Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-10 / 190. szám, vasárnap

Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) módon kifejezi, hogy népünk egy­ségesen törekszik a kommunizmus céljai felé vezető úton felmerülő feladatok teljesítésére, s ez az egy­sége szocialista rendszerünk jellem­ző vonása, életképességének és ere­jének fő forrása. Az új alkotmány további fontos vonása, programjellege is ezzel függ össze. Csehszlovákia szocialista fej­lődésének elért színvonalából követ­kezetesen kiinduló új alkotmányter­vezetünk egyidejűleg meghatározza a fejlett szocialista társadalom épí­tésének és a kommunizmusba való jövőbeni fokozatos áttérés feltételei megteremtésének alapvető prog­r«m»irányelveit. B célok elérésének alapját rak­tuk le a népgazdaság és a kultúra fejlesztése harmadik ötéves tervé­nek elfogadásával Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciáján. Az első ötéves terv­ben, valamint a második ötéves nép­gazdaságfejlesztési terv idején fel­épült gazdasági termelési bázisunk lehetővé teszi, hogy a harmadik ötéves tervben új, még igényesebb feladatokat tűzzünk ki, melyek tel­jesítése biztosítja szocialista társa­dalmunk magasabb fejlődési fokát. Társadalmunk szocialista fejlődé­sének új történelmi foka a leg­szembetűnőbben abban nyilvánul meg, hogy az új alkotmány igazán népi alkotmány. A nép érdekeiből, aka­ratából indul és indult ki követ­kezetesen — ezt bizonyltja az or­szágos vita. Po'gártársaink százezrei szóltak hozzá, hogyan tökéletesít­sük az új alkotmány tervezetét. Po­litikai látókörük az emberek gon­dolkodásmódjában végbement mély változások szemléletes bizonyítéka, egyre erősödő szocialista öntudatuk megnyilatkozása. A szocialista társa­dalom fejlődésének, az állam poli­tikájának kérdései nálunk a dolgo­zók szívügyévé lettek. Ojra beiga­zolódott, hogy a szocializmus rend­kívül nagy aktivitásra serkenti a népet, kibontakoztatja alkotóképes­ségeit és tehetségét, a szocialista rendszerben a dolgozók az új élet öntudatos alkotóivá válnak. Ez köl­csönös elvtársi viszonyukban, a tár­sadalomhoz, a szocialista tulajdon­hoz és mindenekelőtt a munkához való viszonyukban mutatkozik meg. nép politikai öntudatosságára, alkotóerejére és : kezdeményezésére, aktivitáséra épülő új alkotmányunk nagy jogokat és szabadságot bizto­sít a dolgozóknak, hogy szocialista vonásaik sokoldalúan, kifejlődhesse­rtek. Társadalmunkra jellemző, hogy egyes tagjainak érdeke elvi össz­hangban áll az egész társadalom ér­dekeivel s ezért polgártársaink nagy jögai megfelelő kötelességekkel pá­rosulnak. Az alkotmányban lerög­zített politikai, gazdasági és kultu­rális feltételek biztosítják, hogy a köztársaság polgárai egyéni fejlő­désük, valamint az egész szocialista társadalom fejlődése érdekében tel­jes mértékben élhessenek jogaikkal. Dolgozóink széleskörű polgári jo­gai, új alkotmányunk népi jellege a szocialista rendszer lényegét tük­rözi. A szocialista rendszer arra épül, hogy a nép egyre behatóbban és mélyebben vesz részt az állam igazgatásában, a társadalmi élet kér­déseiről hozott döntésben. Ez al­kalommal újra tudatosítjuk a szo­cializmus és a kapitalizmus közötti áthidalhatatlan különbséget. A kapi­talizmusban mindenképpen elvonják és félretaszítják a népet a politikai életben való részvételtől s a való­ságban legelemibb jogaitól is meg­fosztják. Az igazi néphatalom a mi szocialista demokráciánk s nem a formális polgári demokrácia. Saját tapasztalatainkból beszélhe­tünk a burzsoá köztársaság úgyne­vezett „demokráciájáról", arról, ki