Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-23 / 234. szám, kedd

Az akarat nem ismer akadályt Az évközben csendesen folydogáló Sajó vize olyan sekély, hogy akárhol könnyen át lehet rajta gázolni. Ha viszont megered az eső a szilicei fennsíkon lezúduló víz a medrét színültig megtölti s az árterületeken hatalmas részeket változtat tengerré. Nem hiába nevezték el tehát Ple­šivecen a falubeliek rakoncátlan fo­lyónak. Ez idén a medréből kilépő víz elárasztotta a határ egy részét, sőt a községet is veszélyezteti. A lakósok, akik már tapasztalatból jól ismerik a folyó természetét, nem húzták meg a vészharangot, hanem a HNB felhívására egyemberként talp­ra álltak, hogy a veszélyeztetett területekről mielőbb biztonságos helyre szállítsák a kévékbe kötött gabonát. A faluban is megtették a szükséges intézkedéseket a vízkárok megakadályozására. — Nem is emlékszünk ilyen ár­hullámra - tájékoztatott a szövet­kezet elnöke, akit a nyugodtság ér­zése tölt el, mert a víz a lakosok segítségének köszönhetően nem ve­hetett vámot a szövetkezetesek mun­kájának eredményéből. A veszély megszűnt, de az idő­járás ezen a vidéken sem akar jobb­ra fordulni. A szövetkezet tagjai nem is vártak az időjárás állandósulásá­ra, hanem összefogtak és asztagba hordták a gabonát, megkezdték a cséplést. Még a védnökségi üzem dolgozói és a falu lakosai is se­gítettek a gabona betakarításában. — Mire a rólunk szóló hír meg­jelenik az újságban - tréfálkozik Eecska István, az agronómus — vég­zünk is a betakarítással. A 167 hektár kenyér- és takar­mánygabona learatása, kicséplése nem is okozott nagyobb gondot a szövet­kezetben, mert jól megszervezték a munkát. Az aratás alatt nem nézték az órát, hanem az alkalmas időben szükség szerint dolgoztak. ÜZEMEINK életéből A CENXROPEN NEMZETI VÁLLA­LAT dačicei üzeme, Pardubice köze­lében hatalmas erőfeszítést fejt ki, hogy a közelgő iskolanyitás idejére az ismert párt- és kormányhatározat értelmében elláthassa tanulóifjúsá­gunkat ingyenes íróeszközökkel. Az általános iskolák 1-5. osztályos ta­nulói „Žiak" jelzésű, a 6 osztálynál idősebb tanulók pedig „Študent" jel­zésű töltőtollat kapnak. Egész tanu­lóifjúságunk egy évi töltőtoll szük­ségletét kb. egy millió darabban számították ki. Hogy ez a mennyi­ség rendelkezésre álljon, a Centro­pen dačicei üzeme június óta az addigi napi 3 ezer töltőtoll helyett naponta 9500 töltőtollat gyárt a fentemlített fajtákból. A BRÜSSZELI VILÁGKIÁLLÍTÁS­RÓL ismert csehszlovák betatront, a Vítkovicei Kohóművek használják termékeik műszaki ellenőrzésére mint a legkorszerűbb átvilágító eszközt, amellyel az öntvények és a megmunkált daraboknak minden, még a legrejtettebb hibáit is meg lehet állapítani Most az aratás után egészen más dolgok, a következő ötéves terv tel­jesítésének biztosítása foglalkoztatja a szövetkezeteseket. A közismert nagy terülej^t elfog­laló plešiveci fennsíkon két társszö­vetkezet között a helyi EFSZ több mint 150 növendékmarhája legel. Vajon milyen hasznot hajt ez a szö­vetkezetnek ? - Mi két gulyát hajtottunk fel a legelőre — dicsekszik az agronómus. Májustól október végéig minden egyes tenyéwállat legalább 