Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-09 / 189. szám, szombat

A CSKP országos konferenciájának vitája ********* *** * ****** ** * A*** A * ***** **** ***** Dr. Josef Plojharnak, a Csehszlovák Néppárt elnökének üdvözlő beszéde Abban a nagy megtiszteltetésben van részem, hogy a Csehszlovák Néppárt, Nemzeti Frontunk egyik szervezete nevében üdvözölhetem Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi jelentőségű országos kon­ferenciáját. Hazánk egész népe a büszkeség érzésével és fokozott figyelemmel követi az Önök munkáját. Ezek az érzések Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának helyességéről va­ló szilárd meggyőződéséből fakad­nak. A CSKP előrelátó vezetésével elértük népgazdaságunk és kultúránk hatalmas fellendülését, neki köszön­hetjük életszínvonalunk szüntelen emelkedését és azt, hogy hazánkban a szocialista rendszer már győzel­met aratott. (Taps.) Oj, szocialista alkotmányunk terve­zete világosan megmutatta további, még magasztosabb célok felé vezető utunkat. Dolgozóink e jelentős do­kumentummal széleskörű országos vitában foglalkoztak, amelyet joggal nevezhetünk a demokrácia nagy is­kolájának. Mily jellegzetes különb­ség mutatkozik új alkotmányunk tervezete és a München előtti köz­társaságban, 1920-ban kidolgozott al­kotmány között. Az alkotmány akkor kizárólag a Švehla vezette Belügy­minisztérium irodájának és a nép ál­tal nem választott parlamentnek az ügye volt, annak a parlamentnek, amely az 1911. évi, tehát még az Osztrák-Magyar Monarchia idején le­zajlott választások alapján jött lét­re. Ma merőben más a helyzet. Az új alkotmányunk tervezetéről folytatott vita eredményei arról tanúskodnak, hogy ezt a fontos politikai okiratot hazánk minden dolgozója szívügyé­nek tekinti. Népünk közvetlenül együttműködött az alkotmány végér­vényes szövegének kidolgozásában s ehhez aktívan hozzájárult értékes javaslataival és a gyakorlati életben szerzett tapasztalatai érvényrejutta­tásával. Ebből következik, hogy né­pünk igen kedvezően fogadta új al­kotmányunk tervezetét. Midnyájan jogos büszkeséggel vettük tudomá­sul, hogy szocialista alkotmányunk lesz, s ez az örvendetes tény kife­jezésre jut hazánk, Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnevezésében is. (Taps.) Ez méltón fejezi ki a Győzelmes Február utáni nagy elő­rehaladásunkat is. Az 1948-as év ama emlékezetes napjaiban felszá­moltuk a burzsoázia politikai hatal­mának maradványait és teljes szé­lességében szabaddá tettük az utat dolgozó népünk előtt, hogy kiépít­hesse új társadalmi rendszerét. En­nek az időszaknak eredményeit he­lyesen rögzítette le a május 9-i al­kotmány, amelyet mindig a szocia­lizmus felé vezető út időszakának alkotmányaként értelmeztünk. Oj alkotmányunk kifejezi a dolgo­zók alapvető fontosságú érdekeit. Ennek köszönhető rendkívüli mozgó­sító ereje is. Ezért lehet hathatós eszköz a magas fejlettségű szocia­lista társadalom építésének megvaló­sításában, és ezzel elválaszthatatla­nul összefüggő harmadik ötéves tervünkbe foglalt feladatok teljesíté­sében. Ezt az új időszakot az előző években végzett munka bőséges eredményeivel kezdjük meg. A második ötéves terv éveiben megteremtettük anyagi-termelési és műszaki alapunkat, iparunkban nö­veltük a