Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-08 / 188. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája * **** *** ** ** * ****** ******^ (Folytatás az 5. oldalról) rekszünk, hogy bányászaink egyre nagyobb befolyást gyakoroljanak a termelés irányítására és gazdaságo­sabbá tételére. Már az ez év áprilisában rendezett műszaki-gazdasági értekezletünkön foglalkoztunk a műszaki fejlesztés, különösen pedig a komplex gépesí­tés és automatizálás kérdéseivel. A bányászok teljes megértéssel fo­gadják a javasolt szervezési intéz­kedéseket s azokat teljes mértékben támogatják. Erről tanúskodik az is, hogy mégszilárdították az országos pártkonferencia tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségüket, mely szerint elhatározták, hogy 426 ezer koronával növelik az ez év második felére előirányzott nyereséget. Köte­lezettséget vállalunk, hogy a mun­katermelékenységet további 4,9 szá­zalékkal növeljük, az ez évi szén­fejtési tervet december 20-ig s a második ötéves tervet december 14­ig teljesítjük. Nem lehetünk közömbösek aziránt, hogy bányáink gépesítése és auto­matizálása nem halad a szükséges ütemben. A gépesítés, az automati­zálás és az új technika problémáival csak csekélyszámú szakember foglal­kozik kísérleti intézeteinkben. Ez pedig nem elegendő. Ezért azt akar­juk, hogy a technika hova-tovább bányánk minden mérnökének, mű­szaki dolgozójának, gazdászának és vájárának szívügyévé váljék. Felté­teleinket mi ismerjük a legjobban és azt is, hol kell megküzdenünk a legnagyobb nehézségekkel. Fontos feladatunknak tekintjük például az újonnan feltárt bányák fejtési mun­kálatainak gépesítését. Éppen ezért üzembe helyezünk egy PK-3 típusú szovjet kombájnt, melynek munkája erősen befolyásolja a jövőben a nagy bányafolyosók hajtásánál végzett munka termelékenységének növelé­sét, lehetővé teszi az önköltség csök­kentését s a karbantartás, korlátozá­sát is. Ezzel az intézkedésünkkel elérjük, hogy 8 munkaerővel keve­sebbre lesz szükségünk és 240 ezer koronát takaríthatunk meg. A futó­szalagos és a bányaszállítás, továb­bá a víz szivattyúzás gépesítésével, illetve automatizálásával a munka­erők számának 21 fővel való csök­kentése s 380 ezer korona megta­karítása válik lehetővé. A termelés gépesítésére és automatizálására irányuló minden további intézkedés lehetővé teszi, hogy a munkaidő le­rövidítése mellett elegendő munka­erővel rendelkezzünk. Tapasztalataink azonban arról ta­núskodnak, hogy nem bízhatjuk ma­gunkat teljesen a technikára. Ha azt akarjuk, hogy a technika segít­séget nyújtson bányászainknak, úgy érteniük kell kihasználásához és minden fortélyához. Ez természe­tesen jobb munkaszervezést és a bá­nyászok szakképzettségének növelé­sét igényli. Mi mindig szembeszállunk az olyan maradi nézetekkel, hogy a bányász­nak elegendő, ha elsajátítja a bá­nyamunkát és nem kell értenie a technikához. Tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy a mostani bá­nyásznak sokkal nagyobb ismeretek­kel kell rendelkeznie és további fog­lalkozásokat, például a lakatos, a villanyszerelő szakképzettségét is el kell sajátítania. Mi egyrészt eb­ben látjuk a munka s a társadalom érdekei iránt tanúsított szocialista magatartás lényegét. Alaposan neki kell gyűrköznünk, hogy jobb eredményeket érjünk el a párt- és a nevelőmunkában. Az erre vonatkozó kérdéseket megvitatjuk a jövőben a pártszervezet