ki a szo­cialista munkaverseny. Lenin még 1919-ben zseniálisan elemezte, hogy az évszázadokon át idegennek vég­zett munka, a kizsákmányolók javá­ra folytatott kényszermunka után először nyílt lehetőség arra, hogy a munkás saját magának dolgozzék, és­pedig úgy, hogy a modern technika vívmányaira támaszkodhatik. A mun­kások megmutatták, hogy lehetséges az önkéntes munkafegyelem, s a munkához való kommunista viszony, mely felébresztette a tömegekben szunnyadó óriási alkotóerőt. A szocialista versenyt' továbbfej­lesztve 1935-ben született az ún. Sztahanov-mozgalom. Alekszander Sztahanov bányász kezdeményezésére indult el a Don-medencében, ahon­nan gyorsan terjedt tovább az egész Szovjetunióban. Sztahanov gondolkozni kezdett azon, miképpen lehetne a munka termelé­kenységét növelni, valamint a tech­nikai berendezés teljes kihasználását biztosítani. Az új lehetőségek ke­resése és a technika fejlesztése eredményezte Sztahanov csúcstelje­sítményét, aki a sztahanovisták ér­tekezletén akkor a következőképpen foglalta össze módszerének lényegét: „Szűkebb szakosítást kell bevezet­nünk a bányászok munkájában. A vá­jár csak fejtsen, az ács csak ácsol­jon s a vágatokat meg kell nagyob­bítani." Az akkori munkafeltételeket pedig így jellemezte: „A munkát úgy szervezték meg, hogy előbb kb. há­rom és fél órát fejtéssel foglalkoz­tak, a maradék időt pedig ácsolásra fordították. Ha az ember egyedül fejt és ácsol, a fejtőgép kihaszná­latlan, amíg az ácsolás készül." Sztahanov a munka átszervezése után 1955. augusztus 30-án az éjjeli műszakban 5 óra 45 perc alatt 102 tonna szenet fejtett, azaz többször annyit, mint amennyit az akkori nor­mák előírtak és kétszer annyit, mint a legjobb Ruhr-vidéki bányákban. Igy jött létre a Sztahanov-mozgalom, mely csakhamar számos követőre ta­lált más szakmákban is. A dolgozók alkotó tevékenysége ; évről évre növekedett és visszatük­rözte azt, hogy megértik az egész nép érdekeit. A munkaverseny a munkát a becsület és dicsőség dol­gává változtatta. A Szovjetunióban közben olyan ká­dereket neveltek, akik elsajátították az új technikát. A sztahanovisták azóta kiemelkedő szerepet töltöttek be a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésében. A párt felismerte a mozgalomban azt a hatalmas erőt, amely megte­remti a feltételeket a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet szá­mára, ezért azt tovább fejlesztette. A XXI. pártkongresszus idején új hazafias mozgalom született: szocia­lista verseny indult a kommunista munkabrigád cím elnyeréséért. A kezdeményezés ugyanabból a fűtő­házból indult el, ahol 1919-ben az első kommunista szubotnyikot szer­vezték. A rendező-pályaudvar kom­munistáinak e kezdeményezéséhez rövid idő alatt mind nagyobb tömeg csatlakozott. 1960. május végéig már 5 millió munkás, technikus, mérnök és kolhoztag vett részt a kommunis­ta brigádok mozgalmában. A kommu­nista munkabrigádok versenyének résztvevői elfogadták e hármas tör­vényt: kommunista módon élni, dol­gozni és tanulni. Felhívásuk úgy szólt, hogy „Egy mindenkiért, min­denki egyért!" 