Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-27 / 238. szám, szombat

9 Ujabb nagyszerű eredmény sikereink sorozatában KELET-SZLOVÄKIA egyik távoleső időszakban a községek villamosítáfalujában, Zlatá Baňán ünnepi ese- sát. Ezek az államok azonban e felményre készülnek a napokban. Az- adat megoldása szempontjából hozelőtt szokatlan látvány fogadja itt zánk viszonyítva sokkal kedvezőbb a látogatót: villanyoszlopok hosszú helyzetben voltak mind földrajzi tesora torkollik a községbe s vezet kintetben, mind a lakosság sűrűséaz utcák egész során át. A házak gét tekintve. Kapitalista szemszögtetején még szinte „gyárszagú" a bői nézve, ahol a villamosítás is a vezetéket tartó vaspózna, a házolda- nyerészkedés eszköze, ez a kedvelakon pedig csak most száradnak a zőbb helyzet nagyobb nyereséget jenap sugarában a vakolást megcsú- lent, s ezáltal a nyereségvágy nem fító friss gipszcsíkok. Az olvasó könnyen kitalálta, hogy Zlatá Baňa lakosai arra az ünnepélyes pillanatra készülnek, amikor a faluban első ízben, gyulladnak ki a villanyégők. Erre az eseményre pedig már pár nap múlva sor kerül. A Zlatá Baňa-i petróleumlámpák tehát nyugdíjba készülnek. De hisz jj az elmúlt évek során oly gyakran kis ösztönzőerőt jelent. A kapitalizmusban az elektrifikálás ilyen céljának, amely egyáltalán nem vette tekintetbe a lakosság érdekeit, szemléltető példája a felszabadulás előtti helyzet hazánkban. A villamosítás 1945-ig nálunk is főleg a könynyen hozzáférhető és sűrűn lakott területekre terjedt ki, ahol a kisebb befektetés nagyobb hasznot eredményezett. A mostanihoz viszoI; került sor a petróleumlámpák nyűg- nyitva sokkal magasabb volt az áram ijj díjaztatására, hogy a lapok hasáb- fogyasztói ára is és emellett óriási ill jain a villany bevezetéséről már eltérések voltak az ármegállapításul csak hébe-korba tudósított valamelyik ban, hiszen minden erőmű és vájj munkáslevelező írása. Megszokott, lamennyi vállalat önkényesen maga II mindennapi eseményszámba ment ez szabta meg az árakat. így például ilimind az újságíró, mind az újság- i

92

6-ban 1 kWó árammennyiség ára ••• olvaso előtt. Mint olyan sok min- „ „„„. i ™ n K

, ,•„ Már folyik a komlószedés hazánk leg- ijj den mást meqszok

tunk természe- 3 CSe területeke

n 1.30-tól 7 Kcs-ig nagyobb komlóterületén Louny és Lito- ;:; tesne

k vettünk az utóbbi másfél te

rj

ed

t- Szlovákiában pedig 2 Kčs-tól SSÄ ^IgoTáňľmZt'a, I! évtized során, ami pedig azelőtt 9 K«-ig. Ha figyelembe ^sszük a hogy az idei „zöld arany"-termést ide- II; ..nagy dolognak" számított. munkás- és foldmuvescsaladok akjében betakarítsa. Az oéihovi EFSZ 36 jjj zlatá Baňa villamosítása azonban kor

i alacsony jövedelmét, megérthektáron termelt komlót, amelynek be- jjj korántsem mindennapi esemény, ha- jük, hogy a villany valóban fénynagyon is messzemenő jelentő- üzésszámba ment. Ennek megfeleber 4-ig be akarják fejezni. A komló- jj; s