munkatermelékenységet, mezőgazdaságunkban győzelemre vit­tük a szocialista termelési viszonyo­kat és fokozódott dolgozóink politi­kai öntudata. Most pedig arról van szó, hogy lelkes, áldozatkész mun­kában összefogva megtegyünk min­dent célkitűzéseink sikeres elérése érdekében. Plojhar miniszter beszéde további részében iparunk és mezőgazdasá­gunk legfontosabb feladatait ecse­telte és azután így folytatta: A szo­cialista demokrácia elmélyítését cél­zó politikánkban azok a lényegbevá­gó feladatok lépnek előtérbe, melyek a területi átszervezésből, a nemzeti bizottságok hatáskörének és jogkö­rének kibővítéséből adódtak. Foko­zott gondot kell fordítanunk arra is, hogy népünket a szocialista eszmék szellemében szocialista öntudatosság­ra és államisága tudatára neveljük. Ilyen legyen a holnap embere, a kommunista társadalomban élő ember nevelése. Ennek az embernek erköl­csi arculata tükrözi majd azokat a -nagy eszméket, amelyeket új alkot­mányunk elfogadásával társadal­munkban és egész életünkben le­rögzítünk. A szocialista alkotmányunk terve­zetéről folytatott vita egyik fontos vonása volt, miszerint mindenki lel­kesen egyetértett azzal, hogy hazánk alaptörvénye világosan kifejezi a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatun­kat és a szocialista világrendszer­hez való tartozásunkat. Történelmi tény, hogy a szocializmus hazánkban azért is győzedelmeskedhetett, mert a Szovjetunió győzelmet aratott a német fasizmus fölött, mert együtt­működünk a Szovjetunió testvéri né­pével, melynek őszinte barátsága és szövetsége szabadságunk s állami függetlenségünk legbiztosabb záloga. Népünk igen jól tudja ezt és ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa a Szovjetunióhoz fű­ződő baráti kapcsolatait, egyértelmű­en helyesli a világ minden nemzete általános jólétét szem előtt tartó bé­kepolitikáját. Dolgozóink nagyra ér­tékelik és hálások Ny. Sz. Hruscsov­nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének magasztos békecélkitűzé­seiért. Helyesen értelmezi mindazt, amit Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke hangsúlyozott az Önök konferenciá­ján tartott elvi fontosságú beszédé­ben, azt, hogy sikereink, a Szovjet­unió és az egész szocialista . tábor sikerei oly hatalmas erőt jelentenek, amely a világ valamennyi haladó erőivel összefogva megakadályozza és meghiúsítja az imperialisták há­borús szándékait. Mi a szocializmus és a béke, a szocialista hazaszeretet, a kommu­nista jövőért végzett örvendetes munka és a világ tartós békéjéért vívott harc zászlaja alatt menete­lünk. E diadalmas zászlók alatt Önökkel és Nemzeti Frontunk többi pártjával együtt hűségesen zárkóz­nak fel a Csehszlovák Néppárt tagjai is. Nevükben teljes sikert kívánok az Önök országos konferenciájának, amely oly jelentős mértékben befo­lyásolja szocialista hazánk további fejlődését. Mindnyájan tudatosítjuk, hogy azok a célok, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja, társadalmunk vezető ereje tűz ki elénk, hazánk felvirágoztatását, dolgozóink meg­elégedettségét, magas életszínvona­lát és sokoldalú kulturális fejlődését szolgálják. Ezért minden erőnket lat­ba vetjük, hogy a lehető legnagyobb mértékben járuljunk hozzá e ma­gasztos célok eléréséhez. Ez a mi kötelezettségvállalásunk és