számára volt demokrácia, a nép vagy a burzsoázia számára-e. A dolgozók ugyan hat évenként egyszer érvé­nyesíthették formális választójogu­kat, de a hatalmat a burzsoázia gya­korolta s helyzetét jól ki is hasz­nálta. Azoknak, akik a szociális igaz­ságért, a szocializmusért küzdöttek, börtön, állami alkalmazástól való el­tiltás jutott osztályrészül. Tekintet nélkül erre a demokráciára felfüg­gesztették azokat a falubírákat és képviselőtestületeket, akik, ill. ame­lyek következetesen védelmezték a dolgozók érdekeit. Oj alkotmányunk, mint az egész szocialista társadalom életének alap­okmánya, befolyásolni fogja az em­berek gondolkodásmódját és tetteit, tovább fogja szilárdítani politikai és erkölcsi egységüket, kibontakoztatja részvételüket az államigazgatásban és általában a közéletben. A dolgo­zók politikai aktivitásának fellendü­lése, mely az új alkotmánytervezet­ről lefolyt országos vitában annyira kitűnt, visszahat majd az állami szervek és társadalmi szervezetek munkájára, s hozzájárul ahhoz, hogy az új alkotmány rendelkezéseit kö­vetkezetesen, életbeléptessék. A szo­cialista demokrácia, a szocialista ál­lamiság kibontakozása, amelyet az országos vita lényegesen elősegített, ebben az értelemben további előre­haladásunk záloga. A dolgozók államigazgatásra és gazdasági irányításra gyakorolt be­folyásának teljes érvényesülése szembetűnően megnyilvánul abban, hogyan szabja meg az alkotmány a választott népképviseleti szervek — a nemzeti bizottságok, a nemzetgyű­lés és a Szlovák Nemzeti Tanács sze­repét. A szocialista demokrácia ki­bontakoztatásában abból az elvből in­dulunk ki, hogy a szocializmus és a kommunizmus csak a forradalmi lenini párt vezette nép öntudatos al­kotótevékenységének müveként épül­het fel. A feltételek megteremtése ahhoz, hogy a dolgozók egyre szélesebb ré­tegei aktivan bekapcsolódjanak az ország igazgatásába és a népgazda­ság irányításába, azok közé az el­sőrendű kérdések közé tartozik, me­lyekkel Csehszlovákia Kommunista Pártja állandóan foglalkozik. Ezt bi­zonyítják a gazdasági irányítás, az állam területi megszervezése terén, a nemzeti bizottságok tevékenységé­nek a termeléshez és a helységek életéhez való közelebbhozása, jogkö­rük és felelősségük kibővítése terén nemrégen tett alapvető intézkedések is. Az alkotmánytervezet ugyanakkor lerögzíti a demokratikus centraliz­mus elvét, melyet a szocialista ál­lam és az egész társadalom követ. A fejlett szocialista társadalom fej­lesztésének új feladatai megkövete­lik, hogy necsak javuljon a központi irányítás a fő és alapvető kérdések­ben, hanem a nemzeti bizottságok jogköre is elmélyüljön és kibővül­jön a népgazdaság és a kultúra fej­lesztésének kérdéseiben. Fontos, hogy a nemzeti bizottságok, mint államha­talmi és igazgatási szervek arra használják fel bővült jogkörüket és felelősségüket, hogy az új alkotmány szellemében kifejtett tevékenysé­gükkel megteremtsék dolgozóink egyre gazdagabb életének feltételeit. A nemzetgyűlés alakuló ülése vík Svoboda, František Salgovic, František Štefánik és Maria Vrania­ková képviselőkből áll. Az ülés vezetését ezután Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés újon­nan választott elnöke vette át. Rövid beszédben a következőket mon­dotta: „A mai alakuló ülés valóban történelmi jelentőségű, mert bete­tőzi a köztársaságunk államrendszerébe való ama jelentős beavatko­zások egész sorát, amelyek Csehszlovákia Kommunista Pártja ihleté­sére szocialista építéslink nagyszerű sikereiből erednek s köztársasá­gunkat szocialista köztársasággá