80-100 kilogrammot szed fel magára, ami számottevő súlygyarapodást ered­ményez. Ez az érem egyik oldala. Az itthon levő tehenek ugyanakkor a tenyész­állatok legeltetésével megtakarított takarmányból jobb ellátásban része­sülnek. Ennek köszönheti a szövet­kezet többek között, hogy a 150 darabot meghaladó tehénállományá­tól naponta és állatonként 4 liter tejet tud adni a közellátás céljaira. Igen nagy eredmény ez, hiszen a környékbeli szövetkezetesek alig fél­litert tudnak értékesíteni teheneik tői. Az állattenyésztés eredményei leg szembetűnőbben a bevételekben mu tatkoznak meg. Havonta 28 000 — 30 000 korona jövedelem fut be a tej értékesítéséből, mely a sertéseken kívül egyik leggazdagabb bevételi forrása a szövetkezetnek. Nem csoda ezekután ha a munka­egységek értéke elérte a 20 koronát, mely igen kiváló hajtóereje a ter­melés továbbfejlesztésének. Az állat­tenyésztés sikerei a szövetkezet ve­zetőségét a vetésforgók rendezésére serkentették. A szövetkezet szántó­területének majdnem egyharmadán évelő takarmányok, here és lucerna terem. Takarmánygabonából pedig 29,80 mázsás átlagtermést értek el hektáronként. A termelés tervszerű fokozásán kívül most az önköltségek csökken­tésére vesznek irányt a szövetke­zetesek.- Ebből is látszik, mily meg­fontolással szervezik közös gazda­ságukat, amely az eddigi befekte­tésekkel máris virágzó, de reméljük, hogy a jövőben még virágzóbb, tag jainak állandó, biztos jövedelmet nyújtó nagyüzemmé fejlődik, (th) Szocialista vendéglátás öntudatos dolgozók Furcsa kép fogadott Vyšné Ružba­chyn, a Csehszlovák Állami Gyógyfür­dők Torysa nevű vendéglőjében. Az ét­terem egyik oldalajtaja előtt talán két­száznál több ember sorakozott. — Hiszen Igy vacsoráig is várhatok az ebédre — gondoltam. Habozva hár, de beljebb mentem. Pár — S az ilyen rendszer biztosítja, hogy egyesek nem távoznak fizetés nélkül az étteremből? — Eddig még sohasem fordult elő, hogy a konyhából, illetve a söntésből kiadott ételek és italok értéke n nm egyezett volna a bevétel összegével. A napi bevétel szombaton és vasárnap perc múlva hozzám lepett egy fehér 20-22 ezer korona. Hétköznapokon, kotenyes-bobitás leány és az egyik mintegy 10 000 korona! asztalhoz tessékelt. Felvette a meqren- r,^™ „ .„>• < , M.v — Igazán szép teljesítmény. delést és rövid idő múlva hozta az ebé­det. * Csodálkozva kérdeztem: — Minek köszönhetem e különös meg­tiszteltetést? Miért tesz velem kivételt? — Fájó pontunk, hogy nincs ele gendö szakképzett munkaerőnk — foly­tatta gondterhes arckifejezéssel az étte­rem vezetője. — Nehéz helyzetünkben — Üov létszik messziről iritt a, „i„ elvtár s' megértéssel segítenek az üzemi JEL ml SS Z' r.°„, :l<Í t!_, aL. e, l v: mosoda alkalmazottai. Átlag idősebb, év körüli nők, akik ha ily nagy a forgalom, mint például ma, készségesen állnak munkába vasárnap is, leszedik az asztalokat, kicserélik az abroszokat stb. Különösen példamutatók Matušová, Gončárová és Kunovská elvtársnők, akik társ. nem ismeri az itteni szokásokat — kaptam a választ. — Akik' sorban állnak, nem ebédre várnak, hanem ar­ra, hogy- megfizessék, amit fogyasztot­tak. Furdalt a kíváncsiság. Igy hát az