Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-09 / 189. szám, szombat

A CSKP országos konferenciájának vitája * ***** ** ****** *************** ********* ****** ** *** ** ***** *** * ** ** **** **** ******** * *** M ** ** ** **** M ** *** ** *** ** ******** *** *** *********** (Folytatás s 10. oldalról) Is. Mindenkit magával ragadott, ami­kor május 9-én a legpéldásabb fe­gyelmezettségről tanúskodó katonai díszszemle után a nézők tengernyi tömege szüntelenül éltette Csehszlo­vákia Kommunista Pártját és a Szov­jetunió népét. Ilyen hangulat uralko­dott akkor is, amikor népünk meg­tekintette a spartakiád gyakorlato­zóinak díszfelvoulásait. Ezek a megnyilvánulások a kom­munisták s a pártonkivüliek, a Cseh­szlovák Köztársaság minden polgárá­nak szívében lakozó érzéseket jut­tatták kifejezésre. Egész hazánk né­pe ezzel fejezte ki Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Szovjetunió iránti mélységes szeretetét. Bátran állíthatjuk, hogy hazánkban ma már úgyszólván nem akad ember, aki nem örvendene népünk építőmunkája eredményeinek, aki nem tartaná he­lyesnek azt az utat, amelyen Cseh­szlovákia Kommunista Pártja vezet mindnyájunkat. Hazánk a Szovjetunió vezette szo­cialista tábor erős alkotórésze lett. A Szovjetunió céltudatos békepoliti­kája a mi politikánk is. Békét aka­runk és békére törekszünk — ezért támogatjuk a Szovjetunió békepoliti­káját. A békés egymás mellett élés politikája ma már a világ minden táján az embermilliók programja. Az a következetes elvi magatartás, amelyet a Szovjetunió képviselői ta­núsítottak a párizsi értekezleten, le­leplezte s meghiúsította a háborút óhajtó nyugati, különösen az USA­beli körök kétkulacsos politikáját. Az egész világ előtt bebizonyosodott, ki a békebontó. A világ békeerői ez­zel igen nagy segítségben részesül­tek és ma már nyilvánvaló előttük, hol kell minden erejüket megfeszíte­niük a békés egymás mellett élés magasztos gondolata győzelemrejut­tatásáért vívott további harcokban. Az önök országos konferenciája felvázolja legközelebbi jövőnk, né­pünk és egész hazánk nagyszerű táv­latait. Dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével, a Nemzeti Frontban szilárd egységben tömörülve, szorgalmas munkájával valóra váltja ezeket a távlatokat. Biztosítjuk Önöket, hogy mi, a Cseh­szlovák Szocialista Párt tagjai min­den erőnket e közös alkotómunka szolgálatába állítjuk. Népünkkel együtt a szocializmus útján haladva ebben az előrehaladásban látjuk a nép legmagasztosabb hazafias esz­méinek valóra váltását, forradalmi és demokratikus hagyományainak ki­csúcsosodását, nemzetünk és drága hazánk boldogságának, szabadságá­nak, felvirágzásának kezességét. Éljen és virágozzék drága hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, szüntelenül szilárduljon s erő­södjék a csehszlovák-szovjet barát­ság! Éljen Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja, Nemzeti Frontunk vezető ereje! (Taps.) Vincent Krahulec elvtárs felszólalása 5 harmadik ötéves terv oly mér­tékben feltételezi a munkatermelé­kenység növelését, hogy a termelés fokozásának fő forrása legyen. Nyu­gat-szlovákiai kerületünkben is el akarjuk érni a termelés és a terme­lékenység gyors növekedését. Avég­ből, hogy a lehető legnagyobb mér­tékben elősegítsük ezen feladat tel­jesítését, előkészítjük pártunk ke­rületi bizottságának plenáris ülését, amely kerületünkben