alakították át. Pártunk és kormányunk mindeme gazdag alkotó tevékenysége a dolgozó néppel szoros kapcso­latban fejlődött s szocialista demokráciánk további elmélyülését és megszilárdítását jelenti. Teljes mértékben megnyilvánult benne Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának bölcs politikája." Ezután közölte, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke, a CSKP KB első titkára jelentkezett szólásra. Antonín Novotný elvtárs hosszan tartó, viharos taps közepette lépett a szónoki emelvényre és kezdte meg beszédét. A nemzetgyűlés alakuló Ülésének további részében megválasztották a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetét megtárgyaló hatvan­tagú ideiglenes bizottságot, valamint a nemzetgyűlés tárgyalási és munkarendjéről szóló kezdeményező törvényjavaslatot megtárgyaló 24 tagú ideiglenes bizottságot. A képviselők azután megválasztották a jegy­zőkönyvvezetőket és a jelölő bizottságot. Az ülés befejezése előtt a nemzetgyűlés elnöke közölte, hogy az elnökséghez átirat érkezett a miniszterelnöktől, amelyben közli, hogy a köztársaság elnöke 1960. július 8-i határozatával elfogadta a kormány lemondását és bejelentette hogy, az alkotmány 85. §-a értelmében a kormányügyeket a lemondott kormány ideiglenesen tovább vezeti. Ezzel a nemzetgyűlés első ülése véget ért. A második ülést július 11-én, hétfőn 10 órakor ugyancsak a prágai Vár Ulászló termében tart­ják meg. Á szocialista demokrácia elmélyülé­sével, Szlovákia gazdasági fejlődésé­nek elért fokával és további céljai­val, valamint köztársaságunk nemze­tiségi kérdése igazságos lenini meg­oldásának eredményeivel kapcsolat­ban újra rendeztük a szlovákiai ál­lamhatalmi és igazgatási szervek szerepét és hatáskörét. A változások lényege itt is éppúgy, mint országos viszonylatban, a szlovákiai dolgozók részvételének fokozása az állam irá­nyításában a legszélesebb népképvi­seleti szervek, a nemzeti bizottságok útján. A Szlovák Nemzeti Tanács te­vékenységében a központilag, kor­mány által irányított nemzeti bizott­ságok tevékenységére fog támasz­kodni és segíteni fogja a szlovákiai nemzeti bizottságokat a nemzeti és területi jellegű feladatok teljesítésé­ben. A hatalmi és igazgatási tevé­kenység egyesítése egy szervben megnöveli a Szlovák Nemzeti Tanács jelentőségét. A Szlovák Nemzeti Ta­nács és a szlovákiai nemzeti bízott­ságok új szerepe fontos lépés a szo­cialista demokrácia elmélyítésében, a csehek és szlovákok testvéri nem­zetei egységének, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság területi egysé­gének további szilárdításában. Az új alkotmány egyszersmind mó­dosítja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felségjelét. Felségjelünk nemzeteink haladó hagyományaiból indul ki és kifejezi testvéri egysé­günket. A felségjelben meghagyjuk a cseh oroszlánt, melynek mellén a pajzs a Kriváň körvonalait ábrázol­ja, a tábortűz pedig a nemzeti sza­badságért és a szociális igazságért vívott harc jelképe, ötágú csillag fejezi ki a szocializmus győzelmét hazánkban és hűségünket a proletár nemzetköziség elveihez. Az állami lo­bogót és a himnuszt illetően nem javasolunk változtatást. Oj alkotmánytervezetünk egyidejű­leg visszatükrözi az elmúlt évek alapvető nemzetközi változásait. Le­rögzíti, hogy a Csehszlovák Köztár­saság a szocialista világrendszer szi­lárd része. A bevezető nyilatkozat ki­tűzi politikánk fő elvét, hogy elő­rehaladunk szocialista társadalmunk fejlesztésének útján és nagy szövet­ségesünkkel, a testvéri Szovjetunió­val s a szocialista világrendszer töb­bi