Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-10 / 190. szám, vasárnap

Hruscsov elvtárs hazaérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ) - Nyfkita Hruscsov, • Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és kísérete ausztriai útjáról péntek délután visszaérke­zett Moszkvába. A vnubovói repülőtéren Hruscsov fogadására megjelentek a kommu­nista párt és a szovjet kormány vezetői, valamint külföldi diplomaták. A repülőtéren a moszkvai dolgozók sok száz képviselője üdvözölte Nyikita Hruscsovot. A szovjet-osztrák közös közlemény Bécs, július 8. (TASZSZ) - Pén­tek reggel a Ballhaus Platzon levő kormánypalotában aláírták a közös szovjet-osztrák közleményt. A közös szovjet-osztrák közlemény felsorolja a tárgyalások részvevőit és ismerteti a szovjet kormányfő auszt­riai látogatásának programját, majd hangsúlyozza: Ny. Sz. Hruscsovnak és kíséretének módja volt személyesen meggyőződni a háború utáni helyre­állítási munkálatokról és az ország­nak az államszerződés megkötése után történt gazdasági fejlődéséről. A hatóságok és a lakosság baráti fo­gadtatásban részesítette, a szovjet vendégeket A közös közlemény ezután Sgy hangzik: Hruscsov szovjet miniszterelnök és Raab szövetségi kancellár, valamint az osztrák szövetségi kormány tag­jai barátságos légkörben folytatták megbeszéléseiket. A két fél egyöntetűen megállapí­totta, hogy a szovjet-osztrák kap­csolatok - amelyek alapja a békés együttélés elveinek elismerése a két ország társadalmi rendszerétől és ideológiai nézeteitől függetlenül ­mindkét fél számára kielégítően fej­lődtek a kölcsönös megbecsülés és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás szellemében. A két állam között nincs semmiféle megoldatlan politikai kérdés. A tárgyalások napirendjén a két ország gazdasági és kulturális kap­csolatainak fejlesztésével összefüg­gő kérdések szerepeltek. A felek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Szovjetunió és Ausztria kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlődnek, amit előmozdí­tott a kereskedelmi és hajózási szer­ződés, valamint az 1955. október 17­én megkötött árucsere-forgalmi és fizetési egyezmény, úgyszintén a Szovjetunió és Ausztria kölcsönös áruszállításairól az 1958-1960-ig terjedő időszakra megkötött hosszú lejáratú szerződés is. Mindkét fél egyetért abban, hogy a két állam kereskedelmi kapcsolatai­nak kibővítése megfelel a két fél ér­dekeinek. Megállapodtak, hogy a szôvjet kül­kereskedelmi szervek tőbb szenet, vasércet, mangánt, krómot, kőolajat és kőolajtermékeket, gabonát, gyapo­tot, gépet és gépi berendezéseket, valamint más árucikket exportálnak Ausztriába, és ennek megfelelően több olyan cikket vásárolnak, mint hengereit acél, kábelkészltmények, vashuzalok, különböző gépek és gépi berendezések, nitrolakk, falemezek, szintetikus fonalak és szövetek, ki­készített bőrök, lábbelik stb. s hogy ilyen módon a következő években jelentősen emelkedjék a két ország között a kereskedelem. A felek en­nek érdekében megegyeztek abban, hogy új hosszúlejáratú, ötéves áru­csereegyezményt kötnek. Megállapodtak abban, hogy 1980 szeptemberében a két ország keres­kedelmi küldöttségei tárgyalásokra ülnek össze, hogy összeállítsák az említett időszakban kölcsönösen szál­lítandó árucikkek jegyzékét. Szovjet részről azzal kapcsolatban, hogy 1961 júliusában véget érnek azok