Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-20 / 231. szám, szombat

A Powers-per újra leleplezte az amerikai kormánykörök agresszív politikáját T« I— III lllll r»TI¥tm—»VirTTIHl»ll •I—IHMMIM II l— ••WIIUMIIBIMMII l III^MIMMIDMMBMM • 11 !•!—HWIillI IMIIH—I——II I • !!••! i n— IMTIMTIOT—rrn—— jából. Senki sem tudhatta, milyen további agresszív cselekményeket jelez Powers repülőgépe és milyen gyilkos terhet hordoz. Powers nem egyszerű kém, hanem különlegesen felszerelt gonosztevő. Powers milliókat veszélyeztetve követte el bűntettét. Az államügyész ezután a bírákhoz fordult és kijelentette: „ítéletük legyen szigorú intelem mindazoknak, akik agresszív politikát folytatnak, akik megszegik az általánosan elismert nemzetközi jogszabályokat és megsértik az államok szuverenitását, akik állampulitikaként hirdetik a hidegháború és a kémkedés politikáját. Legyen az ítélet szigorú intelem a többi Powersnek, akik kenyéradóik utasítására megpróbálnák aláásni a békét, merényletet követnének el a nagy Szovjetunió becsülete, méltósága és sérthetetlensége ellen." A főállamügyész teljes egészében helyeselte a vádiratot, majd kijelentette: „Minden okom megvan rá, hogy kérjem a bíróságot, rendkívüli büntetést alkalmazzon a vádlott Powerssel szemben. Ám tekintettel arra, hogy a vádlott Powers a szovjet bíróság előtt őszintén megbánta büntettél, nem ragaszkodom a halálbüntetéshez és 15 évi szabadságvesztést javasolok. Az államügyész javaslatát a hallgatóság nagy tetszésnyilvánítással fogadta. A Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma 20 perces szünet után 11 óra 57 perckor folytatta tárgyalását. Mihail Grinyev, Powers ügyvédje mondotta el védőbeszédjét. Mihail Grinyev védőbeszéde Grinyev bevezetőül hangoztatta, milyen „rendkívül nehéz és bonyolult a helyzete". Megjegyezte, hogy az államügyész követelése fokozza a védelem bonyolultságát. Állampolgári és hivatásbeli kötelességünk, hogy segítsünk a vádlottaknak, akik érvényesítik a szovjet alkotmányban biztosított védelmi jogukat. A VÁDLOTT POWERS VALLOMÁST TESZ Rádiófoto ČTK, TASZSZ. Központi Hírszerző Szolgálat kötelékébe és hogyan lett az amerikai kormány agresszív politikájának eszköze. A védő megmagyarázta a bíróságnak, miért keveredhetett Powers, — akinek egyáltalán nem voltak politikai törekvései és érdekei - ilyen veszélyes politikai kalandba. Kijelentette, hogy erre a tőkés Amerika életviszonyai, állandó tömegjellegű munkanélkülisége és burzsoá erkölcse ad választ. Ennek a burzsoá erkölcsnek jellegzetes vonása a határtalan individualizmus és feltűnési vágy. A burzsoá erkölcs a becsület és az igazság feláldozását is teljesen megengedhetőnek tartja a nyereség, a dollár nevében. Powers ennek az erkölcsnek hatása alatt élt, abban a tévhitben, ho^y a pénznek nincs szaga. Nem tudatosította, hogy ez a 2500 dollár, amit a hírszerző szolgálatért kapott nagyon is bűzlik, bár a szerződés meghosszabbításakor bizonyos kételyei voltak. A védő reményét fejezte ki, hogy a Powersszel történtek bizonyára a pénz lényegének teljes értelmezésére bírták őt és ez kétségtelenül garancia lesz arra, hogy helyesen cselekedjék a jövőben. A védő kiemelte, hogy a szovjet büntetőjog nem ismer formális ítélethozatalt. A szovjet bíróság humánus bíróság. A védő Powers esetében enyhítő körülmények