taggyűlésein és a pártoktatási alakulatokban is. Az FSZM mühelybizottságainak és a munkaiskoláknak is kötelessége, hogy az eddiginél sokkal tüzetesebben ma­gyarázza meg bányászainknak ezeket a kérdéseket, sokkal hathatósabban nyerje meg őket megoldásukra Meg­követeljük azonban a műszaki és gazdasági dolgozóktól is, hogy ugyan­olyan mértékben szenteljék magukat a politikai munkának, mint a szak­szerű kérdések megoldásának. Mi azonban nemcsak a munkaidő lerövidítésében látjuk a dolgozók életszínvonala emelésének, nagyobb megelégedettségüknek lehetőségét, hanem elsősorban abban is, hogy olyan munkakörnyezetet biztosíthas­sunk számukra, amely veszélytelen, nyugodt munkát tesz lehetővé bányá­szainknak. Sokoldalú törekvéseink eredményeként sikerült korlátoznunk a munkában előforduló balesetek okozta veszteségeket. Már ez év elejétől sokkal nagyobb gondot fordítunk a munka biztonsá­gos voltára, mint a múltban. A bal­esetek okának részletes elemzése rámutatott arra, hogy nem elegendő, ha a bányászokat csupán a szabályok s előírások ismeretére neveljük, ha­nem elsősorban arra kell rábírnunk ******** ** **********A AA A*********** ******** * *** * ********************AA bányászainkat, hogy be is tartsák ezeket a szabályokat s előírásokat és a biztonság érdekében szükséges fegyelmet Is. A bánya vezetősége a szakszervezettel karöltve éppen ezért igénybe vesz minden lehető nevelő és propaganda eszközt. Részletesen foglalkozik a balesetek okával, e kér­désekről beszélgetéseket rendez és közli a dolgozókkal az általuk elkö­vetett hibákat. A szakszervezet és a munkavédelemről, s a munka biz­tonságáról gondoskodó bizottságaink jelentős befolyást gyakorolnak- dol­gozóinkra. A munka biztonságos vol­tára vonatkozó intézkedéseket lerög­zítettük a termelés műszaki tervében. Ez könnyebbé teszi számunkra a rendszeres ellenőrzést is. Fő célunk azonban, hogy teljesen megszűntes­sük a baleseteket és elérjük, hogy a 'dolgozókról s biztonságukról való gondoskodás, a biztonsági előírások betartására irányuló nevelés ugyan­olyan fontos feladat szerepét töltse be, mint a termelési tervek teljesí­tése. Igy képzeljük el pártunk irány­elvének teljesítését, melynek értel­mében rendszeresen emelkednie kell szocialista hazánk dolgozó népe anya­gi és kulturális színvonalának. (Taps.) Zdenék Nejedlý elvtárs felszólalása Amint Novotný elvtárs konferen­ciánkat tájékoztatta, a kommunista és munkáspártok képviselőinek buka­resti tanácskozása ismét igazolta a világ erőarányai s a béke és a há­ború kérdése értékelésének helyes­ségét. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a bukaresti értekezleten tett nyilatkozat magába foglalja annak kifejezésre juttatását is, mily helyes Csehszlovákia közvéleményé­nek állásfoglalása az említett kérdé­sekben. Mindnyájan tudatában va­gyunk annak, hogy a kommunizmus sorakozója és győzelme a békét je­lenti számunkra, ez pedig ma az emberiség óhaja, erre irányul min­den törekvése. Béke, béke ez a leg­nagyobb kincs, amelyet ma a népek óhajtanak, forduljunk bárhová is. A nép azonban ma már nemcsak békét akar, hanem semmibe veszi a háborút akaró tőkések dörgedelmes szólamait és különféle kijelentéseit. A tőkések tulajdonképpen csak be­szélni tudnak erejükről, de nem ren­delkeznek azzal, amivel mi — úgy mondanám: a valóban tudományos világnézettel és a világban lezajló események helyes értékelésével, sőt mi