Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-02 / 182. szám, szombat

A CSKP országos konferenciáját kötelezettségvállalásokkal üdvözlik Prešov legfiatalabb üzemének — a kúpgörgős csapágyakat gyártó üzem dolgozói a CSKP országos konferenciája tiszteletére értékes felajánlást tettek. Az új üzem kollektívája szocialista kötelezettségvállalást tett a harmadik negyedévi tervfeladatok teljesítésére és túlszárnyalására, hogy elegendő kiváló minőségű csapágyat biztosítson iparunk és külkereskedelmünk számára. A megtakarított anyagokból terven felül 1320 csapágyat készítenek és a harmadik negyedév végéig 75 százalékra teljesítik az évi exporttervet. öl NAP ALATT TELJESÍTIK A HETI TERVET A CSKP országos konferenciája tiszteletére a strážskei Chemo vállalat legjobb munkakollektivái példás kezdeményezést tettek. Elhatározták, hogy július 1-től öt nap alatt teljesítik a heti tervet, és így fokozatosan megteremtik a 42 órás munkahétre való áttérést. ÉRTÉKES FELAJÁNLÁS Az észak-morvaországi kerület vegyi ipari üzemelnek dolgozói az országos konferencia tiszteletére értékes felajánlást tettek: az idei év harmadik negyedében a nyerstermelés tervét 3 millió 173 ezer koronával túlszárnyalják, az önköltséget 393 ezer koronával csökkentik, a tervezett munkatermelékenységet 5,34 százalékkal növelik és az egész évi exportszállítások feladatait 80,8 százalékra teljesítik. CSÖKKENTIK A BERUHÄZÄSI KÖLTSÉGEKET A záluzi Sztálin Üzem dolgozói kötelezettségvállalást tettek, hogy terven felül további 20 millió korona értékű árut termelnek és csaknem négymillió koronával csökkentik az önköltséget A CSKP országos konferenciájának tiszteletére tett vállalati felajánlásuk egyik igen fontos pontja a beruházási építkezésekre vonatkozik. Az üzemben felülvizsgálnak 92 beruházási akciót és ennek eredményeként több mint 249 millió koronával csökkentik a harmadik ötéves terv éveire előirányzott beruházási költségeket. PÁRTUNK VEZETÉSÉVEL (Folytatás az 1. oldalról.) nak és közreműködésükkel egyesítik a kommunisták tevékenységét minden fontos kérdés megoldásánál. A pártcsoport fő kötelessége többek között a nemzeti bizottságok összes Jelentős feladatainak megtárgyalása, a kritika fejlesztése, a bürokratizmus és az opportunizmus elleni kíméletlen harc. A pártcsoportok figyelemmel kisérik a párt és a kormány határozatainak teljesítését, irányítják a kommunisták munkáját az egyes bizottságokban és ellenőrzik tevékenységüket. A pártcsoportok egyúttal fontos szerepet töltenek be a funkcionáriusok nevelése terén is. Magától értedődik tehát, hogy az illetékes pártszerveknek a nemzeti bizottságok pártcsoportjait mindenütt a legrövidebb időn bélül meg kell alakítani s ezek helyes és rendszeres tevékenységére kezdettől fogva a legnagyobb gondot kell fordítani. A nemzeti bizottságok minden szervében a pártbefolyás erősítése céljából némely járási pártbizottságon felvetődött az a gondolat, hogy a nemzeti bizottságok egyes bizottságaiban is pártcsoportot alakítanak. Ez azonban nem szükséges, hiszen minden bizottságban dolgozik néhány kommunista, a tanács, illetve a plénum tagja, akik egyúttal tagjai a nemzeti bizottság pártcsoportjának is. Ezek az elvtársak teljes mértékben biztosíthatják, hogy a bizottság munkájában mindenkor szem előtt tartsa a pártszervek irányelveit. Ezenkívül még egy fontos tényre kell felhívnunk a figyelmet, amelynek a jövőben rendszeressé kell válnia, mégpedig arra, hogy a bizottságokban dolgozó minden egyes kommunistának valamennyi fontos döntés előtt joga van tanácskozni a járási, illetve kerületi pártbizottság illetékes osztályával, titkárával, a falvakon pedig