ízle­tes ebéd elfogyasztása után felkerestem , e s , Runo v™ eivtarsnoK, az étterem vezetőjét, Robm Rankov eľ™ m e9 erdemeIne k «™den dicséretet, társat, aki a legnagyobb készséggel adott részletes ffelvilágosítást. — Éttermünkben ilyejikor a legna­gyobb idényben szombaton és vasár­nap mintegy 2000, hétköznap pedig csaknem 1000 ebédet és vacsorát szol­— Talán még azt is megjegyezném — fűzte tovább a szót Rankov elvtárs, —, hogy sokkal jobban, nagyobb meg­elégedésre szolgálhatnánk ki vendégein­ket, ha a Stará Lubovna-i Mäsopriemy­sel és a kežmeroki Zelovoc jobban, fo­gálunk fel. Ezenkívül átlag 800 vendég- lyamatosabban látna el bennünket. Nem nek különféle italokat, frissítőket is. kapunk elegendő füstölt árút, virslit, Sajnos nincs elegendő személyzetünk. ' debrecenit, friss zöldséget és gyümöl­Csak egy fizető pincérünk van, Hugó csöt. Magától értetődő, hogy így étla­Beutel elvtárs, aki nem győzné az ide- pu nk sem lehet eléggé változatos, oda járkálást, s a vendégek is fölös­legesen idegeskednének. Ezért úgy ol­Búcsúzáskor mégegyszer körülnéztem dottuk meg a fizetés kérdését hogv az az étterembe n- — Mindenütt egyszerű étterem oldalbejáratánál felállított asz- do l9 ozo k- Tulajdonképpen csak most ér­talkánál fizetnek vendégeink, s amint t e"em meg, miért nem kell félnie a fi­látja. nem is kell túl sokáig várakoz- zetó-pincérnek, hogy bárki megkárosít­niu k- ja... Kolár Marcell Tizenkettes „Budvar-t" csapolunk Annakidején 11. Otokár cseh király jogot formált magának ahhoz, hogy birodalmán kívül sört csak az ö bele­egyezésével lehessen főzni. Ez azt jelentette, hogy a külföldön készült sör főzésénél feltétlenül cseh malátát kellett használni. Ebből az időből származhat az a szólás-mondás is, hogy „a sör a cseh királyok fejedelmi itala". De hagyjuk a hagyományt. A lé­nyeg az, hogy a sört ma éppen úgy szeretjük, mint 11. Otokár idejében. A cseh sör híre pedig bejárta az egész világot. Ezek a gondolatok ju­tottak eszembe, mikor a České Bu­déjovice-i Budvar Sörgyár területére léptem. Az igazgató irodájában beszélge­tünk. Előttünk az asztalon három üveg 12-es „Budvar". ízlik, tényleg jó. - Harminchat államban dicsérik. Főleg a Német Demokratikus Köz­társaságtól kapunk újabb, meg újabb rendelést, persze máshonnét is jön épp elég - mondja Antonín Mikeš az üzem igazgatója. • František Búmba, az üzemi bizott­ság elnöke folytatja a szót: - A múlt héten Martinban a szlo­vák és cseh sörgyárak értekezletet tartottak, melyet 'az Élelmiszeripari Minisztérium rendezett. Az összejö­vetelen a sör elosztásáról és szállí­tásáról volt szó. Ezen az értekezleten a szlovák elvtársak üzemünket a sör­ellátás terén a legjobbnak minősítet­ték. Nagy megtiszteltetés ez szá­munkra. Sörgyárunkat az Élelmiszer­ipari Minisztérium már nyolc ízben tüntette ki. A gyár Szlovákia egész területére szállít sört. Nevezetesen Žilina, Lu­čenec, Bratislava, Košice, Piešťany, Poprad, Banská Bystrica, Trenčín és A sörfőzés mestere, Gustáv Stehlík, éppen azt vizsgálja, hogy megfőtt-e már eléggé a „Budvar"? (Lomoz - CTK felvétele) más városokba. A gyár sörével Szlo­vákiában mindenütt találkozunk. Csak példaképpen emiitjük