az osztrák áruszállítások, ame­lyeket a Szovjetunió által Ausztriá­nak átengedett ipari üzemek csere­értékeként teljesítenek, kijelentet­ték; a Szovjetunió hajlandó a továb­biakban is kereskedelmi egyezmény keretében vásárolni ezeket az áru­kat; azzal a feltétellel, hogy Ausztria ennek megfelelően szintén több szov­jet árucikket vásároljon. Megállapodtak, hogy az ezzel ösz­szefüggő gyakorlati intézkedéseket az árucsere-egyezmény megkötéséről folytatandó tárgyalások alkalmával fogják megvitatni. Mindkét fél újra hangsúlyozta:, fontos, hogy a kereskedelmi kapcso­latokban fenntartsák a legnagyobb fokú előnyösség elvét, amit az ér­vényben levő szovjet-osztrák keres­kedelmi és hajózási egyezmény is kifejezésre juttat. Ausztriai tartózkodása idején a szovjet kormányküldöttség megvizs­gálta az Ausztriának átengedett olaj­üzemek csereértékeként folyó oszt­rák kőolajszállítások kérdését. A fe­lek megállapították, hogy ezek az áruszállítások az érvényben levő egyezménnyel teljes összhangban tör­ténnek. A szovjet kormány az említett kér­dés megvitatása után a két ország baráti kapcsolataira való tekintette! beleegyezett abba, hogy teljesíti az osztrák kormány kérését, s így a fe­lek között a következő megállapodás jött létre: a) 1961. júliusától megszüntetik az évenkénti 500 000 tonna szovjet kőolaj szállítását Ausztriába, s Auszt­ria is megszünteti a Szovjetunióba irányuló évi 500 000 tonna kőolaj­szállítást. Mint ismeretes, ezek a szállítások az 1958. július 24-i szov­jet-osztrák közös közlemény értel­mében történtek. b) A felek elhatározták továbbá, hogy Ausztria a fennmaradó kőolaj­mennyiséget, amelyet az 1955. július 12-i egyemény és az 1958. július 24-i szovjet-osztrák közös közlemény ér­telmében évi 500 000 tonna mennyi­ségben határozott meg, csak 1964 jú­liusig szállítja, vagyis az eredeti ha­táridőnél egy évvel korábban beszűn­teti. A kulturális kérdésekről folytatott megbeszélések során megállapítást nyert, hogy az eddigi kulturális cse­re teljesen megfelel a két ország óhajainak és várakozásának. A felek újból kijelentették, hogy a kulturális, a tudományos és a technikai csere további bővítésére törekednek, kife­jezték egyetértésüket abban, hogy serkentenek minden olyan kezdemé­nyezést, amelynek célja a két ország kulturális közeledése, elősegítik a kultúra és a tudomány művelőinek kölcsönös látogatásait és találkozóit. A szovjet minisztertanács elnöke a szövetségi kormány tagjaival folyta­tott megbeszéléseken megvilágítot­ta, milyen álláspontra helyezkedik a Szovjetunió a nemzetközi politika megoldására váró problémáit illetően. Mindkét félnek az a véleménye, hogy Ausztria állandó semlegessége pozitív módon szolgálja a nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke megszilárdításénak ügyét. Hruscsov, a szóvjet minisztertanács elnöke ki­jelentette, hogy a Szovjetunió tiszte­letben tartja Ausztria semlegességét és függetlenségét. A felek egyetértenek abban, hógy az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés korunk legfontosabb és leghalaszthatatlanabb problémája. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a leszereléi kérdése az ENSZ­közgyülés 1959. november 20-án kelt határozatának megfelelően • kedvező megoldást nyerjen. Ez elősegítené a háborús veszély kiküszöbölését és megszabadítaná a népeket a fegyver­kezési verseny terheitől. Mindkét fél meggyőződése, hogy ha létrejönne a megegyezés a nukleáris fegyverkísér­letek eltiltásáról, ez fontos lépés lenne a leszerelés kérdésének meg­oldása felé vezető úton. Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke tájékoztatta az osztrák kor­mányt a Szovjetuniónak a német bé­keszerződés megkötése és a nyugat­berlini kérdés ilyen alapon való meg­oldása tekintetében elfoglalt állás­pontjáról. Végül mindkét fél kifejezte meg­elégedését Hruscsov szovjet kor­mányfő ausztriai látogatásának sikere felett, és megállapította, hogy a láto­gatás fontos lépés volt, amely a bé­ke ügyét, a szovjet-osztrák kapcso­latok további fejlődését szolgálta és erősíti a szovjet és az osztrák nép baráti kapcsolatait. A közös közleményt Ny. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké, valamint J. Raab, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja és B. Pittermann alkancellár írta alá. Hruscsov elvtárs beszéde az OSZSZSZK tanítóinak kongresszusán Moszkva (ČTK) - Szerda óta az oktatás és a gyakorlat kapcsolatáról, a szovjet iskolarendszer átszervezésében elért eredményekről tanácskoz­nak az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság tanítói. A vitá­ban számos hozzászólás hangzott el.Susztov, a moszkvai iskolaügyi osztály vezetője megemlítette, hogy 560 moszkvai üzem és intézet bocsátja ren­delkezésre munkahelyeit a tanulók termelési oktatására. Belőled, az USZSZK iskolaügyi minisztere, Kadirov, az Üzbég SZSZK iskolaügyi mi­nisztere és más szónokok is a tanulóifjúság munkára nevelésében elért pozitív eredményekről számoltak be. Az OSZSZSZK tanítóinak kongresszusán az ausztriai látogatásáról ha­zatért Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is beszédet mondott. Nyikita Hruscsov beszámolt auszt­riai élményeiről. Hangoztatta, hogy látogatása hasznos és eredményes volt, nyílt és baráti találkozókon s megbeszéléseken vett részt az oszt­rák államférfiakkal. Ez hozzájárul or­szágaink jobb kölcsönös megértésé­hez és kapcsolatainak szilárdításá­hoz — mondotta Hruscsov elvtárs, majd megállapította, hogy tárgyalá­saikon nem merültek fel nehézségek. Mindkét fél egyöntetűen leszögezte, hogy a különböző társadalmi és po­litikai rendszerű államok békés együttélésének alapelvére épülő szov­jet-osztrák viszony sikerrel fejlődik. Hruscsov elvtárs azt a reményét fe­jezte ki, hogy a látogatása alkalmá­val kötött egyezmények a Szovjet­unió és Ausztria viszonyának továb­bi javulását eredményezik. Hangoz­tatta, hogy az osztrák kereskedelmi körök képvisedőinek nagy érdekük az osztrák-szovjet kereskedelem fejlesz­tése. Hazánk lényegesen ki akarja bőví­teni kereskedelmét Ausztriával. így például a kurszki mágneses rendel­lenesség gazdag lelőhelyeiről vasér­cet szállíthatunk Ausztriának. Ausztria és más tőkés országok számára előnyt jelent, ha fejlesztik gazdasági kapcsolataikat a Szovjet­unióval, amely mindig nagy megren­deléseket eszközölhet náluk és biz­tosíthatja az ipari munkások foglal­koztatottságát. Az osztrák kereskedelmi körök több tekintélyes képviselője helyesén értelmezi az osztrák-szovjet keres­kedelmi kapcsolatok ápolásának je­lentőségét - hangsúlyozta Hruscsov elvtárs. Rendkívül szívélyesek voltak ta­lálkozóink az osztrák néppel auszt­riai utazásunk során. Az osztrák nép megmutatta, hogy helyesli a Szovjet­unió békés külpolitikáját és érdem­legesen értékeli a szovjet népnek a forradalom óta elért sikereit. Az a tény, hogy különböző orszá­BÉCSI TUDÓSÍTÁSUNK gok békés érdekeket követő népei egyre jobban rokonszenveznek a Szovjetunióval és következetes béke­szerető politikájával, a marxizmus­leninizmus nagy tanításának győzel­me. A kommunizmussal való békés együttélésért folytatott küzdelem most összeköti a világ népeit, vi szont az imperializmus fogalmához fűződnek az újabb háborús előkészü­letek. Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy a Szovjetunió a jövőben is küzdeni fog a becsületes emberek egyesülé séért, hogy összefogjanak a háborús veszély ellen. A szocialista párt egyszerű tagjai munkások és alkalmazottak, annak ellenére, hogy a katolikus egyház és a szocialista párt vezetősége fel­szólította őket, hogy korrektül, de hűvösen fogadják a Szovjetunió kép­viselőit, épp olyan testvérien fogad tak bennünket, mint más pártok kép viselői. Mindnyájan a békéről és ba rátságról beszéltek. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet nép és a szovjet kormány továbbra is erőteljesen védelmezni fogja a békét és a népek barátságát s energikusan szembehelyezkedik az imperialista háborús uszítók cselszö véseivel. Mauthausen fasiszta koncentrációs táborban — ahol a háború idején Hitler fasisztái véresen leszámoltak az osztrák nép és más népek képvi­selőivel — tett látogatásával kap csolatban Hruscsov elvtárs megje­gyezte, hogy a volt nácik most Aden­auer védelmét élvezik. A nyugatnémet sajtó a Mauthau­senben elhangzott beszédekre hivat­kozva kampányt akart indítani és azt állította, hogy a beszédek kellemet­len helyzetbe hozzák a semleges Ausztriát. Lehet-e azonban a semle­gesség megsértésével vádolni valakit, aki elítéli a fasizmust? — jegyezte meg Hruscsov elvtárs. • •••••••••••• Megerősödtek az osztrák nép baráti érzelmei a Szovjetunió iránt A schwechati repülőtérről déltáj­ban emelkedett a magasba az a re­pülőgép, amelyen a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és kísérete visszatért a Szovjetunióba. Hruscsov elvtárs elutazása előtt a Ballhaus­platzon levő kormánypalotában alá­írta a szovjet-osztrák közös közle­ményt. A bécsi Vár előtt, ahol Hrus­csov elvtárs sajtóértekezletet tartott és az Imperial szálló előtt, ahonnét 12,45 órakor távozott, a bécsiek nagy tömege gyűlt össze, hogy ismét üd­vözölhesse a becses vendéget. A re­pülőtéren megjelentek a kormány és a dipolmáciai testület tagjai, a tera­szokon pedig több ezer bécsi vára­kozott, hogy elbúcsúzhasson Hrus­csov elvtárstól. Raab szövetségi kancellár bú­csúbeszédében hangsúlyozta, hogy Ausztria önként, minden külső kény­szer nélkül határozta el semlegessé­gét és minden államtól, különösen a nagyhatalmaktól^ elvárja semleges­sége tiszteletben tartását. Az osztrá­kok — mondotta beszéde további ré­szében — gyűlölnek minden diktatú­rát s elvileg elutasítják a fasizmust és a nácizmust. Igen erősen megszi­lárdult az osztrákok nemzeti öntu­data. Raab szövetségi kancellár nagyra értékelte a Hruscsov elvtárs­sal folytatott tárgyalások eredmé­nyeit, melyekért szívélyes szavakkal köszönetet mondott Ausztria népe nevében. Kijelentette, Ny. Sz. Hrus­csov mindent megtesz a Szovjetunió népeinek jóléte érdekében, de bár­mikor kész arra is, hogy maradék­talanul a világbéke megőrzése gon­dolatának szolgálatéba állítsa sze­mélyes