megtárgyalja az új technika bevezetését és a technikai fejlesztés gyorsítására szolgáló intézkedéseket. Egyes üzemeknek kísérletileg már ez idén be kell vezetniük a rövidí­tett munkaidőt. Ezekben az üze­mekben az eredeti tervvel szem­ben meg kell gyorsítanunk a munkatermelékenység fokozását. Fel­tételezzük, hogy ezen üzemek párt­szervezeteinek vezető dolgozói és alkalmazottai hatékonyan és kezde­ményezően járulnak hozzá a tarta­lékok feltárásához üzemükben és ta­pasztalataikat készségesen másoknak is átadják. A munkatermelékenység növelésé­nek tartalékai a munkaidő jobb ki­használásában, a munkafegyelemben, valamint a munkaszervezés színvo­nala emelésének lehetőségében rej­lenek. Nagy időveszteséget okoz a rossz anyagszállítás, a homályos uta­sítás, a gyenge ellenőrzés, a meste­rek, technikusok stb. ki nem elégítő segítsége. Pt felületesség, követke­(nyugat-szlovákiai kerület) zetlenség, fegyelmezetlenség, vala­mint a gazdaságosság hiánya még nem tűntek el életünkből. A gyakorlati tevékenységben gyak­ran találkozunk egyes dolgozók, sőt pártszervezetek alaptalan derűlátá­sával, amely a probléma és feladatok felületes ismeretéből ered. Olyan kötelezettségvállalásokat tesznek, amelyeket nem teljesítenek és ez­zel komoly nehézségeket okoznak. Aránylag könnyebben vállalnak évekre szóló nagyarányú kötelezett­ségeket, mint azonnal teljesíthető kisebb feladatokat. Az ellentétek és viták rendszerint akkor merülnek fel, hogyha ki kell mutatni a feladatok teljesítését. Ez gyakran könnyelműségről és elég­telen szervezőmunkáról tanúskodik. További tartalék-erőforrás az épít­kezési idő lerövidítésének lehetősé­ge. Ez a probléma főképpen az új, nagykapacitású üzemek építésénél lép előtérbe. Még mindig lassan ha­lad a gépesítés és az automatizá­lás, főképpen olyan munkafolyama­toknál, amelyek a munkaerő tekin­tetében igényesek. A Nové Mesto nad Váhom-i Au­tomatizáló és Gépesítő Fejlesztési Intézet dolgozói a hatékonyság fo­kozásában jelentős sikereket értek el. Kerületünkben a vegyi ipar ter­melését 265 °/o-kal növeljük. A ve­gyi ipar nitrogén- és foszfortartalmú műtrágya és mezőgazdasági vegy­szerek szállításával jelentős mér­tékben hozzájárul kerületünk me­zőgazdasági termelésének fokozásá­hoz. Üzemeink építésében nagy segít­séget nyújt nekünk a cseh mun­kásosztály és a technikusok. Ezen segítség nélkül nem építhetnénk olyan kombinátokat, mint amilyen Šaľán, Vlčie Hrdloban épül. Nem építhetnénk atomerőmüvet sem. Ezek az építmények nemzeteink testvériségének örök emlékművei lesznek. A nemzetiségi kérdést úgy oldot­tuk meg, ahogyan az csak olyan or­szágban lehetséges, ahol a munkás­osztály a marxista-leninista párt ve­zetésével uralkodik. Nálunk minden­ki nagyon jól tudja, hogy a szlová­kok nyomorát csakis pártunk helye­sen megvalósított politikájának se­gítségével sikerült kiküszöbölni. Az eredmények elérésében döntő té­nyezők az emberek, tapasztalataik, képzettségük, lelkesedésük és kez­deményezésük. Ezért nevelőmunkán­kat olyképpen végezzük, hogy kerü­leti pártbizottságunk mindig szoros kapcsolatban legyen az emberek életé»el és munkájával. És hogy ezt • munkát irányítsa, szükséges, hogy az emberek munkája a nagy feladatok elvégzésében a mi gya­korlati iskolánk is legyen és hogy a harmadik ötéves terv nagy céljai megvalósítására minden eszközt a lehető legjobban tudjuk felhasználni. (Taps.) Drahomír