meg, hogy az aratás idején a gyár több mint 4433 hektoliter sört küldött Szlová­kiába, hordó- és üvegsört egyaránt. Az ízletes „Budvar"-t régi hagyo­mányos receptek szerint főzik árpa­malátából és komlóból. Három fajtát gyártanak: 7, 10 és 12 fokost. — Hogyan tud a gyár eleget tenni a megrendeléseknek, hisz mind a bei­mind a külföldön nagy keresletnek örvend ? - kérdeztük. — Ez tényleg nehéz feladat, — rnonja Mikes elvtárs s így folytatja: A feladatok teljesítésében sokat se­gít a szocialista munkaverseny, dol­gozóink azon igyekezete, hogy ál­landóan új, meg új munkamódszere­ket vezessenek be. Az év elejétől 29 újítási javaslatot nyújtottak be. A harmincadikat a napokban terjesz­ti elő Fiala elvtárs, az üvegsör-rész­leg vezetője. Javaslata szerint meg­gyorsul majd az üvegek töltése. Dol­gozóinknak 87 százaléka kapcsolódott be eddig a szocialista munkaverseny­be, de a pártszervezet is sokat segít. Nos, ez a fő „titka" annak, hogy eleget tudunk tenni a megrendelé­seknek. Beszélgetésünk végén megkértek bennünket a cseh elvtársak, tolmá­csoljuk egyik kérésüket a sörfogyasz­tóknak. Ennek a kérésnek ezennel eleget teszünk, mert helyénvaló. Az üzem hetente sok ezer üvegsört küld Szlovákiába, de többet is tudna, ha a sörfogyasztók a használat után az üvegeket azonnal vízzel kiöblíte­nék. Ez meggyorsítaná nemcsak az üvegek újratöltését, hanem a fogyasz­tók jobb ellátását is, mert a gyárban meggyorsulna az üvegek mosása és fertőtlenítése. Jelenleg sajnos, az üvegek nagy része olyan állapotban kerül vissza az üzembe, hogy tisztí­tásuk igen sok munkát és időt vesz igénybe, a beléjük száradt üledéket csak alapos mosás után lehet eltávo­lítani. Ha a fogyasztók kiöblítenék az üvegeket, ezzel elsősorban is a sa­ját javukat szolgálnák, amennyiben hamarabb juthatnának igazi minőségű sörhöz, mint a Budvar. KEZES JÓZSEF ^ Mint előző szá­munkban már be­számoltunk róla, a bratislavai Doszto­jevszkij sori Mű­vészházban, a szov­jet-csehszlovák kulturális együtt ­működés kereté­ben, grafikai kiál­lítás nyílt a balti szovjet köztársa­ságok művészeinek alkotásaiból. Mellé­kelt képünk a kiál­lításon bemutatott X Baumanis Karlis: Halász-leánya című linóleum metszetét ábrázolja. Ä „Csehszlovák kultúra" Budapesten Budapest legszebb sugárútján, a népköztársaság úton, csaknem szemben az Operaházzal van néhány kirakat, amely előtt szinte mindig, még az aszfalt­olvasztó déli órákban is találni érdeklődő embereket. „Csehszlovák kultúra" — olvasható a széles portál fölött, és ami a kirakatokban még csupán ízléses elrendezésével vonzotta a szemet, a sok színes könyv odabent a tágas, elegáns üzlethelyiségben már mennyiségével is lenyűgöz. Zsúfolt könyvállványok borít­ják a falakat fel egészen a mennyezetig. E gy szemüveges fiatalember ép­pen a Švejket kéri eredetiben. Kérdésünkre elmondja, hogy .nyel­vész és itt szerzi be a gyakorlásához szükséges irodalmat. A másik pult­nál javakorabeli férfi érdeklődik, van-e valami újabb magyar nyelvű kiadványuk a csehszlovák irodalom­ból. A cseh költők antológiáját ­mint mondja — megvette rögtön a megjelenés után, így ismerkedett meg Nezvallal, Halassal, Wolkerrel, Hrubinnal, Horával