Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-20 / 231. szám, szombat

Viífiq prnletňrjaí, egyesüljetek! SZÍ.OVÄKIA KOMMUNIST A PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. augusztus 20. szombat 50 fillér XI. évfolym, 231. szám ŐSZI TENNIVALÓK IDEJÉN Nem könnyű megbirkózniok a mezőgazdaság dolgozóinak az elé­jük tornyosuló sok munkával, a nehéz feladatokkal. A termésbe­takarítás az esztendő legnehezebb munkája, s ez már önmagában vé­ve is nagy szorgalmat, gyors mun­kát követel meg a szövetkezete­sektől, hát még ha — úgy, mint az idén, csaknem egész nyáron — küzdeni kell .az időjárás vi­szontagságai ellen. Äm a dolgozó parasztság állta a sarat, megbir­kózott súlyos akadályokkal is. Persze, ha a termésbetakarítás sikeréről beszélünk, elsősorban is dicsérő szóval kell illetnünk a fa­lusi pártszervezeteket, a helyi nemzeti bizottságokat, hiszen a falusi kommunisták és a falu kép­viselői az első sorokban harcol­tak — s harcolnak még ott, ahol nem csendesedett el a kombáj­nok dohogása, a cséplőgépek bu­gása — a kenyércsatában mind a szervezés, mind a munka front­ján. Éppúgy kijár az elismerő szó az üzemek ama dolgozóinak, akik — sokan szabadságuk ideje alatt — amikor látták, veszélyben az ország kenyere, mentek a falu megsegítésére. összefogott tehát az egész or­szág népe, s így aztán — ha egyes helyeken vámot vett is a kegyet­len, időjárás — jelentősebb vesz­teségek nélkül nagyobbára már biztos helyre, a raktárakba került az új kenyérnekvaló. Az időjárás bármennyire is kegyetlenkedett, de a dolgozó parasztság egész évi fáradságos, szorgalmas, hozzáértő munkája gazdag gyümölcsöt ér­lelt. Gazdag a vyškiek szorgal­mának gyümölcse is, hiszen ár­pából 33 mázsát, búzából meg 30 mázsát értek el hektáronként. Ám ennél még szebb eredmények is születtek. A drženicei szövetke­zetesek (levicei járás) egy-egy árpatáblája 40 mázsás átlagos ter­mésben bővelkedett. E nagy si­kerek eredménye, hogy a szövet­kezetek és állami gazdaságok túl­nyomó többsége túlszárnyalta a tervezett hektárhozamokat. Van hát miről beszélniök a szö­vetkezeti tagoknak a jó munka örömeként tartott aratóünnepsé­geken. Ömlik is ilyenkor az em­berekből a szó. Meghányják-vetik azt is, hogyan születtek az ered­mények, s ilyenkor nem hiányzik az a megállapítás sem, hogy bi­zony a jó termésért, az idén meg kellett küzdeni az időjárással is ... Mert már a hosszú, hó nélküli kemény tél is kimutatta a foga fehérét. Ölte, pusztította a takaró nélküli zsenge növényt, s tán óriá­si károkat is okoz, ha a szövet­kezetek nem igyekeztek volna a múlt év őszén minél hamarabb el­vetni a repcét, a rozsot meg a búzát. Mert azt már minden jó gazda tudja, hogy csakis a korán elvetett ősziek tudnak ellentállni a tél kemény fagyának. A kései vetésű, satnyán fejlődő búza nem bírja a „küzdelmet", s ha kevés a hótakaró, kíméletlenül tönkre­teszi a dér, a fagy. S jó, ha ilyenkor az őszi ten­nivalók, az őszi szántás-vetés kü­szöbén erről beszél, vitatkozik a tagság, mert bár az ország egyes vidékein még zúg az aratógép, a cséplőgép, és egyéb munkák — a silótakarmányok betakarítása stb. — vannak soron, ugyanakkor gyorsan végezni kell az aratással, mert itt a repcevetés ideje, majd „meg