é99

el bI

r- Csehszlovákia Kommums- lóén nagyon alacsony volt az átlagos szedőkről jól gondoskodnak, lakásuk, ét- ijj ta Pártja 1956. évi országos konfe- áramfogyasztás is. A volt žilinai kekezésük és egészségügyi ellátásuk nem jjj renciájának egyik nagyszabású fel- r(ji

e

t területén például 1936-ban hagy kívánnivalót maga után. Az idei jj adatát váltjuk ezáltal valóra, mégtermés rendkívül jónak mutatkozik. Képünkön: Hana Vojtišková tanuló az idén először segít a komlószedésben. J. Finda felv. — CTK jj pedig csaknem négy hónappal a kirendet kapott. Vasárnap leplezik le Itt Ľudovít Kukorelli őrnagy a Szlovák Nemzeti Felkelés hősének szobrát, aki Habura közelében esett el. egész évben annyi villanyáramot !; "tűzött határidő előtt: befejezzük fogyasztottak, mint amennyit a múlt II szocialista hazánk összes községei- évben egyetlen nap alatt. II nek villamosítását. Thomas Alva Edison, a világ legA s/rnvÄK NFM7FT! FFÍ KFr f s 1B íi Az Allam

i Statisztikai Hivatal leg- termékenyebb feltalálója 1879-ben ÉVFORDSN^K méíi megünnepléséire g utóbbi jelentése szerint a Csehszlo- szerkesztette meg az első gyakorkészül Habura partizán-község, amely jjj vák Szocialista Köztársaság lakosai- la

t'

la

9 '

s ^""ľ" ° f Zt /J^ forradalmi hagyományaiért Munkaérdem- | nak száma 13 minió 65Q ezer K

ö_ ZÓlámpát. Egy évre rá hazánk ma! jlj zülük 13 millió 581 ezer ember élejjj tét teszi kényelmesebbé a villányii; áram áldása, ami az összlakosság MARIÁNSKÉ^ LÁZNÉBAN^ befejeződtek jjj mintegy 99 százalékét teszi ki. A jj fennmaradó egy százalék távoleső íj elszórt tanyákon, erdészházakban, területén első ízben, mégpedig a židlochovicei cukorgyárban, kigyulladt a villanyfény. Szlovákiában Spišská Nová Ves lakosai gyönyörködhettek legelőször a villanyégő ragyogó fényében az 1894. évben. CSEHSZLOVÁKIA mai területének villamosítása ténylegesen a századforduló évében vette kezdetét, s elejétől fogva a kapitalista vállalkozók üzleti érdekeltségévé vált. Amint már előbb szó volt róla, a minél nagyobb haszon elérése volt az elektrifikálás fő mozgatóereje még akkor is, amikor az első köztársaság idején törvényt hoztak a rendszeres villanyosításről. Ezt mutatja az a tény is, hogy a cseh területeken, ahol jobbak voltak a feltételek, aránylag gyorsabb ütemű volt a villamosítás előrehaladása. Jobb áttekinthetőség kedvéért néhány statisztikai adattal szemléltessük az ez irányú fejlődést. 1913ban a cseh területeken az erőművek 190 MW áramot szolgáltattak. 1918-ig teljesen és részben a községek 11,1 százalékában négy- és félmillió ember élvezte a villanyáram előnyeit. Az 1927-1932-es években a hálózatba bekapcsolt községek száma 31,5 százalékról 56 százalékra emelkedett. Az ezután következő időszakban az elektrifikálás üteme nagyon lelassult, a háborús években pedig szinte semmi előrehaladás nem történt. 1945-ben, hazánk felszabadításának évében a községek 61,5 százalékába volt bekapcsolva a villanyáram, döntő részben az erőművek közelében és a sűrűn lakott helyeken. A népi demokratikus köztársaságnak tehát a legnehezebben hozzáférhető és legtávolabb eső helységekbe kellett a villanyáramot elvinnie, ami magától értetődően megsokszorozta a villamosítás költségeit. Pártunk és kormányunk céltudatos gondoskodással irányították az ora „Chopin ünnepi napok". Az ünnepi napok hazai és külföldi résztvevői tegnap Mariánské Láznéból a kynžvarti kastélyKivették részüket a munkából ba mentek, ahol Kristína Kobylanská, a ; j turistamenházakban, őrházakban él. varsói Chopin Múzem igazgatója tartott jjj A harmadi