1959 tavaszán már Moszkva. Lenin­grád, az Ural és a Donyec-medence üzemeiben versenyt kezdtek a kom­munista élmunkás cím elnyeréséért. Valentyina Gaganova szövőmunkásnő pedig tovább fejlesztette a mozgal­mát: vállalta egy kullogó brigád ve­zetését. Megfogadta, hogy munkáju­kat annyira megjavítják, hogy maga után hagyja az élbrigádokat. Szavát betartotta, mert az év harmadik ne­gyedévében elnyerte a kommunista munkabrigád megtisztelő címét. A hármas törvény értelmében a ta­nulás, az önképzés fonlos tényező a kommunista élmunkások számára, mert tisztában vannak azzal, hogy a műszaki ismeretek és az általános műveltség gyarapításával tarhatnak csak lépést azzal a tempóval, melyet a hétéves terv előirányoz. Ez idő szerint a Szovjetunióban több mint 4 millió ember kapcsolja össze a ter­melési munkát a tanulással az isko­lák minden fokozatán. Az üzemek­ben két és félmillió dolgozó sajátít el új szakmákat és több mint ötmil­lió dolgozó vesz részt a szakmai to­vábbképzésben. Hazánkban is — különösen a CSKP ez idei országos konferenciája után — a szovjet példa alapján még na­gyobb lendületet kapott a szocialista munkabrigádok mozgalma, mely majdnem minden termelési ágazat­ban elterjedt. Csaknem minden szo­cialista munkabrigád a munkaterme­lékenység növelését tűzte ki céljául, s ezzel párhuzamosan a dolgozók szakmai, erkölcsi-politikai nevelését, egy szóval az új, szocialista ember­típus kialakítását. Ez idő szerint szocialista köztársa­ságunkban huszonötezer kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. Bennük megtalálható a szo­cialista jelleg, munkájukban szocia­lista, sőt a kommunista munka ele­meivel is találkozunk. Mindenekelőtt az öntudatos és a magas fokú kollek­tivizmus nyer kifejezést. A munka náluk tényleg becsületet, örömöt és életszükségletet jelent. Néhány szlovákiai üzemben, a ry­bárpolei V. I. Lenin Textilüzemben, a Tatrasýitben, a kežmaroki Tatra­lanban, a bošanvi bőrgyárban, a bra­tislavai Nemzetközi Nőnap Üzemben, a pótori és novákyi szénbányákban, a bratislavai J. Dimitrov Üzemben, Valentyina Gaganová követőkre ta­lált. Ezek az öntudatos munkások és munkásnők átmentek gyengébben dolgozó kollektívák megsegítésére. A huszonöt évvel ezelőtt elindult Sztahanov-mozgalom jó pé'dául szol­gált a szocialista tábor számára. A huszonöt év alatt még tovább fej­lesztették az újító mozgalmat, leg­újabban a kommunista munkabrigá­dok mozgalmát is. Nálunk is a szocialista munkabri­gád mozgalom most hozza teljes gyü­mölcsét. Ezek a brigádok egy űj szocialista erkölcsöt fejlesztenek ki, amely döntő befolyással lesz orszá­gunk további fejlődésére, s vissz­hangra talál életünk egyéb szaka­szaiban is. Grek Imre KORSZERŰ ISKOLÁK EPITESE ^ A csarnokszerű iskolák építése az utóbbi években egyre inkább 0 előtérbe kerül. Hazánkban az első ilyen iskola Trnaván épül Rudolf ^ Míňovský és Vladimír Fraňo épí­tészmérnökök terve alapján. ^ A csarnokszerű iskola 24 tanter­mes lesz, s a csarnokokat könnyű 0 gázbetonelemekből szerelik. Eme Lift Slab építkezési módszert — 0 a Szovjetunió és Amerika után — a trnavai iskola építésénél alkal­» mázzuk. EMELETES ÉS FÖLDSZINTES CSARNOKOK i A trnavai építészek három dupla i padlózatú csarnokot építenek szögle­i tes tantermekkel. Az A-csarnok épí­i tésével - melyben tíz