országaival karöltve erőt gyűj­tünk a kommunizmusba való átté­résre. (Viharos taps.) Ez nagy tör­ténelmi tapasztalatunkat fejezi ki, amely mindig egybekötötte népünk és a testvéri szovjet nép sorsát. Ha­zánk és a Szovjetunió szilárd szövet­ségében van biztonságunk és jövőnk alapja. A két országot egybefűző testvéri barátság kapcsolatai az ál­lamok közötti újszerű kapcsolatok példaképei is, arra épülnek, hogy mindkét országban kommunista párt­jainak vezetésével a dolgozó nép ural­kodik. Szocialista köztársaságunk béké­ben és barátságban akar élni a világ minden népével, hozzá akar járulni a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséhez és jó­baráti kapcsolataihoz. Hazánk kö­vetkezetes békepolitikájával és ál­talános fejlesztésével hozzájárulunk ahhoz, hogy más népek is meggyő­ződjenek a szocializmus előnyeiről, mert' csak a szocializmus teremti meg az emberiség békés és boldog életét. Viszont egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nemcsak a hidegháborúnak, hanem a ..meleg" háborúnak is vannak világ­szerte hívei. Ezért legfőbb köteles­ségünknek tartjuk hazánk védelmé­nek biztosítását, szocialista vívmá­nyaink védelmét, hogy szövetsége­seinkkel képesek legyünk visszaver­ni az imperialista erők hazánk ellen irányuló minden támadó kísérletét. Képviselő elvtársak, a Csehszlovák Köztársaság új szo­cialista alkotmányának elfogadásá­val új fejezetet nyitunk államunk és szocialista társadalmunk történelmé­ben. Igényes, de felemelő program előtt állunk, mely a harmadik öt­éves tervben ölt testet. Teljesítésé­vel magasabbra emelkedünk a kom­munizmus horizontjai felé. Az a tény, hogy a kommunista párt a marxiz­mus-leninizmus tudományos alapján irányítja lépéseinket és minden fon­tos döntést a dolgozók széleskörű részvételével dolgozunk ki, azt a biz­tos tudatot kölcsönzi nekünk, hogy elérjük célunkat. (Taps.) Dicsőség hősi munkásosztályunk­nak, dicsőség a csehszlovákiai dol­gozóknak! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, mely a szocialista építés be­fejezésére, a kommunizmus győzel­mére vezeti népünket! Dicsőség a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének, dicsőség a testvéri szovjet népnek! Virágozzék fel Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságunk! (A. Novotný elvtárs beszédének el­hangzása után a képviselők felállnak s az Ulászló termet viharos, szűnni nem akaró taps tölti be.) Ünnepi ülés Košicén az építészek napja alkalmából (ČTK) — A kelet-szlovákiai kerületben az Építészeti Alkalmazottak Szakszerveze­ti Szövetsége kosícei kerületi, járási és körzeti bizottságának szombaton, július 9-én rendezett ünnepi ülésével megkez­dődtek az építészek napjának ünnepségei. Az ülésen részt vett az SZLKP košicei kerületi és járási bizottságának kül­döttsége, továbbá Pavol Kompiš, az épí­tészeti miniszter helyettese is. Ján Pa­piernik, a szakszervezeti szövetség ke­rületi bizottságának elnöke az ülésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a kelet-szlovákiai kerület építészeti dol­gozói 7 629 000 korona értékű kötele­zettségvállalásokat teljesítettek az építé­szek napjának és a CSKP országos kon­ferenciájának tiszteletére. Igen örvendetes, hogy 8 szocialista munkabrigád megtiszte­lő cím elnyerésére irányuló magasabb fokú szocialista munkaversenyben 2 550 dolgozóval 224 kollektíva vesz részt. 