Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-24 / 235. szám, szerda

A DUNA ÉS A VÁG PROBLÉMÁI A Csehszlovák Ifjúság: Sz»i etség ez év ben is megrpnáfzte a Magas Tátrában az immár hagyományossá vált nemzetközi ifjúsági találkozót. 7.10(7 csehszhivák és külföldi fiatal vonult fel a Rysy csúcsra és kitűzte a nörfi t zászlót annak emlékére, hogy 1^13. augusztusában Lenin ott járt. Képünkön: a IV. nemzetközi találkozó résztvevői a lenini zászlóval. (Petráš felv. — CTK) NYOLC ORSZÁG KÉPVISELŐI nemzetközi konferenciára jöttek össze Prágában, amelyen a gabonabetakarítás kérdéseivel foglalkoznak. KELET-AFRIKÁBAN AZ 1NCOMAT1 FOLYÓN felfordult egy 49 turistát szállító hajó. Három kivételével valamennyi turista az alligátorok áldozata lett. EZ ÉV JANUÁRJÁTÓL június végéig 314 628 turista kereste fel Szlovákia cseppkőbarlangjait. Legtöbben a demánovai völgyben levő cseppkőbarlangban jártak. AZ ŐSSZEL MEGINDULÓ ÉVADBAN ünnepli fennállásának 10. évfordulóját az ostravai Zenei Színház. A múlt évben 17 ezer látogató kereste fel ezt a kultúrintézményt. A LENINGRÁDI HAJÚGYÁRBAN befejezték a 27 ezer tonnás Varsó-tankhajó építését. KÖRÜLBELÜL 800 000 UTAST szállítanak majd vasutaink a második nemzetközi nagyvásár idején Brnóba. A tavalyihoz viszonyítva jobb lesz a vasúti összeköttetés. A távolsági vonalakon több hálókocsit állítanak be, és az utasok frissítőkkel és ételekkel való ellátásáról is gondoskodnak. ÜJ ÉPÍTŐANYAGOT, BRAZOLITOT alkalmaznak a teplai nagyhizlalda építésénél. A brazolitból készült épületelemek kökeménységüek és rendkívül könnyűek. A SZOVJETUNIÓ, USA, LENGYELORSZÁG, Anglia és Románia csillagászai rövidesen befejezik 20 ezer csillag katalogizálását. A CSEHSZLOVÁKIAI ERDÉSZETI SZAKEMBEREK küldöttsége hétfőn elutazott az amerikai Seattle városba az V. erdészeti világkongresszusra. VASÁRNAP TARTOTTÁK MEG LEVICÉN az I. szlovákiai fúvószene-fesztivált. A műsoron Smetana, Dunajevszkij, Ježek és Erkel művei szerepeltek. PICASSO-MÚZEUMOT RENDEZNEK BE Barcelonában az egyik régi palotában. AZ AMERICAN THEATER öt hónapos európai körútja során a Szovjetunióba is ellátogat. Szeptember 14-én és október 24. között a balettegyüttes Minszkben, Kijevben, Lvovban, Leningrádban és Moszkvában tart előadást. MÉG MINDIG TART A GYERMEKBÉNULÁS! JÁRVÁNY Nyugat-Németországban. Ez év első hét hónapjában 57 halálos áldozata volt e betegségnek. Ez évben öszszesen 707 gyermekbénulási esetet állapítottak meg. KÖZTÁRSASÁGUNK LEGNAGYOBB MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSÁT készítik elő České Budéjovicén. Harminc hektár területen 21 pavilon 6500 négyzetméter fedett kiállítási térrel már elkészült. A legnagyobb pavilon állandó jellegű lesz és a kiállítástól eltekintve kulturális és sportcélokra fog szolgálni. A kiállítást augusztus 28-án nyitják meg. FENNÁLLÁSÁNAK 40. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI az ősszel induló színházi évadban az olomouci színház. Az évadot Smetana Eladott mennyaszony című operájának ünnepélyes bemutatójával nyitják meg.A CSEHSZLOVÁK KULTÚRA HÁZÁBAN Berlinben hétfőn nyílott meg Jindfich Wielgus szobrászművész és Karel Hájek fényképész kiállítása. A kiállítást Csehszlovákia NDK-beli nagykövete nyitotta meg. VALÓSZÍNŰLEG BÍRÓSÁG ELÉ KERÜL ,,Eman barát", aki követőivel a Mont Blancon várta a világ végét. A barátot — igazi nevén dr. E. Bianco — pánikkeltéssel vádolják, amiért az olasz törvények alapján 3 hónapos fogházbüntetés, vagy 24 ezer lírás pénzbüntetés szabható ki. NYOLCMILLIÓ KORONA KÖLTSÉGGEL önsegélyes alapon sportstadiont építenek Klatovy lakói. A stadion, amelyben — labdarúgó", tenisz-, kézi- és kosárlabda-pálya is lesz, — 14 ezer néző befogadására lesz alkalmas. Ez év július 1-én Bratislava székhellyel új költségvetési szervezet