a pártszervezet bizottságával. Az űj nemzeti bizottságok rendkívül kedvező körülmények között kezdik meg munkájukat. Dolgozó népünk látja azokat a nagy sikereket, melyeket pártunk vezetésével új társádalmunk építésében elértünk. Pártunk politikájával való egyetértését népünk a közös ügyek intézésében való fokozott részvételével is kifejezi. Különösen kifejezően nyilvánult ez meg a választások előkészítésének időszakában. A nemzeti bizottságok és a nemzeti bizottságokban tevékenykedő kommunisták elsődleges feladata, hogy népünk nagy kezdeményezését és politikai aktivitását felkarolják és tovább fejlesszék. Sz. H. Bugyonnyij marsai! „a Csehszlovákia 1960" kiállításon (ČTK) - Szemjon Mihajlovics Bugyonnyij, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hőse, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és Szergej Szaveljevics Satilov altábornagy, a DOSZAAF elnöke pénteken, július 1-én megtekintette Prágában a „Csehszlovákia 1960" kiállítást. A Čenék Hruška altábornagy kíséretében megjelent vendégeket Josef Kalaš, a kiállítás főbiztosa fogadta szívélyes üdvözlő szavakkal. A vendégek a kiállítás főpavilonjának megtekintése után részt vettek az Ifjúság című legnagyobb poliekrán filmünk előadásán is. * * * A „Csehszlovákia 1960" kiállítást a délutáni órákban a népi demokratikus országok hadseregeinek küldöttségei, ezenkívül az NDK-ból, Tuniszból, a Szovjetunióból és további országokból érkezett turisták is megtekintették. Csehszlovák-albán szociális biztosítási egyezmény (ČTK) - A Csehszlovák Köztársaság és az Albán Népköztársaság képviselői Prágában csütörtökön, június 30-án megkötötték a szociális biztosítás terén szükséges együttműködésre vonatkozó egyezményt. Az egyezményt Csehszlovákia képviseletében Evžen Erban, az Állami Szociális Biztosítási Hivatal elnöke, Albánia képviseletében Sziri Csarcsani, az Albán Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete írta alá. Az egyezmény mindkét állam polgárai számára azonos elintézést tesz lehetővé a szociális biztosítás kérdéseiben és egyenjogúnak nyilvánítja az alkalmazotti viszonyt mindkét országban. Raul Castro miniszter tiszteletére Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter Raul Castronak, a Kubai Köztársaság forradalmi fegyveres erői miniszterének tiszteletéré csütörtökön, június 30án Václav Dávid külügyminiszternek s a nemzetvédelmi miniszter helyetteseinek részvételével vacsorát adott. A vacsora bensőséges, baráti légkörben folyt ie. Külföldi vendégei! ütemünk elnökénél (ČTK) — Antonín Novotný, köztársaságunk elnöke 1960. június 1-én a prágai Várban fogadta honfitársaink küldöttségét, akik a II. Országos Spartakiád alkalmából látogattak Csehszlovákiába. A küldöttség tagjai az USA-ból, Ausztriából, Franciaországból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Kanadából, Argentínából, Brazíliából, Chiléből, Ausztráliából, Belgiumból, Nagy-Britanniából, Svájcból és Marokkóból érkezeti honfitársaink voltak. Köztársaságunk elnöke a vendégekkel hosszasan elbeszélgetett. Az igen szívélyes beszélgetésen részt vett Jiŕí Hendrych, a CSKP KB titkára, Vác'av Dávid külügyminiszter, Marié Trojanová, Csehszlovákia Külföldi Intézetének elnöke, valamint Karel Oliva, Csehszlovákia Külföldi Intézetének vezető titkára. , Világviszonylatban negyedik helyen Nyerstermelésünk hatalmas fejlődése (ČTK) - Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk vas- és acéltermelése lényegesen gyorsabban növekszik mint a tőkés országokban. Míg a tőkés országok acéltermelése a háború előtti termeléshez viszonyítva mintegy 90 százalékkal növekedett. ez a növekedés hazánkban ugyanazon idő