és a cseh líra más kitűnőségeivel. Most valami újabbat szeretne. Az eladó udvariasan saj­nálkozik: pillanatnyilag még nem tud mással szolgálni, de már készül a „Csehszlovák kultúra" következő kiadványa, a Szlovák Költők Anto­lógiája. ' Az intézmény munkatársai végzik a nyersfordítást, hogy aztán a legjobb magyar költők, műfordí­tók sorompóba állításával szülessen meg a szép kiállítású kötet. Könyveladás és könyvkiadás. Ez a két tevékenység tűnik szembe min­denekelőtt. Pedig ez csupán töre­déke mindannak, amit itt napról napra végeznek. A magyar-csehszlovák kulturális egyezmény hozta létre ezt az intéz­ményt Budapesten 1951-ben ugyan­úgy, ahogy Prágában a Magyar Kul­túrát. Kezdetben szerény keretek között működött, mindössze könyve­ket és hanglemezeket adott el. De már indulásakor arra törekedett, hogy minél jobb kapcsolatot épít­sen ki a magyar szellemi élet kü­lönféle köreivel. Hogy ez milyen mértékben sikerült, arról hadd te­gyenek bizonyságot az 1959-es év statisztikai adatai. A Csehszlovák Kultúra az elmúlt évben 251 különböző helyen össze­sen 854 filmet mutatott be mintegy 360 000 néző előtt. És több mint fél­millió látogatót vonzottak egyéb rendezvényei, a' műsoros estek, is­meretterjesztő előadások, kiállítá­sok. — Ma már körülbelül 100 filmből álló filmarchívunk van - mondja Joó Kálmán, az intézmény helyettes vezetője. - Saját központi helyisé­günkben már inkább csak filmelő­adásokat tartunk, emellett itt a könyvtár és az olvasóterem. A ren­dezvények nagy részére kint kerül sor az üzemi klubokban, termelő­szövetkezetekben, művelődési ott­honokban. Bátran mondhatom, hogy igen kiterjedt a kapcsolatunk immár nemcsak a fővárosban, hanem vidé­ken is. Főleg 'Kelet- és Nyugat-Ma­gyarországon, de a déli részeken is igen nagy számban látogatják elő­adásainkat. Igy említhetem meg Hódmezővásárhelyt, Debrecent, Sze­gedet, Pécset, Várpalotát... Ezekre a helyekre gyakran kijárunk... — És másutt? — Vannak gyengébb kapcsolataink is. De éppen az immár szélesnek, kiterjedtnek mondható egészséges hálózat teszi lehetővé a felmérést és a hatókör céltudatos kiterjesz­tését. — Mi szerepel műsoros estjeiken? — Először talán arra felelnék, hogy kik szerepelnek. Az Operaház, a Nemzeti Színház és más színházak legjobb művészeit nyertük meg mű­sorainkhoz, amelyeken rendszerint a csehszlovák irodalom egy-egy gyöngyszemét tárjuk a közönség elé Hašektjžl a lírai költőkig. És mindezt a könnyű- és klasszikus cseh és szlovák zene alkotásaival kombináljuk. De rendezünk koncer­teket, kulturális programmal össze­kötött filmesteket, úgynevezett „fur­fangos bajnokságok"-at ezzel a cím­mel: „Mit tudtok Csehszlovákiáról?", tudományos szakelőadásokat, sajtó­konferenciákat és így tovább. A ren­dezvények sokfélesége biztosítja a mind nagyobb érdeklődést. - A tavalyi statisztikai adatok valóban impozánsak... - Olvasta? De itt vannak nálam a legfrissebb kimutatások is az idei első félév eredményeiről. Míg 1959­ben egy egész esztendő alatt közel 850 000 látogatóról beszélhettünk, most mindössze 6 hónap alatt már­is 770 975-en vettek részt rendez­vényeinken. Amint látható, nagy az emelkedés. De