k ötéves terv éveiben előadást Chopin- és George Sand leveA hrkovi HNB a nyári csúcsmunkák idején minden erejével lezéséről IP azo

nban fokozatosan ezeket a magá57 ÁLLANDÓ VÁNDORSZfNHÁZ mükö-j| nyos objektumokat is bekapcsolják segítségére" volt ' až dik ez évben Lengyelországban. Az év ;;• a villanyhálózatba, első felében 16 200 .előadást tartottak, jjj viLLAMOSlTÄS TERÉN hasonló amelyet 5 600 000 nezo tekintett meg. * jjj nagyszerű eredményt ma még a vi•pjÉLUTÄNRA JÄRT AZ IDŐ, amikor a városka főterére megLINDHARDT OTTO, az egyik damai ;;; , orszáoában értek el Nvukönyvkiadó igazgatója és felesége meg- j ,

a9 *

eve

s orszagaöan ertek ei. tyu látogatták Mihail Solohov szovjet írót. j j gat-Europa negy iparilag nagyon fejAZ ÉSZAK-KAZAHSZTÁNI SZŰZ- jI bí°ÍÄ FÖLDEKEN 3000 kilométer hosszú jjj Sv

a3

c es az í

e^

ezl De a Jele

n vízvezeték építését készítik elő. jjj A munka első részét 1961. elején jj kezdik meg. Ezzel kiküszöbölik az jj észak-kazahsztáni sztyeppék fő jj problémáját, a vízhiányt. jj SZEPTEMBER 21 ÉS 25 KÖZÖTT csehszlovák reumatológiai kongresszus lesz Piešťanyban, amelyre külföldi résztvevők jjj is érkeznek •*• — — - —<j AZ EGYIK TÁVOL-KELETI HALFEL- jj" VÍgalom hol lesz DOLGOZÓ ÜZEM alkalmazottai műanyag- jjj a

f?

I

o> erdeklodnom sem kellett, mert ból készült karikát találtak az egyik hal jjj mmt régen a processziós menet, úgy hasában. A karikán oroszul ez a szöveg j:i jöttek a szövetkezeti tagok elől két állt: „Kérjük, futtassátok vissza a wa- jjj aratókoszorúval, s útjuk egyenest a shingtoni amerikai egyetemnek. R-559". ;j; nemzeti bizottság épülete felé vezeFeltételezik, hogy a hal átúszta a Csen- jjj tet

t Fiatalok - öregek, asszonyok des-óceánt. .ijj - lányok és férfiak ünnepi gúnyáA TISZA NÖVÉNYI ÉS ÁLLATVILÁGA- jjj ba

n, csilIo ő szemm

el, d

af

o

s „óval NAK fe tarasaban jelentős előrehaladást jjj t ^ Még zenekaruk is volt. ertek el a magyarországi iszapkutató ::: _ , ľ ú , állomás dolgozói. A kutatók 10 víziút ;;; Ben

t,

8 feldíszített nagyteremben kealkalmával 170 kilométert hajóztak és Ijj resetlen szavak keretében átadták a 30 alkalommal az ártereken folytattak jj; koszorúkat. Aztán felcsendült Karvizsgálatot. II; dos Pityu hegedűjén a nótaszó, s az ULTRAHANGGAL MŰKÖDŐ FORRASZ- jj; elnök Szuheti Ferenc asztalához, TÖPÁKÁT dolgoztak ki e szovjet tudo- ijj ment

j táncra kérte a traktoros fiatal mányos akadémiai akusztikai intézetben. ;:: f

ei

e

ségét, hogy megnyissa az aratóA forrasztópáka zajtólan. veszélytelen és jjj b

á, . lelket vidító forgatagát, nagyon apró felületek forrasztására Is al- g Erzsj arcät hgmvas pí