alatt csaknem 270 százalékot ért el. A nyersvas egy lakosra eső termelésében 1959-ben az Egyesült Államokat is túlszárnyaltuk, úgyhogy nemcsak európai, hanem világviszonylatban is a negyedik helyre kerültünk, az egy lakosra eső acéltermelésben pedig Európa negyedik s a földkerekség ötödik helyét foglaljuk el. A nagymértékben iparosított európai tőkés országok közül csak Luxemburg, Belgium s a Német Szövetségi Köztársaság szárnyalja túl hazánkat a nyersvas és az acél egy lakosra eső termelésében. Második ötéves tervünk els6 négy éve alatt 42,4 százalékkal növeltük a nyersvas termelését, ami azt jelenti, hogy e téren magasabb színvonalat értünk el, mint az említett három országban. Üzembehelyezték a trineci új hengermű első részét Egy hónapig tartó sikeres próbaüzemeltetés után június 30-án üzembehelyezték a tfineci új egybekapcsolt hengersort, azaz a nagytiengersor baloldali részét, melyet a bratislava: Hydrostav n. v. építőmunkásai, a vltkovicei Klement Gottwald Kohómű szerelői, a brnői Vi!lamosszerelő Üzem és számos további üzem dolgozói építettek Nagy érdemeket szereztek az NDK-beli munkások, műszaki dolgozók és szerelők is, akik Igen fontos technológiai berendezéseket készítettek és szereltek a hengersorba. Az új egybekapcsolt hengersor a legkorszerűbb Közép-Európában. FELEDHETETLEN ÉLMÉNYEK hon vannak és szüleiknek, barátaiknak, ismerőseikA BANSKÁ BYSTRTCA-I KERÜLET »rdőgondnokságának dolgozói és a brifjüdmunkások befejezték ez alacsony-Tátrában a törpefenyők ültetését. 400 ezer törpefenyőt ültettek ki. Ezzel sok helyütt megszüntették a hő- és földlavina veszélyét. Az ifjúsági napok fia- ezer a Nemzeti és majd- téren, a Várban minden-, tal résztvevői már ott- nem ugyanannyi a Sme- ki megfordult. tana Színház kiváló előadásaiban gyönyörködött, nek beszámolhatnak prá- Az opera-, balett- és gai élményeikről. E/sősor- prózai előadásokon kívül ténként zenés-táncos szóban persze arról, hogy Prága fiatal vendégei rakozóhelyeket tiszteltek milyen lenyűgöző látvány megtekintették az 1—2 meg jelenlétükkel és és felejthetetlen élmény éve sikeresen működő táncra is perdültek. Miért Az igazság megkívánja, hogy azokról is megemlékezzünk, akik es-, volt maga a torna, a vasárnapi színes, eleven R oko- is ne? Akármilyen fáraszSe- tó volt a tornabemutató, Kis-Színházat, a kót. a Zabradlit, felvonulás, az ezeréves mafort, a Pantomim Szín- a strahovi szereplés, es és mégis oly fiatál, a házat. Negyedmillió néző tére mindenki, aki csak száztornyú és mégis oly járta végig a Csehszlová- felnőttnek számított, tinmodern: szocialista fővá- kin 1960 jubileumi kiállí- neplőbe öltözött és már ros. Beszámolóikban nyil- í

(jjr. Száztizenkétezren amilyen sokféle az embeván visrn fcledkczTisfc toltak g trójai átlotkcrt- ^ tSfméSTCt é$ a kultuben. százezrekre ment a- rál

a Varrni, aszerint zoknak a száma, akik a szívélyes vendégszeretetéről, a kifogástalan elszátlásolásrôl, a kiadós múzeumokban, képtára< és olyan környezetben szórakozott. Közben régi - -. _ , barátok találkoztak, új kosztról. Dehát nemcsak ban ismerkedtek a mű- ismeretségek, szerelmek a testnek, a szellemnek vészét remekeivel, a tu- szövődtek, domány, a történelem, a is kijár a maga jussa. Milyen szellemi táplá lékban volt része a fia falaknak az elmúlt fe- ponti rendezvényeken kimint ahogy nem is lehet másképpen természettudomány fej- egy olyan méreteiben lődésével. Ezeken a kőz- p&ratlm, örvendetes alkalomkor, • amelyen közel napokban