alakult, amelynek fő feladata, hogy Nyugat-Szlovákia nagy folyóinak, nevezetesen a Dunának, Morvának, Dyjének, Vágnak és Árvának valamennyi vízrendészeti problémáját egységes szempontok szerint oldja meg. Az űj szervezet belátható időn belül valószínűleg nemzeti vállalattá alakul át és így a gazdaságosság elvének fokozottabb szemmeltartása mellett valósítja meg Szlovákia folyami vízgazdálkodásának legfontosabb problémáit. Az új szervezet méreteire jellemző, hogy álló alapjai körülbelül 5 miliárd korona értéket képviselnek. Hatáskörébe tartozik a Vág és az Árva folyón működő 12 vízierőmű, amelyekhez a legközelebbi két-hárbm éven belül további négy új vízierőmű társul. Ezután a vízierőművek építésének üteme Nyugat-Szlovákiában észrevehetően lelassul, és a szervezet elsősorban folyamszabályozási munkálatokkal, árvizek megelőzésével, a talajvíz szintje emelkedésének megakadályozásával fog foglalkozni az említett folyók vízvidékén. Aki visszaemlékezik az 1954. évi nagy árvíz kártevéseire, aki tudja, hogy pl. a Csallóközben az utóbbi fél évszázadban milyen hatalmas károkat okozott a talajvíz színtjének állandó emelkedése, az megérti, milyen fontos és közhasznú feladatokat teljesít a Duna-Vág folyamszabályoj szervezet. Az új alakulatnak mindjárt e hó első felében alkalma volt bebizonyítania, mennyire tud megbirkózni a rendkívüli feladatokkal. A hatalmas esőzések megduzzasztották elsősorban a Vágót és az Árvát, úgyhogy konkrét árvízveszély fenyegetett. Az Árva és Vág nagy víztároló medencéinek kihasználásával — elsősorban ;az oravai és nosicei nagy víztárolók kapacitásának maradéktalan igénybevételével — sikerült a közel százmillió köbméternyi víztömeg lefolyását úgy szabályozni, hogy az a múlthoz viszonyítva csak jelentéktelen károkat okozott. Lehetővé tette ezt a Žilinán létesített központi vízi-hírszolgálati állomás, ahonnan egységes, jól átgondolt és villámgyorsan TÖBB MINT 48 MILLIÓ PÁR bor- és gumicipőt gyártottak az első félévben cipőgyáraink. A tervet 100,9 százalékra teljesítették. ÖTVEN RENDKÍVÜL SÚLYOS közlekedési baleset történt hazánkban augusztus 13- és 19. között. Harmincnyolc személy életét vesztette, a sebesültek száma 89. A balesetek által okozott kár meghaladja a 334 ezer koronát. A balesetek nagy többségét ismét a motorkerékpárosok okozták. foganatosított intézkedések szerint szabályozták a hatalmas víztömeg kármentes lefolyását. Még nagyobbak és jelentősebbek a Duna-Vág szervezetnek a feladatai hazánk legnagyobb folyójának, a Dunának az életében. Bár a Duna csak déli határaink mentén folyik, mégis jelentős szerepet játszik Délnyugat-Szlovákia egész életében. A Duna sajátságos jellegű alpesi folyó, ami annyit jelent, hogy magas vízállása rendszerint nyáron van és hogy rengeteg szilárd hordalékot, kavicsot aörget medrében. További sajátossága, hogy a víz esése a folyó középső szakaszán, éppen a csehszlovákiai részén törik meg, vagyis lassul le és itt rakja le, Bratislava alatt, kavicsos hordalékának legjelentősebb részét. A helyzet az utóbbi évtizedekben annyival javult, hogy a Duna és alpesi mellékfolyóinak mentén épített vízierőművek gátjai csökkentették a csehszlovákiai területre érkező hordalék mennyiségét. Ennek ellenére a Dunát folytonosan kotorni kell. Miután az elmúlt évtizedekben e téren nagy mulasztásokra került sor, a Duna medrének színtje, és így a víz szintje is emelkedett. Ez egyrészt nehezebbá tette a gázlós helyeken a mélyjáratú hajókkal való hajózást, másrészt a Duna szintjének tartós emelkedése a gátakon túl is a talajvíz szintjének emelkedését idézte elő, aminek káros hatását a mezőgazdasági termelésre nem kell* részleteznünk. Az idősebb dunamelléki lakók még emlékeznek rá, Jiogy valaha a gőzhajók „mélyebben jártak". Különösen a második