kell vetni" a magágyat a rozs és a búza számára. Jövőre több mezőgazdasági ter­méket kell adnia a mezőgazda­ságnak, hogy élelmiszerbőséget teremtsünk mindenből, húsból, tejből, tojásból. A nagy termés­hozam elérésének szilárd alapja­a nagyüzemi gazdálkodás. Ez azonban csak a lehetőségét biz­tosítja az eredményes gazdálko­dásnak, a kiváló termés elérése nagyban függ a szövetkezeti ta­gok további szorgalmától, hozzá­értő, jó munkájától. A termésho­zamok növelésének számos ténye­zője van. Az őszi munka indu­lásakor is figyelembe kell ven­nünk, hogy veszteség nélkül be­takarítsuk a kapásokat, a kukori­cát, a burgonyát, a cukorrépát, s ugyanakkor biztosítsuk az elkö­vetkező évek nagy terméseit is. Ezt annál inkább fontos szem előtt tartani, mivel a szövetkeze­tek jelentős része szavát adta: öt helyett négy év alatt teljesítik a harmadik ötéves tervet. A siker elérését tehát fokozatosan, évről évre kell megalapozni. Az őszi ve­téssel például a jövő évi gazdag aratás alapjait rakjuk le. Ezt a feladatot elsősorban helyes talaj­erőgazdálkodással és kiváló minő­ségű nemesített magvak felhasz­nálásával oldhatjuk meg. Első dolgunk tehát a jó mag­ágykészítés. Helyes, ha ehhez mi­nél hamarább hozzálátunk, mert az utóbbi hetekben bőségesen hul­lott csapadék következtében meg­vannak a jó vetőágykészítés fel­tételei. Arra azonban semmi biz­tosíték nincsen, hogy később, au­gusztus végére is ilyen kedvező talajállapot lesz. Már csak azért is előnyös, ha ott, ahol végez­tek a termésbetakarítással, hoz­zálátnak a szóban forgó munká­hoz, mert később, amikor meg­kezdődik a kapások betakarítása, nagyon összetorlódik a munka. A repcevetést meg az idő sürgeti már, hiszen akkor várhatunk jó termést belőle, ha augusztus 25-ig elvetjük a növény magvát. Nem beszélve arról — a jó gazda tisz­tában van azzal —, hogy a repce alá igen jó, ha hektáronként leg­alább 200 mázsa istállótrágyát te­szünk. A múlt esztendőből jóné­hány példa tanúskodik, hogy az idejében elvetett repce bőségesen fizet a fáradságért. A sásai szö­vetkezetesek (zvolení járás) ta­valy, augusztus 15-én vetették el a repcét. Annak ellenére, hogy a repcének ősszel sem, tavasszal sem kedvezett az időjárás, még­is a korai vetés, s a későbbi jó gondozás eredményeként 25 má­zsát takarítottak be hektáron­ként. Ennek tudatában, no meg an­nak is, hogy lassan kopogtat az ősz az ajtón, az idén is hozzá­láttak már a szövetkezetek a ta­lajelőkészítő-munkákhoz, s felké­szültek az őszi tennivalókra. Az eddigi jelentések alapján élen jár­nak a čatai (levicei járás) szö­vetkezetesek, akik már a múlt hét végére elkészítették a vetőágyat, s ha nem zavarta meg őket až eső, tán már el is vetették a repcét. Az gszi munkák küszöbén ál­lunk. Az év legnehezebb feladata már mögöttünk van. Persze, az előttünk álló tennivalókat sem vehetjük könnyedén, hiszen ki tudja előre megmondani, milyen lesz az ősz, kedvez-e majd az időjárás a vetésnek vagy a cu­korrépaszedésnek? Nem is ezen kell most a fejünket törni — hi­szen a természet, azt már tudjuk, könyörtelen —, hanem azon, hogy jó tervet készítsünk az őszre, jól szervezzük meg a munkát s kifo­gástalanul megjavított gépekkel induljunk az őszi munkák csatá­jába. S ebben az