tartja őszinte vallomását és életkorát (nemrégen volt 31 éves). A védő felhívta a bíróság figyel-' mét, hogy Powers. a szerződés megkötésekor nem tudta milyen feladatokkal bízzák meg. Mindezek alapján a védő kijelentette, hogy minden ok megvan az enyhítő körülmények elismerésére és enyhébb büntetés alkalmazására. A védő kijelentette, hogy amikor enyhébb büntetést kér Powersre, nemcsak a bűntett motívumaiból, elkövetésének körülményeiből és Powers letartóztatása utáni viselkedéséből indul ki. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió erejéből és hatalmából abból indul ki, hogy a kezdeményezés és az erő ma a békeszerető erők, a béke és a szocializmus tábora kezében-van. A védő beszéde végén kijelentet1 te: Az önök ítélete a szovjet bíróság humánusságának további példája lesz és éles ellentétben fog állni azzal, ahogyan Powers kenyéradói — a Központi Hírszerző Szolgálat, az USA vezető reakciós körei bánnak az emberrel, azok, akik a biztos halálba küldték Powerst és halálát kívánták. A védő beszéde után 12 óra 42 perckor Powers szólalt fel az utolsó szó jogán. A vádlott az utolsó szó jogán (Folytatás az L oldalról.) sára követtek el és amelyek az USA megfontolt politikájához tartoznak. A főállamügyész úgy véli, hogy Powers bűntette jelentőségével és súlyos következményeivel túllépi a közönséges bűntett keretét. Az eset konkrét körülményei kell, hogy minden józanul gondolkodó embert meggyőzzenek az USA politikájának agresszív céljairól és arról, hogy az amerikai katonai klikk tagadja az általánosan elismert nemzetközi jogszabályokat és bűnösen megsérti más államok szuverenitását. A főállamügyész úgy véli, hogy Powers elítélése nemcsak a vádlott elítélése lesz, hanem az egész világ szemében leleplezi az amerikai kormánykörök bűnös agresszív politikáját és szerepe lesz abban a küzdelemben is, amelyet a béke erői az agresszió erői ellen vívnak. Rugyenko a továbbiakban az eset konkrét körülményeivel foglalkozott. Megállapította, hogy sok objektív bizonyíték támasztja alá a Powers ellen emelt vádat. Ezt a vádlott is tudatosítja, és ezért meg sem kísérli tettének tagadását. Az államügyész megállapított ténynek minősíti azt, hogy Powers a 10-10 alakulat kötelékében kémszolgáJatot teljesített. 1960. május 1-i agresszív berepülése 1956-ban elkezdődött kémkarriérjének tetőfoka volt. Powers 1956 óta, njikor titkos szerződést írt alá az USA Központi Hír^erző Szolgálatával, fizetett kémpilota lett, aki a monopoltőkét szolgáló amerikai katonai klikk kötelékében bármilyen gaztett elkövetésére kész volt. Rugyenko ezután említést tett Powers vallomásairól. Powers beismerte, hogy az USA Központi Hírszerző Szolgálatával kötött szerződés értelmében a szovjet területen elhelyezett rádióállomásokra és rádiólokációs berendezésekre és a rakéták elhelyezésére vonatkozó adatok gyűjtésével foglalkozó különleges repülőalakulat pilótája volt. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió területe fölé 1960. május 1-én történt agresszív behatolást az amerikai hírszerző szolgálat már hosszabb ideje előkészítette, mert Powers már 1958. augusztusában utasítást kapott, hogy az egyik U-2 repülőgépet az incirliki támaszpontról vigye át a bodói repülőtérre, ugyanoda, ahol május 1-én be kellett volna fejeznie úját. A főállamügyés? Powers vallomásaira vonatkozva feltárta a bíróság előtt Powers megbízatásának felderítő jellegét. Az amerikai hírszerző szolgálat elcre feltételezte ügynökének kudarcát és hogy megakadályozza leleplezését, igyekezett rávenni Powerst arra, hogy legyen öngyilkos, ha élve kerül szovjet területre. „Ilyen tehát Dulles úr és társai barbár mizantróp erkölcse, amely emberi életet áldoz a dollárnak — a sárga ördögnek" — mondotta az államügyész. Rugyenko leleplezte azoknak a hivatalos amerikai állításoknak hamisságát, hogy a lelőtt U-2 repülőgép állítólag polgári repülőgép volt, Powers pedig a Lockheed Aircraft Corporation cég alkalmazottja volt. A per anyaga meggyőzően igazolja, hogy a 10-10 alakulat, melynek kötelékében Powers szolgált nem volt más mint katonai kémszerv. Az államügyész nézete szerint minden ok megvan arra, hogy az amerikai államférfiak nyilatkozatait, amelyekben az egész világ előtt beismerték, hogy a kémkedés és más államok szuverenitásának megsértése az USA állampolitikáját képezi, Powers ügyében vitathatatlan bizonyítékoknak tekintsék. Rugyenko részletesen jellemezte a tárgyi bizonyítékokat. A tárgyi* bizonyítékok elemzése alapján az államügyész arra a következtetésre jutott, hogy teljes mértékben igazolják Powers bűntetteit, leleplezik e bűntettek szervezőit és nagyerejű bizonyítóanyagot adnak a bíróság kezébe. Az államügyész hangoztatta, hogy Powers személyesen teljesítette a különösen veszélyes bűnös megbízatásokat, melyek közvetlenül veszélyeztették a világbékét és szörnyű katasztrófát okozhattak volna az emberiségnek. Senki sem tudta volna megállapítani, vajon a szovjet légitérbe arcátlanul behatolt ellenséges repülőgép nem hordott-e gyilkos terhet. Világos, hogy akkor amikor egyes államok atombombával és az atombomba villámgyors célba juttatására alkalmas eszközökkel rendelkeznek, az USA agresszív cselekménye, melyet 1960. május 1-én a Szovjetunió ellen elkövetett, az egész emberiség biztonságát veszélyeztető bűntettek közé tartozik, s a legsúlyosabb következményekkel járhatott volna az eť)ész világra nézve. Rugyenko kijelentette, a Powersügy azt bizonyítja, hogy az USAkorJJJ SZÖ 2 * 1960. augusztus 2. mánykörei bűnös módon megszegik az általánosan elismert nemzetközi jogszabályokat. A Szovjetunió számtalanszor tiltakozott az ellen, hogy amerikai repülőgépeit törvényellenesen megsértették a Szovjetunió légiterét, de az USA kormánya nem reagált erre. Ellenkezőleg folytatta hidegháborús politikáját és durván lábbal tiporta más államok szuverenitását. Az államügyész a továbbiakban azzal a kérdéssel foglalkozott, agreszszív ténynek tekinthető-e egyetlen gép behatolása más ország területe fölé. Kijelentette: „Minden körülmény arra a következtetésre késztet, hogy idegen repülőgép behatolása, mint pl. az U-2 kémrepülő behatolása, feltételnül agresszív cselekmény. Vitathatatlan, hogy a mai viszonyok közepette még egyetlen repülőgép behatolása bármely állam légiterébe is katasztrofális következményekkel járhat. Mivel az USA atom- és hidrogénbombát hordozó, őrjáratot tartó bombázó gépei állandóan a levegőben keringenek, egyetlen kémrepülő feltűnése a Szovjetunió területe fölött légitámadáf előjele lehet. Rugyenko főállamügyész leleplezte az USA vezető államférfiainak azokat a kísérleteit, amelyekkel — békeszándékok hangoztatása