befolyását. Hruscsov elvtárs ausztriai látoga­tása véget ért. A látogatás kétség­kívül igen hasznos volt Ausztria és az osztrákok számára — a két or­szág közötti kapcsolatok további megjavulását eredményezte. A szov­jet-osztrák közös közlemény is ezt a kedvező légkört tükrözi. A látoga­tás a vlágszerte folyó békeharc erő­södésének érdekében is igen jelen­tős volt. Ehhez hozzájárult Hruscsov elvtárs pontos felvilágosítása szá­mos kérdésre, nemkülönben a hábo­rús uszítók címére intézett erélyes intelme is. + Ausztriában 1945 óta még nem fordult elő, hogy oly óriási tömegek vettek volna részt egy látogatást te­vő külföldi államférfiú szívélyes fo­gadtatásában, üdvözlésében. Még so­hasem fordult elő; hogy oly szoros kapcsolat jött volna létre a vendég­látó nép és a külföldi államférfi kö­zött. Bár hivatalos látogatásról volt szó, részt vett benne úgyszólván egész Ausztria népe. Az egyszerű osztrák emberek találkozása Hrus­csov elvtárssal és nejével s a többi szovjet vendéggel minden bizonnyal megerősítette bennük a baráti érzé­seket a Szovjetunió iránt. Ezek a ta­lálkozók kétségkívül sok új hívet nyertek meg az osztrák-szovjet ba­rátság gondolatának. Ausztria lakosságának felejthetet­len élménye volt a pénteki nap, ami­kor a rádiá s a televízió útján több mint egy óra hosszat értesülhettek a megcáfolhatatlan igazságról. Ez pedig teljesen szokatlan számukra, mivel az osztrák rádió s televízió rendszerint nem szolgálja a nem­zetek barátságának gondolatát. Min­denütt a legnagyobb érdeklődéssel követték Hruscsov elvtárs szavait, akár arról beszélt, mi is tulajdon­képpen a kommunizmus, milyen gyö­nyörű távlatok nyílnak a Szovjetunió előtt, mely békés építőmunkájával bebizonyítja, hogy kizárólag a béke ügyét szolgálja, akár pedig újra rész­letesen azt elemezte, hogyan fejlődik valóban a leszerelés ügye. Hruscsov elvtárs látogatásának kedvező légköre, az osztrák lakos­ság valóban barátságos magatartása és a két ország közötti kapcsolatok­nak a közös közleményben lerögzí­tett megjavulása természetesen le­sújtó csapást mért a reakció erőire. A politizáló osztrák püspökök pász­torlevele és „intelme", hogy a la­kosság tartózkodjék a szovjet ven­dégek iránti rokonszenv minden megnyilvánulásától s ne lépjen ve­lük érintkezésbe, teljesen eredmény­telen volt. S erről bárki meggyőződ­hetett, aki figyelte az emberek ma­gatartását. Franz Kunért, Bécs A szovjet kormányfő ezután a kü­lönféle országokban elhelyezett ame­rikai katonai támaszpontokkal foglal­kozott és kijelentette: a semleges­ség politikáját folytató Ausztria pél­dája azt mutatja, hogy az agresz­szív katonai szövetségesektől magu­kat távol tartó államok népei sok­kal nagyob biztonságban érzik ma­gukat, mint azok az országok, me­lyeknek területén idegen katonai tá­maszpontok vannak. — Ausztriai utunkat a béke és • népek közötti kölcsönös megértés érdekei sugallták — mondotta. Hruscsov elvtárs visszautasította egyes amerikai és nyugatnémet kö­rök bíráló megjegyzését, hogy a Szovjetunió állítólag beavatkozik Ausztria belügyeibe és kijelentette, hogy ha valaki beavatkozik más or­szágok ügyeibe, akkor az elsősorban az USA. Ennek példája a Kubával szemben folytatott amerikai politika. Az USA gazdasági blokáddal akarja megfoj­tani Kubát. Az amerikai parancsura­lom ideje azonban letűnt — jelen­tette ki Hruscsov elvtárs. A szovjet nép felemeli szavát és segítő kezet nyújt a függetlenségéért küzdő kubai népnek. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy rég elmúltak azok az idők, amikor az imperialisták tetszés szerint rabolták ki és osztották fel a világot. — Mindent megteszünk, hogy tá­mogassuk Kubát és harcát — han­goztatta Nyikita Hruscsov. A szocia­lista államok és a békepolitikát foly­tató országok támogatják Kuba né­pének igazságos harcát. Nyikita Hruscsov megállapította, hogy a mai technika fejlődési szín­vonala lerövidíti a távolságokat, ma már nincs olyan messze a Szovjet­unió az Egyesült Államoktól. Képle­tesen mondva szükség esetén a szov­jet tüzérek rakétáikkal támogathat-, ják a kubai népet, ha a Pentagon agresszív erői beavatkozást kísérel­nek meg Kuba ellen. Amint a leg­utóbbi szovjet rakétakísérletek iga­zolták, e rakéták 13 000 kilométer tá­volságra a pontosan megjelölt négy­zetbe esnek. Hruscsov elvtárs hangoztatta to­vábbá, hogy ausztriai látogatásának eredményei újra igazolják a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés együttélése eszméinek életere­jét és a vezető államférfiak kapcso­latainak hasznósságát. Hruscsov elvtárs ezután rátért a szovjet belpolitika kérdéseire. A mi helyzetünk nagyon jó — mondotta —; a szovjet népgazdaság valamennyi ága fejlődik és sikeresen teljesít­jük a hétéves terv második évének tervét. Az idei első félévi tervet 4 százalékkal túlteljesítettük. A múlt év első feléhez képest 10 százalékkal több iparcikket gyártottunk. Ez a növekedés mintegy 70 milliárd ru­belt képvisel. Az iparban és az építőiparban egy­aránt túlteljesítettük a munkaterme­lékenység növekedésének tervét. Hruscsov elvtárs bejelentette, hogy az idén a Szovjetunióban több mint 202 millió hektárt képeztek a mező­gazdasági termények vetésterületei. A természeti viszonyok most kedve­zők és a terméskilátások is jók. Hruscsov elvtárs továbbá közölte, hogy a Szovjetunió szarvasmarha­állománya a múlt évvel szemben több mint 6 millió darabbal gyara­podott. A múlt évhez viszonyítva 21 szá­zalékkal több lakóház építését kezd­ték meg és 30 százalékkal több isko­lát építettek fel. A Szovjetunió érte el a lakosság legnagyob szaporulatát és legalacsonyabb halandóságát vi­lágviszonylatban. Előzetes adatok sze­rint a Szovjetuniónak 1%0. július elejével 214 400 000 lakosa volt. Hruscsov elvtárs beszéde végén az iskolarendszer megszervezésével s az iskola és a család szerepével fog­lalkozott az ifjú nemzedék nevelésé­ben. Kiemelte, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány köszö­netet mond a szovjet tanítók nehéz, de valóban nemes munkájáért. Még kitartóbban fogunk munkál­kodni a békéért és a világ népeinek boldogságáért - jelentette ki Hrus­csov elvtárs beszéde végén. A szovjet űrhajó útja Moszkva (ČTK) — A május 15-én fel­lőtt szovjet űrhajó július 8-án befe­jezte 838-ik földkörüli útját. A hordozó rakéta 869-szer kerülte meg a Földet. Az űrhajó és a légmentesen cárt fülke útjának legnagyobb és legkisebb fóldtávolsága 690 és 306,5 kilométerré! 662 és 302 kilométerre csökkent. Az űr­hajó körpályájának ideje 9,8 másodperc­cel 94,09 percre csökkent. A légmentesen zárt fülke 39 percre maradt el az űrhajó mögött. Az űrhajóban elhelyezett rádió-Ieadó­állomás elhasználta villanyerd-forrásait, és már, nem ad jelzéseket. ÜJ SZÖ 3 * 1969. július 19.

Next

/
Thumbnails
Contents