13 kollektíva már el is nyerte az országépí­tők e büszke címét. Az ünnepi ülésén 60 példás dolgozónak átadták az Építészeti Minisztérium által adományozott „Legjobb dolgozó" díszjel­vényt. Kilenc kollektívának a szocialista munkabrigád címet adományozták. A nemzetgyűlés hétfői ülése a televízióban (ČTK) — A Csehszlovák Televízió hétfőn, július 11-én 16.50 órakor köz­vetíti a prágai Várból a nemzet­gyűlés ülését, amely jóváhagyja új, szocialista alkotmányunk tervezetét. Negyvennyolc ország filmjeit mutatják be a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon Az ünnepi díszt öltött Karlovy Varyba tegnap megérkeztek a XII. filmfesztiválunkon résztvevő küldött­ségek és vendégek. Az idén a feszti­válon 46 ország filmművészeti kül­döttségei vesznek részt, ami a fesz­tivál eddigi történetében rekordot jelent. Ugyanakkor azt tanúsítja, hogy fesztiválunk jelszava: Az embe­rek közötti nemes kapcsolatokért, a nemzetek közötti tartós barátságért — egyre nagyobb vonzóerőt gyako­rol.. A megnyitó est ünnepi harsona­szóval és a csehszlovák himnusz hangjaival kezdődött. Elsőként A. Po­lednak, a Csehszlovák Film központi igazgatóságának igazgatója üdvözöl­te a fesztivál résztvevőit és Karlo­vy Vary lakosait. A Karlovy Vary-i dolgozók nevében, akik méltó keretet teremtettek a fesztiválnak, J. Ko­courek, a Karlovy Vary-i Városi Nemzeti Bizottság elnöke üdvözölte a XII. nemzetközi filmfesztivált. Ezt követően dr. F. Kahuda, az iskola­és kulturális ügyek minisztere emel­kedett szólásra s rámutatva a film szerepére mai társadalmunk életé­ben, hangsúlyozta e fesztivál jelen­tőségét, amely támogatja a világ filmművészetében az- egészséges, bé­kés irányzatokat és hozzájárul szá­mos ország filmművészeinek gyü­mölcsöző együttműködéséhez. A megnyitó esten bemutatott fő film Cuhrajov „Ballada a katonáról" című műve volt, amelyet versenyen kívül mutattak be. A filmet, amely szemléletesen fejezi ki a fesztivál jelszavát, a nézők lelkesen fogadták. A világ öt legjelentősebb filmver­senye közé tartozó Karlovy Vary-i fesztiválon holnap megkezdődik a rajzolt és bábfilmek, valamint a já­tékfilmek versenye. Elsőként „A pró­ba folytatódik" című csehszlovák filmet, valamint az NDK és Lengyel­ország együttműködésével készült „Hallgató csillag" című filmet mutat­ják be. Megkezdődött a Dolgozók XI. Filmfesztiválja Félbeszakadt dal A bratislavai Várudvar szabadtéri színpadán július 8-án, pénteken este meg­kezdődött a dolgozók XI. filmfesztiválja. A Lúčnica dal- és táncegyüttes fellé­pése után az egyes országok filmküldöttségei léptek a szinpadra, többek között a Szovjetunió filmkUldöttségének tagjai I. J. Scseglov vezetésével. A fesztivál ünnepi megnyitásán jelen volt a bratislavai konzuli testület néhány tagja is. A filmküldöttségek bemutatkozása után Václav Pelíšek, az iskola- és kulturálisiigyi miniszter helyettese mondott beszédet. Ezt követően rövid riportfilm került be­mutatásra Ny. Sz. Hruscsov ausztriai látogatásáról, majd a Félbeszakadt dal c. színes film, amely a Nagy Honvédő Háború harcainak idején egy szlovák fiú és »gy grúz leány tiszta szerelmét mutatja be. A filmművészet felsorakozását felszabadulásunk 15. esztendejében különösen jelentőssé teszi az a tény, hűgy olyan időben folyik le, amikor pártunk országos konferenciáján nagy jelentőségű döntések történtek szocialista köztársaságunk további felvirágzása érdekében, népünk leg­jobbjai határozatot hoztak az ország 1961-1065. évi népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervéről s az össze­ülő nemzetgyűlés pedig megtárgyalja és jóváhagyja új, szocialista alkotmá­nyunkat. A seregszemle, a dolgozók filmfesz­tiválja - akár a ma Karlovy Vary­ban kezdődő nemzetközi filmfesztivál - bizonyára figyelemre méltó