több, a nép egyáltalában nem támogatja politikájukat. Elegendő, ha visszaemlékezünk az 1956-os évre. Mennyit fecsegett ak­kor a tőkés világ a kommunizmus csődbe jutásáról. Végül azonban megmutatkozott, hogy az ő kérkedé­sük jutott csődbe. Ezt már a Szuezi­csatornánál végrehajtott agresszív támadásokkal kapcsolatos események is igazolták. Az imperialisták ezzel nem erejüket, hanem gyengeségüket mutatták meg. Elegendő volt a Szov­jetunió állásfoglalása és a szocialista tábor országainak támogatása, hogy mindén " úgy végződjön, amint az mindnyájunk előtt ismeretes. Igy tehát nem tehetnek egyebet, mint azt, hogy becsmérlík a szocia­lista tábort. Spartakfádunkról például azt terjesztették, hogy parancsszóra rendeztük s a spartakiád nem te­kinthető népi akciónak. Aki azonban legalább egyszer végignézte a spar­takiád műsorát — jómagam ötször voltam ott —, meggyőződhetett ar­ról, és én is csak azt állíthatom, hogy az ilyesmi nem rendezhető pa-­rancsszóra. Erről pedig a külföldiek is meggyőződtek. Mellettem két kül­földi ült. Eleinte zavarban voltak, nem értették, hogyan tudtuk ezt megrendezni. Végül pedig észrevet­tem, hogy sokkal előbb tapsoltak, mint mi. Számukra ez az esemény valóban csodával volt határos. Még sohasem láttak ilyen manifesztációi. Hovatovább meg kell szokniuk az ilyen manifesztációkat, és olyanokat is, amelyek ellenük irányulnak. Az Amerikai Egyesült Államoknak, mely állítólag a világ legerősebb állama, el kellett viselnie Japán felszólítá­sát, hogy az amerikai elnök ne láto­gasson az országba. Más szóval: oly módon utasították el, aminő elutasí­tást a jelenlegi helyzetben csak an­nak kell eltűrnie, aki teljesen tuda­tában van annak, hogy nem válaszol­hat úgy, mint ahogyan szeretne, mint ahogyan ezt megszokta. A békeerők ily tudatos harca sú­lyos csapást mért az amerikai politi­kára. Ez pedig a ma már történeimi jelentőségű moszkvai Nyilatkozat magva, mely Nyilatkozat azt állítja, hogy a szocializmus és a b£ke erői oly óriási mértékben bontakoztak ki, hogy ez arra a következtetésre jo­gosít fel bennünket, miszerint a há­ború nem elkerülhetetlen szükség­szerűség. Állíthatjuk tehát, hogy az aktív békés egymás mellett élés gondolatá­nak elfogadásáért vívott harcunk nem gyengeségünk megnyilvánulása, nem azonos a gyávasággal avagy az zal, hogy nem mutatunk készséget áldozatok meghozatalára. Ha elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozott, nemegyszer és herh kis áldozatokra voltunk képesek. Ha azonban ma kirobbantanák a harma­dik világháborút, az oly borzalmas volna, hogy elképzelhetetlen áldoza­tokat követelne. A tőkések azon ban ma már korántsem oly erő­sek, s ezért el kell viselniük olyan rúgásokat is, mint aminő az volt hogy Eisenhowert nem bocsátották be Japánba. Mi ma egészen más úton haladunk — az emberek munkájával még na­gyobb erőre akarunk szert tenni, s ma már nyugodtan állíthatjuk, oly nagy a szocalista tábor ereje, hogy sohasem ismétlődhet meg, ami a múlté. Ez a belső törekvés ma a leg­erősebb fegyverünk, legjobb harcmo­dorunk a tőkések ellen. Olyan harc, amely nekünk nem árthat, sőt leg­nagyobb előnyünkre válhat. Bárki, még az amerikai nép is e harc mel­lett foglal állást. Erről meg vagyok győződve. Alkalmam nyílt erre, ami­kor elbeszélgettem több külföldi lá­togatónkkal. Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia, azaz olyan intézet élén állok, melyről ellenségünk azt állítja, hogy bolsevizáljuk. Igen, ez­zel egyetértek. Ez a mi célunk és mi ezt nem tagadjuk, sőt ellenkező­leg, büszkék vagyunk erre. Mert ami ma korszerű, hogy az ő szempont­juk szerint értelmezzem ezt a ki­fejezést, és ami erőt kölcsönöz a tudománynak, az éppen az, hogy a szocialista táborhoz tartozó s a kom­munizmus eszméit vallja. A Cseh­szlovák Tudományos Akadémiának e szellemben, e feladat tudatában kell tevékenykednie. Engedjék meg, hogy befejezzem mondanivalómat. Képzeljenek el va­lakit, aki már több mint fél évszá­zada mindezt átéli s jól tudja, mi­lyen viszonyokból kiindulva növeked­tünk, ^mi mindennek kellett megvál­toznia", hogy odaérjünk, ahol ma vagyunk. Ha ma szemtanúja vagyok e konferenciának és meggondolom, hogy hol tartjuk, nyugodtan állítha­tom, nem éltünk hiábavalóban tet­tünk valamit és ezért mélységes há­lával emlékezem még forradalmi har­cosaink érdemdús munkájáról. Ezért szívből sok sikert kívánok e béke­törekvéseinknek és sok sikert a moszkvai Kiáltvány és a Békenyilat­kozat további érvényességének. (Vi­haros taps). Bohumír Lomský elvtárs felszólalása Hadseregünk katonáinak törekvése a XI. pártkongresszuson kitűzött fel­adatok sikeres teljesítésére összpon­tosul. Azt fejezi ki, hogy a katonák és a dolgozó nép érdekei, gondola­tai és vágyai egyek. Mint a főbeszámoló hangoztatta és az új szocialista alkotmány terveze­te lerögzíti, békében és barátságban akarunk élni a világ minden nemze­tével. Ezzel összhangban áll a párt külpolitikája, mely a békés együttélés elvéből indul ki. Ezért teljes mér­tékben támogatjuk és a jövőben is támogatni fogjuk a szovjet javaslato­kat, melyek az imperialisták részéről készülő új rakéta- és nukleáris há­ború veszélyének elhárítására irá­nyulnak. Törekvésünket már nemegy­szer tettekkel bizonyítottuk be. Mivel az erők aránya a szocializ­mus javára változott, a béke meg­őrzése reálisan lehetséges. Persze tudjuk, hogy a békés együttélés nem valamilyen csendélet és az imperia­listákkal töltött mézeshét, hanem makacs küzdelem a békés együtt­élés elveinek érvényesítéséért. Eb­ben a harcban a világ békeszerető embereinek széles tömegei a mi pár­tunkon vannak. Ami az imperialistákat illeti, nem ringatjuk magunkat illúziókban, az imperializmus lényege nem változott meg. Tudjuk, hogy még nem adták fel a szocialista tábor váratlan meg­támadására szőtt terveiket, éppen csak más taktikához folyamodnak és békeszőlamokat kürtölve báránybőr­be öltöztetik támadó terveiket.' Mi azonban nem a szavakból, ha­nem a tettekből ítélünk, ha pedig ebből ítélünk, újra meg kell erősí­tenünk, hogy folyik a lázas fegyver­kezés, folynak a háborús előkészüle­tek és a támadó tervek élén az ame­rikai imperialisták állnak. A provokációk mindenkor szer­ves részét képezték a háborút szító agresszív körök politikájának. Kém­repülők kiküldése és gyakori harci riadók elrendelése, az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erőinek és a NATO erőinek együttes készült­sége elrettentésül akar hatni a gyenge idegzetűekre. Ez azonban ma nem erejüket/ hanem ellenkezőleg idegességüket és saját erőikkel szemben megnyilvánuló bizalmatlan­ságukat fejezi ki. A provokáció terén az amerikai imperialisták az elsősé­gért versenyeznek a nyugatnémet militaristákkal és revansistákkal, akik egyre nyíltabban lépnek fel Hitler hírhedt agresszív terveivel. Olyan emberekkel van