világháború éveiben és az azt követő évtizedben maradtak el a Duna kotrási munkálatai. A helyzet 1955 óta van javulóban és az azóta a csehszlovákiai Dunaszakaszon kifejtett rendszeres kotrási munkálatoknak köszönhető, hogy a Duna színtje ma újra ott van, mint volt a századforduló idején. A jelenleg működő Kriváň kotró már önmaga is több hordalékot kotor a Duna medréből, mint amennyi a szaporulat. Lényegesen meg fog változni a helyzet az 1963. évtől kezdve, amikor is egy, a Kriváňnál nagyobb teljesítményű Duna-kotrót helyeznek üzembe. További újítás a Duna kotrásában az, hogy a kiemelt kavicsot — amennyiben azt építkezési célokra közvetlen fel nem használják újabban távolabb a holtágak medrében rakják le és így lehetővé teszik az árvizek gyorsabb lefolyását. Amint látjuk a Duna-Vág szervezet előtt igen jelentős feladatok állanak. Tudják ezt a szervezet dolgozói is — nagy részük régi tapasztalt folyami szakember — akik mindent megtesznek feladataik teljesítéséért. így a szervezet dolgozói a második ötéves tervben előírt feladataikat már augusztus 15-én teljesítették és azóta olyan munkafeladatokat végeznek, amelyek harmadik ötéves tervünk keretébe tartoznak. Sz. L. Bratislavában az idén a főiskolák négy új, korszerű épülettel gazdagodnak. A képünkön látható épület a gyógyszerészeti és az ökonómiai fakultás közös épülete a Téglamezon. , Václav Špála születésének 75. évfordulójára „Minden jó művészet abban a föld- • ben gyökerezik, amelyből fakad és j akarva-akaratlanul sem lehetünk mások, mint akik vagyunk". Ez a valló- i más találóan jellemzi a modern cseh < festészet egyik kiváló alakját, Špá- ' lát. A földműves és téglaégető elődök j leszármazottja Špála ösztönös művész,' aki sokat tanul, tapasztal és dolgozik. J Már kora ifjúságában a hazai hagyományhoz kapcsolódik, főképp Áleshez, — s lázadozik az akadémia kötöttsége, szabványossága ellen. A XX. sz. első felének művészi erjedésében új \ távlatokat nyit meg számára is a < norvég Munch, a francia impresszió- ' nista, — Cézanne és Gauguin. Majd a < kubisták hatnak rá, de elméleteik nem < adnak kielégítő választ problémáira, visszatér a hazai földhöz. A nyeri j tanulságok csak gazdagítják eredeti | tehetségét, de eleme és tanítója ez| után is a természet marad, s eszméi nye annak egészségét, frisseségét [ i megszólaltatni, fiiért fest, mert jól I 1 esik, mert örömet okoz, mert a mun- ( | ka boldogítja. Ezt a derűlátást sugá- j i rozzák erdős-, hegyes tájai, a huli lámzó Vltava, Sázava, Berounka, — \ | az Otava, a Beszkidek. A nagy ter- \ i mészeti formák, a viharfelhők, a moz- ( ) galmasság, az élet áradása vonzza. CélI ja, minél érezhetőbben kifejezni a j j valósághoz való bensőséges viszonyát. | A rétek, tarka kiskertek, a munkás j ) emberek lakta cseh vidék, kerek, p i- [ ) rosképű lányok, konkrét formák és J típusok teremtésére ösztönzik. — Magvas, találó kifejezéssel, spontán elő) adásmódban, kitörő temperamentum- j ) tói fűtötten, — nagy egyszerűséggel, kevés színnel ér el drámai hatást. Egységesítő szándéka egyre csökkenti ( a színek számát. Csodás árnyalato- ; \ kat fedez fel egyben, melynél kitart ( í sz utánozhatatlan kékben. Mint ra- < j gyogó kristályok, fénylenek benne a í j cíz, a fák, a levegő. — A képet erő- [ ) sen hangsúlyozott körvonalakkal építi) í szilárd egésszé. Alakos vásznain a l j kontúrok szélfútta, kékszoknyás, f e- j ) hér ingvállas mosónők, parasztlányok J formáit zárják körül egészséges érl zékiséggel. \ Művészetének a kor érverése ad \ j ritmust, még akkor is, ha gyümölcsí csendéletet fest, vagy híres szép v i- ] ! rágcsokrait, melyekben az élő, növek) vő természethez való szeretetét jelzi. J > — Špála művészi elvei és emberi j í meggyőződése pontosan fedik egymást.) í Az átlag cseh ember