ľ ^ ^ GYERMEKBÉNULÁSI JÁRVÁNY DÚL jlj ™pja a nagyterem parkettjén a Japánban. Hokkaido szigetén 52-en haltak jjj nyitó csárdást az elnökkel, s a szeme meg gyermekbénulás következtében. jjj közben a férjét keresi, a traktorost. TOVÁBBI EZER DOLGOZÓNK UTAZ- jjj Eszébe jutnak az aratási napok, amiHAT szeptemberben 14 napos üdülésre a jjj kor az ő Ferije még éjjel is járta a Fekete-tenger partjára. Azok, akik' jjj kévekötőgéppel a táblákat. Egymaga nem g ^ hektáron vágta le a gaboná

t. A

z egységes földművesszövetkezetnek. A községben brigádnapokat szervezett a termény gyors és veszteségnélküli betakarítására. A brigádnapokon az EFSZ-tagokkal, a tömegszervezetek tagjaival és a község többi lakosával együtt Nagy Dezső, a HNB titkára és Bodnár József, a HNB elnöke is alaposan kivette részét a munkából. A cséplőgépnél dolgoztak és példaadó munkát végeztek. Az új helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai támogatják a tömegszervezetek munkáját is, ezzel is elősegítve a község minden irányú fejlődését. Koós, Béla, Hrkov szág elektrifikálását és e gondoskodás nyomán gyors ütemben szaporodott a hálózatba bekapcsolt községek és a villanyáramot használó lakosság száma. Emellett az állam teljesen magára vállalta a villanyáram bekapcsolásának költségeit. 1959. január 1-vel a községek 97,4 százalékában volt áram, ez év elején pedig csak 179 község várt a villany bevezetésére. Energetikai dolgozóink szorgos munkája nyomán ma már ott tartunk, hogy néhány napon belül szocialista országunk mind a 14 233 községének lakossága élvezheti mindazokat az előnyöket, amelyeket korunkban a villanyáram nyújt. Köztársaságunk valamennyi területének egységes fejlettségi színvonalra való helyezésére irányuló törekvésünk újabb nagyszerű sikere ez. HAZÁNKBAN, ugyanúgy, mint a Szovjetunióban és a szocialista tábor más országaiban, az elektrifikálás a szocialista és a kominunista építés gerincét képezi és fő célja a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése. A villamosításnak Zidlochovlcétől Zlatá Baňáig terjedő útján a szocializmus építésének évei nemcsak mennyiségi tekintetben jelentettek alapvető változást, hanem minőségi szempontból is. Hiszen dolgozó népünk életszínvonalában az eltelt másfél évtized során óriási előrehaladást értünk el, ami lehetővé teszi a villanyáram alaposabb és igényesebb kihasználását az élet szebbé és kényelmesebbé tétele érdekében. Jíi^ fejezően szemléltetik ezt a következő adatok: a villanyáram ára ma az 1937. évinek nem egészen egynegyede. Gyakorlatilag ma már minden családban van rádió. Öt év alatt 582 ezer televíziós készüléket, 1 millió 203 ezer mosógépet adtak el hazánk üzleteiben, minden 36 lakosra jut egy villanyhűtőszekrény, minden 56,8 lakosra egy villanytűzhely, nem beszélve a kiseb áramfogyasztó készülékekről, mint amilyenek a porszívók, konyhafelszerelések és más hasonlók. Pártunk vezetésével a szocialista építésben elért történelmi győzelmeink füzérje a községek villamosításának befejezésével újabb ragyogó gyöngyszemmel gyarapodik. Mint minden eddigi sikerünk, a mostani is újabb telkesítést jelent számunkra további győzelmek elérésére. (g— 1) AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE tengerparton. A Čedok hasonló turista ijj egyik délután az eső lezavarta a utazást rendez szeptemberben és októ- jjj földről, hazajött, tett-vett otthon, de berben Románlába és Bulgáriába. jjj pillantásával egyre csak az égboltot E HÉT ELEJÉN KEZDŐDÖTT MEG az jjj leste, tisztul-e már. Lámpagyújtás angol fővárosban a büntetőjogászok nem- jjj után volt, hogy elállt az eső. Kezetközi kongresszusa. Az értekezleten 85 j:j ny

er

et szelt magának s indult a kapu ország küldöttei vesznek részt. jjj felé Az assz

0ny meg utána, maraszDRÖTNÉLKÜLI TELEFONBESZÉL- jj; talta, de hiába, Válasza még most GETÉST FOLYTATOTT egymással New jjj i

s ott cseng Erzsi fülében: „Szuheti Jersey és Kalifornia között két ame- ;jj Ferencen a természet nem fog ki..., rikai tudós. A beszélgetésnél a Hol- jjj ha bekergetett délután, itt az éjjel, dat használták fel a rádióhullámok jj; behozom a lemaradást asszonykám, visszaverésére. Az egyik laboratórium jjj sőt még kamatot is kerítek melléje." közlése szerint a szavak öt másod- jjj ügy is volt, hogy hajnalban hazaperc alatt jutottak el a Hold köz- jjj vetődött, odasúgta pihenő asszonya vetítésével a második állomásra. jjj fülébe: „Erzsikém, ahogy mondtam, A PARDUBICEI TESLA, a brnói nem- jlj még ráadást is kanyarítottam a napi zetközi nagyvásáron új Lotos elnevezésű jjj normámhoz!" televízort mutat be, melynek 53 centi méteres képernyője van. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN nem voltak Svájcban gólyák. A svájciak ezért Algériából importáltak 100 fiatal gólyát, amelyek részére a falusi házak tetején készítettek fészket és most nagyon <c,~ nyeztetik őket, hogy megszokják az új környezetet. \ Z ASZTALOKON OTT PÁROLOG ** az ízes, májgombócos leves, ki-ki tetszése szerint mer belőle, aztán jön a további fogás: pörkölt galuskával. Szögel István nevetve ugratja társait: Ne oly csínján meregessetek az ételből, mert még éhen maradtok. Van, aki megfogadja tanáA minap táviratot kaptam. Szabadságon voltam, éppen a szenei tó vizében lubickoltam, amikor kézbesítették. Meghívás volt benne: „Jöjjek el Sahyba, az Ipoly menti kis mezőváros szövetkezeti dolgozóinak aratási és cséplési ünnepségére." Otthagytam a vizet, a sátramat, szabadságomat, mondván, az ígéret szép szó, de csak ha állják, ha betartják, márpedig én tavaszi riportutamon Szikszai Vilmosnak, a szövetkezet elnökének parolát adtam, hogy első hívására jövök. csát, s csak akkor bánkódik, amikor az elébe tálalt újabb fogással már nem tud megbirkózni. Az ünnepi lakoma csusztatőja, a sági homoki bor megoldja az emberek nyelvét, s a riporternek csak fülelnie kell és szorgalmasan jegyeznie, hogy hírt tudjon adni a kis mezőváros dolgozó parasztságának idei munkasikereiről. Mert sikerről kell bizony beszélni, ha számba vesszük, hogy az idei nyár a maga zabolátlanságával sok kárt, bajt okozott mindenfelé. Az Ipolyságiaknak is bőven kijutott az idő okozta kellemetlenségekből, még árvíz is érte a földeket. Az idén a természet mintha megmakacsolta volna magát — mondja Duba József agronómus — száz felől hozta a gondot, s ha a földműves magában áll, nem győzte volna a harcot. így megbirkóztunk a legroszszabbal is. A siker titka, a közösség összefogása. — Meg még valami! — szól közbe az idős tagok jogán egy ősz hajú bácsika. Ügy-úgy, hangzik innen is, onnan is. Még szerencse, hogy Szikszai elvtárs nincs e pillanatban az asztalnál, mert menten belepirulna a sok dicséretbe. — önfeláldozó ember! — teszi le a garast az öreg paraszt. — Bár már hamarább vette volna át az elnöki tisztséget — így Fogel, a hosszúdongájú kanász. Reggel ő az első, aki munkába áll. — így dicséri az elnököt a vámhivatal főnöke. Nos, ha már ennyire dicsérik, akkor nézzünk csak az elnök körmére, vagy helyesebben, fejtsük meg, mi az a varázsszer, amellyel ez a Szikszai rövid néhány hónap alatt a maga oldalára állította az egész társaságot. Szikszai Vilmos