dolgunk, aki­ket elvakított a szocializmussal szembeni gyűlöletük, mely gátolja őket a helyzet józan értékelésében. Háborús előkészületeik szükségessé teszik állandó éberségünket, azt, hogy a béke megszilárdításáért foly­tatott kitartó harcunkkal párhuzamo­san biztosítanunk kell hazánk védel­mi erejét. Hisz provokáció szervezé­séhez nem kell nagy ész. Ha a szocialista tábor ereje és a világ bé­keerőinek aktivitása nem tartaná erősen féken a háború megszállott­jait, háborús világégést robbanthat­nának ki. Nem gyöngíthetjük a szo­cialista állam funkcióját. Helyes, hogy új szocialista alkotmányunk s a most jóváhagyásra kerülő harma­dik ötéves terv lerögzíti a haza védelmének feladatait. Ez azt fejezi ki, hogy nemcsak építjük a szocia­lizmust, hanem mindenkor készen állunk védelmére. A párt Központi Bizottsága állandó gondoskodásának érdeméből hadse­regünknek mindene megvan, s min­dent megkap kiképzési, nevelési fel­adatainak teljesítéséhez, nagyfokú harci felkészültségének és a jelen­kori haditudomány követelményeinek megfelelő harckészsége biztosításá­ra. Nagy erőfeszítést tettünk, hogy kiküszöböljük a hadsereg régi fo­gyatékosságait. A javuló pártpolitikai munka a pártszervezetek befolyásának elmélyülése a hadsereg életének és munkájának minden terén, a parancs­nokok eredményes törekvésével együtt jó eredményekre vezet. A hadseregben sikerrel teljesítik a XI. pártkongresszus határozatát. Egyre meggyőzőbben kitűnik, hogy a párt vezető szerepének szilárdí­tása, a katonák kezdeményezésének és aktivitásának kibontakozása, a fogyatékosságok pártfórumon történő konstruktív bírálata elengedhetetle­nül szükséges az egyre igényesebb feladatok teljesítéséhez és a parancs­nokok tekintélyének szilárdulását, a katonák szilárd, öntudatos fegyelmét, a párthatározatok és parancsok jobb teljesítését eredményezi, igazolva, milyen nagy mozgósító hatása van a pártszervezeteknek katonáink alkotó ereje kibontakoztatásában. Ez a leg­jobb válasz azoknak,, akik a szocia­lista hadsereg építésének ez_en el­veit lebecsülték és túlbecsülték a katonai szakszempontokat. A gya­korlatok és az ellenőrző vizsgálatok szemléltetően igazolják katonáink erkölcsi-politikai és kiváló harci tu­lajdonságainak állandó elmélyülését, a bonyolult korszerű haditechnika kezelésében elsajátított fokozódó harcművészetüket és felkészültségü­ket. A katonák fokozódó fizikai rá­termettségét a II. Országos Sparta­kiád is bebizonyította. Katonáink azt az elvet követik, hogy minél jobban biztosítani kel! a szocialista haza védelmét. Törekvé­sük eredményét a példás katonák ezrei, a példás rajok, ütegek, sza­kaszok és századok százai bizónyít­ják. Mindez politikai öntudatuk foko­zódására, a katonai szolgálathoz, a szocialista haza védelméhez kialaku­ló jó viszonyukra, a hadseregben el­mélyülő szocialista viszonyokra vall. A szovjet hadsereg testvéri segít­ségének köszönhetjük, hogy felhasz- • nálhatjuk gazdag tapasztalatait a mi hadseregünk építésében és a korsze­rű haditudomány követelményeinek megfelelően képezhetjük ki csapa­tainkat. A rendszeres nevelés és köl­csönös együttműködés eredménye­képpen tovább szilárdul a szocialista államok hadseregeinek fegyverbarát­sága. A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség érzelmei egyre mélyebben hatják át katonáink tudatát. Katonáink legszorosabb kap­csolata a dolgozókkal, aktív részvéte­lük hazánk politikai, kulturális és gazdasági életében nemes erkölcsi­politikai tulajdonságaik gyarapodá­sának kimeríthetetlen forrását ké­pezi. A hadsereg egyre fokozottabban és nagyobb arányban vesz részt az országos feladatok teljesítésében. Sok ezer traktorost képezett ki a mezőgazdaság számára. 