ígére­tünk. (Taps.) Jaroslav Kladiva elvtárs felszólalása (Prága) Iskolaügyünk átszervezése egyik alapvető feltétele annak, hogy sikere­sen valósítsuk meg hazánkban a műszaki és kulturális forradalmat. Az a célja, hogy meglegyen minden feltételünk a sokoldalú műszaki is­meretekkel rendelkező, kulturált és általánosan művelt kommunista ember neveléséhez. Csak röviden szeretnék említést tenni azokról az eredményekről, amelyeket főiskolá­inkon értek el az átszervezés te­rén. A gyakorlati termelőmunkában szerzett tapasztalataink arról ta­núskodnak, hogy a termelőmunkára beosztott diákok gyakran nem vé­geznek olyan munkát, amely való­ban társadalmunk javára válna. Sokszor teljesen öncélú, a tulajdon­képpeni termeléssel nem összefüggő munkával bízzák meg őket, csak­hogy tegyenek valamit. Éppen ezért szükséges, hogy iskoláinkon az üzemi dolgozókkal együttműköd­ve olyan tanterveket dolgozzanak ki. amelyek kezeskednének a diákok termelési gyakorlatának folyamatáról és célirányosságáról. Ilyen tanterve­ket egyelőre csak néhány műszaki iskolán dolgoztak ki. Szükséges azonban, hogy ez valamennyi főis­kolánkon meghonosuljon. A diákokat nemcsak a fizikai munka igényes voltáról kell tájékoztatnunk, hanem arról is, miként szünteti meg szo­cialista társadalmunk a fölöslegesen fárasztó munkát, a munka egyhan­gúságát, rá kell mutatnunk a mun­kás kollektívák erejére, szilárdsá­gára és arra, milyen legyen a jól megszervezett munka s a technika teljes mérvű alkalmazása. A diákok termelési gyakorlatának nevelési célját csak akkor érhetjük el, ha az iskoláinkon és üzemeinkben működő pártszervezetek, szak­szervezetek és CSISZ-szervezetek korlati munka elkülönülését csak akkor hidalhatjuk át, ha céltudatos, konkrét lesz a tudósok s a gyakorlati dolgozók együttműködése a hosszú időre szóló fejlesztési tervek ki­dolgozásában, amelyek lehetővé ten­nék a tudósoknak, hogy elegendő időelőnnyel rendelkezve foglalkoz­hassanak a termelés, a kultúra fej­lesztésre vonatkozó problémákkal. Ez lehetővé tenné a gyakorlati dol­gozóknak, hogy mélyreható tárgyi ismeretekkel rendelkezve oldják meg a mindennap felmerülő problémákat. E problémák megoldásával szoro­san összefügg dolgozóink távtanul­mánya is. Főiskoláink dolgozói közül sokan nem értik meg, hogy iskoláink, de különösen főiskoláink jellegének forradalmi megváltoztatásáról van szó. Nemcsak az a célunk, hogy dol­gozóinknak alkalmazotti viszonyuk félbeszakítása nélkül tegyük lehe­tővé főiskolai tanulmányok folyta­tását, nemcsak olyan intézkedésről van szó, mely arra irányul, hogy elegendő szakképzett dolgozónk le­gyen, hanem arról, hogy meghono­sítsuk a művelődés tartós jelentőségű új rendszerét. Sajnos, megenged­hetetlenül lassan oldjuk meg a dol­gozók távtanulmányának problémá­ját. Ha a tanulmányok folytatásának minden módját számításba vesz szük, úgy az eddigi ütem mellett csak valamikor a 2000. évben elé­gíthetjük ki a szakképzett káderek­ben mutatkozó szükségletünket. Ne­künk azonban erre már a harmadik s a negyedik ötéves terv éveiben szükségünk lesz. Legfőbb ideje, hogy az üzemekből célirányosabban, tervszerűbben küld­jenek dolgozókat főiskoláinkra. Gyak­ran előfordul, hogy egyes dolgozók csak véletlenszerűen jelentkeznek főiskolai tanulmányok folytatására