közben — leplezni akarják bűnös agresszív cselekményeiket. Leleplezte az amerikai elnök, alelnök és államtitkár képmutatását. Azt állítják, hogy az U-2 repülőgép berepülésének épp úgy mint előtte a Szovjetunió légiterébe behatolt amerikai repülőgépek eseteinek sem volt agresszív célja, hanem tisztán védelmi jellege. Rugyenko megállapította, hogy az amerikai államférfiak „a kommunizmus veszélyének" elcsépelt gondolatával próbálnak újra előhozakodni, bár az évek történelmi tapasztalata ezt teljesen megcáfolta. Az államügyész felhívta a bíróság figyelmét, hogy Powers ügyében a nemzetközi cinkosság különleges esetéről van szó. Az amerikai repülőgépek nem valósíthatták volna meg agresszív berepüléseiket a Szovjetunió légiterébe, ha a Szovjetjetunió közelében lévő államok, ebben az esetben Törökország, Pakisztán és Norvégia nem kölcsönözték volna területüket az amerikai katonai klikknek. Rugyenko megjegyezte, hogy a szovjet kormány nem egyszer figyelmeztette az USÁ-val közös katonai tömbökben egyesült országok kormányát arra a veszélyre, mellyel a területükön létesült katonai támaszpontok fenyegetik őket és megállapította, hogy a per világosan igazolja: jogos volt a szovjet kormány figyelmeztetése. Az államügyész ezután jogi szempontból elemezte a vádlott Powers bűntettét. Megállapította, hogy Powers kémkedése a Szovjetunió büntetőtörvényei szempontjából kétségtelenül bebizonyosodott. Hangoztatta, hogy &z amerikai törvények szerint Powers tettét, bármelyik országban és bárki ellen követte volna el, szintén kémkedésnek minősítenék és szigorú büntetést vonna maga után. Beszéde végén Rugyenko újra hangoztatta, hogy Powers bűntettének súlyos következménye lehetett volna a béke és az emberiség szempontA védő közölte, hogy elmondja az okokat, melyek őt feljogosítják annak javaslatára, hogy a bíróság álljon el az államügyész követelésének teljesítésétől. A védő kijelentette, hogy miután Powers beismerte bűnét, egyetért az államügyész megállapításaival. A védő a bírósághoz fordult és kijelentette, hogy biztos lehet benne, hogy a bíróság őszintének tartja Powers vallomását. A védő kiemelte a Powers-ügy nemzetközi jelentőségét, mivel Powersen kívül kenyéradóinak, az Allan Dulles által vezette Központi Hírszerző Szolgálatnak, és vele együtt az amerikai katonai klikknek és egy újabb világháború kirobbantására törekvő valamennyi sötét agresszív erőnek legalább jelképesen a vádlottak padján kellene ülnie. A védő sajnálatát fejezte ki, hogy csau Powers ül a vádlottak padján, ellenkező esetben Powers csak másodrangú helyet foglalna el és így feltétlenül számíthatna a büntetés lényeges enyhítésére. A védő azonban nem akarja felmenteni a vádlottat a felelősség alól. Hangoztatta, hogy Powers nem saját kezdeményezésére, hanem kenyéradóinak utasítására követte el tettét, akik tudatosan félrevezették Powerst és elhitették vele, hogy a Szovjetunió területe feletti repülés teljesen biztonságos és egyáltalán nem kockázatos. A védő meggyőződését fejezte ki, hogy a bíróság a büntetés kirovásakor tekintetbe veszi, hogy Powers nem teljesítette Shelton ezredes parancsát, nem semmisítette meg a repülőgépet és nem követett el öngyilkosságot a repülőgép elhagyása után. A védő azt is kérte, hogy vegyék tekintetbe Powers őszinte vallomását. A védő hangoztatta: annak ellenére, hogy az USÁ-ban az államtitok elárulását 10 évi börtönbüntetéssel vagy 10 ezer dollár pénzbírsággal sújtják, Powers őszinte vallomást tett és ezzel éles ellentétbe került munkaadójával. A védő Powers életét ecsetelve rámutatott, milyen út vezette őt a Moszkva (CTK) - Önök meghallgatták esetem körülményeit, s most dönteniük kell sorsomról — mondotta Powers. Tudom, hogy súlyos bűntettet követtem el és megérdemlem a büntetést. Kérem a bíróságot, vegye fontolóra a körülményeket és ne csak a bűntett elkövetésének tényét, hanem azokat a körülményeket is tekintetbe vegye, amelyek engem az elkövetésére késztettek. Kérem a bíróságot, vegye tekintetbe, hogy útközben semmilyen adatot és hírt nem továbbítottam oda, ahová kellett volna. Minden adat a szovjet hivatalok kezébe került. Tudom, hogy az oroszok ellenségüknek tartanak —, mondotta Powers. Ám szeretném hangsúlyozni, hogy személyesen nem viseltetem és soha sem viseltettem ellenséges érzülettel az oroszokkal szemben. Azzal a kéréssel fordulok a bírósághoz, hogy ne ellenségként, hanem olyan emberként ítéljen el, aki nem ellensége az oroszoknak, sohasem állott még bíróság előtt és nagyon tisztában van bűnével. * * * A bíróság 12 óra 45 perckor viszszavonult Ítélethozatalra. Tíz évi szabadságvesztésre ítélték Powerst Moszkva (ČTK) V. B. Boriszoglebszkij altábornagy, a Szovjetunió Legfelső Bírósága katonai kollégiumának elnöke felolvasta a vádlott Powers amerikai kémpilóta perében hozott ítéletet. A bíróság „az államellenes bűntettekért való büntetőjogi felelősségről" szóló szovjet törvény 2. paragrafusa alapján 10 évi szabadság vesztésre ítélte Powerst. Ebből 3 évet börtönben tölt. Az ítélet végleges és nincs ellene fellebbezés. A bírósági tárgyalás hallgatósága nagy megelégedéssel fogadta az ítéletet. Tetszésnyilvánító taps zúgott fel a teremben. Ezzel véget ért a Szovjetunió Legfelső Bírósága katonai kollégiumának ülése. j, Nixon ügyetlen rágalmai a szovjet bíráskodásról (ČTK) - A New York Herald Tri- kezett igazolni a kémrepüléseket bűne közölte az United Press In- és azt állította, hogy az USA „csuternational hírét, amely Nixon al- pán biztosítani akarta magát á' váelnöknek a szovjet bíráskodásról tett ratlan támadás ellen." rágalmazó nyilatkozatára vonatkozik Powers kémrepülő büntetőperével kapcsolatban. Nixon egy nem létező „szovjet nyilatkozatra" hivatkozik, amely szerint „inkább az USA, mint Powers, az U-2 pilótája felett ítélkeznek" és azt állítja, hogy a szovjet kormányt „jobban érdekli a nemzetközi visszhang, mint maga Powers". Nixon kijelentette, hogy nem lehet „szörnyűbb elképzelés a szovjet bíráskodásról." „Ez nem olyan — igazi - bíráskodás, mint amilyet mi ismerünk" — kiáltotta patetikusan. Az ügynökség közlése szerint Nixon következtetéseivel túllőtt a célon, mert kénytelen lenne beismerni, hogy a bírósági tárgyalás betart minden jogi normát. Ezt elsősorban a nyugati lapok és ügynökségek tudósítói erősítik meg. Egyikük sem talált egyetlen tényt sem, amely a törvényesség megsértését jelentette volna. Nem a szovjet bíróság hibája, hogy Powers kémrepülő bírósági pere leleplezte Powers magasállású kenyéradó gazdáinak, vagyis azoknak a szerepét, akik számára a kémkedés külpolitikai elv. AMERIKAI SZÉGYENFA Jellemző, hogy Nixon ismét igye- (A Trud karikatúrája)