Kolder elvtárs felszólalása Magas fejlettségű iparral rendel­kező kerületünkben lényegeset) fo­kozódott a mezőgazdasági termelés szerepe is. Tudatában vagyunk an­nak, hogy a mezőgazdasági és az ipari termelés fejlesztése ütemének kellő összhangban kell lennie, mert népgazdaságunk egyenletes kibonta­kozódásától függ népünk életszín­vonalának emelése. Kerületünkben a szövetkezeteseket és minden mezőgazdasaági dolgozót további kezdeményezésre serkentett pártunk Központi Bizottságának le­vele, amelyet a falusi pártszerve­zetekhez, az állami gazdaságok, EFSZ-ek és GTA-k dolgozóihoz inté­zett. Midezekben a szervezetekben tüzetesen megvitatták a CSKP KB le­velét. A pártszervezetek haladékta­lanul intézkedéseket foganatosítottak a mezőgazdasági munkák sikeres el­végzésének biztosítására. Kerületünk 460 EFSZ-ében arra vállaltak köte­lezettséged, hogy négy év alatt tel­jesítik az ötéves tervbe foglalt fel­adatokat. Megmutatkozott azonban, hogy nem minden falusi párszervezetben, szö­vetkezetben és állami gazdaságban tudatosítják, értékelik kellőképpen e nagy feladatok fontosságát, s el­sősorban kötelező voltát. Számos félajánlás legnagyobb fogyatékossá­ga, hogy nem tartalmaz szervezési­műszaki intézkedéseket, a kötele­zettségvállalások teljesítése érdeké­ben nem mozgósítja a még létező tartalékokat. Nem ritka a formaliz­mus sem és egyes felajánlások igen óvatosak, nem fejezik ki azokat a lehetőségeket, amelyek falvainkon vannak. A mezőgazdasági dolgozók figyelinét a tartalékok feltárása fo­lyamán elsősorban az alapvető fon­tosságú problémák megoldására, a talaj termővé tételére és arra össz­pontosítjuk, hogy mindenekelőtt a növénytermesztés, a takarmánynövé­nyek termesztése terén kell jobb eredményeket elérniük, mivel ez az (észak-csehországi kerület) állattenyésztési termelés fejlesztésé­nek alapja. A talaj termővé tétele csak akkor lehet sikeres, ha hatásos," gyors eredményeket érhetünk el. A hangsúlyt mostanáig főleg az ár­területek lecsapolására helyeztük. Zz természetesen helyes. A Iecsapolási munkálatok üteme azonban oly elég­telen, hogy a jövőben sokkal igénye­sebb feladatokat kell magunk elé tűznünk. Évente az eddigi 2550 hek­tár helyett 6-8000 hektárt kell le­csapolnunk, hogy az így helyesen megoldott vízgazdálkodási rendszer az eddiginél lényegesebben járuljon hozzá mezőgazdasági termelésünk növeléséhez. A mezőgazdasági termelés növelé­sét öntözéssel is meggyorsíthatjuk. A harmadik ötéves terv éveiben hek­táronként ' átlag 425 mázsás cukor­répahozamot kell elérnünk, ha azt akarjuk, hogy négy év alatt telje­sítsük a cukorrépatermesztés tervét. Ezt a hozamot el is érhetjük, ha a kerület cukorrépaföldjeinek a felén öntözést honosítunk meg. A pártszerveknek és szervezetek­nek következetesen kell irányítaniuk a vízgazdálkodással kapcsolatos prob­lémák megoldását és minden rendel­kezésre álló eröt mozgósítaniuk kell — elsősorban az ipari üzemek segít­ségének igénybevételével — az ön­tözőcsatornák hálózatának kiépítésé­vel s a talajjavítással kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében. A talaj termővététele megköveteli, hogy növeljük vtelevénytartalmát és a talajban élénkebbé tegyük a mik­róbák tevékenységét. Ehhez nagy mennyiségű szerves trágyára van szükségünk. Évente 69 ezer hektár földet, tárgyázunk meg, de 150 ezer hektárt kell trágyáznunk ilyen trá­gyával, hogy egyrészt az