szélsőségektől I (mentes, boldog egyszerű családi élej tét éli. Lénye vidám és kiegyensú- j ) lyozott, gondolkodása demokratikus.) ! Még a világháború előtt tudta, me- ( (lyik táborban van a helye. — 1936i ban a kormány meghívására meglá) fogatta a Szovjetuniót. — A német} í megszállás súlyosan nehezedik rá. ( \ 1945. végén hivatalosan is elnyeri a j ) „Nemzeti Művész" címét. Műve a szé/ les népi rétegek szellemi tulajdona í « lett, de a felszabadult hazát már nem j \ ünnepelhette újjongó színeivel, mert ( b 1946-ban örökre kihullt kezéből az) / ecset. BÁRKÁNY JENÖNÉ í A revizionisták a jelenkori kapitalizmusról A REVIZIONIZMUS, mint Lenin mondta, „marxista ellenes irányzat a marxizmuson belül", amely a XIX. század utolsó évtizedében keletkezett. Ismeretes, hogy fokozatosan terjedt és nemzetközi jelenséggé vált. Ez arra mutat, hogy létrejötte nem magyarázható csupán egyes egyének jellembeli tulajdonságaival, avagy a munkásmozgalom nemzeti sajátosságaival. A revizionizmus olyan jelenség, amelyet a kapitalizmus korszakában objektív gazdasági folyamatok, valamint a tőkés társadalom osztályszerkezetében bekövetkező változások idéznek elő és hívnak életre. A revizionista nézetek keletkezésének egyik fő oka a munkásmozgalomban abban rejlik, hogy minden tőkés országban a munkásosztály szüntelenül új elemekkel egészül ki, elsősorban a kistermelők soraiból. Ezek a csekély politikai tapasztalatokkal rendelkező emberek magukkal hozzák a munkásmozgalomba a polgári demokrácia jellegéről, a burzsoá állam jellegéről táplált elképzeléseiket. Ilyképpen a munkásmozgalmon belül kispolgári eszméket terjesztenek a polgári parlament korlátlan lehetőségeiről, az osztályellentétek fokozatos megszűnésének lehetőségéről stb. Mint Lenin hangsúlyozza: Minden valamiképpen új kérdés, az eseményeknek minden valamennyire is váratlan és előre nem látott fordulata bármily kevéssé és kis időre is változtassa meg a fejlődés alapvonalát, mindig elkerülhetetlenül kiváltja a revizionizmus ilyen vagy amolyan változatát. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az imperializmus korszakában a revizionizmus széles társadalmi bázisra talál az úgynevezett munkásarisztokráciában. Olyan munkások csoportjáról van szó, akiket a monopoltőke tudatosan korrumpál, mégpedig a legkülönfélébb módszerekkel. A munkásarisztokráciának közvetlen, egyenes érdeke a burzsoá rend fenntartása, és közvetítésével állandóan burzsoá nézetek szivárognak be a munkásmozgalomba, és a tudományos szocializmus revíziójának alapjául szolgálnak. A revizionizmus ezért a marxizmus alapjairól való letérést jelent, és osztályidegen, burzsoá eszméket csempész be a marxizmusba. A revizionizmus • ezért idegen, burzsoá ügynökséget alkot a munkásmozgalomban, amelyet megtéveszteni, bomlasztani, meggyöngíteni igyekszik. A munkásmozgalom nem fejlődhetik sikeresen, ha nem folytat állandó és engesztelhetetlen harcot a revizionizmus ellen. Érdekes, hogy a revizionista nézetek rendszerében kulcshelyzetet foglal el — a múltban és a jelenben egyaránt — a kapitalizmus lényegéről és fejlődési kilátásairól szóló marxista tanítás revíziója. Ez összefügg a revizionizmus osztályjellegével és azzal a feladattal, amelyet maga elé tűz. Marxnak a kapitalista gazdasági rendszer elemzéséből levont következtetései ugyanis rámutatnak a tőkés rend átmeneti történeti jellegére, forradalmi megsemmisülésének szükségszerűségére, a munkásosztály szerepére e történelmi folyamatban, a proletárdiktatúra megteremtésének szükségére és a szocializmus végső győzelmére. Mindezeket a következtetéseket Marx a kapitalizmus gazdaságtanának elemzése alapján vonta le. AHHOZ, HOGY MÓDOSÍTHASSÁK, revideálhassák Marxnak a szocialista forradalom szükségszerűségéről és a proletárdiktatúra kikiáltásának elkerülhetetlenségéről levont következtetéseit, elsősorban Marx gazdaságtani tanítását kell revideálniuk. A revizionizmus elleni harc történeI