mi most is állandóan azon törjük a fejünket, hogyan le­het fokozni az érdeklődést és a ha­tást. Mert éppen a gyors eredmé­nyek teremtenek különféle nehézsé­geket is. Ilyen például, hogy zenei anyagunkat mér országszerte isme­rik, hogy nem áll rendelkezésünkre annyi magyar fordítás a csehszlovák' irodalomból, mint amennyit vásár­lóink igényelnének. Ezért tehát egy kutató-kezdeményező kollektívát lé­tesítettünk Zádor elvtársnak, az in­tézmény vezetőjének irányításával, hogy megteremtsük például az igé­nyelt művek fordításait. - Foglalkoznak, tudományos pro­pagandával is? - Ez a mi egyik legfontosabb fel­adatunk. Tavaly a cseh tudósok, ki­váló szakemberek egész sora érke­zett Magyarországra, hogy tapaszta­latcsere-előadásokat tartson a szak­körökben a természettudománytői a művészettörténetig, az asztronómiá­tól a csehszlovák ipar fejlődésének ismertetéséig. Még ez évben Buda­pestre érkezik a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia néhány tagja. Elő­adásokra kerül sor a cseh és szlo­vák irodalom legújabb kérdéseiről. Hadd mondjam még el, hogy infor­mációs szolgálatunkhoz igen sokan fordulnak művészettörténeti, régé­szeti, történelmi, gyümölcstermesz­tési, galambtenyésztési, filológiai, ipari kérdésekkel. Ebből is látszik, hogy milyen sokan érdeklődnek Ma­gyarországon a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság élete iránt. A vá­laszt az esetek 80 százalékában meg tudjuk adni a megfelelő szakiroda­lomból, egyébként a csehszlovákiai szakszervekhez fordulunk. TVTegköszöntem a tájékoztatót és miközben kifelé haladtam a roskadozó polcokkal teli és mégis tágas, kellemesen szép üzlethelyisé­gen át, újra végiggondoltam az ismét látott és hallott adatokat. Kelle­nek-e meggyőzőbb fokmérői a ba­rátságnak? KÜRTI LASZLÖ kulruRÄlis hÍRek A VILÁG SOK BIBLIOFILJA speciali­zálta magát miniatűr könyvek gyűjtésé­re. Az általánosan elfogadott „szabvány" szerint miniatűrnek csak az a könyv nevezhető, amely nem nagyobb 10X8 cm­nél. VJorcesterben most folyóiratot in­dítottak a gyűjtök részére. Természe­tesen a szakszemle is stílszerűen kicsiny, cikkei csak nagyítóval olvashatók. • A MOSZKVAI DOKUMENTUMFILMEK KÖZPONTI STÚDIÓJA filmet készít Vis­nyevszkij életéről, aki matrózként har­colt a forradalom győzelméért. 1932-ben írta meg az Optimista tragédiát, a Nagy Honvédő Háborúban pedig hadihajón tel­jesített szolgálatot. A forgatókönyvet A. Marjamová írta, rendezője V. Katanjan. A VIETNAMI ÍRÓSZÖVETSÉG a genfi egyezmény évfordulója alkalmából azzal a felhívással fordult a világ íróihoz, hogy támogassák a vietnami nép harcát az amerikai imperializmus ellen és ítéljék el annak a Dél-Vietnamban kifejtett bű­nös tevékenységét. • REPREZENTATÍV ANGOL KIÁLLÍTÁS nyílt meg Sanghajban. A kiállításon be­mutatták az angol festőművészet utóbbi hetven évének legszebb alkotásait. A ki­állításon megtalálhatók a különböző an­gol festészeti iskolák fejlődését tükröző képek. Tekintettel a sangháji sikerre, az angol képkiállítást Pekingben is megren­dezik — közölte a kínai-angol baráti társaság. ÜJ SZÓ 5 * 1980. augusztus 23. $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents