Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-08 / 188. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája **** »•***» * * ******** **** ** ** *********** Miroslav Pastyíík elvtárs felszólalása Äz a történelmi és örömteljes tény, hogy a szocializmus hazánkban valósággá vált, bizonyára mindennél meggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy pártunk fő irányvonala egész né­pünk fő irányvonalát jelenti. Erről tanúskodik a párt politikájának egy­értelmű támogatása és az iránta megnyilvánuló bizalom, amely kife­jezésre jut hazánk népének magas­fokú munka- és politikai aktivitásá­ban. Azok az eredmények, amelyeket a XI. pártkongresszus határozatainak teljesítésében elértünk, ugyanakkor pártunk sikeres szervező munkáját, a néppel való legszorosabb kapcso­latát és az egészséges pártonbelüli életet bizonyítják. Pártunknak a politikai-szervező te­vékenység terén elért tapasztalatai mutatják, hogy minden új időszak és az új feladatok a pártmunka szüntelen tökéletesítését és fejlesz­tését követelik meg úgy, hogy tevé­kenységében egyre erőteljesebben nyilvánuljanak meg a pártalapsza­bályzat rendelkezései. így van ez most is. Kell, hogy a párt belső fej­lődésének felépítése, szervezési for­mái és munkamódszerei mindig meg­feleljenek az adott konkrét törté­nelmi helyzetnek és az abból eredő feladatoknak. Ez megfelel a szocia­lizmus fejlődése törvényszerűségei­nek, a kommunista párt vezető sze­repének a társadalom életében. Az alapszabályzat lenini szellemének ér­vényesítése az életben biztosítja azt, hogy a párt szerepe, kezdeményezé­se, a dolgozók vezetésének képes­sége tovább fog fejlődni és mélyül­ni. A Központi Bizottság politikai Iro­dája az új feltételekből kiindulva az országos konferencia elé javaslatot terjeszt néhány módosítás megvaló­sítására az alapszabályzatban. Ezek a módosítások a párt szervezeti fel­építése lenini elveinek, főként a de­mokratikus centralizmus elveinek, a pártonbelüli demokráciának és a párttagság lenini elveinek további elmélyítésére irányulnak. A megtár­gyalás céljából benyújtott javaslat azt ajánlja, hogy megváltozzék Szlo­vákia Kommunista Pártja rendes kongresszusai, valamint a rendes já­rási pártkonferentjiák összehívásá­nak Me jé'' ;és hogy egységés legyen a jelőlti határidő.. Az első javaslatot, amely Szlová­kia Kommunista- Pártja rendes kong­resszusai megtartása közötti időszak meghosszabbítására vonatkozik, még­pedig az eddigi két évről négy év tartamára, a politikai iroda Szlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának indítványára terjeszti elő. E javaslat helyességét és cél­szerűségét társadalmunk elért fejlő­dési foka indokolja. A marxi-lenini nemzetiségi politika következetes ér­vényesítésével, valamint a csehek és szlovákok közötti teljes politikai egyenjogúsággal egyidejűleg jelen­tős sikereket értünk el Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődésében. A szocialista iparosítás és a mező­gazdaság szocialista átszervezése, szö­vetkezetesítése folytán alapvetően megváltozott Szlovákia lakosságának osztályösszetétele. E szocialista át­alakulások megvalósításának és a tagság marxi-lenini nevelésének fo­lyamatában a párt elérte sorainak magasfokú felzárkozottságát. Az előző időszakban, a szocializ­mus építésének időszakában, amikor Szlovákia gazdasági, politikai és kul­turális fejlődése — tekintettel a sa­játos feltételekre — a szocilista for­radalom és építés igen fontos és sürgős kérdése volt, e tényeknek meg kellett nyilvánulniok a szlová­kiai pártszervek helyzetében és sze­repében Is. A párt alapszabályzata meghatározta, hogy Szlovákia Kom­munista Pártja kongresszusait két évente egyszer kell összehívni, mert ezt követelték Csehszlovákia Kommu­nista Pártja szlovákiai területi szer­vezetének sajátos munkafeltételei. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusait az előző időszakban különösen Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja fő irányvonalának egyete­mes kidolgozása tette szükségessé a párt szlovákiai munkafeltételei kö­zött. A pártalapszabályzat eme ren­delkezése az előző feltételek között helyes volt. Ma azonban, amikor Szlovákiában a társadalmi fejlődés annyira előrehaladt, hogy a szlová­kiai és cseh kerületek lényegében egy színvonalat értek el, s az új alkotmánytervezet újonnan lerögzíti a szlovák nemzeti szervek funkció­ját,, a párt alapszabályzat eddigi rendelkezése elveszti eredeti jelen­tőségét. A fejlett szocialista társadalom fejlődésének folyamata törvénysze­rűen Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepének növekedé­sétől, eszmei és szervezeti egységé­nek a demokratikus centralizmus le­nini alapján való elmélyülésétől függ. Azok az intézkedések, amelyeket pártunk a szocialista demokrácia to­vábbi tökéletesítésére, a nemzeti bi­zottságok jogkörének és felelősségé­nek bővítésére. tett, csupán akkor nyilvánulhatnak meg teljesen, ha to­vább mélyül az állami népgazdasági terv és a központi szervek szerepe az egész ország és az egyes kerüle­tek gazdasági fejlődésének irányítá­sában. A párt vezető szerepének ér­vényesülése Ilyen feltételek között megköveteli Csehszlovákia Kommu­nista Pártja legfelső szervei szere­pének növelését, valamint a kerületi pártszervek irányító szerepének és felelősségének teljes érvényesítését is. ,A. Központi Bizottság politikai irodája ezért azon a nézeten van, hogy a Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága által előter­jesztett javaslat indokolt, mert le­hetővé teszi számára, hogy nagyobb távlattal törekedjék a szervező- és tömegpolitikai munka színvonalának emelésére Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja kongresszusai és Központi Bizottsága határozatainak teljesíté­se folyamán. A második javaslat az alapsza­bályzat 57. cikkelyének módosításá­ra vonatkozik, amely a járási párt­szervezetek rendes konferenciáinak összehívását határozza meg. A politikai Iroda javaslatában több alapvető tényből indul ki. Először is a párt új területi átszervezésében nagy járási szervezetek alakultak, amelyeknek — mint a pártpolitika konkrét megvalósítása legfontosabb szervező tényezőinek — a szerepe jelentősen megnövekedett. Az új já­rásokban, amelyek most nagy terü­leti egészeket képeznek, a járási •bizottságok számos fontos politikai-, gazdasági és kultúr-politikai kérdést fognak megoldani, amelyekkel az­előtt nem foglalkoztak. A követke­ző időszakban e kérdésekre kétszer, sőt háromszor annyi alapszervezet és párttag figyelmét kell fordíta­niuk, mint azelőtt, egyre jobb fel­tételeket és lehetőségeket kell te­remteniök arra, hogy a párt poli­tikáját önállóan és kezdeményezően váltsák valóra az üzemek, EFSZ-ek és a többi munkahely feltételei kö­zött. A másik tény abban rejlik,, hogy a járási bizottságokban — amelyek munkakollektívákat képeznek — a taglétszám bővítése jelentős mérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy megnö­vekedjék szerepük mint a politikai, gazdasági és kulturális élet párt­irányítása központjainak szerepe. Meg kell mondanunk, hogy az új járási pártbizottságok már megala­zette, hogy elsősorban a társadalmi és gazdasági szervezet ama lánc­szemeit erősítsék meg káderekkel, amelyekre jelentős jogkör és fele­lősség helyeződött át és amelyek­re az emberek kezdeményezésének mindennapos megszervezésében a fő súly hárul. A párt, a nemzeti bi­zottságok és a társadalmi szerve­zetek csaknem tízezer tapasztalt dolgozója ment az üzemekből a fal­vakra, hogy mint az alapszerveze­tek elnökei, a helyi nemzeti bizott­ságok titkárai, az egységes földmú­vesszövetkezetek elnökei, agronómu­sai, gépesítői, stb. segítséget nyújt­sanak a pártszervezeteknek a me­rész és igényes feladatok megva­lósításában, főként a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén. Ilyen erőátcsoportosítással osztot­tuk fel újra a pártaktívát, ami hoz­zájárul a járási bizottságok és alap­szervezetek közötti kapcsolatok meg­szilárdításához, önállóságuk fokozá­sához. Ha figyelembe vesszük a párt­helyes felhasználása mellett elvár­hatjuk, hogy a járási bizottságok funkciós időszakának meghosszabbí­tása hozzájárul i párton belüli de­mokrácia, a bírálat és önbírálat to­vábbi konkrét kibontakozásához és még jobb eredményekre vezet mun­kánkban. A Központi Bizottság politikai Iro­dája megbírálás céljából az orszá­gos konferencia elé terjeszti a járá­si pártszervezetek rendes konferen­ciái megtartása határidejének egy évről két évre való meghosszabbítá­sára tett javaslatot. Az alapszabály­zat ama rendelkezése, ameli szerint a járási szervezetek sürgős szükség esetén rendkívüli konferenciákat hív­nak össze, változatlan marad. A harmadik javaslat a párt alap­szabályzatának 17. cikkelyére vonat­kozik. amely a jelöltség idejének kétféle hosszúságát határozta meg, mégpedig egyéves határidőt a mun­kások s olyan EFSZ-tagok számára, akik két évnél hosszabb ideje dol­A küldöttek a konferencia szünetében. Balról: Antonín Herodes, a Május 1. bánya, Bruno Bobrek, a Dukla bánya vájárja és Jaroslav Moska, a J. Fučík nagybánya igazgatója Évien Morkes elvtárssal, a karvinai járási párt­bizottság vezető titkárával beszélget. kulásuktól fogva nagyobb kilengé­sek nélkül megkezdték e funkciójuk teljesítését. Eddigi munkájukban nagyra becsüljük azt, hogy megis­merkedtek új járásuk feltételeivel és helyzetével a tervteljesítés biz­tosításának folyamán, az iparban, a tavaszi munkák előkészítése és meg­valósítása, a választások előkészüle­tei és az új alkotmánytervezet vi­tájának előkészítése folyamán. Sike­res munkájuk egyik döntő feltétele az volt, hogy a Központi Bizottság kezdettől fogva ténylegesen már a szeptemberi plénumtól kezdve ked­vező féltételeket teremtett a ká­derek előkészítése és széthelyezése vonalán arra, hogy az új pártszer­vek igen gyorsan és sikeresen tel­jesíthessék irányító szerepüket. A párt Központi Bizottsága követ­kezetesen küzdött azért az elvért, hogy a járási pártbizottságok, a já­rási nemzeti bizottságok, a járási szakszervezeti tanácsok vezető funk­cióiba és gazdasági, valamint köz­életünk további szakaszaira politi­kailag tapasztalt elvtársakat, olyan szervezőket küldjenek ki, akik ön­állóan tudnak tájékozódni a problé­mák megoldásában. Ugyanakkor az alacsonyabb pártszerveket arra ve­Véget ért a CSKP országos konferenciája (I- • .(As az 1 nl'lnl'ól ) n e k elvtárs előadta az 1961— 1965-ös évi népgazdaság-fejlesz­tési harmadik ötéves terv-javas­lattal kapcsolatban alakult bizott­ság jelentését. A tervjavaslat jó­váhagyása után a küldöttek hosz­szan, viharosan tapsoltak. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja országos konferenciájának tárgyalását Antonín N o v o t n ý elvtárs, a CSKP KB első titkára zárta le a következő szavakkal: Elvtársak! Az országos konferencia tár­gyalásai és határozatai beíródnak kommunista pártunk történelmé­be, egész hazánk történelmébe. Az országos konferenciát elsősor­ban az teszi jelentőssé, hogy meg­tárgyalta és jóváhagyta az új al­kotmányt — a szocialista alkot-* mányt. Ezzel befejezzük az új társadalmi rend felépítésére, a szocializmus felépítésére irányuló erőfeszítésünk egyik szakaszát és megkezdjük a fejlett szocialista társadalom építését, amelyben le­rakjuk a kommunista társadalom alapjait. Ugyanakkor a harmadik ötéves terv javaslatának elfoga­dásával, amely társadalmunk to­vábbi fejlődésének alapvető gaz­dasági tényezője lesz, megteremt­jük a feltételeket ahhoz, hogy tár­sadalmunk lépésről lépésre fejlőd­jék, hogy a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság magas szociális és kulturális színvonalú köztár­saság legyen, amelynek népe bol­dogan és elégedetten él. Hogy célkitűzéseinket milyen gyorsan fogjuk elérni, ez pár­tunktól, következetességünktől, politikai-szervezőmunkánktól függ. Abban a meggyőződésben zárom be Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciá­ját, hogy kitűzött céljainkat ha­marosan elérjük és társadalmunk lépésről lépésre előrehalad a kom­munizmus felé. Szilárdan haladunk előre vala­mennyi szocialista ország egysé­ges családjában, valamennyi test­véri kommunista párttal szoros egységben! Szilárdan haladunk előre a Szov­jetunió oldalán, rendíthetetlen egységben a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával, testvéri szövet­ségben a szovjet néppel! Éljen a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság! Dicsőség munkásosztályunknak, dolgozó népünknek! Éljen Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja, egész dolgozó népünk vezére, győzelmünk biztositéka! Česť práci elvtársak! Antonín Novotný elvtárs beszé­dének végén a küldöttek felállnak és szűnni nem akaró viharos taps­ban törnek ki. Éltetik Csehszlo­vákia Kommunista Pártját, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságot és a Szovjetuniót. Az ün­neplés közepette felhangzik az In­ternacionálé, amelyet a konferen­cia valamennyi résztvevője éne­kai. aktíva nagy tapasztalatait, a járási bizottságok munkaformáinak gazdag­ságát, elmondhatjuk, hogy jelentős mértékben kiveszi részét a kollek­tív vezetésből és annak osztha­tatlan részét képezi. Annyira fej­lett ^és tapasztalt, hogy nemcsak a feladatok teljesítésére képes, ha­nem érzékenyen meg tudja bírálni a járási pártbizottságok és irodáik határozatainak hatékonyságát is. A javasolt módosítást alátámasztja az is, hogy a járási konferenciák előkészítése és megvalósítása min­den évben nagy erőfeszítést köve­tel meg. A funkciós időszak egy év­ről két évre való meghosszabbítása a járási bizottságoknak lehetővé te­szi, hogy több erőt fordítsanak a politikai és szervezési, valamint ideológiai tevékenység színvonalá­nak emelésére a párthatározatok tel­jesítése során. A hosszabb távlatú alapvető problérrták céltudatos meg­oldása lehetővé teszi a járási bi­zottság tagjainak, hogy alaposan be­hatoljanak az új területi egységek politikai-gazdasági problémáiba, min­den lehetőséget teljesen feltárja­nak és kihasználjanak s az egyes problémákat aktívan, a dolgok be­ható ismeretében oldják meg. A já­rási bizottságoknak nagyobb lehető­ségük nyílik arra, hogy ezt az idő­szakot az országos konferencia tár­gyalásaiból eredő feladatok céltu­datos feldolgozására és biztosításá­ra használják fel a helyi feltételek szerint. Hosszabb távlattal oldhatják meg a hosszabb időre szóló felada­tokat és szüntelenül tökéletesít­hetik nemcsak munkamódszereiket és stílusukat, hanem a nemzeti bi­zottságokat és azok albizottságait hatékonyan arra vezethetik, hogy ál­lamférfiúi bölcseséggel éljenek nagy jogkörükkel egész társadalmunk és az egyes helységek fejlesztése ér­dekében. Érthető, ha azt akarjuk, hogy ez az intézkedés a várt eredményeket hozza, feltétlenül még jobban növelni kell az aktíva szerepét úgy, hogy a vele végzett munka egységes rend­szerré váljék, hogy a járási bizott­ság egész funkciós időszaka alatt rendszeresen számot adjon tevékeny­ségéről. így megteremti a feltétele­ket ahhoz, hogy saját munkájának az alapszervezetek részéről történő ellenőrzése nemcsak az esetleges fo­gyatékosságok idejében való meg­előzését segítse elő, hanem főként hogy növelje a járási pártbizottság irányító munkájának hatékonyságát. Ezen feltétel mellett, valamint a Központi Bizottságnak a vezetés de­mokratikus módszerei elmélyítése terén nyert tapasztalatai teljes és (Foto: J. Rublič - ČTK)' . goznak a szövetkezetben és kétéves határidőt a többiek számára. A CSKP Központi Bizottsága politikai irodá­jának az a véleménye, hogy ez a rendelkezés már nem felel meg a jelenlegi feltételeknek s a fejlett szo­cialista társadalom építése következő időszakának. Ami a munkásosztályt illeti, az utóbbi években tovább szilárdult ve­zető helyzete társadalmunkban. A munkásosztály számbelileg meg­növekedett, elmélyítette tapasztala­tait a gazdasági és politikai élet irányítása terén, pártja vezetésével eszmeileg tovább szilárdult, emelke­dett politikai színvonala, ami jelen­leg pl. a szocialista munkabrigádok mozgalmának sikeres fejlődésében is igen szemléletesen megnyilvánul. A szocialista termelési viszonyok győzelmével kapcsolatban falvainkon is új társadalmi osztály jött létre és fejlődik ki - a szövetkezeti pa­rasztság osztálya. A parasztság, amely azelőtt gazdaságilag szétforgácsoló­dott, a szocialista termelők kizsákmá­nyolástól mentes osztályában egye­sül, amely szilárd gazdasági és poli­tikai szövetségben áll a munkásosz­tállyal. Lényegében befejeződött 8 szocialista értelmiségnek, min^ a nép­pel, a munkásosztállyal és annak marxi-lenini pártjával szorosan ösz­szefüggő társadalmi rétegnek a ki­alakulása Ez természetesen semmiképp sem jelenti azt, hogy a párt lemond azok­ról az érvényes alapelvekről, ame­lyekhez az új tagjelöltek felvételé­nél igazodnak. Továbbra is be kell tartani a pártba való egyéni felvétel igen fontos elvét, úgy hogy a párt­tagság jelentősége a dolgozók sze­mében még jobban növekedjék, emellett a CSKP KB azon irányelvei­hez kell igazodni, amelyek feladatul túzik ki, hogy az új tagjelölteket el­sősorban a döntő termelési szakaszok munkásainak soraiból, a szocialista munkabrigád címért versenyző kol­lektívák tagjai közül, a dolgozó ér­telmiség legjobb tagjai, a munkás és kommunista családokból származó főiskolás ifjúság soraiból kell fel­venni. Elvtársak, ezek azok az alapvető tények, amelyek a párt Központi Bi­zottságát arra vezetik, hogy az or­szágos konferenciának javasolja a pártalapszabályzat 17. cikkelyének olyan módosítását, hogy az eddigi je­löltségi határidő valamennyi dolgozó számára egységés legyen. A javasolt módosítások összhang­ban állanak az országos konferencia egész tárgyaláséval. Javasoljuk, hogy az országos konferencia pártunk alap­szabályzatának e módosításait hagyja jóvá. ÜJ SZÖ 3 * 1960. július 8. I

Next

/
Thumbnails
Contents