te ezt teljes mértékben igazolja, így volt ez Bernstein, Hilferding és mások esetében. Velük egyetértőn I járnak el az újkori revizionisták is. Ugyancsak azt állítják, hogy a jelenkori kapitalizmus jellege állítólag megváltozott, s megváltoztak a munkásosztálynak a szocializmusért folytatott harca feltételei is — mégpedig a tőkés állam új gazdaságtani szerepével kapcsolatban. Éppen ez az az állítás, amely a jelenkori revizionistákat megkülönbözteti a második, vagy az első világháború előtt működött elődeiktől. Szerintük a jelenkori kapitalizmusban az állam többé nem az uralkodó osztály szerve, önálló független erővé vált, amely a társadalom felett áll, ellenőrzi a kapitalizmust, korlátozza a monopóliumokat, a tőkés vállalkozókat, s mindennek következtében úgy irányítja a gazdaságot, hogy általános jólétre vezessen. Tagadhatatlan, hogy a háború utáni időszakban jelentősen megszaporodtak a burzsoá állam beavatkozásai a gazdaság rendszerébe. Számos tőkés államban államosítást hajtottak végre, úgyhogy a munkások jelentős, része olyan vállalatokban dolgozik, amelyek egészében vagy jelentős részükben az állam tulajdonába kerültek. Franciaországban és Angliában a munkások egyötöd részéről van szó, a Német Szövetségi Köztársaságban az összes részvénytőke 22 százaléka az állam kezében van. Lényegesen büvültek az állam szabályozó és ellenőrző beavatkozásai a népgazdaság legkülönbözőbb szakaszain: a hitel-, pénz-, beruházási, ár-, külkereskedelmi politika terén, stb. A marxisták és a revizionisták között nincs vita arról, hogy a tőkés állam gazdasági szerepe jelentősen megnőtt. Arról van szó azonban, hogyan magyarázzák ezt az új jelenséget, ezt az „új" problémát. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN a gazdaság rendszerébe történő állami beavatkozások egyre növekvő száma fő érvül és „bizonyítékul" szolgál a revizionistáknak arra, hogy a kapitalizmus megváltozott. Hogyan magyarázzák, jobban mondva hogyan forgatják ki a revizionisták ezeket az új jelenségeket? 1. A revizionisták szerint a tőkés állam egyre növekvő beavatkozásai gazdasági téren azt igazolják, hogy az állam „független erővé" vált, hogy ezzel kapcsolatban új társadalmi réteg jön létre, az állami bürokrácia, amely független mind a tőkésektől, mint a munkásoktól, és mint „harmadik" erő uralkodik a társadalom fölött. Ha a tőkés állam valóban a kapitalistákat korlátozó erő lenne, úgy ennek elsősorban abban kellene megnyilvánulnia, hogy csökkennek a tőkések nyereségei. Ámde minden kapitalista statisztika ennek éppen az ellenkezőjét mutatja; az állami beavatkozások, az államosítás stb. ellenére a tőkések profitja egyre nő. És hogyan fest ez az állítólag „független" erő, az állami bürokrácia? Igaz, hogy a tőkés állam növekvő gazdasági feladataival karöltve megnő az alsóbb és felsőbb hivatalnokok hadserege is. Arról van szó azonban, kinek dolgozik ez a bürokratikus gépezet, kinek az osztályszövetségese. Elvégre ismeretes, hogy a felsőbb állami hivatalnokok rétege a tőkés országokban a kapitalista tulajdonosok osztályából származik, vagy legalábbis igen szoros kapcsolatok fűzik hozzá. Ismeretes az is, hogy a kapitalizmusban kétféle áramlást tapasztalhatunk: a monopóliumok, trösztök és konszernek képviselői ideiglenesen állami szolgálatba lépnek, másfelől a vezető állami hivatalnokok kilépnek az állami szolgálatból és vezető állásokat foglalnak el az ipari vállalatokban vagy a bankokban, amelyeknek érdekeit előzőleg az állami apparátusban képviselték. A vezető állami hivatalnokok érdekei, az életről vallott elképzeléseik ezért teljesen azo{JJ SZÖ 4 * 1960. augusztus 27.