feleletet fog adni arra a kérdésre, vajon az elmúlt időszakban előbbre lépett-e a filmművészet, újszerű elemeit tudta-e valamivel gazdagítani, beszédesebben megszólaltatja-e a tájat, s egyémb­ben, hitelesebben és igazabban meg­érezteti-e az ember külső és belső világában végbemenő változásokat? Az első estén egy szovjet és szlo­vák közös produkcióban készült film, a Félbeszakadt dal került bemutatás­ra, amely igen szerencsésen és idő­szerűén népeinknek a szovjet nép­hez fűzött mély és megbonthatatlan barátságáról, • a fasizmus ellen vívott közös harcairól ad a film sajátos nyelvén tanúságot. Eszmei tekintet­bén a filmet semmiféle kifogás nem érheti, mindenképpen helyeselhető, hogy a film emberei megörökíteni kí­vánták a múltat, amely annyi önfel­áldozást, hazaszeretet, bátor szívet, önzetlen barátságot és halált meg­vető hősiességet követelt népeink legjobbjaitól. A film igényes mondanivatója sok érdekes momentumot, drámai epizó­dot tartalmaz, de maga a film egé­szébén bizonyára jobban sikerült vol­na, ha a forgatókönyv írója nagyobb egységre, a történések szorosabbra fogására törekszik. Misa Zvara szlo­vák tanító sorsa érdekli és megren­díti a nézőt, bevonulását az ún. szlo­vák állam hadseregébe, majd szökését, átállását a grúziai front szovjet ka­tonáihoz, mély barátságát Gurához, a hősi halált haló grúz katonához, fokozódó érdeklődéssel kíséri. Szerel­me, sebesülése és végül boldogságának megtalálása egészíti ki a történetet, amely freskőszerűen a csehszlovák hadseregnek szovjet földön való fel­állítását és harcait, a Szlovák Nem­zeti Felkelést is felvázolja a film hátterében. Talán kissé sok is ez a háttér-festés, N. K. Szanisvili, a grúz és František Záček a film szlovák rendezője bizonyára igen nehéz hely­zetben voltak, amikor ezt a túl nagy anyagot egységesíteni és túlságosan epikus elemeit filmszerűen megeleve­níteni törekedtek. Nagy érdemük, hogy sikerült a film két hősét igen rokonszenvesen a néző elé állítani, de igen nagy része van ebben a Zva­ra tanítót egyszerű eszközökkel és nagyon emberien alakító Július Pántik jellemformáló művészetének is. A grúz Otar Koperidze is megérdemli a néző legteljesebb rokonszenvét. Sajnálatos azonban, hogy a film érzelmi vonala főképpen a forgatókönyv hibájából nem egy helyütt túlzottan érzelgőssé válik s a történeti hűség és hiteles­ség elvész az epizódok halmozásában. A kevesebb itt feltétlenül többet mondott volna. A Félbeszakadt dal olyan kísérlet, amely feltétlenül folytatást kíván. Az eszmei mondanivaló maga megérde­melné, hogy egy feszesebbre szorított drámai történetben művészibb meg­formálókat találjon és közös produk­cióban megszülessen a barátságnak, a közös harcoknak igazi hősi éneke, a film kockáin hitelesen megörökített művészi éposza. A bemutató sokezres közönsége a Félbeszakadt dalt az igényes eszmei mondanivalóját megillető nagy ér­deklődéssel és megérdemelt tetszéssel fogadta. E. V. A KARLOVY VARY-I NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁLON az idén is bevezetnek néhány műszaki újdonságot. Ilyen lesz pl. a drótnélküli fordító-berendezés, melynek segítségével a külföldi vendégek a négy közül valamelyik világnyelven kísérhetik figyelemmel a filmfeliratokat és a tár­gyalásokat. A sajtóházban négy távíró várja a szerkesztőket. Az újságírók ré­szére állandó telefonösszeköttetést' léte­sítettek Prágával. Minden szerkesztő szo­bájában lesz külön telefon. A fényképek azonnali továbbítására telefotót is felsze­reltek. -<l IJJ SZÖ 3 SS 1960. július 11,

Next

/
Thumbnails
Contents