f vül a prágai városkörze- ^"Inak ^mással""°és csupán június 22-e és tek <30 egyéb kulturális ™/™áS<Sr Zülióval, Prá26-a között hatvanezer akció keretében további lakosaival — baráti látogatója volt a prágai hatvanezer látogatót szó- találkozót, színházaknak, ebből nyolc- rakoztattak. A Vencel SZÍ L Y IMRE lejthetetlen šiSHSS::: ÍGY TÖRTÉNT... Újabb adatok Magyarország belépéséről a Szovjetunió elleni háborúba Alig két órával azután, hogy a fasiszta német haderő 1941. június 22-én hajnalban orvul megtámadta a Szovjetuniót, von Erdmannsdorf magyarországi német nagykövet kihallgatásra jelentkezett Bárdossy miniszterelnöknél. A nagykövet tájékoztatta a miniszterelnököt a támadásról, s kérte „vonja le a következtetést ebből az elhatározásból". Kérte továbbá, hogy még a nap folyamán fogadjs öt Horthy kormányzó is, hogy átnyújthassa azt a levelet, amelyet Hitler intézett hozzá a Szovjetunió elleni háború megindításával kapcsolatban. Horthyék önként felajánlkoznak A magyar kormánykörök előtt természetesen nem volt titok, hogy a fasiszta Németország hónapok óta készül a Szovjetunió elleni agresszióra. Sztójay berlini nagykövet nem egy jelentése figyelmeztette őket erre, sürgetve, hogy amennyiben a németek nem igénylik Magyarország részvételét a hadjáratban, úgy Horthyék már a háború megindítása előtt önként ajánlják fel azt. Sztójay javaslata ugyan számos pártolóra talált, ilyen értelmű döntés azonban mégsem született A fasiszta Németország ugyanis — mint a Szovjetunió elleni támadás katonai tervének, a Barbarossa-tervnek dokumentumai bizonyítják, - csupán román és finn csapatok részvételét tervezte a hadjáratban, így a magyar kormány 1941 június közepéig semmiféle hivatalos diplomáciai vagy katonai értesülést j nem kapott a Szovjetunió elleni há, borúra vonatkozóan. Az első ilyen ' irányú jelzés 1941. június 16-án érj kezett, midőn a német kormány hivatalosan kérte, hogy tekintettel a „kiélezett német-szovjet viszonyra", erősítsék meg a Kárpátokban elhelyezett magyar védőállásokat. A minisztertanács erre még aznap rendelkezéseket is bocsátott ki. Ilyen előzmények után, bár Bárdossy nagy örömmel üdvözölte a támadást, a további, a konkrét intézkedésekkel várni kényszerültek Hitler levelének megérkezéséig. Horthy levele megcáfolja emlékiratait Hitler június 22-i levelének szövege mindmáig ismeretlen volt a közvélemény előtt. Horthy Miklós megjelent emlékiratában azt állította, hogy Hitler e levélben felszólította őt a háborúba való belépésre. Horthy úgy akarja beállítani a történteket, mintha a magyar kormány végzetes lépése kizárólag német nyomásra történt volna. A magyar történettudománynak a kérdéssel kapcsolatos utóbbi években végzett kutatásai már bebizonyították Horthy állításának valótlanságát. Még világosabbá vált a kérdés azonban a legutóbbi hónapokban, midőn sikerült nyomára bukkanni Horthy és Hitler 1941 június végi, illetve július eleji levélváltásai szövegének. A levelek szövege mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy Hitler június 22-i levele — Horthy állításával ellentétben — nem szólította fel Magyarországot a háborúba való bekapcsolódásra. Sorainak ide vonatkozó része a következőképpen hangzik: „Ami Magyarország magatartását illeti, meg vagyok győződve, hogy nemzeti öntudatában az én magatartásomat méltányolni fogja, E helyen óhajtom megköszönni Főméltőságodnak a magyar haderők megértő intézkedését, melyek már a megerősített határvédelem puszta tényével orosz oldaltámadásokat fognak megakadályozni s orosz erőket fognak lekötni." A levél tehát semmiféle konkrét követelést nem támasztott Horthyékkal szemben. Mindenesetre a támadás ténye Horthynak nagy örömet okozott. Erdmannsdorf követ szavai szerint „a bolsevizmus elleni harc régi bajnoka rendkívül örvendett a hír hallatára". A „Duna