és egyes esetekben nem áll az üzem érdekében az, amit ezek a dolgozók tanulnak. Tehetséges munkásainkat és műszaki dolgozóinkat, akik kiváló képzettségű szakemberekké fejlőd­hetnének, gyakran senki sem veszi figyelembe, senki sem törődik szak­képzettségük rendszeres, tökélete­sítésével. Többek között az is erről tanúskodik, hogy a tavalyi tanévben országos viszonylatban nem vették igénybe az üzemi és kerületi ösztön­díjak több mint kétharmadát. Ez még sokkal nagyobb mértékben vo­natkozik az EFSZ-ekre és az állami gazdaságokra, ahol még teljesen kezdetleges a szakképzett káderek neveléséről való gondoskodás. Erről tanúskodik, hogy a prágai főiskolákon csak 348 parasztszárma­zású hallgató folytatja tanulmányait, vagyis a beiratkozott főiskolások létszámának csak 3,2 százaléka. Még kirívóbb, hogy a mezőgazdasági fő­iskolára felvett parasztszármazású fiatalok csak 26,2 százalékát teszik ki a beiratkozott hallgatók létszámá­nak. Az EFSZ-eknek és állami gaz­daságoknak az eddiginél sokkal több fiatal szövetkezetest, az állami gazdaságok több dolgozóját kell szakiskoláinkra és főiskoláinkra kül­deniük, sokkal nagyobb mértékben kell ösztöndíjakat is juttatniuk. Ha sikeresen és rövid idő alatt akarjuk teljesíteni iskolaügyünk át­szervezésével kapcsolatos bonyolult feladatainkat, úgy sokkal több tan­teremre, laboratóriumra van szük­ségünk. Ezeket a laboratóriumokat pedig a tudomány jelenlegi fejlődé­séhez és szükségleteihez mérten kell ellátnunk a legkorszerűbb műsze­rekkel — és egyéb eszközökkel. Biz­tosítanunk kell továbbá, hogy az egyre nagyobb számú diákság szá­mára új diákotthonokat építsünk, s nem szabad megfeledkeznünk a szükséges kulturális és sportberen­dezésükről sem. Iskolaügyünk átszervezése teljes egészében nem lehet csak az iskolai dolgozók feladata. Pártunk minden tagjának gondot kell fordítania ar­ra, hogy megoldhassuk ezt a felada­tot, melynek teljesítése érdekében minden téren a legkedvezőbb felté­teleket kell megteremtenünk. (Taps), Dr. Jozef Kyselýnek, a Szlovák Megújhodás Pártja elnökének üdvözlő beszéde Engedjék meg, hogy Megújhodás Pártja elnökségének ne­vében üdvözöljem Csehszlovákia Kommunista Pártja országos kon­ferenciájának jelentős tárgyalását. Oj életünk 15 évét szorgalmas mun­kával töltöttük ki felszabadított ha­zánkban. A nemzetközi fórumon ma­gasra emeltük hazánk tekintélyét. Belpolitikánk szakaszán elértük, hogy kiépítettük társadalmunkat, melyben megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, népgazdasá­gunkat teljesen a dolgozó ember Szlovák I egységes ' ban? kellő érdeklődést tanúsítanak e , szolgálatába" állítottuk, aki így a nép­1 e gazdaság valamennyi ágazatának ál­landóan fokozódó fejlődésével egy­idejűleg a teljhatalmú gazda szere­pét tölti be. Ez a sokoldalú fejlődés probléma iránt. Másrészt bontakoződnia főiskoláink és üze­meink együttműködésének, ami­nek különösen az üzemek fejlesz­tési feladatai, de főleg alapvető fontosságú hosszúlejáratú feladatai megoldásában kell megnyilvánulnia. Ez pedig elsősorban a főiskolai taná­rok, a tudományos dolgozók ügye. Ha főiskoláink tudományos dolgozói kellőképpen vesznek részt az üze­mek alapvető fontosságú távlati és mindennapi feladatainak megoldásá­ban, ez szükségszerűen az oktatási