előkészületben csöppet sem kisebb a falusi párt­szervezetek és a helyi nemzeti bizottságok feladata, mint a ter­mésbetakarításban volt. Az őszi munkák sikere is a szervezett munkákban, a közös összefogás­ban rejlik, s ez az, ami sikerrel koronázza az embernek a termé­szettel folytatott harcát. A Szovjetunió felbocsátotta a második űrhajót Moszkva (ČTK) — A világűrkutatási terv alapján a Szovjetunió 1960. augusztus 19-én felbocsátotta a má­sodik űrhajót, mely mesterséges bolygóként kering a Föld körül. Az űrhajó felbocsátásával vizsgálni akar­ják az ember rendes életviszonyait, repülését és vissza­térését biztosító rendszereket. Az ember űrrepüléséhez szükséges berendezéssel fel­szerelt fülkében kísérleti állatokat helyeztek el, többek között két kutyát: Sztrelkát és Belkát. Az űrhajó útján biológiai megfigyeléseket végez és tudományos világűrkutatási programot teljesít. A második szovjet űrhajót kb. 320 km magasságban köralakú pályára bocsátották fel. Az űrhajó kezdetben 90,6 perc alatt repüli körül a Földet. A körpálya 65 fokos szöget képez az Egyenlítő síkjával. Az űrhajó a hordozórakéta utolsó lépcsője nélkül 4,600 kg súlyú. Az űrhajóba Szignál mintájú 19.995 megatertz frek­cenciájú rádióleadót, a kísérleti állatok állapotára és a bolygóban elhelyezett műszerrendszerek tevékeny­ségére vonatkozó adatok továbbítására szolgáló rádió­telemetrikus készüléket szereltek be. Az állatok megfigyelésére rádiótelevíziós berendezést szereltek be. Az előzetes adatok arra vallanak, hogy az űrhajó műszerrendszere rendesen működik. Közöljük azoknak a városoknak nevét, amelyek fölött az űrhajó (moszkvai időszámítás szerint) átrepül: Róma 14.49, Moszkva 14.45, Blagovescsenszk 15.07, Tokió 15.12, Wellington 15.35, Rio de Janeiro 16.01, Párizs 16.22, Leningrád 16.20, Irkutszk 16.38, Sanghaj 16.44, Sydney 17.04, Santiago 17.28, Oslo 17.58, Novoszibirszk 18.08, Hanoi 18.18 órakor. ELSŐK A KOZTARSASAGBAN A nyugat-sdovákiai kerület teljesítette a gabonafelvásárlás tervét fi CSKP Központi Bizottságának üdvözlő' levele N m Csütörtökön, az esti órákban a nyugat szlovákiai kerület földmű­vesei rendkívüli sikert értek el. Az idei aratás és cséplés nehéz feltételei ellenére a gabonafelvásárlás tervét 100,02 százalékra teljesítették. A kerület funkcionáriusai a CSKP Központi Bizott­ságához és köztársaságunk kormányához intézett levélben szá­moltak be az értékes eredményről. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága pén­teken, augusztus 19-én a következő levelet intézte az SZLKP bratislavai kerületi bizottságához: Tisztelt Elvtársak! A CSKP Központi Bizottsága meg­elégedéssel vette a hírt, hogy a nyugat-szlovákiai kerület köztársa­sápunkban elsőként 1960. augusztus 18-án teljesítette a gabonafelvásárlás tervét. Nagyra becsüljük kerületük szö­vetkezeteseinek, az állami gazdasá­gok, a gép- és traktorállomások dol­A kolárovói szövetkezet tagjai 48 hektáron vetnek repcét. Képünkön Nagy László traktoros és Fekete Ferenc gépkezelő láthatók vetés közben. Powers, amerikai kémrepülőt tízévi szabadságvesztésre í télte a szovjet bíróság Ä Powers-per ú ro íe'epleite az amerikai kormánykörök agresszív politikáját Roman Rugyenko főállamügyész záróbeszéde Moszkva (ČTK) - A Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollé­giuma pénteken folytatta a Powers­per tárgyalását. Roman Rugyenko fő­államügyész elmondta záróbeszédét. Kijelentette, hogy a per nemcsak a vádlott egyéni bűntettét leplezi le, hanem fényt derít az amerikai kö­röknek — a béke és a népek bizton­sága ellen irányuló barbár gaztettek igazi szervezőinek bűnös agresszív cselekményeire is. Rugyenko „agresszív haramia-bere­pülésnek" és „veszélyes provokáció­nak" minősítette az amerikai repülő­gép folyó évi május elsejei behato­lását a szovjet légitérbe. A világ népei elítélték e fondor­latos és provokációs cselekményeket, melyeket — mint Eisenhower és Herter beismerte — az amerikai kor­mány és az elnök közvetlen utasítá­(Folytatás a 2. oldalon) gozóinak, az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, a védnökségi üzemek, a felvásárlási üzemek, a nemzeti bizottságok dolgozóinak erőfeszí­tését, akik a pártszervek és -szervezetek vezetésével nehéz felté­telek közepette betakarították az idei gazdag termést. Az aratás és a ga­bonafelvásárlás lefolyása és eredmé­nyei újból megerősítették a mezőgaz­daság szocialista gazdálkodási for­máinak nagy előnyeit. Az egyének és kollektívák, valamint a szövetke­zetek, az állami gazdaságok s a gép- és traktorállomások közötti szo­cialista munkaverseny fejlődése ke­rületükben döntő mértékben hozzá­járult a betakarítás meggyorsításá­hoz és a felvásárlásban tervezett fel­adatok idejében való teljesítéséhez. Az idei aratás feltételei rendkívül magasfokű szervezőmunkát, vala­mennyi dolgozó, főként a falusi dol­gozók mozgósítását és valamennyi gépi eszköz teljes kihasználását kö­vetelik meg a gyors és veszteség­mentes betakarítás és a betakarított gabona gondozása érdekében. A mun­kákat úgy kell megszervezni, hogy egy aratógép, különösen kombájn se maradjon kihasználatlanul és minden megfelelő pillanatot felhasználjanak a gyors aratásra s elsősorban a ga­bona behordására, asztagolására és cséplésére. Az önök kerületében en­nek az eljárásnak köszönhetik e je­lentős sikert. Emellett e kerületben különösen bevált a versenyző egyé­nek és kollektívák, valamint egyes üzemek kölcsönös elvtársi segítsége. Kívánatos volna, hogy elvtársi segít­séget, főként aratógépekkel nyújtott segítséget kiterjesztenék a szomszé­dos kerületekre is, hogy a gazdag termést közös erővel a köztársaság egész területén gyors ütemben beta­karítsák. A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a nyugat­szlovákiai kerület dolgozói ugyanilyen erőfeszítéssel folytatják a cséplés befejzését és teljesítik a felvásárlá­si tervet az egyes gabonafajták sze­rint, s valamennyi mezőgazdasági üzem idejében és jól elvégzi az őszi munkákat. Főként a silókukorica, a (Folytatás a 4. oldalon) Kijevben megnyílt a csehszlovák kiállítás Kijev (ČTK) - Kijevben csütör­tökön ünnepélyesen megnyitották „A Csehszlovákia 1960" jubileumi kiállítást, amelyet Csehszlovákia fel­szabadítása 15. évfordulójának tisz­teletére rendeznek. A megnyitó ün­nepségen jelen volt a csehszlovák párt- és kormányküldöttség Rudolf Strechajjal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének he- i lyetesével a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnökével az élen. A kijevi kiállítás a közelmúltban rendezett moszkvai kiállítás anyaga, amelyet több mint 2 millió láto­gató tekintett meg. A kijevi kiállí­tást további tárgyakkal, gépkocsik­kal, üveoáruval egészítették ki és a (Folytatás a 4. oldalon) • •••••••••••> MMM M» MHM M« M M« MH M> MMMMMM M«» M» MMMMMM MI R gabonabetakarítás meggyorsítása határozottabb beavatkozást követel A nyugat-szlovákiai kerületben teljesí­tették a gabona felvásárlás tervét,, befe­jezéshez közeledik az aratás-cséplés. Ha az aratás első pillanatától kezdve fi­gyelemmel kísértük a kerület mezőgaz­dasági üzemeinek tevékenységét, meggyő­ződhettünk arról, hogy az aratási mun­kákban a gépek tökéletes kihasználása mellett az új, korszerű eljárásokat is érvényesítették. A két- és hárommenetes aratást 4000 hektáron alkalmazták, a csép­lőgépeket a legtöbb esetben nyújtott műszakokban üzemeltették. Ezenkívül a kombájnok teljesítményét is jóval 100 hektár fölé emelték. Ezek jellemzik a kerület elért eredményeit. AZ OBJEKTÍV OK — NEM LEHET KIFOGÁS Tagadhatatlan, hogy a hasonló lehető­ségek a közép-szlovákiai kerület szövet­kezeteiben is megvoltak. Járásonként azonban hiába kutatnátok az aratásban érvényesített új módszerek után, gyer­tyafénnyel sem lelhetnénk rájuk. Hogy a mulasztást mégis palástolják, az állan­dó esőre, tehát az időjárásra hivat­kozva magyarázzák lemaradásukat. Amikor a Rimavská Sobota-i járásban a gabona beérett, a szövetkezetek min­den erejüket, a védnökségi üzemek segít­ségét is a gabona levágására összponto­sították. Ez helyes lépés volt. Menetköz­ben azonban szinte megfeledkeztek arról, hogy „esetleg" esők is jöhetnek, m"' amellett, hogy az aratást megállítják, a nedvessé vált gabona behordását, cséplé­sét is lehetetlenné teszik. Ma már sokkal előbbre lehetnének a csépléssel, ha az aratással egyidőben a hordást is megszer­vezték volna. A keresztekből közvetlen az ese' után nem lehet csépelni, de ha asztagba tartalékolták volna a gabonát, eső után nyomban hozzáfoghattak volna a csépléshez. Mit ér tehát az aratásban tanúsított nagy sietség, ha most — bár nincs lábon álló qaboná.iuk — az eső miatt tétlenségre vannak ítélve. AZ ASZTAGOLÁS KIFIZETŐDIK Bizonyításképpen vegyünk a kezünkbe ceruzát: a cséplőgépekhez szállítandó ga­bona szállításához legalább hat fogatra van szükség. A kévék felrakása és a cséplőgépre való adogatása között jelen­tős az időveszteség, csak félórát számít­sunk egy-egy térésre fogatonként. Hat térésnél egy fogat három órát tölt el teljesen kihasználatlanul, ami a szállítás­hoz szükséges fogatokra átszámítva két fogat egynapi munkakiesését jelenti. Közben a megeredő esők áztatják a ké­véket, rontják főleg a sörárpa minőségét. A kiázott, megsárgult sörárpa méter­mázsájáért 150 korona helyett csak 100 koronát fizetnek ki a szövetkezetnek, ami az egész értékesítésre szánt gabona­termelésnél tetemes veszteséget okoz. A TREBISOVI JÄRÄS A CÉI. ELŐTT A trebišovl járásban igen nagy száza­lékszaporulatot (3,9) érnek el naponta a gabona felvásárlásában. Ezt azért tehetik, mert folyton csépelnek, az asztagokban van elég gabonatartalékuk, s ha az eső eláll ismét felvehetik a munkát. (th.)

Next

/
Thumbnails
Contents