vöigyi vezető szerep" a német érdekszférában A magyar kormány első döntése június 23-án a diplomáciai viszony megszakítása volt a Szovjetunióval. Ez már a hadbalépés előkészítését szolgálta. Két nap alatt - bár a Szovjetunió Kristóffy Magyarország moszkvai követe útján figyelmeztette Horthyékat, hogy tartsák magukat távol a háborútól — végérvényesen a hadbalépés mellett döntöttek. Mi vezette a magyar kormányköröket elhatározásukban, hogy hivatalos német felkérés nélkül is csatlakozzanak a háborúhoz? Nem kétséges, hogy mindenekelőtt az ellenforradalmi rendszer kétévtizedes éles szovjetellenes külpolitikai vonalvezetésének logikus betetőzését láthatjuk ebben. A magyar külpolitika — mint ezt Horthynak nem egy korábbi, például 1936-ban, illetve 1939ben Hitlerhez intézett leveleiből kiderült — kezdettől fogva a Szovjetunió elleni együttműködésben látta a német fasizmussal való szövetség fő értelmét. Befolyásolta döntésüket, hogy a támadáshoz az abban is eredetileg részvevő Románia és Finnország mellett Szlovákia is csatlakozott. Attól tartottak, hogy a Németország kegyéért való versenyfutásban lemaradnak a környező országok mögött, s ez hátrányosan hathat revíziós terveik végrehajtásában. A „Duna völgyi vezető szerep" a német érdekszférán belül, a primus inter pares elve a német csatlósok között — ez a gondolat vezette őket a háromhatalmi egyezmény aláírásában is. Most, amikor Hitlerék meghirdették a Blitzkrieget (a villámháborút) a Szovjetunió ellen, nem akarták, hogy katonai tétlenségük miatt elmaradjanak a konkurrens csatlós országok mögött. Katonai passzivitásuk, úgy gondolták - mint Sztójay egyik beszámolójában le is szögezte, — „veszélyezteti prioritásunkat, amely eddig bennUnket Közép-Európában mint Németország első barátját illetett." így született meg tehát az az elhatározás, melynek a kassal provokáció igyekezett az indokoltság látszatát adni. Ma már köztudomású, hogy Kassát német gépek bombázták Ismeretes az is, hogy néhány órával a provokáció után, még a hadüzenet megtörténte előtt, a kormány kezeiben volt Krúdy Ádámnak, Kassa légvédelmi parancsnokának erről szóló jelentése is. Mind ez ideig azonban Kassa bombázását úgy magyaráztuk, a németek azért hajtották ezt végre, hogy kényszerítsék s egyben ürügyet szolgáltassanak a magyar kormánynak a hadbalépésre. Az újabb kutatások, s éppen elsősorban Hitler s Horthy levélváltása arra enged következtetni, hogy a provokáció gondolata a magyar vezérkar berkeiben születhetett, s azt Himmler tábornokkal, a német hadsereg magyarországi öszszekötőjével együtt készítették elő. Erre annál is inkább lehetőség nyí| lott, mivel a német vezérkarban pélj dául Rundstädt tábornok, a Szovjetunióra támadó déli hadseregcsoport főnöke részéről már korábban is felmerült, hogy a magyar hadsereget is be kellene vonni a hadjáratba. Az a körülmény, hogy a kassai provokáció gondolata a magyar hadvezetőség részéről származott, még inkább aláhúzza, a magyar uralkodó körök felelősségét a hadbalépésért. Hitler megköszöni a kormányzó „saját iniciatíváját" A magyar csapatok június 27-én hajnalban támadtak a Szovjetunióra, s ezt Horthy másnap levélben is kötölte Hitlerrel: „A szolidaritás szellemében kormányom elrendelte a hadiállapot kimondását Oroszországgal. Boldognak nevezem magam, hogy fegyvereink vállvetve a dicsőséges és győzelmes német sereggel, résztvesznek a kommunista veszélyfészek elpusztítására és kultúránk fenntartására irányuló keresztes hadjáratban". A magyar uralkodó köröknek német-barát, a német fasizmust kiszolgáló, ádáz szovjetellenes politikája 'tehát tudatosan belesodorta MagyarÜJ SZÖ 2 * 1960. július 2.