eddiginél jobban használjuk ki a műtrágyát, másrészt pedig lényegesen növeljük mezőgazdasági termelésünket. Ennek érdekében kerületünkben megszer­veztük a komposzttrágya készítését. A helyes vetésforgók nagymérték­ben járulnak hozzá a talaj termé­kenységének megőrzéséhez és növe­léséhez. Kerületünkben a gabonater­mesztést tekintjük a növénytermesz­tés alapjának s ezért a vetésterüle­tek átlag 46 százalékát fordítjuk e célra. Az egyes termelési terüle­téknek megfelelően a vetésterületek 30—35 százalékán takarmánynövénye­ket termesztünk, melyek közül a legfontosabbnak a nagymértékben te­jes érettségű silókukoricát tekintjük. Az ilyen kukoricát ez idén 20 630 hektáron, tehát kétszer akkora terü­leten termesztjük, mint tavaly. Ez a terület 6,19 százaléka a kerület szántóföldjeinek. A növénytermesztés terén fogana­tosított intézkedéseink arra a követ­keztetésre jogosítanak bennünket, hogy megvan minden feltételünk ar­ra, miszerint négy év alatt teljesít­sük a harmadik ötéves tervet a tej termelése és felvásárlása szakaszán. Országos konferenciánk előtt meg­rendeztük a kerület legkiválóbb fe­jőnőinek találkozását. Ezek a fejő­nők jelenleg tehenenként mintegy 2500 literes tejhozamot érnek el, de a beszélgetés folyamán kijelentették, hogy 1964-ben egész kerületünkben elérhetjük a 2750 literes hozamot is. Ezekben a beszélgetésekben részt vevő fejőnők azután azzal a felhívás­sal fordultak kerületünk 15 ezer fe­jőnőjéhez, valamennyi EFSZ vezető­ségéhez, minden mezőgazdasági szak­emberhez és mezőgazdasági dolgozó­hoz, mérlegeljék annak lehetőségét, miképp teljesíthető a harmadik öt­éves terv éveiben négy év alatt a tejfelvásárlás terve. Megteszünk mindent annak érdeké­ben, hogy sokoldalúan kibontakoz­tassuk, céltudatosan megszervezzük ezt a példamutató kezdeményezést. Ha a tejtermelés szakaszán négy év alatt akarjuk teljesíteni a harmadik ötéves tervet, úgy okvetlenül be kell tartanunk a tehenek tervben elő­irányzott állományát. Ezért intézke­déseket foganatosítottunk a tehén­állomány 6 százalékos növelésére, hogy maradéktalanul teljesíthessük a tejtermeléssel kapcsolatos foko­zott feladatainkat. A CSKP KB intézkedései megadnak minden feltételt arra, hogy döntő fordulatot érjünk el a mezőgazdasá­gi termelésben. Tőlünk függ, hogy kellőképpen megszervezzük az ennek érdekében kifejtendő munkánkat. Vladimír Üj, szocialista alkotmányunk és harmadik ötéves tervünk tárgyalá­sánál lehetetlen, hogy eszünkbe ne jussanak Kari Marx 1870 júliusában — éppen 90 évvel ezelőtt a párizsi kommün napjaiban írt szavai: '„... Új társadalom keletkezik, melynek nemzetközi elve a béke lesz, mert minden ilyen nemzetnél ugyanaz az elv — a munka uralko­dik majd!" Elvitathatatlan büszkeséggel ké­szíthetünk ma mérleget arról, hogy országunk dolgozó népe és pártunk mily mértékben járult hozzá ezen új társadalom megteremtéséhez. Csakis a felszabadított békés munka képezi az elért eredmények forrását; ez a munka új alkotmányunk kiinduló­pontja, szocialista hazánk további felvirágoztatásának alapja. Éppen ebből a szemszögből szeret­nék utalni Novotný elvtárs beszámo­lójának azon részére, amely a jelen­legi nemzetközi helyzettel és fel­adatainkkal foglalkozott a békés egymás mellett élés elveinek valóra­váltásáért, az imperialista reakció agresszív szándékainak meghiúsítá­sáért folyó harcban. E feladatok áll­tak a kommunista és munkáspártok június végi bukaresti tanácskozá­sainak középpontjában. elvtárs felszólalása Az egész kommunista mozgalom tapasztalatai és a jelenlegi nemzet­közi helyzet teljesen világosan meg­erősíti, hogy a szocializmus pozíciói­nak jelentős megerősödése a világ­ban, valamint nemzetközi vonzóere­jének és tekintélyének az utóbbi években bekövetkezett emelkedése éppen a békés egymás mellett élés lenini politikájának forradalmi érvé­nyesítésével forrt megbonthatatlanul össze. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. —XXI. kongreszusa ha­tározatai gyakorlati érvényesíté­sének mérlege az, hogy a vilá­gon a jelenlegi erőviszonyok mel­lett a háborúk nem elkerülhetet­lenek és hogy a szocializmus teljes fölénye a kapitalizmus felett feltéte­lei között fennáll a háborúk kizárá­sának reális lehetősége a nemzetek életéből. A moszkvai deklarációban általáno­sított ezen elvek mozgalmunkra a háborús veszedelem elleni harc ve­zérvonalát képezik, arriely veszede­lem az imperializmus és agresszív politikája fennállásának következté­ben még eddig nem múlt el. Ezek az elvek lehetővé teszik, hogy offen­zív pozíciókból folytassuk a harcot, mert a háborúk kiküszöbölésének alapját a világ küzdőporondján az erők új aránya képezi, amely egyre az imperializmus hátrányára válto­zik. A békés egymás mellett élés poli­tikája két dologból indul ki és két dologgal számol: Az imperializmus agresszív lényegével és az impe­rializmus jelentősen korlátozott le­hetőségeivel. Figyelmünket ezekből a szempontokból a béke széles front­jának megerősítésére összpontosít­juk. Ezért következetesen törek­szünk a vitás kérdések békés úton történő megoldására és a bátor le­szerelési javaslatok is mindenkor összefüggnek az agresszív erők kompromisszum nélküli leleplezésével és elpusztításával. Ezt szemléltetően az a lecke mutatta, amelyet Hruscsov elvtárs adott Párizsban Eisenhower­nek. A szocialista tábor harcának — a békés egymás mellett élés élvei kö­vetkezetes érvényesítéséért — továb­bi rendkívül jelentős vonása van. Kifejezi az emberi élet, az emberi kultúra és civilizáció további sorsá­nak érdekét, amely a nukleáris há­borúban elképzelhetetlen veszteséget szenvedne. A kommunisták magasra emelik a béke zászlaját, mert mint a leghumánusabb ideológia védelme­zői nem engedhetik meg, hogy az im­perialisták elpusztítsák a termelés központjait, eltemessék a technikai és tudományos haladás gyümölcseit és több százmillió ember halálát okozzák. Béketörekvésünk nem a gyengeség jele, hiszen a szocializmus védelmi ereje ma óriási és egyre növekszik és ha az imperialista agresszor konfliktust idézne elő, úgy elsöpörné őt a föld színéről. A szocializmus az imperializmus olyan megdöntésére törekszik, amely lehetővé tenné a világ nemzeteinek, hogy a szocializ­mus vívmányait a megelőző atom­pusztítás nélkül élvezhessék. Ma ilyen a békés egymás mellett élés politikájának humánus értelme, amely elvi, forradalmi politika, mert javára válik a szocializmusnak és gyengíti az imperializmust. Ezért a háború elleni határozott küzdelem napjainkban az imperializmus elleni osztályharc sarkalatos frontja, amelyben a mi oldalunkra szövetsé­gesekként százmilliós tömegeket nyerünk meg. Mint forradalmárok mindig szem előtt tartjuk, hogy a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott határozott küzdelmünk hozzájárul az imperialista táborban levő békés