tananyagról és a tartalomról folyta­tott vita előterébe hozza a mind­eddig hiányzó elemeket, azaz a gya­korlati tapasztalatok és szükségle­tek érvényrejuttatásának fontossá­gát. Az oktatás tartalmi módosítása, korszerűsítése, az öncélú hisztoriz­mus megszüntetése, eszmei és pár­tos színvonalának magasabbra emelé­se, egybekötése a gyakorlati mun­kával s az új tudományos ismere­teknek megfelelő új tantárgyak meghonosítása — jelenleg ezt kell fő feladatunknak tekintenünk. Az iskolaügy átszervezése e szakaszán szerzett tapasztalataink mindeddig igen csekélyek. Elmondom, milyen tapasztalatokat szereztek a Károly Egyetemen. Amikor az egyetem politikai gaz­daságtani tanszéke és a vítkovicei Klement Gottwald Kohómű kö­zötti sikeres együttműködést érté­keltük Ostravában, megmutatkozott, hogy a vállalatnak különösen a hosszú időre szóló fejlesztési tervek kidolgozásában, azaz elsősorban az alapvető fontosságú kutatómunkára vonatkozó problémák megoldásában igen nagy szükség van a tudo­mányos dolgozók segítségére. Sajnos, tudományos dolgozóink gyakran nem tanúsítanak elegendő kezdeményezést annak érdekében, hogy a gyakorlati munkában is ér­vényre juttassák a tudományos munka még jellegzetesebb Szlovákiában, amely a fejlődés rohamos ütemével igyekszik a csehországi kerületek utolérésére. Minek köszönhetjük, hogy Szlovákia rövid 15 év alatt a fejlődés ily magas fokát érte le az Csehszlovák Köztársaság­Ma és minden nap meggyőződhe­tünk róla, hogy erre és számos más kérdésre az ad választ, hogy közéle­tünket marxi-lenini típusú párt — Csehszlovákia Kommunista Pártja irányítja, nagyszerűen szervezi és valamennyi sikerünk állandó kezde­ményezője. Történelmileg fölöttébb tanulságos, miként tudott Csehszlo­vákia Kommunista Pártja mindnyá­junkat egybekovácsolni a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontjába. Ez az egység állandóan elmélyül és erő­södik, meghozza bőséges gyümölcsét mindennapi munkánkban és manifesz­tációsan nyilvánult meg az ez év június 12-én lezajlott választások folyamán. Az a tény, hogy a CSKP első tit­kára kedvezően értékelte a Nemzeti Front pártjainak munkáját, további munkára serkent mindnyájunkat. Az országos vita folyamán a Szlo­vák Megújhodás Pártjának végrehaj­tó bizottságában mi is megvitattuk új, szocialista alkotmányunkat. Kü­lönösen azt a kérdést, milyen legyen az új alkotmány értelmében Szlová­kia alkotmányjogi helyzete, úgy ér­telmeztük, hogy ez megszilárdítja a Csehszlovák Köztársaság egységét és egyben növeli a Szlovák Nemzeti Ta­nács tekintélyét. Az új alkotmány teljesen egyértelmű elfogadása arról tanúskodik, hogy a Szlovák Megújho­dás Pártjának tagjai helyesen értel­mezik az új alkotmány határtalan jelentőségét a magas fejlettségű szo­cialista társadalom kiépítésében. Biztosítjuk Önöket, hogy a Szlo­vák Megújhodás Pártjának tagjai úgy, mint eddig, a jövőben is telje­sítik feladataikat, szorosan együtt­működve a Nemzeti Front valameny­nyi pártjával és így aktív munkájuk­kal járulnak hozzá szocialista Cseh­szlovák Köztársaságunk építőmun­kájához. (Taps.) Alois Neumannak, a Csehszlovák Szocialista Párt elnökének üdvözlő beszéde Alois Neumann bevezetőül a Cseh­szlovák Szocialista Párt nevében üd­vözölte a CSKP országos konferen­ciáját, teljes sikert