az átszervezés után került a szövetkezet élére. Éveken át a járás mezőgazdasági ökonómusa volt. Tanított, segített, szervezett s közben maga is tanult és tapasztalt. Hajnaltól napestig úton volt. Kezdetben bizony nehéz volt ez a mesterség, mert a falusi ember nem igen szereti a városból jött „aktatáskást", de idővel megszokták, sőt hogy tanácsai a falusi szövetkezetekben egyre beváltak, meg is szerették. Amikor a felettes hatóságok javaslatára átvette a városban a szövetkezet irányítását, bizony sok éjszakán át hánykolódott álmatlanul. Töprengett, birkózott saját gondolataival, sorbavette a hosszú éveken át leszűrt tapasztalatait, hisz nem kis feladatra vállalkozott, olyan szövetkezet élére került, mely eddig hat elnököt számlált, neki a hetediknek pedig meg kell állnia posztján. A szövetkezeti munka alapja a jó munkaerkölcs, mondogatta magának, a jó munkaerkölcsöt a tagságnál viszont csak úgy érem el, ha én... hogy is mondta mindig Zápotocký elvtárs: „Mindenki legyen jó gazda a maga portáján, a maga munkahelyén!" Ez lett az én magamteremtette tízparancsolatomnak legsarkalatosabb pontja. Aztán jött a többi, magyarázta nekem Szikszai —, hogy a választások előtt nála voltam. A szövetkezeti tagság túlnyomó többsége még nem fejlett elvtárs. Valljuk be, egyrésze sokszor nem lát az orránál tovább, — helyesebben a zsebénél. Nem látja a perspektívákat. Fokozott figyelmet fordítottak hát a premizálás rendszerére. Bevezették a pótjutalmazási rendszert is. A répaegyelést egy hét alatt befejezték. Nem kellett senkit sem noszogatni, vegye kezébe a kapát s menjen a határba dolgozni. Ott volt mindenki. Miért? Mert érdekeltté tették a tagságot. Hisz áronként 3 koronát kaptak határidőprémiumként. így kutatgatjuk, keresgetjük az okokat, amelyek a szövetkezetben mutatkozó helyes és egészséges átalakulás folyamatát magyarázzák. Az asztal körül már valóságos kis kupaktanács ülésezik, amikor az elnök visszatér. — Téged szapulunk Vili, — huncútkodik a HNB titkára, aztán komolyra fordítva a szót, még hozzá teszi — az egészséges élet kialakulását nem kis mértékben az segíti elő, hogy az új vezetőség igen helyesen, egyaránt érvényesiti az alulról felfelé és a felülről lefelé való kritikát. - Hét hogy tudnánk ennek hiányában az előttünk álló feladatokkal megbirkózni? — kérdi most Szikszai. A nyílt emberi szó .az olyan, mint a beton a különböző nagyságú kavicsot egy kemény, szét nem eső, viharokat és időt álló tömbbé alakító erő. A pusmogás, a kertelés az csak bomlaszt. ÄR EZ A NAP A VlGSAG NAPJA, ám a földművelő ember így tánc és borozgatás közben is szakít magának időt a komoly szóra. A szomszéd asztalnál is így van. A terméseredményekről vitáznak. Nocsak, figyeljünk a szóra. — Ládd-e, ha az őszi búza nem is fizetett, de a tavaszi, az igen. — Hát persze, hogy fizetett. A nagy táblán 31 mázsát adott! De miért? Itt meg volt a kellő egyed szám, meg a műtrágyát is rendesen megkapta a föld. Az őszinél meg olyan satnya volt a növényzet, hogyha akár jő tél is jött volna, még az se segített volna. — Hát nem is a pap imája élteti a magot. — De nem ám, komám. Ahol az agrotechnikai időt betartottuk s jól előkészítettük a földet, ott akár a tudósok is megnézhetik. 225 mázsa rozs, 9 hektárnyi területen, öregapám, ha feltámadna, s ezt meghallaná, hát még azt hinné szegény, hogy bolondot űzünk vele. JJJ SZÖ 4 * 1960. augusztus 27