erők megerősítéséhez. Kiélezi a kapitalista hatalmak közöt­ti feszültséget és megrendíti az USA-tól függő rendszereket. Bonyo­lulttá teszi a kapitalista országok beloplitikai helyzetét, mert felszaba­dítja a munkásosztály és a többi dol­gozó kezét, hogy nyomatékosabban folytathassák harcukat a monopolis­ta töke ellen, amely harc a hátor­szágban gáncsolja a háborús elő­készületeket és a lázas fegyverke­zést. Jelenleg — és ez a döntő — a bé­ke biztosítása megszilárdítja a szo­cialista világrendszert, biztosítja időelőnyét a kapitalista rendszerrel folytatott gazdasági versenyben, le­hetővé teszi nekünk a szocializmus és a kommunizmus építését és rövid időn belül az imperializmus feletti teljes gazdasági fölény elérését. Megteremti az alapfeltételeket arra, hogy sikeresen teljesíthessük a leni­ni irányelvet, amely szerint a szocia­lizmus gazdasági politikájával most fokozott befolyást gyakorol a prole­tárforradalom további fejlődésére. Vessünk csak ismét egy tekintetet a kapitalista világban lezajló esemé­nyekre, arra, mi történik Kuba szi­getén, Japánban, Dél-Koreában, Tö­rökországban, az egész afrikai kon­tinensen. Vajon a népek szabadság­harcuk mindezen nagy sikereit elér­hették volna-e, ha továbbra is tel­jes mértékben dühöngene a hideg­háború, mint ahogy még néhány év­vel ezelőtt dúlt? Emlékezzünk csak arra, milyen hatalmas visszhangot váltott ki Hruscsov elvtárs amerikai, franciaországi és ázsiai útja! Lángo­ló békeszózata, amely mindenkor a lelkes kommunista harcos szava, szétzúzza a szovjetellenes rágalma­kat és az egyszerű embereknek meg­mutatja az igazságot a mi új vilá­gunkról! Mi mindannyian kézzelfog­hatóan meggyőződtünk arról, hogy a következetes békepolitika milyen dön­tő változást idézett elő a világ helyzetében, milyen magával ragadó módon képes , mozgósítani százmilliós tömegeket, milyen új és reménytel­jes utat nyit forradalmi mozgalmunk előtt. Ezért köszönetünk, hálánk és csodálatunk illeti e politika kezde­ményezőjét, a Szovjetunió Kommu­nista Pártját és Hruscsov elvtársat. Az imperialista uralkodó körök na­gyon jól kiérzik a békés egymás mellett élésből számukra eredő osz­tályveszedelmet. Ez a fő oka annak, hogy az imperializmus képviselői idegesen reagálnek békepolitikánk sikereire. Teljesen törvényszerű, hogy Allan Dulles, az amerikai kém­szolgálat főnöke a békéről és a bé­kés egymás mellett élésről szóló nyilatkozatokat az úgynevezett sza­bad világot fenyegető felforgató jel­szónak nevezi: hogy Dillon, az USA államtitkárának helyettese követeli, dobják sutba a békés egymás mel­lett élés megbízhatatlan koncepció­ját; hogy Adenauer kifejezi azon aggodalmát, miszerint az „egymás mellett élés a világot kiszolgáltatja a kommunizmusnak és hogy vesze­delmes illúzió, amely sajnos, nagyon elterjedt. Spaaknak, a NATO főtit­kárának a múlt héten elhangzott szavai is .arra mutatnak, mennyi gon­dot okoz a hidegháború matadorjai­nak a mi következetes békebarcunk. Spaak a következőket mondotta: „Nem tudom, ki találta ki a békés egymás mellett élés kifejezést, azon­ban ezen kifejezés szerzője megér-* demli a propagandavilágbajnoki cí­met." A világ reakciós képviselőinek ide­gessége és haragja természetesen örömet okoz nekünk; azt bizonyítja, hogy helyes úton haladunk. Annál jobban fogunk törekedni bé­(Folytatás a 12. oldalon) IJJ SZÖ 3 SS 1960. július 11,

Next

/
Thumbnails
Contents