kívánt munkájá­ban és azután így folytatta beszé­dét: A népi demokratikus Csehszlovákia fejlődésének, a szocializmus sikeres építésének 15 éve alatt hazánk dol­gozói közt, az egész Nemzeti Front­ban őszinte, megbonthatatlan kap­csolatok alakultak ki, amelyek Cseh­szlovákia Kommunista Pártjához fű­zik. Mindnyájan teljes joggal kezességet látunk abban, hogy a CSKP vezető szerepet tölt be éle­tünkben, ami lehetővé teszi, hogy to­vábbi sikereket érjünk el szocialis­ta hazánk fejlesztésében. Az Önök országos konferenciája igen fontos fordulópontot jelent nem­zeteink életében. Egyrészt lezárjuk hazánk fejlődésének, szocialista épí­tésének igen jelentős Időszakát, más­részt a további fejlődés gyönyörű távlatai nyílnak meg egész hazánk előtt. Népgazdaságunk az eltelt évek folyamán szocialista gazdasággá fej­lődött. Egészen rendkívüli eseménynek tekintjük hazánk új alkotmányának eredményeit. A tudomány és a gya-kidolgozását, melynek tervezete je­lenleg is megbeszélésünk tárgya. Ez az alkotmány büszke jelenünk alkot­mánya és egyben gyönyörű jövőnk nagyszabású programja is. Az új al­kotmány tervezetéről országszerte folytatott vita igazolta, mily nagy né­pünk kezdeményezése, bebizonyította a nép szilárd egységét, Csehszlovákia Kommunista Pártja körüli felzárkó­zottságát, a szocializmus és a béke ügye iránti hűségét. Ismét megcá­folhatatlanul bebizonyosodott, hogy a népünk ezen alkotását becsmérelni igyekvő áruló emigránsok csoportja nem egyéb a hajótöröttek marok­nyi csoportjánál, amelynek semmi köze sincs és nem is lehet köze né­pünkhöz. (Taps.) Az országos vita egyben bebizo­nyította rendszerünk valóban demok­ratikus voltát, amelyben polgártár­saink hozzájárulásával oldanak meg minden fontos kérdést. Az országos vita folyamán mi, a Csehszlovák Szo­cialista Párt tagjai is kifejeztük ál­lásfoglalásunkat. Egész Csehszlová­kia népével egyetemben kifejeztük azt a meggyőződésünket, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja nélkül nem lehetne nemzeteink mostani bol­zánk további felvirágoztatásáról. (Taps.) Oj, szocialista alkotmányunk ezért teljes joggal fejezi ki Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szere­pét politikai, gazdasági és kulturális életünkben. A Csehszlovák Szocialista Párt tagjai örömmel vették tudomá­sul, hogy az alkotmány egy további olyan tényt is lerögzít, mely mélyen vésődött nemzeteink szívébe. Ez a tény örök szövetségünk leghűsége­sebb barátunkkal, a Szovjetunióval, az a szövetség, amely szabadságunk és függetlenségünk legbiztonságo­sabb záloga. (Taps.) A nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nem­zeti Tanácsba és a valamennyi fokú nemzeti bizottságokba való választá­sok befolyása hazánk erejének és egységének óriási manifesztációja volt. Ezeken a választásokon a szo­cializmus és a béke erői diadalmas­kodtak. Népünk sziklaszilárd politikai egysége egyértelműen nyilvánult meg, amikor nagyszabású ünnepségek keretében emlékeztünk meg arról, hogy a dicső szovjet hadsereg 15 évvel ezelőtt felszabadította hazán­kat, de megnyilvánult II. Országos dog élete, és azt, hogy Csehszlovákia I Spartakiádunk örvendetes napjaiban Kommunista Pártja kezeskedik ha- | (Folytatás a 11. oldalon) ÜJ SZÖ 10 * 1960. július 9.

Next

/
Thumbnails
Contents