tanterem lesz i — már a befejezéshez közelednek, i de szerelés alatt van a B- és a C­i csarnok is, melyekbpn hét-hét tan­I terem lesz. Ezenkívül már épülőfél­i ben van az iskolánkívüli foglalkozás j csarnoka, a sportcsarnok és egy to­; vábbi földszintes csarnok, melyben a speciális tantermek és műhelyek kapnak elhelyezést. Az egyes csar­nokokat fedett folyosók kötik össze, melyeket a téli időszakban infravörös sugárzással fűtenek. AZ ÜJ ISKOLA ELŐNYE A hagyományosan épített iskolák­kal szemben a csarnokszerű iskolá­ban sokkal nagyobb teret kap az iskolánkívüli foglalkozás és a test­nevelés. A speciális tantermek csar­nokában van a szertár, az igazgató­ság és három műhely a hozzátarto­zó kabinetekkel. Az iskolánkívüli foglalkozás csarnokában pedig meg­találjuk a tágas könyvtárat és olva­sótermet. Itt lesz berendezve a kony­ha és az étterem is. A tágas, vilá­gos, napos és szellős csarnokok — melyeket kívülről park vesz körül — kellemes környezetet teremtenek a tanításhoz. MI AZ ÜJDONSÁG? Európai viszonylatban műszaki új­donság a mennyezet szerkesztése és szerelése. A mennyezet- és födél­lemezt ugyanis az alapdeszkán ké­szítik el. Ezzel a módszerrel mellő­zik a nehezebb munkákat. A húsz centiméter vastag betonlemezeket, melyeknek területe 17x21 méter és 170 tonna súlyúak — egy speciális emelőberendezéssel emelik a kellő magasságba. ÉRTÉKES MEGTAKARÍTÁS Annak ellenére, hogy 170 tonnás lemezek emeléséről van szó — az emelés nem okoz különösebb nehéz­séget. Líška elvtárs igen ésszerű emelőberendezést készített, amely több emelődarut pótol. Az emelőbe­rendezést csak 1 — 2 munkás kezeli s azonkívül, hogy biztonságos — lé­nyeges megtakarítást is jelent. Az új szerelési módszer további előnye, hogy a falazást tető alatt végezhetik. Megemlíthetjük még, hogy a köny­nyített gázbetonlemezekből készült falakon már nincs külső munka. Ivan Schwarz, Bratislava Szeptember elseje mindnyájunk számára örömteli nap lesz. Ifjú­ságunk a tanév kezdetén már a tan­könyveket és tanszereket teljesen in­gyen kapja az államtól. Pártunk Köz­ponti Bizottsága ez év áprilisában ha­tározta ezt el és már szeptember 1-én megvalósítjuk. Akadnak azonban elvétve olyanok, akik szívük mélyén felteszik a kér­dést: Vajon a gyermekemet ellátják-e olyan jól, ahogy én szoktam? Erre már ma egyértelműen azt válaszol­hatjuk: gyermekeink jól lesznek el­látva, jobban, mint eddig. A szülők­nek gyakorlatilag nem marad más hátra, mint gyermeküket iskolatáská­val, tornaruhával ellátni. Ami a tankönyveket illeti, termé­szetesen nem kap valamennyi gyer­mek új tankönyvet. Ila ahhoz az elv­hez akarnánk ragaszkodni, hogy min­den évben minden gyermek vadonat­új tankönyveket kapjon, ehhez évente 650 vagon papírra voína szükség. Aj idén (éppúgy, mint majd a jövőben is) teljesen új tankönyveket kapnak az alapfokú iskolák elsőosztályos ta­nulói, ábécés könyvet, számtan- és ol­vasókönyvet. Az iskolák úgyszólván kivétel nélkül már megkapták a köny­veket. Azon egyes esetekben, ahol ej még nem történt meg, szeptember folyamán os/tják ki a könyveket, hisa az elsősöknek úgy sem lesz rá szük­ségük rögtön az iskolaév kezdetén. A hatodik osztályos tanulók új