2750 katona végezte el a szövetkezeti munkais­kolákat. Nagy része van a hadsereg­nek a fontos gazdasági ágak szá­mára végzett munkaerő-toborzásban. Csak tavaly több mint 3000 katona ment a bányászatba dolgozni tény­leges szolgálatának letöltése után. A hadsereg tagjai aktív részt vettek a választási kampányban. A hadse­reg tagjai nagy megtiszteltetésnek, a bizalom megnyilvánulásának és mun­kájuk értékelésének tekintik a ka­tonák soraiba tartozó képviselők ' megválasztását a nemzetgyűlésbe és az összes fokú nemzeti bizottságok­ba. Különös örömmel tölt el minket, hogy a tényleges szolgálatukat vég­ző katonák, akik a hadseregben pél­dásan teljesítik feladataikat, haza­térve üzemeikbe, egységes földmű­vesszövetkezeteikbe, többségükben kiválóan dolgoznak. Példás katona a hadseregben, példás dolgozó az üzemben - ilyen tartalékot akarunk. Az igényes feladatok teljesítésé­nek alapja a párt vezető szerepének további szilárdítása, a hadsereg éle­te és munkája valamennyi szaka­szára gyakorolt befolyásának elmé­lyülése, a' plrťpôiitikai'munka további 'javulása, főként a marxizmus-Iení­nizmus tanításának elsajátításával, és a katonák tömegeinek a konkrét pártpolitikai feladatok teljesítésére való nevelésével. A szocialista hadsereg fejlesztése és építése megköveteli a parancsno­ki jogkör jól bevált elvének szilár­dítását. Minél jobban támaszkodnak a katonák széles köreinek tapasz­talataira és kezdeményezésére, an­nál szilárdabb lesz jogkörük, annál nagyobb lesz a parancsnokok szemé­lyes felelőssége a feladatok teljesí­téséért. Határozottabban kell küzdeni a konzervativizmus, a merevség ellen, még inkább alkotó módon kell telje­síteni a feladatokat, ki kell fejlődnie az új, a kezdeményezés, a határo­zottság és az önállóság iránti ér­zéknek minden helyen. Üjítóan kell megoldani a csapatok gyakorlati ki­képzésének, nevelésének, a vezény­letnek, a parancsnokok, a politikai dolgozók és a törzskar munkastílu­sának számos kérdését. Még nagyobb súlyt kell fektetni a katonák kikép­zésére és a korszerű technika mes­teri kezelésére. Az egyre bonyolul­tabb és igényesebb feladatok meg­követelik a hadsereg fegyelmének további szilárdítását. Ennek biztos és jól bevált útja a katonák politikai öntudatának fokozása. Védelmünk nemcsak a fegyveres erők erejére, hanem elsősorban a hatalmas szocialista tábor szilárd egységére, sokoldalú erejére, népünk szilárd, megbonthatatlan egységére épül. Biztonságunk sokkal garantáltabb, mint bármikor a múltban. A szocia­lista tábor fegyveres erői a dicső szovjet hadsereggel az élen hadse­regünkkel vállvetve őrzik hazánk szocialista építését és érinthetetlen­ségét. Mint Hruscsov elvtárs világo­san kijelentette: a szovjet hadsereg olyan erővel és eszközökkel rendel­kezik, amelyeket az imperialisták kémkedésük ellenére el sem tudnak képzelni. Szocialista hazánk bevehe­tetlen erőd az ellenség számára s ezért dolgozóink bizalommal tekint­hetnek a jövőbe és a szocialista épí­tés befejezése feladatainak teljesí­tésére fordíthatják alkotó erőiket. (Taps.) IJJ SZÖ 3 SS 1960. július 11,

Next

/
Thumbnails
Contents