aritmetika- és geometria-könyveket kapnak, később pedig természetrajz­könyvet is, de azt csak a második fél­évben fogják használni. A többi tan­könyvet valamennyi iskolában azon elv betartása mellett osztják szét a ta­nítók, hogy minden egyes tanuló egy­aránt kapjon új és régebbi példá­nyokat. Nagy előny lesz az is, hogy a gyermekeknek nem kell földrajzi atlaszt vásárolniok, azt is az iskola bocsátja a tanulók rendelkezésére. Kissé más a helyzet a többi tan­szernél. Nyilvánvaló például, hogy a tolltartót több évig használják a ta­nulók. Feltételezhető, hogy az első­sökön kívül a többi tanulónak már van tolltartója. Tehát csak az első­osztályosok kapnak tolltartót, mégpe­dig szép kivitelben, kb. 10 korons értékű bőrtolltartót. Az idén már valamennyi tanuló ki­vétel nélkül töltőtollal fog írni. Töl­tőtollat az elsőosztályosok is kapnak, de nem az iskolaév kezdetén, hanem csak a harmadik negyedben, amikot már belejöttek az írásba. Egyelőre ceruzákat, színes ceruzákat, rendes tollat, tollszárat stb. kapnak. Miután azonban ily rövid idő alatt nem lehet elegendő töltőtollat gyártani vala­mennyi tanuló számára, a második­tól a hetedik osztályig a tanulók a második negyedben, a nyolcadikosok pedig a harmadik negyedben kapnak töltőtollat. A füzetek is már az iskolában vár­ják a tanulókat, legalábbis azok, ame­lyekre a tanulóknak az első negyedben lesz szükségük. A tansegédeszközök terén a tanulókat átlagosan jobban ellátják mint eddig, így pl. az állami és szövetkezeti kereskedelem az idén 32 000 logarlécet szállít az iskolák­nak, az eddigi évi 17 000 logarléc he­lyett. Vegyünk csak néhány példát, ml mindent kapnak gyermekeink: A nyolcéves középiskola első osztályá­ban minden tanuló 24 füzetet, egy ir­katartót, 10 rajzlapot, 15 piszkozat­papírt, egy rajztartót és rajztömböt, tolltartót, három ceruzát, tollszárat, 10 tollat, 3 színes papiros füzetet, víz­festéket, ecsetet, festékes tálacskát, színes ceruzákat, formázóagyayot, kü­lönféle színű papirosokat, selyempa­pirost, Žiak gyártmányú töltőtollat és más apróságokat kap. A tankönyvek­kel együtt a tanszerek értéke össze­sen 103 koronát tesz ki. Vegyünk 'egy másik példát. A me­zőgazdasági műszaki iskolák tanuló) többek között 25 füzetet, Versatil-ce­ru/.át, Študent gyártmányú töltőtollat, Mefisto gyártmányú színes ceruzákat, 25 darab rajzlapot és számos más tanszert kapnak, összesen 280 korona értékben. Ezek a példák is azt mutatják, hogy nem kell aggódni gyermekeink fel­szerelése miatt. Mindent megkapnak, amire szükségük van és sokkal töb­bet, mint a gyermekek túlnyomó több­sége a világon. (-cs) Baloldali képünkön: A mennyezetle mez felemelése sikerült. A Lift Slab emelőberendezés s a mennyezet és födélzet készítésének új módsze­re lényegesen meggyorsíthatja az iskolák építését. A népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves terv ezen a téren is nagy feladatokat tűzött építészeink elé. 1965-ig Szlovákiában 10 000 tantermet kell felépíteni. A korszerű építkezési munkamódszerek elősegítik e feladat teljesítését. Jobboldali képünkön: Az építészek jól haladnak a szerelési munkákkal. {JJ SZÖ 426 * 1960. augusztus 27.

Next

/
Thumbnails
Contents